Autoimmun Paleo Ketogén Diéta: Átfogó Útmutató az Egészséges Életmódhoz

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú étrendek közül a ketogén és a paleo diéta a legnépszerűbbek. De mi teszi őket ilyen hihetetlenül népszerűvé, és hogyan kapcsolódnak az autoimmun betegségek kezeléséhez? Ez az átfogó cikk részletesen bemutatja ezeket az étkezési irányzatokat, különös tekintettel az autoimmun paleo ketogén diétára, annak előnyeire, hátrányaira és gyakorlati megvalósítására.

Mi a Ketogén Étrend?

A ketogén étrend, vagy más néven keto diéta, egy magas zsírtartalmú táplálkozási irányzat, amely erősen korlátozza a szénhidrátok fogyasztását. Legfőbb célja, hogy a szervezetet egy túlélő üzemmódba, a ketózis állapotába kapcsolja át. Ketózisban a test a zsírt ketonokra bontja, és - a cukor helyett - ezek lesznek az elsődleges üzemanyagforrások számára. A ketonok optimális energiaszintet nyújtanak az agyad, a szerveid és izomzatod működéséhez egyaránt, miközben számtalan pozitív hatást tapasztalhatsz majd magadon.

A ketogén étrendben a szénhidrátbevitel általában 20-30 gramm, ami az összkalória 5%-át teszi ki. Ez az érték azonban egyénenként változhat.

Mi a Paleolit Étrend?

A paleo diéta, amelyet kőkorszaki vagy ősember étrendnek is neveznek, egy evolúciós alapokon nyugvó, alacsony szénhidráttartalmú étrendet jelent. Ez az étkezési irányzat elsősorban azokra az ételekre összpontosít, amelyeket az érintetlen körülmények között élő népcsoportok képesek voltak összegyűjteni, elejteni és megenni. A paleolit szemlélet szerint a modern kor feldolgozott élelmiszereit nem tudjuk megemészteni, és mivel kifejezetten károsak az emberi szervezetre, ezért a legtöbb civilizációs betegség (így a cukorbetegség, rák, gyulladásos betegségek) okozói is egyúttal. Ha alaposabban megvizsgáljuk azokat a népcsoportokat, akik nem fogyasztanak feldolgozott élelmiszereket, láthatjuk, hogy körükben sokkal ritkábbak ezek a betegségek.

A paleo étrend kulcstényezői a sok zöldség, gyümölcs és húsfogyasztás; moderált mag- (dió, mogyoró, mandula, stb.), bogyó- és mézfogyasztás, alacsony gabonafélék fogyasztása és a tejtermékek, hüvelyesek, só, alkohol vagy finomított szénhidrátok teljes kerülése.

A Keto és Paleo Étrend Közötti Hasonlóságok

Mindkét esetben egy alacsonyabb szénhidráttartalmú táplálkozási ajánlásról van szó, és abban sincs vita a két irányzat között, hogy alapvetően az egészséges, teljes értékű ételeket támogatja. Hasonlóképp egyetértés van abban is, hogy a hozzáadott cukor fogyasztását mellőzni kell, és hogy a gabonafélék és a hüvelyesek is kerüljenek ki az étrendedből. A paleo diétát követők alapvetően úgy gondolják, hogy ezek az élelmiszercsoportok nem voltak ott őseink tányérján, és olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek gátolhatják a tápanyagok felszívódását. Akár a paleo szemléletet választod, akár a ketogén étrendet, mindkettőben nagy hangsúlyt kell fektetned az egészséges zsiradékok fogyasztására. Közös találkozási pont a kókuszzsír, az olívaolaj vagy az avokádóolaj használata, de az állati zsiradékokat is bátran fogyaszthatod mindkét étrendben. Említésre méltó, hogy a ketogén diéta által is nagyra értékelt, fűvel táplált tehenek tejéből készült vaj az egyetlen tejtermék, amelynek fogyasztása valamelyest engedélyezett a paleo étkezésben.

A Keto és Paleo Étrend Közötti Különbségek

A ketogén étrend arra koncentrál, hogy a szervezet üzemanyag-forrását a cukorról a ketonra állítsa át. Mivel a ketogén étrend a ketózis állapotában szeretne tartani, amiből a szénhidrátok sajnos kibillenthetnek, ezért csak nagyon minimális mennyiségben fogyaszthatsz belőlük. A keto legfontosabb makrója a zsír, míg a paleóban nagyobb hangsúly kerül a fehérjére. A paleo diéta kevésbé szigorú a szénhidrátok tekintetében, és megenged bizonyos édesítőszereket, például az eritritet, xilitet és sztíviát, valamint a növényi édesítőszereket.

Mit Lehet Enni a Paleo és a Ketogén Étrendben?

