Az emlőrák komplexitása: Csomótól a diagnózisig és azon túl

Az emlőrák világszerte a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, ezért rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a betegséggel kapcsolatos tényekkel és tévhitekkel. Számos félreértés kering a betegség körül, amelyek gyakran felesleges félelmeket vagy éppen veszélyes nyugalmat kelthetnek. Az emlőrákról való tájékozottság, a rendszeres szűrések és az egészséges életmód mind hozzájárulnak a betegség korai felismeréséhez és megelőzéséhez. A tévhitek eloszlatása különösen fontos, hiszen azok nemcsak felesleges aggodalmakhoz vezethetnek, hanem meggátolhatják a szükséges orvosi vizsgálatok időben történő elvégzését is.

Az emlőrák alapvető jellemzői és gyakorisága

Az emlőrák a mell rosszindulatú megbetegedése, az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus. Szövettani eredete és stádiuma szerint, valamint mérete és kiterjedése alapján is eltérő lehet. Bár döntő többségben nőket érint, ritkán férfiaknál is előfordulhat (az esetek körülbelül 1%-ában). Ráadásul a férfiak esetében a betegség gyakran agresszívebb lefolyású, és rendszerint későbbi stádiumban diagnosztizálják, ami rontja a gyógyulás esélyeit. Korábban ez a betegség a férfiaknál a 60-70-es korosztályban fordult elő, de ma már egyre gyakoribb a 40 évesek között is. A férfiaknál is a mellszövetben megjelenő csomók figyelmeztethetnek a betegségre, ezért számukra is fontos a rendszeres önvizsgálat és az orvosi konzultáció.

Tévhitek és valóság az emlőrákról

Az emlőrák körül számos tévhit kering, amelyek gyakran indokolatlan aggodalmat kelthetnek, vagy éppen elterelhetik a figyelmet a valóban fontos preventív lépésekről.

Az emlőrák diagnózisa NEM halálos ítélet. Az emlőrák korai stádiumban felfedezve jól gyógyítható betegség. Amennyiben a daganat lokalizált (azaz nem tört be a nyirokrendszerbe és nem képzett áttétet), a teljes gyógyulás akár műtéttel is elérhető. Előrehaladottabb esetben műtétre és kemoterápiára és/vagy sugárkezelésre is szükség lehet. Áttétes emlőrák esetén is számos gyógyszeres terápia elérhető, melyeket a kezelőorvos személyre szabottan, a daganat pontos típusának megfelelően választ ki.

Az emlőrák sok esetben NEM mutat családi halmozódást. Bár a családi kórtörténet növelheti az emlőrák kialakulásának kockázatát, az esetek jelentős részében (kb. 90%-ban) nincs közvetlen kapcsolat a genetikai háttérrel. Az emlődaganatos megbetegedések nagy része sporadikusan, azaz nem öröklött génmutációk alapján alakul ki. A BRCA1 és BRCA2 gének mutációi valóban növelhetik a kockázatot, de ezek ritkán fordulnak elő a népességben. Feltehetően ennél sokkal nagyobb szerepet játszanak az életmódbeli és környezeti tényezők. Emiatt a rendszeres szűrés és önvizsgálat mindenkinek ajánlott, függetlenül attól, hogy a családban előfordult-e korábban emlőrák.

A mellrák NEM csak idősebb korban jelentkezik. Bár az emlőrákos esetek nagy része az idősebb, 50 év feletti nőknél fordul elő, fiatalabb korban is kialakulhat a betegség. Az esetek körülbelül 5-10%-a fiatalkorban jelentkezik, különösen, ha genetikai hajlam is fennáll. A rendszeres önvizsgálat és az időszakos szűrés ezért a fiatalabb nőknek is ajánlott. Genetikai hajlam vagy egyéb hajlamosító tényező fennállása esetén akár 30 éves kor előtt is ajánlott az ultrahangos emlőszűrés.

