Minden szülőben felmerült már, hogy mégis mi található a cukorban, ami ennyire mágnesként vonzza a gyerekeket. Ez a cikk átfogó információt nyújt arról, milyen szerepet töltenek be az édességek a gyerekek fejlődésében, hogyan érdemes beállítani a fogyasztás mértékét, miért fontos korlátozni ezeket, és hogyan lehet hatékonyan egészségesebb étkezési szokásokat kialakítani a gyerekeknél.
Az édes íz evolúciós vonzereje és a gyermeki ízérzékelés
Az édesség iránti vonzódás mélyen gyökerezik az emberi evolúcióban. Dr. Julie A. Mennella és dr. Samuel S. Gidding szakértők szerint az ízlelőrendszerünk úgy fejlődött, hogy előnyben részesítse az energiadús ételek aromáját. Nem véletlenül köpjük ki ösztönösen azt, ami keserű: így védjük magunkat a mérgező növények ellen. Ugyanez a mechanizmus etet meg velünk mindent, ami édes. Már az újszülöttek is ezt preferálják, ráadásul első táplálkozással kapcsolatos élményüket a szintén édes magzatvíz és anyatej adja. Vágyuk az édességek iránt ennek tudható be.
Gyerekkorban az édes sohasem tartalmazhat túl sok cukrot, sőt. Miközben felnőttként ahhoz, hogy elérjük az édességfogyasztás okozta pillanatnyi örömet, elég olyan töménységű cukor, mint pár teáskanálnyi egy pohár vízben oldva - ez megfelel egy pohár kóla édességszintjének - addig a kisebbeknél hatvan százalékkal több cukorra van szükség ugyanakkora mennyiségű vízben oldva. Máris kiderült, hogy tudják megenni azt a sok cukormázas, gejl édességet, amire mi rá sem tudunk nézni. Az ember mindig is előnyben részesítette az édes ízeket. Az agyunk még a kőkorszakból tudja, hogy ami édes, az nem lehet mérgező. Ez a magyarázat azonban rejt magában egy nagy bajt: ha a gyerekeket már kiskorukban sok édességhez szoktatjuk, akkor később is ezt az ízvilágot fogják előnyben részesíteni, és az olyan egészséges élelmiszereket, mint a zöldség és a keserű saláta, egyszerűen el fogják utasítani.
Az édesség maga az örömöt okoz a gyermekeknek, és képes elfedni a kellemetlen aromákat, érzéseket. Nem véletlenül csillapítják a fájdalmat és oldják a szorongást már csecsemőkorban cukros vízzel még az orvosok is. A The Lancet kutatása azonban az eljárás hátrányaira figyelmeztet: a cukor fájdalomcsillapítóként történő alkalmazása legrosszabb esetben károsíthatja a babák agyát is. Az ízérzékelés is a hozzátáplálás időszakában fejlődik a legintenzívebben, ezért, ha nem elég körültekintők a szülők, a baba könnyen hozzászokhat a túl édes vagy túl sós ételekhez. Pedig a gyermekek számára a nyersanyagok természetes ízével és zöldfűszerek használatával is izgalmassá tehetünk egy-egy új fogást. Ha nem szoktatjuk őket túlédesített vagy túlsózott ételekhez, később is szívesebben fogadják majd az egészséges táplálkozásnak megfelelő élelmiszereket.
A túlzott cukorfogyasztás egészségügyi kockázatai gyermekkorban
A túl sok cukor befolyásolja a fejlődést. Minél magasabb az ilyen irányú kalóriabevitel, annál nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint vagy elhízás. Továbbá az iparilag előállított, cukortartalmú élelmiszerek még túl sok zsírt is tartalmaznak. Amennyiben ezeket édesített italokkal és üdítőkkel fogyasztják, akkor biztosak lehetünk abban, hogy központi téma lesz a súlyprobléma. A túlzott cukorfogyasztás egy másik mellékhatása a túlsúlyon kívül a fogszuvasodás.
