A baromfi-tenyésztés sikeressége nagymértékben múlik a megfelelő nevelési körülményeken, az egészségmegőrző intézkedéseken és a megfelelő takarmányozási programon. A tyúkólban lévő csirkék számának növelése fontos szempont, és erre kiváló módszer a keltetőgép használata. Ez a speciális eszköz lehetővé teszi a csibék és liba fiókák biztonságos kikelését, és mára alap elemmé vált a baromfi farmokon. De hogyan is működnek ezek, és hogyan tudjuk a különböző madárfajok tojásait sikeresen kikeltetni? Cikkünkben részletesen bemutatjuk a csirke keltetésének minden tudnivalóját, a tojások előkészítésétől a kikelt csibék gondozásáig.
A Keltetési Folyamat Természetes Alapjai
Mielőtt belevágnánk a mesterséges keltetés részleteibe, érdemes megérteni a természetes folyamatot. Amikor a kotlós véglegesen elül a fészekre, testhőmérséklete megemeli a tojások hőmérsékletét, ezzel megszüntetve a fejlődés szünetelését, és újraindítva az embriók fejlődését. Ez egy igazán lenyűgöző folyamat! Miután a tojó kiválasztotta a fészkét, naponta egy tojást rak. Minden alkalommal, amikor visszatér a fészekhez egy újabb tojás lerakására, ösztönösen megforgatja az összes tojást. A tojás belsejében található fehér, spirálszerű szálak - az úgynevezett chalazák - tartják a sárgáját középen. A tojások napi forgatásával ezek a szálak nem nyúlnak meg túlzottan, és továbbra is a megfelelő pozícióban tartják a sárgáját. A természetes környezetben a kotlós naponta többször megforgatja a tojásokat, hogy az embrió egyenletesen fejlődjön.
Embryonic development of the chicken
A Termékeny Tojások Kezelése és Tárolása
A sikeres keltetés alapja a megfelelő minőségű és frissességű termékeny tojás. A párzást követően a tyúk elraktározza a kakas spermiumját, ezáltal egy párzás után a tyúkok hetekig termékeny tojást adhatnak. A párzást követő 57.1 ± 2.6 órával már termékenyek lesznek a tojások (Curtis és Lambert, 1929).
Tojásválogatás és Tisztítás
Keltetéshez a legideálisabbak a maximum 10 napos, 12-23 fok között tárolt tojások. Fontos, hogy a héjuk repedésmentesnek, simának és minden más hibától mentesnek kell lenni. A tojás alakja, nagysága is jelentőséggel bír; deformált, túl kicsi vagy túl nagy tojás rosszul kel. Tyúktojás esetében legjobb a kelési % 1,25-1,4 közötti alakindexnél (tojás hossza osztva a szélességével), 50-65 gr közötti tömegnél. A tojás legyen tiszta! Szennyezett, sérült, repedt tojást ne használjunk a keltetésnél! A tojásokról a szennyeződést lehetőleg folyó víz alatt áztassuk és óvatosan egy szivaccsal mossuk le. Ha mégis kénytelenek vagyunk szennyezett tojással is dolgozni, ne mossuk, hanem langyos vízbe áztathatjuk, így leázik róla a nagyobb szennyeződés, majd hagyjuk megszáradni.
Tárolási Feltételek
Ha nem kívánja azonnal a tojást kikelteni, akkor tárolja szobahőmérsékleten a keltetésig. A termékeny tojások 13-18 °C-on 1-2 hétig tárolhatóak, az ettől hidegebb hőmérséklet megállítja az embrió növekedését a tojásban. A hűvös környezetben az embrió fejlődése felfüggesztődik, így az anyatyúk egy teljes fészekalja tojást gyűjthet össze két hét alatt, majd egyszerre kezdheti meg azok keltetését, hogy a csibék nagyjából egy időben keljenek ki. A tojásokat védjük a kiszáradástól, ne tároljuk huzatos helyen, legcélszerűbb tojástálcákon, hegyes végükkel felfelé berakva tárolni (felül is legyen tojástálca). Ajánlott relatív páratartalom 60-70%. Sok vita övezi (még tudományos körökben is) a tojás tárolási pozícióját keltetés előtt. Általános tapasztalat, hogy a 4. napi tárolást követően minden nappal 30 perccel nő a kelési idő és 2-4 %-kal romlik a kelési eredmény. Tizedik naptól erőteljesebben romlani kezd a tojások majdani kelési eredménye - ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ideális tárolási feltételek mellett még a 2 hete tárolt tojás is egészen jó százalékkal keltethető. Ennél idősebb tojások esetében már rohamosan csökken a keltethetőség. 3 hetes tojások esetében pedig már számíthatunk megzápulandó tojásokra, illetve sok kelés közbeni magzat elhalásra, kifejlett csibe tojásba fulladására.
