A cseresznye, mint gyümölcs, világszerte népszerű, bár leginkább piros és fekete változatai ismertek. Számos nemesítés és honosítás révén azonban ma már Magyarországon is rendkívül sokféle cseresznyefajta elérhető a kertészetekben és faiskolákban. A kevésbé ismert sárga cseresznyefajták, mint például a Cserszegi mézes, rendkívül ízletesek, és felhasználásuk megegyezik piros és fekete társaikéval. A friss fogyasztáson túl alkalmasak befőzésre, kandírozásra és aszalásra is.
A Cserszegi Mézes Cseresznye Eredete és Jellemzői
A Cserszegi mézes cseresznyefajta magyar származású. A fajtát Villási Pál, a keszthelyi tangazdaság egykori főkertésze fedezte fel az 1880-as évek táján, a Keszthely melletti Cserszegi szőlőhegyen. Ez a fajta nagyméretű, szabályos alakú gyümölcsöket terem. Héja halvány citromsárga színű, tompa fényű, míg húsa világossárga, nem túl kemény, kissé ropogós, íze pedig édes-savanykás, bőlevű.
A Sárga Cseresznyék Általános Jellemzői
A piros és fekete cseresznyékkel ellentétben a sárga színű cseresznyék érettségük elérésekor is csak esetleg a napos oldalon kapnak enyhe narancsos színt. A fekete színű fajták érési fokuk előrehaladtával színeződnek be egészen sötétre. A sárga cseresznyék kevésbé ismertek, mint a piros színű fajták, pedig rendkívül ízletesek. A "fehér cseresznye" elnevezés gyakran a sárga cseresznyék másképp nevezése, mivel valójában a fehérnek hívott cseresznyefajták gyümölcse is sárga színű.
Cseresznyefajták Érési Ideje és Öntermékenység
Az alábbi gombra kattintva egy felugró ablak táblázatában megtekinthető a weboldalunk kínálatában szereplő valamennyi cseresznyefajta érési ideje egyszerre. Ez a táblázat igen fontos lehet, ha pl. a megfelelő fajta kiválasztása a cél. A férfi és női nevek a cseresznyék elnevezésénél nem véletlenek; ezek jelölik, hogy a fajta önmeddő (női név) vagy öntermékeny (férfinév), azaz nincs szüksége másik pollenadó fára.
A Münchebergi korai fajtát rövid kocsányáról és kisméretű, kicsit jellegtelen ízű gyümölcséről ismerhetjük meg. A Rita fajta, Petrus vagy Paulus fajtával együtt ültetve biztosan teremni fog. Mikor leérik, még mindig lesz egy június 10-e környékén érő másik cseresznyénk, ami szintén biztosan terem, mivel öntermékeny.
A Vega egy Kanadában szelektált, június közepén érő fajta. Gyümölcse nagy, 6-8 gramm tömegű. Érdekessége, hogy nem a jellegzetes piros-bordós színt hozza; héja világos sárgás-piros alapszínű, élénkpiros márványozottsággal. A nap felől világos piros, az árnyékos oldalon citromsárga.
A Linda június közepe-vége felé érő, magyar nemesítésű fajta. Neve alapján tudhatjuk, hogy önmeddő. A Hedelfingeni óriás és a Germersdorfi óriás mesterséges hibridje.
A Katalin szintén a Germersdorfi óriás mesterséges hibridje. Gyümölcse június legvégén, július elején érik, és nagyon korán termőre fordul. Egy 2005-2007-ig tartó, több cseresznyefajta tulajdonságait vizsgáló kutatásban a Katalin és a Linda is kimagasló eredményeket ért el a fagytűrést tekintve.
A Dönissens Gelber a legnépszerűbb sárga cseresznye Magyarországon, ehhez lehet a legtöbb kertészeti árudában hozzájutni. Virágzása késői, érési ideje június vége, július eleje. Gyümölcse világossárga színű, tompa szív alakú, húsa közepesen kemény, nagyon édes és lédús. Rendszeresen és bőven terem, fája 2,5-3 méter magasra nő, nem fagyérzékeny.
Franciaországi tájfajta szelekcióból származik a nálunk 1971 óta államilag elfogadott fajta.
Az idei zord tél, a néhol mínusz 28 fokos hideg a cseresznyefákat sem kímélte. Eddig csak a klasszikus, piros fajtákból szemezgettünk, de sokan nem tudják, hogy létezik egyszínű citromsárga fajta is, nem is egy. Egy olasz kertészet 102 fajta cseresznyét kínál, ebből hét citromsárga színű. Az egyiket, egy régi olasz fajtát, az Imperialét nálunk is forgalmazzák egy kertészetben. A leírás alapján éretten élénksárga színű, ropogós húsú, édes.
