A természet ébredése és az emberi közösségek összefogása két olyan pillér, amelyen a márciusi napok nyugvó értékei nyugszanak. A fagyos föld alól kibújó hóvirág törékeny szépsége éppoly fontos szimbóluma az újrakezdésnek, mint egy közösségi portál törekvése a független tájékoztatásra. Bár a „csiga repül” kifejezés első látásra ellentmondásosnak tűnhet - hiszen a csiga lassú, a repülés pedig a gyorsaság és szabadság jelképe -, éppen ez a kontraszt adja meg a pixwords játékokban vagy a metaforikus nyelvhasználatban azt a rejtvényfejtő örömöt, amely a gondolkodásra ösztönöz.
A természet ébredése és a tavaszi hagyományok
Március 5-én, 6-án és 8-án még tél volt, a fagyos földet vékony hótakaró fedte. Alatta, biztonságos, védett hagymakuckójában megbújva lakott a kis hóvirág. Már nem aludt, érezte, hogy elég régóta kuporog földalatti vackában. Kíváncsi volt és gondolta, utánanéz, vajon az ibolya, a kankalin és a százszorszép odafent várakoznak-e már. Addig-addig nyújtózkodott, míg házikója felrepedt. Körülötte a hótakarón egy ablakocska nyílt, amin keresztül kidugta feje búbját a föld alól, majd a fény felé igyekezve virágkelyhét is kibontogatta.
Óvatosan körülnézett, de virágbarátnői közül senkit sem látott. Bánatosan hajtotta le fejecskéjét, amit az éppen arra lengedező, élénk szellő megrezegtetett. "Hetek óta úton vagyok, de még egyetlen virággal sem találkoztam. Üdvözöllek tavasz hírnöke!" - szólította meg vidáman a hóvirágot. És ahogy a kis haranggal játszadozott, az finoman megcsendült. A fáradhatatlan csilingelésre kíváncsian dugták elő zöld fejüket a tavaszi virágok. A hó alól üde zölden kibújtam, és felkötöttem pici, fehér bóbitámat, jó hírt hoztam a világnak! Alszik még a zúzmarás fa, fogva tartja fagy varázsa, de a föld szíve titokban egyre melegebben dobban.
Közösségépítés az óvodai nevelésben
Március 12. Gergely napja a hagyományok szerint iskolába toborzó nap volt, ezért aztán erre a hétre szoktuk betervezni az iskolalátogatást vagy a tanítók látogatását az óvodába és erre a napra hívjuk vissza vendégségbe a volt óvodásainkat, akik nagy örömmel válnak ismét óvodássá és mesélik történeteiket az iskolai életről. Megmutatják könyveiket, füzeteiket és segítenek rajzos füzetet készíteni. A rajzos füzet nem más, mint csomagoló papírból vágott lapok két színes karton közé fűzve, melynek az elejét az ajándékozó és az ajándékozott közösen díszítenek ki.
Március 15. Forradalom és szabadságharc. Magyarország és a magyarság tudata. Hazafiasságra nevelés az óvodában. Nehéznek tűnő, elvont fogalmak, melyeket talán még mi magunk is nehezen tudunk szavakba foglalni. Érzések, melyek sok-sok élmény és tapasztalat során alakulnak ki, de egy óvodáskorú gyereknek még igazán kevés van ezekből. Hogyan és miképp tudjuk mégis megalapozni, elültetni a magot, melyből idővel kiteljesedhetnek ezek az érzések? Több oldalról is megközelíthetjük ezt a témát.
Kezdhetjük azzal, hogy mi az, hogy ország. Kiindulhatunk a magyar zászló színeiből (és mi így teszünk évek óta). Első nap a piros színé. Mindenki piros ruhában jön, piros tárgyakat hoz, pirost keresünk egész nap mindenhol és közben beszélgetünk arról, hogy milyen érzéseket kelt ez a szín bennünk, és ha elhiszitek, ha nem a nap végére valahogy többet tudunk már arról, hogy mit is jelent az, hogy erő. Már nemcsak az az erős, aki legyőzi a másikat, hanem az is, aki saját félelmeit képes leküzdeni. Második nap a fehéré, a harmadik a zöldé és a negyedik nap végre ott van a piros, fehér, zöld teljes egészében. A játék elkészítése.
Víz Világnapja és a közös alkotás öröme
Március 22. Kispatak Óvoda lévén az egyik legnagyobb ünnepünk a Víz Világnapja. Ezekben a napokban kitárjuk az óvoda kapuit a leendő, érdeklődő szülők számára és játékainkba bevonjuk már óvodába járó szüleinket is. 1. ötlet a szülők bevonásához - kiskönyv készítése minden családnak, hétvégi „feladatokkal”, melyek mindegyike közös programok szervezésére inspirál. Az elkövetkezendő napokban a víz körül fog forogni az életünk. A gyerekek között „vízcseppgyűjtő” játékot hirdetünk, melynek végén emléklapot és apróbb ajándékokat nyer mindenki.