A Törzsállomány Jelentősége
A termékenységet a kiválasztott fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora, termékenyítő képessége határozzák meg. Amennyiben saját állományból származó tojást keltetünk, ügyeljünk arra, hogy 10-15 tyúkra jusson legalább 1 kakas. De ekkora tojó állományra kettőnél több kakast nem érdemes rátenni, mert az már a termékenység kárára is mehet. A tenyésztojások összegyűjtése előtt legalább 14-21 nappal legyenek összeengedve a kakasok a tyúkokkal, hogy összeszokjanak és már biztosan a kívánt kakas által termékenyített tojásokkal dolgozhassunk. A kakasokat ne cserélgessük túl sűrűn, elegendő kettő, de inkább háromévente frissíteni. Ennek főleg a természetes szelekcióra alapuló pozitív örökítési okai vannak.
Keltetőgép Kiválasztása és Előkészítése
A keltetőgépek már alap elemekké váltak a baromfi farmokon. A piacon számos modell elérhető, így mindenki talál olyat, ami megfelel az igényeinek. Technikai paraméterekben és méretben is különböznek, ezért lehetőség van különböző számú tojás inkubálására. Működési szempontból két típusú inkubátort különböztethetünk meg. Az egyik típus hőkeringéssel rendelkezik, a másik nem. Az első típusúak ventilátorokkal vannak felszerelve, amelyek feladata a páratartalom és a hőmérséklet fenntartása a keltetőkamrában. Azok, amelyekben nincs hőkeringés, általában sokkal kisebbek, és a bennük keltetett tojásoknak más hőmérsékletre van szükségük, mint a hőkeringéssel rendelkező keltetőkben.
Gépválasztás
Vásárláskor tartsuk szem előtt, hogy mennyi csibét szeretnénk felnevelni, abból mennyi megy a "fazékba" és mennyi maradjon az udvarban. Ha ezt mérlegeltük, akkor válasszunk megfelelő méretet, majd nézzük meg a műszaki részt. Mivel hőmérséklet tartás lenne a cél nagyon szűk tartományban, válasszunk minél jobb szigetelésű és pontosságú keltetőt. Kereskedelmi inkubátorok modern rendszerekkel vannak felszerelve, amelyek ellenőrzik a paramétereket, digitális kijelzőkkel, automatikus tojásfordító funkciókkal, valamint rendkívül hatékony fűtési rendszerekkel. Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy az inkubációs folyamat automatikusan zajjon, és csak időnként kell ellenőriznie az embriókat, egy tojásvilágító segítségével - egy eszközzel, amely lehetővé teszi a tojáshéj átvilágítását. Javasoljuk, hogy hazai, tradicionális keltetőgép gyártóktól vásároljunk gépet, hiszen ezek mellé folyamatos konzultációs lehetőség is jár a gyártótól, valamint részletes használati utasítást is kap a vásárló.
