A brojlercsirkék tenyésztése, gondozása és etetése iránt egyre több baromfitenyésztő érdeklődik, hiszen a hatékony hústermelés iránti igény folyamatosan növekszik. Ahhoz, hogy a brojler fajták és keresztek csirkéi megfeleljenek a rendeltetésüknek, hozzáértő gondozásra és gondosan kiválasztott étrendre van szükségük. A brojlercsirke 42-49 napos korú, 1,8-2,5 kg élőtömegű vágócsirkét jelent. Ezt a nagy élőtömeget ilyen rövid idő alatt csak úgy tudjuk elérni, ha megfelelő hústípusú hibridet hizlalunk, betartjuk a technológiában előírt tartási feltételeket, és az állatok táplálóanyag-szükségletének megfelelően takarmányozunk.
A tartástechnológia és az istállóklíma alapjai
A brojlercsirkék nevelése során a baromfitenyésztő fókuszában a baromfi gondozása és etetése áll. Az istálló kialakítása nem pusztán építészeti kérdés, hanem gazdasági tényező. Magyarországon szinte kizárólag mély almos brojlernevelés található meg. A naposcsibék fogadására az istálló egész alapterületét ki kell tudni használni, biztosítva a megfelelő itató- és etetőférőhelyet, valamint a klimatizálást.
Hőmérséklet és páratartalom szabályozása
Míg a brojlerek kicsiek, és a saját hőszabályozásuk tökéletlen, megemelkedett, 26-33 °C-os levegőhőmérsékletre van szükségük. A technológiában előírt hőmérsékletet a naposcsibék szintjén mérve 32-34 °C-on kell tartani. A túl magas hőmérséklet káros, mert a csibék kiszáradásához vezet, míg az alacsony hőmérséklet legyengíti az állatot. 20 nap után a ház levegője 18-19 °C-ra lehűthető. Az optimális relatív páratartalom a nevelés első 10 napjában 70-75%, ezt követően 50-60% legyen.
Szellőztetés és higiénia
Hazai klimatikus viszonyok között szellőztetés nélkül nem képzelhető el sikeres brojlernevelés. A szellőztetési rendszerek lehetnek negatív nyomású és túlnyomásos rendszerek. A ventilációnak a hizlalás második felében döntő szerepe van a kívánatos alomminőség fenntartásában, mivel a csirkék napi trágyatermelése ugrásszerűen nő. A padlónak melegnek és száraznak kell lennie; a legkényelmesebb a fűrészport ágyneműként használni, amely előzetesen jól megszáradt. A szalmát célszerű 5-10 cm-es darabokra szecskázni.
A brojlercsirke takarmányozása
A baromfi tápcsatornája a testmérethez képest rendkívül rövid, ezért koncentrált takarmányokat kell etetnünk. A csibék udvaron tartózkodásának első heteit nedves pépesítőkkel etetik, főtt tojáson, kölesen, zúzott zabon és búzán alapulva. Háromnapos kortól zöld takarmányra van szükség, 5 naptól kezdve pedig a madár zúzott héjat kap.
A háromfázisú takarmányozási rendszer
A nevelés háromfázisos:
- Indító táp: 0-21 napos korig, az immunrendszer erősítésére és a gyors növekedés megalapozására.
- Nevelő táp: 22-35 napos korig, az izom- és csonttömeg aktív növelésére.
- Befejező táp: 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig.
A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye, ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energiatartalmát, míg a fehérjében gazdag takarmányok (növényi vagy állati eredetűek) az izomzat építéséért felelősek. A tollképzéshez kéntartalmú aminosavakra van szükség, így a metionin és a lizin kiemelt jelentőségű.
Állatjólét és a szállítási körülmények
Amikor az állatok jólétéről beszélünk, általában az első dolog, ami az eszünkbe jut, a rendelkezésre álló férőhely nagysága. Elmondható azonban, hogy a „több férőhely egyenlő a jobb állatjóléttel” állítás egy leegyszerűsítő elképzelés. Magyarországi, kereskedelmi körülmények között végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a nagyobb mozgástér a szállítás során növelheti az elhullási arányt és a sérülések számát. A szállítási körülmények valódi javítása érdekében átfogóbb megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a hőmérsékletet, a szellőzést, az utazás időtartamát és a rakomány stabilitását.
Hogyan hat a technológiai fejlődés a munkaerőpiacra?
Gyakori tévhitek: Hormonok és antibiotikumok
Gyakran merül fel az a tévhit, hogy antibiotikumokat és hormonokat használnak a brojlercsirke tenyésztése során. Fontos tisztázni: a baromfitenyésztésben hormonokat soha nem használtak. A gyors növekedést a precíz, ipari táplálás és a genetikai adottságok biztosítják. Antibiotikumot a hazai baromfitartásban megelőzési céllal egyáltalán nem, terápiás céllal is csak szigorú állatorvosi felügyelet mellett lehet alkalmazni, betartva a kötelező várakozási időket.
Háztáji vs. nagyüzemi tartás: Gazdasági szempontok
Sokan teszik fel a kérdést: mi a különbség a tanyasi és a nagyüzemi brojlercsirke között? Az intenzív hibridek annyival gyorsabban fejlődnek, hogy töredékidő alatt elérik a vágósúlyt, míg a szabadtartásos csirkék nevelése kétszer-háromszor annyiba kerülhet. A háztáji, extenzívebb tartásnál, például fóliasátrak használatával, a költségek csökkenthetők, de a technológiai fegyelem (hőmérséklet, higiénia, takarmányozás) itt is elengedhetetlen. A gazdaságosságot az állománysűrűség, a nevelés időtartama és az állomány rotációja határozza meg, így a megfelelő döntés meghozatala előtt érdemes minden paramétert mérlegelni.