A felsőoktatásban és a tudományos életben a szakdolgozat elkészítése egy rendkívül fontos mérföldkő. Ez a tudományos igényű alkotás nem csupán egy követelmény, hanem egy lehetőség is arra, hogy a végzős hallgató számot adjon arról, hogy képes a választott témájában elmélyült kutatást végezni, a szakirodalmi forrásokat kritikai szemlélettel áttekinteni, azokat rendszerezni, a megszerzett információkat alkotó módon feldolgozni, és azok alapján önálló véleményt kialakítani. A szakdolgozat célja, hogy bizonyítsa: a hallgató részletes tájékozottságot, alapos jártasságot szerzett az adott témában, ismeri a kérdéskört érintő meghatározó szakmai álláspontokat, újabb tudományos eredményeket. Bár nem követelmény az önálló alapkutatás folytatása és arra épülő új tudományos eredmény felmutatása, egy jól felismerhető önálló koncepciónak feltétlenül meg kell jelennie benne. Fontos, hogy a dolgozat tartalmazza már ismert szakmai források, kutatások új szempontok szerinti feldolgozását, a kiválasztott szűkebb témakör sajátos probléma-centrikus megközelítését, egyéni érveléssel való elemzését. Ezen komplex munka elengedhetetlen része a tartalmi kivonat, amely az egész dolgozat lényegét sűríti egyetlen oldalra.
Mi is az a tartalmi kivonat?
A tartalmi kivonat egy dokumentum, szöveg vagy információs egység lényegi pontjainak tömör összefoglalása. Részleteket nem tartalmaz, csupán a főbb gondolatokat és információkat foglalja magában. Az annotációval ellentétben, amely inkább értelmezési vagy elemző jellegű, a tartalmi kivonat célja az eredeti szöveg tartalmának tömörítése. Gyakran használják a tudományos és technikai írásokban, könyvekben, cikkekben és dokumentumokban annak érdekében, hogy az olvasóknak lehetővé tegyék az információk gyors áttekintését. Ezeket a kivonatokat sok esetben az eredeti szöveg elején vagy végén találhatjuk meg. Alkalmazzák a könyvtári rendszerekben és adatbázisokban is, hogy segítsenek az olvasóknak megtalálni a keresett információt. Ezeket a rövid összefoglalókat általában szakemberek vagy specialisták készítik el. A tartalmi kivonatok jellemzően néhány mondatból állnak, és céljuk az eredeti anyag főbb pontjainak bemutatása. Gyakran olyan szavakkal kezdik, mint „A dokumentum összefoglalja…”, vagy „A cikk bemutatja…”. Az ilyen kivonatoknak az a célja, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését és arra ösztönözze, hogy elolvassa az eredeti szöveget. Egy jól megírt tartalmi kivonat segít az olvasónak abban, hogy gyorsan megbecsülje a dokumentum vagy cikk érdemlegességét és relevanciáját.
A tartalmi kivonat szerepe a szakdolgozatban
A szakdolgozat esetében a tartalmi kivonat a dolgozat témájának rövid összefoglalását adja, a feltett főbb kérdések és fontosabb megállapítások összegzésével. Ez a rövid, jellemzően egyoldalas szöveg magában foglalja a dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározását, a témaválasztás indoklását és aktualitását. A hallgató egyéni megközelítésének megfelelően veti fel azokat a főbb kérdéseket, melyekre a dolgozat a választ keresi. Továbbá vázolja a dolgozatban alkalmazott kutatási és elemzési módszereket. Lényegében ez az a rész, amely az első benyomást kelti a bírálóban és a záróvizsga bizottságban a teljes munkáról.
Hogyan írjunk egy hatékony tartalmi kivonatot?
A hatékony tartalmi kivonat elkészítése kulcsfontosságú a szakdolgozat sikere szempontjából. Néhány fontos szempontot érdemes figyelembe venni:
Tömörség és precizitás: A kivonat terjedelme maximálisan egy oldal legyen. Ez azt jelenti, hogy minden felesleges szót, mellékmondatot kerülni kell. Csak a legfontosabb információkat szabad belefoglalni, amelyek az egész dolgozat lényegét visszaadják.
A téma pontos meghatározása és aktualitása: Kezdjük a kivonatot a témakör pontos meghatározásával, ami részletesebb, mint a cím. Ezt követően indokoljuk a témaválasztást és emeljük ki az aktualitását. Miért releváns ez a téma most? Milyen problémára keres választ?
