Az ételallergia egyre nagyobb aggodalomra ad okot a mai társadalomban, világszerte emberek millióit érintve. Súlyos, sőt néha életveszélyes reakciókhoz vezethetnek, ezért mind a betegek, mind a gondozók számára elengedhetetlen, hogy megértsék ezen allergiák természetét. Fontos különbséget tennünk az ételallergia és az ételintolerancia között, ugyanis nem minden kellemetlen étkezési panasz ételallergia. Az ételallergia az immunrendszer kóros reakciója bizonyos, egyébként ártalmatlan élelmiszerekre. Ez a folyamat hisztamin és más gyulladáskeltő anyagok felszabadulásához vezet, amelyek közvetlenül okozzák az allergiás tüneteket.
Mi okozza az ételallergiát?
Az ételallergia kialakulásának okai összetettek és több tényezőből adódnak. Akkor fordul elő, amikor az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely étel összetevőt - legtöbbször fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene. Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszély-helyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között IgE ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, az nagy mennyiségű, előre legyártott IgE ellenanyagokat és más kémiai vegyületeket (pl. hisztamin) szabadít fel. A szervezet reakciójának a célja eliminálni a veszélyesként felismert anyagot a szervezetből.
A XXI. század elején olyan mértékű ipari fejlődésnek lehettünk tanúi, amely során az élelmiszeripar ontja magából a finomított, túlfinomított és feldolgozott élelmiszereket, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak önmagukban is jelentős allergén hatással bíró összetevőket. Az élelmiszeriparban használt adalékanyagok, például ízfokozók, színezékek, növényvédő szerek, és antibiotikumok jelentősen hozzájárulhatnak az allergiák kialakulásához. A globális étkezési szokások változása, nem megszokott összetevők, új ételek bevezetése szintén növeli az allergiák kialakulásának kockázatát.
Genetikai tényezők és családi hajlam
A genetika jelentős szerepet játszik az ételallergiák kialakulásában. Azoknál az egyéneknél, akiknek családi kórtörténetében szerepel allergia, asztma vagy ekcéma, nagyobb a kockázata az ételallergia kialakulásának. Bizonyos genetikai markerek összefüggésbe hozhatók az allergiás reakciók fokozott valószínűségével. A családban halmozódó környezeti- vagy ételallergia is növelheti a hajlamot.
Életmódbeli és környezeti tényezők
Az életmódbeli döntések és az étkezési szokások befolyásolhatják az ételallergiák kialakulását. Például az allergén ételek, például a földimogyoró korai bevezetése csökkentheti az allergia kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben a csecsemőkorban fogyasztott kevés változatos étrend növelheti az allergiák valószínűségét. Bár az ételallergiák elsősorban immunközvetítettek, bizonyos környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Például bizonyos fertőzéseknek való kitettség csecsemőkorban befolyásolhatja az immunrendszer válaszát az ételfehérjékre.
A higiénia-hipotézis szerint a túl tiszta környezet csökkenti az immunrendszer természetes ellenálló képességét, ami hajlamosít allergiákra. A stressz felboríthatja a bélflóra egészségét és közvetve az immunrendszer egyensúlyát is, növelve az allergiás reakciók esélyét. Egy költözés is növelheti az allergia kialakulását, mivel a szervezet új allergéneknek lehet kitéve. Bizonyos környezeti allergiák pedig triggerei lehetnek ételallergiáknak, például a birspollen, nyírfa pollen allergia miatt problémás lehet a nyers alma, körte, cseresznye, őszibarack, földimogyoró, mandula, répa, kivi, szója és más élelmiszerek fogyasztása.
A nyugati típusú étrend, amelyben a bélbaktériumokat tápláló rostok helyett döntően feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk, szintén az egyik okként szerepelhet a felnőttkori ételallergiák kialakulásában. Annak is lehet valószínűsége, hogy valaki csak felnőttként és csak ritkán találkozik bizonyos ételekkel, tipikusan ilyen lehet a tenger gyümölcseinek megkóstolása.
Kor és nemi különbségek
Az ételallergia gyakoribb gyermekeknél, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. Gyermekkorban az ételallergia 1-2 éves kor körül jelentkezhet először. Az esetek többségében a gyermekkori ételallergia felnőtt korra visszahúzódik. Azonban egyre gyakrabban maradnak fel felnőttkorban is, ráadásul alakulhat ki új allergia is. A Clinical and Experimental Allergy szakmai portálon megjelent kutatás szerint a nők hajlamosabbak a felnőttkorban induló ételallergiára, mint a férfiak, bár ennek okai pontosan nem ismertek. Az asztma is gyakoribb felnőttkorban a nők körében, és az ételallergia, mint atópiás betegség, nagyon gyakran az asztmás betegek között jelentkezik.