Ketogén Étrend: Élelmiszerek és Megfontolások

Szigorú ketogén étrendben a szénhidrátbevitel általában 20-30 gramm, ami az összkalória 5%-a. Általában zöld színű zöldségek fogyasztása javasolt, amelyek kevés szénhidrátot, könnyű emészthetőséget és magas rosttartalmat kínálnak. A föld feletti zöldségek több antitápanyagot tartalmaznak, ezért megfontoltan kell őket fogyasztani.

Engedélyezett ketogén zöldségek példái:

• Spenót - 1 g szénhidrát: Rendkívül alacsony szénhidráttartalmú keto-barát zöldség. Inkább hőkezelve, pürésítve használható, tejszínnel kiváló főzelék készíthető belőle.
• Spárga - 2 g szénhidrát: Tápláló és nagyon alacsony szénhidráttartalmú zöldség, ami fantasztikus például hollandi mártással.
• Avokádó - 2 g szénhidrát: Az avokádó valójában gyümölcs, de tele van tápanyagokkal és egészséges zsírokkal. Nyersen vagy hőkezelve is fogyasztható, illetve avokádókrémet is készíthetünk belőle.
• Cukkini - 3 g szénhidrát: Ha hiányzik a tészta, akkor elő a spirálvágóval, hisz a cukkíniből remek "tésztát" készíthetünk egy jó keto bolognaihoz vagy carbonarához.
• Kelkáposzta - 3 g szénhidrát: A zsenge leveleket akár nyersen is fogyaszthatjuk, a zöldebb, erősebb leveleket vékonyra szeletelve és zsiradékon pirítva vagy grillezve is használhatjuk, de rakott kelt is készíthetünk belőle. Tejszínben vagy gheeben, szalonnával főzve készül az egyik kedvelt francia köret, a tejszínes kelkáposzta, ezt is érdemes lehet kipróbálnod!
• Karfiol - 3 g szénhidrát: Sokoldalú zöldség, különféle felhasználási lehetőségeket rejt. Imitálhatunk vele egyéb ételeket is mint például: rizs, pizzatészta, burgonyapüré, ám pajzsmirigy és autoimmun betegségek esetén kerülendő.
• Gomba - 3 g szénhidrát: Sokoldalú alapanyag, levesek alapjául is szolgálhat, de köretként is megállja a helyét, ha vajon megpároljuk és jól megsózzuk.
• Brokkoli - 4 g szénhidrát: Ízletes és egyszerű köret lehetőség tészta, rizs vagy burgonya helyett. Párolva, vajban sütve, sajtmártással szárazra sütve, aurattiban sütve, szalonnával pirítva a legfinomabb. Fontos tudni, hogy sajnos pajzsmirigy és autoimmun betegeknek ez sem ajánlott.
• Zöldbab - 4 g szénhidrát: Készítheted pörkölt formájában, lehet párolni, sütni.

Óvatosabbnak kell lenni a magasabb szénhidráttartalmú zöldségekkel, például a kaliforniai paprikával (főleg a piros és a sárga húsú tartalmaz több szénhidrátot, a zöld kevesebbet). A gabonaféléknek rendkívül magas a szénhidráttartalma. A búzalisztből készült kenyér, gabonafélék, tészták, pékáruk stb. - olyan szénhidrátot tartalmaznak, amelyek gyorsan glükózzá alakulnak, így nagy mértékben emelik a vércukorszintet, ezért ezek kerülendők.

Paleo Étrend: Élelmiszerek és Megfontolások

A paleo étrend a természetes, feldolgozatlan élelmiszerekre fókuszál. A hangsúly a friss zöldségeken, gyümölcsökön, sovány húsokon, halakon, tojáson, dióféléken és magvakon van. Kerülendők a gabonafélék, hüvelyesek, tejtermékek, finomított cukor, növényi olajok és feldolgozott élelmiszerek.

Milyen Pozitív Egészségügyi Hatásai Lehetnek a Ketogén és a Paleo Diétának?

Mindkét étrend számos pozitív egészségügyi hatással járhat.

• Fogyás: Ha korábban sokféle feldolgozott élelmiszert ettél, és a cukorbevitel sem érdekelt, akkor borítékolható, hogy mindkét étrenddel fogyni fogsz. Hosszabb távon ketogén-paleo párharcból a ketogén jöhet ki győztesként, ezért ha fogyás a cél, inkább ezt ajánljuk. A ketózis során ugyanis a szükséges energiát a zsír biztosítja számodra, ezért a keto étrendre átállva azt tapasztalod, hogy villámgyorsan leolvasztja a felesleget rólad.
• Vércukorszint stabilizálása: Inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén a ketogén diéta különösen előnyös lehet a vércukorszint stabilizálásában, mivel minimalizálja a szénhidrátbevitelt, ami segíthet elkerülni a vércukorszint hirtelen ingadozásait.
• Gyulladáscsökkentés: A paleo diétát gyakran ajánlják autoimmun problémákkal küzdőknek, mivel kizárja a gabonákat és a tejtermékeket, amelyek egyes embereknél gyulladást válthatnak ki. A kutatások azt mutatják, hogy a vadászó-gyűjtögető étrend irányába tett változások jó hatással vannak az egészségre, különösen a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében.
• Kardiovaszkuláris egészség: Bár a ketogén diéta magas zsírbevitele aggályokat kelthet a szív- és érrendszeri egészség szempontjából, a kutatások azt mutatják, hogy a ketogén diéta javíthatja a triglicerid- és HDL-koleszterin szintet. Egy korábbi ausztrál vizsgálatban markáns javulás következett be a szénhidrát és zsírmetabolizmusban a sokkal hagyományosabb étrendre való visszatéréskor. Egy nemrég megjelent vizsgálatban sertéseknél mutatták ki, hogy nő az inzulinérzékenység, csökken a C-reaktív fehérje és a vérnyomás ilyen étrendre.