A legfrissebb hazai iparági kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy minden tizedik, félévesnél fiatalabb baba potenciálisan túlsúlyos, 5 százalékuk pedig elhízott - mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség már nemcsak a felnőttek, de a gyerekek körében is egyre gyakoribb. Az 5 év alatti gyermekek 6 százaléka túlsúlyos világszerte.
Az elhízás korunk járványszerűen terjedő betegsége, mely az egész világon rohamosan terjed mind a felnőtt, mind a gyermek korosztályban. Az elhízás nemcsak esztétikailag nem kívánatos jelenség, hanem számos betegség előidézője is, mint például a magas vérnyomásé. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának egyik vezető oka az elhízás, amely ma már nem csak a felnőttek, de a gyermekek körében is egyre meghatározóbb jelenség.
A cukorbetegek világnapján különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a fogantatástól számított első 1000 nap életünk egyik legmeghatározóbb korszaka: megfelelő táplálással olyan későbbi, akár felnőttkorban kialakuló betegségeket előzhetünk meg, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás vagy a 2-es típusú cukorbetegség. Magyarországon közel 600 000 cukorbeteg él, és a betegek száma évről-évre átlagosan 5-10 százalékkal nő. Sereghajtók vagyunk az Európai Unióban is, Ciprus, Ausztria, Portugália és Horvátország után nálunk a legmagasabb a halálozások száma: évente több mint háromezren halnak meg itthon diabétesz miatt, ami azt jelenti, hogy mindennap 9 újabb ember veszti életét.
A betegségnek két típusát ismerjük: az elsősorban genetikai tényezők miatt, gyermekkorban kialakuló autoimmun eredetű 1-es típusú diabéteszt, illetve a főként egészségtelen életmód miatt kialakuló 2-es típusú diabéteszt. „Bár a betegségre való hajlam sok esetben öröklődik, a hajlamosító tényezők között fontos kiemelni a helytelen táplálkozást, a mozgásszegény életmódot és az ezek következtében kialakuló elhízást” - hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.
Az elhízás a cumisüveggel is kezdődhet. A felnőttkori elhízást okozhatják olyan vegyi anyagok is, amelyeknek az ember csecsemőkorában van kitéve. Ilyen anyagokat tartalmaznak például a cumisüvegek vagy más műanyag konyhai edények. A genfi európai kongresszuson három egymástól független tanulmányt is ismertettek erről. Tízből négy szülő már 1 éves kora előtt rendszeresen ad cukrozott ételt vagy italt a gyermekének, 1 éves kor felett pedig minden harmadik családban ugyanazt eszik a gyerekek, mint a család többi tagja. Holott az 1-3 éves korosztály vitamin-, tápanyag- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől. „1 éves kor felett szinte kivétel nélkül minden kisgyerek napi rendszerességgel kap cukrozott ételt és italt, amely nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 2 éves korára minden tizedik baba potenciálisan túlsúlyos. A helytelen táplálkozás okozta túlsúly és elhízás pedig a 2-es típusú diabétesz előszobája” - tette hozzá Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
Ajánlott cukorbevitel és a "rejtett" cukrok
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben kiadott irányelvei szerint a gyermekek napi szabadcukor-bevitelét az összes energiabevitel kevesebb mint 10%-ára kell korlátozni. További egészségügyi előnyök érdekében javasolt az arányt 5% alá csökkenteni. Az Amerikai Szív Társaság felnőtt nőnek napi 25, felnőtt férfinak 37,5 gramm cukrot ajánl. 4-8 év közötti gyerekek számára 12-16 gramm cukrot javasolnak, serdülőknek 21-33 grammot. Az 1-3 éves gyermekeknél a 10 energiaszázalék körülbelül napi 30 gramm cukornak felel meg (körülbelül 6 teáskanál) (a tápanyagbevitelre vonatkozó D-A-CH referenciaértékek alapján számítva). A 4-6 éves gyermekek esetében ez körülbelül 35 gramm ingyenes cukor naponta, a 7-10 éves gyermekek esetében pedig körülbelül 42 gramm ingyenes cukor naponta. Szemléltetésképpen egy pohár limonádé (250 ml) átlagosan 18 gramm szabad cukrot tartalmaz. Sandra Laimer dietetikus azt tanácsolja, hogy az édességet a gyerekek számára érdemes külön adagokba szedni. Egy kisbaba első életévében egyáltalán ne jusson cukor a szervezetébe, ezt követően pedig a következő aranyszabály érvényes: „5 csokoládé bonbon, 2 vajas keksz csokoládéval vagy 150 ml limonádé.” Laimer véleménye szerint a szülők a gyermek tenyerét használják az adagok meghatározásához. Ez azt jelenti, hogy egy kis marék édesség (például ebéd után fogyasztva desszertként) teljesen rendben van.
