Az Ornish-diéta és átfogó életmódprogram: a szív- és érrendszeri egészség forradalmasítása

Az egészségtudatos életmód egyre inkább előtérbe kerül a modern társadalomban, ahol a civilizációs betegségek, mint a szív- és érrendszeri problémák vagy a cukorbetegség, aggasztó mértékben terjednek. Ebben a kontextusban különösen fontos szerepet játszanak azok a módszerek, amelyek tudományosan megalapozottan kínálnak megoldást ezen kihívásokra. Dr. Dean Ornish amerikai kardiológus professzor nevéhez fűződő életmódprogram, melynek szerves része az Ornish-diéta, egy ilyen komplex és bizonyítottan hatékony megközelítést képvisel.

Bevezetés az Ornish-programba: Több mint egy diéta

Az Ornish-diéta, vagy ahogyan megalkotója, Dr. Dean Ornish kardiológus professzor inkább nevezi, Ornish-étrend, nem csupán egy fogyókúrás módszer, hanem egy átfogó életmódprogram szerves része. Elsődleges célja nem a fogyás, hanem a krónikus szív- és érrendszeri betegségek panaszainak gyógyszer nélküli enyhítése, sőt, akár visszafordítása is. A fogyás, amennyiben indokolt, csupán pozitív mellékhatásként jelentkezik. Dr. Ornish kutatásai több mint harminc évvel ezelőtt kezdődtek, és klinikai vizsgálatokkal igazolta, hogy a súlyos koszorúér-betegség progressziója átfogó életmódváltással megállítható, sőt bizonyos mértékben vissza is fordítható gyógyszerek, illetve sebészeti beavatkozás nélkül. Ezt a rendkívül zsírszegény étrendet visszafordító étrendnek (reversal diet) nevezte. Az egészségeseknek az étrend és a program egy könnyített változatát javasolta, vagyis a megelőző étrendet (preventive diet).

A program a stresszkezelést, a testmozgást és a támogató csoportüléseket is magában foglalja, hangsúlyozva az életmód több szegmensének összehangolt változtatását. Különösen pozitív, hogy a rendszer egységesen kezeli az életvitel több tényezőjét is, és olyan programot dolgoz ki, ami mindegyik területen komoly változtatásokat eszközöl. A program abszolút "evidence-based" alapokon nyugszik. Dean Ornish neves amerikai orvosi szaklapokban leközölt klinikai vizsgálatokkal bizonyította, hogy milyen szinten képes befolyásolni a különböző betegségek során kialakuló elváltozásokat, csak az életmód megváltoztatásával. Konkrétan a koleszterinszintre, a vérnyomásra vagy a vércukorértékekre, azaz egzakt módon mérhető paraméterekre gondolva, a szív- és érrendszeri betegeknél kardio-CT-vel vizsgálták a koszorúerek meszesedését: a meszes plakk nemcsak megállt a növekedésben, hanem mintegy leoldódott a koszorús erek faláról a felmérés során.

Az Ornish-étrend alapelvei és a Spektrum rendszer

Az Ornish-étrend a tiltás és a korlátozások helyett a szabadságot és a választási lehetőségeket, az életörömöt helyezi előtérbe. A program alapja egy rendkívül zsírszegény étrend, amely elsődlegesen növényi alapú, szinte vegán jellegű. Célja az emelkedett koleszterin- és vérzsírszint csökkentése, valamint az ezek által okozott vagy összefüggésbe hozható érelmeszesedés, érszűkület és -elzáródás, a magas vérnyomás megelőzése és visszafordítása.

Az étrend legszigorúbb változata csupán 10 energia%-nyi zsírt tartalmaz, ami a jelenleg érvényes táplálkozási ajánlásnak közel csak harmadát engedélyezi. Mivel a koleszterin csak az állati eredetű termékekben található, ezért ennek minél kisebb arányú felvétele érdekében az étrend ezek közül csak a 0,1%-os tejet és joghurtot, illetve a tojásnak csak a fehérjéjét engedélyezte. A húsokat, belsőségeket, halakat és a zsírdúsabb tejtermékeket viszont száműzi. Még a növényi olajok és az olajos magvak is kerülendő listára kerültek, mivel tartalmaznak bizonyos telített zsírsavat, még ha elhanyagolható mennyiségben is az állati forrásokhoz képest. Ezzel szemben a növényekben található emészthetetlen élelmi rostok nagy mennyiségű felvétele biztosítja nemcsak a megfelelő emésztőrendszeri működést, de jóllakottság érzetet is kelt, így még a kisebb energia-felvétel mellett sem kínozza az éhség az életmódváltót.

