A csirketartás egyre népszerűbb, és sokan szeretnének saját állományt kialakítani. A modern tyúkok gyakran lelkesebben tojnak, mint kotlanak, így az anyai ösztönök eltérő szintje miatt a mesterséges keltetés válhat a legbiztosabb módszerré a csibék nyerésére. Ebben a részletes útmutatóban lépésről lépésre végigvezetjük a keltetőgépes keltetés teljes folyamatán, különös tekintettel a tyúktojás mesterséges keltetésére, és segítünk kiválasztani a megfelelő keltetőgépet.
A Keltetőgép Kiválasztása: Kulcs a Sikeres Keltetéshez
Amikor körbenézünk az interneten, a keltetőgépek választéka szinte határtalan. Könnyen el is lehet veszni a rengeteg ajánlat között. Egy megbízható, jó gép mindenképpen az egyik meghatározó tényezője és kulcsa a sikeres keltetésnek. A sikeres keltetéshez szükséges egy jó keltetőgép, amely megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat és forgatást biztosít. Sokan tartanak tyúkot tojástermelés céljából, akár kakassal együtt is, és a modern tyúkok gyakran lelkesebben tojnak, mint kotlanak a tojásokon, az anyai ösztönök eltérő szinten működnek bennük. Biztosabb módszer lehet a csibék nyerésére a mesterséges keltetés.
Fontos szempontok keltetőgép vásárlásakor
- Anyaghasználat: Fontos, hogy milyen anyagból készült a termék. Készülhet habosított polisztirolból, ragasztott szendvicspanelből vagy acéllemez borítású hűtőházi szendvicspanelből. A 2 cm falvastagságú jó hőszigetelő anyagból készült 100 db-os keltető maximális elektromos teljesítmény igénye 60W.
- Keltetés szintje: Milyen szinten szeretnénk a keltetést végezni? Hobby, kisipari vagy nagyipari célra keresünk gépet?
- Funkciók:
- Hőmérséklet-szabályozás: Automatikus vagy állítható a hőmérséklet? Az elektronika mai fejlettségi szintjén elvárható, hogy legyen benne olyan automatikus szabályzó program, ami képes a fűtőteljesítmény változtatásával biztosítani a kívánt hőmérsékletet, változó külső-belső viszonyok között is. A legtöbb keltetőgép beépített hőérzékelővel/hőmérővel van felszerelve. A szabályzók gyakran kiírják az általuk a mérőszondájuknál mért hőmérsékletet, de persze attól még nem biztos, hogy az annyi is? Nyilván jogos az igény, hogy annyit is mutasson, amennyi a tojásoknál van, azaz jó legyen a hőeloszlás, ill. a gép kalibrálható legyen.
- Páratartalom-szabályozás: Szabályozható-e a páratartalom? Még jobb, ha a gép méri és szabályozza is a páratartalmat. Az ilyen típusok, mint például a MIDI sorozat „S” típusjelű keltetőgépei, vagy a royalfarm.hu-n kapható komolyabb eszközök, ügyelnek a beállított páratartalom és hőmérséklet tartására.
- Tojásforgatás: Automata vagy kézi forgatással működik-e? Fontos a tojásforgatás, mert az embriónak minél nagyobb felületen kell érintkeznie az őt körülvevő szikanyaggal, hiszen abból építkezik, akkor lesz jó a fejlődése.
- Kijelző: Van-e rajta digitális hőmérséklet kijelző?
- Garancia és szerviz: Megfelelő garanciális háttérrel rendelkezik-e? Előnyös, ha olyan helyről rendelünk gépet, ahol az egyes elemei külön-külön is pótolhatók, beszerezhetőek. Ha nem ad az eladó számlát, nincsenek minősítve a gépek, ha nincs az eladó mögött gyártó, nincsen alkatrész utánpótlás, nincs szerviz, akkor nagyon kockázatos lehet a dolog, hiszen tudjuk Murphy-től, (meg saját tapasztalatainkból is) hogy ami elromolhat, az el is romlik.
