A visszatérő, bal oldali alhasi fájdalom - amely néha szúró, máskor tompa - sokak számára ismerős panasz. A problémák hátterében gyakran az emésztőrendszer egy sajátos elváltozása áll: a divertikulum. Ez egy apró, zsákszerű kiboltosulás a bélfalon, amely az emésztőrendszer szinte bármely szakaszán megjelenhet, de leggyakrabban a vastagbél alsó részén, a bal oldali sigmabélben alakul ki. A divertikulum egy kis kiemelkedés vagy tasak, amely a test egy szervének falában képződik, leggyakrabban a belekben. A vastagbél divertikulumai olyan kis tasakok vagy kiemelkedések, amelyek a vastagbél nyálkahártyájában alakulnak ki. Ennek oka a bélfal meggyengülése, aminek következtében a nyálkahártya kiboltosulhat a bélfali izomrétegek között, vagy a teljes bélfal az izomréteggel együtt boltosul ki.
A divertikulózis előfordulása és tünetei
A diverticulosisos esetek többsége, körülbelül tízből hét, teljesen tünetmentes, ezért sokan nem is tudják, hogy érintettek. A tünetmentes diverticulosis legtöbbször véletlenül derül ki, például vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) során, amikor az orvos más okból vizsgálja a beteget. Ha mégis panaszok jelentkeznek, azok leggyakrabban a bal oldali alhasban érezhető, visszatérő, szúró vagy tompa fájdalom formájában mutatkoznak, illetve a székletürítés szokásainak megváltozásában: hol székrekedés, hol hasmenés alakulhat ki. A diverticulosis kialakulása leginkább az életkorhoz köthető. A nyugati társadalmakban 40 év alatt ritkán fordul elő - tízből kevesebb mint egy embernél -, de 40 év felett a gyakorisága hirtelen emelkedni kezd. Ebben a korban már az emberek 30-40 százalékánál jelen van, 60 év felett pedig minden második embernél.
A betegség kialakulásának okai
A háttérben főként a rostszegény táplálkozás áll, ami lassítja az emésztést, a széklet mennyisége is csökken, így a bélfalra nagyobb nyomás nehezedik. Ez elősegíti a diverticulumok megjelenését. A fejlett országok lakosságának gyakori civilizációs betegsége a székrekedés. Kialakulásának egyik oka a finomított élelmiszerekből álló rostszegény táplálkozás. Jellemző a finomlisztből készült pékáruk, kenyerek, valamint a burgonya, a tészta és a rizs húsétellel együtt, de ugyanakkor zöldséget mellőző fogyasztása. Továbbá gyakori a zöldséges ételek készítésének hiánya, mint a rakott zöldséges ételek - rakott kelkáposzta, rakott karfiol és zöldbab - vagy töltött zöldségek: tök, cukkíni fogyasztása. Mozgásszegény életmódot folytatva is gyakrabban számíthatunk székrekedésre. Emellett az elhízás is hajlamosító tényező lehet. Genetikai hajlam mellett a gyenge kötőszövet vagy a bélmozgási zavarok is hozzájárulhatnak a divertikulózis kialakulásához. A dohányzás és a kevés testmozgás mind kockázati tényezők. A divertikulitisz kialakulásának pontos oka még nem teljesen ismert, de valószínűleg több tényező játszik szerepet a betegség kialakulásában.
A divertikulitisz okai és 6 megoldésa
A divertikulitisz: a gyulladásos szövődmény
A divertikulitisz egy gyulladásos megbetegedés, amely az emésztőrendszert érinti. Divertikulitisz során a vastagbélben divertikulumok alakulnak ki, amelyek elzáródhatnak vagy felülfertőződhetnek. A divertikulózisban szenvedő emberek esetében a divertikulitisz a tasakokban megragadt ételmaradékok vagy széklet miatt alakulhat ki, ami a baktériumokkal felülfertőződve gyulladást okozhat. Ez általában hasi fájdalommal, lázzal, hányással és más emésztési problémákkal járhat. A divertikulitisz legjellemzőbb tünete a lázzal kísért hasi fájdalom, különösen a bal alhasi területen. A divertikulitisz súlyossága változhat az enyhe tünetektől a súlyos fertőzésig és a szövődményekig, mint például a vastagbél perforációja vagy a peritonitis (hashártyagyulladás) kialakulása. Az esetek többségében, körülbelül tízből hétben, a gyulladás szövődmény nélkül gyógyul. Ugyanakkor minden negyedik betegnél kialakulhatnak komolyabb szövődmények, például bélátlyukadás, tályog, vérmérgezés, bélelzáródás, sipoly vagy vérzés. A vérzés során a divertikulumokban lévő erek károsodhatnak, ami friss vér megjelenését okozhatja a székletben. Fontos megjegyezni, hogy bár a betegség fiatalabb korban is lehet súlyos, különösen veszélyes időseknél és gyengébb immunrendszerű betegeknél.
Diagnosztikai eljárások
Ha a betegnek láza van, és a hasi panaszai erősödnek, akkor felmerül a divertikulitisz gyanúja. Ilyenkor kolonoszkópia nem végezhető, mert fennáll a veszélye annak, hogy a gyulladt bélfal átszakad. Helyette egy egyszerű hasi röntgen segíthet kimutatni, hogy került-e szabad levegő a hasüregbe. Ha tályogra van gyanú, a legpontosabb vizsgálat a célzott CT. A vastagbél-divertikulum és az aranyér könnyen összekeverhető, ugyanis mindkettő miatt megjelenhet friss vér a székletben, ezért a pontos diagnózis orvosi vizsgálatot igényel.
