Életünk számos területén ott vannak valamilyen formában a gabonafélék. Alapvető élelmiszereinkként, népélelmezési céllal termesztjük őket, és kiemelt jelentőségű kenyérfogyasztásunk eredményeként a megtermelt gabonanövények legnagyobb része a liszteszsákokban köt ki. De nem mind. Vizsgáljuk meg, mi lesz azokból a gabonákból, amelyeket nem kenyérsütéshez használunk fel, különös tekintettel a cirokra és a kölesre, melyek napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak.
A gabonafélék sokoldalúsága: Több mint kenyér
A nemesítési és termesztéstechnológiai újítások miatt napjainkra már széles azon gabonanövények köre, amelyeket a legkülönfélébb formákban használhatunk fel. Az élelmiszerboltok polcain nagyon sokfajta liszt érhető el, de ezek mellett egyre nagyobb választékban megtalálhatóak a reggelire közkedvelt gabonafélék, granolák, zabpelyhek, müzlik, és a gabonákból készülő extrudált és puffasztott termékek is - írja Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök az egy.hu szerzője.
Gersli, zab, köles: A reneszánszukat élő alapanyagok
Reneszánszát éli a gersli is, más néven árpagyöngy, ami nem más, mint hántolt és méret szerint osztályozott árpa. Számtalan kedvező élettani hatása miatt sokan fogyasztják: magas rosttartalma csökkenti a vér koleszterinszintjét, pozitívan hat a vércukorszintre, segíti az emésztést, szabályozza a gyomorsav-termelést, emeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, erősíti az immunrendszert, és lázcsillapító hatású. Felhasználható rizs helyettesítésére, de készülhet belőle levesbetét, köret és sólet is. Mivel a főzési ideje majdnem kétszerese a rizsének, ezért felhasználás előtt mindenképpen célszerű néhány órára beáztatni.
Szintén feltörekvőben van a zab: a korábban még a szegénységgel és nélkülözéssel összekapcsolódó zabkása ma már az egészséges életmód szimbóluma lett. A vegetáriánus életmód térnyerésének köszönhetően egyre népszerűbb a köleskása, és a köles-amaránt is említésre méltó: az amaránt magja a köleshez hasonlóan gazdag tápanyagokban, jelentős fehérje- és lizinforrás, továbbá gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban és vasban. A boltokban kapható pattogtatott amarántmag kiváló lehet a húsok panírozásához. Érdemes megkóstolnunk a campa-t, azaz a tibeti árpa őrleményét, amit hagyományosan jakvajon szoktak pirítani. Bárányételek és grillzöldségek mellé ajánlják a kuszkuszt: az ínyenceknek a pirított fenyőmaggal vagy gránátalmával gazdagított változata is finom lehet. A hajdina pörkölt magját megőrölve palacsinta és tészta készíthető. Az ősi- vagy barnaköles pedig egy olyan kölesfajta, amit nem kell hántolni, így rendkívüli beltartalmi értékekkel rendelkezik. Belekeverhető müzlibe, gyümölcslébe, levesekbe, joghurtokba is.
Gabonák a malátagyártásban és takarmányozásban
A legtöbb gabona malátakészítés céljára is alkalmazható. A maláta a sörgyártás és az erjesztett szeszes italok (whisky, vodka) egyik legfontosabb alapanyaga, amit árpa, búza vagy más gabona csíráztatásával és szárításával állítanak elő. Maláta készítésekor az enzimképződés maximumánál megszakítják a csíraképződés folyamatát, így kapják meg az úgynevezett zöld malátát, amit az égetett szeszek gyártásában használnak fel. Amennyiben sör előállítása a cél, akkor az aszalással folytatják tovább a malátakészítést. Az aszalás során, a magasabb hőmérsékleten a maláta különböző alkotórészei olyan változásokon esnek át, amelyek jelentősen befolyásolják a készülő sör minőségét.
Gabonáink legnagyobb részét takarmányozásra is alkalmazzák: a le nem hántolt köles például baromfitakarmány, míg a rozs nagy tömegű szalmája az almozás mellett energiatermelésre, hőszigetelő építőanyagok gyártására is alkalmas.
Kukorica, búza, cirok: Az élelmezés és ipar pillérei
A globális felmelegedés miatt a leginkább veszélyben lévő termesztett gabonánk a kukorica, amelynek a különböző fajtáit és formáit csaknem minden iparágban megtalálhatjuk: készül belőle étkezési olaj, egyik meghatározó alapanyaga a konzerviparnak, fontos összetevője számos puffasztott és extrudált terméknek, a kukoricapehely bázisa, és olyan elterjedt alapanyagok készülnek belőle, mint a kukoricakeményítő, a kukoricadara vagy a kukoricakása. Nem kell bemutatni a búzát sem, nem véletlenül nevezik királynak a többi gabona között. Számos termék alapja: liszt, dara, korpa készülhet belőle, de a búzacsíra, és a búzafű is elterjedt.
