Mikszáth Kálmán hagyatéka és a birtokrendezések Szabadszálláson és környékén

Bevezetés: Az irodalom és a föld összefonódása

Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc” irodalmi munkássága mélyen gyökerezett a magyar valóságban, különösen a paraszti élet és a vidéki táj ábrázolásában. Műveiben nemcsak a magyar lélek sajátosságait mutatta be, hanem a földhöz való viszony fontosságát is. Élete során maga is birtokossá vált, és a föld iránti mélységes bizalom jellemezte. E cikk Mikszáth hagyatékának sorsát vizsgálja, különös tekintettel a birtokrendezésekre, melyek a 20. század első felében, különösen a második világháború után, jelentős változásokat hoztak. Az irodalmi kontextusból indulva, részletesen bemutatjuk a birtokügyek bonyolult hálóját, a családi érdekek és a korabeli politikai-társadalmi viszonyok metszéspontjában.

Mikszáth Kálmán irodalmi öröksége és a magyar valóság

Mikszáth Kálmán irodalmi világa, mint „a csikósokkal való beszélgetésre alkalmas” irodalom, a magyar paraszti életet és annak sajátos nyelvét hozta közel az olvasókhoz. Sokan „rajzok”-nak nevezték történeteit, melyekben ő kiválóan „excellált”. Kiemelkedő művészi nyersanyagként használta fel a nógrádi és a Szeged környéki parasztság életét, alakjait. A Tolsztojt vagy Kiplinget csak „élvező” író, számára „mégiscsak a mienk nekem az igazi, az édes”. A magyar nyelv és észjárás, a palócok és a tót atyafiak mind bekerültek írásaiba. Munkásságára az is jellemző volt, hogy „a gyermekek ültetik fel egymást?” kérdésre nemleges választ adott, hangsúlyozva a valóság rögzítettségét. Műveiben az „ősapák hagyományainak mélyreható ismerete, fölényes humora, megbocsátó gyöngédsége, tisztult szeretete” ötvöződött a „léha életet glorifikáló” karikatúrával, amit évekig „karikiroztad”. Írói nyelvének „numerozitását” már többen kimutatták, és az „élő szó közvetlenségével” hatnak mostan emlegetett két kötetében is.

Az írói siker és a művészi eredmény olykor sokáig várat magára. Mikszáth esetében a két „határozó kötet” hat évig késett, „valósággal váratott magára”. Ezek a kötetek „nyitányai legyenek eme kötetek” a későbbi munkásságának. A „szegény irodalom” stagnálásáról is beszélt, mely „még száz év előtt, hogy csak a csikósokkal való beszélgetésre alkalmas” volt. Elismerte, hogy mennyire magyar ez az irodalom, de féltette a „idegen levegő”-től, amit a kozmopoliták hoznak be, és a „túl népies irány”-tól, ami „átcsap a póriasba”. A „szecessziós témák” is aggasztották, melyekben „a bűnt akarja rokonszenvessé tenni”. Mindezzel szemben állította az „igazságkereső leányhősének kellemét, szépségét eszessége múlja felül” elvet.

Az „Almanach” és az irodalmi harc

Az „Almanach”-ról is szó esett, melyben „új írók, új irodalmi hangok keletkeznek”. E kiadványt is „rajzok” kísértették. Mikszáth egyfajta „kritikus, esetleg egy zsémbes vén laikus” szerepet is betöltött. Az irodalmi életben „két ellenséges tábor kavarog és tör egymás ellen kétfelől”. Ez a „vérháború” szerinte az „idegen levegő” és a „túl népies irány” között dúlt. Az egyik baj az idegen levegő, amit a kozmopoliták hoznak be. Ezek az alakok „mind a St. házból kerülnek ki”, és a „svengalizmus különféle változatai” jellemzik őket, a „bűnt akarják rokonszenvessé tenni”. A másik baj a túl népies irány, „mely átcsap a póriasba”, és ahol „a magyar nyelvet hogy bírják elcsavarni az együgyű parasztok”. Azok „akik németül gondolkoznak” elrontják a nyelvet. Ez az „észjárás és előadási forma szinte bőg a ködmönszagtól”. Az „elismert kritikus” szerint „két bajt kiáltasz, de csak egy van. a másik baj attól az egyiktől származik”. A doktor válasza erre: „Ismételni kell a dózist. Mindegy. Föl se kell venni.” Ez is mutatja a korabeli irodalmi viták hevességét.

