Sokan választják a zéró kólát a hagyományos, cukros üdítők helyett, azt gondolva, hogy kalória- és cukormentes mivolta miatt ártalmatlan az egészségükre nézve. Bár a nulla kalória és cukormentesség ténye csábító, a benne lévő mesterséges édesítőszerek, mint az aszpartám és az aceszulfám-kálium, messze nem olyan semlegesek a szervezet számára, mint amilyennek tűnnek. Ez a megközelítés gyakran abból a tévhitből fakad, hogy a cukor elhagyása automatikusan egészségesebbé tesz egy terméket. Azonban a tudomány egyre több kérdőjelet vet fel a cukormentes üdítők hosszú távú hatásaival kapcsolatban, különösen a rendszeres fogyasztás esetén.
Cukor nélkül - de nem kockázat nélkül: a mesterséges édesítőszerek szerepe
A cukormentes üdítők édes ízét mesterséges édesítőszerek adják, amelyek becsaphatják a szervezetet. Az édes íz hatására az agy cukorra számít, és a hasnyálmirigy inzulint kezd termelni. Mivel azonban valódi cukor nem érkezik, az inzulin hatása éhségérzetet vagy akár falási rohamokat válthat ki. Ha valaki csak alkalmanként fogyaszt cukormentes üdítőt, ez általában nem okoz gondot. A rendszeres fogyasztás azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezet hosszú távon több ételt kívánjon, ami testsúlynövekedéshez vezethet - épp az ellenkezőjéhez annak, amit sokan szeretnének elérni, különösen, ha fogyni szeretnének.
Az anyagcsere-szindróma és a cukormentes üdítők
Az anyagcsere-szindróma több, egymással összefüggő betegség és állapot együttese, amiket a hasi elhízás, a magas vérnyomás és a rendellenes koleszterinszint jellemez. Bár nem közvetlenül a cukor révén, a mesterséges édesítőszerek hozzájárulhatnak az anyagcsere-szindróma tüneteinek megjelenéséhez, így fogyás helyett valójában épp az ellenkező hatást érhetik el. Volt olyan kutatás, amely kapcsolatot talált a mesterségesen édesített italok fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázata között. Ez a jelenség arra utal, hogy a cukormentes címke ellenére ezek az italok befolyásolhatják a szervezet glükóz- és inzulinanyagcseréjét.
Mi a baj az édesítő szerekkel?
A bélflóra szerepe és az édesítőszerek
Felmerült az is, hogy az édesítőszerek hatással lehetnek a bélflórára, és ezáltal a cukoranyagcserére. Ezt az összefüggést azonban eddig főként állatkísérletekben sikerült kimutatni, emberi bizonyíték még nem egyértelmű. Mindazonáltal a bélflóra egészségének megőrzése kulcsfontosságú az általános jóllét szempontjából, és az édesítőszerek potenciális zavaró hatása további kutatásokat igényel. A bélmikrobiom egy komplex ökoszisztéma, amely befolyásolja az emésztést, az immunrendszert és még a hangulatot is, így bármilyen beavatkozás, mint például a mesterséges édesítőszerek fogyasztása, hosszú távú következményekkel járhat.
A vesékre gyakorolt hatás
A zéró kólák fogyasztásának más hátrányai is vannak. A vesékre is káros hatással lehet. A tudományos eredmények szerint azok, akik hetente több mint 7 pohár, azaz nagyjából napi egy doboz (354 ml) diétás kólát isznak, közel duplájára növelhetik a vesebetegség kialakulásának esélyét. Az üdítők magas foszfortartalma ráadásul vesekárosodást okozhat. A foszforsav és a cukor emellett nagy mennyiségben elősegíti a vesekőképződést. Ez aggasztó adat, figyelembe véve, hogy sokan naponta fogyasztanak cukormentes kólát, azt gondolva, hogy ezzel kímélik a szervezetüket.
