A téli madáretetés tudnivalói: Hogyan segítsünk tollas barátainkon?

Az első halvány hóleplek és hűvös szelek megüzenték: itt a tél. Mit tehetünk azért, hogy a madáretetőnket minél többféle madár látogassa, és a szürke napok is színes tollú élettel teljenek meg? A kistestű, gyakran alig 10 gramm súlyú madarak számára -10°C alatt a túlélést jelentheti egy kis étel, ugyanis tartalékaik csak az éjszaka átvészelésére elegendőek. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.

Az etetés alapelvei és az időzítés

A téli madáretetés időszaka Magyarországon az első tartós fagyok beköszöntétől tavasz elejéig, decembertől március második feléig tart. Fontos, hogy ha elkezdjük az etetést, ne hagyjuk abba egyik pillanatról a másikra, például az etető eltávolításával: a megszokott, könnyű táplálék hirtelen megvonása egy-egy hideg éjszakán a madarak pusztulásához vezethet. Ha valamiért nem tudjuk őket folyamatosan etetni, naponta csökkentsük a kihelyezett eleség mennyiségét!

Aranyszabály, hogy lehetőleg natúran adjunk ki eleséget. Ne legyen sózott, füstölt. A túlzott só miatt megnő a madarak folyadékigénye. Télen kevésbé szoktuk számon tartani a szárazságot, pedig egyre jellemzőbbek a csapadékhiányos időszakok, vagy a fagy miatt nem találnak inni az élőlények. Mivel itt sok madár gyűlik össze, egy fertőzés könnyebben tud terjedni, ha a vad madarak ellenállóbbak is. Ezért az etetőt is érdemes cserélni, tisztítani. Feltöltéskor érdemes legalább az ürüléket eltávolítani, a legtöbb fertőzés ugyanis ezzel terjed.

Milyen eleséget válasszunk?

A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. Ebbe apró szemű magvakat érdemes bekeverni: kölest, muhart stb. A legegyszerűbb, ha pinty és hullámos papagáj magkeveréket vásárolunk. Kifejezetten jó az, ha a napraforgó törött, „szemetes”! Sok madár csőre ugyanis nem elég erős az egész napraforgó szemek feltörésére (pl. vörösbegy, ökörszem), e fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyom és egyéb apró magvakat tudják csak hasznosítani.

A napraforgó és a köles mellett természetesen a natúr (nem sózott, nem pörkölt) dió, fekete dió, mogyoró, földimogyoró, kesudió, pisztácia és mások is potenciális téli madáreleség. Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel, leginkább almával is etessünk! Ezeket szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk. A rigók és a meggyvágók szívesen keresgélnek a talajon, számukra almagerezdeket, almacsutkákat is szórhatunk.

Tilos ételek és gyakori tévhitek

A gyakori tévhitek ellenére a kenyérből hiányzik a tápérték a madarak számára, és a tej káros lehet az egészségükre. Madarak számára a kenyér, morzsa, liszt, vagy pattogatott kukorica veszélyes, ezért ezeket SOHA ne adjunk nekik! Megsavanyodhatnak a begyükben, és könnyen a pusztulásukat okozhatják. Mondjon nemet # Cinegék etetése burgonyával és egyéb téli eleséggel: Amit tudni érdemes

Az első halvány hóleplek és hűvös szelek megüzenték: itt a tél. Ebben az időszakban a madarak, különösen a kistestű cinegék, fokozottan rászorulnak az emberi segítségre a táplálék megtalálásában. A téli madáretetés nemcsak a madarak túlélését segíti elő, hanem örömet is okoz a szürke napokba színes tollú élettel töltve meg a kertet. Magyarországon ennek a potenciálisan akár 50 madárfajt érintő, hónapokon át tartó madárvédelmi feladatnak évszázados hagyománya van.

Az etetés aranyszabályai és a megfelelő eleség kiválasztása

A legfontosabb aranyszabály, hogy lehetőleg natúran adjunk ki eleséget, azaz ne legyen sózott, füstölt, pörkölt. A túlzott sótartalom megnöveli a madarak folyadékigényét, és télen, amikor a fagy miatt nehezebb inniuk, ez problémát jelenthet.

1. Magvak és olajos magvak:

A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. Ebbe apró szemű magvakat érdemes bekeverni, mint például kölest, muhart. A legegyszerűbb, ha pinty és hullámos papagáj magkeveréket vásárolunk. Kifejezetten jó, ha a napraforgó törött, „szemetes”, ugyanis sok madár csőre nem elég erős az egész napraforgó szemek feltörésére (pl. vörösbegy, ökörszem). Ezek a fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyom és egyéb apró magvakat tudják hasznosítani. A napraforgó és a köles mellett természetesen a natúr (nem sózott, nem pörkölt) dió, fekete dió, mogyoró, földimogyoró, kesudió, pisztácia stb. is kiváló energiaforrás. Ezek az olajos magvak és az állati zsiradék mellett kulcsfontosságúak a téli hónapokban, amikor extra kalóriákra van szükségük a madaraknak, hogy melegen maradjanak.

2. Gyümölcsök és zöldségek:

Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel, leginkább almával is etessünk! Ezeket szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk. A rigók és a meggyvágók szívesen keresgélnek a talajon, számukra almagerezdeket, almacsutkákat is szórhatunk. A fekete rigó, vörösbegy, és legújabban a barátposzáta is néha odakerül az etetőhöz, noha nem magevők. A madarak örülnek a kicsit szottyadtabb gyümölcsöknek is, amik a kukába mennének. Feketerigó, vörösbegy, cinkék szeretik, csak érdemes félbevágni, mert a héján a kicsit gyengébb csőrű madarak nem jutnak át.

Az etetést lehet kicsit színesíteni főtt tésztával és zöldséggel is, de az ízesítéssel spóroljunk. A tök is jó lehet csipegetni, de nagy mennyiséget nem érdemes kihelyezni belőle. A főtt krumplit is szívesen fogadják a varjúfélék.

3. Állati zsiradékok és fehérjék:

A bolti füzérek és cinkegolyók tápanyag tartalmuk szempontjából általában megfelelőek. Készíthetünk madárkalácsot is: a faggyút formákba öntve magokkal beszórva aggathatjuk fára, szinte madárkarácsonyfa-szerűen. A madárkalács készítéséhez 2-3 dl megolvasztott marhafaggyúhoz két maréknyi magot kell keverni, majd pedig a keveréket egy tejfölös vagy joghurtos pohárba tölteni, és madzagot lógatni bele. Fontos, hogy a cinkegolyókat csak árnyékos helyre akasszuk fel, mert a napon avasodhatnak.A népszerű cinege elfogadja a friss húsvagdalékot, lisztkukacot és a növényi zsiradékokat, margarint, vajat, faggyút is. A friss húsvagdalék a cinegéken túl, a rigóknak, a vörösbegynek, a seregélynek is nagy örömet okoz. Szárított rovarok is adhatók, mivel vitamin- és fehérjeforrások.

Mit NE etessünk?

A madarak számára a kenyér, morzsa, liszt, vagy pattogatott kukorica veszélyes, ezért ezeket SOHA ne adjuk nekik! Megsavanyosodik a begyükben, betegségeket okozhat, és hiányzik belőlük a tápérték. Tilos a tej is, mert káros lehet az egészségükre. Mondjunk nemet a penészes vagy romlott ételre, ezért rendszeresen ellenőrizzük és tisztítsuk meg az etetőket, dobjuk ki a penészes vagy romlott madáreleséget.

Az etető helyének kiválasztása és típusai

A madáretető helyének kiválasztásakor a legfontosabb, hogy nyugodt helyen legyen, életterünktől, háziállatainktól távolabb, és legyen a közelben búvóhely. A madarak többnyire félénkek és csak pár pillanatra használják az etetőt. Az etető környékén lévő bokor, vagy cserje biztonságos búvóhelyként szolgál arra, ha mégis megijednének egy ragadozó, például karvaly érkezésekor. Fontos, hogy macska ne tudja elérni az etetőt. Ugyanakkor nem kell rossz hírét kelteni a karvalynak sem, hiszen a legyengült énekesmadarakat tudja elejteni, ezzel a fertőzéseket a populációban megfékezi. Kvázi tisztítja az állományt.

Az etetőt a kertünkben legalább 1,5 m magasságba vagy az erkélyre, esetleg az ablakpárkányra helyezzük. A madarak megérzik az eleség illatát, és megszokják, hogy a kiválasztott helyre repüljenek. Vegyük azonban figyelembe, hogy az etető közelében lehetnek maghéjak, amelyeket a madarak lehántottak, vagy madárürülék.