A mell mérete NEM függ össze a mellrák kockázatával. A mell méretének és a daganat kialakulásának kockázata között nincs összefüggés. Amennyiben elhízás miatt nagyobb a mell mérete, abban az esetben az elhízás okozta hormonváltozások emelhetik az emlőrák kockázatát. A mell szövetének típusával azonban összefügg az emlőrák diagnosztizálásának szenzitivitása. A denzebb (sűrűbb) emlőszövetű nők esetében a mammográfiás vizsgálatok kihívást jelenthetnek, mivel az emlő szövetei sűrűbbek, kevesebb zsírszövetet tartalmaznak, így a röntgenképen a tumorok és a sűrű szövetek is hasonló, fehér árnyalatban jelennek meg. Ez megnehezíti a daganatok felismerését, mert a tumor kevésbé kontrasztosan látható. Emiatt a denzebb mellek esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a daganatot később fedezik fel. Az ilyen típusú emlőszövettel rendelkező nőknek gyakran ajánlanak kiegészítő vizsgálatokat, például ultrahangot vagy MRI-t a pontosabb diagnózis érdekében.

A mellet ért ütés NEM okoz emlőrákot. A mellet ért ütés okozhat olyan szöveti változásokat, amelyek a mammográfiás vizsgálaton látszódnak, azonban rosszindulatú daganatot nem okoz.

A melltartó viselése NEM okoz mellrákot. Időről időre terjed az a tévhit, hogy a (főleg szorosan viselt) melltartó a nyirokáramlás akadályozása miatt méreganyagok felhalmozódásához vezet és így emeli a mellrák kialakulásának kockázatát. Ez azonban nem nyert tudományos megerősítést.

A mobiltelefonok és izzadásgátlók NEM okoznak mellrákot. Ezek a tévhitek az interneten és a közbeszédben terjednek, de semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy a mobiltelefonok sugárzása vagy az alumíniumtartalmú izzadásgátlók használata növelné az emlőrák kockázatát. Egyesek szerint az izzadásgátlók blokkolják a méreganyagok távozását, ám ez nem igaz; a méreganyagok a nyirokrendszeren és más természetes folyamatokon keresztül távoznak a szervezetből. A mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás alacsony energiatartalmú (szemben pl. a röntgen magas energiatartalmú sugárzásával), és ez idáig nem nyert megerősítést az emlőrák és a telefonhasználat közötti összefüggés.

Az emlődaganat NEM mindig jár tapintható csomóval. Az emlőrák nem mindig jár tapintható csomóval. Az esetek mintegy 10%-ában más tünetek utalnak csupán a betegségre: például bőrelváltozások, befelé forduló mellbimbó, vagy a mell méretének és formájának megváltozása. Éppen ezért fontos, hogy a nők az önvizsgálat során ne csak a tapintható csomókat keressék, hanem figyeljenek más, szokatlan változásokra is. Elterjedt nézet az is, hogy a tapintható csomók közül nem mindegyik miatt érdemes aggódni. Ezek szerint amennyiben a csomó fájdalmas, vagy könnyen mozgatható a bőr alatt, az feltehetően nem emlődaganat. Ez az esetek nagy részében valóban így van, azonban ilyenkor is érdemes szakemberrel megvizsgáltatni az elváltozást.

A cukorfogyasztás NEM okoz mellrákot. Bár elterjedt nézet, hogy a cukor „táplálja” a daganatokat, ez nem jelenti azt, hogy a cukorfogyasztás önmagában daganatot okozna. Az viszont tény, hogy a túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz vezethet, ami növeli a mellrák kialakulásának kockázatát, mivel a túlsúly olyan típusú hormonális változásokat okoz, amelyek szerepet játszhatnak a daganatok kialakulásában.

A mellrák általában NEM okoz fájdalmat. A mellben jelentkező fájdalom általában nem daganatra utal, hanem gyakran hormonális változások, rossz méretű melltartó vagy egyéb okok állnak mögötte. Az emlőrák a korai stádiumban azonban gyakran fájdalommentes, ezért nem szabad kizárni a betegség lehetőségét csak azért, mert nem tapasztalunk fájdalmat.

A szilikon implantátumok NEM növelik az emlőrák kialakulásának kockázatát. A szilikon implantátumokkal rendelkező nők esetén ugyanakkora az emlődaganat kockázata, mint minden más nőnél. A hagyományos mammográfiás eljárás azonban nem mindig mutat jól értékelhető képet implantátum esetén, így további röntgenfelvételekre lehet szükség a mellszövet teljes körű vizsgálatához, ami a sugárzás mennyiségének növekedésével jár.