Az ételallergia tünetei
Az ételallergia tünetei rendkívül változatosak lehetnek, egészen az enyhe kellemetlenségtől az életveszélyes állapotig sokfélék. Általában az allergén elfogyasztása után rövid időn belül jelentkeznek, de ez függhet az allergén típusától és az egyén érzékenységétől is. Sokan vannak azonban, akik pontosan nem is tudják, hogy allergia, vagy intolerancia váltotta ki a tüneteiket, ugyanis a tévhitekkel szemben, nem minden esetben jelentkezik súlyos, életveszélyes anafilaxiás sokk vérnyomáseséssel, légzésproblémákkal, eszméletvesztéssel. Az ételallergia ugyanis ennél jóval enyhébb tüneteket is okozhat.
A leggyakoribb allergiás tünetek közé tartozik a szájban érzett bizsergés vagy viszketés, valamint a bőrt érintő elváltozások, mint a csalánkiütés vagy egyéb kiütések, bőrpír és az ekcéma. Emésztőrendszeri panaszok is felléphetnek: hasi fájdalom, hasmenés, hányinger vagy hányás formájában. A légzőrendszert érintő tünetek, mint a zihálás, orrdugulás, légzési nehézség, szintén komolyan veendők. Előfordulhat szédülés, bizonytalanságérzet vagy akár ájulás is. Sokan tapasztalnak szem- és orrfolyást, illetve tüsszögést.
Ételallergia figyelmeztetés: Vajon a tested próbál üzenni neked valamit?
Súlyos allergiás reakciók: Anafilaxia
A legsúlyosabb tünet az anafilaxiás sokk, amely a legintenzívebb, életveszélyes reakció. Ritkán anafilaxia is előfordulhat, amit szűkült légutak, duzzadt torok, nehézlégzés, vérnyomásesés, gyors pulzus, illetve szédülés jellemez. Az anafilaxia során a vérnyomás hirtelen lezuhan, a légutak beszűkülnek, és az érintett elveszítheti az eszméletét. Ez az állapot azonnali orvosi ellátást igényel, beleértve az adrenalin azonnali beadását.
Keresztallergiák
Fontos megemlíteni a keresztallergiát is, amely során a szervezet olyan anyagokra is reagálhat, amelyek szerkezete hasonlít a korábban már problémát okozó allergénekhez. Így például egy pollenallergiás személynél bizonyos gyümölcsök vagy zöldségek fogyasztása is kiválthat ételallergiás tüneteket. Pollenallergiához nagyon gyakran társul zöldségekre vagy gyümölcsökre jelentkező keresztallergia. Ennek hátterében az áll, hogy a pollenekben lévő allergén fehérjék nagyon hasonlóak bizonyos zöldségekben vagy gyümölcsökben lévő fehérjékhez. Ilyen például a nyirfapollen-alma keresztallergia, ahol a pollenallergiás betegnél alma fogyasztása a szájban viszkető, égő érzést, ajak-nyelvduzzanatot, esetleg csalánkiütéseket okozhat. Hasonló példa a parlagfű-dinnye-paradicsom-banán, vagy háziporatka-kagyló-rákfélék közötti keresztallergia is.
Gyermekkori ételallergia tünetei
Csecsemőknél és gyermekeknél az ételallergia tünetei sokfélék lehetnek, ideértve például a véres székletet, a krónikus középfülgyulladást és a refluxot. Az ételallergiák tünetei a gyermekeknél véres széklet, testszerte száraz, ekcémás bőr formájában jelentkezhet. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is.
A leggyakoribb ételallergének
Érdekesség, hogy az ételallergiák 90%-át mindössze nyolc ételtípus okozza. Ezek közé tartozik a tej (tehát a tejfehérje-allergia), a tojás, a búza (ami nem keverendő össze a glutén által kiváltott speciális autoimmun reakció következtében kialakuló coeliakiával), a szója (szójaallergia), a halak - például a sügér, lepényhal, tőkehal, a rákfélék és kagylófélék (kagylóallergia) -, valamint a diófélék és a földimogyoró (földimogyoró-allergia).