A Keltetőgép Előkészítése
Minden keltetés előtt a keltetőgép fertőtlenítésével és tisztításával kezdjünk, és ezt a műveletet természetesen ismételjük meg a keltetés után is. Mielőtt elkezded a géped karbantartását, tisztítását, minden esetben áramtalanítsd (ne legyen elektromos hálózathoz csatlakoztatva)! Mindig kövesd a géphez kapott használati utasítást és ügyelj rá, hogy csak a mosható területek érintkezzenek vízzel. A gép minden mosható elemét először 10%-os fertőtlenítőszeres vízzel áttörölhetjük, majd pedig meleg szappanos vízzel lemoshatjuk. Ezt követően meleg vízzel mindent leöblíthetünk és hagyjuk megszáradni. Mivel a célunk a sikeres keltetés, fontos meggyőződnünk arról, hogy a használt eszközeink is megbízhatóan működnek. Ezért a keltetés tényleges megkezdése előtt ellenőrizzük, hogy a gépünk megfelelően üzemel. A keltetőgépet helyezzük egy nagyjából stabil, állandó hőmérsékletű, huzat és közvetlen napsugárzástól védett helyiségbe. Indítsuk el a keltetőgépet a hozzá tartozó használati utasítás szerint. Töltsük fel vízzel a megadott vízcsatornákat a megfelelő páratartalom eléréséhez, állítsuk be a kezdő hőmérsékletet. Ekkor még a tojások nincsenek bent a gépben! Várjuk meg, míg beáll a megfelelő hőmérséklet és a páratartalom.
A Keltetési Folyamat Lépésről Lépésre
A tyúktojás mesterséges (keltetőgépes) keltetése 21 napig tart. Ez idő alatt számos paramétert kell szigorúan ellenőrizni és szabályozni.
Tojások Elhelyezése és Indítás
Miután gondosan összegyűjtöttük a tervezett mennyiségű, kiváló minőségű tenyésztojásainkat és megfelelően eltároltuk azokat, készítsük elő őket a keltetéshez. A keltetés megkezdése előtt 12 órával hozzuk be a tojásokat a tárolóhelyről (12-18 Celsius fokról) szobahőmérsékletre (22-24 Celsius fok), kb. 60%-os páratartalomra. Végezzünk egy előzetes lámpázást, ezzel kiszűrhetőek az esetleges hajszálrepedések, melyek szabad szemmel nem láthatóak. Ha beállt a gépben a megfelelő hőmérséklet és páratartalom, eljött az ideje, hogy betegyük a tojásokat. Mindig mossuk meg a kezünket és tiszta kézzel, óvatosan mozgassuk őket. Amennyiben kézi forgatású a gép, fektetve helyezzük őket egymás mellé, úgy hogy mindegyiknek az azonos oldala legyen felfelé. Ha a gépünk automata fordítóművel rendelkezik, akkor a tojásokat hegyes végükkel lefelé helyezzük el a fordítóműben.
Hőmérséklet Szabályozás
A hőmérséklet egy igen kritikus tényező az egész folyamat során. Még a legkisebb változások is jelentősen befolyásolhatják a tojások minőségét, mert az embrió nagyon érzékeny. Ezért a keltetőkamra hőmérsékletének állandónak kell lennie. A keltetés első felében (1-11. nap) az ajánlott hőmérséklet 37,8-38 Celsius fok, majd a 12. naptól 37,5 Celsius fokra csökkentjük. A bújtatás (utó keltetés) alatt 37,2 Celsius fok. A legtöbb keltetőgép beépített hőérzékelővel/hőmérővel van felszerelve. Viszont ha szeretnénk ellenőrizni, hogy a berendezésünk tényleg megfelelően működik, időnként érdemes egy hőmérővel vagy lázmérővel is egy kontroll mérést végezni. A hőmérsékletet mindig a tojások felett mérjük és ha behelyeztük a hőmérőt, mindig várjunk kb 15-20 percet, hogy a hőmérsékletnek legyen ideje beállni.
Páratartalom Fenntartása
A sikeres keltetés másik kulcstényezője a megfelelő páratartalom biztosítása a teljes folyamat során. A tyúktojás keltetése során a levegő relatív páratartalmának 55-65% között kell lennie az 1-18. napig. Az utolsó három napban, a kelési időszak alatt ezt 65-70%-ra kell növelni, hogy a csibék könnyebben áttörhessék a tojáshéjat. A bújtatás időszakában (utolsó 3 nap) pedig ezt meg kell emelni 70-85%-ra. A gépben lévő páratartalom szintjét pedig egy páratartalommérő segítségével tudjuk ellenőrizni, és ezáltal folyamatosan jó szinten tartani. Különböző fajtáknál eltérő lehet a páratartalom igény:
- Marans: Ezek a tojások vastagabb héjúak, így kisebb lehet a párolgás. Érdemes figyelni, hogy ne legyen túl magas a páratartalom az első 18 napban, mert az embriók túl nagyok lehetnek, és nehezebben kelnek ki.