Kutatási kérdések és hipotézisek: Fogalmazzuk meg világosan a dolgozatban feltett főbb kutatási kérdéseket, amelyekre a munka választ keres. Ha van, említsük meg a kutatási hipotézist is. Ez segíti az olvasót abban, hogy megértse a dolgozat fókuszát.
Alkalmazott módszerek: Vázoljuk fel az alkalmazott kutatási és elemzési módszereket. Például, ha empirikus kutatást végeztünk, említsük meg a mintát, az adatgyűjtés módját és az elemzés technikáit. Ha elméleti munka, akkor a felhasznált elméleti keretet és a forráskritika módszereit.
Főbb megállapítások és eredmények: Ez a rész a legfontosabb. Összegezzük a dolgozat leglényegesebb eredményeit és megállapításait. Ne térjünk ki részletekre, csak a kulcsfontosságú felismeréseket emeljük ki. Milyen újdonsággal járul hozzá a dolgozat a témakörhöz? Milyen konklúziókra jutottunk?
Szerzői önálló vélemény és jövőbeli kutatási irányok: Az összegzésnek tartalmaznia kell a szerző önálló véleményét, attitűdjét a témához. Szerepelhet benne a téma továbbgondolása, a további kutatási irányok kijelölése is.
Nyelvezet és stílus: A nyelvhasználatnak a témának és a műfajnak megfelelőnek kell lennie. Tudományos stílust alkalmazzunk, kerüljük a köznyelvi fordulatokat. A gondolatmenet legyen jól követhető, gördülékeny. A szakdolgozat követelményei közé tartozik az anyag megfelelő megszövegezése, a tudományos közlésnél elvárt stílus, az áttekinthető és követhető fogalmazás, a nyelvi helyesség és a pontos szövegszerkesztés.
Példák a nyitó mondatokra: A tartalmi kivonatokat gyakran olyan szavakkal kezdik, mint „A dokumentum összefoglalja…”, vagy „A cikk bemutatja…”. Ez segíti az olvasót abban, hogy azonnal felismerje a szöveg jellegét.
A szakdolgozat formai követelményei és a tartalmi kivonat helye
A szakdolgozat elkészítése nemcsak tartalmi, hanem formai szempontból is szigorú előírásokhoz kötött. A digitális változatát a MODULO-ban fel kell tölteni, a nyomtatott változatot pedig a tanszéki irodában kell leadni. A dolgozatot két azonos tartalmú és formájú példányban kell benyújtani, az egyik példányt be kell köttetni, a másik példány fűzött is lehet.
Formai előírások:
- Papírméret: A/4-es papírméretben, álló formátumban kell beadni, egyoldalas nyomtatással. Indokolt esetben egyes oldalaknál fekvő elrendezés is alkalmazható (táblázatok, ábrák, térképek) mind a főszövegben, mind a mellékletek esetén.
- Margók: A belső (bal) margó 4 cm, a külső (jobb), az alsó és a felső pedig 2,5-2,5 cm legyen.
- Oldalszámozás: A főszövegben arab számmal történjen, alul vagy felül egyaránt elhelyezhető.
- Betűtípus és méret: Times New Roman betűtípussal, 12 pt-es betűmérettel.
- Sortávolság: 1,5 sortávolsággal íródjon.
- Fejezetek kezdése: A dolgozat fő fejezetei és a funkcionális kiegészítő részek (Bevezetés, az I… fejezet, az Összegzés, a Forrásjegyzék és a Mellékletek) külön oldalon kezdődjenek. A fő fejezeteken belüli alfejezetek viszont csak néhány sor szünettel kövessék egymást.
- Terjedelem: A szakdolgozat terjedelme 50-80 oldal. Ebbe nem tartoznak bele a melléklet(ek) és függelék, utóbbiak külön oldalszámozással kezdődnek. A mellékletben helyezhető el a szakdolgozat megírását szolgáló empirikus kutatások dokumentációja.
A tartalmi kivonat a bevezető előtt, vagy a bevezető részeként is megjelenhet, attól függően, hogy az adott intézmény milyen specifikus elrendezést ír elő. Fontos, hogy a dolgozat bevezetőjében a szerző világosan ismertesse, és kellően határolja le a vizsgálni szándékozott témakört, vázolja fel a kutatás fő szempontjait, a kutatási hipotézist és az alkalmazott módszereket.
