Az édesvízi garnélák lenyűgöző világa: fajok, tartás és szaporodás

Az akvarisztika szerelmeseinek körében az édesvízi garnélák és rákok egyre növekvő népszerűségnek örvendenek, hiszen amellett, hogy látványos és változatos színű élőlényei akváriumainknak, rendkívül hasznos karbantartók is. Számos Decapoda fajt, vagyis tízlábú rákot élelmezési célra tenyésztenek, mint például a Macrobrachium nemzetséghez tartozó garnéla fajok, vagy a kaliforniai vörösrák. Az akváriumokban tartott fajok esetében azonban elsősorban esztétikai és ökológiai szerepük miatt tartjuk őket, mint a Neocaridina vagy Caridina nemzetségbe tartozó rákok, melyek mérete alig haladja meg a néhány centimétert.

Édesvízi garnélák típusai és elhelyezkedése az akváriumban

Az édesvízi garnélák sokfélesége és tartási igényei

Az édesvízi garnélák széles skáláját különböztetjük meg tartási igényeik és méretük alapján. Bizonyos fajok tartása egyszerűbb, míg mások csak precízen beállított vízparaméterekkel maradnak életben az akváriumokban.

Törpegarnélák: a kezdők kedvencei

Az akvaristák körében a törpegarnélák, melyek többnyire maximum 4 centiméterre nőnek meg, rendkívül népszerű csoportot alkotnak. Ide tartoznak a Neocaridina fajok, mint a Red Cherry, Blue Dream, Yellow, Snowball, Blue Pearl, valamint a rili garnélák, amelyek többnyire pirosak, de átlátszó részek törik meg az egyöntetű színezetet. A blue rili garnéla például piros alapszínű, kékes átlátszó részekkel. A Yellow Fire garnéla pedig citromsárga színéről híres Neocaridina heteropoda változat.

A Neocaridina garnélák a kezdő hobbisták számára a legegyszerűbb garnélarákok, mivel viszonylag szívósak, csapvízben is jól tarthatók. A vízparaméterek széles skáláján tarthatók (KH/GH: 10 - 30nk pH: 6 - 8,5), sem a vízkeménységre, sem a kémhatásra nem túl érzékenyek. Az ammónia és a nitrit szint túlzott mértéke, valamint a nitrát is ártalmas számukra, így ezeket érdemes alacsonyan tartani. A Neocaridina garnélák természetes élőhelye Délkelet-Ázsia, és általában 2-3 cm hosszúságúak. A hímek és a nőstények mérete hasonló lehet, de a nőstények általában kissé nagyobbak és szélesebbek, különösen petézéskor. A növekedésüket befolyásolja a hőmérséklet (20°C alatt lelassul) és a víz tisztasága. Ideális körülmények között körülbelül 3 hónapos korban válnak ivaréretté.

A Fire Red Cherry, Sakura Red Cherry és Bloody Mary garnélák mind az Atya genus (Neocaridina davidi) alfajai, számos színpigmentációs variációval. A Fire Red Cherry garnélák sötétvörös színűek, a Sakura Red Cherry garnélák világosabb vörös árnyalatúak és átlátszóbbak, míg a Bloody Mary garnélák a legintenzívebb vörös színűek és átlátszóbbak, emiatt belső szerveik is vörösesnek tűnnek. Az esztétikai érték a színintenzitás és az átlátszóság egyensúlyától függ.

Különböző Neocaridina garnéla fajok színvariációi

Caridina fajok: az érzékenyebbek

A Caridina fajok, köztük a különleges Bee és Crystal Red garnélák, valamint az Amano garnélák, valamivel nehezebben tarthatók. Ezek a lágyvizes garnéla fajok, náluk a leglényegesebb, hogy lágy (4-10 NK) és savas víz szükséges az életben maradásukhoz. Ezt a vizet fordított ozmózis (RO-készülék) segítségével állíthatjuk elő, vagy kisebb lágyvizes akváriumokhoz akár nullás, vasalóvizet is vásárolhatunk nagyobb áruházakban, olyat, amelyen halas, illetve növényes piktogramot találunk. A lágyvizet csapvízzel is összekeverhetjük, vagy „visszasózhatjuk” speciális KH/GH+ vízkezelő szerekkel.

