Bélelt tehergépjárművek és a saját számlás áruszállítás jogi útvesztői: Tachográf és engedélykötelezettség

A közúti áruszállítás szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatosan változik, és ezek a változások jelentős hatással vannak mind a professzionális fuvarozókra, mind azokra a vállalkozásokra és magánszemélyekre, akik bérelt tehergépjárművel vagy saját tulajdonú kisárufuvarozóval végeznek áruszállítást saját célra. Ez a cikk részletesen bemutatja a legfontosabb jogszabályi előírásokat, különös tekintettel a tachográf-kötelezettségre és a fuvarozói engedélyekre, valamint a bérelt járművek használatára vonatkozó frissített szabályokra.

A „nem kereskedelmi árufuvarozás” fogalmának értelmezése és a tachográf-kötelezettség

Az 561/2006/EK rendelet a közúti szállítási ágazatban a vezetési és pihenőidőkről szóló közösségi szabályozás alapköve. Ennek a rendeletnek a 3. cikk h) pontja tartalmazza a „nem kereskedelmi árufuvarozás” fogalmára vonatkozó mentességet, melynek pontos értelmezése az Európai Unió Bíróságának ítéletei alapján vált egyértelművé. Korábban sokan úgy gondolták, hogy a saját számlás áruszállítás automatikusan mentesül a tachográf használata alól, amennyiben nem történt fuvardíj felszámítása. Azonban a Bíróság ítélete rávilágított, hogy ez a megközelítés téves, és a fogalmat szűkebben kell értelmezni.

A Bíróság ítéletének hatása a tachográf-kötelezettségre

Az Európai Unió Bíróságának határozata értelmében az 561/2006/EK rendelet 3. cikk h) pontjában szereplő „nem kereskedelmi árufuvarozás” fogalmának definíciója hiányzott a jogszabályból, ami értelmezési problémákhoz vezetett. A Bíróság egyértelművé tette, hogy a mentesség kizárólag a magáncélra történő használatra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha egy magánszemély a saját holmiját szállítja, például egy veterán autót vagy más személyes tárgyat kifejezetten magáncélra, akkor mentesül a tachográf használata alól.

Ezzel szemben, ha egy vállalkozás szállít árut eladásra - még akkor is, ha az saját terméknek minősül és saját számlás szállításként történik -, az már „kereskedelmi áruszállításnak” minősül az új definíció szerint, mivel ezzel a tevékenységgel pénzt keres. Ennek következtében az ilyen típusú szállítások során használni kell a tachográfot. A Bíróság határozata alapján tehát az 561/2006/EK rendelet 3. cikk h) pontja innentől kezdve nem ad mentességet a saját számlás áruszállítóknak a tachográf használata alól, ha a tevékenység során haszonszerzés, nyereség vagy pénzszerzés lehetősége felmerül. A NAV is ezen álláspont szerint jár el.

Példák a tachográf-kötelezettségre és mentességre

• Mentesség: Ha egy magánszemély bérel egy teherautót és maga vezeti, hogy a saját családját költöztesse, vagy ha egy cég a saját bútorait szállítja telephelyváltás miatt, akkor ez mentesül a tachográf-kötelezettség alól.
• Kötelezettség: Ha egy vállalkozás burgonyát szállít eladási céllal, akkor - habár ez saját számlás szállításnak minősül - az „kereskedelmi áruszállítás”, és használni kell a tachográfot. Ugyanígy, ha egy ismerős vállalkozónak viszünk cementet a kereskedőtől, az sem magáncélú szállítás. Ha egy vállalkozás autója egy másik cég anyagait szállítja, az is a pénzkereső tevékenységhez kapcsolódó feladat, így tachográf köteles.

A „nem kereskedelmi célúnak” kizárólag egy magánszemély teljesen személyes jellegű szállítása minősülhet.

Fuvarozói engedélyek és a kishaszongépjárművek szabályozása

A fuvarozói engedélyek kérdése jelentős változáson ment keresztül az Európai Unió „mobilitási csomagjának” bevezetésével. Korábban a 3,5 tonna össztömeget el nem érő teherautók használatához nem kellett semmilyen papírt beszerezni, és a kisteherautók vezetői felmentést kaptak a vezetési és pihenőidők pontos ütemezése alól. Ez ahhoz vezetett, hogy a kisteherautókat egyre gyakrabban használták hosszú nemzetközi fuvarokra, országok közötti szállításokra, amire eredetileg nem voltak tervezve.

