Gödöllő, a Gödöllői-dombság szívében elhelyezkedő település, amely Budapesttől kevesebb mint egy óra alatt elérhető autóval, busszal, vonattal és HÉV-vel egyaránt, évszázados történelmével, természeti kincseivel és folyamatos fejlődésével ragadja meg a látogatók és lakosok figyelmét. A Rákos völgyében, négy völgy találkozópontján elhelyezkedő medenceszerű, teknő alakú mélyedésben fekvő város számos ingatlanirodával büszkélkedhet, noha a magas árak és a várospolitika miatt nincs sok új lehetősége az építkezni vágyóknak.
Történelmi gyökerek és fejlődés
Gödöllő története során számos változáson ment keresztül. A török időkben a település teljesen elpusztult, később azonban újra benépesült, és 1763-ban vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett. A II. világháborúig főként a mezőgazdaságból élt, azonban a háború utáni iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében lakossága szinte megháromszorozódott.
A város gazdag múltjának számos emléke élénken él a köztudatban. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 175. évfordulóját ünnepeljük, felidézve a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartott diákgyűléseket, amelyek a forradalom közvetlen előzményei voltak. A település történelme összefonódott olyan kiemelkedő személyiségekkel is, mint Wittelsbach Erzsébet, a 19. századi európai történelem egyik legérdekesebb alakja, akinek kultusza ma is virágzik világszerte.
IV. Károly osztrák császár és magyar király uralkodásának rövid két esztendeje alatt négy alkalommal járt Gödöllőn, először 1917-ben. Teleki Pál, születésének 144. évfordulóján, szintén kiemelt figyelmet kap, hiszen 1939 tavaszán a hárshegyi cserkészparkban, egy esti tábortűz során elhangzott szavai ma is érvényesek. Az 1956. november 4-i szovjet támadás Budapest és a nagyobb városok ellen is mély nyomot hagyott Gödöllő történelmében, éppúgy, mint az 1980-as évek végén megjelent bomlás jelei és a gödöllői ellenzék szerveződése, melyről előző számunkban már bemutattuk, hogyan zajlott.
Kultúra és oktatás: az egyetemi város jellege
Gödöllő minden szegletében érezni az évszázados egyetemi, az erős középiskolai és az itt működő rendházaknak köszönhető egyházi kultúrát. Az egyetem aulájáról mindenkinek a hatalmas bronz dombormű ugrik be elsőként. A Szent István Egyetem a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000-ben jött létre. A MATE gödöllői Szent István Campusa 9,168 milliárd forint összköltségvetésű átfogó felújítási program keretében újul meg.
A premontrei rend gödöllői jelenlétének 100. évfordulója egybeesik a gimnázium újraalapításának 30 éves történelmével. Az épület eredetileg a premontrei szerzetesrend részére készült és oktatási célokat szolgált. A premontreiek a trianoni békeszerződés következtében elvesztették kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumaikat. A cseh területre került jászóvári prépostság rendfőnöke, dr. Takács Menyhért ezért szándékozott új intézetet alapítani Magyarországon. Elsőként az épülettömb déli, gimnáziumi szárnya készült el 1924 szeptemberére. Egy évvel később a keleti szárnyban megkezdte működését a Szent Norbert Nevelőintézet. A II. világháború alatt az épületet több bombatalálat érte. 1944-ben a gimnáziumot és a nevelőintézetet hadikórházzá alakították át.
A premontrei oktatási-nevelési intézmények államosításának 75., illetve a Fácán sori premontrei kápolna megáldásának 30. évfordulójára is idén emlékezünk. Nem mindennapi felajánlás érkezett a Premontrei Apátság javára. Sík Sándor halálának 60. évfordulóján, akinek története számos ponton összefonódott településünk történetével, Gödöllő méltóképpen tiszteleg emléke előtt. Az egykor frissen kinevezett váci megyéspüspök, Marosi Izidor még 1987-ben szentelte pappá Görbe József atyát, aki 20 éve szentelték pappá, majd rá egy évre Gödöllőre került.
A szeptemberben induló képzésekre minden eddiginél több, összesen 3.367 hallgató nyert felvételt, ami 32%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Klebelsberg Kunó, a Trianon utáni magyar történelem egyik legfontosabb országgyűlési képviselője, művelődéspolitikusa, valamint vallás- és közoktatásügyi miniszter oktatási reformja Gödöllőt is érintette.
Gödöllő nevezetességei és látnivalói
Gödöllő két legjellegzetesebb épülete a Városi Múzeum és a Gödöllői Grassalkovich Kastély, mindkettő a Fő tér (Szabadság Tér) közelében található. Gödöllő főtere a nagy kiterjedésű Szabadság tér, melynek középpontjában egy református templom áll, díszkivilágítással, egyedi lámpaoszlopokkal. A ma látható barokk stílusú templom 1745-ben lett felszentelve.
Európában először Gödöllő Főterén került felállításra a Föld népeinek testvériségét hirdető emlékmű, mely Indonézia ajándéka Magyarországnak. A Gong, amely 2 méter átmérőjű, 150 kilós, egy indonéz szobrászművész alkotása, a világbékét és a Föld népeinek testvériségét hirdeti.
A Gödöllői Grassalkovich kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya, történelmi és műemléki szempontból is hazánk kiemelkedő értéke. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, Erzsébet királyné (Sisi) kedvelt pihenőhelyeként szolgált. A kastélyt és a hozzá tartozó épületegyüttest Grassalkovich Antal építette az 1730-as években. A kettős U-alak hét szárnyának építése több lépésben történt. Az épületegyüttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között színházat alakíttatott ki. A színház a korábbi háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre, 100 személy befogadására volt alkalmas. A kastély a két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt, 1920 és 1944 között. A kastély déli oldalán 1944 nyarán megkezdték Horthy Miklós és családja számára egy bombabiztos bunker építését. A bunker nagyjából 10 méter mélyen fekszik a föld alatt, 170 cm széles vasbeton falakkal, és 20 személy befogadására alkalmas, 2011-ben nyitották meg a látogatók előtt. Az épületegyüttes felújítása az 1990-es évek elején kezdődött és 1996 óta fogad látogatókat a világ minden tájáról. Bő két hét leforgása alatt hazánk és jelenkorunk két meghatározó színésznője kápráztatta el előadásával a közönségét a Gödöllői Királyi Kastélyban. Március végén a Gödöllői Királyi Kastélyban került megrendezésre a Magyar Országos Horgász Szövetség X. Nemzeti Horgászsport Gála és Támogatói Bankettje. Különleges kiállítások mutatják be az osztrák-magyar uralkodócsalád ékszereit, valamint Mária Terézia lányának életét.
A Gödöllői Városi Múzeumban különböző kiállítások keretében megismerkedhetünk a városkép alakulásának történetével. A múzeum gyűjteménye alapját a Heltai Miklós (1909-1989) által 1952-ben indított helytörténeti szakkör teremtette meg, mivel a településen kialakított korábbi gyűjtemények a II. világháború alatt megsemmisültek. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. A királyi időszakban az Erzsébet királynéról elnevezett szálloda kapott helyet az épületben, amely a társasági élet legfontosabb helyszínévé vált. A városi Múzeum állandó és időszakos kiállításokkal várja a látogatóit.
A Gödöllői Erzsébet Park a Királyi kastély kertjével szemben található, 1898-ban létesítették Erzsébet királyné halálát követően. Az Erzsébet park egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a királynénak. A Sziklahalom emlékmű, mely Erzsébet királyné szobra mögött magasodik, szintén az ő emlékére készült.