Az Amano garnéla jolly jokernek számít, hiszen csapvízben is elvan, mindössze a szaporodásához szükséges a sós, lágy víz. Ő az egyik legnagyobb méretű akváriumi garnélarák.

Óriási édesvízi garnélák és más rákfélék

Az óriási édesvízi garnélák viszonylag nagyra nőnek, hosszú ollókkal rendelkeznek. Néhány fajta olyan nagyra nőhet, hogy halak és más rákfélék is az étlapjára kerülhetnek.

A sepregető (legyező) garnéláknak az első láppárjának a végén hosszú sörtés ecsetek találhatók, melyek legyező alakban szétterjeszkedhetnek. Ezek segítségével szűrik ki a lebegő táplálékot az áramlatból.

A törpe folyami rákok (Cambarellus-fajok) kiválóan alkalmasak akváriumban tartásra, hiszen kifejlett méretük mindösszesen 3-6 cm. Nem ajánlott garnélákkal közösen tartani, mivel a garnélákat hamar uzsonnájuknak tekinthetik. Jól lehet őket növényesített akváriumokban tartani, mivel a növények nem tartoznak a táplálékaik közé.

A Cherax-fajok élénk színű rákok, jelentősen nagyobbra nőnek, mint a Cambarellus-fajok, élettartamuk is jelentősen hosszabb (akár 8 év). Többnyire békések, nagy ollóik miatt ügyetlenül mozognak, szívesen elbújnak a nagyközönség elől.

Akvárium berendezése és gondozása garnélák számára

Egy garnélás akvárium kialakítása speciális szempontokat igényel. A megfelelő méret, szűrés, talaj, növényzet és hőmérséklet biztosítása kulcsfontosságú az állatok egészséges és hosszú életéhez.

Az akvárium mérete és elhelyezése

A Neocaridina garnélák kisebb méretű állatok, így 10-15 literes akváriumban is tarthatók. Azonban ahogyan a halaknál is, itt sem ajánlott 20-30 literes akváriumnál kisebb méretben tartani őket, mivel szükségük van elegendő mozgástérre. Nem érdemes 10-20 darab alatt tartani őket, mert csoportos állatok. A kisebb akváriumokban a kis víztömeg miatt sokkal nehezebb fenntartani a biológiai egyensúlyt, és ezáltal a víz paraméterei nem lesznek ideálisak a garnélák számára. Fontos, hogy magas egyedszámnál ügyeljünk arra, hogy elegendő visszavonulási lehetőség legyen számukra akváriumunkban. Nano-akváriumok, ezek élethű biotóp-akváriumok a legkisebb helyen, kiválóan alkalmasak a garnélák számára.

Nano akvárium garnélákkal és növényzettel

Szűrés és vízparaméterek

A garnéláknak, mint az összes többi akváriumi fajnak lényeges a megfelelő szűrés. A garnélák nagyon keveset szennyeznek, és ha nincs túletetés, akkor a gyengébb szett akváriumban használt kisebb szűrő felülettel ellátott belső szűrő is meg tudja oldani a feladatot. Ajánlott a levegővel meghajtott belső szivacs szűrés, egy jó nagy darab szűrő szivaccsal, a nagy szűrőfelület érdekében. Ennek előnye, hogy nagyon hatékony, a garnélák imádnak a szivacson tanyázni és eszegetni róla. Ha valaki nem tudja elviselni az ezzel járó zajt és figyel az esztétikumra is, az akasztós vagy a külső szűrő alkalmazása javasolt. A nagyobb szűrőfelület több baktériumot jelent, hatékonyabb a biológiai szűrést. A szívóágra viszont érdemes garnélarácsot tenni, hogy ne szívja be a szűrő az ivadék garnélákat.

Az édesvízi garnélák sok más akváriumi állatnál érzékenyebbek a rossz vízparaméterekre, ezért a tartásuk során rendszeresen, hetente végezzünk vízcserét. Az állandóan változó vízparamétereket nehezen viselik, törekedjünk az állandóságra. A garnélák számára fontos, hogy a vízben található nitrogénvegyületek (ammónia, nitrit, nitrát) koncentrációja alacsony legyen, mivel ezek a vegyületek nagyon toxikusak.