Tejallergia
A tejallergia főként gyermekkorban gyakori, de felnőtteknél is előfordulhat. A tünetek enyhétől (például bőrpírtól és gyomorpanaszoktól) egészen súlyos, életveszélyes reakciókig terjedhetnek. Sokan keverik a tejcukor érzékenységet és a tejfehérje allergiát, pedig utóbbi az immunrendszer reakciója, míg a laktózérzékenység enzimhiányra vezethető vissza.
Tojásallergia
A tojásallergia főleg gyerekeknél alakul ki, amely gyakran kinőhető, de felnőttek körében is előfordul, a lakosság kb. 1%-ánál. Az enyhébb bőrkiütésektől a súlyos légzési nehézségekig terjedhetnek a tünetek.
Földimogyoró és diófélék allergia
A földimogyoró az egyik leggyakrabban előforduló és egyik legveszélyesebb ételallergén. Tünetei közé tartozik a csalánkiütés, légzési nehézség, hasi fájdalom, és súlyos esetekben anafilaxiás sokk. Az allergia általában nem nőhető ki, és örökletes is lehet. A dióallergia súlyos, gyakran életre szóló állapot, amely akár életveszélyes tünetekkel is járhat. Az allergiásoknál felléphet szájzsibbadás, bőrviszketés, csalánkiütés, duzzanat (arcon, nyelven, torokban), nehézlégzés, hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás, szédülés, ájulás. Gyakran fogyasztására sincs szükség, már sütés közben is jelentkezhetnek a tünetek. Aki dióra allergiás, annak érdemes kerülnie a pisztáciát, mandulát, mogyoróféléket is. Ezek az allergiák általában nem csecsemő, hanem kisgyermek-, serdülő vagy felnőttkorban alakulnak ki és rendszerint élethosszig tartanak.
Hal és tenger gyümölcsei allergia
A halak és tenger gyümölcsei felnőtteknél gyakori allergének. A kagylók, rákfélék és puhatestűek súlyos tüneteket, például légzési problémákat vagy anafilaxiás sokkot okozhatnak, ami a fogyasztásuk után már 30 perccel jelentkezhet. Édesvízi halak kevésbé allergének, mint a sósvíziek, így például a sügér, pisztráng, csuka, compó vagy fogas, míg a népszerű lazac, kagylók vagy garnéla az erős allergének közé tartoznak.
Szójaallergia
A szójára adott allergiás reakciók leginkább gyermekkorban jelentkeznek. A tünetek közé tartozik a bőrpír, hasi fájdalom, kiütések a bőrön, hányás. Itt is a legnagyobb veszélyt a szájban, torokban keletkező duzzanat okozhatja, amely akadályozhatja a légzést.
Búzaallergia
A búzaallergia nem keverendő össze a glutén által kiváltott speciális autoimmun reakció következtében kialakuló cöliákiával. A búzafehérjére adott immunválasz okozza a tüneteket, melyek szintén sokfélék lehetnek, a bőrkiütésektől az emésztőrendszeri panaszokig.
Csípős ételek allergiája
Ha a csípős ételek fogyasztása után 20-120 perccel kellemetlen tünetek lépnek fel, akkor valószínűleg azon kevesek egyike vagy, akiket chili allergia kínoz. Az allergiák közül ez meglehetősen ritka: 10 ezer emberből körülbelül 14 érintett. Az allergia, illetve a túl nagy kapszaicinmennyiség hasonló tünetekkel jelentkezik. Segít a felismerésben, ha megfigyeled, hogy a reakciók mikor kezdődnek. A nagyon erős chilik fogyasztása ugyanis néhány másodperccel a szájbavétel után előidézik a fenti jelenségeket. A rendkívül magas kapszaicintartalomnak köszönhetően a chiliknek rengeteg jótékony hatása van. Ironikus, hogy még allergia kezelésében is használják. Ebben az esetben viszont, ha beigazolódik az élelmiszer-allergia, akkor az egyetlen hatékony gyógymód az adott étel, fűszer teljes mellőzése. A biztonság kedvéért ilyenkor még azokat a kozmetikumokat is kerüld, amik chilit tartalmaznak. Érdemes keresned a chili helyett valami alternatívát, ha amúgy szereted a csípős ételeket. Kiváló lehet a gyömbérpor, de egyesek esküsznek a curry-kömény-koriandermag trióra is. A szecsuáni paprika nem tartalmaz kapszaicint, így azt is kipróbálhatod. Bizonyos ételekhez használhatsz tormát, ha csípősre vágysz. A mustárral és a wasabi termékekkel körültekintően járj el, mert mindkettőhöz szoktak némi chilit adni. Próbáld meg edzésbe hozni magad. Először használj a főzéshez különleges fűszerpaprikát, és ha ehhez már hozzászoktál, akkor emeld a dózist vagy próbálj ki egyéb chili termékeket. Ideális választás a chili szósz, mert ezek édes vagy füstös ízekben is elérhetőek, de ha még ezen is enyhítenél, akkor tejföl vagy natúr joghurt hozzáadásával megteheted. Az állandó kapszaicinfogyasztás eleinte ellenállóbbá, majd egy idő után érzéketlenné teszi az idegvégződéseket.
