A barátságok az emberi élet egyik alapvető építőkövei, amelyek az évek során változnak és fejlődnek, de jelentőségük sosem múlik el. Már az óvoda vagy a suli alatt összebarátkozunk, együtt vagyunk minden órán és szünetben, gyakran bandába verődve kóricálunk délután, felmegyünk valakihez tanulni, vagy indulunk tovább az éjszakába. Ezek a kezdeti kapcsolatok alapozzák meg későbbi társas életünket.
Az Élet Fázisai és a Barátságok Változása
Az élet során számos szakaszban tapasztalhatjuk, hogyan alakulnak át baráti kapcsolataink. Az első munkahely, a második: még mindig gyakran járunk el a barátainkkal, bár már az aktuális szerelmek (vagy a zsarnoki főnökök) rengeteg találkozástól fosztanak meg bennünket. Ez a fázis jelzi az első komolyabb kihívásokat, amikor a felnőtté válás és a munka világa belép az életünkbe.
A Szülőség Kihívásai
Végül megszületnek a gyerekeink, és onnantól kezdve tényleg kész zsonglőrmutatvány leülni beszélgetni a barátokkal, barátnőkkel. Mindenki ugyanebben a cipőben jár: kevés az idő, hogy a 24 órába próbálunk belepréselni jó esetben 48-at, rosszabb esetben 168-at. Kapkodunk, sietünk a teendőink után, és a saját családunkra, rokonainkra sincs időnk. A barátok pedig végképp kiszorulnak az életünkből. Pedig muszáj lenne rászánni az időt, hogy ezek a fontos kapcsolatok életben maradjanak, muszáj őket táplálni valamivel, új élményekkel. Néhány Messenger- vagy Viber-üzenet nem tart életben egy barátságot. Fontos a személyes jelenlét, hang, a közösen átélt pillanatok.
Sokszor azért nincs időnk, mert épp kifogtunk egy olyan főnököt, aki azt képzeli, hogy mi élőbőrrel borított, emberekre megszólalásig hasonlító robotok vagyunk, akiknek alvásra, feltöltődésre nincs szüksége, és állandóan túlóráztat. Vagy már épp egy kisbabával szöszmötölünk otthon, és olyan fáradtak vagyunk a kialvatlanságtól, hogyha a postás levelet hoz, akkor az átvétel aláírása közben a vállán is elalszunk. Mindenesetre ebben a fázisban kevesebb lehetőségünk van találkozni a barátainkkal. De azért még találkozunk, dumálunk, bulizunk is talán, esetleg elutazunk valahová.
A Nagyobb Gyermekek Kora és a Barátságok
Amikor a gyerekek már iskolába mennek, és azt hiszed, sokkal több időd lesz, de rájössz, hogy nagyanyáink roppant idegesítő és vérforralóan közhelyes mondása végül is valamilyen formában, de sajnos mégiscsak igaz: „kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond.” Hiszen pénzben is sokkal többe kerül, mint gondolnánk (pedig mennyivel olcsóbbak voltak a gyerekméretű cipők, ruhák, és kisebb mennyiségű kaják, amikor is szembesülnöd kell azzal, hogy egy kamaszgyerek étvágya vetekszik az óceán összes fehér cápájának étvágyával együttvéve, az iskolai felszerelések, befizetések pénztárca-rogyasztó áráról nem is beszélve). De időt is fontos a gyerekekkel tölteni azon kívül, hogy a kamasz megnövekedett kiadásaira költesz. A munka után hazaeső, alvajáróként főzögető, gyermekeivel és férjével agyhalottként beszélgető, majd este tízkor ágyba zuhanó anyukalétbe egyre nehezebben fér bele egy-egy barátnős találkozó, barátokkal való összefutás.