Hőmérséklet és világítás

20-25°C közötti hőmérséklet optimális a garnélák számára. A legtöbben, akik csak garnélákat tartanak, télen 15-18°C-os vízben tartják a garnélákat. Ebben az időszakban a petézés lelassul, sőt teljesen leáll, aktivitásuk csökken, pihennek. Tavasszal és nyáron a vízhőmérséklet sokkal magasabb, így egy pihenő időszak után sokkal egészségesebben vághatnak bele az aktív időszakokba. Nyáron figyeljünk az akvárium hőmérsékletére, hogy ne legyen túl magas. A garnélának nem a magas víz hőmérséklettel gyűlik meg a baja, hanem azzal, hogy minél magasabb a víz hőfoka, annál kevesebb oxigént tud megkötni. Továbbá a magasabb hőmérsékletű vízben a bomlási folyamatok is felgyorsulnak, így a garnélákat megölheti, az ammónia, nitrit, nitrát többlet. Nem szükséges fűtőtestet tartani a garnélás akváriumokban, viszont a nyári melegben a hűtésre érdemes nagy figyelmet szentelni.

A garnéláknak nincs szükségük sok fényre, ezért a szett akváriumok világítása is megfelelő lehet.

Talaj és növényzet

Érdemes sötét színű talajban gondolkodni, mert a tenyész akváriumok az alacsony megvilágítás és a kevés növényzet miatt algásodnak. Az alga nem jelent rossz vízminőséget, ezért ha világos talajt teszünk, az algák miatt nem lesz egy szép látvány. Aktív agyagos aljzatok használata ajánlott, mert folyamatosan pufferelik a pH-t és a vízkeménységet, ezáltal stabilizálják a vízparamétereket, és porozitásuk miatt a baktériumoknak is ideális környezetet biztosítanak. Vannak kifejezetten garnéla tartáshoz tervezett talajok, mint például a Shrimp King Active Soil vagy az Ista shrimp soil. Ha garnélákat növényekkel szeretnénk társítani, akkor növényes aljzatot is használhatunk, mint az Ista 6.5 pH talaja.

A garnélák a sűrűn beültetett akváriumokat kedvelik, sok búvóhellyel. Még ha nincsenek is ragadozók az akváriumban, a garnélák jobban érzik magukat, ha elbújhatnak mohába, növények közé, gyökerek alá vagy kerámia búvóhelyekre. Mohák, Anubias félék, Cryptocoryne, Bolbitis heteroclita difformis, Bucephalandrák, Microsorium pteropus, illetve különböző mohák, mint Lomariopsis lineata, Fissidens fontanus, Gömbmoha, Vesicularia ferriei 'Weeping' moha (Cladophora aegagropila) kiváló választások. Ezeket a növényeket, főleg ha csapvízben tartjuk, nem vagy csak minimálisan kell tápozni. Ha növényes akvarizálásba kezdünk, esetleg lágy vízzel CO2 beoldása mellett, megfelelő világítással, a növénytápozás elengedhetetlen.

Táplálkozás és étrend

A garnélák, rákok akváriumaink hasznos és érdekes lakói. Ezeket az apró állatokat szívesen tartjuk halakkal egy közösségben, hiszen szinte mindent megesznek.

Mivel etessük a garnélákat?

Természetes élőhelyükön és az akváriumban is a garnélák szinte mindent megesznek. Különféle szerves törmelékeket, elhullott állatokat, algákat, moszatokat, faleveleket stb. Ha halakkal együtt tartjuk a garnélákat, szinte mondhatjuk azt is, hogy semmilyen plusz eleségre nincs szükségük az életben maradáshoz. Az akváriumban folyamatosan fogyasztják a különböző baktériumokat, algákat, lehullott haleleséget, növényi törmelékeket. Ha egy olyan nano akváriumban tartjuk a garnélákat, amelyben nincsenek halak, tehát plusz eleség nem kerül be, akkor kétnaponta érdemes etetni, és itt is érdemes figyelni a változatosságra. Ne etessünk túl! Fontos, hogy úgy etessünk, hogy amit adunk nekik, azt pár óra alatt elfogyasszák.