Egy vizsgálat során 20 önkéntes (10 férfi és 10 nő, 20-40 év között) három hetes paleo étrendet követett. Az eredmények szerint 36%-kal csökkent a kalóriafelvétel, 23%-kal a zsírfelvétel, ezen belül a telített zsíroké 52%-kal csökkent, a szénhidrátok fogyasztása 53%-kal csökkent, míg a koleszterin fogyasztás 68%-kal nőtt. A résztvevők három hét alatt átlagosan 2.3 kg-ot fogytak, testtömeg indexük 0.8-cal csökkent, derékbőségük 1.5 cm-rel lett kisebb, és az inzulinrezisztencia is csökkent. Bár a sok elveszett adat és kiesett vizsgálati személy miatt a vizsgálati adatok nem általánosíthatók, az eredmények ígéretesek és további vizsgálatra sarkallóak.

Milyen Hátrányai Lehetnek a Ketogén és a Paleo Diétának?

Mindkét diéta esetében felmerülhetnek bizonyos hátrányok és kihívások.

Ketogén Diéta Hátrányai

• Keto-influenza: Amikor a szervezeted alkalmazkodik a ketózishoz, előfordulhat, hogy úgynevezett "keto-influenza" tüneteit tapasztalod. Ezek közé tartozhat a fáradtság, fejfájás, émelygés, szédülés és izomgyengeség. Ez székrekedést, agyi ködöt, fáradtságot és fejfájást okozhat.
• Rosthiány: A ketogén diéta a szénhidrátok, így a magas rosttartalmú élelmiszerek korlátozására épít. Ez problémákat okozhat az emésztésben, például székrekedést.
• Mikrotápanyag-hiány: A szigorú szénhidrátmegvonás miatt bizonyos vitaminok és ásványi anyagok, mint a magnézium, a kálium vagy a B-vitaminok mennyisége csökkenhet az étrendedben. A korlátozó étkezés miatt tápanyaghiánnyal is szembenézhetsz.
• Kardiovaszkuláris kockázat: A ketogén étrenddel kapcsolatban felmerülő leggyakoribb félelem, hogy a nagyobb mennyiségű telített zsír fogyasztása negatívan befolyásolhatja a szív- és érrendszer egészségét. Bár a kutatások azt mutatják, hogy a ketogén diéta javíthatja a triglicerid- és HDL-koleszterin szintet, más tanulmányok szerint növelheti az LDL-koleszterinszintet, ami hosszú távon kockázatot jelenthet. A ketogén diéta hosszútávú hatásait vizsgáló kutatások még nem állnak rendelkezésre.
• Sportteljesítmény: A ketogén diéta kezdetben nehezítheti az energiaszint fenntartását a sportolás során, mivel a szervezetednek időre van szüksége, hogy átálljon a zsírégetésre.

Paleo Diéta Hátrányai

• Magas költségek: A paleo diéta negatívumai között kell megemlítenünk a drága alapanyagok problémáját. A kiváló minőségű élelmiszerek, vagy például a maglisztek igencsak megnövelhetik a kiadásaidat.
• Nehéz fenntartani hosszú távon: A paleo diéta elveit követve számos élelmiszert ki kell iktatnod, például a gabonaféléket, a hüvelyeseket és a tejtermékeket, amelyek sokak számára a mindennapi táplálkozás részei.

Közös Hátrányok

• Rostbevitel: Mindkét étrend esetében problémát okozhat a teljes kiőrlésű gabonák kiküszöbölése, ami kevesebb rostbevitelt is jelent, így a bél egészségére nézve okozhat gondot.
• Közösségi élet és étkezési lehetőségek: Mind a ketogén, mind a paleo diéta megnehezítheti a társasági étkezéseket, hiszen sokszor nem állnak rendelkezésre megfelelő opciók az éttermekben vagy családi összejöveteleken.
• Ételek előkészítése: Mindkét diéta esetén időt és energiát kell szánnod az ételek előkészítésére, hiszen a feldolgozott élelmiszerek és a gyors ételek nem férnek bele az étrendedbe. Ez különösen a munkahelyi étkezések vagy a hétköznapok rohanása során jelenthet kihívást.
• Motiváció és elkötelezettség: Mindkét diétához szükséged lesz elkötelezettségre és motivációra, különösen az első időszakban, amikor a szervezeted alkalmazkodik az új étrendhez. A ketogén étrend elkezdése és betartása komoly kihívást jelent a legelkötelezettebbek számára is.