A fogamzásgátló tabletták NEM okoznak mellrákot. Az 1990-es években bizonyos tanulmányok szerint a fogamzásgátló tablettákat szedő nők körében kismértékben emelkedett az emlőrák előfordulási gyakorisága. Azóta azonban a tabletták hormontartalma nagymértékben csökkent, ami a hozzájuk köthető rizikót is jelentősen csökkentette.

Az önvizsgálat és a szűrés fontossága

Az önvizsgálat fontos része a korai felismerésnek, de nem helyettesíti a rendszeres mammográfiás szűrést. A mammográfia olyan elváltozásokat is képes kimutatni, amelyek még nem tapinthatók. Rendszeres elvégzése különösen fontos azoknál a nőknél, akiknél magasabb a kockázat, például életkoruk vagy családi előzményük (esetleg ismert genetikai mutációjuk) miatt. Bár néhányan kellemetlennek találják a vizsgálatot, a korszerű digitális készülékek ma már minimálisra csökkentik a kellemetlenségeket, és az eljárás biztonságos a sugárzás szempontjából is. Fontos tudni, hogy a mammográfia NEM okoz emlőrákot. Bár a mammográfia magas energiatartalmú röntgensugarakkal működik, azonban a sugárdózis olyan kicsi egy vizsgálat során, hogy kockázata elenyésző. Az esetleges korai diagnosztika előnyei pedig jóval magasabbak, mint az a minimális kockázat, amely a vizsgálattal jár.

Mikor van szükség ultrahangra és mammográfiára?

Az önvizsgálat mellett kiemelt jelentőségű a rendszeres szűrés! Ezt már kamaszkortól érdemes megkezdeni - ekkor még ultrahangos vizsgálattal, mivel a mellek mirigyállománya igen sűrű. Később, 40-45 év felett már mammográfiás vizsgálattal ellenőrzik a mellszövetet, melyet kiegészíthet bizonyos tumormarkerek vizsgálata is. Mindenképpen érdemes kivizsgáltatni (genetikai - BRCA 1/2 mutáció) magunkat, ha a családban rákbetegségek fordulnak elő (petefészek, emlő, vastagbél, méhtest), ha hormonkezelést kaptunk (pl. lombik program), illetve az olyan erőteljes hormonális változások alkalmával, mint amilyen a menopauza is. Amennyiben felmerül az emlődaganat gyanúja, úgy tanácsos a tumormarkerek ellenőrzése (emlő esetében CA 15-3, CA-549, MCA, áttétes emlőráknál TPS), ráadásul ezekkel később követhető is a folyamat.

Csomók a mellben: Nem mindig rák!

A közvélekedés szerint, ha csomót találunk a mellünkben, az egyértelműen a daganat jele, azonban ez a tünet sokkal összetettebb annál, mint hogy azonnal súlyos következményeket vonjunk le belőle. Valójában a mellben található csomók mindössze 20 százaléka rákos daganat. A legtöbb esetben cisztáról, fibroadenómáról, megduzzadt nyirokcsomóról van szó, de előfordulhat az is, hogy a normál menstruációs ciklus miatt változik meg a mell tapintása. Másrészt „kívülről”, csak tapintás alapján senki nem tudja megállapítani, hogy pontosan miről van szó, ezért mindenképpen további vizsgálatokra van szükség.

Milyen csomók fordulhatnak elő a mellben?

Az emlőben lévő csomók háttere számos tőről fakadhat, és a daganatos elváltozás csak egy a sok közül.