Nem te vagy a hibás: Az igazi ok, amiért a felnőtt barátság olyan nehéz, és 3 módszer, amivel könnyebbé teheted
Hiába volt vicces annak idején, hogy milyen vagány, polgárpukkasztó dolgokat csináltunk az egyetemen együtt, hogyan sírtunk egymás vállán zokogva egy-egy vizsga után, és milyen mámorítóan felszabadító volt, ahogy buliztunk. Ha dolgozó felnőttként és szülőként nem gyűjtünk ezek mellé közös emlékeket, a barátság könnyen kikophat, megfakulhat. Mert mindenki változik, és bizony gyűjtögeti a rigolyákat, lelki megkövüléseket. Így lehet az, hogyha hónapok kőkemény munkájával, mondjuk, nagy nehezen összehoztok egy közös baráti utazást, néhányan esetleg egymásnak esnek… vagy legalábbis könnyebben törnek felszínre az ellentétek. Ilyenkor kell elgondolkodni azon, hogy „miért is lettem én jóban azzal emberrel annak idején?”. Mit kedveltem benne évekkel ezelőtt? Figyeljünk hát jobban a barátságainkra, és a barátainkra! Ez a figyelmeztetés nekem is szól. Nap mint nap küzdök ennek a súlyával. A barátságaink ugyanis a legnagyobb kincseink az életben.
A Barátságok Szerepe az Életkor Előrehaladtával
Az ember társas lény, és ez az alapvető igazság idősebb korban is ugyanolyan érvényes, mint fiatalon. Sőt, az időskorban a társas kapcsolatok még jelentősebbé válnak, hiszen az aktív szociális élet nemcsak a lelki jóllétet, hanem a fizikai egészséget is támogatja. A barátokkal, családdal töltött idő, valamint a közösségekhez való tartozás védelmet nyújt a magány és az elszigeteltség ellen, amelyek komoly kockázati tényezők az időskori depresszió és más mentális problémák kialakulásában.
A rendszeres társas érintkezés serkenti az agyat, ami elengedhetetlen az idősödő agy egészségének fenntartásában. Az együtt töltött idő, a beszélgetések, a közös tevékenységek mind-mind szellemi kihívást jelentenek, amely segít lassítani a kognitív hanyatlást. Egy egyszerű közös kávézás, egy séta a parkban vagy akár egy családi vacsora is olyan mentális stimulációt nyújt, ami hosszú távon hozzájárul az agyi kapcsolatok megőrzéséhez.
A társas kapcsolatok nemcsak a szellemi, hanem a testi egészséget is támogatják. Kutatások kimutatták, hogy azok az idősek, akik aktív közösségi életet élnek, kisebb valószínűséggel szenvednek krónikus betegségektől, és általában tovább élnek. A társasági élet csökkenti a stresszt, amely közvetlenül hat a hormonháztartásra és a szív- és érrendszer egészségére. Az érzelmi támogatás, amelyet a barátoktól és a családtól kapunk, erősíti az immunrendszert, és segít megelőzni a különböző betegségeket.
Az időskori magány azonban gyakran a kapcsolatok hiányából fakad, különösen azoknál, akik fizikailag korlátozottak, vagy távol élnek szeretteiktől. Ilyenkor a közösségi programokhoz való csatlakozás, mint például egy helyi klub, egy nyugdíjas közösség vagy akár egy önkéntes tevékenység, hatékonyan segíthet a kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában. Az ilyen programok nemcsak új barátságokat hozhatnak, de a közösséghez való tartozás érzését is erősítik. Fontos tehát, hogy idősebb korban is tudatosan figyeljünk arra, hogy ne szigetelődjünk el. A kapcsolatok ápolása, a családi és baráti kötelékek fenntartása, valamint az új közösségekhez való csatlakozás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az időskor valóban boldog és egészséges lehessen.
A Barátságok Kutatása és Fontossága
A barátságok minden ember életében fontosak. Felnőttként azonban gyakran nem könnyű fenntartani ezeket a kapcsolatokat, és megőrizni a különleges köteléket, hiszen az emberek jó részének kevés a szabadideje a munka és az egyéb teendők mellett. Barátságokat kötni pedig még nehezebb az életkor előrehaladtával. A kutatók mindezek miatt sokszor vizsgálták a barátságokat különböző szempontokból, valamint azt, hogyan lehet a leghatékonyabban megőrizni vagy erősíteni őket.
