A magyar konyhakultúrában a fejessaláta az ismertebb, bár a nyugati országok lakosaihoz képest abból is keveset fogyasztunk. Sokan a fejessaláta ízvilágát szegényesnek találják, és automatikusan a fogyókúrával kötik össze. Ezzel szemben a jégsaláta sokkal izgalmasabb, kinézetre is vonzóbb. Levelei vastagabbak, roppanósak, és íze is zamatosabb, karakteresebb, gyerekeknek is könnyebb beadagolni. A jégsaláta, vagy ahogy Amerikában nevezik, jéghegy saláta, az egyik legfiatalabb nemesítésű fajtacsoport a saláták között. Nevét onnan kapta, hogy régebben, Kaliforniában, amikor még nem volt hűtőkocsi, jégtömbök között szállították, hogy friss maradjon.
A jégsaláta (Lactuca sativa var. capitata) a fejessaláták családjába, a fészkesvirágzatúakhoz tartozik. Tömör, kerekded, a káposztához hasonló fejet formáz, amelynek levelei világoszöldek, húsosak és rendkívül ropogósak. Ennek a növénynek a vastag, fehér vagy zöldes-fehér külső levelei szoros, feszes, szinte gömb alakú salátafejet formáznak, ellentétben a fejessalátával, melynek levelei lazák, és inkább kifelé hajlanak. A jégsaláta belsejében ress, világoszöld, roppanós levelek találhatók, amelyek a külső levelek védelmének köszönhetően sokáig frissek maradnak.
Tápérték és Egészségügyi Előnyök
A jégsaláta népszerű zöldség, amely friss ízével és ropogós állagával tökéletes kiegészítője minden étkezésnek. Különösen kedvelt a nyári hónapokban, és könnyed frissességet biztosít minden ételben. A jégsaláta gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, miközben alacsony kalóriatartalmú, így ideális választás azok számára, akik egészséges étrendre vágynak.
A jégsaláta tápanyagokban gazdag, és fontos szerepet játszik az emésztésben, mivel magas víztartalma elősegíti a hidratáltságot. Emellett rostban is gazdag, ami segít a bélflóra egészségének fenntartásában. Tápértéke a fejessalátáéval megegyező, de vannak olyan salátafélék, melyekben több a tápanyag. Ám ez nem jelenti azt, hogy semmi haszna annak, ha a jégsalátát választjuk. A legtöbb zöldséghez hasonlóan a jégsaláta egyik legnagyobb haszna, hogy természetes rostforrás. Ez a tápanyag segíti az emésztést, a bélmozgást és a teltségérzetet.
A jégsaláta alacsony kalóriatartalmú, koleszterinmentes és nagyon kevés a sótartalma. Nemcsak a diétázók nagy kedvence lehet, hanem mindenkinek, aki egészségesen szeretne étkezni. Húsok mellé is tökéletes kiegészítés, ami komplexszé és egészségessé teszi a fogást. Nagyon kellemes, frissítő íze van, ráadásul tele vannak vízzel a levelei, ami nemcsak diétázóknak jó hír, hanem mindenkinek, mert emiatt sokkal nehezebben fonnyad.
A jégsaláta az alábbi tápanyagokat tartalmazza 100 g termésben:
- Fehérje: 2 g (fejessalátánál 1,4 g)
- Szénhidrát: 2,2 g (fejessalátánál 2 g)
- Rost: 2 g
- C-vitamin: 20 mg
- Karotin: 0,8 mg
- B6-vitamin: 0,04 mg
- E-vitamin: 0,4 mg
- Niacin: 0,5 mg
- K-vitamin: 200 mikrogramm (fejessalátánál)
- B1-vitamin: 60 mikrogramm (fejessalátánál)
- B2-vitamin: 100 mikrogramm (fejessalátánál)
- Biotin: 2,2 mikrogramm (fejessalátánál)
- Folsav: 25 mikrogramm (fejessalátánál)
A saláták táplálkozási értékét elsősorban a korai, illetve szezonon kívüli vitaminforrás jellege adja, de beltartalmi értékei is jelentősek. Igaz, hogy éppen a fényszegény korai és késő őszi időszakban termesztett saláták beltartalma alacsonyabb. A borús korai, illetve késő őszi téli termesztésben sokkal alacsonyabb a termés vitamin tartalma, de ettől függetlenül jelentős forrás az ásványi anyagokkal együtt.