Autoimmun Betegségek és az Étrend Szerepe

Világszerte jelentős mértékben emelkedett az autoimmun betegek száma. Az autoimmun betegségek előfordulása most már meghaladja az összes egyéb belgyógyászati betegségét. Így komolyabb népegészségügyi problémát jelent, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. De a daganatos betegségek és a szív- és érrendszeri betegségek száma is elmarad az autoimmun betegségekétől. Rejtélyesebbnek tűnnek, mint a daganatok, mert általában ha megkérdezünk egy orvost, mi okozza az autoimmun betegségünket, a válasz sajnos az, hogy nem tudom. A terápiás módszerek hatékonysága pedig messze a legalacsonyabb az autoimmun betegségek esetében.

Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva immunválaszt indít el saját sejtjei és szövetei ellen, ezáltal krónikus gyulladást okozva. Az autoimmun betegségek kialakulásának egyik oka, hogy egyes élelmi anyagok hatására a bélfal áteresztővé válik, melyen keresztül így olyan fehérjék jutnak be a keringésbe, amik immunválaszt provokálnak. Az immunrendszer aktiválódik ezeknek az idegen fehérjéknek a megsemmisítésére, ám ha ezek a fehérjék szerkezetükben hasonlítanak testi sejtjeink valamelyikére, később az immunrendszer az idegen fehérjéhez hasonló saját fehérjét is támadni kezdi. Újszülötteknél a szoptatás helyett vagy mellett bevezetett tápanyagok adása igencsak kockázatos, mert a csecsemőknek hat hónapos korukig még fejletlen a bélfaluk szűrőképessége, így könnyebben áteresztenek testidegen anyagokat is. A bélfalat ezen kívül a nem szteroid gyulladáscsökkentők (a fájdalomcsillapítók nagy része ide tartozik, pld. ibuprofen) is károsítják.

Kulcsfontosságú Tényezők az Autoimmun Betegségek Kezelésében

1. Bélpermeabilitás és "Leaky Gut": Az autoimmun betegségek a vékonybél nyálkahártyájának pusztulását okozhatják, ami viszont a bél permeabilitásának növekedéséhez, más szóval leaky gut-hoz vezet. Bizonyos ételekről kimutatták, hogy növelik a bélpermeabilitást és növelik a „leaky gut“ szindróma kialakulásának valószínűségét. A szervezetben kiterjedt gyulladás növelheti a bél permeabilitását, ami növeli a szivárgó bél szindróma kialakulásának kockázatát is (= a bélfal krónikusan és hosszan tartó károsodása).
2. Bélmikrobiom: A kutatások azt mutatják, hogy az étrend nagy hatással van a bélrendszerünkben lévő egészséget elősegítő baktériumokra, ami viszont hatással van az autoimmun betegségben szenvedők tüneteinek súlyosságára. A bélrendszerünkben található hasznos baktériumok fontos szerepet játszanak egészségünk minden aspektusában - az immunrendszer működésétől a testsúly megőrzéséig.
3. Gyulladáscsökkentés: Az AIP-diéta egyik legnagyobb előnye a gyulladáscsökkentő képessége, ami kulcsfontosságú az autoimmun betegségek tüneteinek csökkentésében és a jobb egészségi állapot támogatásában. Egyes konkrét ételek étlapról való kiiktatása, táplálóbb és teljes értékű ételekkel való helyettesítése ismét nagyon erős hatást gyakorolhat a szervezeti gyulladások szabályozására. Ezt egy nemrégiben, 2017-ben végzett kaliforniai tanulmány bizonyította, amelyben 15 gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő ember követte az AIP-diétát 11 héten keresztül.

Autoimmun folyamatokat provokáló élelmiszerek

• Glutén: Az egyik autoimmun folyamatokat provokáló élelmi anyag a glutén, egy gabonafehérje, amely elsősorban a búzában (beleértve a tönkölybúzát és a kamutot is) és a rozsban található meg, de kisebb mennyiségben a zabban és az árpában is jelen van, valamint tartalmazza a maláta is. Ezen kívül számos feldolgozott élelmiszerben, illetve gyógyszerben használják adalékanyagként. A gluténről, amely a búza, az árpa és a rozs része, kimutatták, hogy aktivál egy specifikus fehérjét a szervezetben, amely a bélrendszer nagyobb permeabilitásával jár.
• Tehéntej: A másik, autoimmunitás szempontjából kockázatnövelő élelmi anyag a tehéntej, mely elsősorban az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában játszik szerepet.
• Növényi olajok és feldolgozott élelmiszerek: A nyugati típusú étrend, amit a dietetika és a gasztroenterológia is sajnos még mindig preferál, számos olyan élelmi összetevőt tartalmaz, ami hozzájárul az Áteresztő Bél Szindróma kialakulásához és fenntartásához. Ennek következménye az autoimmun folyamatok elhatalmasodása. A fiatalok többsége egyáltalán nem fogyaszt állati zsírokat, inkább különböző növényi olajokat részesítik előnyben.

