A tojás egy igazi konyhai alapanyag, amely sokoldalúságával, táplálkozási értékével és könnyű elkészíthetőségével kivívta helyét a világ konyháiban. A reggeli rántottától kezdve a bonyolult desszertekig a tojás számtalan ételben központi szerepet játszik. Azonban széles körű felhasználása ellenére a tojás számos kevésbé ismert különlegességet és potenciális kockázatot is hordoz magában, amelyeket minden házi szakácsnak és gasztronómiai érdeklődésű személynek feltétlenül ismernie kell. Ezek közül az egyik leggyakoribb jelenség, amely gyakran vált ki kíváncsiságot, vagy akár aggodalmat, az úgynevezett "betegen főtt" tojás, amelynek sárgája néha nyugtalanító zöldes vagy szürkés árnyalatot vesz fel. Ezen a vizuális furcsaságon túlmenően az is létfontosságú, hogy megértsük a tojás biztonságát az olyan láthatatlan baktériumoktól, mint a szalmonella, a helyes tárolását, és azt, hogyan reagál szervezetünk rá, legyen szó allergiáról vagy intoleranciáról. Ez az átfogó útmutató célul tűzte ki, hogy tisztázza ezeket a témákat, alapvető ismereteket nyújtva e tápláló élelmiszer biztonságos és magabiztos fogyasztásához.
A "Betegen Főtt" Tojás Rejtélye: Miért Zöldül Be a Sárgája?
Sokan tapasztaltuk már, hogy keményre főtt tojást felvágva a sárgája körül zöldes vagy szürkés árnyalat jelenik meg. Bár ez talán elsőre nem túl bizalomgerjesztő, valójában nincs ok aggodalomra: szó sincs arról, hogy a tojás romlott lenne. Ez a jelenség gyakran aggodalmat kelt a fogyasztókban, hiszen a megszokott élénksárga sárgájától eltérő szín sokak számára a romlás egyértelmű jelét sugallja. Azonban a tudomány megnyugtató választ ad erre a kérdésre.
Az elszíneződés hátterében nem a tojás minősége vagy a tárolás módja áll, hanem egy természetes kémiai folyamat. Amikor a tojást túl sokáig főzzük, a fehérjében található kénvegyületek reakcióba lépnek a sárgájában lévő vassal. Ez a reakció pontosan úgy zajlik le, ahogy azt a kémikusok leírják: a magas hőmérséklet hatására a fehérjék denaturálódnak, és a kéntartalmú aminosavakból kén-hidrogén gáz szabadul fel. Ez a gáz eljut a sárgájához, ahol találkozik a sárgájában természetesen is jelenlévő vasatomokkal. Ennek az eredményeként vas-szulfid keletkezik, amely a jellegzetes zöldes-szürkés színt adja. Ez a folyamat a tojásfőzés során bekövetkező, teljesen ártalmatlan átalakulás. Ez a jelenség leggyakrabban akkor fordul elő, ha a tojást 10 percnél hosszabb ideig főzzük, mivel ennyi idő már elegendő a kémiai reakció beindulásához és a vas-szulfid látható mennyiségű képződéséhez.
Bár a színe valóban szokatlan lehet, a szakértők szerint ez az elszíneződés nem befolyásolja érdemben sem az ízt, sem a tápértéket. Ez azt jelenti, hogy a tojás továbbra is biztonságosan fogyasztható, és ugyanazokat a vitaminokat, ásványi anyagokat és fehérjéket tartalmazza, mint egy tökéletesen főtt, élénksárga sárgájú tojás. Ami változhat, az inkább az állaga: a túlfőzött tojás sárgája gyakran szárazabb, morzsásabb lesz, kevésbé krémes, mint az ideálisan elkészített változat. Ez a texturális különbség elsősorban az ínyencek számára lehet zavaró, akik a lágy, krémes tojássárgáját kedvelik.