Természeti kincsek és környezetvédelem
A Gödöllői-dombságban élők hozzá vannak szokva a szemet gyönyörködtető vidékhez, a csodás földrajzi adottságokhoz, a történelmi színterekhez. A dombság átlagos tengerszint feletti magassága 150-250 méter, főleg lösz és homok borítja. Az élővilágára jellemző, hogy jelentős nagyvadállomány található a területen, mely ideális hely volt a vadászatokra. Legismertebb mocsaras területe a Mezse-mocsár, mely Budapest XVII. kerületének szélénél fekszik. A dombság igencsak szegény felszíni vizekben; a patakok nem bővizűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. A dombságban fellelhető tavak mesterséges álló vizek, a patakok felduzzasztásával hozták őket létre. Egyrészt a földek öntözésére szolgáltak, másrészt a malmokat hajtották a vizükkel, és halastóként is funkcionáltak.
Az Úrréti-tó Gödöllő határában fekszik, Szada irányába, a Blaha városrészén található, közel az autópálya felhajtóhoz. Ez egy apró kis horgásztó, területe kisebb mint 1 hektár, sűrűn növő sás veszi körül. Az Úrréti-tóból ered a Fiók-rákos patak. A Dózsa György út és a Rét utca találkozásánál található tó nem szárad ki a környék talajvíz háztartásának köszönhetően. Az Úrréti-tóban és környékén védett állat- és növényfajok élnek. Horgászni szabadon lehet a tóban.
A Gödöllői arborétumot 1902-ben alapították, azzal a céllal, hogy nálunk állományokat nem alkotó fajokat, elsősorban fenyőket honosítsanak benne. A József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be. A húszas és harmincas években Magyarország legjelentősebb növénykertjének számított. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. A Gödöllői Arborétumot 1978-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Az Arborétum ingyenesen látogatható. Kisgyermekes vagy kisunokás családoknál, de sokszor még kutyásoknál is külön kérés, hogy amit tervezünk, ne legyen mérgező. A Leyland-ciprus két különböző nemzetségbe tartozó faj, a Monterey-ciprus (gyors növekedés) és a nutka álciprus (jó fagytűrés) természetes kereszteződéséből jött létre. Kertjeink megkerülhetetlen alapkövei a sövénynövények, a szoliter örökzöldek, amelyek télen-nyáron díszítő elemei közvetlen környezetünknek.
A nagyjából 1400 növényfajnak otthont adó botanikus kertet 1959-ben alapították. Ez volt Magyarország első agrobotanikus kertje. A kert közepén elhelyezkedő Vén Vadkörtefa 2013-ban a magyarországi Év Fája Verseny győztese, illetve 2014-ben az Európai Év Fája Verseny ezüstérmese volt. Az idei évben egyre súlyosabb problémát jelent a Gödöllő területén található szelektív hulladékgyűjtő szigeteken tapasztalható rendetlen állapot. Augusztusban mindenki megtapasztalhatta, hogy az orkán erejű szél, milyen károkat tud okozni környezetünkben. Május utolsó hétvégéjén zajlott Gödöllőn a Kék Bolygó Alapítvány által meghirdetett és szervezett VIII. Visszatekintve az elmúlt bő két évtizedre, a 21. századot hívhatjuk a vírusok évszázadának is. A tavalyi lapszámban is tettünk már említést a méltán népszerű hortenzia fajokról, azok fő díszértékeiről, széles körű felhasználásáról.