Nitrát Tartalom
A nitrát tartalom a korai saláták esetében kiemelt kérdés volt és ma sem léphetjük át, igaz mindez az új fajtákkal és szakszerű technológiával sokkal kisebb problémát okoz. Korábban a fényszegény időszakban egyes fajtákban olyan lassú volt a nitrogén feldolgozása, hogy túl nagy mennyiségben fogyasztva az egészségre veszélyes szintet is meghaladhatta a nitrát szint. A ma használt, sokkal kisebb fényigényű fajták nitrát tartalma eredendően sokkal alacsonyabb. Ismerve a nitrogén feldolgozás fénytől függő menetét, a helyesen eljáró termelők a betakarítást a nap végére időzítik, amikor a legalacsonyabb a nitrát mennyisége a szövetekben.
Felhasználás a Konyhában
A jégsaláta felhasználása rendkívül sokoldalú. Leggyakrabban nyersen, salátákban, szendvicsekben, vagy köretként kerül a tányérra. Főzve, párolva is fogyaszthatjuk, de leginkább nyersen használatos. Fejét illetve leveleit késsel érdemes aprítani, de akár kézzel is tépkedhetjük. A többi salátával ellentétben vágás után is sokáig megőrzi frissességét és ropogós állagát, így szendvicsekhez és hamburgerekhez is ideális. Sült húsok és grillezett ételek mellé is remek kiegészítő lehet.
Az alábbi étkezésekhez tökéletes:
- Friss saláták: Különböző zöldségekkel, öntetekkel tökéletes étkezés lehet belőle.
- Salátás szendvicsek: Kiváló alapot ad szendvicsekhez vagy wrapekhez.
- Grillezett ételek: A jégsaláta jól passzol a grillezett húsok és halak mellé is.
Termesztés és Gondozás
A jégsaláta termesztésekor jól előkészített talajt és megfelelő öntözést igényel. A fejessalátához hasonlóan termesztik, s a hőigény kivételével hasonló igényei vannak, mint a fejessalátának. Jobban fejlődik viszont a magasabb hőmérsékleten. Fejlődéséhez a humuszos, porhanyós, könnyű, jó tápanyag-ellátottságú talajok a legmegfelelőbbek. Vízigénye a fejesedés időszakában a legnagyobb. A jégsaláta nem válogatós az előnövényekben.
Talajigény és Tápanyagellátás
A jégsaláta talajigénye átlagos, a középkötött vályog-, és öntéstalajok a kedvencei, de ahol más zöldség is megél a kertben, ott vele sem lesz probléma. A talajjal szemben kevésbé igényes, rossz vízgazdálkodású, de nem vízállásos területen is termeszthető. A magas talajvízszint sincs a kárára, de a semlegeshez közeli kémhatású, közép kötött vályog- és öntéstalajok a legjobbak számára.
A nagy lomb miatt tápanyagdús talajt kíván. Amennyiben a vetés helyén ősszel történt trágyázás, akkor rendben is vagyunk, ha nem, akkor némi szervestrágya kihelyezése indokolt, és a fejlődés középső szakaszában is fejtrágyázhatunk. A saláták fajlagos tápanyag igénye hasonló a nitrogénigényes zöldségfélékéhez. Egy tonna terméshez átlagosan 4 kg nitrogén és 5 kg kálium hatóanyag szükséges. A saláták általában érzékenyek a mikroelemek, a kalcium és bór hiányára. Termesztéstechnológiai kérdés is a kalcium és nitrogén helyes ellátása. A kalciumé a külső körülmények által erősen befolyásolt, és akár teljes terméskiesést is okozó relatív kalciumhiány bekövetkezésének veszélye miatt. A relatív hiány azt jelenti, hogy az egyébként gyökérzónában jelen lévő kalcium felvétele, feldolgozása akadályozott olyan mértékben, hogy súlyos károkat okozó tünetek, levélszél barnulások következnek be.
Fény- és Hőigény
Kifejezetten fényigényes növény, napos, de legfeljebb félárnyékos helyet keressünk neki, fényhiányos részeken gyenge, vagy semmilyen termés várható. A jégsaláta hőigénye a közepesnél alacsonyabb, egyes nyári fajtái már jól bírják a nagy meleget, anélkül, hogy magszárba indulnának. A magok fagypont körüli hőmérsékleten már megpattannak és 1-2 °C-on már csírázásnak indulnak. Optimális fejlődéséhez elegendő a 20 °C körüli, vagy inkább az alatti hőmérséklet. Fagytűrő képességben elmarad az áttelelő fejes salátától. Termeszthetőségét kezdetben a nyári nagy meleg korlátozta, de mára már kaphatók ilyen kifejezetten nyári fajták is. Fényigénye közepes, árnyékos helyre ne ültessük, mert nem fejesedik be vagy csak gyenge, laza fejet képez. Félárnyékban, szórt fényen már kielégítően fejlődik, bár tenyészideje kissé elhúzódik. Fényszegény téli hónapokban is hajtatható.
