Az Egyéni Vállalkozás: Átfogó Útmutató és Fontos Információk

Évről évre sokunkban merül fel a kérdés, hogyan törhetnénk ki az alkalmazotti viszony mókuskerekéből, hogyan válhatnánk a magunk urává egy egyéni vállalkozó formájában. Az egyéni vállalkozói tevékenység az egyik legnépszerűbb vállalkozási forma Magyarországon, hiszen viszonylag alacsony belépési küszöbbel és egyszerűsített adminisztrációval jár. A több mint 600 ezer egyéni vállalkozó a hivatalos ügyintézései során rendszeresen használja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felületeit, jelezve e tevékenységi forma elterjedtségét. Cikkünkben az egyéni vállalkozás létesítésének témakörét vesszük át A-tól Z-ig, feltárva az ehhez kapcsolódó fontos információkat.

I. Mi az Egyéni Vállalkozás és Miért Válasszuk?

A munkavállalók alapvetően két választási lehetőség előtt állnak, amikor szerencsét próbálnak a magyar munkaerőpiacon: alkalmazotti munkaviszonyban tevékenykednek és jutnak előre lassacskán a munkahelyi ranglétrán, vagy vállalkozóként adnak bele mindent a piaci versenyben. Az alkalmazotti munkaviszony egyik legnagyobb előnye - még viszonylag alacsonyabb fizetési kategóriák esetében is - a folyamatos jövedelemszerzés nyújtotta biztonság. Ezzel szemben az egyéni vállalkozó közel sincs ennyire biztonságban, bevétele nagyban függ a teljesítményétől, ugyanis nem részesül fix bérezésben és más anyagi juttatásokban, például nincs cafeteria sem. Azonban az egyéni vállalkozás szabadságot és rugalmasságot kínál, lehetővé téve, hogy valaki a maga ura legyen, és saját elképzelései szerint építse fel karrierjét és üzleti tevékenységét. Ez a forma különösen vonzó lehet azok számára, akik specializált tudással, szolgáltatással rendelkeznek, vagy akik egyedülálló terméket szeretnének piacra vinni.

II. Ki Lehet Egyéni Vállalkozó? Feltételek és Korlátok

Nem lehet bárkiből egyéni vállalkozó, a jogi és tevékenységi kör gyakorlásának számos alapvető korlátja van, amelyek többségében az egyéni vállalkozó cselekvőképességéhez és az erkölcsi előéletéhez köthetőek. Az egyéni vállalkozás indításához be kell jelentenünk a tevékenységünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. A bejelentés előtt ellenőrizni kell, hogy megfeleljünk-e az alábbi feltételeknek:

• 18 év feletti életkor
• Cselekvőképesség
• Magyar állampolgárság vagy külföldi állampolgárság esetén tartózkodási engedély. Az egyéni vállalkozókká alapvetően magyar állampolgárok, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai, bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezők válhatnak.

Az özvegyek és örökösök speciális feltételekkel folytathatják az elhunyt vállalkozó tevékenységét. Fontos szem előtt tartani, hogy egy természetes személynek kizárólag egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fent egyszerre.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?Az alábbi személyek nem indíthatnak egyéni vállalkozást:

• Egyéni cég tagja
• Gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja
• Gazdasági, vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekményért jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélt személy. Ez a kitétel a következő bűncselekményeket foglalja magában, melyek a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni (az 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. cím), nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekményekre, illetve korrupciós (a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, a továbbiakban: Btk. XXVII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII.) bűncselekmények.
• Választott tevékenység tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt álló személy.

A vállalkozói tevékenységet kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatot csak akkor jelölhetjük be mint teljesítettet, ha az említett kizáró okok egyike sem áll fenn az adott esetben.

III. Az Egyéni Vállalkozás Indításának Lépései: Bejelentés és Nyilvántartás

Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéshez kötött, amit online, a Webes Ügysegéd alkalmazás segítségével, vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatokon lehet megtenni. A bejelentés díjmentes.