Sport és közösségi élet
A gödöllői sportélet is virágzó. A Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület szeptember 30-án megrendezésre kerülő sportnapján a legtöbb helyi sportegyesület lehetőséget kapott a bemutatkozásra. Fiatal tehetséges gödöllői sportolókat bemutató sorozatunkban ezúttal egy sokra hivatott fiatalemberrel ismerkedhetnek meg, aki nagyszerűen forgatja a pengét a kezében. Aki a Gödöllőn és az MTK színeiben nevelkedett, Spanyolországban a C.D. Maspalomasban bizonyított. A három nővére után született fiút korán focizni vitte édesapja Gödöllőn, már a Szent Imre suli kezdete előtt. A Sallai család férfitagjait mintegy vázként összeköti a labdarúgás. Immáron 45 éve, hogy élete egyik legfontosabb része a futball. A zongoracipelő, aki játékosként, edzőként, majd más funkciójában is mindig alázatosan szolgálta évtizedeken keresztül szeretett sportágát, a labdarúgást. Az elmúlt időszakban mintha az emberek szívesebben olvassák, osztják a magyar sportsikereket. A férfi kézilabda nemzeti válogatott 46 év után jutott el újra világbajnokság döntőjéig. Három évtizedet kellett várni, hogy gödöllői nagypályás focicsapat bajnoki címet nyerjen. 1992-ben az NB III. bajnokság első osztályába jutott fel a gödöllői női kézilabda csapat, de ez a végét jelentette. Kevés olyan eredményes sportolót ismerünk, mint Simics Juditot, azaz Jucót, aki klubszinten és a válogatottban is a csúcsra jutott.
A Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület a nevéhez méltóan és az alakulásakor tett ígéretének megfelelően idén is szövetséget kötött a gödöllőiekkel. 2023. október 12-én második fórumát is megtartotta a Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület. A Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület 2022. szeptember 22-én Debreczeni Attilát választotta meg új elnökének. Talán szerénytelenség nélkül is kijelenthető, hogy az év egyik legnagyobb érdeklődésére számot tevő közösségi eseményére került sor Gödöllőn, szeptember 5-én este.
Gödöllő mindig is otthont adott a cserkészmozgalomnak. A rendszerváltás után az országban elsők között Gödöllőn azonnal elindult a cserkészélet. A cserkész világtalálkozó 90 éve, 1933-ban volt. Idén ünnepeljük a Gödöllői IV. Világjamboree 90. évfordulóját. A cserkésztábor parancsnoka pedig gróf Teleki Pál főcserkész volt. Amikor az országban elindult a rendszerváltás utáni cserkészet, az események Gödöllőn is felgyorsultak. Az újkori 802. Robert Baden-Powell of Gilwell nevével a cserkészet és Gödöllő története végleg összefonódott a 20. században.
A Gödöllői Üzleti Park vezérigazgatóját éppen három éve kérdeztük a két évtizedes működésről. Tavaly májusban nyitott meg az országos Borháló kereskedés gödöllői franchise üzlete, amelynek tulajdonosa és üzemeltetője, Dr. Tavaly májusban nyitott meg a Saranko pékség Gödöllő szívében, amely sok tekintetben az országban is egyedülálló. Gödöllő első és egyetlen kávépörkölő üzemét a KÚTHÁZ újhullámos kávékortyoló üzemelteti. Szeptember 25-én volt 40 esztendeje, hogy megnyílt a Babád Borozó, Gödöllő Alvég városrészében, a Pacsirta és Török Ignác utca sarkán. A tulajdonosváltás után nem sokkal beköszöntött a koronavírus járvány. A nagy tervekből limitált működés lett. A Nyár első napjai 2011 óta mindig izgalommal tölti el a gödöllői egyházközség pecásainak szívét, hiszen a horgászverseny napját várják.
Kihívások és fejlődés a digitális korban
Az elmúlt évtizedek során a digitalizáció a mindennapjaink részévé vált. Napjainkban egyre jobban vigyázni kell a különböző, magukat pénzintézeteknek és más, hivatalos szerveknek kiadó csalók ellen. Milyen veszélyeket rejteget az online világ? Milyen hatással van ránk és gyermekeinkre? Milyen felnőttekké válnak a hatásukra? A távoli munkatársakkal való kapcsolattartásnak a legnépszerűbb módja a videokonferencia.
Mitől okos egy város? Hogyan lehet szerethető, jövőképes, élhető, sikeres? Milyen szerepet játszanak mindebben az informatikai fejlesztések? Az önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások folyamatos biztosítása, ehhez pedig fontos, hogy fenntartható költségvetéssel rendelkezzenek. A feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodásának a megteremtését, aminek egyik eszköze a helyi adók rendszere.