Fontos megjegyezni, hogy a „szabad cukrok” kategóriájába az ételekhez és az italokhoz hozzáadott monoszacharidok (pl. glükóz, fruktóz) és diszacharidok (pl. szacharóz) tartoznak. Fontos megjegyezni, hogy a friss gyümölcsökben, zöldségekben és tejben természetesen előforduló cukrok nem tartoznak ebbe a kategóriába, mivel ezek fogyasztása nem eredményez káros egészségügyi hatásokat.
A legnagyobb problémát nem az egészségre gyakorolt káros hatása jelenti, hanem az, hogy gyakran nem ismerjük a megfelelő mértéket. A mindennapi cukorfogyasztás ugyanis borzasztóan káros, de éppen annyira visszaüthet az is, ha démonizáljuk a csokit, a cukrot. A gond nem is a csokitortával meg a mama sütijével van (bár meg lehet ám csinálni sokkal kevesebb cukorral), hanem az elrejtett cukrokkal, amelyet a gyártók nem akarják, hogy meglássunk a termékcímkéken. Ezek már benne lehetnek egy teljes kiőrlésű zsemlében is, vagy egy finom gyümölcslében. Olyan élelmiszerekben, amelyekből létezik tényleg hozzáadott cukortól mentes. Ezekkel lehet igazán túllőni a napi cukorfogyasztást, nem az egy szem kakaós csigával! Olvasd el mindig az összetevőket!
A folyadékfogyasztás is kiemelt fontosságú: üdítőitalok, gyümölcslevek helyett az üres tea, a cukrozatlan tej és a víz az, ami megfelelően oltja a szomjat felesleges kalóriabevitel nélkül. Ha a gyereket ezekre szoktatjuk rá, nem kiabál majd sírva egy újabb adag gyümölcslé után. Minden dietetikus azt mondja, hogy a gyümölcslevek gyakorlatilag folyékony cukorként működnek. Nem azzal van a baj, hogy ha időnként iszik ilyesmit a gyermek, hanem azzal, ha víz helyett is ezt issza. Ha gyümölcslevet adsz neki, hígítsd vízzel (remekül beválik), és válaszd a 100%-os leveket!
A szülői felelősség és a helyes étkezési szokások kialakítása
Szülőként a mi felelősségünk, milyen étrendet alakítunk ki, és abban mennyi cukor kap szerepet. A gyerekek első 2-3 éve a legfontosabb az étkezés szempontjából, hiszen ilyenkor kezd kialakulni az ízlésük. Ha azonban az alapízlést jól lőttük be, sokkal kisebb lesz a probléma kisiskoláskorban. Erdélyi-Sipos Alíz hangsúlyozta, hogy az 1-3 éves korosztály vitamin-, tápanyag- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől, ezért fontos a külön odafigyelés.
A cukor démonizálása egyáltalán nem cél. A tiltás rendkívül kontraproduktív, de nem is ehet egész nap édességet a gyermek. Az édességek fogyasztása - természetesen ésszerű határokon belül - egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású (tornaóra, játék, kerékpározás, edzés) gyermek esetében is beilleszthető az étrendbe. A gyermekeket nem szükséges és nem is érdemes 100 %-osan eltiltani az édességtől, ugyanis a tiltás még inkább felkelti a vágyukat és érdeklődésüket az édesség fogyasztás iránt.
Fontos, hogy az édességek lehetőleg ne főétkezések helyett kerüljenek az asztalra, hanem inkább étkezések (pl. ebéd) után, zárófogásként, desszertként, és egy adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, 1-2 szem cukorka, 1 szelet sütemény. Fontos az is, hogy az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak 1-2 alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében.
