Kőszeg, a Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében fekvő, méltán híres város, nem csupán a Kőszegi kistérség központja, hanem egyben Vas vármegye egyik legkedveltebb turisztikai célpontja is. A rendszerváltás után élénkült meg igazán a város idegenforgalma, melynek során számtalan látnivaló és program várja az idelátogatókat. A város gazdag történelmi múltja és természeti szépségei egyaránt vonzzák a turistákat, miközben modern, mégis hagyományőrző arculata egyedülálló élményt kínál. A szűkebb értelemben vett Kőszeg-hegyalja az Írottkő Natúrpark része, ami önmagában is garancia a festői környezetre és a tiszta levegőre. Ebben a történelmi és természeti kincsekkel teli városban, a Kőszegi vár impozáns falai között rejtőzik egy különleges mesevilág, a Szamos Marcipán Mesegaléria, amely édes pillanatokat és felejthetetlen élményeket ígér minden korosztály számára.
A Szamos Marcipán Mesegaléria Kőszeg szívében
A Jurisics vár elővárának földszinti termeiben több, mint egy évtizede nyílt meg a Szamos Marcipán Mesegaléria, amely a vár állandó kiállításainak sorát gazdagítja, mint az első állandó kiállításunk. Ez a különleges tárlat egy igazi mesebeli utazásra invitálja a látogatókat, ahol a régi és a mai meseirodalom kedvelt alakjai szinte életre kelnek - marcipán szobrok és jelenetek formájában. A gondosan kidolgozott, édes alkotások között felfedezhetjük Pöttöm Pannát, a tücsköt és a hangyákat, az aranyszőrű bárányt, Lúdas Matyit, Csipkerózsikát, és még sorolhatnánk sokáig a gyermekkorunkból ismerős karaktereket, akik precízen megformált marcipánfigurákként elevenednek meg a szemünk előtt. A mesegaléria a Kőszegi vár külsővárában lévő Főnix-házban működik, amely önmagában is számos érdekességet tartogat a látogatók számára.
A Főnix-házban, ahol a marcipánmesék otthonra leltek, emellett több kiállítás megtekintésére is lehetőség van. Ezenkívül ajándéktárgyak vásárlására is van mód, így az élményt kézzelfogható emlékekkel is gazdagíthatjuk. A Főnix-házban elhelyezett tablók, melyek a várak történetét mutatják be, kiegészülnek a vitrinekben kiállított, Gyöngyösfalun élő Nagy Lajos petróleum lámpa gyűjteményének több mint 100 szépséges darabjával. Ezek az elmúlt két évszázad míves termékei, melyek fényt és történelmet hoznak a mesék világába. A Szamos Marcipán Mesegaléria így nem csupán egy cukrászati alkotásokat bemutató kiállítás, hanem egy olyan komplex élményt nyújtó helyszín, ahol a történelem, a művészet és a mesék édes harmóniában találkoznak.
A Kőszegi vár - Történelmi erőd és kulturális központ
A Kőszegi vár, melynek előterében a Szamos Marcipán Mesegaléria is helyet kapott, önmagában is egy monumentális történelmi emlék, amely Kőszeg és környékének védelmét biztosította a változó hatalmi viszonyok közepette, és óvta a kereskedelmi utakat. Az egykoron vizesárokkal körülvett épület két részből áll: a belső és külső várból. A vár a 13. században keletkezhetett földesúri vár kiépítésével, alapjait a Héder nembeli Kőszegiek rakták le. Legjelentősebb szerepét az 1532-es, törökök elleni harcban nyújtotta, amikor is bevehetetlen erődként tartóztatta fel a Bécs ellen vonuló hatalmas seregeket, ezzel történelmet írva. A vár története során számos tulajdonosváltáson esett át; 1931-ig az Eszterházyak kezében volt, majd állami tulajdonba került.