A Mikszáth birtokok története: Földszerzés és adósságok

Mikszáth Kálmán életében a földszerzés fontos szerepet játszott. „1904. június 15-én” vásárolta meg „Szontágh Pál horpácsi birtokát”, mely „kb. 600 kat. hold kiterjedésű volt”. Ezt az eseményt „Nagy újságot hozok” felkiáltással jelentette be. A birtok megszerzése nem egyszerű „vásárlás” volt, hanem „a föld iránti mélységes bizalomé”. Úgy tekintett a földre, mint „anyám-e nekem a föld, füveivel, virágaival, fáival?” A „horpácsi földek hozamáról” is szó esett, és Mikszáth Kálmánnak „ugyancsak hasonlókból gyűlt össze” a vagyona, „ami újságírói, vagy más keresményből származnék”.

Az özvegye, Mikszáth Kálmánné szül. Mauks Ilona végrendelete (1924. július 2.) részletesen bemutatja a birtokok helyzetét és az öröklés rendjét. Eszerint „dr. kettéválasztották” a birtokokat. Az özvegy tulajdonában maradt egy „515 n. öl” területű rész, és „1929-ben még özv. tulajdonosaként” szerepelt. A birtokrészeket azonban „jelentős adósság terhelte”. Az özvegy végrendeletében az „akadémiai intézkedése folytán a m. tem boldogemlékű férjem Mikszáth Kálmán és két fiam dr. mán és néhai dr. alapot” említi. Külön rendelkezett „egy sor s a bejövendő vételár csatoltassék a sírkő alaphoz”. A „kedves menyemnek Földes Líviának” is adományozott „azokat az apróságok, amiket ő megszeretett”. Fia, „Kálmán fiam Edithke unokámnak” adta „evőeszközt”. A végrendeletben „Nelka Nővéremet hosszú súlyos megpróbáltatásának ideje alatt is a leggyöngédebben ápolták” és a „Temetési költségeimet Kálmán fiam viselje” szerepel.

Jogi viták és birtokrendezések a 20. század első felében

A Mikszáth birtokok történetét számos jogi vita és birtokrendezés kísérte a 20. század első felében. Az író hitvesének 1926-ban bekövetkezett halála után „dr. már Miskolc város főispánjává kinevezett dr.” alapján örökölt egy részt. A „dr. Mikszáth Kálmán” nevére „Széles mező dűlőben fekvő 1 hold 515 n.” terület vonatkozott. A „Balassagyarmati járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1929. azzal kelt feltűnést, hogy a több, mint három éve halott özv. kívül hagyható módon csökkentette a Mikszáth-birtokokat”. A „300 k. hold” és a „10,5 kat. hold” birtokrészek is szerepelnek a dokumentumokban.

A birtokok tulajdonjoga körül pereskedés is zajlott. A „pereskedő felek erdészei is határnak tekintették” a vitatott területet. „A Kúria az ítéletet feloldotta és új határozathozatalra utasította a fellebbezési bíróságot.” Végül a „fellebbezési bíróság az elsőfokú ítéletet mérsékelte, ugyanakkor elismerte a Mikszáth-örökösök 10,5 kat. leti igényei, a felperes Mocsárynak 17 kat. elutasította és kötelezte őket a Mikszáth-örökösöknek megítélt 10,5 kat. hold föld megváltására”.

A földreform és a Mikszáth birtokok sorsa 1945 után

1945-ben a Mikszáth birtokok sorsát alapjaiban változtatta meg a földreform. Horpácson, a birtokok „központjában”, egy „földigénylő bizottság” alakult, melyre „nehéz feladatok megoldása, nagy munka várt”. Horpács község határterülete ekkor „1090 kat. hold” volt. Ebből „57 kisgazda 110 kat. holdon” gazdálkodott, így „1,9 holdat tett ki”. Három középbirtok is volt, „összesen 680 kat. hold” területen. A „680 kat. hold területről 236 hold dr. Ferenc” birtokában volt.

A földreform során több birtokrész is állami tulajdonba került:

• „A gróf Brechtold-féle uradalom horpácsi részét, amely 180 kat. szántóból és 32 kat. hold legelőből állt.”
• „Mikszáth Kálmán és Edit ingatlanaiból 36 kat. holdat.”
• „Csillag Soma birtokából 173 kat. holdat.”Összesen „389 kat. hold” területet „osztottak szét”.