Szintén ennél a kertészetnél található a sárga ’Borostyán’ cseresznye, melyről sehol máshol nem találni adatot, csak itt, mégpedig azt, hogy különleges ízű és hosszan elhúzódik az érési ideje, akár augusztus legelejéig. Teljesen éretten mézédes, nagyon enyhe kesernyés mellékízzel.
Ültetési és Gondozási Útmutató
Annak érdekében, hogy az ön által kiválasztott gyümölcsfa optimális terméssel örvendeztesse meg, és megfeleljen elvárásainak, fontos a megfelelő fajta kiválasztása, ugyanis az adott gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét is figyelembe kell venni. A kiválasztott fajta számára megfelelő termőhely-, klíma-, és a szakszerű gondozás szükséges. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez. A gyümölcsfák a mélyrétegű, humuszban gazdag, könnyen átmelegedő talajokat kedvelik.
Ültetés Időpontja és Módja
Az ültetés fagymentes időben (szabadgyökeres oltványok esetében őszi és tavaszi időszakban - október közepétől november végéig, illetve február közepétől április elejéig) végezhető el, de akár még a téli időszakban (pl. januárban) is ültethető gyümölcsfa, ha a levegő hőmérséklete +3 °C fölött van és a talaj nincs mélyen átfagyva. Fontos azonban, hogy a szabadgyökerű gyümölcsfák esetén az ültetés mindenképpen a lombhullás után, de rügyfakadás előtt történjen. Optimális azonban szabadgyökeres gyümölcsfát őszi időszakban ültetni a biztonságosabb megeredés érdekében, mert az enyhe, téli napokon a gyökereken keletkezett sebek még a tavaszi időszak előtt kalluszosodnak és az új gyökerek kialakulása is megkezdődik, melyek tavaszra már készen is állnak és nem akkor kezdenek még csak kialakulni (újból), mivel a tavaszi ültetés alkalmával a már megindult kis gyökérhajtások könnyen letörnek.
A megrendelt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökércsomagoltan érkezik. A megrendelt szabadgyökerű gyümölcsfát a kézbesítést követően lehetőleg azonnal el kell ültetni a végleges helyére. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a bontatlan csomagolásban az oltványok csupán néhány napig tarthatók. A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje.
Az ősszel ültetett gyümölcsfa gyökere körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem feltétlen szükséges (de nem árt). A téli csapadék ellátja a gyökeret kellő nedvességgel és a talaj tömörödése is megtörténik. A tavaszi ültetés annyiban különbözik az ősziétől, hogy ekkor a taposás helyett bő vízzel kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Ilyenkor a legnagyobb veszély a szárazság, ezért mulccsal, tőzeggel vagy szalmás trágyával védekezhet a kiszáradástól.
A konténerben szállított gyümölcsfaoltványt a konténerből óvatosan emelje ki oly módon, hogy a gyökerek között lévő föld ne hullhasson ki. A gyökerekkel jól átszőtt földlabda palástján (kerületén) a gyökereket metszőollóval / kézzel meg kell tépkedni / szaggatni, hogy az ültetést követően a gyökérzet szerteágazón növekedjen tovább. Az ültetés alkalmával minimum akkora gödröt ásson, hogy a földlabda kényelmesen beleférjen.
A gyümölcsfát ültesse lehetőleg napos helyre, mert a napfény ked রক্ষণelően befolyásolja az aromaanyagok, vitaminok képződését és a gyümölcs színeződését is.
Ültetési Gödör és Tápanyagellátás
Az ültető gödör mérete: min. 60 x 60 x 60 cm, de nem túlzás a 100 x 100 x 100 cm sem, ugyanis gyümölcsfa életében ez az egyetlen alkalom, amikor tápanyagot tudunk juttatni a gyökérzet alá. Ezt követően erre nincs lehetőség. Különösen szükséges ez a nagy gödörméret akkor is, ha a talaj nem túl jó minőségű, törmelékes, vagy túlságosan kötött. A gödör aljára kerüljön - gaztól, taracktól és gyomoktól mentes - föld föllazítva és összekeverve trágyával, mely lehet szerves trágya (min. 3-4 éves marhatrágya) is, illetve trágyapellet. Az eredeti marhatrágya hosszabb időn keresztül biztosít tápanyagellátást a gyümölcsfának, viszont felelhetők benne károsító lárvák és baktériumok is. A trágya / trágyapellet - föld keveréket az ültetőgödör alján javasolt meglocsolni kb. 2 dl (folyékony) baktériumtrágyával. Ezután minimum 5 cm-es földréteg következik (mivel a gyökérzet közvetlenül nem érintkezhet a trágyával), majd a gyümölcsfa gyökere. A legfelső gyökérre 6-8 cm föld kerüljön, de ügyeljen arra, hogy az oltás/szemzés forranya (oltási heg) ne kerülhessen föld alá, mivel abban az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a nemes úgymond lelép az alanyról, azaz legyökeresedik. Az ültetési mélységet ezért egészen pontosan meg kell határozni, aminek legegyszerűbb módszere, ha egy egyenes lécet átfektet a gödör felett és ehhez állítja be az oltási heg magasságát, hogy az a föld felszíne fölé essen. A fa gyökerei közé érdemes gyökéritatót szórni.