Rákkeltő kockázat: aszpartám és aceszulfám-K
A mesterséges édesítőszerek viszonylag új összetevők, hosszú távú hatásaikat még mindig vizsgálják. Egyes kutatások szerint bizonyos édesítőszerek - például az aszpartám és az aceszulfám-K - összefüggésbe hozhatók egyes betegségek fokozott kockázatával. Egy nagy francia tanulmány több mint 100 ezer felnőtt adatait elemezve arra jutott, hogy az aszpartám és az aceszulfám fogyasztása megnövekedett daganatos kockázattal járhat együtt. A vizsgálat szerint az emlőrák kockázata 22 százalékkal nőtt, és az elhízással összefüggő daganatok esetében is magasabb értékeket találtak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még tavaly kijelentette, hogy az aszpartám "valószínűleg rákkeltő az emberre nézve". Bár ahhoz, hogy veszélyessé váljon, elég sokat kell belőle fogyasztani. A kockázat akkor kezd nőni, amikor mondjuk egy 60 kilós ember naponta több mint egy tucat dobozos aszpartámmal édesített diétás kólát iszik meg. Ésszerű mennyiségben fogyasztva azonban a koffein és a light kólában lévő aszpartám együttesen sem okozhat életveszélyes állapotot. Ennek ellenére a WHO állásfoglalása felhívja a figyelmet a mértékletes fogyasztás fontosságára és a potenciális kockázatokra.
Káliumhiány (hipokalémia) és izomproblémák
Orvosok arra figyelmeztetnek, hogy egyes üdítőitalok, elsősorban a cukrozott kóla, túlzott mértékben fogyasztva káliumszint-csökkenést, ezáltal izomproblémákat, szívritmuszavarokat okozhatnak. Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a megállapítást, miszerint a rendkívül nagy mennyiségű kólafogyasztás hipokalémiás állapothoz is (hypokalaemia) vezet. Ez azt jelenti, hogy a vérben csökken a kálium mennyisége, ami káros hatással van az izomfunkciókra.
A káliumhiány tünetei és következményei
A káliumhiányos állapot tünetei az enyhe gyengeségérzettől a görcsökig, bénulásig terjedhetnek. Több izomcsoport működését is érinti, így a mozgásban szerepet játszó vázizomzat mellett a szívizom és több más belső szervünk működését is befolyásolhatja. Esettanulmányok résztvevői fáradtságra, étvágycsökkenésre, állandó hányásra, izomgyengeségre, enyhe izomfájdalomra panaszkodtak, másoknál székrekedés alakult ki a bélmozgás érintettsége miatt. Az elektrodiagram egyes hipokalémiásoknál szívritmuszavarokat és akár szívkoszorúér-elzáródást is kimutatott. Legsúlyosabb esetben a hipokalémia akár izombénulást is okozhat, bár ez a következmény önmagában a túlzott üdítőfogyasztással nem alakulhat ki.
A veszélyes mennyiség és az üdítőtípusok
A hipokalémia kialakulásával az üdítőitalok gyakori összetevői közül több is összefüggésbe hoz a szakirodalom, ezek a cukrok, a koffein és a foszforsav. A koffein vízhajtó hatású és fokozza a vizelettel történő káliumvesztést, a túl sok foszforsav a szervezet sav-bázis egyensúlyára és elektrolitháztartására hat kedvezőtlenül, míg a cukrok a fokozódó inzulintermelésen keresztül csökkenthetik a vér káliumszintjét. A cukros kólákban valamennyi kritikus összetevő megtalálható, a vizsgálatok szerint is elsősorban ezen üdítőitalok idézhetnek elő alacsony káliumszintet. A mérsékelt mennyiségű fogyasztás nem jár ilyen kockázattal, a hipokalémia kialakulásához napi 2 litert meghaladó kóla rendszeres, hosszú távú fogyasztása vezethet. A vizsgálatok a súlyosabb tüneteket napi 7-8 liter elfogyasztása esetén tapasztalták. Ez extrém mennyiség, azonban a tapasztalatok szerint vannak, akik ilyen mennyiségben isznak üdítőket.
Más üdítőkből a panaszokat kiváltó összetevők részben hiányoznak, ezért káliumszint-csökkentő hatásuk enyhébb. Kisebb mértékben, de rendkívül nagy mennyiségben fogyasztva okozhat káliumhiányt a cukormentes kóla (koffein és foszforsav), az energiaitalok (koffein, cukrok) és más cukrozott üdítők is. A tanulmányok szerint a vizsgált páciensek teljesen felépültek, miután abbahagyták a kólafogyasztást, és káliumot szedtek orális vagy intravénás formában. Hipokalémiához számos más, gyakrabban kialakuló tényező is vezethet, ezek közé tartozik egyes vízhajtók szedése és bizonyos hormonzavarok.