Egy korábbi felmérés már rámutatott arra, hogy a fiatalok az idejük 30%-át, az idősek pedig mindössze 4%-át töltik az ismerőseikkel, ám az minden korosztály esetén igaz volt, hogy a közös idő fokozta a boldogságukat. Jeff Hall, a Dél-Karolinai Egyetem szociológusprofesszora ezekből az eredményekből kiindulva vágott bele egy két részből álló kutatásba. Az első során 355 olyan embert vizsgált, akik az elmúlt hat hónapban költöztek új helyre. A második kutatásban frissen az egyetemre került diákokat kezdte vizsgálni, mielőtt még bárkivel bármilyen kapcsolatba kerülhettek volna. A szakértő szerint a kutatás rámutat arra, hogy fontos időt szorítani a barátságokra még akkor is, ha úgy érezzük, ez csak nehezen megoldható.
Azt is hozzátette azonban, hogy nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számított. Legfőképpen az, hogy hogyan és miről beszéltek egymással a felek. Például a munkatársak esetén egyáltalán nem biztos, hogy akár 400 óra alatt legjobb barátokká válnak, hiszen általában csak a feladatokkal, a céggel kapcsolatos információkról váltanak szót egymással. A mélyebb témákat érintő, őszinte beszélgetések, a viccelődés és az érdeklődés azonban gyorsan közelebb hozhatja egymáshoz az embereket. Persze az egyénektől is nagyban függhet az, hogy mennyi idő alatt milyen minőségű kapcsolatot alakítanak ki másokkal.
A Barátok Szerepe a Párkapcsolatokban
A barátok szerepe és jelentősége az életciklusokkal és a párfejlődés szakaszaival együtt változik. Nyilván más a barátok szerepe a párkeresés időszakában, az esküvő előtti előkészületekben, az első gyermek születése utáni hónapokban és a kezdő nyugdíjas években.
„Figyelj, ööööö, a barátom szeretne kérdezni valamit!” - ma már mosolygunk ezen a próbálkozáson, amit pedig két-három évtizeddel ezelőtt az iskolai bulikon és a diszkókban annyiszor hallottunk. Az biztos, hogy kamaszként baráti/barátnői társaságban inkább mertünk ismerkedni, így valahogy védettebbnek érezhettük magunkat, és ha nem sikerült egy tromf, egy riposzt, valamelyik barátunk vagy barátnőnk a segítségünkre tudott sietni a megfelelő szellemes válasszal - de az ő „beszólása” révén is mi magunk válhattunk vonzóbbá, értékesebbé, „jobb fejjé” a másik nem szemében. A baráti kör - a családi mintáink mellett - még a párválasztásunkat is befolyásolja a közösen megosztott sztorikon, preferenciákon keresztül.
Nem te vagy a hibás: Az igazi ok, amiért a felnőtt barátság olyan nehéz, és 3 módszer, amivel könnyebbé teheted
S ha eljön a frissen megismert párunk bemutatásának ideje, mindenki izgul: hogy fogadják majd, eléggé jó fejek lesznek-e a haverok a frissen alakuló, ezért még törékenynek hitt kapcsolatommal, és az új jövevénynek tetszik-e, amit nálunk lát? Már a megfogalmazás is mutatja a régebbi kapcsolatok erejét az újjal szemben: nem a párunknak mutatjuk be a barátainkat, hanem a barátainknak a párunkat. De az is előfordul, hogy egy erős érzelmi és szexuális viszony a kapcsolat mélyülésével nagyon hamar erősebbé válik akár egy évtizedes barátságnál is. Ezt persze általában minden érintett észleli, és ki-ki temperamentuma szerint teszi (vagy nem teszi) szóvá. A baráti kör a legtöbb esetben azt élheti meg, hogy a pár kimarad az eddigi közös eseményekből.
Az egyik terápiába járó pár férfi tagja elmesélte, hogy párjával összekerülve lemondott a szokásos heti fociról. Kérdés, ez vajon az ilyen megjegyzések „jót tesznek-e” a frissen alakuló kapcsolatnak, vagy képesek akár szétrombolni is? Terapeutaként inkább úgy tapasztaljuk, hogy ezek a támadások még inkább egybegyúrják a friss párt, még inkább lehetővé teszik számukra az együvé tartozás erejének megélését. A barátok azonban másképp is erősíthetik az összekovácsolódási folyamatot. Például azzal, hogy az eseményekre most már barátjuk párját is meghívják, kifejezve a kapcsolat közösség általi elismerését. A „Mi” tudatot mintegy azzal erősítve bennük, hogy „Ti”-ként tekintenek rájuk.