Vetés és Palántázás
A jégsalátát palántázhatjuk, és magról is vethetjük. A magvetés március közepe-vége felé időszerű, sőt, egészen június elejéig szakaszosan szórhatjuk ki a magokat. Közvetlen vetéssel márciustól májusig, vagy előnevelt palántákról májustól júniusig szaporítható.
- Vetésidő palántának: február második fele-március első fele.
- Vetés szabadföldbe: március második fele-június második feléig.
- Betakarítás ideje szabadföldön: május második fele-október első fele.
A talaj előkészítésekor a saláta ágyást felássuk, és közvetlenül vetés előtt elgereblyézzük. Finom, apró morzsalékos magágyat készítünk. A magok aprók, ezért nem lesz könnyű dolgunk velük. Bő negyven centiméteres sortávolságra ültessünk. A kicsi magok miatt a tőtávolsággal most ne foglalkozzunk, majd a magoncok kibújása után egyeljük őket (szintén nagyjából negyven centiméteres távolságra). Üzemi feltételek között géppel is betakarítható. Mivel nagyobb fejeket fejleszt, nagyobb kötésben ültetjük, mint a többi salátafajtát. Legalkalmasabb 35×35 cm-es négyzetes kötésben való telepítése. Kezelése a többi salátáéval megegyező.
A hajtató berendezések jobb kihasználása érdekében a főnövény előtt hasznosíthatjuk vele a területet. A temesztésre a folyamatos ültetéssel kialakított egyenletes kínálatra törekednek a termelők. A korai és késő őszi szezonban a hideg hajtatásból, majd a szabadföldi termesztésből kerül ki a saláta döntő mennyisége. Termesztése palántázott intenzív tépoldatos technológiával jellemző.
Öntözés és Ápolás
Vetés után öntözzük be a területet, de a későbbiekben - a híresztelésekkel ellentétben - nem lesz szükség gyakori öntözésre. Főleg a fejessaláta esetében, a jégsaláta kicsit vízigényesebb, elsősorban a fejlődés első szakaszaiban. Vízigényesebb a fejessalátánál, éppen ezért biztonságosan csak öntözés mellett termeszthető. Igaz, gyökérzete nagyobb talajréteget sző át, mint a többi salátáé, de több vízre is szüksége van, mert csak ekkor lesz roppanó, zsenge a levele. Vigyázzunk, ha rossz vízzel öntözzük folyamatosan a területét, melyben túl magas a nátrium-koncentráció, hozama visszaeshet. Ez a zöldség túltrágyázásra kevésbé, viszont a talaj magas sótartalmára kifejezetten érzékeny.
Az ápolási munkák gerince a gyommentesítés. A fejek kialakulásáig kapával is dolgozhatunk, de mikor a levelek már összeborultak, inkább kézzel gazoljunk, hogy ne sértsük a fejeket.
Kártevők és Betegségek
Már a vetésnél fontos megjegyezni, hogy mindkét fajta esetében gyökérbetegségekkel szembesülhetünk, ezt kétféleképpen védhetjük ki. Egyfelől minőségi vetőanyagot szerezzünk be, másrészt ne vessünk oda, ahol előző évben is saláta volt.
Betegségei főleg a talaj mészhiányára, vagy túlzott sótartalmára vezethetőek vissza, valamint érzékeny a közegben fellehető vegyszermaradványokra, és szennyezett levegő is károsítja a leveleket (forgalmas út közelében lévő előkertbe ne is vessük például). Gombás fertőzések ellen jó prevenció, ha ritkábban, de nagyobb adagokban locsolunk, lehetőleg a kora reggeli órákban. A salátaperonoszpórával és a salátavésszel vegyszeresen vehetjük fel a harcot. A talajban élő kártevőket (lótetű, drótféreg) pedig előzetes talajfertőtlenítéssel iktathatjuk ki.