Növényi táplálékok

A garnélák kedvenc csemegéjük az alga, és kifejezetten a vegetáriánus vonalat, vagyis a növényeket kedvelik. A friss növényi tápláléknál nagyon figyeljünk oda, hogy olyan helyről szerezzük be, ahol tudjuk, hogy nem volt permetezve. Ilyenek lehetnek a csalán, spenót (szárítva is adható), répa és sütőtök. A répa és a sütőtök nagyon jó hatással van a garnélák színeire. Forrásban lévő vízbe áztassuk meg 1-2 percre a friss zöldségeket, mielőtt az akváriumba tesszük. Ki kell tapasztalni, hogy mik azok a friss növényi táplálékok, amelyeket elfogyasztanak.

Különféle friss növényi eleségek garnélák számára

A falevelek is kiváló táplálékforrást jelentenek, és előszeretettel fogyasztják őket. Szárított vagy forrázott formában is adhatjuk. A leveleknek nem egyből esnek neki, akkor fogy a legjobban, mikor bomlásnak indul. Zöld levelek esetén, ne tartsuk az akváriumban 1-2 napnál hosszabb ideig. Fontos megemlíteni azt is, hogy színezhetik az akvárium vizét, ezért ne szórjuk tele levéllel az akváriumot, inkább kisebb darabokat próbáljunk behelyezni. Különleges levelek, mint a Catappa levelek, is nagyon hasznosak lehetnek a garnélás akváriumban, mivel szárazak, így nem szennyezik a vizet.

Állati eredetű táplálék és speciális tápok

Az állati eredetű táplálékot is nagyon szívesen fogyasztják a garnélák. Viszont, ha túlzásba visszük a fehérjedús étkezést, annak megvan a maga hátulütője is, mégpedig az, hogy gyorsabban fejlődnek, és több szaporulatra számíthatunk, viszont rövidebb ideig élnek. Sajnos, halakkal együtt tartva a garnélákat nehéz elkerülni az állati eredetű fehérjéket.

A népszerűség növekedésével a gyártók is felismerték, hogy nem csak halak etetésével kapcsolatban érdemes tápokat gyártani, hanem a garnéláknak is. Így neves gyártók, mint a Dennerle - Shrimp King, NatureHolic, GlasGarten, Shirakura, is beszálltak a versenybe, és minőségi tápok sem elérhetetlenek már. A készen kapható, egyszerű eleségek közül olyat válasszunk, amely tartalmaz spirulinát. Kitűnő garnélatáp a JBL NOVO PRAWN lassan oldódó eleség, amely a vedlési és a növekedési időszakban is szuper csemege a kis állatok részére.

Érdemes megemlíteni, hogy a kicsi ivadék garnéláknak is van táp. Ezekből is érdemes tartani, és adni nekik. Ilyen termékek a Shirakura (sárga por), Dennerle Shrimp King Baby, és a MOSURA Shrimpton. Fontos a táplálék célzottabb elosztása, használhatunk pipettát is, és a szűrőt röviddel az etetés előtt érdemes kikapcsolni 15-20 percre, hogy a táplálék leülepedhessen és eljusson a garnélákhoz.

Szaporodás és utódnevelés

A legtöbb törpegarnéla faj kivételesen jól szaporodik édesvízi akváriumban, ha a környezeti feltételek és a rendszeres táplálás megfelelőek. A Neocaridina vagy Caridina garnéla fajok akváriumba való beköltöztetésével már tudatosan vagy tudat alatt eldöntjük, hogy a jövőben bébi garnélákat fogunk tartani.

Neocaridina garnélarák-tenyésztés alapjai: 7 alapvető dolog, ami TÉNYLEG SZÁMÍT!

A szaporodási ciklus

A Neocaridina/Caridina fajok többsége 3-4 hónapos korban már ivaréretté válik, tehát innentől kezdve elvileg folyamatosan képesek szaporodni. Amit először észreveszünk, az, hogy a nőstény “feje mögött” megjelenik egy rombusz alakú folt. Érdekes, hogy ez akkor is megtörténik, ha nincsen hím az akváriumban és nem termékenyülnek meg a peték, csak ebben az esetben 2-3 nap múlva a nőstény eldobja a petéit. Ha minden rendben történik, akkor 4-5 hétig folyamatosan forgatja, mozgatja a petéket, hogy friss oxigénhez jussanak. Gyakran előfordul, hogy ha az adott nőstény első alkalommal lesz petés, akkor eldobja petéit, a következő alkalommal már valószínűleg nem fog ez előfordulni. Ha nincs semmi ilyesmi probléma, akkor a 4. hét körül már lehet látni a kis garnélák szemeit is, sőt gyakorlatilag az egész kis állatot is meg lehet figyelni benne!

