A Brassica oleracea var. italica - vagy ahogy mindannyian ismerjük, a brokkoli - messze több egy egyszerű köretnél a tányérodon. Ez a keresztesvirágú zöldség egy valóságos tápanyag-erőmű, amely a tudományos kutatások középpontjába került elképesztő biológiai tulajdonságai miatt. Ez az átfogó cikk bemutatja, mi teszi a brokkolit ennyire különlegessé, hogyan támogatja a szíved egészségét, az emésztésedet, és hogyan hozhatod ki belőle a maximumot a konyhában, illetve hogyan termesztheted saját kertedben.
A brokkoli tápanyagtartalma: Mi rejlik a zöld rózsákban?
Ahhoz, hogy megértsd a brokkoli lenyűgöző hatásait, először is nézzük meg, mi rejlik a zöld rózsákban! A brokkoli a „szuperélelmiszer” jelzőt annak köszönheti, hogy rendkívül sűrűn tartalmaz tápanyagokat alacsony kalóriatartalom mellett. 100 gramm brokkoli energiatartalma mindössze 28 kcal.
A brokkoli gazdag élelmi rostban, ami elengedhetetlen a jó emésztéshez és a bélrendszer egészségéhez. Magas rosttartalmának köszönhetően hozzájárul az egészséges bélműködéshez, támogatja a bélflóra egyensúlyát és segíthet megelőzni a székrekedést. Emellett enyhe méregtelenítő hatással is bír.
Kiemelkedő a brokkoli vitamin tartalma.
- C-vitamin: Egyetlen adag (kb. 90-100 gramm) brokkoli annyi C-vitamint tartalmazhat, mint egy narancs, ami lefedi a napi ajánlott mennyiséget. Ez a vitamin segíti a védekezőképesség működését, támogatja a sejtek regenerációját és hozzájárul a fertőzések megelőzéséhez.
- K-vitamin: A brokkoli az egyik leggazdagabb K-vitamin-forrás, amely szintén fedezi a napi adagot. Ez a vitamin kulcsfontosságú a csontok erősítéséhez, a kalciummal és magnéziummal együtt hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez.
- B-vitaminok: A brokkoli B-vitaminokban is gazdag, amelyek támogatják az immunrendszer működését és az általános energiaszintet.
Magas C-vitamin tartalma mellett kiváló vas, kalcium, foszfor és kálium forrás.
Biológiailag aktív vegyületek: A brokkoli titkos ereje
Ami a brokkolit igazán különlegessé teszi, az a benne található, biológiailag aktív növényi vegyületek hada. A brokkoli jótékony hatása egyrészt a gazdag vitamin- és ásványianyag-profiljából fakad, másrészt olyan egyedi növényi vegyületeket, fitokemikáliákat is tartalmaz, mint a szulforafán.
Glükozinolátok és szulforafán
A brokkoli jellegzetes ízét a glükozinolátoknak köszönheti. A legfontosabb közülük a glükorafanin. A brokkoli a többi káposztaféléhez hasonlóan C- és K-vitaminban igen gazdag, de jóval specifikusabb hatásai a mirozináz-glukozinolát rendszerekhez kötődnek. A glukozinolátok kéntartalmú oldalláncból és cukorból álló, kisméretű molekulák, amelyet a mirozináz enzim hasít két részre. A brokkoliban többféle glukozinolát található, ezek egyike a glukorafanin. Ennek hasítása során keletkezik a biológiailag aktív rafanin, illetve a hozzá hasonló szulforafán.
Amikor a brokkolit felvágod vagy megrágod, egy mirozináz nevű enzim aktiválódik, és a glükorafanint egy rendkívül hatékony vegyületté, szulforafánná alakítja. Mivel az ép növény a mirozinázt és a glukorafanint különböző sejtekben tárolja, az enzim a glukorafaninnal csak a sejtek sérülésekor találkozik, ekkor indul be az aktiválási folyamat. Ez a rendszer a növényvilágban egy meglehetősen elterjedt védekező mechanizmus.
