Mezőkövesd és tágabb környezetének oktatási rendszere számos érdekes és sokrétű elemet foglal magában, a hagyományos állami iskoláktól kezdve az alternatív, keresztény ihletésű intézményekig. Ezen a területen kiemelkedő szereplő az oktatói közösség, melynek egyik elismert tagja Bukta Erzsébet tanárnő, akinek harminc éves munkássága Mezőkeresztesen példaként szolgál. Mellette a Forrás Oktatási Központ, mint egyedi modell, új perspektívákat nyit az oktatásban, miközben a Mezőkövesdi Általános Iskola is folyamatosan adaptálódik a kihívásokhoz, mint például a telefontilalom bevezetése.
Bukta Erzsébet tanárnő: egy életút a pedagógia szolgálatában
Vaszilkóné Bukta Erzsébet neve Mezőkövesd és a környék tucatnyi községének közoktatási társulása által ismertté vált, amikor elnyerte az „év tanára” címet és a vele járó díszes serleget. A pedagógus már harminc éve áll a mezőkeresztesi iskola katedráján, ami önmagában is figyelemre méltó teljesítmény. Ez a hosszú időszak alatt a tanárnő generációk oktatását és nevelését segítette, hozzájárulva a helyi közösség fejlődéséhez. A harminc év alatt szerzett tapasztalata és elkötelezettsége példaértékű, és rávilágít arra a kitartó munkára, amely a vidéki oktatás alapját képezi.
Az „év tanára” cím nem csupán egy elismerés, hanem egy jelzés is arra vonatkozóan, hogy Bukta Erzsébet munkája milyen mértékben befolyásolta a diákok és a közösség életét. Az ilyen típusú elismerések ráirányítják a figyelmet azokra a pedagógusokra, akik csendben, de hatékonyan végzik munkájukat, és akiknek a tevékenysége gyakran alulértékelt marad. Mezőkeresztesen Bukta Erzsébet tanárnő az oktatás egyik pillére, akinek elkötelezettsége és szakértelme hozzájárul a helyi diákok sikereihez.
A Forrás Oktatási Központ: alternatív oktatás egy kistelepülésen
A Mezőkövesdről indult, de ma már Tardon működő Forrás Oktatási Központ egyedülálló modellt képvisel a magyar oktatásban. Guba István igazgató szerint az intézmény óvodát, iskolát és szakközepet egyaránt működtet, és célja nem csupán a tanítás, hanem a gyermekek lelkének helyes vágányra állítása is. Az alternatív, keresztény ihletésű oktatás dilemmáiról, nehézségeiről és szépségeiről beszélve Guba István hangsúlyozta, hogy az intézmény története jelentős mérföldköveket tartalmaz. Már 2013-ban el tudták kezdeni a zenei és művészeti oktatást, ami a diákok sokoldalú fejlődését szolgálja.
A Forrás Oktatási Központ számára 2014 jelentős fordulópontot hozott, amikor sajnálatos körülmények között el kellett válniuk a győri fenntartótól. Új fenntartót kerestek, és a Magyar Pünkösdi Egyház vállalta, hogy az iskola fenntartója lesz. Ennek köszönhetően nagy anyagi előrelépést tapasztaltak, és már 2014-ben iskolabuszt tudtak vásárolni, valamint ingatlant vettek Tardon. Ez az ingatlan alapozta meg a későbbiekben létesített mezőgazdasági szakközépiskolát, ahol szaktantermet alakítottak ki öltözőkkel együtt a tangazdaság számára. Emellett a szolgáltatások bővülésének jegyében elindult a lovaglás is, így a testnevelés órák keretein belül akár lovagolhatnak is a diákok.
A mezőgazdasági szakközépiskola és a vidéki modell
A mezőgazdasági szakközépiskola az intézmény sokoldalúságának ékes példája, hiszen egy faluban egy ilyen komplex oktatási rendszer modell értékű lehet a vidéki közösségek számára. Guba István szerint jelenleg nem létezik Magyarországon olyan falu, ahol középiskola működik, ami különlegessé teszi a Forrás Központot. Amikor pályaválasztási kiállításokon megjelennek, gyakran megkapják a kérdést, hogy honnan van ennyi gyermekük és miért választanak egy falut. Az intézmény küzd a logisztikai körülményekkel, mivel a falu nehezen megközelíthető, de összességében nem a falut, hanem az iskolát választják a diákok és családjaik.