D-vitamin és Omega-3 szerepe

A D-vitaminhiány szinte mindegyik civilizációs betegségben kockázatnövelő tényező, és különösen igaz ez az autoimmun betegségekre. A D-vitamin gyulladáscsökkentő szerepét igazolja, hogy minél magasabb a D-vitaminszint a vérben, annál alacsonyabb a gyulladás és annál enyhébbek a tünetek; egy kutatás kimutatta, hogy 10 ng/ml D-vitaminszint növekedés 25%-os csökkenést okozott a C-reaktív protein (CRP) szintjében. Mivel genetikailag az egyes emberek D-vitaminreceptorai változó érzékenységűek, így valószínű, hogy az alacsony érzékenységű receptort hordozók fokozottabb D-vitaminigénye is szerepet játszik az autoimmun betegségekre való hajlamban. A D-vitamin napi szükséglete kb. 5-10 000 NE, így az ilyen betegségben szenvedőknek - a rendszeres napon tartózkodás mellett - ezt érdemes pótolni (pld. a tőkehalmáj olaj kifejezetten gazdag D-vitaminban).

Az omega-3 központi szerepet játszik a sejtek felépítésében, gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően véd az érelmeszesedés ellen, valamint nélkülözhetetlen az immunrendszer normális működéséhez. Azonban az utóbbi száz évben jelentősen csökkent a halfogyasztás a kontinens belsejében lévő országokban, ami népességszintű omega-3-hiányhoz vezetett. Az omega-3 helyére beépülő gyulladáskeltő omega-6 (mely elsősorban a növényi olajokban és a margarinban található meg) számos betegségben súlyosbító tényező. Az omega-3 alkalmazását az is erősen indokolja, hogy az autoimmun betegségekben amúgy is jelentős az érelmeszesedés és a szívbetegség kockázata, melyet az omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, kagylók, rákok, lenmagolaj) rendszeres fogyasztása jelentősen csökkent. Ezen kívül azt is szem előtt kell tartani, hogy a zöldtakarmánnyal etetett szarvasmarha húsa alkalmasabb omega-3 forrás, mint a szemestakarmánnyal etetetté, valamint a zöldtakarmánnyal és rovarokkal táplált tyúkok tojása nagyobb omega-3 zsírsav tartalommal bír, mint a kukoricával vagy szójával etetetteké. Ez nem meglepő, mivel az állatok - csakúgy, mint az ember - akkor a legegészségesebbek, ha azt eszik, ami szervezetük számára megfelelő.

Az Autoimmun Protokoll (AIP) Diéta

Az AIP diéta, vagy autoimmun protokoll diéta, az autoimmun betegségben szenvedők számára kifejlesztett szigorúbb változata a paleo étrendnek. Ez a diéta segíthet a tünetek kezelésében és azonosításában, hogy mely élelmiszerek válthatnak ki reakciókat a szervezetben.

Az AIP Diéta és a Paleo Étrend Hasonlóságai és Különbségei

Az AIP diéta hasonló a paleo diétához, mivel mindkét diéta ugyanazokat az ételeket korlátozza, mint például a gabonafélék és a hüvelyesek. Az AIP diéta azonban szigorúbb, és nem enged meg sok más, a paleo diétában megengedett ételt.

Fontos különbségek:

• Szigorúság: Az AIP diéta egy lépéssel tovább megy - kiiktat néhány paleon engedélyezett ételt is. Az AIP diétán tilos például diófélék, magvak, tojás és padlizsán, úgynevezett „nightshades” fogyasztása.
• Cél: Az autoimmun diéta mindenekelőtt egy gyógyító diéta, amelynek célja a bél integritásának helyreállítása (=gyógyulás) és a tünetek enyhítése a gyulladás csökkentésével.
• Tünetazonosítás: Az AIP diéta segít az embereknek azonosítani, hogy mely élelmiszerek válthatnak ki különböző tüneteket.

Az AIP Diéta Előnyei

1. Gyógyító diéta: Az AIP diéta az emberi test működéséről is többet tanít, és segít megérteni, hogy az étkezés hogyan hat egészségünkre.
2. Tünetazonosítás: Bár eleinte kihívást jelenthet, nagyon hasznos, ha megtanuljuk felismerni, mely ételeket érdemes kihagyni étrendünkből, és melyek lehetnek a kellemetlen tünetek megjelenésének hátterében.
3. Tápláló és gyulladáscsökkentő ételek: Az AIP diéta a tápláló, feldolgozatlan és gyulladáscsökkentő ételeket részesíti előnyben, például zöldségeket. Függetlenül attól, hogy autoimmun betegsége van vagy sem, még mindig előnyös lehet tápanyagdúsabb ételek fogyasztása.
4. Gyulladáscsökkentő hatás: Az AIP-diéta egyik legnagyobb előnye a gyulladáscsökkentő képessége, ami kulcsfontosságú az autoimmun betegségek tüneteinek csökkentésében és a jobb egészségi állapot támogatásában.