Stabilitás és Autonómia a Kapcsolatokban
Azok számára, akik életútjukat egy stabil, hosszan tartó, elkötelezett párkapcsolat mentén képzelik el, valószínűleg az lesz természetes, hogy baráti kapcsolataik - legalábbis a találkozások gyakorisága - csökkenni fog. Ez persze nem feltétlenül jelenti a baráti kapcsolat bizalmi fokának, intenzitásának csökkenését, hiszen hányszor halljuk, hogy „jó egy éve nem találkoztunk, és ugyanott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk”. Egy jól megalapozott barátság minden bizonnyal kiállja az idő és a távolság próbáját.
Azok számára viszont, akik trendi, modern kapcsolati formákban élnek - a családterápia például „részéletút-kísérőnek” nevezi az időleges, többször lecserélt monogám kapcsolatokat - és az autonómiájukra helyezik a hangsúlyt az elköteleződéssel szemben, jobban fognak ragaszkodni a barátaikhoz. Hiszen baráti kapcsolataik időtállóbbak, stabilabbak, és lélektani értelemben talán intimebbek is, mint párkapcsolataik.
A párrá alakulás kezdeti szakaszában az is eldől, hogy egyikőjük korábbi köréhez csatlakoznak, vagy megpróbálnak egy közös társaságot összehozni. Ez leírható a pár két tagja közötti „hatalmi” kérdésként is. Akinek a „hátországához”, azaz szüleihez, családjához, eredeti lakhelyéhez és barátaihoz kerül közelebb a pár, az könnyebben kap külső támogatást, bátorítást, segítséget - nagyobb biztonságban érezheti magát. Párja, pont az egyensúly fenntartása érdekében, megerősítheti korábbi baráti kapcsolatait, vagy újakat épít ki. A „lányos házhoz” közel költöző férfi egyre több időt fog az „ő pártján álló” sporttársaival vagy ivócimboráival tölteni, amit persze párja és annak környezete majd nem néz jó szemmel. Újra felmerül a kérdés, vajon jó-e, hogy ez így szokott lenni?
A Barátok Tükörtartó Szerepe
Mindenki maga dönt arról, hogy a kapcsolaton belül keletkező feszültséget a pár tagjai „hová viszik”: egymás között harcolják meg, vagy szüleiket hívják segítségül, netán testvéreiket vonják be, netán megértő idegenekkel, fodrásszal, kozmetikussal, edzőtárssal beszélik meg, esetleg a barátaiknak teregetik ki. A barátoknak ilyenkor rendkívül fontos, tükörtartó szerepük van: egy párkapcsolati vitáról beszélgetve elmondhatják, hogy „milyen hülye a párod, mennyire igazad volt, hogy így reagáltál”.
A párok életében néhány együtt töltött év vagy évtized után eljön az az idő is, amikor mindketten igényelni kezdik az önálló tevékenységeket, és egyre gyakrabban hangzik el, hogy „Már megint a haverokkal mész sörözni / a lányokkal cipőt nézni; ahelyett, hogy velem beszélgetnél!” Nagyon nehéz ezt belülről úgy látni, hogy ez a „külső program” a kapcsolat egyfajta védelme, pedig sokszor ekként is szolgál. Ezenfelül a barátok biztonságos, ismerős terepet nyújtanak a kapcsolaton belüli és kívüli szerepek gyakorlásához - sőt az is lehet, hogy az otthonról hozott mintákat pont a barátok segítenek átírni. Az egyik pár női tagja - sok más hölgyhöz hasonlóan - elmondta, hogy párja nehezen fogalmazta meg érzéseit, mondván „ezekről nem kell beszélni, apám-nagyapám sem mesélt ezekről… én sem foglalkozom vele…” Azután a férj egy új hobbi kapcsán teljesen más emberekkel ismerkedett meg s barátkozott össze.