- Hőeloszlás és szigetelés: Nyilván egy jó hőszigetelésű térben sokkal könnyebb biztosítani az egyenletes hőeloszlást, mint egy rosszul hőszigeteltben. Ha rossz a keltető-tér hőszigetelése, akkor a gép külső falán nagy lesz a hőkiáramlás, ott hidegebb lesz. Az egyrétegű, vékonyfalú, plexi gépekben igen durva hő különbségek vannak.
Mi az a "laboratóriumi inkubátor"? | Magyarázd el világosan
Vásárlási tapasztalatok és tippek
A keltetogep.com oldalon egy sor kisebb-nagyobb géptípust találunk részletes ismertetővel. A legkisebb egység 34 ezer forintért elérhető (ez forgat is), a legkomolyabb pedig 350 ezret kóstál. A royalfarm.hu oldalán már 21 ezrért kapható egy modell, amelyik 56 darab keltetésére alkalmas, de a páratartalmat nem jelzi ki, tehát nagyon kell érteni a kezeléséhez, ha jó kelési százalékra vágyunk. A 25-30 ezer forint alatti keltetők éppen nem az "amatőröknek" valók, noha az áruk ezt sugallja. Érdemesebb magasabb árkategóriájú gépet választani, amely megbízhatóbb, pontosabb és automatikus funkciókkal is rendelkezik.
A keltetők hatalmas ventilátorokkal, minőségi érzékelőkkel és szinte elpusztíthatatlan elektronikával vannak felszerelve. A két év garancia lejáratát követően is biztosítják a garancián túli javítást. A keltetőink többsége teljesen automatikus, ami annyit jelent, hogy Önnek csak a keltetőben lévő megfelelő vízmennyiségről kell gondoskodnia. Az összes többiről a keltetőgép gondoskodik. Amennyiben bármiféle probléma lenne, a keltető akusztikus riasztóval figyelmezteti Önt.
Keltetés Előkészületei
Mielőtt behelyezzük a tojásokat a keltetőbe, több fontos előkészületet is meg kell tennünk. A keltetési folyamat során a tyúktojások kelési ideje 21 nap.
A keltetőgép előkészítése és tesztelése
Minden keltetés előtt a keltetőgép fertőtlenítésével és tisztításával kezdjünk, és ezt a műveletet természetesen ismételjük meg a keltetés után is. Mielőtt elkezded a géped karbantartását, tisztítását, minden esetben áramtalanítsd (ne legyen elektromos hálózathoz csatlakoztatva)! Mindig kövesd a géphez kapott használati utasítást, és ügyelj rá, hogy csak a mosható területek érintkezzenek vízzel, pl. a gép minden mosható elemét először 10%-os fertőtlenítőszeres vízzel áttöröljük, majd pedig meleg szappanos vízzel lemossuk. Ezt követően meleg vízzel mindent leöblítünk, és hagyjuk megszáradni.
Mivel a célunk a sikeres keltetés, fontos meggyőződnünk arról, hogy a használt eszközeink is megbízhatóan működnek. Ezért a keltetés tényleges megkezdése előtt ellenőrizzük, hogy a gépünk megfelelően üzemel. Helyezzük a keltetőgépet egy nagyjából stabil, állandó hőmérsékletű, huzat- és közvetlen napsugárzástól védett helyiségbe, beltéren, +20-25°C hőmérsékleten. Indítsuk el a keltetőgépet a hozzá tartozó használati utasítás szerint. Töltsük fel vízzel a megadott vízcsatornákat a megfelelő páratartalom eléréséhez, állítsuk be a kezdő hőmérsékletet. Ekkor még a tojások nincsenek bent a gépben! Várjuk meg, míg beáll a megfelelő hőmérséklet és a páratartalom.
Tenyésztojások előkészítése és jelölése
Miután gondosan összegyűjtöttük a tervezett mennyiségű, kiváló minőségű tenyésztojásainkat és megfelelően eltároltuk azokat, készítsük elő őket a keltetéshez. Keltetéshez a legideálisabbak a maximum 10 napos, 12-23 fok között tárolt tojások, de legfeljebb 10 napnál régibbek. Védjük a kiszáradástól, ne tároljuk huzatos helyen, legcélszerűbb tojástálcákon, hegyes végükkel felfelé berakva tárolni (felül is legyen tojástálca). Ha saját termelésű tojást keltetünk, akkor 10-15 tyúkra számoljunk egy kakast a jó termékenyüléshez.