Az engedélykötelezettség kiterjesztése

Az Európai Bizottság ezért hozzányúlt a korábbi szabályokhoz, és az engedélykötelezettséget kiterjesztette a 2,5 tonna fölötti kisteherautókra is. A magyar kormány ezt a rendelkezést még buzgóbban alkalmazta: míg az EU csak a nemzetközi szállításokat tette engedélykötelessé, addig Magyarország a belföldi szállításokat is bevonta a körbe.

Így jutunk el oda, hogy május 21-étől fuvarozói engedélyt kell kiváltani a 2,5-3,5 tonna közötti járművel történő, belföldi és nemzetközi árufuvarozásra is. Ez a rendelkezés a közúti árufuvarozásra vonatkozik, ami azt jelenti, amikor valaki más áruját szállítja el valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe.

Mentességek az engedélykötelezettség alól

Nem kell engedély, ha a járművel csak saját árut, vagy a saját munkánkhoz szükséges anyagokat, eszközöket szállítjuk. Ezt saját számlás szállításnak hívják, és eddig is csak akkor volt engedélyköteles, ha a jármű a 7,5 tonnát meghaladta. Nem kell engedély akkor sem, ha a kisteherautót magáncélra használjuk. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem lehet mindent besöpörni a magáncélú szállítások alá. Ahogy korábban is említettük, a haszonszerzés célja kizárja a magáncélú minősítést.

A fuvarozói engedély megszerzésének feltételei

A fuvarozói engedély megszerzésének feltételeit Magyarországon az uniós szabályok és az ezekre épülő hazai jogszabályok rögzítik. Ezek a következők:

1. Szakmai alkalmasság: Minden fuvarozó vállalkozásnak rendelkeznie kell egy szakmai irányítóval, akinek valódi beleszólása kell, hogy legyen a cég ügyeibe, és közúti árufuvarozó szakmai képesítéssel kell rendelkeznie. Ezt vagy maga a vállalkozó végzi el, vagy felvesz egy alkalmazottat, akinek van ilyen vizsgája.
2. Jó hírnév: A vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy nincs adótartozása, köztartozása. A jó hírnév ellenőrzése automatikusan történik, nyilvántartásokból és hatósági adatokból dolgoznak.
3. Megfelelő pénzügyi helyzet: Ez egy pénzügyi biztosítékra vonatkozik, melyet vagy bankszámlán kell letétbe helyezni, vagy kiváltható egy erre a célra kötött letéti biztosítással is (bankgarancia). Az első járműre 9000 euró, minden további járműre 5000 euró biztosíték szükséges.
4. Telephely: Bizonyíték szükséges arra, hogy a terület alkalmas teherautók tárolására.

A fuvarozói engedélyeket a Közlekedési Hatóság jogutódja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Jármű Hatósági Főosztálya bocsátja ki, illetve a nevében eljáró illetékes kormányhivatal. Illetéket kell fizetni az engedély kiadásáért és az egyes engedélymásolatokért is.

A bérelt tehergépjárművek használata a jogszabályok tükrében

A gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatára vonatkozó szabályokat a 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rögzíti. Ezt az irányelvet módosította a 2022/738 EU irányelv 2022. április 6-án, melynek átültetésére a tagállamoknak 2023. augusztus 7-ig volt idejük.

A 2022. évi módosítások célja és hatása

A korábbi szabályozás nem tette lehetővé, hogy a vállalkozások teljes mértékben részesüljenek a bérelt járművek használatából fakadó előnyökből. A tagállamok korlátozhatták a nehéz járművek saját számlás szállítási műveletek céljára történő használatát, és nem írták elő a bérelt járművek használatának engedélyezését, ha azok más tagállamban kerültek nyilvántartásba. Ez számos esetben korlátozó tényezőt jelentett.

A 2022. évi módosítások célja az volt, hogy lehetővé tegyék a vállalkozások számára, hogy nagyobb mértékben részesüljenek a bérelt járművek használatából származó előnyökből. Ennek érdekében megengedő szabályként kimondták, hogy lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy ne csak a letelepedésük helye szerinti tagállamban, hanem bármely más tagállamban bérelt járműveket is használhassanak.

