Ki ne ismerné a sablonos rendőrparódiákat, vagy rendőr vicceket, ahol a rend őreit végtelenül egyszerű, buta karakternek mutatják be? Az utóbbi években ismét fókuszba került a rendőrség, folyamatos a rendőri erők létszámának növelése, egyesek még rendőrállam megalapozását is emlegették, de a sajtóban is egyre többet hallani a rendőrség sikeres akcióiról. Sokan nem kedvelik a rendőröket, még a feddhetetlen előéletű személyek között is van olyan, aki megborzong, ha meglát egy egyenruhás rendőrt. Előítélet ide- vagy oda, azért valljuk be, nem baj az, ha egy kicsivel több egyenruhás van az utcán, hiszen akár jobb, akár egy rosszabb környéken is vigyáznak ránk, és a járőrözés biztonságérzetet kelt az emberben. De milyen kvalitású emberekről van szó? Valóban buták lennének a kék egyenruhások? Sztereotípiákban gondolkodni nem jó, főleg, ha az emberfia széles látókörűnek szeretné vallani magát. Ez a cikk feladatul tűzi ki, hogy megcáfoljon egy több évtizedes sztereotípiát, és bemutassa a rendőri hivatás valóságát, valamint a híres „rendőr fánk” mítosz eredetét és fejlődését.
A Rendőri Hivatás Valósága: Komoly Képzés és Állandó Fejlődés
A köztudatban élő képpel ellentétben a rendőri munka távolról sem olyan egyszerű, ahogy azt a sztereotípiák sugallják. Családunkban is van olyan rokon, aki a rendőrség kötelékében munkálkodik, ő is jó példa lehetne arra, hogy nem ostobák a „fakabátok”, hiszen tanult, tájékozott, nyelveket beszélő családapáról van szó. De nem szeretnénk elfogult lenni, így egy másik példát is bemutatunk.
A Rendőrképzés Kiterjedtsége és Komolysága
Egy Pest környéki kisváros vasútállomásán egy sok csomagot cipelő fiatalemberre lettünk figyelmesek, aki útbaigazítást kért. Mint kiderült, a csatlakozás miatt volt fontos kérdés, mert a srác az ország másik feléből jött Pest megyébe. Olyat hallottunk már, hogy vidéki rendőröket a fővárosba vezényelnek, akár hosszabb időre, akár egy rendezvény biztosítása erejéig, illetve az utóbbi időben a „migráns válság” fejleményei kapcsán a határmenti városokba küldenek állományt az ország különböző szegleteiből. Ezt a fiatalt azonban hazánk legkeletibb csücskéből vezényelték egy Pest megyei város kapitányságára. „Az ország bármely pontjára elküldhetnek.” - mondta.
Ebből kiindulva kérdeztük meg tőle, hogy melyik rendőriskolában tanult, hiszen ezekből az intézményekből nincsen az ország minden pontján. Kelet-magyarországiként a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolába járt hősünk. Ezen kívül Adyligeten, Szegeden, valamint Körmenden található hasonló intézmény, ki-ki válogathat lakhelyének megfelelően, azonban ez nem garancia arra, hogy a szolgálatot is otthona közelében fogja teljesíteni.
„Éveket kell kőkeményen végig tanulni.” Annak idején - nem csak gyerekként - minket is foglalkoztatott, milyen lehet a rendőrségnél dolgozni, de az információ gyűjtésben csak addig jutottunk, hogy a követelményeket megnéztük az interneten. Mind fizikai, mind pszichológiai, mind műveltségi alkalmasságot kell felmutatni ahhoz, hogy valaki bekerüljön a rendészeti szakközépbe. Magyarán nem elég, ha valaki elég magas, netán izmos is, hanem megnézik azt is mi lakozik az ember fejében, illetve milyen a „mentális állóképessége”. Útitársunktól megtudtuk, nem elég az év végi vizsgákra felkészülni, hanem folyamatos számonkérések keretében kell bizonyítani a tudást, akár 4 oldalas tételekből közel százat kell megtanulni, mire olykor csak három hét áll rendelkezésre. Őszintén szólva, az érettségi is kiszámíthatóbb volt.