Online bejelentés:Ha van Digitális Állampolgár mobilalkalmazásunk vagy Ügyfélkapu+-unk, online, a Webes Ügysegéddel is bejelenthetjük az egyéni vállalkozás indítását. Magyarországon a hivatalos ügyek online intézése céljából az Ügyfélkapu használata a kézenfekvő lehetőség, egyben a legegyszerűbb út az egyéni vállalkozó tevékenység elindításához. Az egyéni vállalkozó tevékenység beindítása során lépjünk be az Ügyfélkapuba, látogassuk meg a Webes Ügysegédet és válasszuk ki benne az „Egyéni vállalkozás” c. menüpontot.

Személyes bejelentés:Ha személyesen jelentenénk be az egyéni vállalkozás indítását, foglaljunk időpontot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármelyik ügyfélszolgálatán. A bejelentés díjmentes.

Akár online, akár személyesen jelentjük be a vállalkozásunkat, egyéni vállalkozóként elektronikusan kell majd intéznünk az ügyeket. Fontos megjegyezni, hogy a sikeres bejelentés nem vonható vissza!

Bejelentéshez szükséges adatok:Az egyéni vállalkozás bejelentéséhez az alábbi adatokra lesz szükség:

• Személyes adatok
• Székhely, telephely adatai
• Főtevékenység és további tevékenységek
• Adózási forma
• Munkavégzés jellege

Egyéni vállalkozást önállóan is indíthatunk, de érdemes segítséget kérnünk könyvelőtől vagy adótanácsadótól. Így biztosan a megfelelő tevékenységi köröket és adózási formát választjuk, és elkerülhetjük az adminisztrációs hibákat.

A NAV szerepe a nyilvántartásban:Ha sikeresen bejelentettük a tevékenységet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonnal kiadja az adószámunkat, beszerzi a statisztikai számjelünket, és nyilvántartásba vesz egyéni vállalkozóként. A vállalkozói tevékenységet a nyilvántartásba vétel napján kezdhetjük meg. A hivatalos nyilvántartásba vétel napja itt szintén rögzítésre kerül, amely időpont előtt nem kezdhető meg az egyéni vállalkozói tevékenység.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában 2020. július 1-jétől fontos változások következtek be. Ettől az időponttól az egyéni vállalkozók nyilvántartásában lévő adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezeli, azaz a Belügyminisztérium tevékenységi köréből ez a továbbiakban kikerül. A NAV egyéni vállalkozó nyilvántartás kezeli a Magyarországon regisztrált egyéni vállalkozók adatait, hozzájuk tartozik az informatikai nyilvántartási rendszer felügyelete, az egyéni vállalkozói bejelentések megtétele és a számlázási rendszer ellenőrzése is.

Az új Vállalkozói Ügysegéd:Az új év az egyéni vállalkozóknak könnyítést hoz, még az esztendő elején megújul az egyéni vállalkozók elektronikus bejelentőfelülete - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A tájékoztatás szerint a Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. Az új ügysegéd egyszerűbb, gyorsabb és könnyebben használható lesz. A NAV szerint jelentős előrelépés az is, hogy az új felületen a vállalkozó képviselője, meghatalmazottja teljeskörűen intézheti a vállalkozással kapcsolatos ügyeket, bejelentéseket. Az új ügysegéd a NAV-honlapról is könnyen elérhető, okostelefonra optimalizált felület. Az új szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a megszokott módon és minőségben lehessen bejelenteni a vállalkozói tevékenység szüneteltetését, a szünetelést követő folytatást, valamint a vállalkozás megszüntetését. Az ügysegéddel továbbra is igényelhető hiteles igazolás az egyéni vállalkozás adatairól. Az intézhető ügykörök, a bejelenthető adatok, valamint a választható és kötelező nyilatkozatok köre megegyezik a korábbival. A tesztüzem a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával indult.

IV. Tevékenységi Körök Kiválasztása és Képesítési Követelmények

Egy új egyéni vállalkozó fontos feladata, hogy megjelölje, milyen tevékenységi körben vesz részt. Minden tevékenységi kör mást foglal magában; ezeket érdemes alaposan átnéznünk, hogy lefedik-e a mi munkafolyamatainkat. Először is megkülönböztetjük a főtevékenységet és az egyéb tevékenységi köröket, azaz melléktevékenységeket. Az a főtevékenységünk, ami után a legtöbb számlát állítjuk ki, emellé vehetjük fel a melléktevékenységeket (pl. valakinek a fő profilja a burkolás, de mellette vízszerelő is). Az egyéni vállalkozó beállításai - ugyanígy a Webes Ügysegéden keresztül - a későbbiekben is módosíthatóak lesznek.