Egészséges étkezés gyerekeknek - Ismerje meg a szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket, vitaminokat és ásványi sókat
Cukoralternatívák és tudatos választás
Természetesen nem csak a mennyiség a fontos: az anyatej édes ízét adó laktózzal vagy a gyümölcsökben megtalálható fruktózzal az égvilágon semmi baj sincs. Annál inkább a finomított cukorral és az édesítőszerekkel, amelyekkel az ételeinket próbáljuk fogyaszthatóbbá tenni a tésztaszószoktól a müzliig. A mesterséges színezékek és aromák szintén megzavarhatják az agyműködést. Egyes édesítőszerekről, például az aszpartámról és a szacharinról ismert, hogy egyes egyénekre negatív hatással vannak, és az ADHD-s gyerekek fejfájásához vagy tanulási problémákhoz vezethetnek. A termékeknél figyelj az olyan mondatokra, hogy „korlátozhatja a gyerekek megfigyelőképességét”. Ha ezt látod, válassz egy jobb alternatívát.
Jó, ha természetes, termelőtől származó, vegyszermentes élelmiszert adsz a gyerekednek, de akkor sincs katasztrófa, ha időnként megeszik egy-egy sütit vagy egy kis csokit. Te magad is egészségesebbé teheted a sütiket: például a fehérliszt egy részét teljes kiőrlésűre cserélheted, vagy hüvelyesből készült liszttel egészítheted ki. Gyümölccsel is édesítheted a sütiket: almaszósszal, datolyával vagy banánnal. Ugyanígy jó az édesburgonya, a cékla vagy a répa a süteményben. A lehetőségek tárházának kihasználása kreativitást is igényel, de ha egyszer ráéreztél ennek az ízére, sokkal könnyebb így sütni, főzni.
Fokozatosan csökkentsd a cukor mennyiségét: ne egyik napról a másikra vágd el, ez nagyon nem ajánlott. Ha a muffinba a recept 200 gramm cukrot ír, tegyél bele 100 grammot, és kicsit több sütőport. Ha ez megvan, még kicsit kevesebbet, esetleg ha banánnal édesíted, mást is adsz hozzá az édes ízen kívül. Fokozatosan otthon se tegyél annyi cukrot a kávéba, át lehet szoktatni szép lassan az ízlelőbimbókat.
Nasidoboz: egy napi nasi benne, 2 év felett lehet ez már tönkölyropi, pufi, 1 szelet finom csoki/édesség / akármi/1 adag gumicukor (nem egy zacskó, de a kis zacskós Haribo oké, kevés van benne). Előny nasik: ezek azok, amik nem csak cukrot, hanem más előnyt rejtenek- kalcium/rost/vitamin van bennük, azaz nagy részük gyümi/tejtermék. Ilyen a túró rudi, az almás pite (édes almánál a töltelékbe nem is kell cukor!!), meggyes rétes, gesztenyepüré, stb. Olvasd el az összetevőket: főleg ott, ahol nem gondolnád. Jöhet a pékáru, a gyümilé, a keksz. Válassz olyat, amelyben nincs cukor (és nincs is elrejtve).
Italok: ebből tud a gyermek, a felnőtt a legtöbb cukrot bevinni. Éppen ezért erre nagy hangsúlyt helyezz, olvasd el, mi van benne és lépj (lassan). Ízáthangolás: a gyerekeknek nagyon jó még az ízérzékelése, a nem olyan édes recepteket át tudod hangolni fűszerekkel. Jöhet a fahéj, a vaníliarúd, citromhéj, narancshéj, stb. - ÉS kevesebb cukor, mint amit a recept ír.
Cukor és hiperaktivitás: mítoszok és tények
Számos szülő számol be arról, ha gyermeke cukros ételt/italt fogyaszt, „túlpörög” / „nem bírnak vele”. De vajon ennek van valóságalapja? Szülinapi zsúr, torta, sütik, cukros üdítő, egy csapat gyerek, ajándékok, hangzavar, rohangálás. Kész is a szülők rémálma?