Az 1963-as felújítását követően a vár megkapta mai múzeumi és művelődési funkcióját, majd 1982-től otthona a nyári Várszínház programjainak, amely azóta is gazdag kulturális kínálattal várja a látogatókat. A várszínháznak fellépője volt többek között Bánffy György, Molnár Piroska A Nemzet Színésze, Hollósi Frigyes, Epres Attila, Oszter Sándor, Pogány Judit, Ujlaki Dénes, akik felejthetetlen előadásokat varázsoltak a történelmi falak közé. Rendezőként tevékenykedett itt Szigeti Miklós, Romhányi László, 1988-tól Mérő Béla, Jordán Tamás, majd az utóbbi években Znamenák István és Kelemen József is.
Jurisics Miklós Kőszeg ostroma 1532 (előzetes )
A vár legújabb kori felújítása 2011-től kezdődően zajlott, és 2013. július 2-ától ismételten látogathatóvá vált, modern kiállításokkal és szolgáltatásokkal gazdagodva. A felújítást követően látogatható a Fegyvertár, ahol korhű fegyverekkel és páncélokkal, valamint kínzóeszközökkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A földesúri asztal és konyha betekintést nyújt a XII-XVI. századi főzési és étkezési szokásaiba, illetve a látogatóknak korhű jelmezek állnak rendelkezésükre, melyekben kipróbálhatják magukat a korabeli környezetben. A Lovagteremben a vár történetét bemutató filmek láthatók, illetve egy csúcstechnológiás 3D-s film a magyar történelemről nyújt lenyűgöző élményt. A Vár folyosóin Somogyi Győző történelmi katonai viseleteket és fegyverzetet bemutató kiállítása látható, illetve számtalan időszakos kiállítás várja a látogatókat. Látogatható továbbá a vár nyugati tornya, a kiállítások mellett vár-bazár, büfé és fűszernövénykert is várja a látogatókat, teljessé téve a kőszegi várban tett látogatást. A Kőszegi vár ad otthont a Jurisics Miklós Vármúzeumnak, melynek kiállítási darabjai közül kiemelendőek a helytörténettel kapcsolatos emlékek, de ott találjuk a Szőlő Jövésnek Könyvét és Francz Bálint 1746-os, a várost ábrázoló festményét is.
Kőszeg történelmi belvárosa és a Jurisics tér titkai
Kőszeg belvárosában sétálni olyan, mintha időutazáson venne részt az ember. A középkori hangulat mindenkit magával ragad, a várhoz érkezve pedig könnyen bele tudjuk magunkat képzelni az 1532-es ostrom drámai eseményeibe. A város műemléki jegyzék alapján 326 épületet, építményt tudhat országos egyedi védelem alatt, emellett a belváros és az azt övező zóna műemléki területként védi az örökségük fennmaradását. A legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a Várkör vonala zár körül, ez egyben a régi városfal külső vonala is. Több egykori erődítés ma már csak a helyüket jelölő utcák nevében maradt fenn, mint például a Tüskevár utca, a Sánc utca vagy a Sáncárok utca, amelyek a múlt emlékeit őrzik.
A Jurisics tér Kőszeg történelmi szívét jelenti, amely egykor a város központja és vásártere volt, ma pedig a közigazgatási központ funkcióját tölti be. Itt áll a város plébániatemploma, pellengére, fontosabb üzletei, sőt a kezdetekben még a temető is, de ma is itt található a város kútja, mely frissítő vizével invitál megpihenésre. A téren áll a Levéltár, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a plébánia, a városháza, a Szent Imre-templom és a Szent Jakab-templom, amelyek mind-mind a város gazdag történelmének tanúi. A tér nyugati oldalának házai már a 14. században álltak, míg a keleti házsor mai alakját a 17. században, a földszintes házak átépítésével felépült díszes épületekkel nyerte el. A helyreállítások során rekonstruálták az ún. „dalmát kapukat”, azaz az egykori elárusítóhelyek bejáratát és kínálóját, ezzel is visszaadva a tér egykori hangulatát.
