Krumplitermesztés kis helyen és nagy hozammal: Egy gumóból akár negyven!

A burgonya, köznyelvi nevén krumpli, kolompér vagy pityóka, az egyik legfontosabb alapélelmiszerünk világszerte, és nem véletlenül: szénhidrátban és energiában gazdag gumójáért termesztik, ráadásul éghajlatunkon is könnyen nevelhető, és rendkívül ízletes. Sokan nem is sejtik, de a burgonyatermesztés nem csupán a kertesház-tulajdonosok kiváltsága; egy szűk erkélyen is remekül termeszthető. Ráadásul cseréptől kezdve műanyag vödrön át, akár zsákba is ültethetjük. Aki saját burgonyát termeszt, rengeteg olyan színt, méretet és fajtát kipróbálhat, amelyek az élelmiszerboltokban nem is kaphatók.

Az édesburgonya (batáta) termesztése: Egy gumóból akár 15-16 palánta

A batáta, vagyis édesburgonya, szintén könnyen nevelhető növény, amely leginkább meleg környezetet és egy kis törődést igényel. Borbás Marcsi szerint egyetlen gumóból akár 15-16 palántát is nevelhetünk. Ha a palánták jó helyre kerülnek, akkor a 15-20 kg termés sem álom.

Palántanevelés vízben

A palántanevelésnek két bevált módja van. Az egyik a vízben történő hajtatás, amikor a batátát félbevágjuk, majd fogpiszkálók vagy vékony pálcikák segítségével egy pohár víz fölé rögzítjük úgy, hogy az alsó része érintkezzen a vízzel. Amikor megjelennek az első hajtások és levelek, többféleképpen folytathatjuk a nevelést. A fiatal hajtásokat leválaszthatjuk, és közvetlenül a földbe ültethetjük, vagy megvárhatjuk, amíg elérik a 10-12 centiméteres hosszúságot, majd vízben gyökereztetjük őket. Egyetlen batátagumóból akár 15-16 új növény is nevelhető, és megfelelő körülmények között jelentős terméshozam érhető el.

Burgonyatermesztés otthon: Mire figyeljünk?

A burgonya ültetése nem bonyolult, és bőségesen meghálálja a gondoskodást. A világ minden táján termesztik és fogyasztják, több mint 5000 fajtája létezik, és egyre több van belőle. Még a legjobb szupermarketek is csak szűk fajtaválasztékot kínálnak, jó ha kapni pirosat és fehéret, de már a salátának való kisebb méretű burgonyát sem mindenhol találni.

Az ideális időpont és helyszín

A burgonyát tavasszal, enyhe éghajlaton pedig ősszel ültetik. Alapvetően hűvös időjárásra van szüksége - nem fagyosra, de nem is melegre. Az enyhe fagyokat elviseli, de a kemény fagyokat már nem bírja. Jellemzően a fagyveszély elmúltával, néhány héttel az utolsó fagypont előtt, de jóval a nyári meleg időjárás beállta előtt ideális elültetni. Fontos még, hogy a növényeknek napfényre van szükségük, ezért olyan területet válasszunk, ahol legalább 6 órán át kapnak napsütést naponta.

Talajelőkészítés és vetőburgonya

A burgonya legjobban lazított, gazdag talajban nő. Készítsd elő a talajt a burgonya ültetéséhez, lazítsd fel és keverj bele komposztot vagy rothadt trágyát a tápanyagok pótlására. Dédszüleink még maguk válogatták ki a saját termésükből a vetőburgonyát, de a szakemberek azt tanácsolják, hogyha bőséges termést akarunk, akkor inkább minősített forrásból vásároljunk vetni való gumókat. A burgonya vetés az előző évi megfelelő talaj előkészítéssel és esetleg szervestrágyázással (kb. 5 kg/m²) kezdődik. Ha műtrágyát szórunk, akkor arra figyeljünk, hogy a burgonya tápanyagigénye inkább a foszfor és a kálium, ezért ezeket magasabb dózisban juttassuk ki. Tavasszal juttassunk ki nagyobb mennyiségben nitrogént.