1973-ban Benjamin Feingold allergológus közétett egy kiadványt, miszerint a színezékektől, szalicilátoktól, mesterséges ízanyagoktól mentes diéta javíthatja a hiperaktivitást. Bár Feingold diétája nem követelte kifejezetten a cukor elhagyását, sok szülőnek azt sugallta, hogy jobb kerülni. Aztán egy 1978-as tanulmány, amelyet a Food and Cosmetics Toxicology folyóiratban publikáltak, azt találta, hogy a hiperaktív gyermekek glükóztolerancia-tesztjei reaktív hipoglikémiára (alacsony vércukorszintre) utaltak.
Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy a szülők nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy gyermekeik túlságosan aktívak, amikor azt gondolják, hogy cukrot fogyasztottak. Egy tanulmányban a szülőket arra kérték, hogy értékeljék gyermekük hiperaktivitását, miután cukortartalmú italt fogyasztottak. Azaz a szülői észlelést befolyásolja a szülők meggyőződése. Ezt mi is látjuk a rendelésen minden nap. Ha például a szülő meg van győződve róla, hogy sok almától neki fáj a hasa, akkor a gyerekén is ezeket a tüneteket észleli - pedig nem fáj a gyermek hasa. Fontos figyelnünk arra, hogy a mélyen gyökerező meggyőződéseink mennyire torzíthatják a szülői észlelésünket.
Nagyobb mennyiségű cukor előkerül szülinap ünneplésekor, karácsonykor, húsvétkor, családi és baráti összejövetelekkor, nyaraláson… látod a mintát? A gyermek valójában a játék és a barátokkal, rég nem látott rokonokkal való együttlét izgalma viselkedhet így. Érdemes számba venned a gyermeked környezetét, mielőtt az édességet hibáztatnád a hiperaktivitásért vagy a rossz viselkedésért. Szakemberként ismerjük a szülők álláspontját, ezek anekdotikus bizonyítékok, visszaemlékezésen alapulnak. Sok dolog magyarázhatja a jelenséget, például az, hogy ők gyerekek.
Teljesen más megítélés alá esik ez a jelenség, mint a másik oldal: ha a gyermek naponta rengeteg finomított szénhidrátot eszik. Utóbbinál az okokat meg kell vizsgálnunk, ha ezt evészavar/válogatósság miatt teszi, és kiszorítja ezzel a gyümölcsöket, zöldségeket, rostokat, székrekedéshez vezet. Ha egy kevésbé kiegyensúlyozott étrendű gyermek (pl. ha túl sok idő telik el étkezések között, és nagyon éhes) kap egy tejszeletet, energiát fog kapni. Elkezd aktívabb lenni, és ezt könnyű összekeverni a túlpörgéssel, pedig lehet a normál vércukorszint jele is (ha előtte nem volt normál a túlzott éhség miatt).
Amikor szénhidrátot eszünk, szervezetünk lebontja az ételt egyfajta cukorrá, amelyet glükóznak nevezünk. A gyümölcsben is vannak természetes cukrok, amelyeket fruktóznak nevezünk, csakúgy, mint a tejben, amely a laktóz nevű természetes cukrot tartalmazza. Amikor valaki édességet eszik, a benne lévő glükóz közvetlenül a véráramba kerül, melynek hatására a vércukorszint hirtelen megugrik. A véráramból a glükóz elér a sejtekhez, így azok energiához jutnak. A szervezet számára ugyanis létezik optimális vércukorszint: ha ennél alacsonyabb a vér glükóztartalma, az ingerlékenységhez vezet, ha pedig hosszú időn keresztül túl magas, az valamennyi szervre károsan hat. A kísérlet során a cukorfogyasztást követő 60 percben csökkent az éberség, 30 percen belül pedig az alanyok fáradtabbnak lettek, mint voltak.