5 napig folyamatosan gyűjtünk mindent, ami a vízről és a vízzel kapcsolatos dolgokról szól. Ha kitöltve visszakülditek a „kiskönyvben” található kérdésekre a helyes válaszokat, azért 10 vízcsepp jár. A könyvecskében vízzel kapcsolatos mese és vers részletek, képek, festmény képek vannak, melyeket fel kell ismerni. Verseny ez a javából, de igazán nincs tétje, mert a vizes napok végén mindenki kap egy apró ajándékot, melynek valamilyen köze van a vízhez.
Hosszúfül és a barátság meséje
Március 27. Évek óta hagyomány nálunk erre a napra egy saját színházi előadás megszervezése, melyre nézőnek meghívjuk a szülőket, testvércsoportot. Az előadásra hetekig készülünk, megírjuk, kitaláljuk a történetet, díszletet, jelmezeket készítünk. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy „négyszögletes, kerek erdő” a Mátrában Galyatetőn. Ennek az erdőnek pontosan a közepén volt egy tisztás és annak a közepén egy hatalmas, vénségesen vén tölgyfa, melynek az ágai között, fagyöngy házaikban laktak az erdei manók.
A törzsén lévő pihe-puha fészekben lakott Pöttyös, a világot járt gyöngybagolyfióka és a törzse alatt egy üregi nyúl család, ahol született 3 nyúlfióka. Ebből ketten úgy néztek ki, mint minden üregi nyúl, de a harmadik olyan hosszú fülű volt, hogy egyből el is nevezték Hosszúfülnek. Hosszú, hosszú tél után végre kitavaszodott és végre valahára Hosszúfül előbújhatott az üregéből, hogy újra együtt játszhasson a barátaival.
A Trafik portál öröksége: független hang a közéletben
"Eldöntöttük, hogy portált alapítunk. Azért, mert piszok idealisták vagyunk. És mert szeretünk ezzel foglalkozni. Úgy éreztük - mert piszok idealisták vagyunk -, hogy kell egy nyitott és független hang a szlovákiai magyar online térben." - írták 2015. november 11-én a szerkesztők beköszöntő cikkükben. Az ihlet és lendület 2021 júniusáig tartott. Nem egészen hat év alatt csaknem 1600 írás született, amelyek szerzői között rendszeresen feltűnt Finta Márk, Ryšavý Pál és Sztankó Annamária.
A publikációk egy része a szerkesztőség közös Trafik.sk jelölésével jelent meg, de vendégszerzők és partnerszolgáltatók is hozzájárultak a tartalomhoz. Tematikusan a cikkek legnagyobb része a politika és közélet eseményeire reagál, ezek között hangsúlyos helyet foglal el a szlovákiai és a magyar belpolitika. Emellett társadalmi kérdések, oktatás, család, egészségügy, szociális problémák és tudományos-ismeretterjesztő tartalmak is rendszeresen megjelennek. A politikai attitűdök alapján a portál alapvetően független és kritikus szereplőként pozicionálja magát. Nem köthető közvetlenül egyetlen párthoz sem, inkább rendszerkritikus és ironikus hangvételt képvisel.
Identitás és kisebbségi jogok a nyilvánosságban
A cikkek egyik fontos tematikus rétege a szlovákiai magyar közösség helyzete. Közel hatszáz cikk foglalkozik közvetlenül vagy közvetve a felvidéki magyarsággal, identitással és kisebbségi jogokkal. Ezekben visszatérő motívum a nyelvhasználat kérdése, a kisebbségi státusz, az anyanyelv védelme és az identitás sérelmei. Több írásban feldolgoznak konkrét ügyeket, mint például a somorjai Deichmann-ügyet, amikor egy alkalmazottat állítása szerint azért bocsátottak el, mert magyarul köszönt a vásárlóknak.
A portál legnagyobb visszhangot kiváltó anyaga a Deichmann-ügyhöz kapcsolódik. Az eset 2015 novemberében robbant ki, amikor egy somorjai cipőbolt magyar alkalmazottja, Judy azt állította, hogy próbaidő alatt azért bocsátották el, mert magyarul köszöntötte a vásárlókat és anyanyelvükön szolgálta ki őket. A történet gyorsan elterjedt a közösségi médiában, és komoly felháborodást váltott ki a szlovákiai magyar közösség körében. A Deichmann hivatalos állásfoglalása szerint a magyar nyelv használata nem lehet hátrány, sőt előnyt jelent a dél-szlovákiai üzletekben, ám a konkrét ügyben nem hozták nyilvánosságra a felmondás okát, munkajogi és adatvédelmi előírásokra hivatkozva. A portál társadalmi befolyásának mértékét nehéz pontosan megítélni, részben azért, mert a szerkesztőség letiltotta a cikkek olvasottságát jelző számlálókat.