Burgonya ültetése és gondozása

• Vágd fel a burgonyát: Ha a burgonyád nagyobb, vágd fel őket úgy, hogy minden darabban legyen legalább egy csíra vagy „szem”. Hagyd őket néhány napig száradni, hogy meggyógyuljanak a sebek. Az ültetés előtt egy héttel helyezd vetőgumóidat valamilyen meleg helyre. Amikor 0,5-1,2 cm-es csírák jelennek meg rajtuk, készen állnak az ültetésre. A nagy vetőgumókat vágd nagyjából 5 cm szélesre. Minden szeleten legalább két csíra kell, hogy látszódjon. Mielőtt elültetnéd a vetőgumókat, vond be őket némi mezőgazdasági célú kénnel, hogy megvédd őket a gombás fertőzésektől.
• Ültetés: Ha a talaj felkészült, áss mélyedéseket vagy árkot a burgonya számára. Helyezd el a burgonyadarabokat a mélyedésekbe, úgy, hogy a csírák felfelé nézzenek. Ügyelj arra, hogy megfelelő távolságot hagyj a növények között, általában 30-40 centiméter ajánlott. A kb. 70x30 cm a megfelelő sor- és tőtávolság. Bokronként egy lehetőleg előcsíráztatott gumót tegyünk.
• Tápanyag és öntözés: A burgonyanövények igénylik a tápanyagokat a megfelelő növekedéshez. Ne felejtsd el rendszeresen öntözni a növényeket, különösen száraz időszakokban. Az öntözést meghálálja, amit a kezdeti szakasztól az intenzív gumónövekedésig érdemes végezni. Viszont arra figyeljünk, hogy a víz jelenlétével nő az esélye a különböző gombás fertőzések előfordulásának.
• Vetés utáni gondozás (feltöltögetés): Amikor a burgonya szára 20-25 cm hosszúságúra nő, fel kell töltögetni, és ezt a műveletet még háromszor meg kell ismételni. Ez azt jelenti, hogy a krumpli köré földet húzunk, azaz betöltjük - ez védi a gumókat a napfénytől (ne zöldüljenek), és serkenti a gyökérképződést. Ezt kb. 2-3 hetente érdemes megismételni, amíg a növények el nem érik a 60-70 cm-es magasságot.

Fajtakiválasztás és érési idők

Egy jól megválasztott fajta nagy segítség lehet a termesztés további időszakára. Egy a vírusokkal és egyéb fertőzésekkel szemben ellenálló burgonya, mint a Balatoni rózsa, a Katica, a Démon vagy a Hópehely nagyban megkönnyíti a további növényvédelmi munkálatokat. Ezenkívül nagyon fontos a jó minőségű, biztonságos helyről származó szaporítóanyag beszerzés.

• Korai szezonú fajták: Tavasszal ültetik el, és 60-80 nap múlva már betakaríthatók. Ezek viszont csak néhány hétig tárolhatók.
• Középidőszaki fajták: 80-100 nap alatt érnek be. Ezek általában körülbelül egy hónapig tárolhatók.
• Késői szezonú fajták: 100-130 nap alatt érnek be. Néhány hónapig bátran tárolhatók.

Alternatív burgonyatermesztési módszerek

A burgonya mindenféle nagyobb edényben megterem, a terrakotta cserépedényektől a zsákokon át a horganyzott tartályokig. A burgonya konténerekben történő termesztése egyszerűvé teszi a betakarítást - csak ki kell üríteni a tartalmát.

1. A „Klasszikus” módszer

A feltöltögetett sorokba vetett krumpli. Egyenes rónákat húzunk 70-90 cm-re egymástól, a nagy műgonddal előkészített, rengeteg energiát felemésztő ásás, gereblyézést követően. A vetőgumókat kb. 7-10 cm mélyre, egymástól mintegy 30-40 cm távolságra vessük. Amint a kikelő növendék eléri a 20-25 cm magasságot, elkezdjük „töltögetni”. Ez annyit jelent, hogy kb. félmagasságig a rónák közötti földből felkupacoljuk a töveket.

• Előnyei: Nagyüzemi termesztésre mindenképpen előnyös. Jól bevált módszer, amennyiben a talajunk remek.
• Hátrányai: A termés milyensége nagyban függ a talajunk „kövérségétől”.

2. Szalma mulcs

Az előkészített talajra az első pont szerint elhelyezzük a vetőgumókat, és kb. 20 cm vastagon szalmával takarjuk.