• Zsírcsomó (lipóma): A testen szinte bárhol jelentkezhet, fájdalmatlan (de lehet fájdalmas is), a bőr alatt könnyen elmozdítható elváltozás. Általában kozmetikai problémát jelent, de ha növekedésnek indul, célszerű eltávolítani.
• Ciszta: Ebben az esetben legtöbbször nyomásérzékeny képletről van szó, mely igen változatos méretekben jelentkezhet. A ciszta folyadékkal teli elváltozás, mely gyakran hormonális változások hatására keletkezik. Olykor rosszindulatúvá válhat, így rendszeres ellenőrzést igényel. Legtöbbször a ciszta leszívását javasolja az orvos, ám sajnos kiújulásra hajlamos.
• Fibroadenoma: A mell rostos kötőszövetének csomós burjánzása, ami inkább a fiatalabb korosztályra jellemző. Fájdalmatlan, tömött tapintású, könnyen elmozdítható és 5 centiméternél kisebb.
• Várandósság és szoptatás során jelentkező csomók: Ilyen esetben ugyanis nem csak a méh, hanem a mellek is változáson mennek keresztül. A megduzzadó emlők a tejmirigyek szoptatásra való felkészüléséből adódnak. Ilyenkor a mell csomóssá, nehézzé, duzzadttá válik. Szoptatáskor - főleg az első pár hétben, amikor még nem áll be a kereslet/kínálat egyensúlya - gyakori, hogy igen fájdalmas csomók jelennek meg. Ezeket egy vagy több tejcsatorna elzáródása okozza, amit sok esetben hőemelkedés, láz is kísér, valamint az érintett terület vörössé, meleggé válik. Általában megszűnnek hidegvizes borogatásra, alapos mellszívásra, de legtöbbször, ahogy a „kereslet - kínálat” beáll, és a baba szoptatásában is rutint szerez az anyuka, az elváltozások megszűnnek. Fontos tudni, amennyiben a csomók gyulladtak, ráadásul hőemelkedés, láz is jelentkezik, úgy antibiotikumra van szükség. Ha tályog alakul ki, ez esetben műtéti beavatkozás indokolt.

Az emlőrák tünetei és felismerése

Az emlőrák tünetei gyakran annyira általánosak, hogy önmagukban nem rendelkeznek diagnosztikai értékkel. Éppen ezért, ha a vizsgálat során elváltozásokat észlelünk, főleg ha az emlő véres váladékozásával, ekcémaszerű kiütések megjelenésével és az itt lévő bőr behúzódásával társul, akkor az igen komoly figyelmeztető jel lehet, ami mielőbbi kezelést igényel! (Érdekes, hogy az esetek többségében a csomó fájdalmatlan). Az önvizsgálat során ne csak a mellet vegyük górcső alá, hanem a hónalj területét is, hiszen a mellszövet kiterjedtebb, mint azt elsőre gondolnánk. Az is fontos, hogy menstruáció után is végezze a vizsgálatot - a menzesz előtt közvetlenül és alatt ugyanis a mell megduzzad, így lényegesen nehezebben lehet kitapintani az esetleges problémákat. Általánosságban elmondható, ha a csomó szabadon elmozdítható, erősen érzékeny, illetve a bimbó/mell nem váladékozik, a bőr pedig nem mutat elváltozást, akkor kisebb az esélye a rosszindulatú elváltozásnak, de nem is zárható ki! Természetesen biztosat ebben az esetben is csak szakember tud mondani, így bármilyen csomó esetén keresse fel kezelőorvosát, az emlők ultrahangos vizsgálata tanácsos!

Az emlőrák diagnosztizálása és stádiumai

A modern orvostudomány kezében számos olyan eszköz van, ami segít az elváltozás feltárásában. A mellrákot 4 stádiumba sorolják, egy ötödik stádium pedig a 0. (nulladik), amikor nem állapítható meg szövetekbe terjedő invazív ráksejtek jelenléte. A mellrák kezelését, illetve kezelhetőségét minden esetben meghatározza a daganat előrehaladottsága. Minél korábban elkezdődik az emlőrák kezelése, annál jobbak a páciens gyógyulási esélyei.

TNM rendszer: a daganat stádiumának meghatározása

Emlőrák esetén a nemzetközi szabványnak megfelelő TNM rendszert alkalmazzák, ahol a T a tumort, az N a nyirokcsomót, az M a távoli metasztázist jelenti. Amennyiben a rák megállapítása a tumor patológiai feldolgozása során történt, p (patológiás) betű áll a T és N betűk előtt.

• T = Tumor nagysága: A T fokozatot a daganat mérete alapján határozzák meg, függetlenül attól, hogy átterjedt-e a bőr vagy a mellkas irányába. A magasabb T szám nagyobb tumort és/vagy az emlő közeli szövetekben szélesebb körű elterjedést jelez.