A „Nógrád-Hont k.e.e. vármegyei Földbirtokrendező Tanács 4980/1945. sz.” döntése alapján „dr. és Edit 200 kh-n felüli ingatlanai az 5600/1945. FM. sz. rendelet . . . igénybe” vételre kerültek. A „borsosberényi birtok 58 kat. hold volt”, és „teljes egészében a földreform céljaira való igénybevételéről 1945. határozott a tanács”. Az örökösöket „kötelezve ,,dr. nevükön álló, Borsosberényben elterülő, összesen mintegy 445 kat. hold” területet, „valamint az ahhoz tartozó gazdasági felszereléssel (épületekkel) együtt az államnak a földműves nép földhözjuttatása céljából . . . tulajdonul engedjék át” a „202/1945. számú megyei határozata a pusztaberki 98 kat. hold” birtokot is érintette. Az örökösök számára „a minimális juttatást igen alacsonyan, kb. holdat fenntartottak”. A Horpács községben fekvő „236 k. hold” terület is érintett volt. A „kormányrendelet 23. §-a értelmében a birtok megműveletlen” volt. A megszállás „vis major”. „Ferencet több hónapra fogolytáborba vitték”. A „kormányrendelet 15. §-a értelmében Dr. 300 k. hold” is szerepel a dokumentumokban.

Fellebbezések és a birtokrendezési döntések hatásai

A birtokrendezési döntések ellen számos fellebbezés érkezett. A „fentebb idézett fellebbezés szerzője - dr. megnyirbálták”. A „legmagasabb színtű állásfoglalás késlekedése hátráltatta” az ügyek rendezését. A „birtokrendező Tanács 41157/1946/III.” számú határozata 1946-ban „az 1945. 28-án kelt 617/1945. sz. határozatával a 600/1945. ME. sz. berki és Borsosberény községek határában elfekvő 793 kat. hold területű birtokából 300-300, összesen tehát 600 kat. holdat a megváltás alól való természetbeni mentesítését rendelte el”. Az „Országos Tanács az 5600/1945. FM. sz. rendelet 9. §-a alapján döntött”.

„Edit horpácsi lakosokat a tőlük megváltani rendelt 200-200 kat. hold erejéig az 5600/1945. FM. sz. rendelet 8. §. 2. bekezdése értelmében mentesítette” a földreform alól. A „földbirtokrendező Tanács idézett, 4980/1945. irata” is kiemeli a fellebbezések fontosságát. Az „őszi vetéssel van bevetve” terület aránya „körülbelül 8-9 kat. hold” volt. A „község határában mintegy 95 kat. hold”, melyből „55 kat. hold tavaszi aláfelszántva és mindössze csak 5 kat. hold van bevetve”. Egy „15 kat. holdból 5 kat-hold bevetett”. Az „őszi vetések aránya megfelelő” volt.

Az örökség és az irodalmi párhuzamok

Mikszáth Kálmán életében és műveiben a földhöz való viszony, az örökség és a hagyományok megőrzése kiemelt fontosságú volt. Munkásságára nagy hatással voltak a „biográfiai gyökerek”. „Mikszáth ifjúkorában nagyon sokat olvasott”, és „Dickens humora ragadta meg”. A Mikszáth-birtokok sorsáról szóló történet párhuzamba állítható irodalmi alkotásaival, ahol a „földdé vált könyvek” jövedelme is szerepel. A birtokügyek bonyolultsága rávilágít a Mikszáth család küzdelmeire, melyek a korabeli politikai és társadalmi változások tükrében értelmezhetők.

Az „öreg Borly” története, aki „egy régi órát ad ajándékba idősebbik unokájának”, és „az óra iránt tiszteletet és megbecsülést akar lelkében felébreszteni”, szintén az örökség és a hagyomány fontosságát hangsúlyozza. Az óra „török zarándoktól” származott, és „pás szerkezete van”. A történetekben a „kocka fordulását” is megvárja az, aki „nem törleszti az adósságokat, hanem szívósan várja”. Az „erkölcsi kötelességének tartja, hogy adósságait rendezze”. Egy „okiratot” is említ, mely „az óhajtott célnak megfelel”. Úgy érezte, „legalább egy ideig, mintha valóban kifizették volna”. Toots úr „remegve félti fiatal f…” alakja is felbukkan, amely a sebezhetőségre utal. Ezek az irodalmi utalások mélyítik a birtokok történetének értelmezését, és rávilágítanak Mikszáth irodalmi nagyságára, aki az emberi természetet és a társadalmi viszonyokat egyaránt mélyrehatóan ismerte.

tags: #csucsu #burger #szabadszallas