A Spektrum rendszer: személyre szabott megközelítés

Ornish a program elemeit a szivárvány sugaraihoz hasonlóan tette személyre szabhatóvá, választási lehetőségek széles tárházát nyújtva. A Spektrumnak nevezett rendszer étrendjében az egyes nyersanyagokat, élelmiszereket öt csoportba sorolta azok zsír-, telített zsírsav-, cukor-, sótartalma alapján, valamint attól is függően, hogy milyen gyakorisággal ajánlott a fogyasztásuk. A rendszer lényege, hogy minél többet változtat valaki, vagyis a Spektrumnak minél inkább az egészségesebb vége felé mozdul el, annál többet profitálhat ebből.

1. 1-es csoport (leginkább egészséges választás): Jellemzően növényi alapú, nagyon alacsony zsír-, telített zsírsav-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek. Akut probléma esetén (például szívinfarktus, szélütés) törekedni kell az ide tartozó nyersanyagokból, élelmiszerekből történő választásra.

   • Gabonák: Teljes kiőrlésű gabonák, gabonatermékek. A finomított gabonaipari termékek és a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek nem ajánlottak.
   • Zöldségek, gyümölcsök: Lehetőleg a legkevésbé feldolgozott formában, alapvető a fogyasztásuk.
   • Hüvelyesek: Fontos fehérjeforrások a növényi alapú étrendben.
   • Olajos magvak, növényi zsiradékok: Csak mutatóban kerülhetnek az étrendbe a megcélzott alacsony zsír-energia arány miatt. A pálma és kókusz eredetű zsiradékok kerülendők.
   • Tojás: Csak a tojásfehérje fogyasztható.
   • Tejtermékek: Csak és kizárólag a csökkentett zsírtartalmú változatok, azok is ritkán.
   • Húsok, halak: Száműzöttek.
   • Egyéb: Cukor kis mennyiségben fogyasztható, kávé, tea, alkohol, olajok, mogyoró és szezámmag a tiltólistán szerepelnek.

2. 2-es csoport (egészséges választás): Szintén elsősorban növényi alapúak, de valamivel nagyobb a zsírtartalmuk (főleg telítetlen zsírsavakat tartalmaznak); ilyenek például a különböző magvak és diófélék, az avokádó, az olívaolaj és a lazac. Az egészségi állapot javulásával, az illető már válogathat a 2-es csoportból is.

3. 3-as csoport (közepesen egészséges választás): További halfajokat (például tőke- és tonhalat), tenger gyümölcseit, finomított cukrot is tartalmaz, ezen kívül több telített zsírsavat tartalmazó olajfajtákat (például kukoricacsíra-olajat) is. Gyógyulásával, később a 3-as csoportból is választhat a program többi elemét is követve.

4. 4-es csoport: Az, akinek a betegségek megelőzése a célja (mivel megfelelő egészségnek örvend), már áttérhet a 4-es csoportra is, miközben étrendjében az első három csoport táplálékai dominálnak továbbra is.

5. 5-ös csoport (legkevésbé egészséges élelmiszerek): Ezekben található a legkevesebb védőanyag, ugyanakkor a legtöbb bennük a nem kívánatos transz- és telített zsírsav. A baromfihúsok a kevésbé egészséges, a vöröshúsok meg a legkevésbé egészséges kategória lakói. Még mérsékelt alkoholfogyasztást is engedélyez a diéta, tehát alkalmanként maximum 330 milliliter sört, 1,5 deciliter minőségi száraz bort vagy 4 centiliter tömény italt.

A Spektrum rendszerben minél súlyosabb valakinek az egészségi állapota, annál inkább az 1-es kategóriájú nyersanyagok közül javasolt választania, vagyis az étrendje annál szigorúbb (de nem unalmas, hiszen az ízekben, zamatokban gazdag). Az állapot javulásával tovább haladhat az 5-ös csoport felé, de bármilyen rosszabbodás esetén javasolt visszatérnie az 1-es csoporthoz vagy az arra jellemző - zsírszegény, hozzáadott cukrot, sót nem tartalmazó, jellemzően növényi eredetű - nyersanyagokhoz, élelmiszerekhez. A csoportba való besorolást a kezelőorvos és a dietetikus határozza meg elsősorban, de a betegek, életmódváltók maguk is eldönthetik, hogy melyikből szeretnének gyakrabban választani a saját egyéni céljaiknak megfelelően.