Korlátozások a piactorzulások elkerülése érdekében

Annak érdekében, hogy a torzulások elkerülhetők legyenek, bizonyos korlátok bevezetése szükségessé vált. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy korlátozzák azt az időtartamot, amely alatt a területükön letelepedett vállalkozások olyan bérelt járművet használhatnak, amelyet egy másik tagállamban vettek nyilvántartásba vagy helyeztek forgalomba. Ez az időtartam Magyarországon legfeljebb két egymást követő hónap lehet az adott naptári évben.

A módosító irányelv nem harmonizálja a nemzeti gépjármű-adóztatást, ezért a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani a bérelt jármű nyilvántartásba vételének előírására, feltéve, hogy a jármű legalább 30 napig közlekedhet, mielőtt ez a követelmény alkalmazandóvá válna. Ezzel biztosítják, hogy a bérelt jármű ne juttathassa adóelőnyhöz a bérlő vállalkozást, és ne okozzon piactorzulást.

Továbbá, a tagállamok korlátozhatják a területükön letelepedett vállalkozások által bérelhető járművek számát, melyek más tagállamban kerültek nyilvántartásba vételre. Ez a korlát azonban nem lehet alacsonyabb a vállalkozás rendelkezésére álló járművek egy bizonyos, előre meghatározott százalékánál, mely Magyarországon legfeljebb 30% lehet.

A bérleti szerződésre vonatkozó előírások

A teherjármű bérbe vagy használatba adására - díj ellenében végzett közúti árutovábbítás vagy saját számlás áruszállítás céljára kizárólagos használatra - vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § szerinti előírásokat, és meghatározott időtartamra kell megkötni.

A Mobilitási Csomag és a tachográf-kötelezettség 2026-tól

A mobilitási csomaggal jelentős változások lépnek életbe 2026. július 1-jétől a kishaszongépjárművek esetében is. Hosszú évek óta előre látható volt, hogy a nagy járművekre bevezetett kötelezettségek előbb-utóbb a kereskedelmi árufuvarozás kisebb szereplőit is elérik.

Tachográf-kötelezettség a 2,5-3,5 tonna közötti járművekre

2026. július 1-jétől a díj ellenében árufuvarozásra használt, 2,5 és 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeg közötti, uniós-nemzetközi forgalomban közlekedő kisárufuvarozó gépjárműveket menetíró készülékkel, azaz digitális tachográffal kell ellátni. Fontos, hogy tachográfként csak a legújabb, Gen2v2-es, azaz második generációs és második verziójú úgynevezett „okos tachográf” használható. Ez a kötelezettség nemcsak az újonnan forgalomba kerülő kisjárművekre, hanem a már forgalomban lévőkre is vonatkozik.

Vezetési és pihenőidők a kishaszongépjárművek vezetői számára

Ettől a dátumtól kezdve e járművek vezetőinek és fuvarszervezőiknek úgy kell munkájukat ütemezni, hogy teljesítsék az uniós vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokat, valamint a járművezetők kiküldetésére vonatkozó különleges rendelkezéseket. A gyakorlatban ezekkel a járművekkel is úgy kell közlekedni, mintha azok nehéz-tehergépjárművek lennének:

• A járművezetőknek napi 4 és fél óra vezetés után 45 perces szünetet kell tartaniuk.
• Alapesetben egy napon legfeljebb 9 órát ülhetnek a volán mögött, ezután napi pihenőidőt kell tölteniük.
• Ezen túl 45 órás rendszeres heti pihenőidőt vagy csökkentett heti pihenőidőt is kell tartaniuk.
• Munkájukhoz tachográf-kártyát kell használniuk, amely a gépjárművezetők nevére hatóságilag kiállított, adatrögzítő chippel ellátott plasztikkártya.
• A digitális tachográf-kártyát (sofőrkártyát) a járművezetők a területileg illetékes kormányhivataloknál vagy kormányablakoknál igényelhetik saját névre szólóan, személyazonosító igazolványukra, járművezetői engedélyükre és lakcímkártyájukra van szükség. Az igazgatási szolgáltatási díj 19 000 forintra emelkedett.