A szulforafán egy kéntartalmú vegyület, a brokkoli egyik legértékesebb hatóanyaga. Nem található meg közvetlenül a növényben. Akkor jön létre, amikor a brokkoli sejtjei sérülnek (például aprítás vagy rágás során), és egy mirozináz nevű enzim egy glükorafanin nevű előanyagot átalakít. A szulforafán különlegessége, hogy nem egy egyszerű antioxidáns, hanem a szervezet saját, belső védelmi rendszerének „főkapcsolójaként” működik az Nrf2 jelátviteli útvonal aktiválásán keresztül.
Az Nrf2 útvonal aktiválása
A szulforafán egyedülálló módon működik. Aktiválja az Nrf2 nevű fehérjét, ami beindítja több száz sejtvédő gén termelődését. Ez a legfontosabb, gyógyászatilag figyelemreméltó hatása az Nrf2 aktiválása. Az Nrf2 egy olyan fehérje, amely számos antioxidáns és a sejt méregtelenítő folyamataiban résztvevő enzim termelődését szabályozza, amelyek csökkentik az oxidatív stressz és az általa okozott károsodás mértékét. Fokozott oxidatív stressz tapasztalható öregedéskor, valamint több betegség kialakulásában is, például érelmeszesedésben, Alzheimer-kórban, krónikus obstruktív tüdőbetegségben. Ismert az NRF2 jótékony hatása ezen betegségek megelőzésében, illetve a szöveti károsodás mértékének csökkentésében. Ily módon az NRF2 új gyógyszercélponttá vált, 2013 óta forgalomban van az Nrf2-aktiválásán alapuló gyógyszer, és jelenleg is több gyógyszerjelölt - többek közt éppen a szulforafán - áll klinikai kipróbálás alatt.
Az I3C (indol-3-karbinol) szerepe
Az indol-3-karbinol (I3C) egy másik útvonalon keresztül segít. A brokkoli a glukorafanin mellett más glukozinolátot is tartalmaz, többek között glukobrasszacint, amely a glukorafaninhoz hasonló, és szintén a mirozináz enzim aktiválja. Az aktív molekula az indol-3-karbinol, amelyről egy nemrégiben befejezett laboratóriumi kísérletben kimutatták, hogy gátolja azokat a sejten belüli stresszreakciókat, amelyek az időskori makuladegenerációban, retinitisz pigmentózában (festékes szemideghártya-gyulladás), illetve a diabéteszes retinaelváltozásban játszanak szerepet.
A szinergia ereje
A brokkoli hatékonysága nem egyetlen „csodavegyületnek” köszönhető, hanem a benne lévő tápanyagok komplex összjátékának. A C-vitamin és a szulforafán például eltérő utakon, de együttesen támogatják a szervezet antioxidáns védelmi rendszerét.
A brokkoli egészségügyi előnyei
A brokkolit övező tudományos érdeklődés egyik legfőbb oka a sejtek egészségére gyakorolt pozitív hatása.
Antioxidáns védelem és gyulladáscsökkentés
Az érelmeszesedés egy krónikus gyulladásos folyamat, amelyet az oxidatív stressz súlyosbít. A szulforafán kutatása megváltoztatta, ahogy az antioxidánsokról gondolkodunk. Ahelyett, hogy passzívan semlegesítene egy-egy szabad gyököt (mint pl. az E-vitamin), a szulforafán egy közvetett antioxidáns. „Bekapcsolja” a sejt saját, belső védelmi rendszerét (az Nrf2 útvonalat), ami egy hosszan tartó, akár 24 órán át is aktív védőpajzsot hoz létre. A brokkoli szulforafán nevű hatóanyaga az egyik legkutatottabb növényi vegyület, amely bizonyítottan csökkenti a szervezetben jelen lévő gyulladásos folyamatokat. Ezért a brokkoli rendszeres fogyasztása segíthet az ízületi fájdalmak, a krónikus gyulladások és az oxidatív stressz mérséklésében.