A tér mai arculatát a Hősök kapuja uralja. Az 1880-ig itt álló városkaput rossz állapota és keskeny átjárója miatt lebontották, helyette 1932-ben épült fel a ma látható épület. Alatta található az 1532-es ostrom emlékműve is, amely a török ostrom hősies ellenállásának állít emléket. Mellette áll a Tábornokház, amely ma Városi Múzeumként működik. A tér egykor egyenes volt, azonban a sorozatos feltöltések és a Mária szobor körül kialakított virágágyások, azután az elmúlt évtizedekben végrehajtott burkolások mára lépcsőssé tették, így egyedi, többszintű megjelenést kölcsönözve neki. A tér a 2011-ben megkezdett és 2012-ben befejezett felújításoknak köszönhetően ma is méltóképpen tükrözi Kőszeg történelmi nagyságát.
Az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épülete, a Jurisics tér egyik ékessége. Eredetileg is városi hivatalnak épült, és már a 14. században állt, ennek tanúbizonysága a boltíves egykori földszinti tanácsterem és a feltárt lőrések. Az egyenes záródású magas attikafalak építésére a sorozatos tűzvészek - ezek közül is az egyik legpusztítóbb, az 1720-as - késztették a várost, hogy megvédjék az épületet a további pusztulástól.
A Jurisics teret északról lezáró templom, amit 1615-1618 között építettek a magyar evangélikusok, Kőszeg vallási sokszínűségének tanúja. 1673-ban a katolikusok vették birtokba, majd a város plébániatemploma lett, ameddig az új plébániatemplom - a Jézus szíve templom - el nem készült. A város egyik legrégebbi épülete, a Szent Jakab-templom, 1246-ban már említik. 1403-1407 között ifj. Garai Miklós nádor bővítette ki. A vallási konfliktusok nem kímélték az épületet, a 17. században elpusztult több berendezési tárgy és festmény. A jezsuiták 1693-ban megkapták és barokk stílusban kiegészítették. Az 1937-es restaurálás során pedig 15. századi freskókat tártak fel, amelyek ma is megcsodálhatók.
Kőszeg további múzeumai és kulturális intézményei
A Szamos Marcipán Mesegaléria mellett Kőszeg számos egyéb gyűjteménnyel is várja a történelem iránt érdeklődőket. A Jurisics tér 11. számú házban látható az Arany Egyszarvú Patikamúzeum. Az épület eredetileg is patikának épült a 18. században, éke a jezsuita bútorzat és díszes helyisége, mely a barokk gyógyszertári berendezések egyik legszebb példája. Van még egy gyógyszerészeti kiállítás a városban, a Rákóczi út 3. szám alatt. Ebben az épületben működött egykor a Küttel család Fekete Szerecseny patikája, ma az ódon berendezések között üzlethelyiség kapott helyet, az emeleten pedig orvostörténeti könyvtár található, mely a gyógyítás múltját tárja fel.
A Városi Múzeum a Tábornokházban látogatható. Itt kapott helyet a város céhes múltját és szakmáit - többek között mézeskalácskészítő, könyvkötő, szíjgyártó - felvonultató tárlat, amely a régi idők mesterségeibe enged bepillantást. Innen lehet felmenni a Hősök Tornya kilátó loggiájára és gyönyörködni a belváros panorámájában, mely felejthetetlen látványt nyújt. A Rajnis utca 3. szám alatt működik a Postamúzeum, bemutatva a kőszegi postatörténelem emlékeit. A Postamúzeum 2004. április 24-én nyílt meg a város egyik felújított műemléképületének földszinti helyiségeiben. A tárlat bemutatja nekünk, miként zajlott a 15. és 18. század közötti utazás és szállítás. Megismerkedhetünk az európai nagy postautakkal, láthatunk két korabeli járművet, szemügyre vehetjük a postáslegény korhű viseletét. Egy egész falat betöltő Kőszeg-metszet, egy másik teremben pedig a város postatörténetét a 17. század elejétől a 20. századig bemutató részleg alkotja a nagy részét, átfogó képet adva a postai szolgáltatások fejlődéséről.