A Pszichológiai Alkalmasság Jelentősége
„A pszichológiai teszten áll vagy bukik a dolog.” Már említettük, hogy a felvételinél bizonyítani kell a pszichológiai alkalmasságot, de a tanulmányok alatt, sőt a szolgálatba állást követően át kell menni a rostán, évente vizsgálják a rendőröket. Az is előfordulhat, hogy az emberfia kitűnően vizsgázik az első évben, azonban ha a pszichológiai teszteken nem megy át, akkor a tanulmányai ott befejeződtek, sőt legrosszabb esetben még a kurzus költségét is meg kell téríteni. A nehezített mentális körülmények ellenére is törekedni kell a szellemi egészségre, hiszen sok éves szolgálat után is, ha fennakadunk az éves pszichológiai vizsgálaton, az könnyen jelentheti rendőr karrierünk végét. Természetesen némi türelmi időt biztosítanak, azaz az első pszichológiai alkalmatlanság után betegállományba küldik az illetőt, de néhány ilyen után már a leszerelés a következő lépés.
Magasabb Színvonalú Képzés és Nyelvtudás
„Sokkal magasabb a színvonal, mint gondolnák sokan.” A már fent említett követelmények mellett azt is hangsúlyoznunk kell, hogy érettségire épülő képzésről van szó. Ebből kiindulva, már az sem csoda, ha Budapest belvárosában azt láthatjuk, hogy az utcai egyenruhások külföldi turistákat igazítanak útba, angolul. Kellemes és tanulságos volt az néhány perc beszélgetés az ifjú zászlóssal, a korábbi magyar rendőrsorozatos élmények mellé kaptunk egy szeletet a valóságból is. Ez a valóság pedig messze meghaladja a buta, fánkozó rendőr sztereotípiáját.
KIKÉPEZTEK RENDŐRNEK | Szecso Video
A Fánk Eredete és Fejlődése: Egy Világétel Utazása
Farsang és fánk kéz a kézben járnak. De vajon ismeri-e Ön a fánk történetét? Vagy azt, hogy miért gondoljuk királyi lakomának? A fánkot már az ókori görögök is ismerték. Ugyan, nem a mostani kinézetében és még csak nem is a lekváros, porcukros formájában! Viszont az élesztős tésztát már a középkori szakácsok is előszeretettel készítették. Jellemzően sós töltelékkel (a cukor ára meglehetősen magas volt) töltötték meg és így sütötték ki. Az erről szóló első írásos utalás állítólag egy 1485-ben Nürnbergben kiadott szakácskönyv volt.
A Fánk Történetének Legendái
Az étel eredetéről számos teória létezik. Az egyik legenda szerint Marie Antoinette francia királyné fedezte fel egy vásárnapon. El is vitte a palotába az ételt, szakácsait megkérte, hogy fejlesszék tovább és onnantól kezdve minden farsangkor és udvari rendezvényen fogyasztották. A másik történet egy mérges pékasszonyról szól, aki bosszúsan hajította meg a vásárlóját egy adag tésztával. Ez a tészta darab a forró olajba repült és kisült. Annyira megszerették a véletlen folytán elkészült „fánkot”, hogy onnantól fogva tudatosan készítették. Ezen a két közismert származási teórián kívül még rengeteg más is létezik. Lehetett hallani matrózokról, akik a hosszú hajóúton könnyedén elkészítették, vagy nomád kereskedőkről, akik folyamatosan úton voltak karavánjaikkal, és esténkén gyorsan ki tudták sütni.