Szív- és érrendszeri egészség
A zöldségben található rostok, antioxidánsok és ásványi anyagok együttesen segítik a koleszterinszint normalizálását, javítják az érfalak rugalmasságát, így csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Magas oldható rosttartalma a bélben megköti az epesavakat. Korábbi vizsgálatokból és állatokon szerzett tapasztalatokból tudható volt, hogy a brokkolit, a brokkolikivonatot vagy káposztaféléket is tartalmazó étrend mellett csökkent a vér LDL-koleszterintartalma. Az LDL-koleszterin tartósan magas szintje jelentős szerepet játszik az érelmeszesedés és a hozzá kapcsolódó szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. Egy új vizsgálatban pedig a hagyományos brokkolit hasonlították össze egy különösen magas glukorafanintartalmú brokkolihibriddel egészséges önkénteseknél. A hagyományos brokkoli is csökkentette a vér LDL-koleszterin-szintjét, az új hibrid mellett azonban még nagyobb csökkenést tapasztaltak.
Méregtelenítés és májvédelem
A brokkoli hatása a májra az egyik legintenzívebben kutatott terület. A benne képződő szulforafán kulcsszerepet játszik a máj természetes méregtelenítő folyamatainak támogatásában. Konkrétan a II. fázisú méregtelenítő enzimek termelését serkenti, amelyek segítenek a szervezetbe került káros anyagokat, környezeti toxinokat vízoldékony, könnyen kiüríthető formává alakítani. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a szulforafán fokozza a szervezet képességét a környezeti szennyezőanyagok, például a légszennyezésből származó benzol kiürítésére.
Emésztés és bélflóra
Magas rosttartalmának köszönhetően a brokkoli hozzájárul az egészséges bélműködéshez, támogatja a bélflóra egyensúlyát és segíthet megelőzni a székrekedést. Kutatások kimutatták, hogy a brokkoli fogyasztása kedvezően befolyásolja a bélbaktériumok egyensúlyát.
Gyomorvédelem
A szulforafán hatékonynak bizonyult a Helicobacter pylori nevű baktérium ellen, amely a gyomorhurut és fekélyek egyik fő okozója lehet.
Antibiotikus hatás
A rafanin, amely a brokkolin kívül retekben és a vöröskáposztában is megtalálható, számottevő antibiotikus hatással rendelkezik. A kutatások is igazolták, hogy gátolja egyes vírusok, baktériumok és gombák szaporodását.
Daganatellenes potenciál
Az egyik legfontosabb terápiás terület, amelyen intenzív kutatás zajlik, a rosszindulatú daganatokkal kapcsolatos. A szulforafán többféle daganat vonatkozásában számos laboratóriumi és állatkísérletben mutatkozott jótékony hatásúnak. Prosztatadaganatban, vastagbélrákban és májrákban is ígéretes eredményekre jutottak. Fej-nyaki daganatban jelenleg is zajlanak klinikai vizsgálatok a korábbi pozitív eredmények alapján.
Neurodegeneratív megbetegedések
A szulforafán oxidatív stresszben mutatott kedvező hatásai és az Nfr2-aktiválása fontos előny lenne számos neurodegeneratív megbetegedésben, így stroke-ban, Alzheimer-kórban, Parkinson-kórban, traumás eredetű agy- és gerincsérülésekben. E területen egyelőre laboratóriumi kísérletekben és állatmodellekben szereztek pozitív tapasztalatokat.
Ízületi gyulladás
Állatkísérletekben, illetve emberi porcsejtekkel végzett kísérletekben a szulforafán gyulladáscsökkentő hatásúnak bizonyult, ami a szulforafánt - és a brokkolit - az artrózisos panaszok kezelésének egy ígéretes jelöltjévé teszi.
Asztma
Egy érdekes és további kérdéseket felvető klinikai kísérletben asztmás betegeket vizsgáltak. Azt találták, hogy a betegek 60%-ánál a szulforafán javította a hörgők provokált összehúzódását, ami az asztma kórfolyamatának egy fontos mozzanata. A betegek 20%-ánál nem történt változás, míg egy további 20%-nál a szulforafán rontotta a hörgők reakcióját. Az ellentmondásos eredmények miatt további vizsgálatokra van szükség.
Autizmus
Egy néhány évvel ezelőtt végzett kettős vak, placebokontrollált klinikai vizsgálatban 13 és 27 év közötti autistáknál különböző viselkedési és szociális tesztekkel vizsgálva a szulforafán javította az autizmusra jellemző, normálistól eltérő viselkedési mintázatokat. A javulás addig tartott, amíg a betegek a szulforafán kezelés alatt álltak. Bár a tanulmányt érték bírálatok az alkalmazott vizsgálati módszerek miatt, ennek nyomán további kutatások indultak, amelyek remélhetőleg tisztázzák a felmerült kérdéseket.
Szembetegségek
Az indol-3-karbinolról (I3C) egy nemrégiben befejezett laboratóriumi kísérletben kimutatták, hogy gátolja azokat a sejten belüli stresszreakciókat, amelyek az időskori makuladegenerációban, retinitisz pigmentózában (festékes szemideghártya-gyulladás), illetve a diabéteszes retinaelváltozásban játszanak szerepet.
A brokkoli egészségügyi előnyei - Brokkoli tápérték adatok, tápanyag adatok, kalóriatartalom
Figyelmeztetések és mellékhatások
Fontos megérteni: A laboratóriumi eredmények rendkívül ígéretesek, de az emberi táplálkozás ennél összetettebb. A brokkolit ne „csodaszerként” kezeld, hanem egy átfogó, egészséges életmód részeként, amely támogatja a tested természetes védekező képességét.
A brokkoli káros hatásai általában enyhék és az emésztőrendszerre korlátozódnak. A leggyakoribb panasz a puffadás és a gázképződés. Ennek oka a benne lévő nagy mennyiségű rost, valamint egy raffinóz nevű komplex cukor. Mivel az emberi szervezet nem termel enzimet a raffinóz lebontásához, az a vastagbélbe jutva erjedni kezd, ami gázokat termel. Az IBS-ben szenvedőknek is érdemes óvatosan fogyasztani.
Pajzsmirigy (Goitrogének)
A nyers brokkoli goitrogén vegyületeket tartalmaz, amelyek nagy mennyiségben, már fennálló jódhiány vagy pajzsmirigy-alulműködés esetén zavarhatják a pajzsmirigy működését. Egy másik glukozinolát a progoitrin, melyből a mirozináz közreműködésével goitrin keletkezik. Ez a rafaninhoz hasonlóan gátolja a pajzsmirigyben a tiroxinképződést. Normális étrend mellett ez a hatás elhanyagolható, a nyers káposztafélék túlzásba vitt fogyasztása azonban már problémákat jelenthet. Hipotireózisban, azaz pajzsmirigy alulműködés esetén a keresztesvirágú zöldségek, többek között a brokkoli fogyasztása kerülendő. A jó hír: a főzés (pl. párolás) szinte teljesen hatástalanítja ezeket a vegyületeket.
Véralvadásgátlók (K-vitamin)
Ha warfarint vagy hasonló véralvadásgátlót szedsz, nem kell lemondanod a brokkoliról! Magas K-vitamin tartalma miatt a brokkoli befolyásolhatja a warfarin típusú gyógyszerek hatását. A kulcs a következetesség: fontos, hogy a K-vitamin beviteled viszonylag állandó legyen, és ezt beszéld meg orvosoddal.
A brokkoli elkészítése: Maximum kihozása a potenciálból
A brokkoliban rejlő erő felszabadítása a te kezedben van! Nem mindegy azonban, hogyan készítjük el a brokkolit. Egyik fontos összetevője, a C-vitamin köztudottan hőérzékeny, és a főzés során a szulforafán is hamar bomlani kezd. Gyakorlatilag az egész növény ehető, a levelektől kezdve a torzsán át a virágzatig. A zsenge leveleket akár nyersen, salátaként is fogyaszthatjuk.