- Leghorn: A Leghorn tojások jellemzően vékonyabb héjúak, így a nedvességvesztés gyorsabb lehet. A megfelelő páratartalmat a súlycsökkenés módszerével lehet ellenőrizni, ezáltal kiszámolhatjuk a tojások nedvességvesztését. A tojásoknak a 18. nap végére kb. 11-13%-ot kell veszíteniük a kezdeti tömegükből. Ha túl keveset veszítenek, csökkenteni kell a páratartalmat, ha túl sokat, növelni kell.
Tojásforgatás
A tojások forgatása kulcsfontosságú a csíralemez letapadásának megakadályozására és az embrió egyenletes fejlődésének biztosítására. Az inkubátorban ugyanezt a folyamatot kell utánozni, mint amit a kotlós tesz. Ha az inkubátor nem rendelkezik automatikus forgatóval, akkor naponta legalább háromszor-négyszer kézzel kell megfordítani a tojásokat. A jelölés (például ceruzával egy “X” és egy “O” a két oldalon) segíthet a forgatás nyomon követésében. Fontos, hogy mindig oda-vissza, ugyanazon a vonalon forgassunk. Az első 3 napban nem forgatunk, csak a 4. naptól. Az utolsó forgatási nap a 18. nap! A 18. napon a tojásokat már nem szabad forgatni. Libatojásoknál az inkubáció 5. napjától kezdve a tojásokat 3 óránként kell megfordítani, így nagyon hasznos lehet egy automatikus fordító funkcióval rendelkező inkubátor.
Hűtés és Szellőztetés
A tojások napi szintű hűtéséről is gondoskodnunk kell a 4. naptól! Gondoljunk csak megint a kotlósra, aki enni, inni időnként leszáll a tojásokról, ilyenkor azok átszellőznek és hűlnek. Kézi forgatás esetén ez szinte automatikusan meg is történik, hiszen ameddig átforgatjuk a gépben lévő tojásokat, addig azok tudnak hűlni és szellőzni. Ilyenkor húzzuk ki a gépet a konnektorból és vegyük le a keltetőgép tetejét. Hűtés ideje: 10-15 perc. A 12. naptól a hűtés során a tojásokat még langyos vízzel is szokták permetezni, hogy a későbbi kelés könnyebb legyen. A 18. naptól a hűtést már rövidebb ideig végezzük (max. 5-10 perc).
Lámpázás - Az Embrió Fejlődésének Nyomon Követése
Az egyik kedvenc és legizgalmasabb rész a mesterséges keltetés során a tojások lámpázása. Tiszta kézzel és nagyon óvatosan mozgassuk a tojásokat. A legjobb, ha keresünk egy olyan tartó eszközt, amibe hegyes végével lefelé, biztonságosan be tudjuk állítani a tojást. Lámpázni sötétben kell. A tojást hegyes végével lefelé állítjuk, és a tojáslámpázót vagy zseblámpát a tojás tompa feléhez tartjuk.
- 0. napon: A lámpázás képe átlátszó. Ilyenkor még nem lehet megállapítani, hogy van-e benne kiscsibe, azaz fias-e.
- 6-8. napon (első alkalommal): Megfigyelhető a vérháló, egy apró fekete pont, amely a fejlődő embrió.