A szakdolgozat elkészítésének folyamata és a témavezető szerepe
A szakdolgozat elkészítését szakonként meghatározott szakmai és módszertani kurzusok, illetve a személyes konzultációk segítik. A választott témakör feldolgozását a témavezető (konzulens) tanár segíti. A szakdolgozat elkészítése, tartalmának meghatározása és formai vonatkozásainak kialakítása azonban a hallgató felelőssége. A hallgató köteles személyes konzultációkon részt venni a témavezető tanárral. A részvételt a konzulens a „Szakdolgozati konzultációs lapon” aláírásával igazolja. A képzés utolsó félévében, a szakdolgozat leadási határideje előtt legalább 10 nappal (legkésőbb április 10-ig, illetve halasztott védés esetén november 10-ig) a szakdolgozat teljes kéziratát be kell mutatni a témavezetőnek.
Indokolt esetben a hallgató kérheti az eredetileg kiválasztott téma megváltoztatását. Ehhez azonban az eredeti és az új témához konzulensként felkért oktató beleegyezése is szükséges. Indokolt esetben a dolgozat készülhet külső konzulens bevonásával, amennyiben ezt a tanszékvezető engedélyezi. Ebben az esetben azonban a tanszékről is külön fel kell kérni egy, az adott tudományterülettel foglalkozó témavezető oktatót. A külső konzulensnek megfelelő tudományos felkészültséggel és gyakorlati tapasztalatokkal kell rendelkeznie a választott témakör tekintetében. Írásban benyújtott kérvénye alapján a szakfelelős dönt.
A szakdolgozat bírálata és védése
A témavezető által benyújthatónak ítélt, határidőre leadott, és a bírálók által elfogadhatónak értékelt szakdolgozat védésére a záróvizsgán kerül sor. A szóbeli védés során a hallgató röviden összefoglalja a dolgozat tartalmát, egyéni megközelítését, szakmai nóvumait. A záróvizsga bizottságnak a témavezető és a független bíráló is meghívott tagja.
A bírálók szerepe:
A szakdolgozatot két bíráló értékeli. Az egyik a témavezető, a másik egy független bíráló (opponens), aki a szakdolgozat elkészítésében korábban témavezetőként vagy konzulensként nem vett részt. A bírálót a szakot gondozó tanszék kéri fel. Bíráló lehet egyetemi vagy főiskolai tanár, docens, adjunktus, tudományos főmunkatárs vagy munkatárs, illetve a témakör (nem felsőoktatásban dolgozó) országos elismertséggel rendelkező szakértője. A bírálók rövid írásos értékelést adnak a hallgató teljesítményéről, és a megadott szempontok szerint pontozzák a dolgozatot. A pontszámok alapján a hallgató (1-5-ig) érdemjegyet kap a dolgozatra. Ha a két bíráló bármelyike elégtelen (1) osztályzatot ad, a hallgató kérheti, hogy egy újabb, független bíráló is értékelje a dolgozatát. Amennyiben az újabb értékelés is elégtelen (1), a szakdolgozat nem bocsátható védésre, a hallgatónak át kell dolgoznia, és csak a következő szemeszterben nyújthatja be újra.
Plágium és forráshasználat
A plágium elkerülése a szakdolgozatírás egyik legfontosabb szempontja. Más tudományos eredményének, írásainak megfelelő hivatkozás nélküli felhasználása szemben áll a tisztességes szakmai tevékenységre vonatkozó normákkal. A plágium sérti a Szerzői jogról szóló törvény 12. §-át, amelyhez ugyanazon törvény 94. §-a fűz polgári jogi jogkövetkezményt. A plágiumot, súlyosabb esetben, a Büntető Törvénykönyv 329/A. §-a szabályozza. A hallgató nyilatkozatot tesz arról, hogy nem plagizált, a dolgozatban szereplő megállapítások a sajátjai, illetve a felhasznált forrásokat a megfelelő szakmai szabályok szerint hivatkozásokkal jelezte.
Hivatkozások és forrásjegyzék
A forrásjegyzék azon levéltári, irattári dokumentumok, szakirodalmi művek, internetes web helyek, kutatás során gyűjtött anyagok részletes jegyzéke, amelyeket a dolgozat során felhasználunk, és amelyekre utalás, hivatkozás történt a dolgozat szövegében. A jegyzetekben célszerű a hivatkozott forrás, irodalom rövidített formáját alkalmazni (pl. szerző, évszám, oldalszám), de mindig figyelemmel arra, hogy a rövidített változat az Irodalomjegyzékben szereplő teljes bibliográfiai leírással egyértelműen azonosítható legyen. Szószerinti idézés esetén az érintett részeket idézőjel közé kell tenni. Amennyiben a hallgató rövidítéseket használ a szövegben, az első alkalommal meg kell adnia kifejezés teljes rövidítés nélküli alakját vagy a főszövegben, vagy lábjegyzetben.
