A tésztafélék világszerte a legkedveltebb ételek közé tartoznak. Ezt elsősorban az egyszerű elkészítésének és a szószokkal, zöldségekkel, hússal és egyéb élelmiszerekkel történő végtelen sok variációnak köszönheti. A tésztáknak annyiféle alakjuk van, hogy akár két éven keresztül minden nap másféle tésztát tálalhatna a tányéron. A világon nagyjából 600 tésztaféle van. A tészta szó említésekor először valószínűleg a spagetti jut eszébe. A tészta bizonyítottan hatással van a lelkületre. A tésztafélék nemcsak különféle alakjuk miatt érdekesek, hanem egyéb velük kapcsolatos tények miatt is.
Tápanyag-összehasonlítás: Durum vagy barna tészta?
Fehér durum tészta vagy barna tészta teljes kiőrlésű - ha fogyni vagy izmosodni szeretnél, tudnod kell, hogy kifőzve mindkettő 160-180 kcal körül mozog 100 grammonként, de a tápanyag-összetételük nagyban különbözik. A teljes kiőrlésű barna tészta több rostot, B-vitaminokat, magnéziumot és vasat tartalmaz, ami tovább laktat és stabilabbá teszi a vércukorszintet. A fehér durum tészta könnyebben emészthető, gyorsabb energiát ad, de kevesebb mikroelem van benne.
Az alábbi táblázat segít átlátni a különböző tésztafélék energiatartalmát és összetételét 100 grammos egységekre vetítve:
| Tészta fajta | Energia (kcal) | Fehérje (g) | Zsír (g) | Szénhidrát (g) |
|---|---|---|---|---|
| Durumtészta (főtt) | 158 | 5.4 | 0.6 | 32.0 |
| Durumtészta (száraz) | 360 | 12.5 | 1.4 | 73.0 |
| Teljes kiőrlésű tészta (főtt) | 149 | 6.0 | 1.7 | 26.2 |
| Teljes kiőrlésű tészta (száraz) | 352 | 13.9 | 2.9 | 64.2 |
| Rizstészta (főtt) | 108 | 1.8 | 0.2 | 23.0 |
| Rizstészta (száraz) | 364 | 6.0 | 0.6 | 78.6 |
Fogyás és izomépítés: Melyiket válasszam?
Ha fogyás a célod, a teljes kiőrlésű barna tészta az előnyösebb választás. Kifőzve mindkét tészta kalóriatartalma hasonló, de a barna tészta 3-4-szer több rostot tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy tovább tart jóllakottnak érezd magad, így kevésbé leszel éhes a nap folyamán. A barna tészta segít ebben, mert lassabban emeli a vércukorszintet, így elkerülheted az energia-összeomlásokat és a falási rohamokat.
Izomépítéshez mindkét tészta megfelelő szénhidrátforrás, de van néhány fontos különbség. A teljes kiőrlésű barna tészta előnye, hogy több B-vitamint, magnéziumot és cinket tartalmaz, amelyek támogatják az izomműködést és regenerációt. Ha sovány vagy és alacsony a testzsírszázalékod, kalóriatöbbletben kell lenned az izomépítéshez. Ilyenkor a fehér durum tészta is jó választás lehet, mert könnyebben emészthető és gyorsabban feltölti a glikogénraktárakat edzés után.
Szabi, a pék tippjei: Lisztkisokos 3. - A teljes kiőrlésű búzaliszt | Mindmegette.hu
Egészségügyi szempontok és tápanyagok
A teljes kiőrlésű barna tészta egyértelműen nyerő a tápanyag-összehasonlításban. Míg a fehér durum tésztát finomított lisztből készítik (ahol eltávolítják a korpa- és csírarészt), addig a barna tészta megőrzi a gabonaszem összes rétegét. Ez azt jelenti, hogy a barna tésztában 3-4-szer több rost van, többszöröse a B-vitaminok mennyisége, jelentősen több magnézium, vas, cink és foszfor található, valamint magasabb az antioxidáns-tartalma.
A fehér durum tészta nem egészségtelen, de finomított volta miatt kevesebb tápanyagot nyújt. Ha emésztési problémáid vannak vagy sportolás előtt gyors energiára van szükséged, a fehér tészta könnyebben tolerálható lehet. Általános használatra azonban a barna tészta a nyerő - különösen, ha diétázol, fogyni szeretnél vagy tudatosabban akarsz táplálkozni.
Rizstészta vagy fehér tészta?
Rizstészta vagy fehér tészta - ha diétázol vagy tudatosan építed az étrendedet, ez a választás befolyásolhatja az eredményeidet. A főtt fehér tészta 100g kb. 131-135 kalóriát és 5g fehérjét tartalmaz, míg a főtt rizstészta 100g kb. 108-112 kalóriát és 2,4g fehérjét biztosít. A rizstészta alacsonyabb kalóriatartalmú és gluténmentes, de kevesebb fehérjét tartalmaz, míg a fehér tészta magasabb fehérjetartalmú és sűrűbb szénhidrátforrás.
Mindkét tészta erősen feldolgozott szénhidrátforrás, alacsony tápanyag-tartalommal, ezért érdemes teljes kiőrlésű változatokat választani, ha elérhető, és mindig kombinálni fehérjedús ételekkel és sok zöldséggel.
Tévhitek és cukor: A barna szín nem mindig garancia
Hosszú ideje tartja magát az a városi legenda, hogy a barna cukor egészségesebb, mint hagyományos fehér társa. A rövid válasz az, hogy nem, a barna cukor nem egészségesebb, mint a fehér cukor. A fehér és a barna cukor közötti különbség tápérték szempontjából elhanyagolható, mivel a fő különbség közöttük a melasztartalom. A fehér cukorból kivonták ezt, míg a barna cukor esetében a fehér cukorhoz adják hozzá utólag ismét a melaszt, olyan 5-10%-os arányban. Nincs jelentős kalóriakülönbség sem a fehér és a barna cukor között.
Alaposan meg kell figyelnünk magunkat, hogy mik a megszokott ételeink, miket fogyasztunk, amikről azt hihetjük, hogy segítik a diétánkat, miközben lehet épp az ellenkezőjéről gondoskodnak. Ilyenek pl. a joghurtok, ízesített müzlik, granolák, szószok, öntetek és még sok más, amik valójában könnyen helyettesíthetőek, vagy elkészíthetőek egy egészségesebb változatban. A megfelelő szénhidrát bevitel segít csökkenteni az étvágyat és hosszabban tartó telítettség érzetet okoz. A rezisztens keményítő esetében a cukor sokkal lassabban kerül a vérbe, mert nem mind a vékonybélben emésztődik meg, így az inzulinszint sem emelkedik túlzottan vagy hirtelen.