A cirok: A jövő gabonája
A kevésbé felkapott cirkot is érdemes megemlíteni, kiváló tulajdonságokkal és ígéretes jövővel rendelkezik. A szemescirok felhasználási területe főként takarmánygyártás, de az élelmiszerek előállítása során is találkozhatunk vele. A cukorcirkot évszázadokon át édesítőszerként használták cirokszirup és cirokmelasz formájában, de fontos szerephez juthat az alkoholos italok előállításában és cirokliszt készítésekor is, illetve még bioüzemanyag (etanol) is készülhet belőle. Különleges formája a festőcirok, a Sorghum bicolor, amit már évszázadok óta használnak bőr, szövet vagy kosár festésére, színezésére. A színezőanyag a növény levélhüvelyéből nyerhető ki, és felhasználható a kozmetikumok gyártásától a textiliparon át az élelmiszeriparig számos területen.
A cirok, mint gluténmentes gabona, ami finom és egészséges, tökéletes salátába, köretnek, reggelire, gluténmentes diéta, egészségtudatos étrend követőinek. A cirok egy természetesen gluténmentes, toxinmentes gabona, tele van rosttal, vassal, fehérjével, 100-féle módon használhatod a konyhában, finom és laktató. Mivel alacsony glikémiás indexszel rendelkezik és lassan szívódik fel, fogyasztása a cukorbetegség, inzulinrezisztencia megelőzéséhez is hozzájárulhat, és a gluténérzékeny étrend fontos része lehet.
Az ICRISAT (International Crops Research Institute for the Semi-Arid Tropics), egy nemzetközi kutató szervezet, ami főleg azért jött létre 1972-ben, hogy az afrikai és ázsiai élelmezést, agrárkultúrát fejlesszék, a különböző kölesfajták mellett a cirkot is az intelligens élelmiszer kategóriába sorolja. Ennek oka, hogy környezetkímélő és a klímaváltozás hatásaival összeegyeztethető a termesztésük.
Khoddami, Jevcsák Szintia és Sipos Péter kutatásai alapján a cirokban polikozanolok találhatók, melyek csökkenthetik a koleszterin felszívódását. Ezen kívül megállapították, hogy tartalmaz alfa, béta, gamma tokoferolokat és tokotrienlokat is. Ezek szintén csökkenthetik a diszlipidémia (magas koleszterin, rossz koleszterin) kialakulásának kockázatát.
A ciroknak magas a rosttartalma, így hozzájárulhat az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működéséhez. Élelmi rosttartalma 21%, nem oldható élelmi rosttartalma 19,59%. A magas rosttartalmú ételek fogyasztása pedig segíthet a szív egészségének megőrzésében, az inzulin- és vércukorszint szabályozásban, a súlycsökkentésben, támogathatja az egészséges emésztést és az immunrendszer egészségének megőrzését. Az oldhatatlan rostok gyorsíthatják az emésztést és segítik a bélrendszer szabályos működését. A FODMAP (IBS-ben szenvedőknek javasolt) diétában is javasolt a cirok fogyasztása a magas rosttartalom miatt.
A ciroknak jelentős az E-vitamin tartalma. Az E-vitamin hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, csökkentheti a krónikus gyulladást és az oxidatív stresszt. A cirok alacsony glikémiás indexszel rendelkező lassan felszívódó szénhidrát. Az alacsony glikémiás indexű ételek kisebb mértékben emelik a vércukorszintet, így a kiegyensúlyozott cukormentes diéta alapját képezhetik. A cirok magnéziumban gazdag. A ciroknak magas a káliumtartalma (melyet szintén a fenti kutatók igazoltak) - 239,9 mg/kg, azaz 100 g cirokban 23,99 mg kálium van. A test káliumszintje bizonyítottan hatással van a vérnyomásra - a megfelelő szint képes csökkenteni a vérnyomást. Továbbá a cirok egy 2014-es kutatás szerint szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is részt vehet.
A cirok eredendően gluténmentes élelmiszer, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a kiegyensúlyozott gluténmentes táplálkozásban kiváló búzahelyettesítő. Továbbá toxinmentes is, betegségekkel és kártevőkkel jó a természetes védekezőképessége.
Fogyasztása ajánlott lehet (kezelőorvossal való konzultáció után): cöliákiában szenvedőknek, nem cöliákiás gluténérzékenyeknek, irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedőknek, egyéb olyan betegeknek, akiknek az orvos gluténmentes diétát javasolt, és az alacsony glikémiás indexű étrend követőinek.