- 14-17. napon (második alkalommal): Ilyenkor már szépen kivehető az embrió, jól megfigyelhető a mozgása. A 18. napon az embrió már teljesen kitölti a tojást. Ha lámpával megnézzük és minden rendben van, egy nagy, sötét foltot és a légkamrát látjuk.A „befulladt” tojásokat vegyük ki. A záptojások idővel bűzös gázokat termelhetnek a keltetőgépben, szétrobbanásuk után pedig fertőzik a keltetőgépet, s a többi tojást, így a bennük fejlődő magzatokat is. Ezért a 12. naptól érdemes a szellőztetések alkalmával beleszagolnunk a keltetőgépbe, hogy nem érzünk-e idegen, jellegzetesen büdös szagot. Ha igen, keressük meg akár szag alapján is a záptojást és óvatosan vegyük ki! A záptojás felületén gyöngyöző,- könnyező cseppek jelennek meg, amelyek ragacsos tapintásúak.
A Bújtatás és Kelés Fázisa
Elérkeztünk a keltetés utolsó szakaszához: a bújtatáshoz. Nagyon fontos, hogy ilyenkor NEM forgatunk, hiszen a csibék elhelyezkednek a kelési pozícióba. A páratartalmat magasabban kell tartani, mely segíti a tojáshéj puhulását és ezáltal a könnyebb kelést. Töltsünk fel a plusz vízcsatornákat a használati utasítás szerint, hogy elérjük a magasabb értékeket és folyamatosan ellenőrizzük azt a barométerünk segítségével.
A Kelés Jelei és Folyamata
Kelés előtt 1-2 nappal a tojásokból halk csipogás, kopogás, rágcsálás hallatszik és a tojások is mocorognak. A csibék általában 21 nap alatt kelnek ki, de az első repedések már egy nappal korábban megjelenhetnek. Az első kiscsibék a 21. nap körül fognak kibújni a tojásból. Először a csibék a tojáson belül a tojás légkamrájába ütnek lyukat (tojás tompa végén található) és elkezdenek lélegezni. Ilyenkor kezdenek el csipogni is, már ilyenkor kommunikálnak egymással és ezáltal ösztönzik is egymást a kibújásra. Ezt követően egy kis lyukat ütnek a tojás külső oldalán, amit már mi is láthatunk. Érdekesség, hogy a csibék a csőrük felső részén található ideiglenes képződménnyel, a tojásfoggal törik fel a tojást, ami később a kelést követően leválik a csőrükről. A lyukasztást követően általában egy hosszabb pihenő következik, ami eltarthat 6-12 órán keresztül is. Így nem kell megijedni, és véletlenül se kezdjük ilyenkor kibontani mi a tojást!
Segítségnyújtás a Kelésben
Ha úgy gondoljuk, hogy a csibék nem kelnek ki, alaposan nézzük át a tojást nagyon óvatosan, lehetőleg forgatás nélkül, hogy áttörte-e már a héját, ha nem, tegyük kézmeleg vízbe. Ha a vízben mozog a tojás, visszatehetjük a keltetőgépbe, még él a csibe. Ebben az esetben fontos figyelni, hogy a kelés optimális 21. napjához viszonyítva mennyi idő telt el, ugyanis ilyenkor már könnyen be tudnak fulladni, ha nem is azért, mert életképtelenek. A háztáji tojások sokszor elég vastag héjúak, amit nehezen tudnak áttörni, például a Marans fajta esetén kimondottan kihívás számukra. Ilyenkor esetleg hallgatózhatunk, hogy csipog-e, kopogtatja-e a csőrével a tojást, ha igen, a kopogás vélt helyén próbáljuk meg nagyon óvatosan megtörni a tojást. Ha nem, akkor a légbuboréknál (körömvágó ollóval és szemöldökcsipesszel szoktak) próbáljunk apró lyukat csinálni. Ha továbbra sem kel ki, esetleg magától megtörte a tojást, de ennek már 10 órája, akkor a bejutó levegő miatt rászárad a tojásmembrán, ami tovább nehezíti a kikelést. Langyos vízzel és fültisztító pálcika segítségével szokták a tojás belső, papirusz anyagú héját (ez a membrán) nedvesíteni úgy, hogy a csőrébe semmiképp ne kerülhessen víz, hiszen ilyenkor a tápcsatorna még nem záródott be. Miközben várjuk, hogy átnedvesedjen a membrán, melegen tartjuk, és a szemöldökcsipesz segítségével apróbb darabokat próbálunk leszedni a tojáshéjból, a csőre körül, megkönnyítendő a csibe dolgát. Arra nagyon vigyázzunk, hogy a vastag tojásmembrán alatt fut egy átlátszó, erekkel átszőtt hártya. Ha ehhez hozzáérünk, a csibe nagyon könnyen elvérezhet. Bár sokan ellenzik a folyamatot, hogy segítsünk a csibéknek, amellett nagyon sokan elmennek, hogy a tyúkanyó pontosan ugyanezt csinálja, segít kikelni a csibéinek.