A koffein hatásai és tévhitek
Sokan azért isznak akár több doboz kólát egy nap, mert a koffeintől élénkítő hatást remélnek. - A koffein sajnos nem energiát ad, csak elfedi a fáradtságérzetet, és amikor elmúlik a hatása, csak még fáradtabbnak érezzük magunkat, amit egy újabb adaggal tudunk megszüntetni. A szervezet nem hiába jelzi, hogy fáradt. Nem elnyomni kell ezt az érzést, hanem ha lehet, valóban pihenni - teszi hozzá Kreisz Andrea dietetikus. A kimerültség hosszú távon legyengíti és megbetegíti a szervezetet, rontja a koncentrációképességet. Helyettesíteni más koffeintartalmú, élénkítő hatású termékkel lehetne, de a szervezetnek a rendszeres pihenés, alvás tesz a legjobbat.
A koffeinnek valóban van vizelethajtó hatása. Ezt 2-3 csésze kávéval lehet elérni, miközben egy doboz kóla nagyjából egy csészényi kávé harmadának felel meg koffein szempontjából. Aki sok kávét és kólát iszik, annál ez a hatás idővel megszűnik. Semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a kólában lévő koffein serkentené a boldogsághormonként is ismert dopamin termelését a szervezetben. Az agyunkban lévő boldogságközpontot aktiválhatják, ahogy sok más dolog is: például a testedzés, vagy az étkezés.
A csontritkulás és a vesekőképződés veszélye
- Napi egy-másfél liter kóla rendszeres fogyasztása, más kedvezőtlen tényezőkkel összeadódva, mint a foszforban gazdag, kalciumhiányos táplálkozás, elégtelen D-vitamin-ellátottság, növeli a csontritkulás, továbbá a vesekőképződés veszélyét, és mint minden szénsavas üdítőital, refluxos tüneteket idézhet elő - figyelmeztet Kreisz Andrea. A foszforsav és a cukor emellett nagy mennyiségben elősegíti a vesekőképződést és a csontritkulást is. A kóla a fogakra is ártalmas. A kólában lévő foszforsav valóban árt a fogaknak, ez azonban más italokban is ugyanúgy megtalálható. Ráadásul csak nagyon kis koncentrációban található meg az üdítőben (0.055% körül), és nem is tartjuk sokáig a szánkban a kortyot, viszonylag keveset érintkezik a fogakkal. Heti egy-két alkalommal, kis mennyiségben fogyasztva még nem okoz gondot, a rendszeres kólafogyasztás azonban valóban nyomot hagyhat mosolyunkon.
Mi történik a szervezetben, ha kólát iszunk?
Elgondolkoztunk már azon, hogy mit tesz velünk egy doboz kóla, miután megittuk? A szomjat nem csillapítjuk vele, és az élénkítő hatás is gyorsan elillan.
Az első 20 percben: Egy dobozos kólával kb. 10 kávéskanálnyi cukrot juttatunk a szervezetünkbe, ami megemeli a vércukorszintünket. Ennek - no és a koffeinnek - köszönhetően feldobottnak érezhetjük magunkat. (Megjegyzendő, hogy a cukormentes kóla esetében a cukor hiányzik, de az édes íz továbbra is beindítja az inzulinválaszt, ami hosszabb távon hasonló problémákhoz vezethet.)
40 perc után: A koffein már teljes mértékben felszívódott, a hatása ilyenkor érezhető.
60 perc múlva: A kólában található foszforsav megköti a kalciumot, magnéziumot és cinket a vastagbélben, az anyagcsere felgyorsul. A magas cukorszint és a mesterséges édesítőszerek szintén fokozzák a kalcium vizelettel történő ürítését, plusz a koffein vízhajtó ereje is érvényesül lassan, tehát pisilnünk kell. A vizelettel kiürítjük a kalciumot, magnéziumot és cinket, melyek így nem tudják ellátni csonterősítő funkciójukat. Ezekkel együtt értékes nátrium és víz is távozik.
90 perc múlva: Kipisiljük az összes vizet, ami a kólában volt, minden értékes tápanyaggal együtt, amit a testünk arra használhatott volna, hogy hidratálja a szervezetünket. És ha ez nem lenne elég, jön a farkaséhség, a cukor utáni vágyakozás - némi rosszkedvvel fűszerezve.
George Prior kísérlete: a kóla drámai hatása
Néhány éve George Prior szerette volna megmutatni, hogy mennyire ártalmas az egészségre a kóla, ezért kóladiétába kezdett: naponta tíz doboz kólát fogyasztott. A hatás nem maradt el: a korábban izmos és egészséges Prior teste drasztikusan megváltozott. Úszógumit növesztett, sokat vesztett az izomtömegéből, 76-ról 87 kilóra hízott. A vérnyomása 129/77 volt, a kóladiéta után ez felkúszott 145/96-ra, ami jóval az ideális fölötti, így jelentősen megnövelte a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Prior elmondta, hogy hiába étkezett mellette egészségesen, a cukor utáni sóvárgását nem tudta leküzdeni. Ez a példa jól illusztrálja, hogy a rendszeres és nagy mennyiségű kólafogyasztás - még ha cukormentes is - milyen súlyos következményekkel járhat az egészségre nézve.
Ajánlott cukorbevitel és a hagyományos kóla
A szakmai ajánlások szerint felnőtteknek naponta legfeljebb 50 gramm hozzáadott cukrot lenne célszerű fogyasztani. A hozzáadott cukor nemcsak az ételekbe és italokba kerül bele, hanem a mézben, szirupokban, gyümölcslevekben és gyümölcslé-koncentrátumokban is megtalálható. Hogy ez milyen gyorsan összejön, azt jól mutatja, hogy 200 ml hagyományos kóla körülbelül 26-27 gramm cukrot tartalmaz - vagyis egyetlen pohár ital majdnem a napi ajánlott mennyiség felét fedezi. Aggasztóbb, hogy a magyar polcokon lévő kólákba még ennél is több, 37 gramm cukrot adagoltak, ami már 10-11 teáskanálnyinak felel meg. Ez már önmagában fedezheti egy felnőtt ember napi cukorszükségletét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata szerint a cukorból származó kalória nem jó, ha meghaladja a napi teljes kalóriabevitel 5 százalékát, törvényi szabályozás azonban erre nincsen. Különböző, tudományos alaposságuk tekintetében megkérdőjelezhető portálok írtak arról, hogy a kólában lévő nagyarányú cukor miatt visszaöklendeznénk az üdítőt, csak a benne lévő foszforsav "tartja lent" az italt. Ilyen mértékű cukorbevitel nyilvánvalóan nem tesz jót a szervezetnek, kihányni azonban nem fogjuk. Bizonyos gyümölcslevek például a kólánál is több cukrot tartalmaznak, mégsem ingerel hányásra. Az elhízásnak semmi köze a hirtelen cukormennyiség miatti inzulinlökethez, a zsír termelődése inkább köthető a fruktóz (gyümölcscukor) máj általi lebontásához. A cukros üdítők rendszeres fogyasztása azonban tényleg elhízáshoz vezet.
Mi a baj az édesítő szerekkel?
Konklúzió: mértékletesség a kulcs
Nem mondjuk azt, hogy ne igyunk kólát, heti egy-két alkalommal belefér egy-egy dobozos üdítő. A mértékletesség azonban nagyon fontos. Tartós panaszok, kérdések vagy egészségügyi problémák esetén érdemes orvoshoz vagy dietetikushoz fordulni. A cukormentes kóla, bár elsőre egészségesebb alternatívának tűnhet, hosszú távon számos kockázatot rejt magában, amelyek befolyásolhatják az anyagcserét, a veseműködést, és akár daganatos megbetegedések kockázatát is növelhetik. Az egészséges életmód részeként érdemes minimalizálni a mesterséges édesítőszereket tartalmazó italok fogyasztását, és helyette inkább vizet, ízesítetlen teát vagy frissen facsart gyümölcsleveket választani, mértékkel.
tags: #cukormentes #cola #gyakori