A cirok Erdélyben "tatárka" néven is ismert, majdnem ugyanolyan a magja, mint a kölesé. Leőrölve össze szokták keverni más lisztekkel (köles, kukorica) és erjesztik picit, utána eszik/isszák meg. Etiópiában a híres kenyerüket/palacsintájukat erjesztett ciroklisztből készítik. Ez egy enyhén savanykás vékony palacsinta, amivel erős fűszeres dolgokat lehet enni.
Cirokfajták és termesztésük
A cirok növény magassága 120-150 cm lehet. Bugája közepesen tömött, a szemtermés színe fehér. Tannintartalma igen alacsony, takarmányértéke kiváló. Jobb minőségű talajokon megfelelő tápanyagellátás mellett rekord hozamra, 8-10 t/ha szemtermésre képes. A termés szeptember végén takarítható be, szinte minden esetben szárítani kell. Elsősorban a jó- és közepes talajadottságú területekre ajánlják. Kiváló szárazságtűrő képességű. Robusztus habitusú, közepesen vastag szárú hibrid, levelei szélesek, a végén lefelé hajlók. Nagy, tömör bugái vannak, amelyek hossza 18-20 cm, szélessége 8-10 cm. A szemtermés vörösesbarna színű, a pelyvalevél csak minimális mértékben fedi, ezerszem-tömege: 26-30 g. Fehérjetartalma 11-12 %. Jó szárszilárdságú, biogáz célú felhasználásra nemesített hibrid. Nagy, kezdetben tömör bugái vannak, amelyek az érés során fellazulnak. 25-50%-ban helyettesítheti a kukoricát baromfi takarmánykeverékekben, sertés és szarvasmarha etetésénél 20%-os bekeverés ajánlott. Közepes tannin tartalmú, ez 1 % alatti tannin mennyiséget jelent, amely megfelel az EU szabványnak. Kedvezőtlen körülmények mellett is magas termőképességű, egyöntetű szemes cirok hibrid. Magassága 100-110 cm. Takarmánykeverékekben sertés, szarvasmarha, stb. részére is felhasználható, maximum 20%-arányban. Kiváló állóképességű hibrid. Magassága 90-110 cm, a buganyak hosszúsága 10-15 cm, bugája közepesen tömött. A szemtermés világosbarna, tannintartalma alacsony.
Cirokszirup készítése! A legjobb termés egy önellátó gazdasághoz!
A köles: A fehérjebomba
A vegetáriánus életmód térnyerésének köszönhetően egyre népszerűbb a köles. Közel hatezer éves növényről és fehérjebombáról beszélünk. Ismertebb úgy, hogy lisztté őrlik, és ez egy gyerekeknek adott reggeli kása. Vagy "uji" nevű italban is van, vagy megfőzik a lisztjét és mint "ugalit" eszik.
Köles és pajzsmirigy: Fontos tudnivalók
Sokan jót hallanak a kölesről és talán elmondhatjuk, hogy a köles fogyasztásunk napra napra nő, nagyon népszerű termékről beszélünk és mivel olcsó alapanyag, így a mentes élelmiszer gyártók közül, szinte mindenki használja, de ha nem a kölest, akkor vagy a teffet vagy a cirkot biztosan. Azonban van egy fontos szempont, amit kevesen említenek a köles, cirok és teff hatásairól: nagyon erős goitrogének. Ez sok embernek nem mond semmit, de mondjuk akit alulműködéssel diagnosztizáltak, az már a neten utánaolvashatott, hogy a keresztesvirágú növényeket el kell felejteni, mint például a karfiol, karalábé stb., mert gátolják a pajzsmirigy hormontermelését. Sokan nem tudják mi miatt, csak tudják, nem ehetik, nem is eszik. Na, itt jön képbe a köles, a teff és a cirok. Mindhárom tartalmaz hasonlóan, mint a keresztesvirágúak, goitrogén vegyületeket, de azt a fajtát, amik hő hatására még jobban hozzáférhetőbbek lesznek, így kifejezetten erősen gátolja a pajzsmirigyünk jódfelvételét, így a hormontermelését is. Nincs azzal nagyon nagy baj, ha mondjuk havi 2-3 alkalommal eszel kölest, vagy néha-néha megeszel egy köles, teff vagy cirok lisztből készült péksütit, vagy bármilyen palacsintát vagy akármit, amit a lisztkeverékből el tudsz készíteni.
