Egy vérbeli holland nem tojásrántottával indítja a napot, és nem is egyszerű lekváros kenyérrel! Helyette megken egy (vagy több) szelet pirítóst vajjal, majd bőségesen megszórja csokidarával. Hagelslag, új dimenzió a reggelizésben. Ha unod a reggeli rántottát, és a lekváros kenyér, a szalámis szendvics vagy a gabonapehely sem dob már fel, a hollandok reggelijével új színt vihetsz a napjaidba. Ők egészen új szintre emelték a vajas pirítóst: csokoládéval hintik meg a kenyeret, és tejjel majszolják.
A hagelslag eredete és jelentése
A hagelslagot rendszerint csokidarával eszik, de az édesség gyümölcsös ízekben is létezik. Talán elsőre furcsa lehet a párosítás, de a hollandok imádják reggelire a hagelsagot, mert megédesíti a napjukat - csokiízzel a szánkban semmi sem tűnik olyan borzasztónak. A „hagelslag” szó szerint jégesőnek fordítható és apró, ropogós, hosszúkás cukor szemcsékből áll, amelyek néhány milliméteresek, leggyakrabban csokoládéízűek és fényes bevonat csillog rajtuk. A „hagelslag” szó jelentése összeforrt mindenféle vidáman csomagolt, hasonlóan édes kenyér feltéttel.
A cukros szendvicsek története egészen a 19. század végéig nyúlik vissza, amikor Cornelius Rutgerus de Ruijter Baarn városában, Utrecht tartományban megkezdte az első muisjes árusítását pékségében. Azóta a De Ruijter márkanév egyet jelent a holland szórásokkal: 1928-ban gyümölcsízű hagelslag-gal bővítették a kínálatot, az 1950-es évektől pedig már gyárilag készült csokiszórást és vlokken-t is kínáltak. Még a holland királyi család is hódolt ennek az édes szenvedélynek. Már 1883-ban, III. Vilmos király udvari beszállítói címet adományozott a De Ruijter márkának - ami jól mutatja, milyen mélyen gyökerezik a hagelslag kultusza a holland identitásban.
A fogyasztás művészete
Nincs megkötés, hogy milyen kenyér illik hozzá, az egyetlen szabály, hogy kend meg vajjal, mivel csak így fog megtapadni a csokoládé. Az igazi hagelslaghoz hideg és elég vastag vajréteg kell, azonban van, aki kissé olvadtan szereti a csokoládét a kenyéren, ezért meleg pirítósra keni a vajat. Bár kívülállók szerint a hagelslag szendvics meglehetősen morzsálós és rendetlen, a holland családoknak erre is van megoldásuk, méghozzá az, hogy magas peremű tányérban tálalják, így minden elkóborolt darabka visszakerülhet a kenyérre.
A holland csokoládéipar forradalma
Hollandia rengeteg (egészségtelen) rágcsálnivalójáról és hagyományos ételéről ismert, de néhány európai szomszédjával (főleg Svájc) ellentétben Hollandia nem a csokoládéjáról ismert, mégis a csokoládégyártásban betöltött szerepük elvitathatatlan. A 19. században a holland csokoládégyártó Coenraad Johannes van Houten és édesapja, Casparus egy egyszerű találmánnyal változtatta meg a csokoládéipart. Casparus kifejlesztett egy módszert, amely hidraulikus prés segítségével távolította el a zsírt vagy a kakaóvajat az őrölt és pörkölt kakaóbabból, így kakaóport állítottak elő.
A csokoládé története - Deanna Pucciarelli
A holland kakaó kissé eltér a természetes kakaótól. Míg a természetes eljárással előállított kakaóporok savasabbak és erősebb ízűek, addig a holland kakaóporok lúgosító folyamaton mennek keresztül, ami azt jelenti, hogy a természetes kakaósavak részben semlegesítődnek. Van Houtenék munkája nagymértékben megnövelte a kakaóbab lehetséges felhasználási lehetőségeit. Mivel a holland feldolgozott kakaó könnyebben oldódik, mint a természetes kakaó, tökéletes olyan receptekhez, mint például fagylalt és italok, vagy akár szószok és krémek. A XIX. század négy jelentős csokoládéüzeme - Van Houten, Bensdorp, De Zaan, és Gerkens - mind a mai napig működik, s egész Európát ellátja azzal az enyhén keserű kakaóval.