A keltetés megkezdése előtt 12 órával hozzuk be a tojásokat a tárolóhelyről (12-18 Celsius fokról) szobahőmérsékletre (22-24 Celsius fok), kb. 60%-os páratartalomra. Óvatosan nézzük át, nem került-e bele sérült, a normálistól eltérő formájú, héjú darab. A tojás alakja, nagysága is jelentőséggel bír, deformált, túl kicsi vagy túl nagy tojás rosszul kel. Végezzünk egy előzetes lámpázást, ezzel kiszűrhetőek az esetleges hajszálrepedések, melyek szabad szemmel nem láthatóak. Lehetőség szerint kerüljük a szennyezett tojások használatát - a fertőzések elkerülése végett. Ha mégis kénytelenek vagyunk ilyen tojással is dolgozni - ne mossuk, langyos vízbe be lehet áztatni és így leázik róla a nagyobb szennyeződés, majd hagyjuk megszáradni. A tojás magasságában érdemes egy keltetőgép hőmérővel lemérni, hogy ideális-e a hőmérséklet.
A tojásokat naponta kétszer forgatnunk kell - ha nincs automata forgatómű a gépünkhöz -, hogy megakadályozzuk a tojásban található csíralemez letapadását. A kézi forgatáshoz meg kell jelölni a tojások két oldalát. Például így: egyik R - reggel és a szemközti oldalt E - este. De használhatunk A/B; +/- vagy hozzám hasonlóan mosolygós és szunyókáló fejeket. A lényeg, hogy amint ránézel a tojásokra, látod, hogy melyik volt átforgatva és melyik nem. A két jelet egyik irányba érdemes összekötni egy egyenes vonallal, hiszen fontos, hogy mindig oda-vissza, ugyanazon a vonalon forgassunk. Sorszámmal is meg szoktuk jelölni a tojásokat, hogy mindent részletesen fel tudjunk követni a keltetés során. Érdemes használni egy ingyenesen letölthető keltetési naplót, amely segítségével Te is nyomon követheted a tojásaid fejlődését az első naptól a kelésig.
A Tyúktojás Keltetésének Folyamata
A keltetés 21 napos ciklusra osztható, melynek során a hőmérséklet és a páratartalom folyamatos ellenőrzése és szabályozása kulcsfontosságú. A keltetőgépek a kotlást utánozzák: a tyúk „lázas” testhőmérsékletét, a tolla alatti páratartalmat, a tojásforgatást, hogy a csíra ne tapadjon le, és azt az időtartamot is szimulálják, amikor a kotlós felkel, hogy egyen és igyon - ilyenkor a tojás hűl, amit mesterséges keltetéskor is igényel.
Tojások elhelyezése és keltetőgép indítása (0. nap)
Ha beállt a gépben a megfelelő hőmérséklet és páratartalom, eljött az ideje, hogy betegyük a tojásokat. Mindig mossuk meg a kezünket és tiszta kézzel, óvatosan mozgassuk őket. Amennyiben kézi forgatású a gép, fektetve helyezzük őket egymás mellé, úgy hogy mindegyiknek az azonos oldala legyen felfelé. Tehát például reggel indítjuk a keltetőgépet, akkor a tojásokat az R jelöléssel felfelé helyezzük el a tojástálcán. Amennyiben fordítóműves a gépünk, akkor a tojásokat hegyes végükkel lefelé helyezzük el a fordítóműben.
Keltetés: 1-18. nap - Fejlődés és Gondozás
Ezen periódus alatt a páratartalom szintje: 55-65% között mozogjon. A keltetés első felében 1-11. nap: 37,8-38 Celsius fok, majd a 12. naptól 37,5 Celsius fokra csökkentjük. Az utolsó 3 napban a bújtatás alatt 37,2 C fok. A tyúktojás keltetése közben a levegő relatív páratartalmának 55-65% közt kell lennie, amit egy csatornába töltött vízzel biztosítunk. A gépben lévő páratartalom szintjét egy páratartalom-mérő segítségével tudjuk ellenőrizni, és ezáltal folyamatosan jó szinten tartani.