Ültetéskor a vegyszermentes kertészkedés érdekében érdemes EM-bio trágyával belocsolni az ültető gödröt, illetve a gödör aljára kerüljön szerves trágya, vagy trágya pellet. A jó gyümölcsberakódáshoz és a gyümölcsfák egészséges fejlődése érdekében feltétlenül szükséges évről évre a megfelelő mennyiségű tápanyagok pótlása is. A legjobb, ha az alap tápanyagpótlást egyszer tavasszal, és egyszer ősszel végezzük el. A nagyobb terméshozam eléréséhez június végéig további tápanyagpótlást iktathatunk be. A legjobbak erre a célra a folyékony állagú trágyák. Az érés illetve a szüret után az őszi időszakban már csak lassan lebomló trágyákat használjon.
Metszés
A metszés helyes időpontjának megválasztása nagyon fontos a terméshozam, a fertőzések elkerülése és a koronaalakítás szempontjából is. Ültetéskor (őszi ültetésnél is tavasszal - február, március - kell metszeni) a metszés szerepe rendkívül fontos egyrészt koronaalakítás szempontjából, másrészt pedig - azonban elsődlegesen - azért, mert a facsemeték gyökérzete a kitermelés során sérül (a sérült gyökérrészeket ültetés előtt vissza is kell metszeni az egészséges részig), és nagy része a földben marad. Tehát a megmaradt kisebb gyökérzet nem képes ellátni tápanyaggal a változatlan méretű föld feletti részt, ezért ezt az aránytalanságot a föld feletti részek metszésével szükséges kiegyenlíteni, de legjobb a gyökér javára eltolni. A tavaszi metszés a kívánt korona típus kialakításának megfelelően kell, hogy történjen, amely függ az alanytól és a gyümölcsfa fajtájától és a kívánt művelési módtól is. Az első 5-6 évben a csemetefák koronaalakítása történik.
Minden gyümölcsfánál általában alkalmazható metszési mód a sudaras ágcsoportos metszés. Az első évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg kb. 60-100 cm magasságban, minél szabályosabb elrendezésben, és ezeket vágjuk rövidre. A függőleges irányba növekvő sudarat az oldalvesszők metszési magasságához képest 20 cm-rel magasabban vágjuk el. Az első és a második oldalág-csoport szint között 80-100 cm távolságot hagyunk, de a 40-60 cm is elfogadott fajtától függően.
A sudaras ágcsoportos metszéstől eltérő korona kialakítás a katlan és a váza korona. Az őszibarack metszése során katlan koronát alakítunk ki. A kajszi, meggy és a szilva koronáját általában váza alakúra neveljük. Mindkét metszésnek az a lényege, hogy a hosszirányban fölfelé növekvő sudarat tőből eltávolítjuk. Amikor az őszibarackot megvásárolja, általában már kis koronás fácska. Arra kell csak ügyelni, hogy a törzs vonalában ne fejlődjön sudár. A kajszi, meggy és a szilva váza koronája úgy alakítható ki, hogy a kívánt törzsmagasság fölött el kell vágni a sudarat.
Az ültetési időszakon kívüli minden egyéb metszésmód célja a koronaalakítás, illetve, hogy a napfény és a levegő minél jobban érje a gyümölcsöket, a korona ne sűrűsödjön be, szabályozza a terméshozamot és a koronát megfelelő irányú és intenzitású növekedésre serkentse.
Az ún. Diófa esetében sem az őszi, sem a tavaszi metszés nem ajánlott, mert ezekben az időszakokban még igen magas a diófánál a gyökérnyomás és a metszfelületeken keresztül képes mintegy elvérezni a fa. Tavaszi metszésnél a sebekből kicsordul a fa nedve, ami nehezen szárad be, és ez korhadást indít meg.
Vadhajtások
Előfordul, hogy a gyökérzetből vagy az alanyból a törzsön (az oltás/szemzés alatti részen) vadhajtások törnek elő. Ezeket minden esetben el kell távolítani. A vadhajtások nem keverendőek össze a vízhajtásokkal. A vízhajtások a fa nemes részén törnek elő és ezek 2-3 rügyre való visszametszéssel termőre fordíthatóak. A nem kívánatos helyeken el kell távolítani azokat.