Modern kihívások: Tony’s Chocolonely
Mennyire őrülten hangzik, hogy Hollandiában egy új csokoládé márkát indítanak? A Tony’s Chocolonely alapítói mégis úgy gondolták, lehet helyük a piacon. A céget 2005-ben alapították, és a 100 százalékban rabszolgamunka-mentes csokoládé koncepciója köré épül. A cég idén megkapta a legfenntarthatóbb márka címet, ami miatt szinte ingyen marketinget kapnak rengeteg szervezettől. Az emberekre hatással van ez társadalmi üzenet, sőt még minőségibb csokoládénak tartják. Nem előre méretezett téglalapokból áll egy tábla csoki, hanem ahogy a gép adja. Mondván akkorát törsz, amekkorát akarsz. Ők hozták be ott először a különleges fűszerezésű és ízű csokikat. A csomagolás teljesen ellentéte a szektorban megszokotthoz képest. Ez segíti igazán megkülönbözteti a márkát a többitől.
Édes hagyományok a reggelin túl
A hollandok alapvetően nagyon édesszájúak. Szinte minden süteményük émelyítően édes, amiket a biztonság kedvéért még pluszban meg is szórnak extra cukorral. Az almáspiténél talán nincs is hollandabb édesség. Ez a háromszög alakú édesség leveles tésztából készül, alma töltelékkel. A stroopwafel a másik hagyományos holland édesség: egy csésze kávéhoz, teához, kakaóhoz fogyasztják. Valójában ez egy ízletes édes rácsos-keksz közepén karamellel. A sztori hozzá 1784-re datálva: egy goudai pékmester összeseperte a maradék morzsákat, ízesítette, kisütötte keksznek, és beborította karamellsziruppal.
Az oliebollen szó szerint olajban kisütött tésztagolyókat jelent. Gyakran mazsolát vagy kandírozott gyümölcsöket kevernek bele kisütés előtt. Természetesen az extra porcukor sem maradhat el. Az őszi/téli időszak kihagyhatatlan édessége. A tompoes például tipikusan holland süti, amely Belgiumban és Franciaországban is ismert. A hagyományok szerint ezt a sütit először egy amszterdami cukrász sütötte. Ez a népszerű süti leginkább a mi krémesünkre hasonlít, de a tetején rózsaszín cukormáz réteg van, kivéve a Királynapon (április 27), amikor az uralkodó ház tiszteletére narancssárga mázat kap.
Gasztronómiai kultúra és melegszendvics-hatás
A holland gasztronómia nem vetekedhet az olasz konyha színes alapanyagaival, és a francia rafinéria is idegen tőle, de azért megvannak a saját értékei. Ki ne szeretne például egy tisztességesen, jó alapanyagokból összerakott melegszendvicset enni a nap bármelyik szakában? Nos, a hollandok ezt nap mint nap megteszik. Hála egy fiatal expat párnak, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Nyugati pályaudvar mellett, a Tostiban mi is csatlakozhatunk ehhez az életérzéshez, és a ropogós kenyérszeletek közé zárt olvadó gouda sajt különböző izgalmas hozzávalókkal feltuningolt változatát mi is elvihetjük magunkkal. A tosti egyfajta "szent tehén" a hollandoknál: ropogós kenyérszeletek, közte sajttal és más földi jóval. A hollandoknál a minőségű ételekkel jóllakni és nem csinálni túl nagy gondot az evésből egyaránt jellemző, ami tökéletesen tükröződik a mindennapi étkezési szokásaikban.