A településsel való együttműködés sajnos nem működik zökkenőmentesen. Az igazgató szerint, ha a hozzáállás az lenne, hogy együtt alkossanak valami újat, különlegeset, akkor igen, működhetne. Az iskola miatt emberek költöztek a faluba, az iskola miatt működik a falu konyhája, és helyieknek adnak munkát. Sajnos csak nagyon minimálisan működnek együtt, például dísznövényeket készítenek, amiből a falu is használhat, de ezt ennél sokkal mélyebb szintre is lehetne vinni. Egy mezőgazdasági településen, ahol ennek még Szabó Zoltán révén hagyományai is vannak, ez egy lehetőség, amivel nem élt a település, így jelenleg új helyet kell keresniük.
A pünkösdi egyház és a bizalom építése
A magyar vallási életet alapvetően a nagy történelmi egyházak határozzák meg, ezért felmerül a kérdés, hogy mennyire volt nehéz egy úgymond kisegyházi háttérrel beilleszkedni ebbe a képbe. Guba István szerint a fenntartóváltáskor egyértelműen látták, hogy csak egy egyházi fenntartóval tudnak működni. Két fő szempontjuk volt: szellemileg is azonosulni tudjanak vele, így részükről csak a protestáns felekezetek jöhettek számításba, valamint nem akartak egy egyház sokadik iskolája lenni. Örültek annak, hogy a pünkösdi egyháznak nincsen sok iskolája, ezért gondolták azt, hogy így sokkal személyesebb kapcsolat lehet a fenntartó és az intézmény között. Az elmúlt öt év alapján ez egy nagyon jó döntésnek bizonyult.
Ami a bizalmatlanságot illeti, Mezőkövesd és Tard is többségében római katolikus vallású település, így idegen jelenségnek számítottak mindkét helyen. Amikor elindult az iskola, bizalmatlanok voltak velük szemben, szektásnak tartották őket, és rosszindulatú pletykák terjedtek róluk. Ezzel azt tudták kezdeni, hogy aki bizalmat szavazott nekik, azt elhívták a gyülekezetükbe, hogy személyes tapasztalatokat szerezhessen róluk. Ez egy hosszabb folyamat, és a szülők, akik oda íratták a gyermekeiket, már jó hírüket terjesztik. Vannak rendezvényeik, amelyek nyilvánosak, akár az évnyitók, akár hálaadó vagy családi napok. A személyes kapcsolatok az egyetlen módja, hogy ezeket a falakat lebontsák.
Keresztény jelleg és pedagógiai alapelvek
A Forrás Oktatási Központ abban tud mást nyújtani az állami iskolákhoz képest, hogy a keresztény jelleg áthatja az intézmény működését. Eleinte csak a saját vallási közösségükbe tartozó családok gyerekeit tanították, és a szülők felől személyes ismeretségből fakadó maximális bizalom volt feléjük. Az állami intézményekkel szemben a szülők itt biztosak lehettek és lehetnek abban, hogy a gyerekeiket valóban szeretik a tanárok. Az első és legfontosabb a pedagógus személyisége. Nem minden pedagógus keresztény az iskolában, de ha nem is az, akkor is elvárás, hogy legyen nyitott rá.
A legfontosabbnak azt tartják, amikor az itt dolgozó tanárok a saját személyes élményeikről is mernek mesélni a gyermekeknek, hogy ők hogyan élik meg a kereszténységet egy adott probléma kapcsán. Nem elvárás a bibliai téma az órákon, a lényeg, hogy szabadon merjenek beszélni a személyes hitükről. Érdekesség, hogy sokféle háttérből dolgoznak oktatók: református, adventista, baptista, katolikus és a keresztény testvérgyülekezetbe járó kollégák is vannak. Tudnak együttműködni, nagyon szoros a kapcsolat a tantestületen belül. A keresztény profilt ez határozza meg leginkább, ehhez jön pluszban az iskolalelkész által tartott hittanóra, ami alapvetően felekezetfüggetlen, valamint a reggeli áhítat, amit az osztályfőnök tart. A személyes kapcsolatokon van a hangsúly, minden gyereket név szerint ismernek az iskolából, sajnos a szülőket már nem minden esetben.
Felvételi rendszer és integráció
Az intézmény még mindig viszonylag kis osztálylétszámmal működik, ezért sokszor keresik meg őket sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek, családok. Lassan elérik az integrálási képességeik határát, nem nagyon tudnak már több problémával küzdő gyereket felvenni. Vallási elkötelezettséget nem jelent az iskolához való csatlakozás. Annak idején a saját gyülekezetük gyerekeivel kezdtek, manapság már a nem vallásos hátterű gyerekek vannak többségben. Nem ezt tekintik a fő szempontnak, a hitet nem lehet beletölteni valakibe, csak elé lehet élni. Arra törekednek, hogy a szülőkkel partnerkapcsolatot alakítsanak ki.