A zöldes elszíneződés tehát önmagában nem probléma - inkább csak egy jelzés arra, hogy legközelebb érdemes egy kicsit rövidebb ideig főzni a tojást. Az ideális főzési idő megtalálása gyakorlást igényel, de általánosságban elmondható, hogy a közepes méretű tojások számára a forrástól számított 7-9 perc elegendő ahhoz, hogy a sárgája szilárd legyen, de még ne induljon be az elszíneződés. Így elkerülhetjük a "betegen főtt" tojás megjelenését, miközben továbbra is élvezhetjük e tápláló élelmiszer minden előnyét.
Tojásfrissesség és Tárolás - Az Alapoktól a Részletekig
A tojás élelmiszerbiztonsági szempontból veszélyes nyersanyagnak számít, mivel a külsejére tapadt szennyeződések vagy a belsejébe jutott kórokozók (például szalmonella) miatt kockázatot jelenthet. Ezért létfontosságú, hogy külön is foglalkozzunk az elkészítésével és tárolásával kapcsolatos tudnivalókkal. A tojás minősége frissességétől, nagyságától és a héj állapotától függ, mely tényezők mind hozzájárulnak a biztonságos és élvezetes fogyasztáshoz.
A tojások frissessége közvetlenül felhasználásuk előtt vízbemerítéssel ellenőrizhető, ez egy egyszerű és megbízható módszer. Ehhez készítsünk egy 10%-os konyhasóoldatot, mely tovább pontosítja az eredményt! A friss tojás lesüllyed a víz aljára és vízszintesen fekszik, az állott tojás lebeg a víz felszínén, esetleg a tompa vége felfelé áll, míg a romlott tojás teljesen a felszínen úszik. Az állott tojásokat csak egyenként, külön csészébe feltörve és érzékszervileg ellenőrizve (szag, szín, állag) használja fel, és semmiképpen se keverje össze friss tojással, ha bizonytalan! Krémekhez, majonézhez viszont csak teljesen friss tojást használjon fel, mivel ezekben az ételekben a tojás gyakran nyersen marad, és a frissesség itt kulcsfontosságú a kórokozók elkerülése érdekében.
A héjas tojást száraz, hűvös helyen (70-80% páratartalom, 2-18°C), vagy hűtőszekrényben tárolja. A tiszta tojást nem kell felhasználás előtt megmosni, hiszen a héján lévő vékony, természetes fehérje hártya, az úgynevezett kutikula, védi a pórusos mészhéjat a mikroorganizmusokkal szemben, ezzel biztosítva a tojás eltarthatóságát. Ha szennyezett a tojás, próbálja meg szárazon megtisztítani, például egy puha kefével vagy ruhával. A hűtőszekrénybe (vagy például hűvös pincében) emiatt mosás nélkül, minden más élelmiszertől gondosan elkülönítve, akár néhány hétig is eltarthatjuk a tojást. Felhasználás előtt azonban mindig gondosan mossuk és fertőtlenítsük le a héját, és ezek után már ne tároljuk tovább, hanem azonnal használjuk fel! A mosás ugyanis eltávolítja a védőréteget, ami sebezhetővé teszi a tojást a baktériumokkal szemben.
Érdemes megjegyezni, hogy bár praktikusnak tűnik, jobb, ha nem használjuk a hűtőszekrény ajtóban lévő tojástartó részét. Ez az ajtóban van, és a hűtő gyakori nyitásakor a tojáson kicsapódhat a hideg-meleg különbség hatására létrejövő pára. Ez a párakicsapódás kedvező körülményeket teremthet a héjon lévő baktériumoknak az elszaporodásra, növelve a fertőzés kockázatát. Helyette tároljuk a tojásokat a hűtő belső, stabilabb hőmérsékletű polcain, eredeti csomagolásukban vagy egy zárt dobozban.