Képesítéshez kötött tevékenységek:Kizárólag olyan tevékenységet jelenthet be a nyilvántartásba, melynek jogszabályi feltételeit teljesíti. Egyes tevékenységek engedélykötelesek, vagyis végzettséghez kötöttek, mások szabadon végezhetőek. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. A megkülönböztetés célja, hogy az emberek ne végezhessenek üzletszerűen olyan tevékenységeket, amihez valójában nem értenek. Egy tipikus példával illusztrálva: egy gázszerelő egyéni vállalkozó részére mindenképpen kell engedély, ugyanis ez egy veszélyesnek minősülő munka, nem művelheti olyan, aki nem ért hozzá.

Fontos tudni, hogy jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.

V. Az Egyéni Vállalkozás Székhelye és Levelezése

A jelenleg érvényben lévő törvényi előírások értelmében székhely megjelölése nélkül semmilyen cég, vállalat vagy egyéni vállalkozás nem működhet. A 2009. évi CXV. törvény értelmében a székhely kijelölésére már az egyéni vállalkozás megkezdésének bejelentésekor sort kell keríteni. Minden egyéni vállalkozó számára kötelező, hogy legyen hivatalos székhelye. Ez lehet egy magánlakás, egy bérelt ingatlan, vagy akármilyen szalon, üzlethelyiség. Fontos, hogy fel legyen tüntetve a kapun és a postaládán az egyéni vállalkozó neve, hiszen ez lesz az egyéni vállalkozó hivatalos levelezési címe is.

Székhelyszolgáltatás:Amennyiben az egyéni vállalkozó nem tud, vagy nem akar külön irodát fenntartani erre a célra, a következő logikus lépés otthona megjelölése lenne, ez azonban nem minden esetben ajánlott. Székhelyszolgáltatás egyéni vállalkozóknak is elérhető, ami megoldást jelenthet erre az esetre, hiszen így kedvező díjak ellenében nagymértékben növelhetik egy egyéni vállalkozás hatékonyságát. Egy ilyen szolgáltatás alapcsomagja példának okáért tartalmazhatja a postai küldemények állandó átvételét, megőrzését, a hivatalos szervektől érkezett levelek online formában való továbbítását, a cégtábla elkészítését és kihelyezését, valamint a cég képviseletét hivatalos szervek előtt.

Helyi önkormányzati bejelentések:Akármilyen kereskedelmi tevékenységbe kezdünk, legyen szó például offline értékesítésről vagy egy webshopról, azt jelentenünk kell annál az önkormányzatnál, ahova az egyéni vállalkozó székhelye tartozik. Ezen felül speciális tevékenységek, mint például telephelyek vagy szálláshelyek üzemeltetése, további nyilvántartásba vételi kötelezettségekkel járhatnak a helyi önkormányzatnál, ahogyan azt az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló, illetve a 239/2009 (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló szabályozásai is mutatják.

VI. Az Egyéni Vállalkozás Adózási Formái és Pénzügyei

Ahogy a bevezetőben is leírtuk, egy egyéni vállalkozó teljesen máshogy adózik, mint az alkalmazott munkavállalók, akik a bruttó bérükből levont terhek után megkapják a nettó fizetésüket. Az egyéni vállalkozó esetében számos adózási forma közül választhatunk, emellett számos más díj (pl. kamara díja) is terhelheti őket.

Adózási formák:Egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), az átalányadózás és a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) adózási formák közül választhatunk. Az adózási formákról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal weboldalán tájékozódhatunk részletesebben.

A KATA adózás:A KATA-s adózás az egyik legegyszerűbb és egyben legelterjedtebb adózási forma Magyarországon, az egyéni vállalkozók nagytöbbsége ezt veszi igénybe. A KATA jelentése: Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója, egy adózási forma, nem pedig vállalkozási forma. A tételes adózás lényege, hogy az egyéni vállalkozó havonta fizet egy meghatározott összeget, és évi 12 millió forintos bevételi határig mentesül az ÁFA fizetési kötelezettség alól (alanyi adómentesség).