  • TX: Elsődleges daganat nem mutatható ki.
  • T0: Elsődleges daganatra utaló jel nincs.
  • Tis: Carcinoma in situ. A mirigyhám határait át nem lépő, mikroszkópikus stádium. Paget-kór: az emlőbimbók ekcémaszerű elváltozása, amely azonban nem gyulladás, hanem in situ rák, mely idővel valódi rákká fajul.
  • T1: A tumor legnagyobb átmérője 2 cm vagy ennél kevesebb.
    • T1a: 0,5 cm vagy kisebb legnagyobb átmérő.
    • T1b: 0,5 cm-nél nagyobb, de 1 cm-nél nem nagyobb a legnagyobb átmérőjében.
    • T1c: 1 cm-nél nagyobb, de 2 cm-nél nem nagyobb a legnagyobb átmérőjében.
  • T2: A daganat 2 cm-nél nagyobb, de 5 cm-nél nem nagyobb a legnagyobb átmérőjében.
  • T3: A daganat átmérője 5 cm-nél nagyobb a legnagyobb átmérőjében.
  • T4: Bármekkora daganat, ha környezetét beszűri.
    • T4a: Ráterjed a mellkasi izmokra.
    • T4b: Bőrvizenyő (beleértve a narancsbőr jelenséget) vagy a bőr kifekélyesedése, vagy bőráttétek jelenléte.
    • T4c: A T4a és T4b együttes előfordulása.
    • T4d: Gyulladással kísért rák.

• N = „Nodus”, azaz a nyirokcsomók állapota: Az N stádium azt jelzi, hogy a rák átterjedt-e az emlő környéki nyirokcsomókra, és ha igen, hány nyirokcsomó érintett. A magasabb N szám több nyirokcsomó érintettségét jelzi.

  • NX: Környéki nyirokcsomó nem mutatható ki (pl. előzőleg eltávolították).
  • N0: A környéki nyirokcsomókban áttét nem mutatható ki.
  • N1: Alapján elmozdítható daganatos áttét az azonos oldali hónalji nyirokcsomókban.
  • N2: Környezetével összekapaszkodott daganatos áttét az azonos oldali hónalji nyirokcsomókban.
  • N3: Daganatos áttétek az azonos oldali emlő mély nyirokcsomóiban.

• M = „Metasztázis”, távoli áttét jelenléte: Az M fokozat általában a labor- és képalkotó vizsgálatok eredményein alapul, és nem része az emlőrák patológiai leletének. A patológiai jelentésből az M fokozat gyakran kimarad, vagy Mx-ként jelölik.

  • MX: Távoli áttét nem ítélhető meg.
  • M0: Távoli áttét nem mutatható ki.
  • M1: Távoli áttét mutatható ki.

Miután a T, N és M kategóriákat meghatározták, ezt az információt kombinálják és a különböző fokozatokat római számokkal jelölik. A legkevésbé előrehaladott állapotot az I-es, a legelőrehaladottabbat a IV-es fokozat jelöli. A nem invazív rákot 0-val jelölik.

Az emlőrák stádiumai összefoglalva:

• 0. stádium: T i.s. N0 M0 (Carcinoma in situ, nincs nyirokcsomó és távoli áttét)
• I. stádium: T1 N0 M0 (A tumor legfeljebb 2 cm, nincs nyirokcsomó és távoli áttét)
• II/A. stádium: T0, T1 N1 M0 vagy T2 N0 M0 (Tumor 2 cm alatti és 1-3 nyirokcsomó érintett, vagy tumor 2-5 cm és nincs nyirokcsomó érintettség)
• II/B. stádium: T2 N1 M0 vagy T3 N0 M0 (Tumor 2-5 cm és 1-3 nyirokcsomó érintett, vagy tumor 5 cm feletti és nincs nyirokcsomó érintettség)
• III/A. stádium: T0, T1, T2 N2 M0 vagy T3 N1, N2 M0 (Tumor legfeljebb 5 cm és 4-9 hónalji nyirokcsomó áttét, vagy tumor 5 cm feletti és 1-9 hónalji nyirokcsomó áttét)
• III/B. stádium: Bármely T-érték N3 M0 vagy T4 bármely N-érték M0 (Akármekkora tumor és 10 vagy több nyirokcsomó áttét, vagy tumor ráterjed a mellkasfalra/bőrre)
• IV. stádium: Bármely T-érték, bármely N-érték M1 (Távoli áttét mutatható ki)

Patológiai lelet: kulcs a kezeléshez

A core biopszia egy speciális mintavételi eljárás. Az emlőszövetből vett mintát speciális előkészítés után mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, aminek eredményét patológiai lelet formájában küldi meg a kezelőorvosnak. A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit.