A főtt tojás tárolása is speciális odafigyelést igényel. A keményre főtt tojás megfelelő tárolás mellett hűtőszekrényben általában 5-7 napig eltartható, amennyiben héjastul tároljuk. Megpucolva azonban eltarthatósága lecsökken 3-5 napra. Fontos szabály, hogy a főtt tojás ne maradjon szobahőmérsékleten két óránál tovább, mert ez alatt az idő alatt a baktériumok rendkívül gyorsan elszaporodhatnak. Tároláskor törekedjünk arra, hogy a hűtő hőmérséklete ne haladja meg a 4 °C-ot. Mindig zárt edényben tároljuk a főtt tojást, hogy megakadályozzuk más élelmiszerek szennyeződését és a tojás kiszáradását. Tojásfőzéshez mindig friss tojást használjon, így nemcsak az ízélmény lesz jobb, hanem az élelmiszerbiztonsági kockázat is minimálisra csökken.
A Tojás és a Szalmonella - Hogyan Kerüljük el a Kockázatokat?
A szalmonellózis minden, csak nem kellemes. A szalmonella egy baktérium, mely a szájon át kerül be a szervezetbe, rendszerint szennyezett élelmiszerrel vagy innivalóval. A szalmonella baktériumok jellemzően az állatok és az emberek belében élnek, és a széklettel ürülnek ki, ami a fertőzés fő forrása. A tojás a külsejére tapadt szennyeződések vagy a belsejébe jutott kórokozók, leggyakrabban a szalmonella miatt élelmiszerbiztonsági szempontból veszélyes nyersanyagnak számít. Fontos tudni, hogy a szalmonella a tojás héján és a belsejében is lehet, ezért hiába néz ki tökéletesnek, attól még fertőzött lehet. A baktérium tünetmentes beteg élőlény székletével, illetve tojással terjedhet, és fertőzhet meg bárkit.
Magyarországon a betegség gyomor-bélhuruttal járó formája fordul elő. A szalmonellafertőzés lappangási ideje 8-72 óra. A tünetek általában a fertőzött élelmiszer elfogyasztása után 8-48 órával mutatkoznak meg. Jelentkezhet hányinger, hányás, hasmenés, melyhez hasi görcsök társulnak. Jellemző a hidegrázás, a magas, akár 40 fokos láz is. Bizonyos esetekben a hasmenés súlyos kiszáradást okozhat, és azonnali orvosi ellátást igényel. Életveszélyes szövődmények is kialakulhatnak, ha a fertőzés a beleken túlterjed. Ilyen betegség a hastífusz is, amely a rosszul közművesített településeken, a fejlődő országokban még előfordulhat. Ilyenkor a baktériumok megtapadnak a vékonybélben és a vastagbélben, fekélyt okoznak, súlyos esetben pedig az idegrendszert és a szívet is károsíthatják.
Az, hogy a háztartásokban miként tárolják és használják fel a tojásokat, nagyban befolyásolja az élelmiszerbiztonságot - tájékoztat az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC). Nézzük, mit tehetünk a fertőzés elkerülése érdekében a konyhában!
Megelőzés a Konyhában: Alapvető Szabályok és Gyakorlatok
Higiénia és Tárolás:
- Kézmosás: A tojások héján számos kórokozó, leggyakrabban a szalmonella fordul elő, ezért erősen szennyezettnek tekinthető. Szalmonella maradványok találhatók, ennélfogva a kézmosás nélkülözhetetlen a velük való foglalkozást követően. Használjon szappant és folyó vizet, és alaposan mossa meg kezét legalább 20 másodpercig.
- Keresztfertőzés elkerülése: Tárolásakor semmiképpen se érintkezzen más (legfőképpen ne a frissen fogyasztásra kerülő) élelmiszerekkel! Külön vágódeszkát és eszközöket használjon a nyers tojáshoz és más élelmiszerekhez, vagy alaposan mossa el azokat minden használat után.