Pihenőidők eltöltése és a hazatérési kötelezettség

A jogszabály jelenleg csupán a 45 óránál hosszabb, rendszeres heti pihenőidő járműben való eltöltését tiltja. Az Európai Bizottság tisztázó dokumentumot tett közzé, ami megerősíti, hogy a járművön kívül töltött időt például szállodai számlával nem kell igazolni, a tevékenységet - azaz, hogy ezidő alatt a járművezető pihenőidőt tartott - viszont igen. Általánosságban véve pihenőidőt kizárólag álló helyzetben lévő járműben lehet eltölteni. Fontos megjegyezni, hogy a francia hatályos szabályok értelmében Franciaország területén 3,5 tonna alatti járműben nem lehet napi pihenőidőt sem eltölteni, függetlenül attól, hogy van-e a járműben külön kialakított alvó rész vagy sem.

Az új szabályrendszer része az is, hogy a munkaadónak lehetővé kell tennie a gépkocsivezető részére, hogy 4 hetenként hazatérjen. A vállalkozásnak tehát oly módon kell megszerveznie a járművezetők munkáját, hogy azok minden, 4 egymást követő hétből álló időszakban vissza tudjanak térni a munkáltató székhelye szerinti tagállamban található azon működési központjába, amely a járművezető szokásos állomáshelye és ahol a járművezető heti pihenőideje kezdetét veszi, vagy a járművezetők tartózkodási helyére.

Bírságok és ellenőrzések

A megengedett vezetési és pihenőidők megszegésére, valamint a menetíró-készülékre vonatkozó bírságtételek minden országban rendkívül magasak. Magyarországon a kisebb fokú szabálysértésekért 13 000 forintot, míg a komoly jogsértésekért akár 1 millió forintot is kiszabhatnak. Különösen magas bírságtételeket alkalmaznak a tachográfkészülékkel vagy tachográfkártyával történő visszaélés esetén.

A fuvarozói engedély megszerzése nem csupán egy papírt jelent, hanem azt is, hogy a vállalkozás bekerül egy nyilvántartásba, ami eddig a kisteherautós szállítóknak nem volt. Ezáltal a hatóságok célkeresztjébe kerülhetnek. A fuvarozókat rendszeresen ellenőrzik: megállíthatják az úton, vizsgálhatják a sofőr munkaügyi papírjait, a fuvarlevél szabályos kitöltését, és az áru eredetét. Telephelyi ellenőrzésekre is sor kerülhet.

Teendők az érintettek számára

Tekintettel a jogszabályi változásokra, rendkívül fontos, hogy minden érintett felkészüljön és eleget tegyen az új előírásoknak.

1. Ismerje meg a szabályokat: Tanulmányozza a vonatkozó jogszabályokat, és amennyiben szükséges, vegyen részt szakmai oktatásokon.
2. Szerezze be a szükséges dokumentumokat: Különösen fontos az AETR könyv és a tachográfos könyv beszerzése.
3. Tegyen eleget az 561/2006/EK rendelet előírásainak: Ez magában foglalja a rendszeres ellenőrzéseket a tachográf korongokkal/kártyákkal kapcsolatban.
4. Gyakorolja be a tachográf használatát: Amennyiben használni kell a tachográfot, elengedhetetlen annak gyakorlati ismerete.
5. Ne halogassa a teendőket: A szabályok be nem tartása súlyos bírságokkal járhat, amelyek ma már túlságosan sokba kerülnek.

A fuvaros engedély kötelezettsége miatt a jövőben nagyon át kell gondolni, hogy a meglévő autóval milyen munkát végez el az ember pénzért, vagy akár szívességből. Az engedélykötelezettség nem csak az állandó munkákra vonatkozik, hanem alkalmi, egyszeri szállítások esetén is érvényesülhet.

Saját számlás áruszállítási igazolvány 7,5 tonna felett

2012. december 4-től a 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel saját számlás közúti áruszállítás közúti áruszállítási igazolvánnyal végezhető. Az igazolványt a közlekedési hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre adja ki, az üzemeltető nevére és a jármű rendszámára szólóan, kettő példányban.

Ez az igazolvány a saját számlás áruszállításra vonatkozik, amikor a vállalkozás a saját termékét, anyagát vagy eszközét szállítja, de nem más cégek részére, ellenszolgáltatás ellenében. Fontos, hogy ez a rendelkezés a 7,5 tonnát meghaladó járművekre érvényes, a kisebb súlyú járművekre vonatkozó szabályok a mobilitási csomaggal változtak meg.