Az AIP Diéta Hátrányai és Megfontolásai

• Szigorúság: Azonnal áttekintve a korlátozni kívánt élelmiszerek listáját, egyértelmű, hogy ez az étrend nagyon szigorú, és nehéz lehet betartani. Rengeteg szabály létezik - a megengedett zöldségfajtáktól kezdve a fűszerekig, amelyeket érdemes az ételébe tenni. Még ha fel is vértezi magát egy autoimmun diétás bevásárlólistával, a vásárlás sok időt vehet igénybe az élelmiszerek címkéinek elolvasása miatt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a termékek nem tartalmaznak tiltott összetevőket.
• Komplexitás: Ráadásul az étel csak egy darabja a kirakósnak. A legtöbb autoimmun betegség orvosi ellátást igényel, más életmódbeli változásokkal együtt - például testmozgás, rendszeres alvási szokások és napozás.
• Egyéni tolerancia: Ha autoimmun betegsége van, és általában stabil, csak néhány elhúzódó mellékhatással rendelkezik, az AIP-diéta hasznos lehet annak megállapításában, hogy vannak-e olyan élelmiszerek, amelyek kiváltják a tüneteit. Ne feledje azonban, hogy ez a diéta nagyon szigorú, és nem mindenkinek kell ezt szigorúan betartania, akinek autoimmun betegsége van. Például egyesek reagálhatnak a gabonák fogyasztására, de teljesen jól érzik magukat a tejtermékek, hüvelyesek és tojások fogyasztásával. Ebben az esetben egyszerűen hagyja ki a gabonákat, ahelyett, hogy korlátozná az összes élelmiszercsoportot, amelyet az AIP diéta korlátozni javasol.
• Nincs „egy méret mindenkinek” megoldás: Ezenkívül számos egyéb tényező is szerepet játszhat az autoimmun állapotok összefüggésében. Ne feledje, hogy nincs egyetlen diéta vagy életmód az autoimmun betegségek kezelésére. Különböző tényezők egészen eltérően befolyásolhatják a különböző embereket, de ennek a diétának az a célja, hogy megértsük, hogy bizonyos típusú ételek hogyan befolyásolhatják a tüneteit.

Engedélyezett Élelmiszerek az AIP Diétában

Bár a kiiktatandó élelmiszerek listája kiterjedt, sok olyan élelmiszer is létezik, amelyek megengedettek. A gyümölcsre vonatkozó ajánlások forrásonként eltérőek. Egyes források úgy vélik, hogy napi egy-két darab friss gyümölcsöt meg kell engedni, míg mások azt javasolják, hogy a gyümölcsöt teljesen ki kell zárni az étrendből. Az étrendet több hétig szigorúan be kell tartani, majd fokozatosan vissza lehet helyezni az ételeket az étlapba.

Az AIP Diéta Eredete

Az AIP diéta eredete Dr. Loren Cordain-hoz vezethető, aki megjegyezte, hogy a paleo diétán engedélyezett élelmiszerek közül sok - mint például a diófélék, magvak, tejtermékek, tojás és padlizsán - különféle tüneteket válthat ki az autoimmun betegségekben szenvedőknél. 2010-ben Robb Wolf egykori biokémikus és egészségügyi szakértő írt az AIP-diétáról a The Paleo Solution könyvben, és egy 30 napos diétaként fogalmazta meg, amelyben bizonyos ételeket korlátoznak, majd újra bevezetnek, hogy felmérjék a toleranciájukat. Nem sokkal ezután Dr. Sarah Ballantyne elkezdett írni az AIP-diétáról a The Paleo Mom nevű weboldalán. Fontos megjegyezni, hogy az AIP-diétát eszközként kell használni annak megértéséhez, hogy mely élelmiszerek válthatnak ki különböző tüneteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ételt végleg ki kell zárnia.

A Paleo-Ketogén Étrend: Szigorúbb Megoldás

Igen, dönthetsz úgy is, hogy ötvözöd mindkét étrendet. Ez esetben az úgynevezett paleo-ketogén irányzatról beszélünk. A paleo-ketogén irányzat azonban szigorú kötelezettségeket ró rád, hiszen csak húst, állati zsírt és belsőségeket tartalmaz, valamint minimális, a paleolit táplálkozásban is szereplő zöldséget és gyümölcsöt. Ezt az étrendet nagy sikerrel alkalmazzák az úgynevezett autoimmun betegségekben.