A Great Lakes jégsaláta esetében egy beállt biokertben nem kell védekezni a bakteriális és gombás betegségek ellen. A gombák ellen használt Amazon bakteriális termék azonban komoly kondicionáló és termésnövelő hatással bír, ezért megfontolandó a preventív használata. A levélzöldségek fő károsítói a meztelen csigák. Ellenük legegyszerűbben csapdázással tudunk védekezni. Spanyol csigák és más invazív fajok ellen azonban egy idő után ez már nem elég. A védekezés legtermészetesebb módja az Indiai futókacsák tartása. Ahol ez nem jöhet szóba, ott valódi megoldást a Nemafence Phasma hasznos fonalféreg készítmény nyújt. Egyéb talajlakó rovarok is okozhatnak néha gondot, ilyenek például a pajorok, drótférgek. Ellenük érdemes lehet a vetést megelőzően ARTIS Pro rovarölő gombakészítményt használni. A levéltetvek időszakosan okozhatnak problémát, de ellenük legfeljebb a Boroil narancsolajos készítményt használjuk. Vigyázzunk azonban, mert az előírásnál töményebben, vagy nem esti órákban használva képes perzselni!
Jobb csigacsapda, mint a sör
Balkonon történő termesztés
A jég- és fejessaláta balkonon is nevelhetőek, természetesen nem túl nagy mennyiségben. Egy fényes balkonon szinte biztos a siker, de mint máskor, most is több öntözést ejtsünk meg, a balkonládák kisebb térfogatú, könnyebben kiszáradó közege miatt. Cserébe betegségekkel, kártevőkkel nem kell számolnunk. A balkonládát úgy is megspórolhatjuk, ha egy zsák termőföldet elfektetünk, kereszt alakú nyílásokat vágunk rajta, és ide vetjük a magokat.
Fajtaismeret: Laibachi jeges és Great Lakes
Laibachi jeges
Kiskerti termesztésre javasolt fajta: Laibachi jeges. Jól fejesedő, a fej nagysága elérheti a 20 cm átmérőt, átlagtömege 300 g, tenyészideje 60-65 nap. A „jeges” nevet leveleinek jégcsapszerű nyúlványiról kapta. Sor- és tőtávolság: 25×15 cm. Talajmunka: talajporhanyítás. 2-3 lombleveles korban beállítjuk a tőszámot. Ha nem drazsírozott magot vetettünk, akkor a kikelt növényeket a megfelelő tőtávolságra ritkítsuk ki. Szedés: folyamatosan szedhetjük, amikor a fejek elérik az átlagtömeget.
Great Lakes jégsaláta
Jól ismert és bevált, régi fajta jégsaláta. Nagyon ellenálló fajta, különösen ajánlható nyári termesztésre, így júniustól októberig szedhető. Az ellenállóságának és a szorosan zárt fejeknek köszönhetően sokáig a helyén maradhat. A Great Lakes jégsaláta gyökérzete kissé erősebb és durvább, mint a hagyományos fejes salátáké, de karószerű főgyökere kissé lassúbb növekedésű. Csíranövény és palánta korában még alig különbözik a többi salátafajtától. Ha a palántanevelés alatt valamilyen gyökérsérülés éri, akkor a főgyökér növekedése leáll és csak oldalgyökereket fejleszt. Az első néhány tőlevél kúpos, fejszerű tőrózsát képez. Széles, nagy lapát alakú levelei szőrtelenek, színe a világoszöldtől a sötétzöldig terjedhet. Levélszéle hullámos, kissé csipkés, sok esetben visszahajló. Erős, vastag levélnyele húsos, központi érben folytatódik, a levéllemez az erekkel együtt sokkal ropogósabb, mint a hagyományos fejes salátáé.
Kereskedelmi vonatkozások és Tárolás
A jégsaláta jobban tárolható, mint a fejes saláta, a hűtőszekrényben például akár felszeletelve több napot is kibír. Akár egy hétig is eltartható hűtőben, megfelelően csomagolva. Szinte az év bármely napján megvásárolható zöldségesnél, egyéb boltokban, sokszor frissen tartó fóliába csomagolva. Válasszuk a ress, friss, világos, fehéres-zöldes levelű egyedeket.
A jégsaláta a zöldségfélék népszerű, de nem nagy területen termesztett növényei közé tartozik. A hagyományosnak mondható fejessaláta mellett az utóbbi időben több fodros és színes fajta termesztése és fogyasztása futott fel. A 2000-es évek közepén 250-320 ha termőterületet jelzett a statisztika, az évtized végére azonban már csak 200 ha környékén termesztettük. Jelentős mozgás volt a behozatalban az évtized közepén. Az addig néhány száz tonnás mennyiség 2005-ben már 1000 t feletti, majd 2007-ben az 5000 tonnát is meghaladja, ami jóval több, mint a hazai betakarított termés fele, 65%-a.