A Társ „Saját” Barátai és a Kísértés
Felmerül a kérdés, hogyan viszonyuljunk társunk „saját” barátaihoz. A barátok ugyanis széles skálán állhatnak a támogató erőforrástól a szerelmes rajongáson át a félelmetes, romboló ellendrukkerig. Feleségünk barátnői vagy férjünk barátai akár a csábítás lehetőségét is magukban rejtik. Hiszen ismernek mindkettőnket. Részben ismerősek is. Közel vannak - de nem túl közel. Elérhetőek - és talán mivel féltik a barátságukat, megtartják a TITKOT. Vonzóak is, hiszen valamennyire hasonlítanak arra, akit választottam, de eléggé különböznek tőle ahhoz, hogy érdekesek legyenek. Noha ez kétségkívül kísértés, ám lehet párkapcsolatunk megerősítője is.
Barátok a Családbővülés idején
Ha gyermekekkel bővül a családi rendszer, a barátok új helyzetbe kerülnek. A gyermek megjelenésével a család külső határai újra megerősödnek - hasonlóan a párkapcsolat kezdetén tapasztaltakhoz -, s a család és a baráti kör kölcsönös elszigetelődést élhet meg. Másrészt azonban fokozottabban rászorulnak a barátok támogatására, sok esetben ők a babysitterek, s nemritkán a gyermek számára fontos személyek, mint például a keresztszülők már nem a származási családból, hanem a barátok közül kerülnek ki. Manapság egyre gyakrabban előfordul, hogy az életmód megváltozása következtében vagy költözés miatt a barátok lesznek - mind fizikai, mind érzelmi értelemben - közelebb. A gyerekek nem az unokatestvérekkel nőnek fel, hanem a baráti társaság hasonló korú gyermekeivel.
A gyerekek serdülőkorának időszaka - amikor szüleik épp életközépi válságukat és házasságuk fényének megkopását élik át, a nagyszülői generáció pedig szerepeinek szűkülésével és veszteségeivel van elfoglalva - a családok legtöbbje feszültségeket él át. A szülőpár ilyenkor fokozottabban rászorul barátainak társas támogatására, együttérzésére.
Barátságok a Kapcsolatfelbomlás Után
Ha egy kapcsolat felbomlik, osztozkodni kell. Bögréken, könyveken, autókon, javakon. Lélektanilag azonban sokkal fontosabb, hogy emlékeken, érzéseken - és a közös kapcsolatainkon is. Biztos, hogy ezt az osztozkodást erős érzelmek kísérik, de hogy mennyire destruktívak, az leginkább azon múlik, hogy „közös megegyezéssel”, vagy haraggal váltunk-e el. Ha korábban megőriztük saját barátainkat, most támaszkodhatunk rájuk, „használhatjuk őket” indulataink, dühünk kieresztésére, a kapcsolat felett érzett gyászunk megosztására, időnk strukturálására, a korábban a kapcsolatba fektetett energiánk új utakra terelésére. Ha párunk barátai voltak a mieink is, most új kapcsolatok kiépítésébe kell fognunk - emiatt külön is haragudhatunk társunkra.
Korábbi közös barátaink pedig valószínűleg komoly diplomáciai játékra kényszerülnek - legalábbis átmenetileg. A megszokott közös összejövetelekre most kit hívjanak el - főleg, ha a korábbi pár tagjai már új kapcsolatban élnek? Felváltva hívják meg őket? Vagy pont a védett baráti légkörrel próbálják megteremteni a lehetőséget, hogy a szétvált pár tagjai között fennmaradhasson a párbeszéd? Netán arra biztosítanak „megfelelő” légkört, hogy nagy hangon gyűlölködjenek egymás ellen - amikor a másik nincs ott?
Lélektani szempontból a volt pár tagjai számára az a lényeg, hogy korábbi barátaik továbbra is az érzések kifejezésének és visszatükrözésének színterét jelentsék. A tudomány ezt társas referenciának nevezi, és az az ősi igényünk áll mögötte, hogy nagyon szeretnénk kapcsolódni másokhoz és összemérni magunkat velük. Önmagában támogató annak megélése, hogy általunk becsült és kedvelt személyek is átéltek, átélnek, és át fognak élni a miénkéhez hasonló helyzeteket és érzéseket. Ha mi tartunk előrébb a folyamatban, jó tanácsokkal láthatjuk el őket, ha ők lépték meg korábban ugyanazt, amire mi készülünk, kérhetünk tőlük tanácsot - amit aztán gondosan nem-megfogadva, kialakíthatjuk a saját megoldásunkat. Mert végtére is erre nagyon jók a barátok: segítenek, hogy a saját stílusunkban alakítsuk az életünket és párkapcsolatunkat.