Példák hivatkozási módokra:
- Monográfia/Könyv:
- Szabó Ferenc: A történetírás alapjai. Budapest, Akadémiai K., 2010.
- Szabó Ferenc (2010): A történetírás alapjai. Budapest, Akadémiai K.
- Háromnál több szerző vagy szerkesztő esetén:
- Szabó Ferenc et al.: A történetírás jövője. Budapest, Akadémiai K., 2015.
- Szabó Ferenc et al. Tanulmány szerzője, tanulmány címe. In: Kötet címe. Szerkesztő(k) neve - (vagy a szerkesztő(k) neve: Kötet címe). Kiadás helye, éve, kiadó.
- Tanulmánykötetben szereplő tanulmány:
- Szabó Ferenc: Történetírás a 20. században. In: Modern történetírás. Szerk. Kiss Péter. Budapest, 2010, Akadémiai K.
- Szabó Ferenc (2010): Történetírás a 20. században. In: Kiss Péter (szerk.): Modern történetírás. Budapest, Akadémiai K.
- Folyóiratcikk:
- Szabó Ferenc: Korunk történetírása. Történettudományi Szemle 2010/2. 40-56.
- Szabó Ferenc (2010): Korunk történetírása. Történettudományi Szemle 15. évf. (2010) 2. sz. 40-56.
- Újságcikk:
- Szabó Ferenc: Történetírás új útjai. Délmagyarország 2010. szeptember 6.
- Online forrás: (Minden bibliográfiai adatot meg kell adni, ugyanúgy, mint a nyomtatott változat esetében.)
- Szabó Ferenc: Történetírás Közép-Kelet-Európában. 3. rész. (Elérhető: [URL], Letöltés dátuma: év.hó.nap.)
Egyéb fontos tudnivalók
- Digitális és nyomtatott változat: A szakdolgozat digitális változatát (World vagy PDF formátumban) is csatolni kell a dolgozathoz, és el kell küldeni a tanszéki adminisztrátornak, valamint a témavezetőnek.
- Idegen nyelven történő benyújtás: Indokolt esetben a tanszékvezető a szakgazdával és a konzulens tanárral való egyeztetés alapján engedélyezheti a hallgató kérésére a szakdolgozat idegen nyelven történő benyújtást.
- Táblázatok és ábrák: A főszöveg csak olyan esetben tartalmazzon táblázatokat, ábrákat, képeket, ahol ez a téma kifejtése, elemzése szempontjából kifejezetten indokolt, és a szerző részletesebben elemzi azokat. A csupán utalásszerűen említett, illusztráció jellegű anyagokat a mellékletben lehet közreadni. A mellékletekben szereplő különféle dokumentumokat, ábrákat folyamatos számozással, címmel kell ellátni, és meg kell adni a forrásuk helyét. A főszövegben ezekre az anyagokra a melléklet számának megadásával lehet utalni (pl. lsd. 1. sz. melléklet).
- Leíró vagy argumentatív dolgozat: Leíró (bemutató jellegű) dolgozat esetén a leírás perspektívája legyen világosan megfogalmazott. Ha a dolgozat argumentatív (vagy van ilyen komponense), a szerző világosan fogalmazza meg állításait, argumentációja legyen koherens, megfelelően alátámasztott. Az állításoknak megalapozottaknak és igazoltaknak kell lenniük.
- Bevezetés és összegzés: A bevezetés, az I. fejezet, az összegzés, a forrásjegyzék és a mellékletek külön oldalon kezdődjenek. Az összegzés a dolgozat eredményeinek rövid összefoglalását, a bevezetésben megfogalmazott kérdések megválaszolását, az elemző munka során jelentkező nóvumokat, valamint a szerző önálló véleményét, attitűdjét tartalmazza. Szerepelhet benne a téma továbbgondolása, a további kutatási irányok kijelölése.
A szakdolgozat elkészítése egy összetett folyamat, amely során a hallgatóknak számos tudományos és formai követelménynek kell megfelelniük. A tartalmi kivonat, mint a dolgozat lényegének tömör megfogalmazása, kulcsfontosságú a munka megértésében és értékelésében. A gondos előkészítés és a témavezetővel való rendszeres konzultáció elengedhetetlen a sikeres szakdolgozat elkészítéséhez.