• Előnyei: A vastag mulcs segít megőrizni a talaj nedvességét, csökken a gyomok előfordulása, és száruk is gyenge lesz, így könnyen eltávolíthatóak. A felszedés könnyű, mellőzi az ásást.
• Hátrányai: Kisebb területen hatékony. A klasszikus módszernél kevesebb termés.

3. Magas ágyás

Töltsük meg az ágyásainkat (kb. 40 cm magas ágyásoknál) kb. félig az előkészített talajkeverékkel. Helyezzük el a burgonyákat, úgy hogy minden irányban kb. 30 cm-re legyenek egymástól. Fedjük be, és ahogy növekszik, mindig töltsünk talajt az ágyásba.

• Előnyei: Olyan helyen, ahol a talaj kötött, és rosszul ellátott tápanyagokkal ez a legjobb választás.
• Hátrányai: A megfelelő talajkeverék előállítása időt, energiát és pénzt igényel.

4. Burgonya zsák ("grow bag")

Itthon is kezd elterjedni, de sokkal nagyobb hagyománya van a kisebb kertekkel rendelkező országokban. A polipropilénből készült erős zsák sok évig kiszolgálja használóját. Az aljára kb. 10 cm magasságban komposzttal kevert talajt rétegzünk, majd erre helyezzük a krumplikat (egy zsákba olyan 3-4 darabot), majd másik 10 cm keverékkel fedjük. Ahogy nő a növényünk, töltsünk mindig a talajkeverékből a zsákba. Fogj egy ollót és vágj néhány vízelvezető nyílást egy nagyjából 110 literes szemeteszsák aljába. Hajtsd le a zsák oldalait és töltsd fel 3/4-ét ültetőközeggel. Ez után helyezd a zsákot egy olyan részre kertedben, amit egész nap közvetlen napfény ér. Amikor krumplijaid 15-20 cm magasakká nőnek, tegyél még egy kis talajt és némi szalmát a zsákba. Annyi talajra van szükség, amiből a legfelső néhány levél még éppen hogy kilátszódik. Ahogy krumplijaid nőni kezdenek, tekerd egyre feljebb a zsák széleit, hogy még több talajt tudj tölteni belé. Ügyelj továbbá arra is, hogy a talaj maradjon nedves, de ne áztasd át teljesen.

• Előnyei: Igen rossz talajon is, de akár benapozott teraszon is termeszthetünk. A fekete zsákok magukba szívják a nap melegét, ami segíti a növekedést.

5. Sheet mulching

Ez a módszer picit keveri a különböző technikákat. Ha a talaj kötött és nem bővelkedik tápanyagban, érdemes előkészíteni már tavaly, több rétegben fedve kartonnal és szalmával, így a benne lakó állatok szépen fellazítják és lassan bedolgozzák a növényi maradványokat, ezáltal építik annak struktúráját. Amint megvan a vetőanyag, egy gereblyével lehúzzuk a szalmát és vízbe áztatott kartont fektetünk a földre. Erre komposzttal kevert talaj kerül, majd a már megszokott 30 cm-es tő távolságra a gumók. E fölé jön a már tavaly óta bomló szalma, és komposzt keverék, majd ahogy nő a növény, átugrunk a szalma mulcs technikára.

Betakarítás és tárolás

A burgonyát akkor kell betakarítani, amikor a növények már elhalványultak és elszáradtak. Ne várj túl sokáig, mert a gumók a földben tovább romolhatnak. Használj villát vagy lapátot a gumók óvatos kibányászásához, és szárítsd meg őket alaposan a napfényben, mielőtt hosszú tárolásra tennéd őket. Krumplijaid akkor állnak készen a szüretelésre, amikor leveleik sárgává válnak és elkezdenek elhalni. Ekkor állj le az öntözéssel és hagyj néhány hetet a krumpliknak, hogy a héjuk megkeményedhessen. Szüreteléskor nincs más dolgod, mint felvágni a zsák oldalát és kiszedni belőle a krumplikat. Ha a későbbiekben szeretnénk eltárolni a burgonyát, nagyon fontos, hogy a megfelelő érettségi állapotban szedjük fel. Ezt úgy állapíthatjuk meg, hogy a növény szára teljesen elszárad és könnyen ki tudjuk húzni a talajból. A gumók könnyen leválnak a szárról, nem puhák és nem válik le könnyen a héjuk dörzsölésre. A felszedett burgonyát néhány napig árnyékos, szellős helyen szárítjuk. A sérült darabokat külön válogatjuk, mert azok nem tárolhatók. A végleges, téli eltárolásuk előtt egy pár napig érdemes sötét száraz helyen pihentetni a gumókat, hogy megszáradjanak és jobban elálljanak. Télen egy magas páratartalmú, sötét, alacsony, kb. 10 fok, hőmérsékletű helyen tárolhatjuk sikeresen hosszabb ideig.