A szaporodás, vagy inkább az “újszülöttek” fejlettségi szintje alapján 2 csoportra lehet osztani a garnélákat. A specializált fajoknál, mikor a nőstény elengedi a petéit, akkor a kicsik gyakorlatilag pontosan ugyanolyanok lesznek, mint a szüleik, csak kevésbé színesek és persze jóval kisebbek. A nem specializált fajoknál ez egy kicsit másképp működik. Olyanok kb. mint egy felkiáltójel: kis pici pálcikák, egy fejrésszel. Fontos tudni, hogy ezek a lárvák édesvízben csak maximum 2-3 napig életképesek (Amano garnéla esetén erről kaptam ellentmondó információkat, de maradjunk az általánosan elfogadott tényeknél), tehát a fejlődésükhöz sós vízre van szükség.

A bébi garnélák gondozása

Az újszülött garnélák tartása és felnevelése sikerrel járhat, ha megfelelő információkkal rendelkezünk. A garnélák szervezetének először alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, ez az átállás körülbelül egy-két hónapig tart, ezután kezdődhet a szaporodás. A nőstények hasüregében érlelődő, megtermékenyítetlen petékkel indul az új generáció fejlődési útja, ez akár hat hétig is tarthat, majd ezt követi a megtermékenyítés és további 3-5 hét, amíg a bébi garnéla rákok kikelnek. A vízhőmérséklet közvetlenül befolyásolja a peték fejlődési időtartamát, mivel a melegebb hőmérséklet fokozza az anyagcserét és felgyorsítja a folyamatot.

A vemhességi időszak vége után, fajtól függően 20-40 garnéla bébi kel ki. A körülbelül 1-2 mm-es méretű kicsik a kikelés után azonnal önállóak, nem térnek vissza anyjukhoz. Számukra nem szükséges keltető akvárium, mert a felnőtt egyedek nem eszik meg utódaikat. Néhány nap és néhány vedlés után az új jövevények úgy néznek ki, mint felnőtt fajtársaik miniatűr változatai. Az első héten szinte nem is látni a kicsiket.

Az első néhány napban az újonnan kikelt bébi garnélák szinte el sem mozdulnak arról a helyről, ahol megszülettek. Ez a viselkedés életveszélyes következményekkel járhat: akár éhen is halhatnak, ha nem találnak élelmet. Ez előfordulhat az újonnan berendezett és a nagyon jól karbantartott akváriumokban is, ahol az összes apró biofilm réteget azonnal eltávolítják a berendezésekről és az üvegről. A garnéla bébik ezzel a minden akváriumban megjelenő biofilmmel táplálkoznak. Azonban ennek a táplálékforrásnak a kialakulása időt vesz igénybe, ezért javasolt, hogy a kevesebb mint hat hónapja működő akváriumokba mindig adjunk speciális bébi garnéla tápot, mint a GlasGarten Shrimp Baby Food.

Betegségek és megelőzés

Mint más állatoknak, nekik is vannak betegségeik. Beszélhetünk vírusos, bakteriális, gombás vagy parazitás bántalmakról. De a daganatos elváltozások sem kerülik el őket. Ezen állatok esetében is a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

Betegségek, melyek érinthetik az édesvízi garnélákat

Megelőzés és karantén

Újonnan érkező állatokat sose rakjunk a már stabil, beakvarizált szaporodó csapatunkhoz. Egy garnélaféreg, vagy Cladogonium sp. fertőzés, komoly problémákat okozhat.

Mérgező anyagok és ragadozók

A cserépben vagy csokorban termesztett akváriumi növényeket gyakran kezelik növényvédő szerekkel a kertészetekben, mielőtt exportálnák őket, hogy megakadályozzák a kártevők terjedését. A növényvédő szerek az akváriumi halak számára ártalmatlanok, de kifejezetten mérgezőek és halálosak a garnélák és más rákfélék számára. Különösen az ázsiai termesztésű növényeket kezelik növényvédő szerekkel. Mielőtt cserepes növényeket helyeznénk az akváriumba, legalább egy napig áztassuk őket vízben egy külön edényben. Garnéla-tulajdonosként tartózkodjunk az olcsó, csokorban árult növényektől. Próbáljuk meg az összes, de legalábbis a lehető legtöbb növényt in vitro, vagy más néven labor növényekkel beültetni.