Ételallergia diagnózisa
Az ételallergia diagnózisa alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, beleértve a tünetekre, az étkezési szokásokra és az esetleges családi allergiás előfordulásra vonatkozó információkat. Fontos megkülönböztetni az ételallergiákat más, hasonló tüneteket okozó állapotoktól, például az ételintoleranciáktól, a gyomor-bélrendszeri rendellenességektől vagy a fertőzésektől. Az ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi konzílium. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását. Ez a beszélgetés alapvetően meghatározza, hogy melyik irányban érdemes a problémát kutatni.
Diagnosztikai módszerek
Az allergiavizsgálat történhet allergiás bőrteszttel (pl. prick-teszt), illetve vérvizsgálattal, amely kimutatja az ellenanyagok jelenlétét. Emellett otthoni megoldások is léteznek, például diagnosztikai gyorstesztek, amelyek kényelmesen elvégezhetők, és hasznos első lépést jelenthetnek a kivizsgálásban. A bőrpróbával (Prick teszt) végzett vizsgálat csak sugallhatja, hogy a vérvétellel végzett teszt eredménye helytálló.
Étkezési napló és eliminációs diéta
Legtöbb esetben az étkezési napló vezetése és a kizárásos diéta vezetnek eredményre, amikor a tünetek enyhítésén vagy teljes megszüntetésén dolgozunk. A diétát orvosi felügyelet mellett, három hétig kell alkalmazni. Ha a tünetek enyhülnek, fokozatosan, egyenként vissza iktatjuk étrendünkbe a kérdéses allergéneket tartalmazó ételeket. A terheléses vizsgálat során a szervezetet a kérdéses étellel "terhelik", majd megfigyelik a tüneteket. Az ételallergia vizsgálatot mindig szakszerűen kell végezni! Az ételallergia kezelésénél éppen ezért nagyon fontos a pontos kivizsgálás.
Kezelési lehetőségek
Jelenleg nem ismert általánosan hatásos gyógymód az allergia megszüntetésére, ugyanakkor a gyermekkori hajlam sok esetben kinőhető, bizonyos allergiák újabb terápiákkal eredményesen kezelhetők, továbbá az allergiás reakciókkal járó panaszok csökkenthetők. Az ételallergia kezelésének alapja az allergének kerülése. Ez sokak számára egy életre szóló odafigyelést jelent, hiszen az allergénmentes ételek tudatos választása, az eliminációs diéta és az élelmiszer-címkézés alapos tanulmányozása a mindennapok részévé válik. Fontos, hogy az ételallergia kezelése a panaszt okozó étel elhagyásából áll! Márpedig a változatos étrendből csak azt az ételt szabad kihagyni, amit feltétlenül szükséges!
Allergénmentes táplálkozás
Az allergiás reakció megelőzésének legjobb és minden ételallergia esetén alkalmazandó módja, ha elkerüli a tüneteket okozó élelmiszereket (eliminációs diéta). Bizonyos ételeknél nehéz kideríteni, hogy milyen összetevőket tartalmaznak, különösen az étteremben illetve társasági eseményen elfogyasztott ennivalók esetén. A megfelelő diéta kialakításához fontos a szakszerű diagnózis. Önmegfigyeléssel nem mindig azonosítható megfelelően a panaszokat okozó allergén. Legyen tisztában azzal, hogy mit eszik és iszik! Az élelmiszercímkék kötelezően feltüntetik az allergéneket, így vásárlás során ellenőrizzük ezeket, és a legtöbb étterem is figyelmet fordít az összetevők pontos feltüntetésére. Asztmával társuló allergia esetén mindenképp figyeljen a szulfidokra is (nátrium biszulfit, kálium biszulfit, nátrium szulfit, kálium metabiszulfit). Tájékozódjon az esetleges keresztallergénekről! Előfordulhat, hogy más élelmiszer összetevőket is kerülnie kell az elsődleges allergénen kívül.