Fuvarozó vállalkozás indítása Magyarországon

Sok kamionsofőr fejében megfordul a gondolat, hogy saját fuvarozó vállalkozást indítson. Azonban Magyarországon fuvarozó vállalkozást indítani nem csak annyi, hogy veszünk egy kamiont és keresünk fuvarbörzén munkát. Komoly feltételeknek kell megfelelni, és számos adminisztratív lépést kell megtenni.

A vállalkozás indításának lépései és költségei

1. Vállalkozási forma kiválasztása: Kft. vagy Bt.
2. Szakmai irányító biztosítása: Közúti árufuvarozó szakmai képesítéssel rendelkező személy, aki részt vesz a cég ügyeiben. Alternatíva a külsős szakmai irányító megbízása.
3. Jó hírnév és pénzügyi alkalmasság igazolása: Adótartozás-mentesség, köztartozás-mentesség, valamint a járművek számához igazodó pénzügyi biztosíték (9000 EUR az első, 5000 EUR minden további járműre).
4. Telephely biztosítása: Olyan terület, amely alkalmas teherautók tárolására.
5. Gépjárművek beszerzése és nyilvántartásba vétele.
6. Fuvarozói engedély igénylése.

A költségek jelentősek lehetnek. A szakmai tanfolyam és vizsga több százezer forint, a pénzügyi biztosíték több millió forint is lehet, a cégalapítás díja, az ügyvédi költségek, a telephely bérleti díja, valamint a járművek beszerzése és fenntartása mind-mind jelentős kiadást jelent. Összességében egy fuvarozói vállalkozás életszerű indítása több millió forintos nagyságrendű projekt, nem egy „olcsó mellékbiznisz”.

Gyakori hibák és buktatók

• Pénzügyi alultervezés: A fuvarozás költséges (üzemanyag, pályadíj, szerviz, gumi, biztosítás, adók, bérek).
• Telephelyi problémák: Nem elég egy telek, ahol beáll a kamion, megfelelő infrastruktúrára van szükség.
• Hanyag könyvelés: Hosszú távon komoly kockázatot vállal az, aki hanyagul kezeli a cég pénzügyeit.
• Rossz műszaki állapotú járművek: Olcsó, de rossz műszaki állapotú járművel indulni óriási hiba.
• Árverseny: Sokan az elején minden áron munkát akarnak szerezni, és beárazzák magukat a padló alá, ami hosszú távon fenntarthatatlan.

A bérelt járművek szabályozásának módosítása a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben

A 2023. augusztus 7-én megjelent Kormány 371/2023. (VIII. 7.) Korm. rendelete a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet (R.) módosította. Ezek a módosítások az uniós irányelvnek történő megfelelés okán váltak szükségessé.

Főbb változások a bérelt tehergépjárművek használatában

Míg korábban a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által bérelt tehergépjárműnek - ide nem értve a pótkocsit - magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel kellett rendelkeznie, addig a módosítások értelmében bővült a kör, és korlátozással ugyan, de bekerült a másik tagállam által kibocsátott hatósági engedélyű, jelzésű tehergépjármű is.

Fontosabb pontok a módosításokból:

• Más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, bérelt tehergépjármű használatára az adott naptári évben legfeljebb két egymást követő hónapon keresztül kerülhet sor.
• A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, gazdálkodó szervezet által bérelt azon tehergépjárművek száma, mely más tagállamban kerültek nyilvántartásba vételre, a bérelt tehergépjármű használatba állításának napján a közúti árutovábbítási engedélyek nyilvántartása szerint a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló tehergépjármű-állomány legfeljebb 30%-a lehet. Ez alól kivételt képeznek a már korábban bérelt tehergépjárművek.
• A közlekedési hatóság - mint nemzeti kapcsolattartó - eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének a nem saját tulajdonú járművek használatára vonatkozó előírásokról.
• A teherjármű bérbe vagy használatba adására - díj ellenében végzett közúti árutovábbítás vagy saját számlás áruszállítás céljára kizárólagos használatra - vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § szerinti előírásokat, és meghatározott időtartamra kell megkötni.

Ezek a változások hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások rugalmasabban használhassák a bérelt járműveket az Európai Unióban, miközben a piactorzulások elkerülése érdekében bevezetett korlátozások biztosítják a tisztességes versenyfeltételeket.

tags: #berelt #tehergepjarmu #sajat #aruszallitas