Ki ne vágyna rá, hogy esténként, mikor elalszik, egy beszélő farkaskölyök szegődjön mellé álmában, és elkísérje kalandozásaiban? Böszörményi Gyula, a magyar ifjúsági, sci-fi és fantasy irodalom kiemelkedő alakja, olyan világokat teremtett műveiben, ahol a képzelet szabadon szárnyalhat, és az ősi mondák, regék új életre kelnek. Életművének egyik gyöngyszeme a „Rúvel hegyi legenda”, amely mélyen elrepíti az olvasót a Tetejetlen Fa rejtélyes rétegeibe, bemutatva a galetkik különleges népét és az álomutazás titkait.
Böszörményi Gyula - Az álomfogók mesélője
Böszörményi Gyula (Miskolc, 1964. július 23. - 2022. június 29.), korábban Robin Mash írói álnév alatt is ismert magyar író és újságíró, akinek sorsa szinte olyan, mint egy csoda, mint egy nagy mese. 1964-ben született Miskolcon, és már kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg, amelynek következtében súlyos mozgássérült lett. Gyermekkorát egészségügyi gyermekotthonban töltötte, és itt kezdett el írni. Ez a korai élmény talán hozzájárult ahhoz, hogy később olyan mély és gazdag belső világokat tudott teremteni olvasói számára.
Első írását 16 évesen publikálta, és azóta is folyamatosan dolgozott. Pályakezdőként kisregényei, mint a „Kucó” (amely egy önéletrajzi ihletésű regény) és a „Villamostangó” jelentek meg. Számos műfajt kipróbálva, mint a sci-fi, thriller és fantasy, végül a gyermek- és ifjúsági irodalomban találta meg „saját hangját”. Böszörményi Gyula ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat írt, amelyekben különleges mitológiai és népmesei elemeket használt fel. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek. 2007-ben József Attila-díjat kapott, elismerve ezzel kiemelkedő irodalmi munkásságát.
A Gergő-sorozat és az IBBY-díj
Legismertebb ifjúsági könyvei közé tartozik a „Gergő-sorozat”, amely 2002-ben indult útjára a „Gergő és az álomfogók” című kötettel. A sorozat első kötetének megírásához a Sziget fesztiválon szerzett élményei hatottak inspirációként. A „Gergő és az álomfogók” című regénye 2003-ban IBBY-díjas lett, mint az év legjobb gyerekkönyve Európában. Ez a díj nemzetközi elismerést hozott számára, és megerősítette a kritikusokat abban, hogy egy új, tehetséges hang jelent meg a gyermekirodalomban.
A Gergő-sorozat a rajongók nagy szomorúságára 2007-ben véget ért Réti Gergő, a sámántanonc kalandsorozata, melyből azóta sikeres musical is készült. Gergő és az álomfogók története lezárult - Monyákos Tubáé azonban csak most kezdődik el! A végső összecsapás elkerülhetetlen!
Az írói hitvallás
Böszörményi Gyula, vagy ahogy ifjú olvasói emlegetik, Gyula bátyó, bár örült a sok olvasójának, elmondása szerint ma is annak a kilencéves kölyöknek írt, aki egykor ő maga volt. Ez a fajta empátia és a gyermeki lélek iránti érzékenység tükröződik műveiben, amelyek generációk számára nyújtanak felejthetetlen élményt. A „Böszörményi Gyula könyvein több nemzedék nőtt fel, kicsik és nagyok egyformán élvezték és élvezik a műveit.”
Az „Ambrózy báró esetei” és más műfajok
A felnőtteknek írt történetei közül a legnépszerűbbek az „Ambrózy báró esetei” sorozatban megjelentek, amelyek a 19-20. század fordulójának Budapestjére kalauzolják az olvasót, izgalmas, történelmi krimi-fantázia elemekkel fűszerezve. Böszörményi Gyula sokoldalú író volt, aki nemcsak regényeket, hanem rádiójátékokat, forgatókönyveket és monodrámákat is jegyzett, sőt, több tévésorozat és számos újságcikk, kritika szerzője is volt.
A Rúvel hegyi legenda - Utazás a Világfán
A „Rúvel hegyi legenda” (2005-ben jelent meg, Harby Riann: Rúvel hegyi legenda címmel is) az álomfogó-történetek levélcsoportjának új hajtása. Ezüstujjú Balajtár, az álomvarázsló, aki együtt kalandozott Bogi fia, Farkassal, most ellátogat az Ősök Városába, hogy megismerje a Rúvel hegy mélyén élő különös népet, a galetkiket. A regény 12 éves kortól ajánlott, de a tagok ajánlása szerint már 10 éves kortól is élvezhető.
A Tetejetlen Fa - A Mindenség struktúrája
A regény központi eleme a Tetejetlen Fa, amely nem más, mint a MINDEN. A látható világon kívül magán hordja a láthatatlan világok sorát is: a legendák földjét, a sötét Alsó Világot, az Álmok Földjét, a regék ligeteit. Ahogy az álomvarázsló, Ezüstujjú Balajtár elmagyarázza: „Ez itt a Mindenség, ahol az összes létező és kitalált lény él. Valahol errefelé, a Törzsszint derekánál egyetlen keskeny sávot alkot a Valóság. Idelenn, a gyökerek gubancain létezik a holtak és sötét árnyak, valamint a nyomasztó, szomorú regék birodalma.” A galetkik, akik a Rúvel hegy gyomrában élnek, szintén ezen a Gyökérszinten laknak.
A Világfa lombjának minden egyes levelén szintén egy-egy álom, mese, rege és monda található. Amikor a Valóságban valaki álmot lát, vagy történetet talál ki, a Tetejetlen Fa új hajtást hoz. Ha a rege komor és szörnyekkel teli - mint amilyen a galetkik világa -, akkor a Gyökérszintre kerül. Ha a történet a Valóságban játszódik, vagy ahhoz hasonló, akkor a Törzsszint repedéseiben lel helyet, s ha szívmelengető, vidám, tanulságos a mese vagy álom, akkor pedig új levélként bomlik ki a Lombszinten.
A révülők és a Világfán utazás
A révülők, vagyis a sámánok és táltosok voltak az elsők a Valóságban, akik megtanultak utazni a Világfán. Bármely álomvilágba eljuthatnak, ott szemlélődhetnek, vagy beavatkozhatnak az eseményekbe. Ezüstujjú Balajtár, mint álomvarázsló, a legtapasztaltabb révülők közé tartozik, aki képes a Tetejetlen Fán utazni, és belefeledkezve olvasni egy-egy történetet.
A galetkik világa - A Rúvel hegy mélyén
A galetkik egyetlen más álomlényre sem hasonlítanak. Képesek bűvös hatalmukkal összegyűjteni a lélekenergiát, s azzal olyanná fejleszteni a saját testüket, amilyenné csak szeretnék. A galetkik a hegyek mélyén élnek, mert az Ellenség évszázadokkal korábban elfoglalta bolygójuk felszínét. Most a sötét barlangjáratok urai, akik között varázslók, tudósok, bölcsek épp úgy akadnak, mint bűvös hangú bárdok, huncut tolvajok és asztrálutazók.
A galetkik birodalma a féregszint, egy hatalmas barlangcsarnok, tele cseppkövekkel, járatokkal és városokkal, amelyeket a sziklákból faragtak ki. Folyamatos harcot vívnak a torzszülöttekkel, akik valójában a velük egy időben a mélybe menekült állatok és értelmes fajok leszármazottai. Atvy Morodur mester, a Szellemszem Tisztogató Klán tagja, a galetkik egyik képviselője, aki Balajtárt kalauzolja e különös világban. Morodur mester maga is járt a felszínen, és számára a végtelen, csillagpettyes égbolt volt rémisztő, amikor Balajtár világában járt. Ez rávilágít a két világ, a felszíni és a mélybeli közötti alapvető különbségekre és az alkalmazkodás nehézségeire.
A galetki bárdok és a Kacagó Liliom legendája
A galetki bárdok, mint Karmazsinkarmú, különleges helyet foglalnak el a társadalomban. Művészetükkel hatalmas kincseket gyűjtenek, és előadásaik valóságos mágikus élményt nyújtanak. „Ha majd meghallgattad Karmazsinkarmú előadásában a Rúvel-hegy legendáját, te is érteni fogod, miért állnak sorba a leggazdagabbak a barlangja előtt, amikor énekel.”
Karmazsinkarmú, a féregszint legnevesebb bárdja, akinek vörös körmei és finom alkata messze eltér a harcosoktól, arra készül, hogy elénekelje Ezüstujjú Balajtárnak a Kacagó Liliom regéjét. A galetki bárdok másként mondják el a történeteiket, mint ahogy azt Balajtár megszokta. Az előadás nem csupán ének és zene, hanem egy olyan rituálé, amely során „Színes fényhullámok hömpölyögték körül a gömb alakú termet, vad formákat véve föl, melyek mind a hallgatóságra támadtak. Balajtár bőre, majd a zsigerei is remegni, bizseregni kezdtek. Tüskehajában kék szikrák sercegtek, szemét kísérteties homály takarta be.” Ez a révülés gyakorlatilag azonos azzal, amit az álomvarázslók is tapasztalnak.
A Kacagó Liliom legendája, amelyről a regény is szól, mélyen bevezeti az olvasót a galetkik történelmébe és kultúrájába, feltárva titkaikat és hiedelmeiket. Ez a történet az „álomfogó-világ” egyedülálló kincse, amely mélyen gyökerezik a Tetejetlen Fa Gyökérszintjének sötét és nyomasztó regéiben.
A regény fogadtatása és hatása
A „Rúvel hegyi legenda” a kritikusok és olvasók körében is nagy sikert aratott. „Ó, de jó élmény volt olvasni ezt a könyvet, abszolút eszembe juttatta, miért is szeretem én Böszörményit. :) A sztori gyorsan pereg, az elején ugyan kicsit zavaró a sok szál, de aztán szépen összeáll az egész. A három főszereplő nagyon szerethető, élveztem a sziporkázó párbeszédeiket, bár valamivel több jellemfejlődést elviseltem volna. Ahogy pedig az Böszörményinél lenni szokott (és amiért nagyon becsülöm), persze a gonoszokról is kiderül, hogy annyira nem is ördögiek, csupán összetört, szerencsétlen, magányos emberek (izé, varázslények). A világfelépítés pedig egyszerűen lenyűgöző, láttam lelki szemeimmel az összes csodás, bizarr, különleges tájat, ahol megfordultunk a történet során, és igazából semmi szükség a 20 oldalas kislexikonra a könyv végén, a regény enélkül is érthető.” - írta az egyik olvasó.
Sokan hangsúlyozták, hogy a könyv „egy hullámvasút volt. Nagyon lassan indult el, de aztán nagyon nagyon izgalmassá vált a cselekmény. Ám sajnos a végén megint visszalassult.” Mások szerint „Kicsit nehezen vettem rá magam a kezdésre, meg aztán a folytatásra… majd valahol ott 120. oldal környékén belezuhantam egy barlangba én is és három hősünkkel együtt folytattam a kutatást a Kacagó Liliom után.”
A regényt gyakran hasonlították J.R.R. Tolkien „Gyűrűk Ura” című művéhez, ami a „tünde és kvázi orkok szerepelnek plusz egy szakállas és segítő varázsló” elemek miatt óhatatlanul felmerült. Azonban az olvasók egyetértettek abban, hogy ez „nem volt le az értékéből semmit”. A könyv élvezetéhez „nem szükséges a Gergő-sorozat ismerete sem, mivel csak minimális utalások vannak benne a varázsvilág többi részére, így akár ezzel is lehet kezdeni az író munkásságát.”
A „Rúvel hegyi legenda” nem csak egy fantasy regény, hanem egy mélyen emberi történet is, amely az elfogadásról, a másságban rejlő értékekről és az emberiség sokszínűségéről szól. A galetkik, bár idegenek és különlegesek, mégis megtestesítik azokat az alapvető emberi vonásokat, mint a büszkeség, a hagyományok tisztelete, a harc a túlélésért és a barátság.
Folytatások és kapcsolódó művek
A „Rúvel hegyi legenda” egy önálló kötetnek tűnhet, de valójában egy nagyobb, kiterjedt világ része. A történet a „Gergő-sorozat” mellett a „Zsófi-sorozat” és a „Lúzer Rádió-sorozat” is Böszörményi Gyula legismertebb ifjúsági könyvei közé tartozik. A „Rontásűzők” sorozat, amely 2012 tavaszáig kultuszregénnyé vált „9… 8…7…” címmel, szintén ezen a világon alapul. Az „EzoPara” sorozat, amelyet Böszörményi Gyula Machó Zsófiával közösen írt, szintén az „Álomfogó-világ” részeként értelmezhető.
A „Bolhedor lovagjai” című könyv, amely szintén a galetkik világában játszódik, a „Rúvel hegyi legenda” folytatása, és sok olvasó vágyott rá, hogy felfedezze ezt a további történetet. A „9… 8… 7…-ben valami elkezdődött, valami felébredt, s aki mert, az szembenézett vele.” A „9… 8… 7… 9… 8… 7… A gruftik köztünk élnek. 3… 2… 1… Már a démonok irányítanak.” Ezek a sorozatok és regények mind egy nagyobb, összetett, és rendkívül gazdag mitológiát alkotnak, amelyben a beszélő farkaskölyök, a démonok, a gruftik és az álomvarázslók mind megtalálják a helyüket.
A Rúvel hegyi legenda öröksége
Böszörményi Gyula a „Rúvel hegyi legenda” című művével egy olyan kaput nyitott meg az olvasók számára, amelyen keresztül beléphetnek egy olyan világba, ahol a képzelet és a valóság határa elmosódik. A könyv nem csupán szórakoztat, hanem elgondolkodtat, és rávilágít az emberi lélek mélységeire, a félelemre, a magányra, de egyben a bátorságra, a barátságra és a reményre is. „A magány, amit érzett, szavakkal leírhatatlan volt. Kis Titinél minden nap egy új kaland!”
Böszörményi Gyula írói életműve, beleértve a „Rúvel hegyi legenda” című regényt is, generációk számára nyújtott inspirációt és kalandot. A Tetejetlen Fa és az „Álomfogó-világ” örökre beírta magát a magyar irodalomtörténetbe, mint egy olyan egyedi és felejthetetlen univerzum, amelyben a csodákra mindig van lehetőség. „Még mindig komolyan azt gondolod, hogy manapság már soha, sehol, semmilyen körülmények között sem találhatsz igazi csodákra?” Böszörményi Gyula művei éppen azt bizonyítják, hogy igenis vannak csodák, és azok éppen a képzeletünkben élnek.
tags: #boszormenyi #gyula #ruvel #hegyi #legenda