Makrotápanyagok aránya és kritika

Az Ornish-diéta szigorú vegetáriánus étrenden alapszik, és a táplálkozással bevihető zsiradék mennyiségét a napi energiabevitel maximum 10%-ára korlátozza. Külön hangsúlyt fektet a koleszterinbevitelre, mely nem haladhatja meg a napi 5 milligrammot. Ezzel szemben az egészséges hazai felnőtt lakosság számára ajánlott zsírbevitel az összes energiabevitel 30%-át teheti ki, az ajánlott koleszterinbevitel mennyisége pedig maximum 300 mg/nap. A koleszterinszegény diétákban is csak 100-200 mg/napra korlátozzák a koleszterinbevitelt, tehát a diéta megszorítása valóban drasztikus.

Dr. Ornish diétájában a makrotápanyagok aránya a szénhidrátok javára tolódik el, az összes energiabevitel 75%-át szénhidrát, 15%-át fehérje alkotja. A szénhidrát-bevitel az összes-energia arányában elérheti a 70-75%-ot (sőt, egyes helyeken láttam akár 80%-o arányt is), meghatározó módon itt az összetett szénhidrátokra épül az étrend. Ez egy 2.000 kcal-s étrend esetén 390 g szénhidrát beviteléről van szó. Emiatt hiába válogat az étrend az alacsony-közepes glikémiás indexű élelmiszerek köréből, a teljes glikémiás terhelése magas lesz. Az étrend egyik alapját a teljes kiőrlésű gabona, illetve a gabona-termékek adják.

Az étrendi elemzések szerint a fehérje energián belüli rész-aránya nagyságrendileg jó (16-18%). Talán még mennyiségre is megfelel az átlagos elvárásoknak, bár az egyik vizsgálatban mért 66 grammos átlag egy nagyobb termetű, felnőtt, fizikailag is aktív embernél kevés is lehet. A legfőbb probléma viszont az, hogy a fehérjebevitel szinte teljes mértékben növényi forrásokból származik. Amellett, hogy a növényi eredetű fehérjék biológiai hasznosulása rosszabb, mint az állati eredetűeké, problémás lehet az esszenciális aminosavak bevitele. Bár külön-külön a növények inkomplett fehérjeforrásnak tekintendők, megfelelő arányuk, keverékek alkalmazásával (komplettálással) teljes értékű fehérjeforrás állítható elő belőlük, mely az összes esszenciális aminosavat tartalmazza. A szója - mint legnagyobb biológiai értékű növényi fehérjeforrás - kiemelt használata szintén elősegíti az aminosavszükséglet biztosítását; a komplettáláshoz hozzájárul még a tej vagy joghurt is.

A zsírok tekintetében az Ornish-étrend zsírbevitele extrém alacsony, kb. 6-12 e% körüli szintet is elérhet. Ilyen kis zsírbevitel esetén már a zsírsav-összetétel vizsgálatának nem sok értelme van. Teljesen egyértelmű, hogy az esszenciális zsírsavakból (a mérés szerint összesen 2 e%) gyorsan hiányállapot alakulhat ki. Az omega-3 hiány komoly lehet, hiszen a növényekben ritka a jó omega-3 forrás (dió, lenmag), abban is a rosszul hasznosuló alfa-linolénsav van jelen.

Az életmódprogram további elemei

Az Ornish doktor programját a fő életmódproblémáknak megfelelően állította össze. A táplálkozás csak egyik összetevője az Ornish diétának. Ez inkább életmód, mint étkezési terv.