A hiányállapotok megelőzése érdekében gondoskodni kell az élelmiszerrel kiiktatott tápanyagok pótlásáról, például tejallergia esetén a fehérje- és kalciumpótlásról. Bár sokan hajlamosak saját maguk kísérletezni az étrendjükkel, fontos, hogy ne hagyjunk ki orvosi felügyelet nélkül teljes élelmiszercsoportokat. Például egy gluténmentes vagy tejmentes étrend (tejfehérje-allergia esetén) csak akkor lesz biztonságos és tápanyagokban teljes, ha szakember - dietetikus vagy allergológus - segít megtervezni.
Gyógyszeres kezelés
Amennyiben nem sikerül elkerülni az allergén fogyasztását, a reakció súlyosságának megfelelő tüneti terápiára van szükség.
Enyhébb allergiás reakciók
A kevésbé súlyos allergiás reakció (pl. csalánkiütés, viszketés, bőrpír) esetén orvosa antihisztaminok szedését javasolhatja, amit az allergénnel való találkozás után tabletta formában bevéve enyhíti a tüneteket. Megelőző céllal is szedhetők antihisztaminok, bár ez inkább pollenallergia esetén szokás. Az antihisztamin blokkolja a hisztamin hatását, amely az allergiás reakció során szabadul fel, így csökkenti a viszketést, a bőrpírt vagy az ételallergia kiütéseket. Különösen akkor lehet hasznos, ha véletlenül mégis találkozunk az allergénnel, vagy keresztallergia lép fel, ami sokszor kiszámíthatatlan.
Anafilaxiás reakció kezelése
Súlyos, légzési nehézséggel járó allergia esetén érdemes mindig magánál tartania előretöltött adrenalint tartalmazó tollat, hogy allergiás reakció esetén be tudja adni vagy adatni magának az injekciót. Ezzel együtt mielőbb hívjon mentőt, ugyanis az elsősegélyt jelentő adrenalin önadagoló eszköz alkalmazásán felül további sürgősségi ellátásra lehet szükség. Súlyosabb esetekben, amikor fennáll az anafilaxia veszélye, epinefrin (adrenalin) injekció szükséges, amelyet sok ételallergiás betegnek orvosi javaslatra folyamatosan magánál kell hordania. Ez életmentő lehet, mivel gyorsan csökkenti a légúti duzzanatot, helyreállítja a vérkeringést, és megakadályozza a sokkos állapot kialakulását. Az adrenalin beadása után általában kórházi megfigyelésre van szükség, mert a tünetek ismét jelentkezhetnek.
A súlyos allergiás reakciók kezelésének része lehet:
- Adrenalin: Súlyos légúti szűkülettel és nagyon alacsony vérnyomással járó anafilaxia esetén elsőként adrenalint kell adni vénásan. Az önadagoló készüléket orvosa írhatja fel.
- Szteroid: Súlyos anafilaxiában az adrenalin után vénásan szteroid adandó. Ha nincs közvetlen életveszély, az ellátás kezdődhet egyből a szteroiddal. Orvosi vagy mentős feladat.
- Antihisztamin: Enyhítheti az allergiás reakció során felszabaduló hisztamin hatásait. Anafilaxiás reakció esetén önmagában nem elegendő a vészhelyzet elhárítására, de hozzájárulhat a súlyos következmények elkerüléséhez. A mentőorvos intravénás antihisztaminokat is alkalmazhat.
- Sürgősségi ellátás: A reakció súlyosságától függően a mentőben vagy a kórházban szükség lehet újraélesztésre, illetve oxigén adására.
Fontos megjegyezni, hogy a kalcium nem használ enyhe és súlyos allergiás reakció esetén sem.
Immunterápia
Az immunterápia lényege egy élelmiszer-allergénnel szembeni tolerancia fokozatos kialakítása hozzászoktatással. Ennek során orvosilag kontrollált körülmények között fokozatosan egyre nagyobb mennyiséget adagolnak a panaszokat okozó allergénből (nyelv alá cseppentve, tablettásan vagy injekciósan). A cél az, hogy az adag emelésével elérjék azt a pontot, ahol kis mennyiségű allergénnel szemben már nem alakul ki reakció. Kizárólag orvosi protokoll szerint végezhető. Az immunterápia az eddigi vizsgálatok szerint csak bizonyos allergiáknál hozott jó eredményeket. Többnyire légúti allergia és rovarméreg-allergia esetén alkalmazzák széles körben, de a kevésbé elterjedt, ám igazoltan hatásos módszerek közé tartozik mogyoróallergia, tej- és tojásallergia esetén is.