A Társas Kapcsolatok Egészségügyi Előnyei
A karácsonyi ünnepkör tökéletes alkalom a szeretteivel való összejövetelre - olyan történetek megosztására, amelyek nevetésre és jókedvre késztetnek. Ezeket az értékes pillanatokat a családdal és a barátokkal tölteni nemcsak élvezetes, hanem az egészségre is jótékony hatással van. Személyes interakciókra van szükségünk ahhoz, hogy a társas kapcsolatok előnyeit a legteljesebben kiaknázhassuk. Kevésbé érzik a magányt azok, akik tartalmas és elkötelezett társas kapcsolatokat ápolnak. A családdal töltött idő előnye a nagyobb boldogság és elégedettségi szint. Tanulmányok kimutatták, hogy a családdal eltöltött idő csökkentheti a stresszt és a szorongást, támogatja az egészségesebb életmódot, és meghosszabbíthatja az életet, amellett, hogy segít megbirkózni a stresszel, javítja a pszichés közérzetet, és jót tesz a szív- és érrendszer egészségének, és egy betegség kezdete után jobb és gyorsabb a felépülés is. A családdal töltött idő a teljes, tartalmas élet kulcsfontosságú eleme. A család alatt pedig nem feltétlenül csak a vér szerinti rokonokat érthetjük. A közeli, szoros barátok, a gyám vagy a mostohatestvérek is (és még sorolhatnánk) bőven a családtagok körébe tartoznak.
Egy PLOS ONE tanulmány kimutatta, hogy a kutatásban részt vevők stressz-, boldogság- és jólléti szintjét jobban megjósolta a társas kapcsolataik szorossága és minősége, mint a fitneszkarkötőkkel gyűjtött fizikai állapotukat monitorozó egészségi adataik. Ez is azt mutatja, hogy a családdal (vagy a családtagoknak tartott közeli barátokkal) töltött idő mennyire fontos a testi és lelki egészség szempontjából.
A Szociális Interakciók Egészségügyi Előnyei
Segít megbirkózni a stresszel: Azok, akik minőségi időt töltenek családjukkal és barátaikkal, egészségesebb módszereket találnak a stressz kezelésére. A Carnegie Mellon Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy az embereknek a családjuk és a barátaik stresszpuffert jelentenek, a problémáikról beszélnek velük, ahelyett, hogy olyan káros megküzdési mechanizmusokat keresnének, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy az egyéb pszichoaktív szerekkel való visszaélés.
Meghosszabbíthatja az életet: Az Amerikai Öregedéskutató Társaság (American Society of Aging) egyik cikke megjegyezte, hogy a nagyobb közösségi hálózatokkal rendelkező idősebb felnőttek jobb epizodikus memóriával, jobb kognitív funkciókkal és alacsonyabb allosztatikus terheléssel rendelkeznek. Az allosztatikus terhelés a test és az agy stressz okozta elhasználódása. A házastársakkal, felnőtt gyerekekkel, testvérekkel és barátokkal való jó kapcsolat pedig mind-mind hozzájárul ezekhez a pozitív egészségügyi hatásokhoz. A szoros társas kapcsolatok javítják a szervezet rugalmas alkalmazkodóképességét. Az egészséges kapcsolatok akár 50%-kal is megnövelhetik az élettartamot. Még azok is tovább élnek, akiknek bár egészségtelen életmódú szokásaik vannak, de erős szociális hálóval rendelkeznek, mint azok, akiknek nincsenek ilyen kapcsolataik.
- Mi az az allosztatikus terhelés? Allosztatikus terhelésnek nevezzük azt, amikor az állandósuló stressz hatására a szervezetünk nem állítja le a stresszre adott vészreakciót, ami olyan fizikai készenléti állapotot eredményez, ami komolyan terheli a szívet és az érrendszert és a többi szervet. Hosszú idejű stresszhatás esetén a szervezet adaptációs kapacitása kimerül, az ellenálló képesség lecsökken, a test alkalmazkodóképessége ugyanis véges és kimeríthető.