Ragadozó halak általában nem idegenkednek attól, ha bébi garnélák kerülnek az étlapjukra. Feltételezhető, hogy bármi, ami belefér egy ragadozó hal szájába és nem elég gyorsan menekül, akkor azt meg is fogja enni. Sügéres akváriumban, vagy vitorlás halakkal egyáltalán nem javasoljuk a garnéla tartást, mert levadásszák őket. Még a nagyobb méretű Amano és legyező garnélákat sem. Ezért mindenképpen előre tájékozódjunk, ha törpegarnélát szeretnénk társítani más élőlényekkel. Jó választás lehet a kisebb termetű fajok, mint például a legtöbb Boraras faj, mert még a legkisebb bébi garnélák sem férnek be a kis méretű szájukba. A kisebb méretű és nem kifejezetten agresszív halak mellé az Amano és legyező garnélákon kívül a kisebb Neocaridina fajokat is lehet telepíteni, de sűrűbb növényzettel kell rendelkeznünk, hogy el tudjanak rejtőzni, főleg amikor vedlenek. Általánosságban elmondható, hogy békésebb kisebb testű halakkal együtt tartva nem lesz különösebb probléma. Ilyenek lehetnek, különféle lazacok, razbórák, coryk, anci, otocinclus, kalászhalak, Endler guppi.

Technikai eszközök veszélyei

Néhány akváriumszűrő és kifejezetten azok szívópontja nevezhető a bébi garnélák első számú halálos ellenségének. Még a kifejlett garnélák sem mindig tudják elkerülni ezt a veszélyforrást. Ha garnélákat tartunk, tanácsos megfelelő védőrácsokat vagy szivacsos védőt szerelni a szűrő bemeneti nyílására, melyek különféle méretben kaphatók. Ezenkívül egyes belső szűrőkhöz, mint például a Dennerle Nano corner szűrőhöz külön szívóvédőrácsok is kaphatók.

A vízcsere egyszerre áldás és átok a kis garnélák számára. A friss víztől felélénkülnek, de a víz leszívását túl kell élniük. A garnéla bébiket ha nem vesszük észre, könnyen a szívócsőbe kerülhetnek. Sajnos erre nincs optimális megoldás, mert vízcserekor az akvárium aljáról is ki kell szívni a vizet és a lehető legtöbb szennyeződést is el kell távolítani. A skimmer feladata a vízfelszín tisztítása, ám veszélyforrássá is válhat a garnélák számára. Mint az akváriumi szűrők esetében, egyes modellekhez itt is vannak megfelelő védőrácsok, hogy megakadályozzák az állatok beszippantását. Ennek ellenére javasolt időzítővel vezérelni a szkimmert, hogy időnként leálljanak.

Élettartam és általános tudnivalók

A garnélák élettartama nagyban függ az adott fajtól, valamint az életkörülményektől és a táplálkozástól is. Általánosságban elmondható, hogy az akváriumi garnélák általában 1-3 évig élnek, de vannak olyan fajok is, amelyek 4-5 évnél is tovább élnek.

Az élettartamot befolyásoló tényezők között szerepel a vízminőség, a víz hőmérséklete, a megfelelő táplálkozás, az akváriumi társak és a stresszszint. A garnélák érzékenyek a vízminőség változásaira, így fontos, hogy az akváriumot rendszeresen karbantartsuk, és figyeljünk a vízparaméterekre, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk nekik.

Összességében elmondható, hogy a garnélák élettartama fajtánként változik, és az életkörülmények is befolyásolják. Fontos, hogy vásárlás előtt alaposan tájékozódjunk az adott faj igényeiről, hogy kiderüljön, tudjuk-e teljesíteni a tartási feltételeket. Érdemes megkérdezni a kereskedőt, hogy milyen értékek mellett tartották a garnélákat, mert ezek az állatok nem tolerálják jól a hirtelen változásokat. Erősen ajánlott az új vízparaméterekhez való nagyon lassú hozzászoktatás.

tags: #edesvizi #garnela #fajok