Stresszkezelés és érzelmi támogatás

Az Ornish-program kiemelt figyelmet fordít a fokozott stresszválasz csökkentésére és a stressztűrés fokozására stresszkezeléssel kapcsolatos gyakorlatok bevonásával. Ezek közé tartoznak például az imaginációs gyakorlatok (pl. egy biztonságos, nyugodt hely elképzelése), a légzőgyakorlatok, valamint a jóga és meditáció. A meditáció segít elmélyíteni az evés igazi jelentőségét és a táplálkozás hatását a szervezetre. Emellett Ornish különösen nagy jelentőséget tulajdonít a támogató csoportüléseknek, melyek a szociális izoláció, a magányosság érzését segítik csökkenteni, felszámolni, amelyek a szív (átvitt értelemben való) megnyitását mozdítják elő. A másokkal való kapcsolatteremtéshez nélkülözhetetlenek a kommunikációs készségek. A program arra tanítja a betegeket, hogy nyíltan fejezzék ki érzéseiket és nyitottan, beleérzően hallgassanak meg másokat, próbálják megérteni őket. A „szívmegnyitáshoz” azt javasolja, hogy a páciensek gyakorolják az együttérzést, a megbocsátást, az emberbaráti érzéseket. A heti kétszeri, pszichoterápiás jellegű találkozókon a programban résztvevők kezdetben főleg a programban való haladásukról, ezzel kapcsolatos problémáikról beszélnek, majd a szakemberek arra biztatják őket, hogy próbálják leengedni a szívüket körülvevő falakat, azaz nyíljanak meg.

Érdekes megjegyezni, hogy a magyar nyelv rendkívül gazdag a szívvel kapcsolatos kifejezésekben, képekben, és igen szemléletesen írja le ezekkel az érzések-érzelmek szívre gyakorolt hatását: pl.: „összeszorult a szíve”, „fáj a szíve” valaki után, „megszakadt a szíve”, „darabokra tört a szíve”, „szívére vesz”, „nagy kő esett le a szívéről”, „nehéz/könnyű lett a szíve”, „szívszaggató fájdalom”, „megkeményítette a szívét”. A „kőszívű” vagy „keményszívű” kifejezés, érdekes módon, valóban utalhat arra is, hogy a koszorúerek elmeszesedtek, megkeményedtek.

Rendszeres fizikai aktivitás

A program lényeges részét képezik a testgyakorlatok. Minimális „adagként” jó állapotban levőknek heti 3 x 60 perc testmozgást ír elő, bár inkább a napi 30-40 perces testgyakorlatot javasolja, ami a legegyszerűbb esetben séta. A stressz kezelése nagy jelentőségű, és a testmozgás területén a napi 30-60 perces, állóképességi és erőfejlesztő gyakorlatokat is tartalmazó mozgás az ideális, de minimálisan szükséges a napi 20 perc. Mivel sok esetben komoly szívbetegekről van szó, nyilvánvaló, hogy különösen fontos a testmozgás időtartamát és erősségét a beteg állapotának megfelelően alakítani.

Ornish mind objektív, mind szubjektív mutatókat alkalmaz a betegek biztonsága érdekében, és alapvetően fontosnak tartja e mutatók figyelését és az állandó orvosi kontrollt főleg az első időszakban. Az objektív mutató a szívfrekvenciával (a percenkénti szívösszehúzódással) kapcsolatos. A sporttudományi ismereteknek megfelelően, a biztonságos intenzitástartománynak az felel meg, amikor a testgyakorlat közbeni szívfrekvencia a kornak megfelelő, becsült maximális érték 50-60 %-át nem haladja meg kezdetben. Súlyos szívbetegek vagy testmozgást soha nem végzők esetében ez az érték csak 45-50 % lehet eleinte. Később, fokozatosan (tünetmentes felnőtteknél már az elején is) ez az érték felmehet 60-80 %-ra. Az objektív adat mellett Ornish a Borg-féle szubjektív erőkifejtési-fáradási skálát is figyelembe veszi (6-10: könnyed érzés; 11-15: nehezebben megy a mozgás, fáradtság jelentkezik, mert érezhetően erőkifejtés szükséges; 16-20: nagyon nehéznek tűnik a mozgás, maximális erőkifejtést igényel). Az intenzív 12 hetes szakaszhoz, a „kezdők” és a legyengültek számára Ornish kidolgozott egy olyan sétaprogramot, mely során fokozatosan nő előbb a séta ideje, majd erőssége. Edzettebb, jó állapotban levő egyéneknél a nagy izmokat megmozgató, aerob, ritmusos és rendszeres testgyakorlatokat, sportokat javasol a program, pl. tornagyakorlatok, gyors séta, kocogás, tánc, biciklizés, úszás, evezés. Kiemeli, hogy ezek az „edzések” mindig 5-10 perces bemelegítéssel és 10-15 perces levezetéssel kell, hogy folyjanak.