A kezelt betegek többségénél az immunterápia azt biztosítja, hogy kis mennyiségű allergén véletlen elfogyasztásánál ne alakuljanak ki panaszok, vagy sokkal enyhébb reakciók jelentkezzenek. A betegek egy része a kezelés után szabadon ehet olyan ételeket, amelyekre korábban allergiás volt, ilyen mértékű javulás azonban az érintettek többségénél nem jellemző.
Probiotikumok és a bélflóra szerepe
Fontos megemlíteni a probiotikumok szerepét is. A bélflóra egészsége szorosan összefügg az immunrendszer működésével, így egy kiegyensúlyozott, probiotikumokban gazdag étrend hozzájárulhat az allergiát okozó túlzott immunválaszok csökkentéséhez. Számos kutatás igazolta már, milyen komplex hatással van a bélrendszerben található baktériumflóra állapota az egészségre, akár ételérzékenységet, allergiát is okozva.
Ételallergia és gyermekek
A gyermekori ételallergia sok esetben a későbbi életkorban, az immunrendszer "érésével" párhuzamosan elmúlik. Ennek esélye függ az allergiát okozó ételtől is. Nagy százalékban kinőhető gyermekkori ételallergiák: tejfehérje, szója, tojás, paradicsom, búza. Többségében nem kinőhető ételallergiák: mogyoró, dió, szezámmag, hal és kagyló. A felnőtt korig megmaradó allergia az esetek többségében élethosszig tartó állapotot jelent. Sokszor azonban a tünetek később némileg enyhülhetnek a gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban tapasztaltakhoz képest.
A gyermekek ételallergiájának kockázatának csökkentése érdekében fontolja meg az allergén ételek korai bevezetését a gyermekkorba, a szoptatást és a változatos étrend fenntartását. Szoptatott babáknál legtöbbször az anyukának is ki kell iktatnia étrendjéből az allergént. Fontos azonban, hogy ezt csak igazolt ételallergia esetén tegye, ne megelőző jelleggel. A túl későn megkezdett hozzátáplálás kutatások szerint növeli az ételallergia kialakulásának kockázatát. A fejlődő bélrendszer kezdetekben sokkal több nagy molekulájú - így problémát okozó - fehérje részeket is átenged a falán a véráramba. Olyanokat is, melyeket felnőttkorban lebont, megemészt. A gyermekek helyes táplálása a tudománynak is egy folyamatosan változó szelete. A gyermekkori ételallergiák nem tévesztendőek össze a sokkal gyakoribb étel intoleranciával! Ez utóbbiak között szerepel pl a laktóz érzékenység.
Ha gyermekének súlyos ételallergiája van, az alábbi óvintézkedésekkel járulhat hozzá a biztonságához:
- Nagyobb gyermek esetében magyarázza el gyermekének és a gyermekével foglalkozóknak az ételallergia tüneteit!
- Győződjön meg arról is, hogy gyermeke tudja, azonnal segítséget kell kérnie, ha valamilyen étel kapcsán allergiás reakció kezdődik.
- A gyermekével foglalkozókat tájékoztassa gyermeke ételallergiájáról! Beszéljen a gondozókkal, az iskolai tanárokkal, a gyerek barátainak szüleivel és mindenkivel, aki a gyerekkel rendszeresen kapcsolatba kerül, és hangsúlyozza, hogy az allergiás reakció életveszélyes lehet és azonnali figyelmet igényel.
Ételallergia figyelmeztetés: Vajon a tested próbál üzenni neked valamit?
Élelmiszer címkézés és éttermek
Az allergének kötelező megjelölése az élelmiszerek címkéin és éttermekben az allergiás reakciók megelőzését szolgálja. Mivel az ételallergiában szenvedők számára már kis mennyiségű allergén is életveszélyes lehet, ezért a pontos tájékoztatás segíti a fogyasztókat a biztonságos választásban. Igen, az ételallergiában szenvedők is élvezhetik az étteremben való étkezést. Ilyen esetben azonban kiemelten fontos a vendéglátóhely alkalmazottainak tájékoztatása az allergiáról.