A szakértők már 1994-ben megkíséreltek bebizonyítani, hogy a cukorfogyasztás és a gyerek felpörgése egyértelműen szülői hiedelmek eredménye. DW. Hoover és R. A Hoover és Milich 1994-es vizsgálatában arra mutatott rá, hogy a cukorfogyasztás és a gyerek felpörgése egyértelműen függ a szülő hiedelmeitől. Az a szülő, aki hitte, hogy a cukor túlpörgeti a gyereket, a kísérletben még akkor is hiperaktívnak látta a gyereket, ha az placebót kapott.
A hiedelem valamikor a hetvenes években született, az úgynevezett Feingold-diéta megjelenésével egy időben. Benjamin Feingold amerikai allergológus ekkor az étrend és a viselkedés kapcsolatát kutatta. A professzor ugyan a cukrot nem tartotta rossznak, de mivel a gyerekek főleg édesség formájában fogyasztottak mesterséges összetevőket, idővel tiltólistára tették az édesítőszert. Ezek már dr. Jody Dushay endokrinológus gondolatai, aki szerint nem kellene összekeverni az édesség okozta gyermeki örömöt a hiperaktivitással.
Bár ezek a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat van a cukorbevitel és az ADHD között, nem minden tanulmány támogatja ezt. A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a 6 és 11 év közötti gyermekek körében a szacharóz fokozott fogyasztása nem járt együtt az ADHD fokozott kockázatával. Azt is javasolták, hogy a mesterséges adalékanyagok, amelyek gyakran megtalálhatók a cukorban gazdag élelmiszerekben, negatívan befolyásolhatják az ADHD tüneteit. Ebben az áttekintésben a szerző kifejti, hogy az ADHD-val kapcsolatos bizonyos viselkedések - különösen azok, amelyek impulzívak vagy figyelmetlenek - hozzájárulhatnak a túlevéshez.
Kommunikáció a gyerekkel az édességekről
A legnehezebb mindig a gyerekkel való kommunikáció. A tiltás rendkívül kontraproduktív. Vannak olyan mondatok is, amiket érdemes elkerülni. Például azzal, hogy „Ha megeszed a főzeléket, kapsz egy sütit” vagy „Ha rendesen viselkedsz, kapsz egy csokit”. Ezekkel a mondatokkal azt sugalljuk, hogy az édesség jutalom valamilyen viselkedésért. Az sem jó megoldás, ha úgy állítjuk be az édességet, hogy az valamilyen borzalmas, egészségtelen élelmiszer.
Lényeges kérdés az is, hogy mikor ehet a gyermekünk édességet: a kiegyensúlyozott étkezés részeként, fehérje-, józsír-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmú élelmiszerek mellett legyen része az étkezésnek.A gyerekeket beavatva az egészséges táplálkozási szokások ismérveibe, megelőzhető, hogy a későbbiekben úgy tekintsenek az édességre, mint valami tiltott gyümölcsre, jutalomra vagy ajándékra. A korlátok közé szorított édességfogyasztással, a "nasi" észszerű mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend. Egy iskoláskorú gyermeket már meg lehet tanítani arra, hogy az édesség, az ünnepi finomságok nem a jutalmazás, vagy ajándék tárgyai, hanem mint minden élelmiszernek, ennek is megvan a helye az egészséges táplálkozásban. Egy kis odafigyeléssel megalkotható a főétkezések és az édességfogyasztás közötti egyensúly. Ha a gyermek a szülőktől csak erőteljes tiltást kap az édességfogyasztással kapcsolatban, akkor az oviban, iskolában, játszótéren, stb. ellenőrizetlenül fog édességet fogyasztani.
Fontos, hogy a nagyszülők is tisztában legyenek a szabályokkal. Ha a nagyszülők mindig rengeteg fagylalttal és süteménnyel készülnek, nagyon fontos, hogy a gyermeked tudatában legyen a szabályoknak, és tudja, hogy mennyi cukor engedélyezett neki egy nap. Természetesen mindig vannak kivételek (húsvét, karácsony, születésnap…), de ezeket így is kell kommunikálni, ellenkező esetben a kivételek átalakulnak szabállyá. A cukor nem bűn, nem is szabad így tekinteni rá. De okosan kell használni, és jól kell meghatározni az adagokat.
tags: #edesseg #fogyasztas #gyermekkorban