Az Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2018. (XII.3.) számú rendelete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint a kapcsolódó kormányrendeletekben foglaltak alapján került megalkotásra. Ez a helyi építési szabályzat és szabályozási terv (a továbbiakban: Rendelet) Ebes Község közigazgatási területére terjed ki, meghatározva a településfejlesztés, településrendezés és településkép védelmének alapvető irányelveit és szabályait. A Rendelet célja a fenntartható fejlődés biztosítása, az épített és természeti környezet értékeinek megóvása, valamint az életminőség javítása az itt élők számára.
A Rendelet Alapvető Céljai és Elvei
A Rendelet alapvető célja, hogy biztosítsa az épített környezet rendezett és harmonikus fejlődését Ebesen. Ez magában foglalja a település szerkezetének, funkcióinak és arculatának tudatos alakítását, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és az országos szintű szabályozási követelményeket. A Rendelet kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre, a természeti erőforrások megőrzésére és a fenntartható gazdálkodásra.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontja által meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerint alakította ki a helyi szabályozást.
A Rendelet hatálya Ebes Község közigazgatási területére terjed ki, kivéve a 2. § (2) bekezdésében meghatározott területeket, amelyek speciális szabályozás alá eshetnek. A Rendelet mellékletei, mint az 1. melléklet (Építési övezetek beépítési paraméterei) és a 2. melléklet (SZ-1 jelű Szabályozási terv - külterület M 1:12000), részletezik a területi és építési előírásokat.
Telekalakítási és Építési Előírások
A Rendelet részletesen szabályozza a telekalakítási és építési követelményeket, biztosítva a harmonikus beépítést és a megfelelő zöldfelületi arányokat.
Telek Mérete és Beépíthetősége
- Lakóépületek: Lakás rendeltetési egységenként legalább 150 m² telekhányadot kell biztosítani. Több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki, amelynél 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva, csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), amennyiben a telek területe eléri a 10.000 m²-t, és a beépítés nem veszélyezteti a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámított telkeken épületet elhelyezni nem lehet.
- Egyéb épületek: Az építési övezetben elhelyezhető gépkocsi tároló, háztartáshoz kapcsolódó raktár (lomtár), saját szükségletű kisállat-tartó épület, valamint műhely legfeljebb 15 m² beépített területtel.
- Telkenkénti épületkorlátozás: Telkenként legfeljebb egy darab, két rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el.
- Saroktelkek: A saroktelkek megengedett legnagyobb beépítettsége zártsorú beépítési módú építési övezetekben 20%-al növelhető, de az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott értékeket nem haladhatja meg.
Beépítési Magasság és Zöldfelület
Az 1. melléklet részletezi az egyes építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket, beleértve a megengedett legnagyobb beépítési magasságot és a legkisebb zöldfelületi arányt. A cél a településkép egységességének és zöld jellegének megőrzése.
Közlekedési Infrastruktúra és Közterületek
A Rendelet kitér a közlekedési területekre és a közterületek kialakítására is.
- Út kategóriák: Különböző út kategóriákat definiál, mint például a Köu-2 (Országos I. rendű főút), Köu-4 (Helyi gyűjtőutak), Köu-5 (Kiszolgáló utak), Köu-6 (Gyalogos tér díszburkolattal), Köu-7 (Magánút), Köu-8 (Önálló kerékpárút) és Köu-9 (Egyéb utak). Ezekhez szabályozási szélességeket rendel hozzá, amelyek a szabályozási terven szerepelnek.
- Utak fasorral: Az utak kiépítése során (legalább 12 méter szélességű út esetén) mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani, kivéve, ha ez a közlekedés biztonságát veszélyezteti, vagy műszaki adottságok nem teszik lehetővé.
- Közterületek burkolata: A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel lehet ellátni.
- Parkolók fásítása: A település közigazgatási területén kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden 4 parkolóhelyre 1 db lombos fát kell telepíteni, vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy a fa törzse körül min. 5 m² szilárd burkolattal el nem látott felület biztosított legyen.
Környezetvédelem és Természetvédelem
A Rendelet kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre, a természeti értékek megóvására és az ökológiai hálózat fenntartására.
Védett Természeti Területek és Ökológiai Hálózat
- Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület és az országos jelentőségű védett természeti értékek területe (a továbbiakban: védett terület) megóvását biztosítani kell.
- Az országos védett természeti területek, valamint az országos ökológiai hálózat magterületei és ökológiai folyosói levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők.
Zajvédelem
- Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 30 méter széles védőövezet.
Vízgazdálkodás
A Rendelet szabályozza a vízgazdálkodással összefüggő területeket is:
- Az álló- és folyóvizek, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (V-1).
- A vízkivételi helyek területe, amely magában foglalja a települési vízműkutak, víztározók és egyéb vízművek területét.
Speciális Övezetek és Tevékenységek
A Rendelet meghatároz speciális övezeteket és szabályozza az ezeken a területeken folytatható tevékenységeket.
Kézműipari Épület
- Meghatározás: Kézműipari épületnek minősül az a gazdasági célú épület, amelyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával.
Mezőgazdasági Területek
- Lakóépület elhelyezése: Mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6.000 m² telekterület felett helyezhető el, de az nem haladhatja meg a megengedett beépítettség felét és a 300 m² szintterületet.
- Mezőgazdasági birtoktest: Több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva, csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), amennyiben a telek területe legalább 10.000 m²-t eléri, és a beépítés nem korlátozza a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, vagy azt nem veszélyezteti.
Különleges Területek
- Különleges mezőgazdasági üzemi terület: Elsősorban a külterületen már meglévő majorközpont (állattartó telepek) ill. hasonló létesítmények elhelyezésére szolgál.
- Különleges idegenforgalmi terület: Idegenforgalmi, bemutató és oktató-kiállítóterem, szálláshely szolgáltató turisztikai létesítmények és üdülőházak elhelyezésére szolgál.
Egyéb Fontos Szabályozások
A Rendelet további fontos előírásokat tartalmaz a településfejlesztés és az életminőség javítása érdekében.
Szennyvízelvezetés
- A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető.
Katasztrófavédelem
- A község területe II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeiről a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezik.
Örökségvédelem
- A Rendelet figyelembe veszi a kulturális örökség védelmét is, bár a rendelkezésre álló szövegrészlet nem tér ki ennek részleteire. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának véleményezési jogköre is jelzi ennek fontosságát.
Partnerségi Egyeztetés és Jogszabályi Háttér
A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép védelemmel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017. rendelet szabályozza az érintettek bevonását a tervezési folyamatokba. A Rendelet alkalmazásában a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 38. § (2) bekezdése biztosította véleményezési jogkörben eljáró hatóságok - mint például a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, és más releváns minisztériumok és hivatalok - szakmai véleményét figyelembe vették. Az Ebes Község önkormányzatának Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság, szintén szerepet játszik a folyamatban.
A Rendelet 2018. december 3-án lépett hatályba, és azóta többször módosításra került az aktuális jogszabályi környezet és a településfejlesztési igények figyelembevételével. A Rendelet 50. §-a hatályon kívül helyezi az Ebes helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló korábbi 1/2009. (I.29.) Ör-t.
A Rendelet célja, hogy biztosítsa Ebes Község fenntartható és harmonikus fejlődését, megőrizve természeti és épített értékeit, miközben javítja az itt élők életminőségét. A szabályozás részletei, mint az építési övezetek beépítési paraméterei és a szabályozási terv, további pontosításokat és iránymutatásokat nyújtanak a jövőbeli beruházásokhoz és fejlesztésekhez.