A patológiai lelet értelmezése

• Mi a karcinóma vagy adenokarcinóma? A karcinóma kifejezést a hámsejtekből kiinduló rosszindulatú daganatra használják. Szinte az összes emlőrák az emlő mirigy- vagy mirigycsatorna állományából induló adenokarcinóma.
• Mit jelent, hogy beszűrődő vagy invazív? Ezek a szavak azt jelzik, hogy a vizsgált szövetekben talált elváltozás már nem a legkorábbi (rákmegelőző, in situ) állapot, hanem a mirigyhám határait átlépő, rosszindulatú jelleget mutató daganatos megbetegedésről van szó. Az emlő tejcsatornákból (duktuszok), illetve tejtermelő lebenykékből áll. A rák a tejcsatornák lebenyeinek hámrétegében kezdődik, ahol a normális sejtek fokozatos átalakulás eredményeként daganatsejtekké válnak. Mindaddig, míg ezek a sejtek a tejcsatornákra vagy a lebenykékre korlátozódnak, anélkül, hogy kitörnének vagy a környező szövetekre terjednének, in situ, tehát egy helyben lévő karcinómáról van szó, amely nem kezdett el invazív módon a szomszédos szövetekre átterjedni. Ez azt jelenti, hogy a folyamat biológiai viselkedése kedvezőbb, a rosszindulatúság nem kifejezett. Miután a karcinóma sejtek növekedve kitörtek a tejcsatornákból, invazív vagy beszűrődő karcinómáról beszélünk. Invazív karcinóma esetén a tumorsejtek áttétet (metasztázis) is képezhetnek egyéb testrészekbe.
• Mit jelent a ductális vagy lobuláris karcinóma? Az emlőrákot gyakran két fő szövettani típusra (ductális vagy lobuláris) osztják, az alapján, hogy hogyan néznek ki a mikroszkóp alatt. Egyes esetekben a tumor mindkettő jellemzőivel rendelkezik, ez az úgynevezett kevert, ductális-lobuláris karcinóma. Az invazív ductális karcinóma a leggyakoribb emlőrák típus, melyben feltételezések szerint a rák a tejcsatornából indul, majd a tejcsatorna falán keresztül az emlő zsírszövetébe jut. Általában az invazív duktális és az invazív lobuláris rák kezelése nem tér el egymástól.
• Mit jelent, ha a karcinóma jól, közepesen vagy rosszul differenciált? A rákos sejteket mikroszkóp alatt vizsgálva a patológus olyan jellemzőket tud kimutatni, melyek segítenek előre jelezni a daganatos elváltozás növekedésének és terjedésének valószínűségét. Ilyen például a sejtek egymáshoz képest történő elrendeződése, a normális emlőállománytól való eltérés mértéke és a rákos sejtek osztódási hajlandósága (mitotikus arány). Ezek a jellemzők együttesen határozzák meg, mennyire differenciált a daganat. A jól differenciált karcinómában a sejtek viszonylag normálisnak tűnnek, nem mutatnak gyors növekedést, lassan terjednek, így a betegség prognózisa, a beteg életkilátásai is jobbak. A rosszul differenciált karcinóma gyorsabban növekszik és terjed, a prognózis is rosszabb. A közepesen differenciált karcinóma jellemzői és prognózisa is a kettő között áll.
• Mit jelentenek a szövettani fokozatok, a Nottingham vagy az Elston grádus? Ezek a többféle szöveti paramétert összesítő fokozatok hasonlóak az előző pontban leírt differenciáláshoz. A mikroszkóp alatt látott különböző jellemzőkhöz különböző számokat rendelnek, majd összeadják azokat.
  • Ha a számok összege 3-5 közötti, a rák 1-es fokozatú (jól differenciált).
  • Ha a számok összege 6 vagy 7, a rák 2-es típusú (közepesen differenciált).
  • Ha a számok összege 8 vagy 9, a rák 3-as fokozatú (gyengén differenciált).
• Mit jelent a Ki67 index? A Ki67 fehérje szövettani meghatározása a rákos sejtek növekedésének és osztódásának mérésére használatos módszer. A magas értékű (több mint 30%) Ki67 azt jelenti, hogy sok sejt osztódik, így a gyógyulási kilátások is rosszabbak.
• Mit jelent, hogy a karcinómának tubuláris (csöves), mucinosus (nyáktermelő), kribriform (szitaszerű) vagy mikropapilláris (nyúlványos) szövettani jellemzői vannak? Ezek az ún. duktális karcinóma különböző szövettani altípusai, melyek mikroszkóp alatt azonosíthatók. A tubuláris, a mucinosus és a kribriform megjelenésű karcinóma jól differenciált ráktípusok, melyeknél gyakran jobb a prognózis, mint a duktális karcinóma egyéb típusainál. A mikropapilláris karcinóma egyfajta duktális karcinóma, mely gyakran rosszabb prognózist jelent. Amennyiben kiderül, hogy az emlőrák egyike eme különleges típusoknak, a kezelőorvos más kezelést ajánlhat. Mivel egyes daganatok többféle típusból is felépülnek, a végleges összetétel megismeréséhez az egész tumort el kell távolítani és fel kell dolgozni szövettanilag. Egy biopszia tehát önmagában nem ad elég információt a kezeléshez.