A Kikelt Csibék Kezelése
A legtöbb csibe ilyenkor nagyon elfárad, így miután sikeresen kikeltek a tojásból, elfekszenek és pihennek, közben szép lassan megszáradnak és puha pihegombócokká válnak. Mindenképpen várjuk meg, míg megszáradnak, és csak ezt követően vegyük ki őket a keltetőgépből. Nyugodtan el lehetnek bent több órán keresztül, semmi bajuk nem lesz. Inkább akkor kezdjük kivenni a megszáradt csibéket, amikor már sokan kikeltek, hogy helyet adjunk a még kibújásra készülőknek. Ilyenkor gyorsan vigyük őket az előkészített csibenevelőbe és szedjük ki az üres tojáshéjakat is a gépből. Gyorsak legyünk, hogy minél kevesebb hő és pára távozzon amikor felnyitjuk a tetőt. A frissen kikelt apróságokat a száradást követően helyezzük el a gondosan előkészített csibe bölcsiben.
Csibenevelés és Első Lépések
A frissen kelt csibék fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő táplálás, hiszen életük első heteiben rendkívül gyorsan növekednek. Az indítótáp egy kifejezetten a csibék számára összeállított takarmánykeverék, amely biztosítja a kiegyensúlyozott fejlődéshez szükséges tápanyagokat.
Táplálás
Az első napokban ajánlott kukoricadarát adni nekik, mivel ez könnyen emészthető és kiváló energiaforrást biztosít. A harmadik naptól azonban fokozatosan át kell térni a magas fehérjetartalmú indítótápra. Az indítótáp biztosítja a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és aminosavakat, amelyek elengedhetetlenek a csibék gyors növekedéséhez és az immunrendszerük megfelelő működéséhez. A csibék izomzata, csontozata és tollazata intenzíven fejlődik az első néhány hétben, amihez sok fehérjére van szükségük. Az indítótápok általában 18-22% nyersfehérjét tartalmaznak, ami optimális az erőteljes növekedéshez. Ha a csibék nem kapnak megfelelő mennyiségű fehérjét, fejlődésük lassulhat, gyengébbek lehetnek, és a tollasodásuk is elmaradhat az elvárttól. A csibék emésztőrendszere még fejletlen, ezért az indítótáp apró szemcsés vagy morzsolt formában kapható, így könnyen fogyasztható és megemészthető.
Higiénia és Környezeti Feltételek
A csibék egészségének megőrzésében a higiénia és a megfelelő tartási körülmények is rendkívül fontos szerepet játszanak már embriókortól kezdve. A baktériumok, beleértve a humán enteropatogéneket, különböző mechanizmusok révén képesek a tojáshéjon átjutni. Leginkább a légkamra felőli rész könnyen áthatolható számukra, különösen, ha a hőmérséklet és páratartalom ehhez kedvező (Berrang et al. 1999). Az alomnak mindig száraznak és tisztának kell lennie, mivel a nedves, piszkos környezet kedvez a kórokozók elszaporodásának. Az alomanyagként gyakran használt faforgács vagy szalma/széna rendszeres cseréje elengedhetetlen a betegségek megelőzése érdekében. Tapasztalatok szerint azonban a kutya helyhezszoktató pelenka és papírkéztörlő sokkal inkább bevált, ugyanis a szálas alomban a kis lábukkal csetlenek-botlanak, sérülésekhez vezethet, és kevésbé tartható sterilen. A megfelelő hőmérséklet biztosítása szintén kulcsfontosságú. Az első napokban a csibék számára az ideális hőmérséklet 33-35°C között van, amit fokozatosan csökkenteni kell, hogy a csibék alkalmazkodni tudjanak a környezeti feltételekhez.
