A várandósság alatt olyan változások mennek végbe a leendő anyukák szervezetében, amelyek maguk is képesek inzulinrezisztens állapotot előidézni, erre érdemes külön figyelmet fordítaniuk a nőknek. A gesztációs, azaz terhességi cukorbetegség leggyakrabban a 2. trimeszterben alakul ki, mert a terhesség úgynevezett élettani inzulinrezisztenciával jár együtt, amit a teljesen egészségesen működő hasnyálmirigy többletinzulin-termeléssel tud ellensúlyozni. Az úgynevezett manifeszt, azaz kialakult terhességi diabétesz kritériuma, hogy a várandósság alatt alakul ki és a szülést követően rendeződik a cukoranyagcsere-zavar, visszaáll a normál vércukorszint.
A terhességi diabétesz diagnosztikája
Hazánkban az európai ajánlásoknak megfelelően a várandós nőket a 24-28. hét között vizsgálják orális glükóz tolerancia teszt (OGTT) elvégzésével. A terhelést éhgyomorra végzik, 75g glükózt vízben feloldanak, majd meghatározott időközönként mérik a vércukorszintet. Azt nevezzük terhességi diabétesznek, ha az éhomi vércukor érték >5,6 mmol/l, vagy a 120 perces vércukor érték >7,8 mmol/l.
A diéta alapelvei és a szénhidrátok szerepe
A terhességi cukorbetegség kezelése két módon történhet. Kezelhető pusztán diétával, ilyenkor a kismamának a javasolt étrendet kell betartania, és arra kell figyelnie, hogy vércukorszintje a normál tartományon belül maradjon. A diéta összeállítása minden esetben egyénre szabottan történik, a kezelőorvos és a dietetikus jóváhagyásával, figyelve az anya egészségére és a magzat megfelelő ütemű súlygyarapodására.
A szénhidrátbevitel pontos tervezése
A várandósság alatt sem szabad megvonniuk maguktól a szénhidrátokat a kismamáknak. A megfelelő étrend szénhidrát-tartalma terhességi cukorbetegségben is a napi összes energiafelvétel 50-55 százaléka. Napi 2000 kalóriát tartalmazó diéta esetén ez 260 gramm szénhidrátnak felel meg. A szénhidrát elsősorban energiát szolgáltat a szervezetnek; ha nem fogyasztunk szénhidrátot, a szervezet azt zsírokból állítja elő, aminek következményeként káros anyagcseretermékek, úgynevezett ketontestek keletkeznek, amelyek a fejlődő baba idegrendszerére kedvezőtlenül hatnak.
A kismamának a javasolt szénhidrátbevitel mennyiségét pontosan kell tartania, így a diéta megvalósításához feltétlenül szükséges beszereznie egy konyhai mérleget. A csak diétával kezelt kismamáknál a leggyakrabban javasolt étrend a napi 150 gramm szénhidrát 5 étkezésre elosztva, vagy a napi 160 gramm szénhidrát 6 étkezésre elosztva.
Étkezési tervek és étrendi irányelvek terhességi cukorbetegség esetén | Dietetikus kérdései és válaszai | EatingWell
Élelmiszerek választása: Mit fogyasszunk és mit kerüljünk?
Részesítsék előnyben az alacsony, közepes glikémiás indexű alapanyagokat. A glikémiás index olyan jelzőszám, amely megmutatja, hogy az adott élelmiszer szénhidráttartalma milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet. A pürésítés, a turmixolás lényegében roncsolás: a szétdarabolt rostok gyorsan felszívódnak, hamar megemelik a vércukrot.
Gabonafélék és pékáruk
A kizárólag fehér lisztből készült termékek tiltólistán szerepelnek. A fehér lisztből készült zsemle helyett válasszanak teljes kiőrlésűt, vagy a fehér rizzsel szemben a barna rizst részesítsék előnyben. Fogyasztható gabonafélék: barna rizs, basmati rizs, quinoa, hajdina, bulgur, kuszkusz. A teljes kiőrlésű liszt és a fehér liszt ugyanolyan búzaszemből készül, de a rosttartalom teszi különlegessé.
Zöldségek és gyümölcsök
A mennyiségi zöldségfogyasztást is be kell tartani. Ezek élelmi rostokban gazdagok, amelyek segítik a széklethabitus optimális beállását. A zöldségek közül a hüvelyesek (kivéve a zöldbab) és a sütőtök mennyiségére érdemes odafigyelni magasabb szénhidráttartalmuk miatt. Gyümölcs fogyasztása megengedett, azonban a banán, édes szőlő, aszalt gyümölcsök, túl érett gyümölcsök kerülendők.
Húsok, halak és tejtermékek
Bátran fogyaszthat a leendő anyuka különböző húsféléket, húskészítményeket, de ügyeljen a zsiradéktartalomra. A halak fogyasztása kiemelt jelentőségű, ennek hátterében az omega-3 zsírsav-tartalmuk áll, amely a magzat idegrendszeri fejlődéséhez járul hozzá. Tejtermékeket a kalciumtartalmuk miatt érdemes fogyasztani; különösen ajánlott a sovány túró, joghurt, kefír, sovány sajtok, például a mozzarella. Fontos, hogy ezekből mindig natúrat válasszon a diabéteszes kismama.
Az édesítés kérdése és a rejtett cukrok
Az asztali cukorkészítményeket, mézet érdemes édesítőszerre cserélni. A mesterséges édesítőszerek nem emelik a vércukorszintet, így ezek a leginkább alkalmasak a tejeskávé, a tea vagy a gyümölcsmártások ízesítésére. Azonban kutatások kimutatták, hogy egyes édesítőszerek, például a szacharin, átjut a placentán és a magzat fejlődésére kifejtett hatással rendelkezik, ezért használata ellenjavallt. A cukorpótló anyagok (mint a fruktóz, szorbit) lassan emelik a vércukorszintet, de energiatartalmuk közel azonos a cukoréval, ezért ezek szénhidráttartalmát be kell számolni a napi fogyasztható mennyiségbe.
Gyakorlati tanácsok a mindennapokra
Az étkezések gyakorisága naponta 5-6 alkalom, amelyekre a szénhidrátbevitelt arányosan el kell osztani. A reggeli és vacsora során a kismamának lassú felszívódású szénhidrátokat ajánlott fogyasztani. Kerülendőek az úgynevezett gyors felszívódású szénhidrátok, a tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz), amelyeket a szervezet nagyon könnyedén egyszerű cukorrá képes bontani, így hirtelen vércukoremelkedést okoznak.
Érdemes étkezési naplót vezetni, és azt a hűtőre ragasztva folyamatosan vezetni, majd a feljegyzéseket megmutatni a kezelőorvosnak vagy dietetikusnak. Ne felejtsenek el mozogni sem: minimum a lefekvés előtti séta vagy könnyű torna mindenképpen ajánlott. A napi folyadékbevitel minimum 2-2,5 liter legyen, ami segíti a székrekedés enyhítését is. A cél az egészségmegőrzés, a diéta pedig érdemes folytatni a baba megszületése után is, ezáltal elkerülhetővé válhat a 2-es típusú cukorbetegség és szövődményeinek kialakulása.
tags: #dietas #etelek #cukros #kismamaknak