A hő és az enzimek
A trükk az, hogy a hő elpusztítja a mirozináz enzimet. Ha bő vízben főzzük, ami nagyjából 8 - 10 percet vesz igénybe, megtartja ugyan friss zöld színét, de a vízben oldódó vitaminok és ásványi anyagok sajnos kiáznak belőle. A főzés (különösen a forralás) tönkreteszi ezt az enzimet. A blansírozás szintén inaktiválja az enzimet.
Az „Aprítsd és várj” technika
A legjobb módszer az, ha a gasztronómiai szempontok mellett az egészségre gyakorolt hatásokat is szeretnénk figyelembe venni. Vágd fel a brokkolit a kívánt méretre, majd hagyd állni 40-90 percig főzés előtt. Ez idő alatt lezajlik a varázslat: a mirozináz átalakítja a glükorafanint hőstabil szulforafánná.
A mustármag „hack”
Ha fagyasztott brokkolit használsz (amit blansíroztak, így az enzim már inaktív), vagy ha elfelejtetted pihentetni, van megoldás! Szórj a már megfőtt brokkolira egy csipetnyi őrölt mustármagot. A fagyasztott brokkolit lefagyasztás előtt blansírozzák (rövid ideig forró vízbe teszik), ami inaktiválja a szulforafán termeléséhez szükséges mirozináz enzimet. A vitamintartalma ettől még lehet kiváló, de a szulforafán-potenciálja alacsony. Ez a probléma azonban orvosolható a „mustármag trükkel”. A mustármag ugyanis tartalmaz mirozinázt, ami beindítja a szulforafán képződését a blansírozott brokkoliban lévő glükorafaninból.
Nyersen vagy főzve?
Mindkét formának van előnye. Nyersen a szulforafán-képző enzim (mirozináz) teljesen ép marad, így a biohasznosulás a legmagasabb. Ugyanakkor nyersen nehezebben emészthető és puffadást okozhat. A legjobb kompromisszum az enyhe párolás (3-5 percig), de a leghatékonyabb módszer az „aprítsd és várj”: vágd fel a brokkolit, hagyd állni 40-90 percig, és csak utána párold meg.
Tárolás
Friss állapotában sötét, hűvös helyen tároljuk, de a blansírozott, és utána lefagyasztott brokkoli akár egy évig is eláll fagyasztónkban!
Brokkoli a konyhában: Receptötletek
A brokkoliból számos finom és tápláló étel készíthető, akár önállóan, akár más alapanyagokkal kombinálva.
- Brokkoli pörkölt: Gyorsan, egyszerűen elkészíthető, hússal vagy anélkül, rendkívül zamatos, kiadós.
- Tojásos brokkoli: Könnyen, gyorsan elkészíthető, számos módon variálható, gazdagítható, szinte megunni sem lehet.
- Brokkolipüré: Különleges ízvilágú köret, mely attól függően fűszerezhető, hogy babáknak készítjük, vagy sem. Remek alternatívája a krumpli, tészta klasszikus köreteinek.
- Brokkolis rizottó: Finom, zamatos köret, vagy főétel, mely remek alternatívája a krumpli, tészta klasszikus köreteinek.
- Brokkolis tócsni vagy lepény: Rendkívül egyszerűen elkészíthető, számos módon variálható, gazdagítható és mártogatóssal az igazi.
- Brokkolikrémleves sült spárgával: Pirított mandulával igazán zamatos, fűszeres, ételkülönlegesség, kár lenne kihagyni a szezonban.
- Brokkoli fasírt: A zöldséges tócsnik egyik formája, rendkívül könnyen elkészíthető, számos módon variálható és fűszerezhető.
- Brokkolis csirke: Zamatos paradicsomos csirkehús, brokkolival összesütve. Akár önmagában, akár salátával remek könnyű vacsora.
- Brokkolis krumplipüré: Könnyen elkészíthető, különleges ízvilágú, remek alternatívája a tészta, rizs variációknak.
- Brokkoli mártás: Levesekbe kiegészítőként vagy önmagában párolva is ideális.
- Nyersen, salátaként: A zsenge leveleket akár nyersen, salátaként is fogyaszthatjuk.
Brokkoli termesztése a kertben
A brokkoli közeli rokona a karfiolnak. Kis-Ázsiából származik, és az első időkben csak Olaszországban bővítette a konyhazöldségek sorát. A 16. században jutott el Franciaországba, majd később, mint „olasz spárga” Angliába. Hasonlóan a karfiolhoz, a hazai termésű friss brokkoli májustól novemberig kapható az üzletekben.
Ültetés és ápolás
A brokkoli is a tavasz korai időszakában vethető zöldségféleség. Kora tavasszal ültethető növény. A brokkoli ültetése megoldható palántanevelős módszerrel, de állandó helyre való vetéssel is. Ha a brokkoli vetése mellett döntünk, akkor az itthon legnépszerűbb calabrese fajta március-áprilisban vethető. A brokkolinak azonban van kései fajtája is, ezeknél a vetési idő akár júniusig is kitolható, például a Miranda fajta esetében.
A brokkoli vetési mélysége 1 cm, mivel kis méretű magról van szó. Az ajánlott sortáv 30 cm, míg a tőtávolság 30-40 cm a Calabrese fajta esetén. A brokkoli neveléséhez 60 cm x 60 cm térállást szoktak javasolni, ennek megfelelően palántázással célszerű nevelni. A magokat elvileg május végén kell szabadföldbe vetni, a palántákat júliustól lehet kiültetni. Ezt augusztus közepéig megtehetjük - természetesen ebben az esetben az első rózsákra később, szeptember végén számíthatunk.
Palántanevelés
A palánták nevelése nem nehéz feladat, és jobban nyomon is követhető a növekedés, mint a szabadföldi megoldásnál, ugyanakkor a brokkolinak ilyen esetben kétszer kell életre kapnia. A palántanevelést bármilyen edényben el lehet kezdeni, lényeg, hogy kellő szélességű és mélységű legyen. Körülbelül tíz centiméter magasságig pakoljuk meg jó minőségű, tápanyagban gazdag, nedves földdel az edényt, majd kicsit nyomkodjuk le a földet. A magoknak sok nedvességre van szükségük ahhoz, hogy kikelhessenek. Ha ezzel megvagyunk, egy cseppet locsoljuk is meg a földet. Ne legyen lucskos, csak egyenletesen nedves. A magokat szórjuk el, jól elosztva az edényben, majd szórjunk rá fél-másfél centiméter vastagon földet. Érdemes valamilyen fújós eszközt használni, amivel jól elosztható a nedvesség, de egyszerre egyetlen ponton sem fog sarat csinálni. A túl sok víz nem jó, a túl kevés szintén nem. Az edényre helyezzünk rá egy üveglapot, vagy kötözzünk rá egy erős, fehér vagy átlátszó fóliát és tegyük olyan helyre, ahol megfelelő hőmérséklet van és a napsütés a lehető legtovább éri naponta. Körülbelül 2-3 hetet kell várni a kikelésig, majd ismét ennyit a kiültethetőségig. Akkor kiültethető egy növény, mikor már kellően megerősödött a szára és legalább 4-6 levélkével büszkélkedhet.
Szabadföldi ültetés
Ha az állandó helyére ültetjük ki, először fontos megdolgozni neki a talajt. Kapáljuk fel, tüntessük el a rögöket és ismét lássuk el a palántákat megfelelő mennyiségű vízzel. A kiültetéskor megöntözni is szokás a növényeket. Ha az állandó helyre való ültetés mellett döntünk, (amennyiben az időjárás megengedi, jobb ezt a megoldást választani) akkor a kikelés után meg kell egyelni a sorokat. Ez azt jelenti, hogy minden második palántát kiszedjük, hogy a maradék megfelelően tudjon növekedni, elegendő helye, tápanyaga, fény, víz jusson neki. A kis palántákat magoncnak is nevezik.
Ha szerzünk néhány palántát, még ültethetünk brokkolit. A nagyobb fagyokig valószínűleg lesz ideje termést hozni. Azt szokták mondani, a káposztafélék elég igényesek, ezért kevésbé ráérő kertésznek nem érdemes foglalkozni velük. A kiültetés idejéig más módon is hasznosíthatjuk a területet: pl. zöldborsó, lóbab beérik addigra és a hüvelyesek közismert nitrogén-gyűjtése jót is fog tenni a talajnak. Mivel nyáron egyébként is van más zöldség, én eleve a későbbi ültetést szoktam megcélozni, ehhez a június közepén történő magvetés elegendő. Ha korai zöldborsó van a helyén, addigra az be is érik, lóbab vagy kései borsó esetén pedig meghagyom a brokkoli egyik tervezett során a szükséges kb. 1-2 méteres részt (amit persze a gyomoktól tisztán kell tartani), amelybe a magokat elvetem. A 6-8 hetes palántákat innen ültetem szét - kivéve azt a néhány példányt, amelyik pont jó helyen van.
Öntözés és termés
A palántákat ültetéskor a szokásos módon alaposan beiszapoljuk - amelyek ezt követően jó esetben kb. egy méter magas, terebélyes növénnyé fejlődnek. Először a középső főhajtáson jelenik meg a zöld fej - ami egy összetett virágbimbó. Figyelni kell, ha a szemek kezdenek szétnyílni, a brokkoli megkeseredik és fogyasztásra már nem igazán alkalmas. Ha még tovább várunk, szép sárga virágzatot kapunk. A brokkoli sokak számára csak egy egészséges köret, pedig valójában jóval több annál: olyan értékes tápanyagokat tartalmaz, amilyeneket kevés más zöldség tud felmutatni. Tele van antioxidánsokkal, vitaminokkal és olyan vegyületekkel, amelyek sejtszinten támogatják a szervezet működését.
A nagyobb brokkolikat is fontos öntözni, különösen a nyár első felében, mikor rendszerint egészen nagy szárazság szokott beköszönteni. A brokkoli ültetés egész évben felelősséget jelent, mert a növény roppant mód igényli a vizet, de cserébe fontos, tápláló, rostban gazdag és finom élelmet nyújt. A brokkoli ültetés csak olyan talajban éri meg, ami kimondottan dús tápanyagokban és jó a vízgazdálkodása. A magokat elvethetjük már márciusban, ha az időjárás nem szélsőségesen hűvös, de védett helyen. Ha szabadföldbe vetnénk, akkor érdemesebb megvárni vele az április elejét, hogy biztosan megmaradjanak, és jól fejlődhessenek. Ha előnevelt palántáink vannak, akkor a szabadföldi átültetéskor tartsunk 60-70 cm sortávolságot és 40-50 cm tőtávolságot, így semmiben nem gátolják egymást a növényeink.
Folyamatos szüret
A brokkoli egynyári növény, minden évben újat kell vetni, mert miután elvirágzik, el is hal. A téli fagyokat amúgy sem bírná ki, nem olyan típus. A tenyészidő nagyon fajtafüggő. Vannak rövid tenyészidejű fajták, ahol 40-75 nap után már szedhető a termés, míg a hosszú tenyészidejű fajták esetében 70-100 napot kell várnunk. Ha folyamatosan akarjuk élvezni kertünk brokkoli termésért, csak vágjuk ki óvatosan a zsenge középső virágokat, így az oldalsó hajtások tovább nőnek és a végén nekik is rózsáik lesznek, amiket ismét „leszüretelhetünk”. Az egyébként „ínséges”, késő őszi - kora téli időszakban juthatunk általa friss zöldséghez.
Nagyon fontos, hogy a kertnek azon részébe ültessük vagy vessük el a brokkolit, ami a legnapsütésesebb, mert a növénynek hatalmas fényigénye van. Érdemes a brokkoli ültetés mellett dönteni, hiszen roppant egészséges, önmagában vagy köretként is kiváló, valamint lefagyasztható növény.