Kezelési stratégiák: diéta és életmód
A tünetekkel járó diverticulosisos betegek többségét nem szükséges kórházban kezelni. Azok a betegek, akiknek az állapota jó, és csak enyhe tüneteik vannak, otthon is gyógyulhatnak, ha betartják az orvosi utasításokat. Ilyenkor pihenés, folyadékban gazdag, könnyen emészthető (salakanyagmentes) étrend és szájon át szedhető antibiotikum jelentik a kezelést. Az antibiotikumok feladata a gyulladást okozó baktériumok elpusztítása, köztük a vastagbélben leggyakrabban előforduló kórokozóké, mint az E. coli.
Étrend heveny gyulladás idején
Amíg a bél gyulladásban van, érdemes kerülni minden olyan ételt, ami nehezen emészthető, puffaszt vagy túl erősen fűszerezett, mert ezek fokozhatják a panaszokat. Ilyenkor nem javasolt a hüvelyesek (borsó, bab, lencse), a káposztafélék, a túl zsíros, olajos fogások és az alkohol fogyasztása. A szakemberek úgy látják, hogy erős gyulladás esetén a rostokban szegény étrend segíthet a panaszok enyhítésében és a felépülésben. Súlyosabb esetekben a szakorvos folyékony étrendet is előírhat. Minden esetben orvosi felügyelet szükséges a folyékony étrend elkezdéséhez, illetve ahhoz is, amikor fokozatosan visszatérünk a szilárd ételek fogyasztásához. Heveny gyulladás esetén a pektin fogyasztása előnyös, amit az alma, birs, sárgarépa és az őszibarack tartalmaz nagyobb mennyiségben.
Megelőzés és rostdús táplálkozás
A betegség megelőzésében a rostbő táplálkozás döntő szerepet játszik. A nagy rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása mellett igyon sok vizet, legalább 1,5-2 litert naponta, mert ez elősegíti a salakanyagok továbbítását az emésztőrendszerben. A folyadék elsősorban víz, de lehet gyógyvíz vagy szénsavmentes ásványvíz is. Szénsavas italok fogyasztása semmi körülmények között nem javasolt. Ha eddig csak fehér kenyeret evett, cserélje fel a kenyér adag felét teljes kiőrlésű kenyérre (graham, rozsos, barna). Az étkezési búzakorpa, a zabkorpa, a korpás pogácsa, a korpás lisztből készült kenyerek rostjai jó vízkötő képességükkel megakadályozzák a salakanyag besűrűsödését. A korpát joghurtba, kefirbe keverve (kb. 2 kiskanálnyi) fogyaszthatjuk. A növényi rostok a gyógyszerek felszívódását is mérsékelhetik, ezért célszerű fél órával korábban vagy 2 órával később bevenni az esetleges gyógyszereket.
Tévhitek az apró magvakról
Egy feltételezés szerint az apró magvak, például a diófélék vagy a kukoricaszemek beragadhatnak a vastagbélbe, emiatt pedig gyulladt tágulatokat okozhatnak. Úgy tűnik, a kukorica mégsem olyan veszélyes, mint azt korábban gondolták. Egy új tanulmány kimutatta, hogy az apró és kemény ételek - mint a diófélék, a magvak és a kukoricaszemek - fogyasztása nem kapcsolódik a divertikulitiszhez. Tehát sem a kialakulásában, sem az állapot romlásában nem játszanak szerepet. A szakértők szerint a valóság az, hogy a magas rosttartalmú ételek - mint amilyenek például a diófélék és a magvak - még csökkenthetik is a divertikulitisz kialakulásának kockázatát, valamint az állapot kezelésében is segíthetnek. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy meglévő gyulladás esetén kerülni kell a rostfogyasztást, mert tömegesebbé teszik a székletet, és fokozhatják a vastagbél-összehúzódásokat, amelyek fájdalmasak lehetnek a fellángolások során.
A műtéti beavatkozás szükségessége
A diverticulosis miatt végzett műtétre ritkán van szükség, de ha elkerülhetetlen, sokkal jobb eredmények érhetők el, ha a beavatkozást előre meg lehet tervezni, mint ha sürgősségi helyzetben kell elvégezni. Az orvosok akkor javasolnak műtétet, ha a gyulladás többször is kiújul, ha a beteg 50 év feletti vagy legyengült immunrendszerű, illetve, ha a panaszok nagyon gyorsan rosszabbodnak. Szintén indok lehet, ha a hasban tartósan érezhető, érzékeny csomó jelenik meg, vizelési nehézségek társulnak a gyulladáshoz, vagy felmerül a daganat gyanúja. Vannak olyan súlyos állapotok is, amikor azonnali, életmentő műtét szükséges, például erős vérzés, bélelzáródás, bélfal-átlyukadás vagy hashártyagyulladás esetén. A sipolyok gyakran egyetlen beavatkozással megoldhatók, a tályogok pedig lecsapolással vagy a beteg bélszakasz eltávolításával kezelhetők.
tags: #diverticulumok #es #rostban #gazdag #etelek