Alanyi adómentesség:Az alanyi adómentesség a kezdő egyéni vállalkozó és az alacsonyabb tőkéjű vállalkozó támogatását szolgálja. Olyan egyéni vállalkozói szolgáltatások végzésénél megfelelő ez a forma, amikor az alacsony befektetett tőke mellett viszonylag nagyobb tételeket lehet kiszámlázni (pl. webdesign). Amikor egy egyéni vállalkozó átlépi a 12 millió forintos összeghatárt, automatikusan ÁFA-körbe kerül, és 40% adó fogja terhelni, mint kisadózót. A KATA-s egyéni vállalkozóknak a számláikon fel kell tüntetniük, hogy „kisadózó”.

Vállalkozói bankszámla:Egy kezdő egyéni vállalkozó alanyi adómentes vállalkozása esetén még nem szükséges vállalkozói bankszámla nyitása, ellenben mindenképpen előnyös, ha van! A vállalkozói bankszámla mindenképpen szükséges abban az esetben, ha egy weboldalon keresztül online fizetési rendszert szeretnénk kiépíteni (webshop üzemeltetés), illetve a későbbiekben, ha belépünk az ÁFA-körbe, már nem is alkalmazhatunk privát bankszámlát az egyéni vállalkozói munkához. Ha egy egyéni vállalkozó belépett az ÁFA-körbe, kötelezővé válik a vállalkozói bankszámla fenntartása is.

VII. Költségek és Adminisztráció az Indításkor

Az egyéni vállalkozás a legalacsonyabb költséggel indítható vállalkozási forma. Ha könyvelőt, ügyvédet vagy székhelyszolgáltatót is igénybe veszünk, az ő díjaikkal is érdemes számolnunk.

Indítási költségek áttekintése:

• Cégbejegyzés díja: Nem szükséges
• Alaptőke, törzstőke: Nem szükséges
• Kamarai hozzájárulás: 5 000 Ft
• Céges bélyegző: Nem szükséges (azonban a hatékony működéshez gyakran ajánlott)
• Vállalkozói bankszámla díja: Változó (banktól függően)

Kamarai bejelentés:Ha sikeresen végig mentünk a regisztrációs folyamaton, be kell jelentenünk vállalkozásunkat a helyi iparkamaránál (figyelem: 5 napos határidő!). Ezt a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara honlapján tudjuk megtenni. Ehhez szükséges a NAV által megadott egyéni vállalkozó adószáma, a kapcsolattartó- és űrlapkitöltő adatai (automatikusan töltődik), a székhely és az egyéni vállalkozó bankszámlaszáma (célszerűen a vállalkozói bankszámlaszám, ha van), amiről a kamarai díjat (évi 5.000 Ft) utaljuk. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejelentett adatokról a székhely szerint illetékes gazdasági kamarát értesíteni szükséges. A kamarai nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló kérelmet külön kamarai űrlapon kell benyújtani az illetékes területi gazdasági kamarához 5 munkanapon belül, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára az agrárgazdasági tevékenység bejelentését követően haladéktalanul.

Számlázás:Az eladott termékekről, szolgáltatásokról számlát kell adnunk, ami történhet papíralapon vagy e-számla kiállításával - utóbbi díjköteles, ám nagyban megkönnyíti az egyéni vállalkozó életét, hiszen sokkal praktikusabb, ugyanis minden kiadott számlát jelenteni kell a NAV-nak.

VIII. Az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása és Lekérdezése

Amíg nem ismerünk kellőképpen egy vállalkozót, természetes, hogy akár vevőként, akár üzleti partnerként nincs meg a bizalom. Az egyéni vállalkozó kereső (egyéni vállalkozó nyilvántartása) az egyéni vállalkozó lekérdezése során kérni fogja a vállalkozás adószámát vagy nyilvántartási számát - enélkül egy fokkal bonyolultabb a dolgunk. Ha egyik adatot sem ismerjük, akkor is megtörténhet az egyéni vállalkozó lekérdezése, hiszen az interneten szinte bármit megtalálhatunk. Használjuk a Google-t (keressünk rá az egyéni vállalkozó nevére, helyére, ismert adataira) vagy a NAV adatbázisát, ezen belül is az „Áfaalanyok” menüpontot - az, hogy egy egyéni vállalkozó alanyi adómentességet élvez-e, nem számít. Előfordulhat, hogy egy gyakori névre több tételt is kidob az egyéni vállalkozó kereső - ekkor, ha tudjuk, hol van az egyéni vállalkozó bejegyezve, szűkítsük a kört a megfelelő személyre a székhely alapján. Vállalkozásunk adatait megnézhetjük a NAV Ügyfélportálján.

Az egyéni vállalkozó nyilvántartásának a fenti adatokon kívül tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, illetve a megtett bejelentéseket és az azokkal összefüggésben kiállított értesítéseket. A bejelentett adatok elérhetőek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, biztosítva az átláthatóságot és a megbízhatóságot az üzleti életben.

IX. Jogszabályi Háttér és Fontos Tudnivalók

Az egyéni vállalkozói tevékenység kereteit számos jogszabály határozza meg, biztosítva a szabályozott és átlátható működést. A legfontosabbak közé tartoznak:

• 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
• 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
• 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
• 2023. évi CIII. törvény - a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
• 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
• 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet - az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról
• 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
• 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet - a digitális állampolgárság egyes szabályairól
• 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet - amely a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló rendelettel összefüggésben további rendelkezéseket tartalmaz.

Fontos megjegyezni, hogy nem a Webes Ügysegéden keresztül, hanem közvetlenül a NAV-hoz kell benyújtani a különböző adózási nyilatkozatokat, például az áfához, katához kapcsolódó nyilatkozatok változását, valamint a különböző adózási adat- és változásbejelentéseket. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt a székhelyadatban bekövetkezett változás is kizárólag a Webes Ügysegéddel jelenthető be.

X. Tippek Kezdő Egyéni Vállalkozóknak

Egy új egyéni vállalkozás indítása amilyen egyszerűnek tűnik, olyan könnyen kavarodhatnak össze a számok és a feladatok a fejünkben. Ha nincsen korábbi munkavégzésből vagy családi vállalkozásból semmilyen egyéni vállalkozó tapasztalatunk, mindenképpen kérjük ki egy könyvelő tanácsát, vagy forduljunk adótanácsadóhoz. Egy kezdő egyéni vállalkozó mindig nehéz feladat elé néz, éppen ezért első próbálkozásra ésszerű olyan tevékenységi kört választanunk, amihez nem kell „vakon” nagy alaptőkét felhasználnunk. Gondoljuk át, hogy tényleg szükséges-e egy egyéni vállalkozó tevékenység bejelentése és biztosan jövedelmező tevékenységeket fogunk-e tudni végezni egy egyéni vállalkozás keretei között, nézzük át, milyen tevékenységet végezhet az egyéni vállalkozó.

Népszerű vállalkozói ötletek:Az egyéni vállalkozás ötletek között jelenleg az egyik legnépszerűbb tevékenység a webshop indítás, ugyanis a belépési küszöb alacsonynak számít, a munka pedig 100%-ban automatizálható és kiszervezhető (természetesen csak egy bizonyos idő után, ugyanis az ilyen típusú egyéni vállalkozó is sokat kell, hogy foglalkozzon a marketinggel). Ezen belül is próbáljunk olyan árucikkeket értékesíteni, amiket nem a szupermarketben, hanem inkább az interneten keresnek a fogyasztók és kicsi az esélye annak, hogy a vásárló nem azt kapja, amit rendelt (például a ruhadarabok gyakran csalódást okoznak, ezzel szemben egy egzotikus kávé- vagy teakeverék forgalmazásában kisebb a reklamáció esélye). Fontos, hogy a termék legyen könnyen megrendelhető és kiszállító (praktikus, kisméretű, ami nem túl törékeny és nem túl drága) és legyen olyan a termék, amit egy névtelen webshopból mi magunk is meg mernénk vásárolni.

tags: #egyeni #vallalkozok #ebes