Időszakos kiállításokat az Öregtoronyban - ismertebb nevén a Zwingerben - tartanak. Az egykori saroktorony a 14. században épült, majd funkcióját elvesztve ismét a helyi közösséget szolgálja, és 2001-ben nyílt meg egyik állandó kiállítása. Hazánk gyönyörű hegyvidéki táján, az Alpokalján, a Kőszegi-hegységben találjuk a Stájer-házakat, melyek a 18. században épült lakóház és harangláb épületegyüttese volt, és a városi erdészetet szolgálta, ma erdei iskola van itt. Július óta textilipari múzeuma van Kőszegnek, ahol összegyűjtötték a Latex megmaradt emlékeit, s ezek hetente kétszer megtekinthetők, bemutatva a helyi ipar örökségét. A borászattal kapcsolatos kiállítás a Várkör 54. szám alatt található, amely a térség szőlő- és bortermelésének gazdag hagyományait mutatja be.
Természeti látnivalók és aktív kikapcsolódás Kőszegen és környékén
Kőszeg nem csak történelmi és kulturális értékeivel, hanem természeti szépségeivel is rabul ejti a látogatókat. A Kőszeg mellett emelkedő Óház tetőn a Héder nembeli Kőszegiek talán még a 12. században egy hatalmas, téglalap alaprajzú kőtornyot emeltek. A torony bejárata nem a földszinten, hanem az első emeleten nyílt, amit lépcsőn lehetett megközelíteni. Az egyik hegycsúcson van az Árpád-kori vár romjaira épült Óház-kilátó, ami a Fő térről is jól látható. Először 1896-ban emeltek itt kilátót, ez 1917-ben egy szélviharban összeomlott, majd 1996-ban épült az új, ma is látogatható épület, mely csodálatos panorámát kínál a Kőszegi-hegységre és a környező vidékre.
Az 1980-ban megalakult Kőszegi Tájvédelmi Körzet, amelynek központja a Chernel-kert Arborétum és Bechtold István természetvédelmi látogatóközpont, a természeti értékek megőrzésének és bemutatásának kiemelkedő helyszíne. A Bechtold István természetvédelmi látogatóközpont Kőszeg egyik legújabb látnivalója és nevezetessége. Földbe süllyesztett, terméskővel kirakott, kerek épülete a város nyugati peremén, az Aradi vértanúk parkjában, a Chernel-kert Arborétum közelében áll, modern és környezettudatos építészeti megoldásaival illeszkedve a tájba. A Kőszegi-hegység természetes szépségei mellett jelentős építészeti emlékekkel is büszkélkedhet. Itt halad el az Országos Kéktúra útvonala az Írott-kő felé, amely a Dunántúl legmagasabb pontja, felejthetetlen túraélményt ígérve a természetjáróknak.
A Királyvölgyből nyíló Gesztenyefa utcában van az 500 éves gesztenyefa törzskorongja, mely mutatja egykori méretét, és a természet időtálló erejét demonstrálja. A királyvölgyi tanösvény sokat veszített egykori szépségéből, azonban az Óház kilátó felé menő út új tanösvénye vonzó kialakítású, és lehetőséget teremt a helyi flóra és fauna megismerésére. A Kálvária aljában van a város Csónakázótava, a pihenésre vágyók kirándulóhelye, mellette áll a Kerékpáros centrum épülete, mely a biciklizés szerelmeseinek nyújt szolgáltatásokat. A 2010. október 12-én átadott Kőszeg-Lukácsháza-víztározó új színfoltja lehet a város turizmusának, további vízi sport és szabadidős tevékenységek lehetőségeit kínálva.
