A hétköznapok rohanó tempója mellett a hétvégék gyakran kínálnak lehetőséget arra, hogy a konyhában kibontakozzunk. Együtt, egymás kezét fogva, vagy épp külön-külön, de ugyanazon nemes céllal: finom, laktató ételekkel kényeztetni magunkat és szeretteinket. Az ízek és az elkészítés módjai persze változhatnak, hiszen mindenki másra vágyik, de a közös étkezés öröme és a családtagok elégedett mosolya mindennél többet ér. Ebben a szellemben született meg a családi kedvenc csirkés tejszínes tészta receptje is, ami a sokszínű ízlésvilágú emberek (akár családon belül is) jól lakását garantálja.
A recept születése és a családi harmónia
Sokszor előfordul, hogy a konyhában töltött idő nem csupán ételkészítésről szól, hanem egyfajta kreatív önkifejezésről, a pillanatnak való átadásról is. Így történt ez tegnap is, amikor egy ajándék fűszer kipróbálása adta az ihletet. Az igazságosan elosztott három csirkemellből filézést követően a csontból némi zöldség és tészta hozzáadásával gyors, finom leveske készült. Míg a csípős, markáns ízek kedvelője piri-piri csirkemellet készített hagymás krumpliágyon, addig a lágyabb, tejszínes ízek rajongója a penne tésztával együtt készített csirkemellet választotta. A hús apróra vágva, serpenyőben kicsit elősütve, majd a közben megfőzött pennére tejszínes szósszal összekeverve, és együtt sütve sütőtálban.
Mindkét étel jól sikerült, de nem a versengés a cél. Sokkal nemesebb, mégpedig az, hogy finom étellel lássuk el egymást, és családtagjainkat. Természetes, hogy megkóstoljuk egymás főztjét, és véleményt is mondunk róla. Ha mással nem azzal, hogy repetázunk belőle. Ez a fajta közösségi élmény teszi a főzést és az étkezést igazán értékessé. A melle csontból főtt leves után mindannyian megkóstoltuk mindkét elkészített ételt is. Jól esett mindegyik. De ez így van rendjén. Nem versenyzünk, mert az nem ide való. Versenyezni én szoktam, a különféle recept- és főzőversenyeken. Örülök, mert egyre sikeresebben teszem. Nagyon örülök mások sikereinek is, és látom, hogy nagyon sok képzetlen "szakács" ér el nagy eredményeket. Nekem sem ez a tanult szakmám, de itt a bizonyosság, hogy műkedvelőként is lehet valamit egészen jól csinálni. Súlyos betegségem után, ennek a tevékenységemnek köszönhetem nagyban a rehabilitációmat. Mivel szakmámat nem tudom folytatni, ebben találtam meg életem új értelmét a családom mellett.
Alapvető hozzávalók és az előkészítés fontossága
A tökéletes tejszínes csirkés tészta elkészítéséhez minőségi hozzávalókra és gondos előkészítésre van szükség. A csirkemellet kifilézzük, majd apró darabokra vagy csíkokra vágjuk. Ez a méret ideális ahhoz, hogy a hús gyorsan átsüljön, és könnyen keveredjen a tésztával és a szósszal. A vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágjuk, hiszen ezek adják az alapízét az ételnek.
A tészta kiválasztása is kulcsfontosságú. A penne tészta, vagy bármilyen más cső alakú tészta ideális, mert a szósz jól megtapad rajta. Fontos, hogy a tésztát sós, lobogó vízbe dobjuk, és fogkeményre főzzük. Akkor jó, ha enyhén rugalmas, amikor beleharapunk, és van tartása. A tésztafőző víz egy részét érdemes félretenni, hiszen később szükség lehet rá a szósz hígításához, amennyiben túl sűrű lenne.
A csirke elkészítése: pirítás, fűszerezés és ízesítés
Az első lépés a csirke serpenyőben való előkészítése. Egy nagy serpenyőben hevítsük fel az olajat, vagy az olaj és vaj keverékét. Dobjuk rá a húst, és süssük fehéredésig, az sem baj, ha picit lepirul. Közben sózzuk, borsozzuk. Ha szeretnénk, fűszerezhetjük oregánóval, kakukkfűvel, rozmaringgal, pirospaprikával, és hozzáadhatjuk a mustárt is. Pirítsuk 90 százalékosra, majd félretesszük egy tálba.
Egy másik megközelítés szerint az apróra vágott husit serpenyőben kicsit elősütve fehéredésig pirítjuk. Akár úgy is, hogy a hagymát vajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a húsdarabokat, és fehéredésig pirítjuk. Ha úgy érezzük, ez az állapot eljött, reszelt sajttal meghintjük a tetejét, és pár perc alatt készre sütjük. Ez garantálja, hogy a csirke finom és zamatos maradjon.
Mindenkinek ismernie kellene ezt a csirkés-szószos tésztát!