Jót tesz a szív és érrendszer egészségének: A stressz jelentősen befolyásolja a fizikai egészséget, például fokozza a fáradtságot, emeli a vérnyomást és rontja a szív egészségét. A stressz gyulladást okozhat az artériákban, ami az érelmeszesedés előfutára. A jó barátok és az erős szociális támogató háló pedig enyhítheti a stresszt. A Viselkedésgyógyászat Évkönyve (Annals of Behavioral Medicine) című folyóiratban megjelent egyik tanulmány szerint azoknak az embereknek, akik életük nehéz időszakairól beszéltek, alacsonyabb volt a pulzusuk és a vérnyomásuk, ha egy barátjuk is ott volt mellettük.
Javítja a fizikai egészséget: Megfelelő közös tevékenységekkel a családdal eltöltött idő pozitívan befolyásolhatja a fizikai jóllétet. Például azok a családok, akik együtt esznek otthon főtt ételeket, általában jobb étrenddel rendelkeznek, mint azok, akik nem. A szabadtéri tevékenységekben való részvétel, mint például a sportjátékok, túrák vagy közös kertészkedés, javítja az erőnlétet. Még arra is van bizonyíték, hogy a családdal töltött idő fokozhatja a testmozgás és más egészséges szokások hatásait. Javítja a szív, az agy, a hormonális és az immunrendszer egészségét. A családdal való együttlét emellett az egészséges életmód fenntartására is ösztönzi a családtagokat.
Javítja a pszichés közérzetet: A szociális kapcsolatok által nyújtott érzelmi támogatás javítja pszichológiai jóllétét. Egy tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik barátjukat és családjukat támogatónak tekintik, céltudatosabbak és több értelmét látják az életnek. A családdal eltöltött idő növeli az önbizalmat is. Jó esetben a szülők segíthetik gyermekeik önbecsülésének kialakulását azáltal, hogy megtaníthatják őket a hatékony problémamegoldásra, az asszertív kommunikációra és a hatékony konfliktuskezelésre a problémák megvitatásának és megoldásának egészséges, konstruktív módjainak alkalmazásával. Modellezhetik azt a képességet is, hogyan szeressék önmagukat. A szülők és a gyermekek önbizalma pusztán azzal a tudattal nő, hogy szeretteik értékelik és megbecsülik őket.
Fejleszti az alkalmazkodóképességet és a rugalmasságot: Az élet változásaival és kihívásaival való szembenézés képességét nagymértékben javítja az erős családi kötelék. A családdal való örömteli együttlét azt az érzést adja, hogy tudjuk, hogy tartozunk valakihez, törődnek velünk, és szükség van ránk, ami értelmet és célt ad az életnek. Ez a biztosíték motivációt ad az előrelépéshez, a személyes növekedéshez és így a sikerekhez is.
Jobb tanulmányi teljesítményt eredményez és csökkenti a viselkedési problémák kockázatát: Átlagosan azok a gyerekek, akik több minőségi időt töltenek a családjukkal, jobban teljesítenek az iskolában. Hatékonyabb kommunikációs készségeik vannak, és értékelik az oktatás fontosságát. Ha szükséges, a házi feladatokban való szülői segítségnyújtás megerősíti azt a gyermekben, hogy a sikere fontos szüleinek. Még ha csak pusztán a napjáról és az aznap tanultakról is kérdezi gyermekét, valójában azt mutatja ki számára, mennyire törődik vele. Amikor a gyermekek pozitív figyelmet kapnak pozitív viselkedéseikért, az növeli a vágyukat, hogy ezeket az egészséges mintákat folytassák. A családdal való együttlét és a közös tevékenységek teret engednek az elfojtott érzelmek kifejezésének, amelyek egyébként egészségtelen döntésekhez, káros szokásokhoz vezethetnének.