A Jurisics térről jól látható a Kálvária templom, amely barokk stílusban épült 1734-ben, majd a Remetelak egy évvel később. A stációk 1763-ban épültek, 1890-ben Ludwig Schöne tervei szerint átalakították őket. A templombelső 1947-ben kiégett, de ma is impozáns látványt nyújt. A templom mögötti erdőben magasodik Ausztria felé nézve a trianoni kereszt, mely a történelem egy fájdalmas emlékét idézi.A Kőszegi-hegység remek panorámát nyújtó pontjaira és szakaszaira nyáresti vagy akár éjszakai túrázás is szervezhető. Aki nem fél a sötétben, azt "beviszünk a sűrűbe!" A tíz kilométeres túra a Kőszeg környéki hegyeket és azok látnivalóit mutatja be, izgalmas kihívást és gyönyörű kilátást kínálva. A túra második leghosszabb távja sem hagyja ki a Dunántúl csúcsát, az Írott-kő kilátóját, amelyről tiszta időben messze el lehet látni. Városismereti- és felfedező séta Kőszegen, a Kubát Hugó emléktúrák kiegészítéseként, további lehetőséget nyújt a város rejtett kincseinek felfedezésére.
Kőszeg gazdag kulturális élete és rendezvényei
A város gazdag múltjából merítve számos programot kínál vendégeinek és lakóinak egyaránt, arra törekedve, hogy minden korosztály megtalálja a kedvére valót. Kőszegen a bálok bálja az 1859-ben alakult Kőszegi Énekkórus rendezvénye volt egykoron, amelyet minden évben farsang utolsó szombatján rendeztek meg. Ma ez a város legnagyobb pompával megrendezett városi bálja, mely a hagyományok ápolásának fontos része. Húshagyó kedden tartják a városban a széles tömegeket megmozgató egész napos vigasságot. Ez a nap a bolondozásé, az üzletekben, vendéglátóhelyeken - s bárhol, ahol erre lehetőség van - jelmezben dolgoznak az alkalmazottak, ezzel is hozzájárulva a jó hangulathoz. Rendeznek farsangtemetést koporsóval a Fő téren, s van bolond esküvő is, akiket a farsangi pap ad össze, teremtve ezzel egyedülálló karneváli hangulatot.
A tájegység múltjában és jelenében is kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek, melyet számos rendezvény is ünnepel. A „Szőlő jövésnek könyve” emlékünnepség keretében minden évben Szent György napján hajtást vágnak a várost övező szőlőkből és bemutatják a polgármesternek. A vesszőket aztán ünnepséggel egybekötött borkóstolás mellett bejegyzik a Szőlő Jövésnek Könyvébe. Amióta az eredeti könyv betelt, és a Vaihingen an der Enz testvérvárostól kapott új könyvbe rajzolás a hajtásokat, a testvértelepülés szőlőinek hajtását is feljegyzik, ezzel is erősítve a nemzetközi kapcsolatokat és a hagyományőrzést.
A Kőszegi Várszínház 1982-ben alakult. A kezdeti években magyar szerzők magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a szakmai vezetés, komoly művészeti értékeket közvetítve. 1988-tól - a közönség igényeihez igazodva - a könnyedebb, szórakoztatóbb vígjátékokat részesítik előnyben, melyek nagyobb sikerre számíthatnak a szabadtéri előadások alkalmával. A szórakoztatás mellett természetesen megőrzik az előadások jó szakmai színvonalát is, biztosítva a minőségi kikapcsolódást. 1996-tól nem csupán prózai előadásokat lehet találni a színház programjában, hanem opera, operett, komolyzenei hangversenyek, utcaszínházi produkciók, táncbemutatók és folklórprogramok is színesítik a palettát, mindenki számára kínálva valami vonzót.
A város legifjabb programja az 1532-es törökök elleni csata évfordulóján, augusztusban kínál többnapos látnivalót. Az események fénypontja a várostrom felidézése és újrajátszása jelentős számú önkéntes segítségével, korhű kosztümben, mely lenyűgöző élményt nyújt a nézőknek. A Kőszegi vár árkában a tábori életbe kaphat bárki bepillantást, míg a Fő téren a zenés kísérő programok zajlanak, vásári forgatag mellett, amely egyedülálló történelmi hangulatot teremt.