A krémes tejszínes szósz titka
A tejszínes szósz elkészítése a recept egyik legfontosabb része, hiszen ez adja az étel jellegzetes, krémes állagát és gazdag ízét. Egy kis lábasban olvasszuk fel a vajat, szórjuk rá a lisztet, és keverjük el. Fokozatosan öntsük fel a tejjel, majd a tejszínnel, és dolgozzuk simára. Fontos, hogy folyamatosan kevergessük, hogy elkerüljük a csomók képződését.
Egy másik, hasonló módszer szerint tegyük a serpenyőbe a zúzott fokhagymát, majd fél perc után szórjuk rá a lisztet, keverjük vele össze. Folyamatos kevergetés mellett öntsük fel a tejszínnel. Keverjük csomómentesre, várjuk meg, míg besűrűsödik, de ne hagyjuk forrni. Ha besűrűsödött, keverjük bele a parmezánt, majd fűszerezzük sóval, fehér borssal és szerecsendióval.
Bár gyerekjáték az étel elkészítése, egy dologra figyelni kell: ha a tejszín felforr, könnyen kicsapódhat, darabos lesz, úgyhogy mindig alacsony lángon melegítsd. Hogy sűrű és selymes legyen a szósz, minimális liszttel sűrítettük, de ez el is hagyható, vagy akár egy kevés tésztafőző vízzel hígítható a végeredmény.
Zöldségek hozzáadása a teljességért
A tejszínes csirkés tészta recept tovább variálható zöldségek hozzáadásával, amelyek nemcsak ízben, de textúrában is gazdagítják az ételt. A forró serpenyőbe szórjuk a fagyos zöldborsót, meghintjük egy kis sóval, felöntjük kb. 50 ml vízzel, és hagyjuk párolódni benne, amíg felvágjuk a cukkinit. Félkarikára vágjuk a cukkinit, és a zöldborsó mellé dobjuk egy kis olívaolajjal. Mellészórjuk a felszeletelt fokhagymát, megborsozzuk, és az egészet néha átrázva lepirítjuk. Felöntjük a tejszínnel, beletesszük a csirkét, és készre forraljuk. Ez a kombináció frissességet és extra tápanyagokat ad az ételnek, miközben harmonikus ízvilágot teremt.
Az utolsó simítások: összeállítás és sütés
Miután minden összetevő elkészült, ideje összeállítani az ételt. A tésztát forgassuk össze a csirkés szósszal, majd rendezzük egy kivajazott hőálló tálba. A tetejére szórjuk a maradék sajtot, például parmezánt. Ezután tegyük be a sütőbe, és süssük, amíg a sajt ráolvad és aranybarnára pirul.
Ha nincs sok időd ebédet vagy vacsorát készíteni, dobd össze ezt a tejszínes tésztát, a csirkemell pillanatok alatt átsül, és a szósszal is alig lesz dolgod.
A tejszínes csirkés tészta befejezéseként, közben a tésztát sós, forró vízben, a csomagoláson leírtak szerint al dentére főzzük, leszűrjük, és összeforgatjuk a raguval, majd tányérokba szedjük. A tetejére reszeljük a parmezánt, meglocsoljuk olívaolajjal, és egy kis borsot törünk rá. Ha szeretitek a friss citrusos ízt, egy kis citromlevet is nyomhattok rá. Ez utóbbi frissességet és pikáns ízjegyet kölcsönöz az ételnek.
Variációk és tippek a tökéletes ételhez
A recept sokféleképpen variálható, hogy mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelő változatot. A csirkét csíkokra vagy kockákra vágva is elkészíthetjük, attól függően, milyen textúrát szeretnénk elérni. A vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágva biztosíthatjuk az ízek egyenletes eloszlását.
Egy másik megközelítés szerint a borral felöntjük a pirított hagymát, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Kb. 5 percig főzzük, amíg a bor fele elforr. Ekkor lehúzzuk a tűzről, majd hozzáadjuk a főzőtejszínt, parmezánt valamint a húst. Takarék lángra visszatesszük, majd megvárjuk, hogy a sajt elolvadjon és sűrű szósz keletkezzen. Ez kb. 1-2 perc. Friss, apróra vágott petrezselyemmel ízesítjük. Ez a változat extra mélységet és aromát ad az ételnek, különösen a bor hozzáadásával.
Egy jó cuccos csirkemelles tészta részünkről bármikor jöhet ebédre vagy vacsorára! Az előkészítési idő mindössze 10 perc, az elkészítési idő pedig kb. 25 perc, így összesen kb. 35 perc alatt egy ínycsiklandó ételt varázsolhatunk az asztalra. Ez a gyorsaság és egyszerűség teszi ezt a receptet ideális választássá a rohanó hétköznapokra is.
A tapasztalat azt mutatja, hogy nem válogatós a család, mindenki megtalálja a kedvére valót. A melle csontból főtt leves után mindannyian megkóstoltuk mindkét elkészített ételt is. Jól esett mindegyik. De ez így van rendjén. Nem versenyzünk, mert az nem ide való. A főzés öröm, és a végén mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb.