A szakképzés területén érvényesülő szabályozás, különösen a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos fizetési kötelezettség, az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, ami kezdetben némi zűrzavart okozott az alkalmazók körében. A jogszabályi környezet folyamatos finomítása, többek között kormányrendeletek és törvénymódosítások révén, igyekezett egyértelműsíteni a kötelezettségeket, a kedvezményeket és azok érvényesítésének módjait. Különösen kiemelendő a Magyar Közlöny 119. számában kihirdetett 2021. évi LXXXIII. törvény, amely számos kérdésre adott pontos választ, és részletesen meghatározta, hogy kik kötelezettek és kik nem a szakképzési hozzájárulás fizetésére, továbbá mely jövedelmek után kell hozzájárulást fizetni, és melyeket nem terhel ilyen kötelezettség. Ez a cikk célja, hogy részletes áttekintést nyújtson a szakképzési hozzájárulás, majd annak megszűnését követően a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények rendszeréről, különös tekintettel a cukrász szakképzésre vonatkozó szorzókra és a kapcsolódó adóváltozásokra.
A szakképzési hozzájárulás jogszabályi háttere és megszűnése
A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos fizetési kötelezettséget a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény szabályozta. A szakképzési hozzájárulás mértéke a hozzájárulás alapjának másfél százaléka volt. A hozzájárulás alapja némi kivétellel a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény által meghatározott alapnak felelt meg. A jogszabályi változások értelmében a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 2022. január 1-jével megszűnt. Ezzel egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények között megjelent a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye, melynek szabályait a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 17/A. §-a tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 2022. évi kivezetése kapcsán a törvénymódosítás rögzíti továbbá, hogy 2021. december hónapra előleget már nem kellett fizetni, és a 2021-ben befizetett előleg és a nettó kötelezettség különbözetét 2022-ben kellett rendezni.
A szociális hozzájárulási adó és a kapcsolódó kedvezmények
A 2022. évi adóváltozások egyik legnagyobb horderejű eleme a szociális hozzájárulási adó (Szocho) csökkentésének, illetve a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség eltörlésének 2022. január 1-ére történő előrehozatala volt. A Szocho mértéke az eredetileg 2022 júliusára tervezett 15,5%-os Szocho fizetési kötelezettség helyett már januártól 13%-ra csökkent. Tekintettel a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos csökkentésére, 87%-ról 89%-ra változott az SZJA-köteles jövedelem, illetve SZJA-előlegalap megállapításához szükséges szorzó mértéke azon magánszemélyek tekintetében, akik a szociális hozzájárulási adó megfizetésére kifizető hiányában saját maguk kötelezettek (pl. egyéni vállalkozók).
A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye minden más szociális hozzájárulási adókedvezményt követően érvényesíthető, ez a sorrend biztosítja, hogy adott esetben a fizetendő adót meghaladó adókedvezmény visszaigényelhető legyen.
1. Szakirányú oktatásra tekintettel érvényesíthető adókedvezmény
Az adókedvezmény alapvető szabályait a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szabályozza. Ez a rendelkezés szerint az adófizetési kötelezettséget csökkenti az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (1) bekezdése szerinti szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás arányosított önköltséges alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 órához viszonyított arányában számított összege. Fontos, hogy nem vehető figyelembe az olyan munkanap, amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult.
Az adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) alapján szakképzési munkaszerződést kötött. Szakképzési munkaszerződést csak duális képzőhely köthet a tanulóval, képzésben részt vevő személlyel, kivéve a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 248. §-ában szabályozott eseteket.
A központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza az önköltség összegét, mely 2022-ben 1 200 000 forint/fő/év. A szakirányú oktatás arányosított önköltségének adott évfolyamra meghatározott összege egyenlő az önköltség és a szakmánként alkalmazandó súlyszorzó szorzatával. A szakmaszorzót és az évfolyami szorzót a Vhr. 332/A-332/B. § tartalmazza.
Példa a cukrász szakképzésre:Cukrász képzés esetében a szakmai oktatás időtartama alapfokú iskolai végzettséggel 3 év, ebből a szakirányú oktatás 2 év (10. és 11. évfolyam). Az egynapi mértéket a tárgyhónap munkanapjaival szorozva kapjuk meg az egy tanuló (képzésben részt vevő személy) után érvényesíthető havi kedvezmény összegét.Munkanap alatt a szó hétköznapi jelentéséből kell kiindulni, és azt minden adózóra azonosan kell értelmezni. Ezért nincs jelentősége annak, hogy például július 1-je az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és az egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap (Semmelweis-nap), sem pedig annak, ha egy cégnél szombaton és vasárnap is dolgoznak a munkavállalók.
Előfordulhat, hogy a duális képzőhelyen a szakirányú oktatás egy munkanapra tömbösítve történik. Ilyenkor lehetnek olyan munkanapok, amikor a tanuló sem a képzőhelyen, sem a szakképző intézményben (szakiskolában) nem jelenik meg. Például, ha a szakképző intézményben teljesített oktatás minden páratlan héten hétfőtől péntekig zajlik, a szakirányú oktatás pedig a duális képzőhelyen minden páros héten hétfőtől csütörtökig valósul meg, akkor a tanulónak a páros hetek pénteki napjain nem kell sem a képzőhelyen, sem az iskolában megjelennie, ugyanakkor munkabér ezekre a napokra is jár, így azokra is elszámolható a kedvezmény.
Kérdések és speciális esetek a szakirányú oktatás kedvezményének érvényesítése során
Sikertelen vizsga esetén:Kérdésként merülhet fel, hogy mely időpontig jár a képzőhely részére a kedvezmény, ha egy befejező évfolyamos, szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti a szorgalmi időszak végeztével („megbukik”). A Szocho tv. szerint a kedvezményt - többek között - az érvényesítheti, aki a tanulóval az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést kötött. A kedvezmény érvényesítésének feltétele tehát a tanulói jogviszony és a szakképzési munkaszerződés megléte. A szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatás időtartamára köthető, azonban ha a tanuló megbukik, akkor a szakirányú oktatás nem teljesül. A szakirányú oktatás a javítóvizsga letételével fejeződik be, ugyanakkor a szakmai oktatásnak - az őszi vizsgaidőszakban esedékes - szakmai vizsga már nem része. Az Szkt. 56. § b) pontja alapján „megszűnik a tanulói jogviszony az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, kivéve, ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz, akkor a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján”. Tanulói jogviszony hiányában a szakképzési munkaszerződés is megszűnik, ezért a szakképzési munkaszerződés befejezésének határidejét módosítani kell a javítóvizsga határidejére. A kedvezmény eddig az időpontig számolható el.
Sikeres vizsga és szabadság, betegszabadság:Vegyünk egy másik esetet, amikor a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban (legyen ez a május-júniusi vizsgaidőszak), június 1-jén sikeres szakmai vizsgát tesz. Az Szkt. 87. § (2) bekezdése értelmében „a tanuló, képzésben részt vevő személy részére a szakképzési munkaszerződés alapján járó díjat havonta kell folyósítani”. Kedvezmény arra a munkanapra számolható el, amelyre a tanuló, képzésben részt vevő személy munkabérre jogosult. A rendes szabadság idejére járó távolléti díj munkabérnek minősül, azonban a betegszabadságra járó távolléti díj minősítése már kevésbé egyértelmű. Az Szkt. kimondja, hogy a szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. szerint pedig a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. Mindezek együttes olvasata alapján a betegszabadság idejére járó távolléti díj az Szkt. (és az Mt.) alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérnek minősül. Ezzel ellentétben a táppénz egy adóköteles társadalombiztosítási ellátás, mely nem tekinthető az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérnek, tekintettel arra, hogy a táppénz összegének meghatározása nem az Szkt. szabályai szerint történik.
2. Sikerdíjkedvezmény
A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza az ún. sikerdíjkedvezmény szabályait. E szerint ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tesz, akkor a tárgyhónapban és az azt megelőző időszakban a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogszerűen igénybe vett adókedvezmény 20 százalékának megfelelő összeg további kedvezményként illeti meg a képzőhelyet. A sikerdíjkedvezmény feltétele az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább 6 hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződés (tanulószerződés).A sikerdíjkedvezmény igénybevételéhez az akkreditált vizsgaközpont a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgájáról igazolást állít ki a duális képzőhely számára, és azt a sikeres szakmai vizsgát követő 15 napon belül megküldi. A sikerdíjkedvezményt az a duális képzőhelyként nyilvántartásba nem vett munkáltató is érvényesítheti, aki a Vhr. 248. §-a szerint módosított munkaszerződéssel biztosítja a szakirányú oktatást. A sikerdíjkedvezményt ugyanazon tanuló (képzésben részt vevő személy) után több képzőhely is igénybe veheti, ha a képzésben egymást követően több képzőhely is részt vett. A sikerdíjkedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sikeres vizsga hónapjában az adózónak van-e tanulója.
A továbbtanulókat segíti a szakmák utcája
Példa a sikerdíjkedvezmény érvényesítésére:Egy cég szakképzési munkaszerződést köt egy tanulóval 2021. januárban. A szakképzési munkaszerződés 2022 augusztusában közös megegyezéssel megszűnik. Ezt követően 2021 szeptemberében egy új képzőhely köt a tanulóval szakképzési munkaszerződést, majd 2022 júniusában a tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz. A sikeres vizsgáról mindkét képzőhely július 8-án kapja kézhez az igazolást, az igazolás kelte 2022. június 28.Az első képzőhelynél 2021-ben 8 hónapig állt fenn a szakképzési munkaszerződés, melyre tekintettel a képzőhely az Szkt. 107. § (2) bekezdése szerinti adókedvezményt igénybe vette. Ezen 8 havi kedvezmény 20 százalékát érvényesítheti a 2022. június havi 2208 jelű bevallásban. Ezt akkor is megteheti, ha 2022-ben már egyáltalán nem szervezett gyakorlati képzést.A második képzőhely a 2021. szeptembertől decemberig tartó időszakra figyelembe vett 4 havi szakképzési hozzájárulási kedvezmény 20 százalékát és a 2022. január-június közötti időszakra figyelembe vett Szocho adókedvezmény 20 százalékát érvényesítheti a 2022. július havi bevallásban.A sikerdíjkedvezményt abban a havi bevallásban kell szerepeltetni, amely hónapban a sikeres vizsgáról az igazolást kiállították. A sikerdíjkedvezmény igénybevételének feltételét ugyanis nem önmagában a sikeres szakmai vizsga, hanem kifejezetten az arról kiállított igazolás képezi.
3. Csökkentett mértékű kedvezmény a háromszereplős foglalkoztatás esetén
Mind a szakirányú képzés adókedvezménye, mind a sikerdíjkedvezmény 50 százalékban érvényesíthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy. Lényegében egy háromszereplős foglalkoztatásról beszélünk, melyben a felek: a képzésben részt vevő személy, a duális képzőhely és egy másik foglalkoztató. A foglalkoztatásra irányuló más jogviszony fennállásáról a képzésben részt vevő személyt nyilatkoztatni szükséges, annak fennállását a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt folyamatosan vizsgálni kell. A kedvezményt csak azokra a napokra kell csökkentett mértékben figyelembe venni, amely napokon a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennáll a másik foglalkoztatási jogviszony.
4. Átmeneti rendelkezések a régi Szkt. alapján kötött együttműködési megállapodásokra
Átmeneti rendelkezés alapján érvényesíthető a kedvezmény a régi Szkt.-nak a 2019. december 31-én hatályos rendelkezése szerint megkötött olyan együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében, amely a tanulót családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza. Ekkor a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontját úgy kell alkalmazni, hogy az ott meghatározott mérték 70 százalékát lehet az adóév munkanapjai közül azokra figyelembe venni, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi 7 órát. Az alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0. Az átlagolást az együttműködési megállapodás leteltét követően lehet elvégezni úgy, hogy az együttműködési megállapodás időtartama alatt megvalósult összes gyakorlati óraszámot elosztjuk a gyakorlati időszak napjainak számával.
Duális képzés adókedvezménye a felsőoktatásban
A duális képzés adókedvezményét a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy mi minősül duális képzésnek. Az Nftv. 108. § 1b. pontja szerint duális képzés az a képzés, amelynek során a hallgató a képzési program részeként, a képzés teljes idejének legalább felében, de legfeljebb kétharmadában, duális képzőhelyen végzi gyakorlati képzését, és amellyel összefüggésben a duális képzőhely hallgatói munkaszerződést köt a hallgatóval. Az adókedvezményt az érvényesítheti, aki a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést kötött. Az alapnormatíva mértéke a központi költségvetésről szóló törvény szerint 2022-ben 650 000 forint/fő/év. Az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.Duális képzésben egészségtudomány képzési területen tanulmányokat folytató hallgató esetében a tárgyhavi kedvezmény összege az alapnormatíva, a súlyszorzó, az egy munkanapra jutó arányosított összeg és a duális képzőhelyen töltött munkanapok számának szorzataként alakul.
Bevallási és elszámolási tudnivalók
A bevallási időszak tekintetében a szociális hozzájárulási adókedvezmény előlegének és elszámolásának bevallására a 08-as bevallás szolgál. Előleg bevallása során a hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szociális hozzájárulási adóelőleget fizet. Az önköltség alapján számított adókedvezmény a törvényi feltételek teljesülése esetén visszaigényelhető. Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton bevallja, és az adókedvezményeket is figyelembe véve fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy élhet a visszaigénylés lehetőségével.
Az adóhatósági ellenőrzés figyelme a bevallási, illetve befizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére is kiterjed, hiszen a vizsgálat az ellenőrzés során nemcsak az éves adó összegét állapítja meg, hanem kontrollálja az év 1-11. hónapjára vonatkozóan bevallott és befizetett adóelőleg összegét is. Ennek következtében amennyiben az ellenőrzés ezen adókötelezettség nem, vagy csak részbeni teljesítését állapítja meg, a szabálytalanság rögzítése mellett jogkövetkezményként mulasztási bírság kiszabására is sor kerülhet.
A szakképzési hozzájárulás éves elszámolású adó volt. Akinek nincs alkalmazotta, annak nem kellett fizetnie a szociális hozzájárulási adót.
Továbbképzések és a képzési kínálat
A jogszabályi környezet folyamatos változása miatt elengedhetetlen a naprakész ismeretek megszerzése. Számos szolgáltató kínál különböző továbbképzési formákat, amelyek segítenek eligazodni a bonyolult szabályrendszerben.
- Hagyományos tantermi továbbképzések: Az aktuális vírushelyzetnek megfelelő résztvevő számmal és a szükséges biztonsági előírások betartása mellett kerülnek megszervezésre, a megszokott helyszíneken, a megszokott oktatókkal. Ezek a továbbképzések gyakran olyan extrákat is kínálnak, mint e-könyvek, e-továbbképzések, szakterület-specifikus e-learning kedvezményekkel, vagy kérdés-válasz adatbázisok.
- Élő online közvetítés: Otthonról (irodából), valós időben nézhetők és hallgathatók az előadások, mintha a tanteremben ülne a résztvevő. Lehetőség van kérdések feltevésére is az előadóknak. Ez a megoldás kombinálja az otthon (iroda) biztonságát a tantermi képzés előnyeivel.
A munkáltatóknak érdemes figyelni arra, hogy a 2021. évre járó SZÉP-kártya juttatás teljes összege még 2021. december 31-ig kifizetésre kerüljön, ugyanis amennyiben egy 2021. évre járó SZÉP-kártya juttatás 2022-ben kerül kifizetésre, akkor az után már a Szocho fizetési kötelezettség is fennáll.
tags: #cukrasz #szakkepzesi #hozzajatulas #szorzo