A csokicsipke, csokirács vagy csokikerítés - kinek hogy tetszik, tudományos nevét ne keressük. A lényeg, hogy remekül feldobható vele bármilyen torta, eleganciát, kifinomultságot kölcsönöz. És nem utolsó sorban ápol és eltakar, ha arra van szükség. Finomnak nagyon finom, de mutatósnak nem mondanám. Ez persze nyilván nem probléma, ha a családtagok már a hűtőajtónál dideregve, egymást félretuszkolva - kisebb termetűek sámli igénybevételétől sem visszariadva - felfalják az utolsó morzsáig. Kevésbé mohó családdal megáldottak, illetve vendégváró hajlamúak viszont fel is öltöztethetik a delikvenst egy kis csokiráccsal, és mindjárt egy totál más tortával nézhetünk farkasszemet. Na ugye. És akkor most jön a felhördülés. Ilyet én? Ugyan, kérem! Rögtön szeretném mindenki felborzolt kedélyeit lecsendesíteni.
Az előkészületek és a tervezés fontossága
Bár elsőre nagy feladatnak tűnhet, a csokidíszítés alapos tervezést igényel. A folyamat az alapanyag kiválasztásával kezdődik: használjunk jó fajta csokoládét, hiszen az a cél, hogy ne csak szép, de finom is legyen. Kis matekozással kezdünk: kiszámoljuk a tortánk kerületét (2r*pí). Kevésbé fejszámolós, inkább méricskélős típusúak előkaphatják a szabócentit, és le is mérhetik a tortát.
A kijött értéknek megfelelő hosszúságot (kis ráhagyással) levágunk egy sütőpapírból. Ha van már elhasznált transzferfóliánk (amin már nincs festék), az szintén szuper, azon még fényesebb lesz a szerkezeti végeredmény. A levágott sütőpapírcsík magassága legyen 1-2 cm-rel magasabb, mint a torta. Illetve ízlés szerint, attól függően, hogy mit szeretnénk, mennyire nyúljon túl a csokicsipke a tortán, számoljuk ki a kívánt magasságot. A sütőpapírcsík formájával játszhatunk is: nem muszáj, hogy a teteje egyenes legyen. Hullámos, cikkcakkos (nagy cakkok) is lehet. A méretre vágott sütőpapírcsíkot tiszta sütőpapírra fektetjük.
A csokoládé megfelelő kezelése és a sablon rajzolása
Csokit olvasztunk, temperálunk (temperálási útmutatót érdemes követni). Egy 18-20 cm-es tortához 10 dkg csoki bőven elég. Ha marad, eltesszük máskorra. A habzsákba töltjük az olvasztott csokit. A csücskén kis lyukat vágunk. Kicsit, de nem mikroszkopikus méretűt. Ha nagyon kicsi lyukkal dolgozunk, túlságosan vékonyak lesznek a csokivonalak, így törékenyebb lesz a csokirácsunk.
A habzsák tetejét megtekerjük, és elkezdjük megrajzolni a mintát a sütőpapírra. Ez egyrészt nyilván ízlés kérdése. Másrészt viszont én arra szavazok, kezdetben (remegő kezűek a későbbiekben is) válasszunk random módon kivitelezhető, szabálytalan mintát. Ezeknél nem számít, hogy egyformák-e és ugyanolyan távolságban vannak-e a csokivonalak, a változatosság gyönyörködtet. Szabadon tekergessük, húzogassuk a vonalakat, többször visszatérhetünk ugyanarra a területre.
Készíthetjük sima cikkcakk vonalakból is, ez talán már egy picivel nagyobb kézügyességet és türelmet igényel. Érdemes akkora celofánra vagy sütőpapírra rajzolni, ami kb. akkora, mint a tortánk kerülete, ekkor könnyebb lesz eltávolítani a hordozót a végén. A folyékony csokinknak ideális hőmérsékleten kell lennie, hogy szépen terüljön, de ne folyjon szét kontrollálatlanul.
A csokirács tortára helyezése
Ha elkészültünk a rajzolgatással, várunk 1-2 percet, hogy a csoki már ne folyjon. Majd a papírcsíkot felemeljük, és áttesszük az alátétként használt sütőpapír még érintetlen területére. Így “sorjamentes”, egyenes csokikerítést kapunk. És akkor most várunk. Méghozzá a csokicsipkével szoros közelségben. Nem megyünk el közben egyet gyorsan porszívózni, meg a gyerek háziját ellenőrizgetni. Árgus szemekkel figyeljük a művünket.
Amikor elkezd megkötni a csoki, azaz már nem ragad, ha hozzáérünk, de még puha, hajlítható, akkor eljött a mi időnk. Kivesszük a tortát a hűtőből, és a kicsipkézett sütőpapírt a torta köré igazgatjuk (arra ügyelve, hogy a sütőpapír alja illeszkedjen a torta aljához!). Legyünk határozottak, de gyengédek! Ha a csokoládé megfelelő állagú, könnyen hajlítható. Ha két réteget használunk, óvatosan ki tudjuk majd csúsztatni a celofánt.
Demeter Chocolate - Csokoládé dekoráció készítése
Végső simítások és technikai finomságok
A folyamat során szükség lehet némi korrekcióra. Ha a háló túllóg, érdemes óvatosan vágni a felesleget, úgy, hogy a háló alig sérüljön. Léteznek praktikák, ami segít az egész háló, illetve az illesztés rögzítésében, de a legfontosabb a türelem. A celofán tetején a köríves minta szépen kiadja magát a tortán. Ha letelt, izgalomtól remegő kezekkel fejtsük le a papírt a csokirácsról. Óvatosan, lassan dolgozzunk, nehogy eltörjük a csokit!
A technika elsajátításával olyan díszítési módot választunk, ami légies, modern és emlékezetes. A szintén légiesebbnek ható díszek - mint a csokiháló - látványosabbak, mint a hagyományos megoldások. Szebben mutatnak a szintén légiesebbnek ható díszek, mint egy ilyen csokiháló. Bátran ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki ezt a módszert, mert a csokicsipke készítése valójában egy tanulható, kreatív folyamat, és nyugodtan mondhatjuk: sütni bárki tud! Voilá! Már kész is vagyunk. És még a Xanaxunk sem fogyott el. Ha tetszett a poszt, örülök, ha megosztod.