Természetes Gyógymódok és Egészségvédelem
A természetes gyógynövények szerepe a baromfinevelésben egyre inkább előtérbe kerül, mivel ezek segíthetnek a betegségek megelőzésében és a csibék jó közérzetének fenntartásában. Az egyik leghasznosabb természetes módszer a kamillatea itatása az első napokban. A kamillatea köztudottan gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású, amely segíthet csökkenteni az inkubáció és szállítás okozta stresszt. Emellett antibakteriális tulajdonságai révén támogathatja az emésztőrendszer egészségét, megelőzheti a puffadást és a hasmenést (McKay és Blumberg, 2006; Srivastava et al. 2010). Az első néhány napban a csibéknek langyos kamillateát kínálva segíthetjük őket abban, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új környezetükhöz. A csibék megfelelő egészségvédelme érdekében a vakcinázási programot is szigorúan be kell tartani. Az első napokban a Marek-betegség elleni oltás az egyik legfontosabb védekezési forma, mivel ez a vírusos betegség súlyos idegrendszeri károsodásokat és magas elhullási arányt okozhat. A rendszeres állatorvosi ellenőrzések segíthetnek a betegségek korai felismerésében és megelőzésében.
Gyakori Keltetési Problémák és Megoldásuk
Nem szabad elkeserednünk, ha valami rosszul sült el és mégsem keltek ki a tojások, vagy kelésgyengék a csibék. Sorra vesszük a lehetséges leggyakoribb problémákat, amelyekkel nem csak a kezdők, hanem a gyakorlott háztáji baromfisok is találkozhatnak.
Embrióelhalás és Fejlődési Rendellenességek
- Vérgyűrűs tojások (embrióelhalás a 2-4. napon): Oka lehet túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet, nem megfelelő forgatás, vagy régebbi tojások használata.
- Légkamra túl kicsi-, vagy túl nagy: Túl kicsi légkamra nagy tojások esetében fordulhat elő, túl nagy páratartalom mellett az 1-19. napon. Ellenkezője a kis tojások esetében figyelhető meg, amikor a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon.
- Szabálytalan fekvések: Takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, a tojás hegyes végével fölfelé való berakása, szabálytalan alakú tojások, nem megfelelő forgatás, túl alacsony hőmérséklet az 1-19. napon.
- Nyomorék, bénult csibék: Takarmányozási hiányosság a törzsállományban, a hőmérséklet ingadozása az 1-21. napon.
- Görbe lábujjak: Genetikai terheltség, takarmányozási hiba a törzsállományban, helytelen hőmérséklet az 1-19. napon.
Kelési Fázisban Felmerülő Problémák
- Ragacsos csibék (a tojásfehérje a csibéhez ragadt): Túl késői átrakás, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon.
- Ragacsos csibék (a tojásfehérje a pihéhez ragadt): Öreg tojások, a légmozgás túl lassú a 20-21. napon, nem megfelelő levegőellátás a keltetőgépben, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon.
- Túl kicsi csibék: A tojások a meleg időjárásban termelődtek, kis tojások, vékony, porózus tojáshéj, a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon.
- Túl nagy csibék: Nagy tojások, a páratartalom túl nagy az 1-19. napon.
- Puha, lágy csibék: Egészségtelen körülmények a keltetőgépben, a hőmérséklet túl alacsony az 1-19. napon, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon.
- Kiszáradt csibék: Túl korai tojásberakás, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon.
- Be nem hegedt köldök, száraz: A törzsállomány takarmányellátásának hibái, magas hőmérséklet az előkeltetés utolsó hetében, a hőmérséklet túl alacsony a 20-21. napon, nagy hőmérsékleti ingadozások a keltetőgépben, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon.
- A csibék nem tudnak állni: Takarmányozási hiányosság a törzsállományban, helytelen hőmérséklet az 1-21. napon, túl nagy páratartalom az 1-19. napon, nem megfelelő légcsere az 1-21. napon.
- Rövid pihe: Takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, a hőmérséklet magas az 1-10. napon.
- Zárt szemek: A hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon.