• Mi a vaszkuláris, vagy limfovaszkuláris invázió? Ha a mikroszkópos vizsgálat kimutatja, hogy a rákos sejtek a kis vér- vagy nyirokerekbe is betörnek, vaszkuláris, vagy limfovaszkuláris invázióról beszélünk. Ha a rák ezekben az erekbe kerülve terjed, nagyobb a kockázata annak, hogy a vér- vagy nyirokkeringéssel átterjed az emlőn kívüli szervekre. Amennyiben az orvosi jelentés nem említi ezt a típusú inváziót, az azt jelenti, hogy az nem állt fenn. Egy pozitív észlelés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a metasztatikus terjedés bekövetkezett.
• Mi a jelentősége a daganat méretének? Ha a teljes tumort a környezetével együtt eltávolítják, a patológus a mikroszkóp alatt meghatározva annak legnagyobb átmérőjét, meg tudja mondani, milyen nagy a rák kiterjedése. Az emlőben található tumor mérete határozza meg egyrészt a megbetegedés stádiumát, illetve befolyásolja a kezelést és a prognózist is. A tűbiopszia csak mintát ad a tumor egy részéből, így a rák mérete ezzel nem határozható meg. Később, mikor a daganatot egészben eltávolítják (akár masztektómia, akár emlőmegtartó műtét során), sokkal pontosabb mérési eredményt kaphatunk.
• Mit jelent, ha a jelentés nyirokcsomókat említ? Ha bármely hónalji nyirokcsomó megnagyobbodott (fizikális vizsgálat, képalkotó vizsgálat), előfordulhat, hogy az emlőtumorral egyidejűleg ebből a szövetből is mintát vesznek. Ennek egyik módja a tűbiopsziás mintavétel, ahol a sejteket ellenőrzik, hogy rákosak-e, és ha igen, ductális vagy lobuláris karcinómáról van-e szó. Ha az emlőrák kezelését a műtét jelenti, akár az összes hónalji nyirokcsomót is eltávolíthatják. Ezeket a nyirokcsomókat ezután mikroszkóp alatt vizsgálják, hogy tartalmaznak-e rákos sejteket. Az eredmény azt mutatja, hogy az eltávolított nyirokcsomókból mennyi érintett, ami befolyásolja a beteg kilátásait, a betegség várható kimenetelét.
• Mit jelent az őrszem nyirokcsomó (sentinel)? A sentinel nyirokcsomó biopszia esetén a sebész megtalálja és eltávolítja az első nyirokcsomó(ka)t, amely a tumorhoz a legszorosabban kapcsolódik. Ez a nyirokcsomó tartalmazza a legnagyobb valószínűséggel a rákos sejteket, ha azok elkezdtek terjedni. Ha az őrszem nyirokcsomó nem tartalmaz rákos sejteket, nem valószínű, hogy a rák átterjedt a többi nyirokcsomóra, így nincs szükség további nyirokcsomó műtétre. Ha a sentinel nyirokcsomó rákos sejteket tartalmaz, további nyirokcsomó eltávolításra lesz szükség.
• Mit jelent a meszesedés kifejezés a patológiai leleten? A meszesedés (microcalcification) ásványi lerakódás, mely mind a rákos és nem-rákos mellben megtalálható elváltozás, ami mammográfiával és mikroszkóppal is kimutatható. Mivel bizonyos meszesedések a rákos területeken találhatók, jelenlétük biopsziához vezethet. A szövetmintát a patológus a meszesedés okait kutatva vizsgálja. A meszesedés néha a tumor környezetében található, de ha magában fordul elő (aggasztó elváltozás a mirigycsatornákban vagy lebenykékben nincs), jelentősége csekély.
• Mire való az ösztrogén receptor (ER) és progeszteron receptor (PR) meghatározás? A normál emlősejteknek és bizonyos emlőrák sejteknek olyan hormonreceptorai vannak, melyek az ösztrogénre és progeszteronra érzékenyek. Ez a két nemi hormon így gyakran serkenti az emlőrák sejtek növekedését. Egy fontos lépés az emlőrák biopsziák értékelése során az ösztrogén és progeszteron receptorok elemzése. A rákos sejteknél előfordulhat, hogy egyiket sem, egyik vagy mindkét féle receptort tartalmazzák. Az ösztrogén receptorokat tartalmazó emlőrákot gyakran nevezik ER pozitív (ER+) ráknak, míg a progeszteron receptorokat tartalmazót PR pozitívnak (PR+). A hormonreceptor-pozitív daganattal rendelkező nők prognózisa általában jobb, továbbá sokkal nagyobb valószínűséggel reagálnak a hormonterápiára, mint azok, akiknél a daganat nem tartalmazza ezeket a receptorokat. Az ER és PR eredményeket különböző módon adhatják meg: negatív, gyengén pozitív, pozitív százalékos pozitív százalékos pozitív, illetve hogy a festődés gyenge, közepes vagy erős.