Paleo-Ketogén Étrend és Autoimmun Betegségek Kezelése

Évek óta azt az álláspontot képviseljük, hogy a paleo-ketogén étrendnek nincsenek mellékhatásai. Az álláspontunkat megalapozó ismeretek mindenki más számára is megismerhetők, mivel számos (külföldi és magyar) tudományos szakcikkben (1,2,3,4) és a paleomedicina.com oldalán tudományos népszerű formában is számos alkalommal megírtuk. A klasszikus ketogén étrend, való igaz, ketózist okoz, de emellett nem alkalmas az Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) megszüntetésére, így az autoimmun betegségek gyógyítására sem. A paleo-ketogén étrend maga az egészséges táplálkozás, míg a klasszikus ketogén étrend és a populáris paleolit étrend csak közelít az egészséges táplálkozáshoz. Lényegi kérdés tehát, hogy a paleo-ketogén étrendet megkülönböztessük mind a klasszikus ketogén és a populáris paleo étrendektől, különben újabb betegségeket szerezhetünk be. A klasszikus ketogén étrend és a populáris paleolit étrend tökéletlen formái az egészséges táplálkozásnak. A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része.

Crohn Betegség és a Paleo-Ketogén Étrend

A Crohn betegség az egyik leggyakoribb, leginkább a gyermek- és fiatal felnőtt korban jelentkező autoimmun betegség. A tápcsatorna különböző részeinek gyulladása jellemzi, sebek és fekélyek kialakulásával. A Crohn betegség tünetei nemcsak erre a betegségre lehetnek jellemzőek. Így a diagnózist általában a béltükrözés eredményére alapozzák. A Crohn betegség ezen kívül más panaszokkal is társulhat, de azok kevésbé specifikusak. Mivel autoimmun folyamatról van szó, így más immunfolyamattal kapcsolatos kórképek vagy panaszok is társulhatnak. Mivel az Áteresztő Bél Szindróma az autoimmun betegségek közös kóroka, ezért a további autoimmun betegség társulása is gyakori. A Crohn betegek körében gyakori például az asztma és az allergia is. Megfigyelhető egyfajta következetes sora a betegségeknek, ami aztán a Crohn betegségben csúcsosodik ki. A gyermeknél eleinte pár éves korban, ekcéma, allergia jelentkezik, majd asztma. Mindezekhez társulnak a gyakori felső légúti betegségek. Majd a probléma serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kicsúcsosodik a Crohn betegségben, mely nagyon gyakran az 1-es típusú cukorbetegséggel vagy/és pajzsmirigy betegségekkel párhuzamosan jelentkezik.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a Crohn betegség valóban gyógyítható a paleo-ketogén étrenddel. A Crohn beteg gyerekek és fiatal felnőttek meggyógyulnak, szervezetükből laborvizsgálatokkal igazolható módon eltűnik a gyulladás. A paleo-ketogén étrend szigorú megvalósításával a társbetegségek jelentős javulást mutatnak vagy szintén meggyógyulnak. Ez a tény pedig homlokegyenest ellentmond azoknak a hipotéziseknek, amelyek a genetikai vagy pszichés kóreredetet tartják valószínűnek.

Milyen élelmi anyagok alakítják ki a Crohn betegséget?

A Crohn betegekre jellemző, hogy sok tejterméket fogyasztanak, ami eleinte lehet a tej, későbbi életkorokban inkább a joghurtok és kefirek. Szintén jellemző a sajtok valamint a gabonából készült gyorsételek, pizzák, szendvicsek, és más tésztafélék fogyasztása. A péksütemények és kenyérfélék szintén hozzájárulnak a betegség kialakulásához. A béláteresztést fokozó hatás tekintetében nincs különbség a teljes kiőrlésű és a nem teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruk között. Jellemző az is, hogy egy időszak után a beteg nagyobb arányban kezd gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztani, ami tovább ront a helyzeten. A megjelenő furunkulusok és bőrtünetek (ekcémák, kirepedések, bőrviszketés, a hajas fejbőr gyulladása stb.) a növényi olajok és a tejtermékek fogyasztásából ered. Crohn betegségben gyakoriak a sipolyok, akár a hasfaliak, nők esetében akár a hüvelybe nyílóak. Ezt a helyzetet a beteg már kilátástalannak ítéli meg. A bélflóra teljes átalakulása újabb problémákat generál. K-vitaminhiány alakul ki, és egy idő után mindentől puffad a beteg. A fekélyek és sebek vérzése miatt krónikus, elesettséget és fáradságot okozó vérszegénység alakul ki, melyet nem lehet uralni a szokványos kezelésekkel. Gondolok itt a tablettás vaspótlásra és a B12-vitamin pótlásra. A bélgázosodás és a következetes fájdalmak folyamatos hasi görcsök kíséretében gyakorlatilag nem szűnnek meg, még éjszakára sem. A betegség előrehaladtával a bélrendszer nem tudja ellátni a legfontosabb funkcióját, a tápanyagok továbbítását a keringésbe. Ennek következtében vitamin- és ásványi anyaghiány lép fel.