Kőszeg legnagyobb ünnepe a Kőszegi Szüret, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó. A háromnapos programsorozat fő eseménye a minden év szeptember utolsó szombatján megtartott szüreti karnevál. Ekkor jelmezekben vonul fel a város apraja-nagyja, az iskolák, a civil szervezetek, a testvérvárosok delegációi, fúvószenekarok és a vállalkozó kedvűek, egy vidám és színes felvonulás keretében. A felvonulás köré épül a további két nap programja, mely pénteken este fúvósszerenáddal indul és vasárnap könnyű zenei programmal és tűzijátékkal zárul, felejthetetlen emlékeket hagyva a látogatókban. Szombaton délelőtt zenés felvonulással fogadják a városba érkező zenekarokat. Délben minden jelentősebb vendéglőben fúvószene szól, tovább emelve az ünnepi hangulatot. A felvonulást követően a város több pontján van mód népzenét és néptáncot, modern táncot és fúvószenét nézni és hallgatni, így mindenki megtalálja a számára legkedvesebb szórakozási formát. Az események központja a Jurisics téren lévő vásárban és a Károly Róbert téren felállított rendezvénysátorban van, ahol a programok többsége zajlik. A Kőszegi vár ad otthont a Kőszegi-hegység területén működő Írottkő Natúrpark ízeit és terméseit felvonultató kétnapos őszi rendezvénynek, mely a helyi gasztronómia és természeti kincsek bemutatására fókuszál.
Gyakorlati információk a látogatáshoz
Kőszegre akár busszal, akár vonattal is érkezhetünk. A kőszegi vasútállomás körülbelül 1,5 km-re található a belvárostól, ahonnan kényelmes sétával érhetjük el a főbb látványosságokat. Az autóbusz-pályaudvarról induljunk el gyalogosan a Kossuth Lajos utcán, ami elvezet minket a város Fő terére. Sétáljunk át a téren a templom irányába és forduljunk jobbra a Városház utcára. A Városház utcán és a Hősök tornya alatt áthaladva a Jurisics térre érünk. Haladjunk továbbra is egyenesen, és körülbelül 200 méterre találjuk a Kőszegi vár bejáratát, ahol a Szamos Marcipán Mesegaléria is várja a látogatókat.
Kőszeg belvárosában alapvetően fizető parkolóhelyek találhatók, ezért érdemes előre tájékozódni. A Rajnis utcához legközelebb eső fizetős parkolóhelyek a Károly Róbert téren és a Várkörön vannak, kényelmes hozzáférést biztosítva a központi látványosságokhoz.
A Kőszegi Várkiállítás látogatásához szükséges belépőjegyek nem a Múzeumban, hanem a Jurisics-vár Művelődési Központ pénztárában válthatók, ezért az ott meghatározott kedvezmények érvényesíthetők. Kérjük, a kedvezményre jogosító érvényes igazolványt, okiratot feltétlenül hozza magával, mert annak hiányában nem áll módunkban a kedvezményes, illetve a díjtalan belépést biztosítani. Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik.
Az egyes múzeumok és látványosságok nyitvatartása változó, ezért érdemes előzetesen tájékozódni. Példaként néhány 2025. áprilisi-májusi nyitvatartási idő:
- ARANY EGYSZARVÚ PATIKAMÚZEUM: április 28 - május 1., 10-17 óráig.
- FEKETE SZERECSENY PATIKAMÚZEUM: április 28 - május 1. 10-17 óráig, kivéve április 29., ekkor 13.30-tól 17 óráig.
- FŐNIX HÁZ, SZAMOS MARCIPÁN MÚZEUM: április 28 - május 1.: 10-17.30 óráig.
- TÁBORNOKHÁZ-HŐSÖK TORNYA: április 28 - május 1.: 10-17 óráig.
- POSTAMÚZEUM: április 29-ig: 11-18 óráig, április 30. és május 1. zárva!
- CÁKI PINCESOR: április 28.: 9-13, április 29.: 12-16, április 30.: 12-16, május 1.: 9-13 óráig.
A Tourinform iroda hétvégi nyitvatartása: 2012. április 28., szombat: 9-13 óráig (Kőszeg, Táblaház u. 14.). Mindig érdemes a legaktuálisabb információkért az irodához fordulni.