Betegségek és kártevők elleni védekezés

Óvakodj a betegségektől és a kártevőktől: A burgonyanövénynek számos betegsége és kártevője van. Ezek közül legnagyobb kárt a burgonyavész, a vírusok és a burgonyabogár okozzák. Ha gyanús tüneteket észlelsz, lépj gyorsan, hogy megelőzd a terjedést.

A burgonya levélbetegségei

• Burgonyavész (fitoftóra): Ez a legveszélyesebb levélbetegség. Komoly járványokat idézhet elő a számára kedvező időjárási viszonyok közt. Hűvös, csapadékos nyáron június közepétől számíthatunk előfordulására. A tünetek a leveleken, a levélnyélen és a száron is jelentkezhetnek. A levelek kanalasodnak, vizenyős barna foltok jelennek meg a levélnyélen és a száron is. A levelek elszáradnak és elhalnak. Az elhalt növényi maradványokon telel, így azok eltávolításával sokat tehetünk a megelőzéséért. Vásároljunk egészséges vetőmagot megbízható helyről, alkalmazzunk vetésváltást, ugyanarra a helyre ne vessünk több éven át burgonyát és törekedjünk a harmonikus tápanyagellátásra. Preventíven virágzás előtt rézzel, virágzástól Misterrel tudunk védekezni 7-14 napos ismétléssel.
• Alternáriás levélfoltosság: Ez is egy jelentős lombveszteséget okozó levélbetegség. A tünetek a levélen jelentkeznek, barna foltokként. A foltok idővel összeérnek, és a levél elszárad. A gumón is megjelennek a foltok, amelyek besüppednek és a burgonya rothadni kezd. Megelőzésként fontos a biztonságos szaporítóanyag, a vetésforgó és a megfelelő tápanyagellátás. Preventíven, virágzás előtt rézzel, pl. Hydrostarral permetezzünk virágzás után Misterrel.

A burgonya kártevői

• Burgonyabogár (kolorádóbogár): A burgonya kártevői közül legjelentősebb kárt a burgonyabogár és a lárvája okozza. Karéjozva rágják a leveleket, akár tarrágást is okozva. Megjelenésüket megelőzhetjük gyomtalanítással, megfelelő sor és tőtáv alkalmazásával. Ha már kisebb számban megjelentek, megpróbálhatjuk kézzel összegyűjteni a bogarakat. A bogarakat üvegbe gyűjtöm, vizet eresztek rájuk, másnap kiöntöm őket. Ha kell, biológiai védekezést alkalmazunk (pl. neem olaj vagy házi készítésű csalánlé). A csalánlé nagyon jól hasznosítható a kertben, főleg megelőzésre. Használhatod trágyaként a veteményekre, de kiváló levéltetvek, atkák ellen.
  • Prevenció: Amennyiben tavaly is volt burgonyás ágyásunk, idén telepítsük a krumplit az előző évi területtől a lehető legmesszebb, így a tavasszal aktivizálódó bogarak nem tudják könnyen és azonnal birtokba venni a veteményest. Tapasztalatok szerint az is segít, ha a burgonya, és a bogár által kedvelt zöldségek (paradicsom, padlizsán) közé fokhagymát, babot, tormát ültetünk, ezek riasztólag hatnak rájuk. Fizikai akadályt is képezhetünk, ha a sorok közé nehezen átjárható réteget, vagyis egy csík szalmát, fűnyesedéket fektetünk.
  • Alternatív védekezési módszerek: Egy kissé gusztustalan népi módszer a begyűjtött, összezúzott, majd leforrázott lárvákból készült bio-permet, mely a következő nemzedéket állítólag távol tartja. Megfigyelések szerint a kolorádóbogár a krumplinál jobban szereti a padlizsánt, így ha pár, a közelbe ültetett padlizsánpalántát beáldozva eltereljük a figyelmüket, kevésbé dézsmálják a krumplit. Amennyiben a fiatal hajtásokat egy nem túl durva cirokseprűvel időnként „megsimogatjuk”, jó eséllyel leverjük a lárvákat a növényről, és az ismételt kezelések után azok már nem másznak vissza a tövekre. Ami holtbiztos módszer a felnőtt bogarak ellen, az a csirke, vagyis a csirkék. A háziszárnyasok a burgonyás közé terelve örömmel elvégzik a rovarmentesítést, és a termést épen hagyják.
• Levéltetvek: A burgonya levélbetegségei, vírusok hordozójaként a levéltetvek is nagy károkat okozhatnak a növényeken közvetve és közvetlenül is. A növények leveleit szívogatják, amivel gyengítik, torzítják azokat. Kártételüket fokozza, hogy mézharmatot ürítenek, amin megtelepszik a korompenész, ami csökkenti a levelek asszimiláló felületét. A legnagyobb veszélyt azonban a betegségek, vírusok terjesztése okozza. A kis kolóniák megjelenésekor érdemes vegyszeresen védekezni, megelőzve ezzel a tömeges elszaporodásukat. Erre a célra használhatunk kontakt rovarölő szert, mint a Full 5 CS, a K-1.