Konvencionális terápiák és korlátaik:

Ekkor következnek a különböző terápiák, amelyek közül a gyógyszerek ideiglenesen javíthatnak a beteg állapotán, de tartós gyógyulást nem hoznak. A szokványos kezelési protokoll a szteroidok és immunszupresszánsok adagolásával kezdődik. Súlyos esetekben a biológiai terápia. A Crohn betegség egyértelműen progresszív betegség, a műtéti beavatkozás hosszú távon nem elkerülhető. A gyógyszerek súlyos mellékhatásokat okozhatnak, és az esetek nagy részében nem képesek megelőzni a műtéti beavatkozást. A műtét a gyulladt bélszakasz eltávolítását jelenti. A Crohn beteg életében az évek alatt műtétek sora követheti, előbb-utóbb törvényszerűen következik a bél kivezetése a hasfalra.

A Crohn betegség kecsegtető terápiájaként indult a féregbeültetés és a különböző vastagbél-baktériumokat bejuttató módszerek például a székletátültetés. Ezeket inkább természetgyógyászati kategóriába sorolnám. Nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A paleo-ketogén étrend mint megoldás:

A megoldás a paleo-ketogén étrendre való áttérés. Hangsúlyozni szeretném, hogy a (populáris) paleolit táplálkozás nem tudja megoldani a Crohn betegség problémáját. A paleo-ketogén étrendre való áttérés lehet fokozatos, de bizonyos esetekben gyorsan kell lépni. Ez főleg a műtéttel fenyegető súlyos hiánybetegségekkel szövődött esetekben fontos. Ilyenkor más eljárás szükséges, és nincs idő az átállásra. Az eddigi tapasztalataink alapján, akár fokozatosan akár gyorsan történt a szervezet átállítása, és a paleo-ketogén étrend megvalósítása, a gyógyszeres terápia az esetek többségében 3-4 hét alatt szükségtelenné válik. Sőt mivel a gyógyszerek szinte mindegyike tartalmaz laktózt vagy/és rizslisztet és más keményítőket, a gyógyszerekkel nem is lehet tökéletes az eredmény.

Példa sikeres kezelésre: Sandra Dorstnál 38 éves korában anti-szintetáz szindrómát diagnosztizáltak - egy ritka autoimmun betegség, amely a kötőszöveteket érinti. Néhány évvel a diagnózis felállítása után a modern orvostudománynak köszönhetően jelentős előrelépést tett az egészségében, de még mindig olyan legyengítő tünetei voltak, mint az ízületi fájdalom, a fáradtság és brain fog (agy köd). Amikor végül úgy döntött, hogy kipróbálja az AIP-diétát, vagyis az autoimmun protokollt, az óriási hatással volt az életére. Az autoimmun betegségben szenvedők számára kihívást jelenthet a tünetek kézben tartása és a „saját bőrébe” visszatérés. Sandra számára a szigorú diéta volt az egyetlen, ami lehetővé tette számára, hogy csökkentse a fáradtságot és az brain fog-ot. Visszanyerte az irányítást élete felett, és visszaadhatta férjének és gyermekeinek azt a nőt és anyát, akit korábban ismertek. Kevesebb mint egy évvel azután, hogy elhatározta, hogy kipróbálja az AIP diétát, Sandra élete megváltozott. Még megalapította a ShopAIP-et is - egy olyan céget, amely megfelelő termékeket kínál a hasonló tünetekkel küzdő emberek számára, hogy segítsen nekik ugyanazokat az eredményeket elérni, mint maga Sandra.

Összegzés: Keto vagy Paleo? Autoimmun Paleo Ketogén?

Összességében elmondható, hogy mindkét diéta szigorúan korlátozza a cukor és a finomított szénhidrátok fogyasztását, és nagy hangsúlyt fektet a tápláló, természetes ételekre. Amennyiben szeretnél minél eredményesebben megszabadulni a többlet kilóktól, akkor a ketogén étrendet érdemes kipróbálnod, ami hatékonyabbá teheti szervezeted zsírégető-képességét. Hosszabb távon azonban inkább a paleo étrend jelenthet egy betartható, kevésbé szigorú táplálkozási opciót számodra.

Az autoimmun betegségek esetén azonban a paleo-ketogén étrend jelenti a leghatékonyabb terápiát, mivel ez az irányzat a leginkább alkalmas az Áteresztő Bél Szindróma megszüntetésére és a krónikus gyulladások csökkentésére. Fontos azonban megkülönböztetni a populáris paleo és klasszikus ketogén étrendektől, amelyek nem biztosítják ugyanezt a gyógyító hatást. A paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapokon végzi tevékenységét, és az evolúciós orvoslás keretein belül segíti a betegek gyógyulását.

tags: #autoimmun #paleo #keto #dieta