Tojásforgatás
A forgatást mindig tiszta kézzel és nagyon óvatosan végezzük, mert az embrió érzékeny az ütődésre, rázkódásokra. A tojásokat naponta kétszer, reggel és este forgassuk. Ez azért fontos, hogy a fejlődő embrió ne tapadhasson oda a tojáshéj egyik oldalához se. Az első 3 napban nem forgatunk, csak a 4. naptól. Az utolsó forgatási nap a 18. nap. Kézi forgatáskor reggel és este mindenképpen meg kell fordítani a tojásokat. Ha a gépünk automata fordítóművel rendelkezik, ezt a műveletet a gép elvégzi helyettünk. Tapasztalati adat, hogy ha a forgatás szöge 90 fokos, akkor két óránként kell forgatni, nem elég naponta egyszer-kétszer.
Hűtés és szellőztetés
A tojások napi szintű hűtéséről is gondoskodnunk kell a 4. naptól! Gondoljunk csak megint a kotlósra, aki enni, inni időnként leszáll a tojásokról, ilyenkor azok átszellőznek és hűlnek. A hűtés feladata, hogy az embrió által termelt hőt elvezesse. Az embrió fejlődése során a tojásban lezajló anyagcsere folyamatok hőt termelnek. Kézi forgatás esetén ez szinte automatikusan meg is történik, hiszen ameddig átforgatjuk a gépben lévő tojásokat, addig azok tudnak hűlni és szellőzni. Ilyenkor húzzuk ki a gépet a konnektorból, és vegyük le a keltetőgép tetejét. Hűtés ideje: 10-15 perc. Gépi forgatású keltetőkben a tyúkféléket naponta 10 percig, a víziszárnyasokat 20 percig nyitott, lekapcsolt géppel szellőztetni kell. A keltetés első 4 napjában nincs hűtés. A 12. naptól a hűtés során a tojásokat még langyos vízzel is szoktuk permetezni, hogy a későbbi kelés könnyebb legyen.
Tojások lámpázása
Az egyik kedvenc és legizgalmasabb rész a mesterséges keltetés során a tojások lámpázása. Tiszta kézzel és nagyon óvatosan mozgassuk a tojásokat. A legjobb, ha keresünk egy olyan tartó eszközt, amibe hegyes végével lefelé, biztonságosan be tudjuk állítani a tojást. Lámpázni sötétben kell. A tojást hegyes végével lefelé állítjuk, és a tojáslámpázót vagy zseblámpát a tojás tompa feléhez tartjuk. A lámpázás képe az indításkor 0. napon: átlátszó. Ilyenkor még nem lehet megállapítani, hogy van-e benne kiscsibe, azaz fias-e.
Először a 6-7. napon, én a 8. napon lámpázom a tojásokat. Ekkor már szépen kivehető az embrió. Második alkalommal a 15. napon lámpázom a tojásokat - ezt a 14-17. nap között, de mindenképpen a 18. nap előtt végezzük! Itt még ellenőrizzük, hogy a bent maradt tojásokban továbbra is szépen fejlődik mindenki. Ilyenkor már szépen kivehető az embrió, jól megfigyelhető a mozgása. A 18. napon az embrió már teljesen kitölti a tojást. Ha lámpával megnézzük és minden rendben van, egy nagy, sötét foltot és a légkamrát látjuk. Lámpázással ellenőrizzük a kelés folyamatát. Ezt sötétben tegyük, hogy jól láthassuk a fejlődést.
Mi az a "laboratóriumi inkubátor"? | Magyarázd el világosan
Keltetés: 19-21. nap - A Bújtatási Időszak
Elérkeztünk a keltetés utolsó szakaszához: a bújtatáshoz. A 18. napon előkészülünk a bújtatási időszakra, a keltetés utolsó fázisára. A 18. nap az utolsó nap, amikor a tojásokat forgatni kell! Fordítóműves gép esetén, az utolsó forgatást követően - a fordítóművet vegyük ki a gépből és a tojásokat fektessük a tojástálcára. A hűtést már rövidebb ideig végezzük (max. 5-10 perc).