Dohányzásról való leszokás

A program elengedhetetlennek tartja a dohányzásról való leszokást a nikotin és az égéstermékek szívkárosító hatása miatt. Ez a tétel önmagában is jól mérhető kockázatcsökkenést eredményez.

Az Ornish-program tudományos alapjai és hatásai

Az Ornish-program előnyei közé tartozik a személyre szabott módszer és a tudományosan igazolt hatásosság. Dr. Dean Ornish tanulmányai arra engednek következtetni, hogy az étrend zsír- és koleszterintartalmának jelentős mértékű csökkentése mérhetően csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezáltal elkerülhetővé és kezelhetővé válik a rettegett infarktus vagy éppen a hirtelen szívhalál is.

Dean Ornish neves amerikai orvosi szaklapokban leközölt klinikai vizsgálatokkal bizonyította, hogy milyen szinten képes befolyásolni a különböző betegségek során kialakuló elváltozásokat, csak az életmód megváltoztatásával. Gondolunk itt konkrétan a koleszterinszintre, a vérnyomásra vagy a vércukorértékekre, azaz egzakt módon mérhető paraméterekre. Sőt, a szív- és érrendszeri betegeknél kardio-CT-vel vizsgálták a koszorúserek meszesedését: a meszes plakk nemcsak megállt a növekedésben, hanem mintegy leoldódott a koszorús erek faláról a felmérés során.

Egy 1998-ban végzett kutatásban felmérték az Ornish-étrend hosszú távú hatását. A követői átlagosan 11 kilót fogytak egy év alatt, és öt évvel később még mindig legalább 6 kilóval könnyebbek voltak az eredeti súlyukhoz képest. A kontrollcsoport tagjai ezzel szemben ennyi idő után már nagyobb testtömeggel rendelkeztek, mint a diéta elején. 2015-ben a Journel Cell Metabolism szaklapban megjelent tanulmány szerint a zsír csökkentése a diétában 67%-kal nagyobb súlyvesztést eredményezett, mint a szénhidrátok csökkentése.

Telomér-aktivitás és életmód

Dr. Elizabeth H. Blackburn munkatársával, Dr. Dean Ornish-sel közösen végzett kutatása a telomér-aktivitás és az életmódváltás közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet. A telomér a kromoszómák végeinek genetikai információt nem hordozó védősapkája. A telomeráz egy olyan enzim, amely a telomér felépítését végzi. Erre azért van szükség, mert sejtosztódáskor, a kromoszóma másolásának következtében, a telomér végződésből mindig letörik egy kis darab. A kutatók prosztatarákos betegek vérből származó sejtjeit vizsgálták három hónapon át tartó intenzív és szigorúan kontrollált komplex életmód-változtatás után. Az eredmények azt mutatták, hogy az átfogó életmódváltás képes növelni a telomeráz aktivitást, ami a sejtek öregedésének lassulásával és az élettartam meghosszabbodásával hozható összefüggésbe. Ezzel megdőlni látszott az addigi nézetünk, miszerint a génjeinkben kódolt információk révén sorsunk „eleve elrendeltetett”. Mára már tudjuk, hogy az öröklött információk, hajlamok mellett az életmód is jelentős hatással bír a genetikai kód „kibontakozására”.

Prevenció és terápia

Dr. Ornish az általa összeállított és saját magán is kipróbált módszerét a következő kórállapotok megelőzésére, ill. visszafordítására javasolja: szív- és érrendszeri betegségek (az emelkedett koleszterin-, vérzsírszint, ill. a vérnyomás csökkentésére), 2-es típusú cukorbetegség, prosztata- és emlőrák, de mindezek mellett mintegy pozitív mellékhatásként a megfelelő testtömeg elérését is felsorolhatjuk. Az Ornish-program több elemből épül fel, mindegyik egyformán fontos, ezek együttesen érik el az említett hatásokat.

Az Ornish-diéta előnyei és hátrányai

Hasonlóan más diétákhoz, az Ornish-diétának is vannak előnyei és hátrányai.