Ne felejtsük el megemlíteni a harmadik legendát sem, amely a fánk eredetét Bécsbe teszi. Egy Krapfen nevű pék halála és feleségének morcos természete kellett hozzá, hogy véletlenül megszülessen a fánk, amit a bécsiek azóta is krapfennek neveznek. A legendák pedig nem érnek véget, a fánkot minden nemzet kicsit magáénak érzi. Ezért is van számtalan változata. Németország egyes részein Berlinernek nevezik. Bár a kifejezés története nem tisztázott, de valószínűleg egy berlini pékről nevezték el, aki 1756-ban a porosz hadseregben dolgozott. A fánkot nyílt tűzön szolgálta fel és társai városáról, Berlinről nevezték el.
A Lyukas Fánk Kialakulása
A lyukas fánk az amerikai holland telepesek nevéhez köthető. Ebben az esetben rögtön a lyuk magyarázatával kell kezdeni. Amikor még csak kísérleteztek a fánk sütésével, rendszeres volt, hogy nem sült meg a tészta belseje, így több dolgot is kitaláltak, hogy kiküszöböljék ezt a problémát. Például gyümölcsöket és olyan alapanyagokat tettek a tészta közepébe, amik nem igényelték a sütést, főzést. Majd Hanson Crockett Gregory egy amerikai hajó kapitánya zseniális ötlettel állt elő, méghozzá azzal, hogy szúrt egy lyukat a tészta közepébe. Így több hő tudta érni a tészta belsejét is. Jól is jött neki, hogy lyuk van a fánk közepén, hiszen amikor mind a két kezére szüksége volt a hajó irányításakor, csak ráakasztotta a fánkot a kormánykerékre. Hanson Gregory írta, hogy ő találta fel a karikát 1847-ben, mikor 16 évesen egy hajón dolgozott, és megelégelte, hogy nem sül ki a fánkja rendesen. Nosza, kiszúrta egy borstartóval a közepét, és a technikára megtanította az édesanyját is. Ebből mára gasztrotörténelem lett. Állítólag a mami hívta először doughnutnak a végeredményt.
A Fánk Terjedése és Különböző Változatai
Az amerikai fánkot állítólag a hollandok vitték be Amerikába, vagyis elsőképp New Yorkba, mely várost akkor még Új-Amszterdamnak hívták. Akkoriban a fánkoknak még nem volt karika alakjuk, inkább csak tésztagolyók voltak, melyeket disznózsírban sütöttek ki. A germán törzsek az ókorban és a középkorban rántott tésztagolyókat ettek a hagyományos karácsonyi ünnep részeként a téli napforduló idején. Valószínűleg ezekből a tésztagolyókból származik a modern fánk, az oliebol (olajos golyó) vagy az olykoek (olajos sütemény), amelyet a hollandok ettek.
Hanson Gregory kapitány 1921-ben halt meg, de addigra Adolph Levitt feltalálta az automata fánksütő gépet. Levitt fánkgépe volt az első jele annak, hogy a fánk, amely addig csak ízérzés volt, a gyártás során nyilvános látványossággá válhat. Az 1934-es chicagói világkiállításon a fánk plakátanyag volt, amelyet „a haladás századának élelmiszerslágereként” tartottak nyilván. Látva, hogy automatizáltan gyártják őket, valahogy a jövő modern hullámának részévé váltak. A háború pedig csak tovább népszerűsítette a terméket és növelte a fánkfogyasztást.
A fánk általában édes sütemény, amely többnyire kelt tésztából készül. Klasszikusan porcukorral, lekvárral kiegészítve kerül fogyasztásra. Kedvelt változatai a képviselőfánk, a forgácsfánk, a farsangi fánk, a csörögefánk, illetve a szalagos fánk. Hazánkban a fánk fogyasztása a farsanghoz kötődik: a farsangi fánk népszerű böjt előtti csemege, ekkor a keresztény hagyományok szerint érdemes minél többet enni. A hagyomány szerint minél többet eszünk farsangkor, annál több lesz a termés. A népi hiedelmek szerint a fánk a párkeresés egyik szimbóluma: a lányok egy-egy fánk ajándékba adásával jelezték a fiúknak szimpátiájukat. Ha egy pár együtt tört ketté egy fánkot, biztosan közel volt az esküvőjük. A farsangi „szalagos fánk” elnevezés a fánk oldalán húzódó, világosabb sávnak köszönheti nevét. Egy babona szerint például azért készítették, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Ha valaki azt mondja egyél egy pampuskát, fogadd el, mert fánkot kínál neked.
Az olajban sült édes tészták szinte minden kultúrában megtalálhatóak. Ezt a finomságot sokféleképpen hívják és talán még több a receptje. Erdélyben pánkó, a Felvidéken siska, a palócok pampuskának nevezik. Német a berlini fánk, vietnami bánh rán, tajvani suangpaotaj, az izraeli szufganija, a török/görög lokma, az olasz zeppola és bombolone, az ukrán pampuska, a perui picaron. Valójában egy világ étel, melynek töretlen a népszerűsége.
Az Amerikai Fánk és a Modern Gasztronómia
Az amerikai fánk búzalisztes kelt tésztából készített, olajban sütött édes sütemény. Szinte teljesen megegyezik a hagyományos magyar fánkkal. Többféle alakja lehet, de a tipikus, amit minden filmben lehet látni, a lyukas közepű karika alak. Náluk viszont ritkán készítik házilag, mivel szinte mindenhol megvásárolható. Pékségekben, élelmiszerüzletekben, büfékben, kávézókban és erre specializálódott fánkozókban is. Utcai ételként is népszerű, de „kézműves”, „gourmet” változatai is léteznek. Ez nagyban befolyásolta a fánkok forradalmát, hiszen mára Európában, így hazánkban is már rengeteg helyen kaphatóak. Különféle előre elkészített, ízesített, folyamatosan magas minőséget képviselő fánkot kaphatunk már a kereskedőknél, forgalmazóknál.
Ezek előnye nem is kérdéses, mindenféle konyhai maszatolás nélkül, minimális idő alatt, isteni finom fánkok kerülhetnek az asztalra. Abban is biztos lehet a vendéglátós - csak úgy, mint a háziasszony -, hogy a vendégek örömmel fogják fogyasztani. Óriási előnye, hogy bármikor alakíthatunk is rajta kedvünk szerint. Lekvárral, különféle ízű krémekkel tálalhatjuk, de készíthetünk hozzá különféle mázakat. A csokoládé, vanília máz, vagy bármilyen gyümölcs még inkább emeli az fánk fogyasztás élményét. Mivel a variációk száma rengeteg, rendkívül változatos lehet a vendégek számára, szinte megunhatatlan.
KIKÉPEZTEK RENDŐRNEK | Szecso Video
Új Trendek a Fánkozás Terén
A múlt és a jelen trendjeinek kapcsolódása mára egészen megváltoztatta a fánkozást. Egész brendek épülnek fel rá. Ennek egyik oka, hogy mindenki szereti, a másik, hogy csak a fantázia szabhat határt annak, hogy miként van elkészítve. A street food vonal kifejezetten megerősödött az utóbbi években. Az utcán, vagy gyorsan egy megfelelő helyen elfogyasztott donuts a mindennapokba is beszivárgott. A változatosság már nem csak a színekben, a különféle ízesítésekben és szórásokban, hanem a formavilágot illetően is megnyilvánul. A donuts tökéletes lehet a nap kezdetének, közepének vagy éppen végének. Az erre specializálódott helyeken pedig remek képeket, szelfiket lehet készíteni. Manapság kijelenthető, hogy egy fánkrobbanásnak lehetünk tanúi, ami már hazánkat is elérte.
Angelika története is jó példa erre. Gútáról származik, de a fél életét Budapesten töltötte. Művészetet és divatot tanult, majd a szakmájában dolgozott. - Az alapiskolát követően Budapestre kerültem egy művészeti középiskolába, ahol dekoratőr és grafika szakon érettségiztem - kezdi a beszélgetést Angelika. - Ezután divattervezést és stílustanácsadást tanultam, és elhelyezkedtem a szakmában. Én válogattam össze a ruhaszetteket a magazinok divatanyagához és a modellügynökségek portfólióihoz.
- Miként jött a fánksütés ötlete? - Mikor hazaköltöztem, mindenképpen valamilyen kreatív munkára vágytam, és kerestem a rendhagyó ötleteket. Mi az, ami még nincs nálunk? A fánk! A 2017-es trend egyik nagy „felfedezettje” ugyanis a fánk volt. Megjelent textillenyomatokon, dekorációkban, még az esküvői desszertasztalon is. Óriási fánkőrület hódított a világban, az amerikai fánk pedig egészen újszerűen hatott - és ezt a divathullámot sikerült meglovagolnom. Ez az édesség nemcsak ízletes, hanem mutatós is. Emellett nagyon jól fotózható, és esztétikusan kombinálható virággal vagy más díszekkel.
- Akkor ez egy trendi vállalkozás! - Így van. Azt hittem, hogy a fánk népszerűsége lecseng, de szerencsére nem így történt. Rengeteg az elégedett és visszatérő vendég, a vevőkör egyre bővül. Az amerikai fánk kelt tésztából készül: kiszaggatom, és forró olajban kisütöm. Ezt követően fehér vagy tejcsokoládéba mártom, és különböző ízű szórásokkal díszítem. Ehhez számtalan cukorkát, kekszet, csokoládédarabkát vagy akár bonbont használok.
- Miért pont a gasztronómiát választottad? - Mindig szerettünk vendégeket fogadni és finomságokat feltálalni. Az egész család szeret sütni-főzni, a nagypapám pedig egykor pékséget alapított. Így szó szerint a családban maradt a „sütőgén”. A nővérem ugyancsak vendéglátói szakon végzett, és sokáig a szakmában dolgozott. A sütést otthon sajátítottam el, emellett részt vettem egy macaronkészítő tanfolyamon. A fánk mellett sütigolyókat is készítek. Ezeket nem kell sütni. Az alaptésztához különböző gyümölcsöket, kekszeket és más természetes ízeket adagolok. A golyókat csokoládéval vonom be, és tetszőlegesen díszítem. Kerülöm a műízesítőket és a művileg előállított színezőket. A legújabb ízeket DoTerra természetes esszenciális olajjal dúsítottam.
- Egy esküvő vagy tematikus születésnap esetében mindig az adott téma alapján találom ki a díszítést és színvilágot. A jeles napokra szép ajándék a fánk vagy sütigolyó élő virággal kombinálva. Így az ünnepelt az édesség mellé egy csodaszép virágcsokrot is kap. Igen nagy sikere van nőnapkor, anyák napján, Mikuláskor vagy épp karácsonykor köszönőajándéknak. Meglepett, hogy Valentinra is keresik az édes-illatos ajándékdobozokat.
- A járványhelyzetben hogy tudtál helytállni? - Tavaly a járvány beszúrt egy cezúrát, jócskán közbeszólt. Ahogy sokaknak, úgy a tavalyi év nekem is kihívásokkal teli év volt. Bár azt gondolnánk, hogy az evéssel nem volt gond, hiszen a 2020-as évet szinte mindenki ezzel töltötte - viszont elmaradtak a nagy családi összejövetelek és ünnepek. Elmaradtak a születésnapok, névnapok, évfordulók, számtalan esküvő. Nem látogathatjuk egymást, így kevés a nagyobb volumenű rendelés.
- Hogy látod a jövőt? Bizonyára vannak terveid. - Szeretek tervezni és haladni a dolgokkal: így bőven vannak terveim. Elkezdtem dolgozni egy saját ruhakollekción. Továbbá szeretném a fotózásokat is folytatni - a nővéremmel, aki egyébként sminkel, saját stúdióról álmodozunk. Szóval kínálatbővítés lesz minden szinten!
A „Rendőr Fánk” Sztereotípia Eredete és Története
Az amerikai rendőrök ipari mennyiségben fogyasztanak fánkot - ezt mindenki tudja, akinek már volt valaha szerencséje Észak-Amerika bármilyen popkulturális termékéhez, sorozathoz, rajzfilmhez, nyugati parti rapszámhoz, akciófilmhez, reklámhoz, vírusvideóhoz. Az egyenruha és a kerek, általában töltött, olajban kisütött tészta annyira együtt jár, mint az egyenruha és az erőszakos túlkapás, ezek olyan igazságok, amikkel az ember leéli az életét, és bele sem gondol, hogyan alakulhatott ki. Így van, és kész.
Pedig ez az egész nem mindig volt így, de már elég régóta létezik, hogy azt gondolhatjuk. A jelenség maga az ötvenes években kezdődött, amikor a fánkosok, pontosabban a fánkot sütő pékségek voltak az egyetlen helyek, amik éjjelente nyitva voltak, amikor az éjszakai műszak járőrei az utcákat járták. Pontosabban nem is éjjel voltak nyitva, hanem hajnalban már kinyitottak, hogy a kora reggeli vásárlókat ki tudják szolgálni.
Michael Krondl a fánk történetéről szóló The Donut History című könyvében több egykori rendőrrel is beszélgetett a sütiről, és Seattle volt rendőrfőnöke azt mesélte neki, hogy az éjszakásoknak abban az időszakban nagyon kevés lehetőségük volt. Csomagolhattak ebédet, reménykedhettek abban, hogy van az útvonalukon egy éjjel-nappal nyitva tartó gyorsétterem, vagy felpakolhattak fánkokból. Norm Stamper szerint szinte mindig a fánkok nyertek, mert az akkori ízlés szerint a fánk finom volt, olcsó, és kényelmes megoldás.
Ez volt az az elég tág időszak, amikor megnyílt az Egyesült Államok két nagy fánklánca is, a Krispy Kreme, és a még Magyarországra is eljutó Dunkin’ Donuts, előbbi 1937-ben, utóbbi 1950-ben. Ugyancsak ez a korszak volt az, amikor a járőrök már nem gyalog jártak, hanem autóval - sokkal nagyobb távot tudtak megtenni, de valahol nyújtóztatni kellett a lábukat, és potenciálisan papírmunkát is kitölteni.
A The Donut History című könyvben megszólal egy volt oaklandi rendőr is, aki olyan sztorikat mesél, hogy a hatvanas években annyira elterjedt volt a fánkfogyasztás a rendőrőrsön, hogy a reggeli sorakozónál a felettesek a foltokból próbálták azonosítani, hogy a járőrök milyen töltelékeset ettek előző este. Amikor a hatvanas évek elején bevezették a golyóálló mellényt, visszatérő vicc volt a rendőrökkel szemben, hogy úgy néznek ki, mintha egy fánkosnál töltötték volna az előző hónapot.
William Rosenberg, a Dunkin’ Donuts vezére kifejezetten szerette volna, ha a biztos urak minél több időt töltenek a boltokban, és külön kérte a vállalati útmutatókban, hogy a fánkosok legyenek befogadók a rendőrökkel. Rosenberg ugyanis tudta, hogy ha rendszeresen rendőrautó parkol a Dunkin’ Donuts előtt, akkor kevesebb atrocitás fogja érni azt a boltot. A fánkozás elterjedése miatt a rendőrség hivatalos magazinja, a Police 1964-ben már azt kérte a járőröző olvasóitól, hogy legyenek szívesek nem elfogadni ajándékokat, és ezekbe az ajándékokba beletartozik a kávé és a fánk is. Aminek a megvásárlásától még egy rendőr sem ment csődbe.