Etetőtípusok:

• Függő etetők: Ezekre rá kell kapaszkodni, így a cinkeféléknek kedveznek. A golyókat hengeres vagy spirális cinkegolyó tartóban tudjuk kihelyezni.
• Tálcás, önetető vagy dúc etető: Ezekre le lehet szállni, így több madárfaj számára alkalmasak. A galambok egyszerre sok magot tudnak a begyükbe szedni, a magevők a csőrükkel egyesével törik fel az eleséget, a cinkék pedig egyesével odébb viszik és máshol törik fel.
• Talajetető: Ez a legegyszerűbb, és a talajszinten keresgélő madarak számára ideális etetési módszer. Csupán egy nagyobb virágcserép alátétre van szükség, vagy a kert levelektől megtisztított része is megfelelő, ahol a földre szórjuk az eleséget. Egyedül az a fontos, hogy gondoskodjunk a vízelvezetésről oly módon, hogy néhány mm átmérőjű lyukat fúrunk az etető aljára. A galambok, az erdei pinty, és a vörösbegy a földről szeretnek táplálkozni. Csak az lehet a veszélye, hogy a földön lévő magokra a rágcsálók is odaszokhatnak. Kertes ház telekvégében ez kevésbé gond, mint panelok között vagy teraszokon.
• Ablaketető: Ezek szabad belátást biztosítanak a táplálkozó madarakra.

Etető kiválasztásakor fontos szempontok:

• Védelem az időjárás ellen: Az etető nyújtson megfelelő védelmet az időjárás viszontagságai ellen, hogy az étel száraz és friss maradjon, és ne essen bele eső vagy hó.
• Könnyű tisztíthatóság: A rendszeres tisztítás elengedhetetlen a betegségek terjedésének megelőzéséhez.
• Ülőrudak: Válasszon ülőrudakkal ellátott etetőket, hogy elférjenek a kis méretű cinegék. A több ülőrudas etetők csökkentik az élelemért folytatott versenyt.
• Háló nélküli etetők: Bár a bolti cinkegolyók hálója nem okoz tömeges problémát, előfordult már, hogy madarak beleakadtak. Lehet olyan etetőt választani, aminél mellőzhetjük ezt a szemétté váló műanyaghálót. Ha mégis ilyet választunk, akkor oda kell figyelni arra, hogy a kiürülése után eltávolítsuk a műanyagot.

Az etetés időzítése és folytonossága

Az etetési időszak Magyarországon az első fagyoktól ezek tartós megszűnéséig (akár április közepéig) tart. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület leírása szerint a téli madáretetés időszaka az első tartós fagyok beköszöntétől tavasz elejéig, decembertől március második feléig tart. Fontos, hogy ha elkezdjük az etetést, akkor nem szabad abbahagyni, mert a könnyű táplálékforrás megvonása hidegebb éjszakákon a madarak pusztulásához vezet! A kistestű, gyakran alig 10 gramm súlyú madarak számára -10°C alatt a túlélést jelentheti egy kis étel, ugyanis tartalékaik csak az éjszaka átvészelésére elegendőek. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.

Ha valamiért nem tudjuk őket folyamatosan etetni, naponta csökkentsük a kihelyezett eleség mennyiségét! Az etetés csak akkor kezdjük el, ha biztosak vagyunk abban, hogy az egész téli időszakban módunkban áll etetni a hozzánk szokott madarakat. Az időjárásnak megfelelően zimankós napokon többet, enyhébb napokon kevesebbet szórjunk ki az eleségből. Ha csak kevés magot tudunk beszerezni, akkor mindennap ugyanabban az időszakban, például délután munkából haza érve, csak egy - két csészényit öntsön az etetőbe, de azt rendszeresen. Így az alkonyatkor pihenni térő madarak sem lesznek csalódottak az üres etető láttán.

Tavasztól nyár végéig, a költési időszakban nem szükséges a madarak etetése, ezzel ugyanis már a fiókák nevelésébe nyúlunk bele szükségtelen, sőt veszélyes mértékben, ami csak erősen indokolt esetben, szakértők által végzendő tevékenység. Ebben az időszakban már bőségesen áll rendelkezésre táplálék, és fontos, hogy a madarak a természet kínálta feltételekhez alkalmazkodva éljenek. A nyári etetés nem megfelelő viszonyokhoz szoktatja mind a szülőket, mind a fiókákat, ami hosszú távon életképtelenné teheti őket. Emellett a télen megfelelően alkalmazható eleségek zöme a nyári melegben megromolhat. Ilyen például a cinkegolyó: az alapját képező zsiradék a melegben megolvad és bomlani kezd, ami egészségkárosodáshoz vezet.

Folyadékpótlás és higiénia

A madaraknak, hasonlóan az emberekhez, rendszeres vízutánpótlásra van szükségük. Fontos, hogy ivóvíz is legyen a közelben. Télen kevésbé szoktuk számon tartani a szárazságot, pedig egyre jellemzőbbek a csapadékhiányos időszakok, vagy a fagy miatt nem találnak inni az élőlények. Ha bejönnek a téli fagyok, ugyanúgy szomjaznak az állatok, mint nyári hőségben. Ezért ha tehetjük, érdemes vizet kitenni. Mivel itt sok madár gyűlik össze, egy fertőzés könnyebben tud terjedni, ha a vad madarak ellenállóbbak is. Ezért az etetőt és az itatót is érdemes cserélni, tisztítani. Feltöltéskor érdemes legalább az ürüléket eltávolítani, a legtöbb fertőzés ugyanis ezzel terjed. Ha nyirkos, esős idő van, pár naponta takarítsuk ki az etetőtálcát.

Az etető takarítása is rendkívül fontos. A felhalmozódó maghéjak miatt ugyanis úgy tűnhet, hogy még van elegendő eleség az etetőben, ez azonban gyakran nincs így. A madarak számára a folyamatosan rendelkezésre álló ivó- és fürdőhely talán még a könnyen elérhető téli élelemnél is nagyobb vonzerőt jelent. Az itatáshoz elég egy leselejtezett kerámia vagy műanyag cserépalátét, amit feltöltünk langyos vízzel. A folyadékpótlás biztosítása a legfontosabb nyári teendő egy madárbarát kertben. A nagy mozgolódás miatt fontos, hogy az itató biztonságosan legyen rögzítve a felborulás, leesés elkerülésére.

A madáretető közössége és a diverzitás

A madáretető közössége különböző fajokból állhat össze, és a sokszínűséget az etető kiválasztásával és az eleséggel is segíthetjük. Ha nem tudja, mit válasszon a sokféle lehetőség közül, és hogy mit tegyen az adagolóba, adjon mindegyikből egy keveset. Ez több madárfajt vonz majd. Ne féljen változtatni és kiegészíteni a változatos étrendet, hogy minden tollas kis érdeklődő kiválaszthassa a neki legjobban tetszőt.A ház körül megjelenő madarak téli etetése, gondoskodása áll a téli etetés középpontjában. Azonban, ha kimegyünk a természetbe, ne feledkezzünk meg az erdők, mezők, vizek madarairól sem, hiszen ők is megsínylik a hideg, téli időjárás okozta táplálék szegény környezetet.

Példák különböző madárfajok és kedvenc eleségeik:

• Magevők (erdei pinty, fenyőpinty, zöldike, csíz, tengelic, süvöltő, meggyvágó): Előnyben részesítik a magvakat, mint a napraforgó, köles, muhar.
• Cinkék: Elfágnak a friss húsvagdalékot, lisztkukacot, növényi zsiradékokat, margarint, vajat, faggyút, és kedvelik a tökmagot.
• Fekete rigó, vörösbegy, barátposzáta: Bár nem magevők, örülnek a napraforgónak, almának, körtének.
• Varjúfélék (varjú, szarka, szajkó): Megeszik a konyhai hulladékot, a főtt krumplit és a sajt darabkákat.
• Vízimadarak (szürke gémek, sirályok, hattyú, réce, lúd, szárcsa, vízityúk): A víz közelben élő szürke gémek, sirályok szívesen elfogadják a friss húsvagdalékot, apró halakat. A hattyú, a réce, lúd, szárcsa, vízityúk a darált, vagy szemes kukoricát, friss kenyér darabkákat fogyasztja szívesen. Sőt, a hattyú, a réce és a lúd még a főtt krumplit, sajt darabkákat, míg a szárcsa és a vízityúk saláta levelet és a gyümölcsöket (alma, körte, vadon termő bogyók) is elfogadja.
• Ragadozó madarak (ölyvek, sasok): A réteken, mezőkön suhanó ölyvek, sasok szívesen felveszik a kirakott friss húsokat: baromfifejet, csirke, nyúl, marhahús nyesedékeket.
• Erdei madarak: Szinte ugyanazokat a magvakat adhatjuk, mint a ház körül legyeskedőknek. Ha találunk madáretetőt, tegyük abba, ha nem, szórjuk ki egy kis tisztásra vagy egy nagyobb kivágott farönk sík tetejére.

Madárbarát kert kialakítása

Ha madárbarát kertet tervezünk, válasszunk olyan cserjéket és fákat, amelyek termése élelemmel látja el a kert madarait. Ilyen például a tűztövis, a madárbirs, a galagonya, a házi berkenye, a lucfenyő és még lehetne folytatni a sort. A veréb csökkenő tendenciájú faj, Angliában már költenek arra, hogy visszatelepítsék. Jó lenne, ha mi nem jutnánk ide, örüljünk, ha jön az etetőre! Kínában is pórul jártak a kiirtásával, mert rengeteg rovart elfogyaszt nyáron és tavasszal, elszaporodnak a kártevők nélküle. Fontos, hogy elfelejtsük a régi kategorizálást arról, hogy mi hasznos állat és mi nem.

tags: #burgonyas #etel #cinke