Toxikus Kapcsolatok és Egészséges Határhúzás
Bár a támogató közösségi háló és a szerető családdal töltött idő kifejezett egészségtámogató hatással bír, sajnos nem mindenki olyan szerencsés, hogy ez megadatott neki. A rendelkezésre álló adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a társas kapcsolatoknak egyaránt megvannak az egészséget javító és az egészségkárosító hatásai is, és ezeknek a hatásoknak bizonyított biológiai útjai vannak. Egyre jobban tudatosul a toxikus társadalmi kapcsolatok negatív egészségügyi hatásainak lehetősége is, amelyeket a kritikus és/vagy igénybe vevő interakciók negatívabb mintái jellemeznek. Ilyen esetekben bizonyított a depresszió és az angina fokozott kockázata is. Biológiai utakra utalnak azok a tudományos bizonyítékok, amelyek szerint emelkedett stresszhormonszint, fokozott kardiovaszkuláris aktivitás és csökkent immunfunkció társul a negatív mintázatú társadalmi interakciókhoz, míg a pozitívabb, támogató társas interakciók épp ezek ellenkezőjéhez társulnak.
Emiatt egészséges ötlet lehet átgondolni, hogy milyen kapcsolatokkal szeretnénk magunkat körülvenni, mi szükséges a lelki békénkhez, sőt fizikai jóllétünkhöz a szeretet ünnepén, vagy a hétköznapjainkban mely kapcsolat épít, vagy mely betegít meg minket. Tehát nemcsak a vérségi kötelék, a kapcsolatok száma, hanem sokkal inkább a kapcsolatok minősége a döntő jelentőségű. Egészséges döntés mérlegelni és határt húzni egyaránt. Fektessünk energiát és helyezzük a hangsúlyt azokra a kapcsolatainkra, amelyek építenek, támogatnak, és nem rombolnak minket, mindegy, hogy ezek a kapcsolatok barátiak vagy rokoniak-e. Bátran kapcsolódjunk azokhoz, akik szeretetüket, támogatásukat fejezik ki felénk! Az egészséges határhúzás példáján keresztül a gyermekek is fontos készségeket sajátítanak el, amelyeket hasznosítani tudnak.
Építő, szerető és szoros kapcsolatainkban nemcsak egészséges, de szórakoztató is az együtt töltött minőségi idő, ez egyben nemcsak a fizikai egészség szempontjából, de a lelki jóllét szempontjából is kiemelten fontos.
A Társas Kapcsolatok Fenntartása a Távolság Ellenére
A távollét során megerősödhet a párok közti kapocs, újraélhető a „nagyon hiányzik” érzése, és az a bizonyos láng is könnyebben fellobbanhat. A bizalom a legfontosabb tényező egy párkapcsolatban, és éppen ez az, ami a legnagyobb próbán esik át a külön töltött idő alatt. Meg kell bíznunk a párunkban, és abban, hogy semmi olyat nem tesz, ami veszélyeztethetné a párkapcsolatunkat. Ha ez nem működik, és minden pillanatban ellenőrizgetjük a másikat, azzal akár az egész kapcsolatunk végét is okozhatjuk.
Semmi gond nincs azzal, ha sok időt töltünk együtt a párunkkal, de idővel megfigyelhetjük, hogy egyszerűen sok dolog - ami a kapcsolatunk elején számunkra egyedülálló és értékes volt - magától értetődővé válik. A külön töltött időszak a legjobb próbája annak, hogy rájöjjünk, mennyire erős a kapcsolatunk. Ha könnyebben megfeledkezünk a másikról és egyedül is jól érezzük magunkat, valamint nem kerülünk izgatott állapotba attól, hogy például telefonon beszélgetünk, akkor egyértelmű, hogy kevésbé szoros már a viszonyunk. A távolság lehetővé teszi számunkra, hogy a saját céljainkat és fejlődésünket helyezzük előtérbe (egyetem, távoli munkahely, egyéb projektek), miközben - ha nem is fizikai jelenlétünkkel - gondoskodhatunk és törődhetünk a párunkkal is. Akár egy hét elteltével is teljesen másképp fogunk nézni a kapcsolatunkra és a párunkra a találkozás pillanatában. A távolság teljesen más nézőpontba helyezi a köztünk lévő köteléket, de még a másik személyét és a sokszor idegesítőnek vélt szokásait is.
tags: #baratokkal #toltott #ido