Nagyon fontos, hogy ilyenkor NEM forgatunk, hiszen a csibék elhelyezkednek a kelési pozícióba. A páratartalmat magasabban kell tartani, mely segíti a tojáshéj puhulását és ezáltal a könnyebb kelést. A bújtatás időszakában (utolsó 3 nap) pedig ezt meg kell emelni 70-85%-ra. Töltsünk fel a plusz vízcsatornákat a használati utasítás szerint, hogy elérjük a magasabb értékeket, és folyamatosan ellenőrizzük azt a barométerünk segítségével.
19-20. napon még egy-egy nagyon rövid hűtést/szellőztetést tehetünk - maximum 20 másodpercre, de amint az első tojásrepesztés vagy kelés megtörtént, nincs hűtés sem. Ne nyitogassuk a keltetőgépet, hogy fent tudjuk stabilan tartani a hőmérsékletet és a páratartalmat.
A Kelés Megfigyelése és a Csibék Gondozása
Kelés előtt 1-2 nappal a tojásokból halk csipogás, kopogás, rágcsálás hallatszik, és a tojások is mocorognak. Ameddig várjuk, hogy kibújjanak csibéink, készítsük elő a majdan kikelő csibéink helyét. A csibék kelési ideje ideális körülmények között 20 nap és 7 óra (1-2 nappal tolódhat a körülmények miatt).
Az első kiscsibék a 21. nap körül fognak kibújni a tojásból. Azért írjuk, hogy körülbelül, mert lesznek, akik esetleg korábban kibújnak, de lesznek olyanok is, akik csak később a 22-23. napon fognak kikelni a tojásból. Először a csibék a tojáson belül a tojás légkamrájába ütnek lyukat (tojás tompa végén található), és elkezdenek lélegezni. Ilyenkor kezdenek el csipogni is, már ilyenkor kommunikálnak egymással, és ezáltal ösztönzik is egymást a kibújásra. Ezt követően egy kis lyukat ütnek a tojás külső oldalán, amit már mi is láthatunk. Érdekesség, hogy a csibék a csőrük felső részén található ideiglenes képződménnyel, a tojásfoggal törik fel a tojást, ami később a kelést követően leválik a csőrükről.
A lyukasztást követően általában egy hosszabb pihenő következik, ami eltarthat 6-12 órán keresztül is. Így nem kell megijedni, és véletlenül se kezdjük ilyenkor kibontani mi a tojást! A legtöbb csibe ilyenkor nagyon elfárad, így miután sikeresen kikeltek a tojásból, elfekszenek és pihennek, közben szép lassan megszáradnak és puha pihegombócokká válnak.
Mindenképpen várjuk meg, míg megszáradnak, és csak ezt követően vegyük ki őket a keltetőgépből. Nyugodtan el lehetnek bent több órán keresztül, semmi bajuk nem lesz. Inkább akkor kezdjük kivenni a megszáradt csibéket, amikor már sokan kikeltek, hogy helyet adjunk a még kibújásra készülőknek. Ilyenkor gyorsan vigyük őket az előkészített csibenevelőbe, és szedjük ki az üres tojáshéjakat is a gépből. Gyorsak legyünk, hogy minél kevesebb hő és pára távozzon, amikor felnyitjuk a tetőt. A frissen kikelt apróságokat a száradást követően helyezzük el a gondosan előkészített csibe bölcsiben.
A csibék kezdetben nagyon igénylik a kotlós testmelegét, ezért aki mesterségesen keltet, be kell, hogy szerezze a műanyát is, azaz az infralámpát. Ha az összes tojásunk kikelt, a keltetőgépet újra, alaposan fertőtlenítsük és takarítsuk ki, hogy a következő alkalommal is egy tiszta, szennyeződésektől mentes környezetben kezdhessük el a keltetést.