Öntözés
Őszi ültetésnél nem szükséges, viszont tavasszal történő ültetés esetén bő vízzel (min. 15-20 l) kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Tavasszal az öntözést hetente meg kell ismételni 2 hónapon keresztül. Nyári száraz időszakokban mindenképp bőségesen pótolni kell a nedvességet 2-3 napi, de szükség esetén akár napi rendszerességgel is.
Hogyan metszünk egy érett cseresznyefát nyílt központban
Téli Védelem
A fagykároktól úgy védheti meg gyümölcsfáit, ha a metszés fagymentes időben, a kihajtás előtt történik (általában februárban) a fent leírtak szerint.
Vásárlói Elégedettség
Köszönjük az újbóli csomagot a fantasztikus fákkal, nagyon elégedettek vagyunk. Köszönjük fáradalmait, amit a nagyszerű gyümölcsfáival, remek fajtáival gazdagít. Ahol járunk, kelünk ajánlani fogjuk és terjesztjük jó hírét. Kérem, ne hagyja abba és maradjon meg a Magyar embereknek. Korrekt árakkal, a gyümölcsfák gazdag erős gyökérzetével, és sokféle régi magyar fajtával, és persze korrektségével, amit mi már sokszor megtapasztaltunk öntől. Sziasztok! Köszönöm, a gyors segítséget. Megérkeztek a növények, már a helyükön is vannak. Ismételten szép fákat küldtetek. Nagyon kiemelkedő, és minőségű munkát végeztek.
A cseresznye mézben egy különleges, vitaminokban gazdag csemege, amely a természetes méz és a liofilizált (fagyasztva szárított) cseresznye párosításával született. Kérj csomagpontra mindössze 790 Ft-ért, vagy házhoz 1.590 Ft-tól! A vegyes virágméz és a liofilizált cseresznye kombinációja nemcsak ízletes, de kiváló természetes immunerősítő is. A liofilizált gyümölcsök megőrzik vitamin- és ásványianyag-tartalmuk jelentős részét, így ez a termék valódi vitaminbomba. Rendeld meg most, és fedezd fel, hogyan támogathatod szervezeted természetes módon - egy kanál egészség minden nap! Szeretnél további ízeket is megismerni?
Termékeinkhez magas arányban használunk hőkezeletlen nyers mézet, így biztosítjuk, hogy a bennük található értékes bioaktív összetevők és enzimek megmaradjanak. Ennek a természetes feldolgozási módnak köszönhetően mézeink kristályosodhatnak, ami a kiváló minőség és a természetes állapot egyértelmű jele. Mézkülönlegességeink sűrűbb, krémesebb állagúak, gyakran szilárdabb, kanállal vésős textúrával. Tapasztalt fogyasztóink nagyra értékelik ezt a minőségi jellemzőt, az első alkalommal vásárlókat azonban meglepetésként érheti. A természetes állag módosítható 40°C alatti óvatos melegítéssel, ami lágyítja a konzisztenciát.
A körte szinte az egyetlen olyan gyümölcsfa, amely nagyon lassan nő fiatalon, és a többi gyümölcshöz képest a suhángból csak nagyon lassan alakul ki a koronás oltvány. Ezért, ha ön konténeres körtefát rendel, akkor nagy valószínűséggel csak egy suhángot fog kapni, tehát egy elágazás nélküli oltványt. Ez a körték tekintetében többnyire igaz a több éves konténeres oltványokra is. Ekkor ugyan már egy erősebb, fejlettebb, de jellemzően feltehetően szintén elágazás nélküli fácskáról beszélünk. A korona a kiültetést követő években fog kifejlődni az ön kertjében, amelynek előnye viszont az, hogy a koronát a saját elképzelései, kívánalmai szerint- és az önnek tetsző elágazásokkal alakíthatja ki. Kérjük, az alábbi tartalmakat gondosan olvassa el, hiszen az újonnan elültetett gyümölcsfák (főleg szabad gyökeres fák esetében) életben maradásukhoz elengedhetetlen információkat tartalmaznak. Ugyanakkor, ha az alábbiakban leírtakat nem tartja be, úgy a garanciális igényét nem fogja tudni érvényesíteni!
Az ültetési távolságot alanytól-, korona formától (metszési mód) és alaktól függően kell meghatározni. Vadalanyon lévő fajták általában terebélyesre nőnek és magasságuk is elérheti a 15 m-t. Itt ajánlatos a 8-10 m-es tőtávolságot tartani, a sortávolság 6 m, eltolt ültetési rendben. A törpésítő alanyoknál, mint pl. A kisméretűre növő fákat (pl. őszibarack) 3 méterre, a közepes méretű alma, kajszi, körte, szilva, stb.
tags: #cserszegi #mezes #cseresznye