Aeroponikus burgonyatermesztés: A jövő megoldása?

Nemrég olyan fotók járták be az internetet, ahol talaj nélkül nevelt burgonyanövények lógnak a mennyezetről. Sokan felháborodtak, mondván, hogy ez már a művilág, az egészségre káros. Bár a rengetegszer megosztott képek után nyomozni nem könnyű, de valószínűsíthető, hogy a fotók Indiában készültek, ahol egyre elterjedtebb ez a módszer. Azok, akik hagyományos módon nevelik a krumplit, gyakran az esőzések vagy épp az aszály miatt kénytelenek elbúcsúzni a termésüktől. Egyes jelentések szerint állítólag akár 20%-kal nagyobb profitra számíthatnak az aeroponikus módszert alkalmazó gazdák.

Az aeroponikus gazdálkodás a Shamgarh-i Burgonya Technológiai Központhoz köthető, amely más intézetekkel közösen széles körben népszerűsíti ezt a technológiát. A folyamat során a burgonyákat kertészetekben készítik elő, majd átültetik őket aeroponikus termesztési egységbe, ahol víz és tápanyagok segítségével nevelik tovább. Ezt követően a növény gyökereit alámerítik, hogy a gombásodástól megvédjék. A növényeket talaj nélkül termesztik tovább, egy légkamrában rendszeresen, kíméletesen tápanyagokkal porlasztják, anélkül, hogy vízbe merítenék őket.

Az aeroponikus termesztés előnyei

A talaj nélküli termesztési technológiákkal gyakran magasabb terméshozam érhető el. Ezzel a módszerrel egy tőről 20-40 krumpli nevelhető. A kontrollált körülmények lehetővé teszik a pontos tápanyag-adagolást, a fénymennyiség és a hőmérséklet szabályozását, ami erőteljes növekedéshez, több terméshez vezethet. Kevesebb vízre van szükség, csökkennek a költségek is. A tápanyag nem mosódik ki, nem vész kárba. Kevesebb növényvédő szer és trágyahasználat mellett fenntarthatóbb az így termesztett burgonya, kevesebb helyet foglal. Ráadásul ez a módszer alkalmazható a városi környezetben vagy olyan területeken is, amelyek korábban alkalmatlanok voltak mezőgazdasági hasznosításra.

Egészségügyi előnyök és otthoni termesztés

Hatalmas tévedés, hogy a bolti krumpli mindig a legjobb választás. Az Envrionmental Working Group szerint az átlagos bolti krumpliban több rovarirtó szer van, mint bármilyen más megvásárolható termékben. Az sem biztos, hogy a polcokra kerülő darabok frissek - vannak olyanok, amik csak jóval a szüretelést követően jutnak el a boltokig. Ezzel szemben a házilag termesztett krumplik sokkal, de sokkal tovább frissek maradnak, és természetesen az ízük is sokkal jobb lesz. Amellett pedig, hogy kismillió módon elkészíthetők, néhány igen jelentős pozitív egészségügyi tulajdonsággal is rendelkeznek.

tags: #egyszem #krumplibol #negyvenszem