- Hűtés fontossága: A szalmonella a tojáson szabad szemmel - illetve a szagáról vagy az ízéről - nem mindig vehető észre, mert a baktérium nem feltétlenül változtatja meg a tojást. A baktérium 5°C és 60°C között életképes, ezért a nyáron kint hagyott ételben gyorsan elszaporodik. A hűtőben sem pusztul el, ellenben kevésbé tud szaporodni. Rossz hír, hogy a fagyasztás sem segít, mert bár inaktiválódik a baktérium, a felmelegedés hatására ismét szaporodásnak indul. Az ételek nem megfelelő tárolása, higiéniai kezelése nagyban hozzájárul a fertőzés kialakulásához. A tojásos ételeket alaposan süsse-főzze át, hogy belsejük is forró legyen (+75 °C felett).
- Maradékok kezelése: Tojásos ételmaradékot lehetőleg ne tároljon. Ha mégis marad, azonnal tegye hűtőbe, és a maradék ételt is át kell forrósítani felhasználás előtt, nem elég csak meglangyosítani. Elkészítést követően azonnal fogyasszuk el, tálaljuk fel a tojást tartalmazó ételeket!
Alapos Hőkezelés:
- Főzés: A tojásból készült ételeket alaposan süssük, főzzük meg, hogy az esetlegesen a tojás belsejébe került szalmonellát is elpusztítsuk! A nyers tojásból készült ételeket addig süssük, főzzük, amíg maghőmérsékletük (ez ételhőmérővel ellenőrizhető) legalább 2 percen át el nem éri a 70 °C-ot!
- Főtt tojás: A héjában főtt tyúktojás biztonságos hőkezelési ideje - méretétől függően - a forrástól számítva legalább 7-9 perc. Lehetőleg friss tojást egyél, és legalább 7 percig főzd!
- Rántotta és tükörtojás: A rántottát is addig süsse, míg meg nem szilárdul, azaz a fehérje és a sárgája is meg nem szilárdul. A tükörtojás mindkét oldalát süsd át, különösen nyáron, hogy a hőkezelés egyenletes legyen.
- Nyers tojás kerülése: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ellenzi az olyan nyers, vagy nem megfőtt, tojásokból előállított élelmiszerek fogyasztását, mint például a majonéz, a hollandi mártás, a tojásalapú fagylaltok vagy bizonyos (hab)desszertek; különösen, ha azokat otthon és pasztörizálatlan tojásból készítik. A házi készítésű sütitészta, fagylalt, majonéz, hollandi mártás és tojáslikőr mind nyers tojást tartalmaznak. A recept szerint nyers tojással, hőkezelés nélkül készítendő ételeknél különösen fontos a fokozott óvatosság.
- Gyengén hőkezelt ételek: A gyengén hőkezelendő tojásos ételek esetében is fontos a lehető legalaposabb hőkezelés. Így a nyers tojással kevert túrótöltelékes palacsintát sütőben jól süssük át, a tejes vagy vaníliás sodót alaposan forraljuk fel! A madártejet és a habgaluskát főzzük át alaposan, de díszíthetjük helyette tejszínhabból formázott galuskával is. A máglyarakás tetején a tojásfehérjehabot rózsaszín helyett inkább barnára süssük, hogy a hőkezelés biztosan megfelelő legyen.
Praktikák és tanácsok a szalmonella megelőzése érdekében
- Utazások és Speciális Körülmények:
- Vannak olyan területek, ahol különösen fontos, hogy ne igyál nyers, pasztőrözött vagy koszos folyadékokat, különösen tejet és vizet. Egyes külföldi utazások során gyakoriak a gyomortraktust érintő betegségek, nem utolsósorban azért, mert immunrendszerünk az ottani kórokozók ellen nem véd olyan hatékonyan. A forró égövi országokban a kórokozók megtelepedhetnek az ivóvízben is. Mindig légy körültekintő az élelmiszerek kiválasztásakor és elkészítésekor, különösen idegen környezetben.
Ha már megtörtént a baj, a szalmonellafertőzés kezelése házilag is működhet, amennyiben nagyon enyhe a betegség lefolyása. Fontos, hogy ha a tünetek súlyosak (magas láz, véres hasmenés, erős hasi fájdalom, kiszáradás jelei), azonnal orvoshoz kell fordulni. Hasmenés esetén ne szedj hasfogót (pl. loperamid) orvosi javaslat nélkül, mert a baktérium tovább maradhat a bélben, és a toxinok is tovább gyűlhetnek a szervezetben. A hidratálás kulcsfontosságú, sok folyadékot kell inni.
Mikor Mondjunk Nemet a Főtt Tojásnak? - A Lejárati Jelek
A keményre főtt tojás, ahogy már említettük, hűtőszekrényben, megfelelő körülmények között néhány napig eltartható. Azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azokkal a jelekkel, amelyek arra utalnak, hogy a tojás már nem fogyasztható, és inkább a kukába való. Az élelmiszerbiztonság érdekében soha ne kockáztassunk, ha bizonytalanok vagyunk.
Vannak egyértelmű jelek, amelyek arra utalnak, hogy a tojás már nem fogyasztható. A legárulkodóbb a kellemetlen, kénes, záptojásra emlékeztető szag. Ez a szag azonnal figyelmeztető jelként szolgál, hiszen a friss, főtt tojásnak csak enyhe, semleges illata van. A záptojás szaga a bomlási folyamatok során felszabaduló kén-hidrogén és más illékony vegyületek miatt keletkezik.
Emellett az állag és a kinézet is sokat elárul. Figyeljünk a következőkre:
- Ha a héj alatti felület nyálkás: Ez egyértelmű jele a bakteriális szaporodásnak, amely a romlás kezdetét jelzi. A normális, friss főtt tojás felülete sima és száraz.
- Ha a tojás szokatlanul fényes vagy csúszós: Ez a jelenség szintén a bakteriális filmréteg kialakulására utalhat, különösen, ha a felület tapintása is ragacsos.
- Ha a sárgája vizes, széteső vagy szemcsés: A friss, jól főtt tojás sárgája tömör, egységes állagú. A vizes, széteső vagy szemcsés sárgája a fehérjék lebomlását és a tojás minőségének romlását jelzi.
- Ha bármilyen szokatlan elszíneződést látunk a zöldes-szürkés árnyalaton túl: Bár a túlfőzés okozta zöldes elszíneződés ártalmatlan, minden más, rendellenes színváltozás, például penészfoltok vagy egyéb elszíneződések aggodalomra adnak okot. Ezek a mikroorganizmusok jelenlétére utalhatnak, amelyek egészségkárosítóak lehetnek.
A keményre főtt tojásnak határozott, tömör állagúnak kell lennie, mind a fehérjének, mind a sárgájának. Ha belül pépes, nyúlós vagy nyálkás, az azt jelenti, hogy a tojás valószínűleg már nem fogyasztható biztonságosan, még akkor sem, ha a szaga nem egyértelműen rossz. Ebben az esetben inkább ne kockáztassunk.
Egy egyszerű szabály, amit érdemes betartani: ha bizonytalan abban, hogy a tojás még fogyasztható-e, a legbiztosabb döntés, ha nem eszi meg. Egyéb esetben könnyen lehet a vége hasmenés és gyomorrontás, ami kellemetlen, és akár komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethet. A romlott tojás fogyasztása elkerülhető a fenti jelek alapos figyelembevételével és a józan ész használatával. Ne feledje, az egészség a legfontosabb!
Tojásallergia és Ételintolerancia - Különbségek és Kezelési Lehetőségek
A tojás, mint sok más alapélelmiszer, egyesek számára kellemetlenségeket, nehézségeket okozhat az étkezésben, még akkor is, ha a többség számára tápláló és biztonságos. A tojás abban az értelemben nem létfontosságú táplálékunk, hogy kiváltható az étkezésben mással, de allergiások és intoleranciások számára a mindennapokban komoly kihívást jelenthet az étrend összeállítása. Fontos azonban különbséget tenni a tojásallergia és a tojásintolerancia között, hiszen ezek eltérő mechanizmusok alapján alakulnak ki, és másfajta kezelési stratégiákat igényelnek.
Ételallergia vs. Ételintolerancia: A Különbségek Megértése
Első lépésben határoljuk el egymástól az ételallergiát és az ételintoleranciát!
- Ételallergia: Előbbi esetben IgE típusú ellenanyag termelődik a szervezetben az adott étellel történő első találkozáskor. Ez egy azonnali, vagy nagyon gyorsan kialakuló immunreakció, amely gyakran súlyos tünetekkel járhat. Az allergia nem gyenge, rossz vagy ellenkezőleg, túl erős immunrendszert jelez. A szervezet egyszerűen olyat támad, amit nem kellene, ami egyébként nem ártalmas a számára. Tojásallergia esetében a legtöbbször gyomorpanaszok jelentkeznek: puffadás, hasmenés, emésztési nehézségek. A bőrtünetek ekcémás jellegűek vagy kiütések lehetnek. Felnőtteknél is előfordul, de a gyerekeknél gyakrabban jelentkezik, viszont esetükben van rá esély, hogy ki is nőjék.
- Ételintolerancia: Az intolerancia esetében IgG típusú ellenanyagok termelődnek: itt az elfogyasztott mennyiségtől is függ a reakció, bizonyos szint alatt nem biztos, hogy jelentkezik tünet. Az intolerancia tünetei lassabban alakulnak ki, órákkal vagy akár napokkal az étel elfogyasztása után, és általában kevésbé drámaiak, mint az allergiás reakciók. Leggyakrabban emésztőszervi problémákat, puffadást, hasfájást, székelési gondokat okoz, de az esetek egy részében a rendszeres fejfájás, az ekcémás bőrtünetek vagy a pattanásosság hátterében is állhat a betegség.
A kétféle rendellenesség diagnosztikája is eltérő, még ha a tünetek hasonló jellegűek is. A vérből alapesetben az IgE és az IgG ellenanyagok is kimutathatók, de a laborvizsgálatok nem feltétlenül igazolják mindig az allergia meglétét, ezért az orvosi konzultáció és a tünetnapló vezetése elengedhetetlen.
A Kialakulás Okai és Kezelési Lehetőségek
Az allergia kialakulásához egyrészt az örökölt genetikai hajlam, másrészt a befolyásoló környezeti hatások szükségesek. Így például az ételeinket is érintő környezetszennyezés, az adalékanyagok, a színezékek éppúgy hozzájárulhatnak allergia kialakulásához, mint a túlzott higiénia, illetve a fertőzések ritkább előfordulása. Több elmélet van, de egy sem százszázalékos. Gyermekkorban például ma már nem találkozunk annyi fertőzéssel, mint évtizedekkel ezelőtt, esetleg egy tanyán vagy farmon. A védőoltások miatt is kevesebb a fertőző betegség. Ezzel most természetesen nem azt mondom, hogy az oltások előtti időszak volt a jó, viszont törvényszerű, hogy mindez az emberi immunrendszer működésében is változásokat idéz elő, ami által az egyensúly eltolódik. Nincs ez másképp a tojásallergia esetében sem. A szervezetben bizonyos ellenanyagok reakcióba lépnek a tojással, ami allergiás tüneteket vált ki. Ez éppúgy lehet hasi panasz, mint bőrtünet.