Bár a fánk már megjelent az Egyesült Államokban az 1600-as években, az igazi népszerűsége az országban nem ott kezdődött, hanem egy óceánnal arrébb. 1917-ben az első amerikai hadoszlop megérkezett az első világháborúba, Franciaországba, velük együtt pedig az Üdvhadsereg néhány tagja is, élükön Helen Purviance-szel. Purviance kitalálta, hogy a katonák kedvét fel lehetne dobni azzal, ha fánkot sütnének. Először csak napi kétszázat sütöttek ki egy kis kályha mellett, de sikerült azt a kályhát annyira kibővíteni és felfejleszteni, hogy volt olyan nap, amikor kilencezer darabot sütöttek ki. Purviance a háború végéig a fronton volt, hazaérkezése után tanárként dolgozott, 1936-ban pedig kerek-perec kijelentette, hogy elege volt egy életre a fánkokból. Kilencvenöt éves korában halt meg, 1984-ben.
A hajnalban nyitva tartó fánkos az első világháború után terjedt el az Egyesült Államok nagyvárosaiban, és nagyjából a második világháború utáni időszakig kellett várni, hogy a kisebb településeken is megjelenjen. Ha van egy visszatérő humorforrás a filmekben és sorozatokban, az bizony a rendőrök és a fánk kapcsolata. Amerikai filmekben és rajzfilmekben gyakran látunk egy egyenruhás rendőrt, aki egy doboz mázas fánkot szorongat, miközben egy pohár kávét kortyol. De honnan ered ez a sztereotípia, és hogyan vált a fánk a filmes popkultúra egyik ikonikus elemévé?
KIKÉPEZTEK RENDŐRNEK | Szecso Video
A rendőrök és a fánkok gondolati összekapcsolása az Egyesült Államokban gyökerezik. A történet még az 1950-es évekre nyúlik vissza, amikor a rendőrök gyakran éjszakai műszakban dolgoztak és nagyon kevés hely állt rendelkezésükre, ahol gyorsan tudtak harapni valamit. A fánkozók azonban, amelyek frissen sütött édességekkel és forró kávéval várták a korán kelő munkásokat és a késő esti sofőröket, legtöbbször nyitva voltak egész éjjel. Idővel a filmek és sorozatok ezt az élethelyzetet felnagyították és humoros sztereotípiává alakították. A „The Simpsons” sorozatban például a Clancy Wiggum rendőrfőnök karaktere a fánkok szeretetének egyik legismertebb példája. A „Brooklyn Nine-Nine” vagy a „Beverly Hills-i zsaru” szintén előszeretettel használja ezt a motívumot.
Míg a múltban a fánkokat főként kézzel készítették, ma már rengeteg modern eszköz és automatizált gép segíti a fánksütés folyamatát. A street-food forradalomnak köszönhetően pedig a fánk ma már nemcsak cukrászdákban vagy fánkozókban kapható, hanem mozgó büfékben, az úgynevezett food truckokban is elérhető. Ezek a mozgó egységek kis helyen, gyorsan és hatékonyan képesek nagy mennyiségű fánkot előállítani, amihez elengedhetetlenek az automatizált fánksütő gépek. Ma már a fánkok nem csupán a reggeli kávé kísérői vagy egy gyors harapnivaló a rendőrök számára, hanem igazi gasztronómiai különlegességek. A különböző töltelékekkel, mázakkal és feltétekkel készült fánkok széles választéka világszerte népszerű. A minifánk sütő gépek tehát nemcsak megkönnyítik az elkészítési folyamatot, hanem lehetővé teszik, hogy a fánkgyártás mindenki számára elérhető legyen, legyen szó egy kis büféről vagy egy nagyobb étteremről. A fánk és a rendőrök kapcsolata egy régi amerikai hagyományból ered, amelyet a filmipar felnagyított és humoros sztereotípiává alakított. Bár a való életben a rendőrök már nem kizárólag fánkokat esznek, ez a kép a popkultúrában továbbra is erősen él. Eközben a fánkok világa folyamatosan fejlődik: az automatizált fánksütő gépek lehetővé tették, hogy a finomságok gyorsan és hatékonyan készüljenek el, akár egy kis street-food büfében is.