Magyarország jódhiányos terület, a zöldségekben, gyümölcsökben szinte semmilyen jód nem található már, a kismama vitaminok jódmentesek. A pajzsmirigyünk feladata, hogy T3 és T4 hormont termeljen. Ezt viszont jód nélkül nem tudja előállítani. Ha a szervezetünk eleve jódhiányos, hogyan várhatjuk el a pajzsmirigyünktől, hogy elegendő hormont tudjon termelni? A pajzsmirigyünk szabályozza az egész anyagcserénket. Ha alulműködik, tehát kevés a hormontermelésünk, akkor az anyagcserénk is lassú. Ennek hatására a gyomorba nem fog termelődni elegendő sav az ételek megemésztéséhez, jön a bakteriális reflux, mert a megemésztetlen ételeket elkezdik a baktériumok enni, rothadásnak indulnak, nincsenek kellőképpen előkészítve az emésztésre, majd a hasnyálmirigyünk szintén csökkentett üzemmódban nem fog termelni elegendő inzulint, lebontóenzimeket, máris IR gyanúval mehetünk a dokihoz, a rothadó ételt nem tudjuk megfelelő lebontó enzim hiányában a szervezet számára hozzáférhetővé lebontani, így kialakul a tápanyaghiány és az ezzel járó betegségek, arról ne is beszéljünk, hogy a lebontatlan ételmaradékok tovább rothadnak, elszaporodnak a patogén bélflórák, a jótékonyak éhen halnak, elkezdünk mindentől puffadni, hasmenésünk lesz, székrekedésünk, fáj a hasunk.
Gabonakivonatok a kozmetikumokban és az állati takarmányozásban
Számos kozmetikum tartalmaz kiemelkedő biológiai hatással rendelkező gabonakivonatokat - ilyenek például a tönkölybúzát, kölest, zabot, amarántot vagy hajdinát rejtő bőrápolók. Szakemberek szerint a gabonafélék támogatják a sejtmegújulást, mérsékelik a bőrirritációt és képesek helyreállítani a lipoid egyensúlyt.
Gabonáink legnagyobb részét takarmányozásra is alkalmazzák. Ahol idén nem termett elegendő kukorica, adott valamennyit a köles, ami állati takarmánynak is kiváló. Az eredmények alapján a szemescirok tényleges alternatívát és kiegészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozásban, amellyel érdemes számolni. A szemescirok felhasználási területe főként takarmánygyártás, de az élelmiszerek előállítása során is találkozhatunk vele.
Agrárkihívások és új alternatívák
A globális felmelegedés és az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat. A száz év óta nem tapasztalt rendkívüli aszály, és a szomszédunkban zajló háború is alternatív növények termesztésére késztetik a gazdákat. A kukorica mellett megtalálhatók azok a növények, amelyek beltartalmi adottságaival, termesztési biztonságával, eladhatóságával a kukorica versenytársai lehetnek.
Mondok József, a Karádi Agrár Zrt. vezetője a tavalyi rossz termésátlagok ellenére is a kitartók közé tartozik. Fél és három tonna közötti termésátlagról számolt be. Komoly növényállományról van szó, hiszen 660 hektáron termesztenek a cég területén kukoricát, ahol 2 tonna volt átlagban a termés. De közben megjelenhetnek Karád vonzáskörzetében más olyan haszonnövények is, amelyek rövid tenyészidejűek és jól bírják az időjárás viszontagságait. Az aratáskor látszódott igazán Somogy megyének ennek a részén, hogy a csöveken alig volt telt szem, illetve nagyon sok száron hiányoztak is a csövek. A cégvezető azt nyilatkozta, hogy a kalászos növények vetésterületét és a napraforgóét is növelik, a kukoricáét viszont csökkentik, de teljesen nem tudják kiiktatni. A térségben is hasonlóan gondolkodnak, így szintén a kalászosokat helyezik előtérbe a vetésnél, de többen visszatértek a repcéhez.
A tavalyi repcetermés a szokásosnál is gyengébb volt, átlagosan 2,3 tonnát takarítottak be hektáronként a Talentis Agro Zrt. termőföldjeiről. A 2100 hektáron termelt olajos növénytől sokkal többet vártak, de az időjárás végül közbeszólt. Emiatt szerény mértékben, mintegy tíz százalékkal csökken a repce vetésterülete.
Kártevők és betegségek elleni védekezés
A kukorica aflatoxin szennyezésének szempontjából lényeges tényező a rovarkártevők elleni védekezés, a betakarítás időpontja és a tárolás módja. Ezért a minél kisebb szennyezettség elérése érdekében elengedhetetlen a megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazása. A múlt heti fagy a szőlőültetvényeket sem kímélte, sok helyen jelentős károkat okozva a fiatal hajtásokban. Bár az országos aszály eddig visszafogta a lisztharmat terjedését, a gazdáknak éberen kell figyelniük a fertőzésre. Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a kertésznek a tafrina gombára gondolnia kell. A vesszőkön és a rügypikkelyek védelmében is áttelelhet a gomba és már 4 °C-on is megkezdheti fertőzését. Terjedőben van hazánkban is az Ázsiából származó kőrisfa betegség, melyet kőris kéregrák névvel illet a hazai szakirodalom.