Milyen következményekkel jár, ha megállapítást nyer az allergia ténye? Azelőtt a teljes tilalom volt a válasz: a gyerek ne egyen tojást, aztán félévente, egyévente újabb vizsgálat következett, hátha kinőtte. Például főzésnél, sütésnél a tojás bizonyos összetevői is szétesnek, hőstabilabbá válnak, így azok a betegek, akik csak a nyers tojás bizonyos komponenseire érzékenyek, fogyaszthatnak hőkezelt tojásos ételeket. A teljes tilalom helyett meg lehet próbálni toleranciát kiváltani hőstabil alkotórészre érzékeny betegeknél, és fokozatosan visszavezetni az étrendbe más formában is, természetesen szigorú orvosi felügyelet mellett.
Az ételintolerancia esetében gyakran a bélfal állapotában keresendő a probléma. Ennek lényege, hogy valamilyen gyulladás miatt a bél fala fellazul és áteresztővé válik. Ekkor olyan fehérjék, alkotóelemek is felszívódnak a vérbe, amik korábban sosem, ezért a szervezet ezek ellen ellenanyagot kezd el termelni. Maga a helyi gyulladás fertőzések vagy a bélflóra felborulása miatt alakul ki, például vírusfertőzés, hasmenés, antibiotikumos kezelés után egyaránt bekövetkezhet. Ilyenkor a bélfal állapotát kell rendezni probiotikumokkal, diétákkal, és csak ezután lehet szó a tüneteket kiváltó élelmiszerek fokozatos, kontrollált visszavezetéséről.
Dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, az Ételintolerancia és Ételallergia Társaság elnöke ismertette több mint 6 ezer laboratóriumi ételintolerancia-vizsgálat eredményét Budapesten. Eszerint a tehéntej, a tojásfehérje és a búza a leggyakoribb alapanyagok, amelyek ételintolerancia miatti panaszokat váltanak ki. Az ételintoleranciára utaló panaszok miatt vizsgált páciensek több mint felében mutattak ki érzékenységet a tehéntejre, több mint negyven százalékban a tojásfehérjére, a betegek majdnem harmadában a búzára. Kiderült, hogy a megvizsgáltak negyede érzékeny az üdítőgyártáshoz felhasznált kóladióra, 12 százalék pedig a sörélesztőre. Az első tíz leginkább ételintoleranciát kiváltani képes alapanyag között szerepel még a kecsketej és a juhtej, férfiaknál az árpa, nőknél a kukorica. Érdekes eredmény, hogy minden tizedik betegnél az agar-agar nevű tengeri vörösmoszat-származék is felelős volt a tünetekért.
Sokan összekeverik az ételallergiát, az ételintoleranciát és az ételérzékenységet, pedig ezeket mind-mind más okozza, és máshogy is kell ezeket kezelni. Felmerülhet a kérdés: ki a csuda eszik tengeri vörösmoszatot, amelytől panaszai lennének? A válasz: sokan eszünk agar-agart, csak nem tudunk róla. Az élelmiszeriparban E406 néven alkalmazzák zselésítő és sűrítőanyagként, stabilizálószerként: joghurtokban, lekvárokban, édességekben, fűszerkeverékekben egyaránt előfordulhat - magyarázta Takáts Alajos. A főorvos hangsúlyozta: sok esetben nagyon nehéz a mindennapokban összefüggést felfedezni az elfogyasztott ételek és a különféle panaszok között. Sokan éveken át szenvednek az ételintolerancia által kiváltott panaszoktól vagy szednek a tüneteket enyhítő gyógyszereket anélkül, hogy tudnák, mi a bajuk. Ha valakinél kimutatják az ételintoleranciát, meggyógyítani ugyan nem tudják, de a kiszűrt alapanyagok kiiktatásával a panaszok néhány hónap alatt gyógyszer nélkül is enyhülhetnek, elmúlhatnak. A tünetek enyhülése után a diéta fokozatosan bővíthető, de mindig szakember irányítása mellett.