Az emlőrák kezelése

A legtöbb mellrákos eset kezelésének az alapja a műtéti beavatkozás. A mellrákos esetek kezeléséhez különféle gyógyszerekre is szükség lehet. Hogy milyen gyógyszerre, illetve terápiára van szükség a mellrák kezeléséhez, azt minden esetben a daganat biológiai sajátosságai alapján választják ki. A modern kemoterápiás kezelésekkel már nagyon jó eredmények érhetők el. A hormonterápiánál jellemzően szájon át szedhető gyógyszerekre van szükség.

Nyirokcsomó eltávolítás és annak jelentősége

Az emlőrákoknál a környéki nyirokcsomókba is kerülhetnek daganatos sejtek, ezért a hónalji nyirokcsomók különböző mértékű eltávolítására is sor szokott kerülni, ez az emlőműtét szokásos része kisebb daganatoknál is. Természetesen más a helyzet, ha kicsiny melldaganatnál vizsgálják a nyirokcsomókat, akkor csak az úgynevezett őrszem (szentinel) nyirokcsomót (nyirokcsomókat) távolítják el, amely jelezheti, hogy van-e már nyirokterjedés. A nyirokcsomók eltávolítása azért szükséges, mert ha a rákos sejtek már bekerültek a nyirokrendszerbe, akkor a test más részeire is átterjedhetnek, távoli áttéteket képezve. Az eltávolított nyirokcsomók vizsgálata segít meghatározni a betegség stádiumát és a további kezelési stratégia kidolgozását.

Az emlőrák komplex betegség, melynek megértéséhez és hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a pontos diagnózis és a személyre szabott terápiás terv. A prevenciós kezdeményezések ellenére még mindig nagyon sok nőnél diagnosztizálnak melldaganatot. A legtöbb nő élete során gyakran tapasztal csomókat a mellben, ami bizonyos esetekben normális. Tudni kell továbbá, hogy a mellek szerkezete az életkorral is változik. A rendszeres önvizsgálat, a szűrővizsgálatokon való részvétel és az életmódbeli tényezők figyelembe vétele mind hozzájárulnak a betegség korai felismeréséhez és a sikeres gyógyuláshoz.

tags: #dio #nagysagu #tumor #a #mellben