Ami különleges, hogy van egy felvételi rendszerük: az iskolalelkész és a leendő osztályfőnök elmennek családlátogatásra. Ilyenkor arról beszélgetnek, hogy a szülők és az iskola nevelési elvei találkoznak-e egymással. Ha az kikristályosodik, hogy egy irányba tart ez a két folyamat, akkor veszik fel a gyereket. Ha átiratkozókról van szó, akkor az adott gyermek általában valamilyen nehézséggel küzdött az előző helyen, és tiszta lappal szeretne kezdeni. Ekkor 2-3 próbanapot is szoktak tartani. Emellett egyre többen keresik őket olyan szándékkal, hogy magántanulóként vegyék fel őket. Itt nem arról van szó, hogy ők kerülnék az iskolát, hanem valamilyen élethelyzet miatt ezt tartják praktikusnak, előnyösnek. Mivel ők is jártak annak idején ebben a cipőben, nyitottan állnak a kérdéshez. Jelenleg nagyjából 25 magántanulójuk van, már kész tanulócsoportok is keresik meg őket, hogy karolják fel őket anyaintézményként.
A modell átültethetősége és a „gyógyító iskola” koncepció
Felmerül a kérdés, hogy van-e valami az említett módszerekből, hozzáállásból, ami átültethető lenne a közoktatásba. Guba István szerint ez egy nagyon nehéz kérdés. Azt mondaná, hogy nem tudja, mi az a méret, ameddig ez a modell tud működni. Már most jelezte több szülő, hogy az iskola veszített a varázsából ahhoz képest, amilyen volt. Ez a közoktatásban, ahol mindenkit kötelező felvenni, nem igazán működhet, felvételi rendszer nélkül nem megvalósítható.
Az intézmény profilját jelentő befogadó hozzáállás, az, hogy nagy mennyiségben vannak az iskolában sajátos nevelési igényű, vagy egyéb problémákkal küzdő gyermekek, nem akadályozzák a jobb képességű diákokat a fejlődésben. Büszkék voltak mindig arra, hogy a tőlük kikerülő gyerekek a környék legjobb gimnáziumaiban is megállják a helyüket. Az eredményeket tekintve például a kompetenciafelméréseken többször országos szinten is kiemelkedően teljesítettek, bár ekkor még tényleg nagyon alacsony létszámon működtek. Jelenleg a sajátos nevelési igényű diákok eredményeit is beleszámolva az országos átlag felett vannak. Soha nem volt céljuk, hogy versenyistállóvá váljanak, a tanítás mellett ugyanolyan fontosnak tartják, hogy a gyermekek lelkét a helyes vágányra állítsák.
Az igazgatóban nagyon megmaradt az az eset, amikor az iskolalelkészük orvosnak öltözve, köpenyben beszélt az évnyitón. Azt mondta: „Ez az iskola egy gyógyító iskola”. Azok a gyerekek, akik máshol sebeket szereztek, itt meggyógyultak, kinyíltak, helyreálltak. Egy kislány, aki félt megszólalni az iskolában, elektív mutizmussal küzdött, náluk kezdett el több év után újra beszélni több ember jelenlétében. Ezek azok az esetek, amelyek az itt dolgozó pedagógusoknak a legtöbb erőt adják, ezek örök lenyomatot hagynak bennük is.
A Mezőkövesdi Általános Iskola: hagyományos oktatás a modern kihívásokkal szemben
A Mezőkövesdi Általános Iskola, mint a térség egyik legnagyobb oktatási intézménye, jelentős szerepet játszik a helyi gyermekek nevelésében. A 2024/2025-ös tanév kezdetén Gáspár Erzsébet Ágnest, az intézmény igazgatóját kérdezte a mezokovesd.hu a tanév változásairól és menetéről. Az iskola öt tagintézményében negyven osztályban indult meg a tanítás szeptember 2-án, összesen 850 gyermek jár az iskolába, közülük száz gyermek először lépett be az intézmény kapuján.
A székhelyiskolában 15 osztályban 320, a Mező Ferenc Tagiskolában 8 osztályban 172, a Szent Imre Tagiskolában 11 osztályban 251, a Hórvölgye Tagiskolában 2 osztályban 48, míg az Ódorvár Tagiskolában négy osztályban 59 tanuló kezdte el a tanévet. A székhelyiskolában két osztályban összesen 37 gyermeknek szólt először a csengő, a Mező Ferenc Tagiskolában egy osztályban 26 elsős kezdte el az iskolát, a Szent Imrében egy elsős osztály indult 27 fővel, míg a Hórvölgye Tagiskolában 10 tanuló kezdte meg általános iskolai tanulmányait. Ezek az adatok rávilágítanak az iskola méretére és a diákok számának sokféleségére.
Iskolai telefontilalom: kihívás és megoldás
A modern oktatás egyik jelentős kihívása a digitális eszközök, különösen a mobiltelefonok használata az iskolában. A Mezőkövesdi Általános Iskolában szerencsére minden tagiskola digitális eszközökkel jól felszerelt, így a tanítási órákon elegendő IKT-eszköz (tablet, notebook, laptop, interaktív tábla minden tanteremben) áll rendelkezésre. Ezért nem indokolt az iskolába a tanítási órákra telefont hozni. A házirendben eddig is szabályozva volt a telefon használata, de most szigorúbb intézkedéseket vezettek be.
Minden nap az első óra előtt az osztályfőnök tanár összegyűjti osztályonként egy külön dobozba a készülékeket kikapcsolt állapotban. Ezeket zárható szekrényekben tárolják, majd tanítás után mindenki visszaveheti a telefonját. Fontos, hogy az iskola épületében egyáltalán nem használhatják. Folyosón sem, udvaron sem. Csak az iskola épületén kívül kapcsolhatják vissza a készüléket (például telefonálhatnak a szülőknek, hogy mennek edzésre, zeneiskolába stb.). Ez a szabályozás a koncentráció javítását és a digitális függőség csökkentését célozza.
Pedagógushiány és a megoldások
A pedagógusok pótlása is folyamatos kihívást jelent az oktatási intézmények számára. Tanév végén 5 kolléga ment nyugdíjba a Mezőkövesdi Általános Iskolából. Már tavasszal, 2024 májusában meghirdették a pedagógus álláshelyeket, és nagy örömmel fogadtak fiatal, pályakezdő kollégákat. A székhelyiskolába két tanító néni, egy angol szakos és egy fizikás érkezett. Bükkzsércen a matematikát jelenleg főiskolás kolléganő látja el. A hiányszakokat a tagiskolák közötti áttanításokkal, valamint néhány óraadó segítségével oldották meg. Ez a rugalmas megközelítés segít abban, hogy a tanítás folyamatos és megfelelő színvonalú legyen, még a szakemberhiány ellenére is.
Etikai és jogi dilemmák az oktatásban: egy példa
Az oktatási intézményekben sajnos előfordulnak olyan esetek is, amelyek súlyos etikai és jogi dilemmákat vetnek fel. Egy férfi egy borsodi település iskolájában, a 2019-2020-as tanévben szoros kapcsolatot alakított ki egy 16 éves lánnyal, akivel iskolán kívül is rendszeresen találkozott. A lány beleegyezésével többször is szexuális kapcsolatot létesítettek. Ez az eset rávilágít a tanár-diák viszonyban rejlő hatalmi egyenlőtlenségekre és a sérülékeny gyermekek védelmének fontosságára. Bár a lány beleegyezett, a 16 éves korhatár alatti szexuális kapcsolat jogilag és etikailag is aggályos, különösen egy tanár és diák között.
A terhelt egy másik borsodi település iskolájában 2023-ban két 14 éves kor alatti diáklány külsejével kapcsolatban szexuális tartalmú megjegyzéseket tett. A lányokat ölelgette és simogatta, szexuális tartalmú beszélgetéseket kezdeményezett velük, és ezzel csak a lányok kifejezett kérésére hagyott fel. Ez az eset még súlyosabb, mivel a diákok 14 éves kor alattiak voltak, és a tanár viselkedése egyértelműen szexuális zaklatásnak minősül. A döntéshozatalkor súlyosbító körülmény volt a cselekmények halmazata, fokozott társadalomra való veszélyessége és erkölcsileg elvetendő volta. Enyhítő körülményként esett latba a terhelt büntetlen előélete és egyéb személyi körülményei, illetve az idő múlása. Ez az eset kiemeli az oktatási intézmények felelősségét a gyermekek biztonságának és jólétének biztosításában, valamint a szigorú etikai normák betartásának szükségességét.
Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy az oktatási rendszernek nemcsak a tudásátadásra kell fókuszálnia, hanem a gyermekek védelmére és a biztonságos környezet megteremtésére is. A pedagógusoknak különösen nagy felelőssége van abban, hogy a hatalmi helyzetüket ne használják ki, és mindig a diákok érdekeit tartsák szem előtt. Az intézményeknek pedig szigorú protokollokat kell alkalmazniuk az ilyen esetek megelőzésére és kezelésére.
tags: #bukta #erzsebet #tanarno #mezokovesd