Előnyök

• Tudományosan megalapozott: Az Ornish-diéta nem valami újkeletű hóbort, hanem egy tudományosan megalapozott, szigorúan növényi alapú étrend.
• Komplex megközelítés: A program nem szorítkozik az életmód egyetlen szegmensére, hanem összehangolt szerves rendszert alkot, amely a táplálkozás, a testmozgás, a stresszkezelés és az érzelmi támogatás területein is változásokat eszközöl.
• Szív- és érrendszeri egészség javítása: A diéta bizonyítottan képes csökkenteni a vér koleszterinszintjét, a vérnyomást, és visszafordítani a koszorúér-betegség progresszióját.
• Testsúlycsökkentés: A magas rosttartalmú nyersanyagok hamarabb okoznak teltségérzetet, ezért nem áll fenn a túlzott energiabevitel veszélye. A program követői átlagosan jelentős testsúlycsökkenést érhetnek el.
• Daganatpreventív hatás: Rákellenes és szívvédő összetevőik miatt is ajánlja a növényi alapú élelmiszerek fogyasztását.
• Emésztőrendszer kímélése: Az étrend kíméli az emésztőrendszert, és csökkentheti a gyomorsavtermelést, így enyhítheti a reflux tüneteit is.
• Rugalmasság: Az étrend rugalmasan kezelhető, de aki ténylegesen szeretné, hogy kifejtse jótékony hatásait az érrendszerre nézve, azoknak érdemes odafigyelni a 10%-os zsírfogyasztási maximumra.

Hátrányok és kritikák

• Extrém alacsony zsírbevitel: Az Ornish-étrend már-már extrém zsírszegény étrendnek minősül, ami miatt az esszenciális zsírsavakból hiányállapot alakulhat ki. A 10%-os zsírbevitel nem fedezi a szervezet számára szükséges esszenciális zsírsavakat, valamint a zsírban oldódó vitaminok sem tudnak megfelelően felszívódni.
• Omega-3 hiány: Az omega-3 hiány komoly lehet, hiszen a növényekben ritka a jó omega-3 forrás (dió, lenmag), abban is a rosszul hasznosuló alfa-linolénsav van jelen.
• Tápanyaghiányok kockázata: Hiánybetegségek alakulhatnak ki, B‑vitamin-, kalcium- és vashiány kialakulásával is számolni lehet, valamint előfordulhat a zsírban oldódó vitaminok felszívódási zavara is. A teljes kiőrlésű gabonák és a száraz hüvelyesek (különösen a szója) adják az étrend gerincét, ami rendszeres és jelentős mennyiség elfogyasztását jelenti. A fitinsav kis mennyiségben nem okoz gondot, de nagy mennyiségben gátolhatja az ásványi anyagok felszívódását. Mikrotápanyagok hiányállapotának elkerülése érdekében Ornish étrend-kiegészítők és multivitamin-készítmények szedését javasolja.
• Egyhangúság és nehéz betartás: A fogyasztható élelmiszerek választéka erősen korlátozott, a diéta egyhangúvá válhat, ami nagyban megnehezíti a betartását. Radikálisan, egyik napról a másikra nagyon nehéz a szokásokon változtatni és a kedvelt ízeket száműzni az étrendből. Egy bostoni tanulmányban 160 résztvevőt négy különböző diéta szerint csoportokra osztottak, ebből az egyik az Ornish diéta volt. Utóbbi csoportban a résztvevők több mint a fele feladta a diétát egy éven belül a szigorú zsírmegszorítás tarthatatlanságára hivatkozva.
• Magas glikémiás terhelés: Bár az étrend alacsony-közepes glikémiás indexű élelmiszerekből válogat, a magas szénhidrátbevitel miatt a teljes glikémiás terhelése magas lesz.
• „Túlzás” a koleszterin körül: Az Ornish étrendnél mért rendkívül alacsony napi koleszterin-bevitelnek kétséges a gyakorlati haszna. Egyszerűen túl sok értékes dolgot (zsiradékot és zsírban oldódó mikrotápanyagot) áldoz fel azért, hogy a kitűzött célt elérje.

Összességében az Ornish-diéta egy nagyon jó lehetőség arra, hogy a rosszul táplálkozó, szívbetegségekre nagy rizikóval rendelkező emberek elinduljanak a teljes életmód-változtatás útján, ugyanakkor a pozitív életmódbeli tényezők ellenére a diéta több ponton nem felel meg a korszerű táplálkozás alapelveinek. Hosszú távú követése mikrotápanyagok hiányához vezethet, ha nem egészítik ki gondosan. Fontos, hogy bármilyen diétába kezdünk, érdemes előtte egy dietetikussal konzultálni, mert nagyobb problémákat is okozhat, ha meggondolatlanul vágunk bele!

tags: #dean #ornish #dietaja