Gödöllő Város Önkormányzata a 2024. november 21-i ülésnapján megtárgyalta a helyi adóról szóló rendelet tervezetet és elfogadta az előterjesztést. A 2025. évre építményadó vonatkozásában 2950,1 Ft/m2, telekadóban 536,4 Ft/m2. Az adózónak iparűzési adó tekintetében adóelőleg fizetési kötelezettsége van, mely általános esetben adóév március 15. és szeptember 15. napja. Az adózónak lehetősége van az adóelőleg mérséklését kérelmezni az Önkormányzati adóhatóságnál. Szeptember 16. adózási szempontból fontos határidő: eddig kell megfizetni a második félévi kommunális, építmény- és telekadót, valamint a helyi iparűzési adó második félévi adóelőlegét.
- január 1-jétől az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 650 forintra változik. Az NTAK informatikai felületén az Önkormányzati adóhatóság beállította a 2026. évtől megváltozó 650 forintos adómértéket. Fontos adatbejelentési határidő közeledik, ugyanis a 2026. január 1-jei állapotnak megfelelően azon adóalanyok/tulajdonosok/haszonélvezők számára, akiknél a már bevallott ingatlanoknál bármilyen adóztatást érintő változás történt vagy 2025. évben új ingatlan került a tulajdonukba/használatukba, úgy arról 2026. január 15-ig adatbejelentést kell teljesíteniük az Önkormányzati adóhatóság (továbbiakban: Adóhatóság) felé.
Figyelem: Az „Ügyfélkapu” néven ismert azonosítási szolgáltatás és belépési lehetőség megszűnik! Jövő évtől „DÁP” mobilalkalmazással, illetve „Ügyfélkapu+” szolgáltatással tudnak majd az állami és az önkormányzati elektronikus rendszerekbe ügyintézés céljából belépni. Az Önkormányzati Adóhatóság fizetési felhívásokat postáz azon magánszemélyű adózóknak, akik 2025. május elején esedékes helyi adótartozással rendelkeznek.
Közlekedés és infrastruktúra
Tegnapelőtt közelebb került Gödöllő Budapesthez. Ilyen és ehhez hasonló, hangzatos címszavakkal jelentek meg az újságok 1978-ban, amikor megnyitották a HÉV vonalát. A Budapest Örs vezér téri végállomástól induló vonal végállomása a gödöllői vasútállomás mellett található. A 3-as számú országos főút átszeli a várost. A Budapest-Gödöllő-Hatvan-Miskolc fővonalon fennakadásra kell számítani. Nem járnak a vonatok Rákos és Hatvan között. Pótlóbuszokat is kértek a vonalra.
A torony, amely a városból nagyon sok helyről látszik, kikacsintgat a fák lombkoronája felett, ahogy az Öreghegyen a tévétorony. Megállásra kényszerítette a buszt, majd a záróvonalon át előzött egy autós a XVII. kerületben. Több sofőr szegte meg a közlekedési szabályokat. Március 7-én, egy szép hétfői napon az Ady Endre sétányon egy civil rendőrségi autó intette félre az arra közlekedő tehergépjárműveket. Gödöllő térségében forgalmi akadályra kell számítani. Nagy a forgalom a főváros felé vezető utakon. A baleset miatt csak egy sáv járható. A vonat utasait más járatokkal szállították tovább. Kiszivárgott egy új tervezet a menetrendről. A munkák előreláthatóan négy napig tartanak. Zuglóban hármas karambol történt. Az 53-as főúton halálos baleset történt. Araszolva lehet csak haladni.
A tervek között szerepel egy hídépítés és egy Hungaroring-megálló is. Talán furcsa kimondani, de már közel 40 éve reng a Ring a Gödöllőtől néhány kilométerre fekvő Mogyoród településén. Több nagy kihívással is szembe kell nézni a kivitelezésnél. A Gödöllői dombság erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak.