Az élelmiszertudományi intézet és a dietetika magyarországi fejlődése
Az élelmiszertudomány és a dietetika területe Magyarországon hosszú utat járt be, melynek gyökerei a mezőgazdasági termeléshez és az ipari feldolgozáshoz kapcsolódnak. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (DE MÉK) és elődszervezeteiben a mezőgazdasági termelésre közvetlenül épülő termékfeldolgozás, illetve nyersanyag- és termékminősítés már az oktatás kezdeteitől szervesen beépült a tananyagba. Hangsúlyos szerepet viszont 1991-ben kapott, amikor létrehozták az agrármérnöki képzésen belül a Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és Minősítés szakirányt. Ezen a szakon végzett hallgatók a régió élelmiszeripari üzemeiben helyezkedtek el, hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez.
A képzés irányítását, a szakmai anyag folyamatos fejlesztését 1995-től az akkor alakult Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és Minősítés Tanszék vette át. Ez a tanszék iskolát teremtett az élelmiszer feldolgozás és minőségbiztosítás külön szakként való akkreditálásával, és jelenleg Élelmiszertudományi Intézet néven működik. A képzés fejlődésével párhuzamosan bővültek az analitikai lehetőségek is, például az ICP-MS, ICP-OES, HPLC, GC-MS analitikai laboratóriumok révén. Ennek köszönhetően az Élelmiszertudományi Intézet laboratóriuma egy rendkívül jól felszerelt laboratóriummá fejlődött, ami lehetővé tette az aktívabb pályázati tevékenységet is. A kutatási területek kibővültek az élelmiszer- és takarmány-alapanyagok és élelmiszerek vizsgálatával, a termék-feldolgozási technológiák fejlesztésével, valamint a minőségügyi rendszerek elemzésével. Ezt követően, összhangban a DE MÉK fejlesztési elképzeléseivel, mindinkább a speciális élelmiszertudományi témák, valamint az ehhez kapcsolódó minőségbiztosítás (például a tárolás alatti minőségváltozások, a minőség és technológia kapcsolata, a technológia és minőségügy kérdései, illetve élelmiszeranalitikai feladatok) kerültek előtérbe.
A képzési struktúra átalakulása és a dietetika térnyerése
Az oktatási rendszer átalakulásával az Intézet képzési kínálata is kibővült, és minden szinten lehetőséget biztosít a továbbtanulni vágyók számára. A 2006-tól induló többciklusú képzési rendszer alapképzésére való felkészülés során nyilvánvalóvá vált, hogy a széleskörű ismeretanyagot nem lehet a BSc képzés három évébe tömöríteni. Az élelmiszeres képzés az újfajta oktatási struktúrában az Élelmiszermérnöki BSc szakkal indult el. Ez a szak az élelmiszertudomány technológiai folyamatainak megismertetésére fókuszál, és a korábbi technológiai tárgyak kiegészültek szélesebbkörű alaptudományi és műszaki területekkel, mint például termodinamika, mechanika, méréstechnika és automatizálás, kolloidika, művelettan. A szak meghirdetésére először 2006-ban került sor. Nappali képzés keretében ezen az alapszakon évente 65-90 fő, míg az angol nyelven folyó képzésre 20-25 fő nyer felvételt.
Alapképzésben az Élelmiszermérnöki szakon sikeresen végző diplomások képesek: élelmiszeripari nyersanyagok értéknövelő előállítására, tartósítására, biztonságos élelmiszerek előállítására, az élelmiszeripari folyamatok tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére; az élelmiszeripari műveletek alapjainak birtokában az élelmiszeripari feldolgozás és tartósítás korszerű technológiai és biotechnológiai eljárások alkalmazására; élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek vizsgálati módszereinek biztonságos alkalmazására, a főbb élelmiszer komponensek azonosítására; az élelmiszer előállítás és forgalmazás területén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos vezetési és szervezési, marketing, élelmiszeripari informatikai, szabványosítási és műszaki szabályozási elvek alkalmazására.
A bolognai képzési rendszer második lépcsője az Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc képzés, melynek célja olyan szakemberek képzése, akik táplálkozástudományi és minőségügyi ismereteik alapján, mikrobiológiai, molekuláris biológiai, toxikológiai, analitikai tudásuk birtokában, megfelelő kockázatelemzési képességekkel logisztikailag és gazdaságilag hatékonyan tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló minőségű, az emberi táplálkozásra minden tekintetben alkalmas élelmiszer-előállítás folyamatát és forgalmazását, annak etikai, jogi és élelmiszerbiztonsági aspektusait is figyelembe véve. A mesterszakon elsajátított ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. A szak 2008-as indítása óta évente mintegy 25-35 hallgató nyer ide felvételt, nappali és levelező képzés keretében, míg az angol nyelven folytatott képzésre 15-20 fő jelentkezik évről-évre.
2009-ben indult az Élelmiszertudományi Intézet és a Debreceni Egyetem Farmakológiai Intézetével közösen akkreditált Táplálkozástudományi mesterszak. Ennek a képzésnek a célja olyan táplálkozástudományi mérnökök képzése, akik anatómiai, élettani, kémiai, mikrobiológiai és analitikai ismereteiket élelmiszertechnológiai és -feldolgozási ismereteikkel kiegészítve táplálkozástudománnyal kapcsolatos feladatokat magas színvonalon tudnak ellátni. Részt vehetnek a táplálkozási tanácsadásban, új élelmiszerek fejlesztésében, valamint klinikai diéták összeállításában. Talán ez az a szak, amellyel az agrárképzés rendszere a teljes élővilágot felöleli, hiszen a növényi és állati alapanyagokból előállított élelmiszerek élettani hatását, hasznosulását, humán egészségügyi és dietetikai aspektusait egyaránt elemzi.
Az Igazság Kiderült: Hamisított Olasz Olívaolaj – Ezeket A Márkákat Feltétlenül Kerülje El
Az oktatói-kutatói pálya iránt elhivatottak számára az Állattenyésztési tudományok doktori iskola, a Kerpely Kálmán doktori iskola, valamint a Táplálkozás- és élelmiszertudományi doktori iskola biztosít lehetőséget tanulmányaik folytatására.
A táplálkozástudományi mesterképzés során a hallgatók elmélyült ismereteket szereznek az emberi táplálkozás élettani, biokémiai és dietetikai alapjairól, valamint a táplálkozással összefüggő betegségek megelőzésének és kezelésének lehetőségeiről. A multidiszciplináris megközelítés ötvözi az orvosi, biológiai, élelmiszertudományi és közegészségügyi ismereteket. A képzés célja olyan táplálkozástudományi szakemberek képzése, akik egészségügyi, élelmiszeripari és természettudományos szemléletük, tudásuk birtokában képesek a világszerte fokozódó igényeknek megfelelően, az egészségmegőrzés szempontjait is figyelembe vevő minőségi élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, étrend-kiegészítők, speciális tápszerek, gyógytermékek, gyógyhatású termékek fejlesztésére és magas szintű táplálkozástudományi kutató, tanácsadó, egészségnevelő munkára. Emellett képesek az élelmiszerbiztonsággal és toxikológiai vizsgálatokkal kapcsolatos szabályozási rendszer kialakítására ágazatközi és társadalmi együttműködésben, hazánkban és az Európai Unióban. A táplálkozástudomány legújabb eredményeit képesek a gyakorlatban hatékonyan alkalmazni a kutatás-fejlesztés, az élelmiszeripar, az oktatás, az egészségmegőrzés és egyéb területeken, hazai és nemzetközi szinten. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az irányadó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik.
A felvételi kérelmet az Oktatási Hivatal (OH) által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványon lehet benyújtani. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe többek között az orvos- és egészségtudomány képzési területről az ápolás és betegellátás alapképzési szak ápoló, dietetikus szakirányai, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő, népegészségügyi ellenőr, valamint a dentálhigiénikus szakiránya, továbbá az agrár képzési területről az élelmiszermérnöki alapképzési szak és a természettudomány képzési területről a biológia alapképzési szak. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá más alapképzési és mesterképzési szakok. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 40 kreditet teljesítsen. A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben értékelik, amely tartalmazza a többletpontokat is. A levelező munkarendű képzésben a hallgatók tanóráira tömbösítve, havi rendszerességgel hétfőtől péntekig kerül sor. A felvételi vizsga egy rövid szakmai elbeszélgetés, melyre általában június vége és július eleje között kerül sor. A pontszámítás módja magában foglalja az oklevél minősítését, a szóbeli elbeszélgetést és a többletpontokat. Az összesített pontszámot az oklevél minősítése (maximum 40 pont), a szóbeli elbeszélgetés és a többletpontok adják.
A dietetikus képzés történelmi gyökerei és fejlődése
A "diétásnővér" képzés megalapítása, s ez által az élelmezésvezető- és a dietetikus képzés alapjainak lerakása Magyarországon - az Egyesült Államok után másodikként a világon - Dr. Soós Aladár professzor nevéhez fűződik, aki a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen (ma: Semmelweis Egyetem) szerezte orvosi diplomáját. Soós Aladár professzor munkásságának kimagasló érdeme az a felismerés, hogy a dietoterápiás feladatok ellátása, a betegek élelmezése speciálisan képzett szakembert igényel, aki szakmai ismereteinek birtokában összekötő szerepet tölt be a beteg, az orvos és a konyha között.
- január 1-től a felsőoktatási reform következtében a főiskolai képzés a Semmelweis Orvostudományi Egyetemhez integrálódott, így a dietetikusképzés ismét visszakerült oda, ahol Soós professzor az alapokat lerakta. A Bolognai Rendszer értelmében 2009/2010-es tanévtől a karok is áttértek a kétszintű szakember képzésre. A dietetikus képzés elméleti és gyakorlati képzésének összhangját biztosítja az egyetem elméleti és gyakorlati oktatói háttere, a tanszék által megválasztott, évek óta jól bevált gyakorló helyek kiépítése, ahol a hallgatók ismereteiket tapasztalt szakemberek irányításával mélyíthetik el.
A tanszék munkatársainak feladata a szakmai tárgyak oktatása, az ezzel járó feladatok koordinálása, az oktatással kapcsolatos szervezési munkák ellátása, a tantervi irányelvek kidolgozása, továbbfejlesztése. A karon minden hallgató elsajátítja a táplálkozástudományi alapismereteket, több szakon táplálkozással és dietetikával kapcsolatos szakspecifikus kötelező kurzusokat hirdetnek. Részt vesznek valamennyi külföldi hallgató képzésében. Tudomány iránt érdeklődő hallgatóknak lehetőségük van TDK kutatásokat végezni. Az éves TDK konferenciákon BSc és MSc hallgatók szép sikereket érnek el.
Az Egészségtudományi Kar (ETK) kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A hallgatók pályázat útján részt vehetnek szakmai konferenciákon, illetve rövid képzési programokon külföldi partnereknél. Kutatómunkát segíti a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar nyilvános könyvtára. A tanszék valamennyi oktatója rendelkezik tudományos fokozattal, illetve a Doktori Iskola hallgatója. Kiterjedt kutatómunkát végeznek az élelmiszertudomány, a dietetika, az élelmezésmenedzsment, a lakossági táplálkozási- és tápláltsági állapot felmérések területein. A tanszék oktatói részt vesznek és felelős vezetői pozíciót látnak el számos, a dietetikához és a táplálkozástudományhoz kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai és társadalmi szervezet munkájában.
A Tanszék feladata a dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek képzése, ez utóbbi a Szent István Egyetemmel közösen. A szakmai tárgyak oktatása, az ezzel járó feladatok koordinálása, az oktatással kapcsolatos szervezési munkák ellátása, a tantervi irányelvek kidolgozása, továbbfejlesztése is a feladataik közé tartozik. A dietetikus képzés elméleti és gyakorlati képzésének összhangját biztosítja a tanszék által megválasztott, évek óta jól bevált gyakorló helyek kiépítése, ahol a hallgatók a klinikai és élelmezésmenedzseri ismereteiket tapasztalt szakemberek irányításával mélyíthetik el. A tanszék oktatói részt vesznek és felelős vezetői funkciót látnak el számos, a dietetikához és a táplálkozástudományhoz kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai és társadalmi szervezet munkájában. A mesterképzésben okleveles táplálkozástudományi szakemberek végeznek, akik az egészség- és élelmiszertudományi ismereteik birtokában részt vehetnek az alkalmazott kutatásban, oktatásban, termékfejlesztésben, dolgozhatnak a prevenció és a közigazgatás egyes területein.
Az élelmiszertudományi kutatások és az élelmiszeripar kapcsolata
A Tanszék története az 1960-as évek közepéig nyúlik vissza: a volt Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum Kémiai Tanszékeként kezdték el az alapozó kémia tárgyak oktatását élelmiszertechnológus üzemmérnök hallgatók számára. A hazai felsőoktatás ezidőtájt folyó átalakítása során az intézményt először Élelmiszeripari Főiskolává szervezték át, majd 1970 szeptemberétől a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Szakához csatolták. A Kertészeti Egyetemen ekkor már egy nagy hagyományokkal rendelkező Kémiai Tanszék működött, ezért egységük feladata az élelmiszerkémiai, élelmiszeranalitikai és táplálkozástudományi ismeretek oktatása lett. Ennek megfelelően elnevezésük is először Élelmiszerkémiai Tanszéki Csoportra, majd a szak Tartósítóipari Karrá alakulása (1972) után Élelmiszerkémiai Tanszékre változott.
Mind az oktatás, mind a kutatás területén az élelmiszerkémia és -analitika diszciplínák mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a táplálkozástudomány. Új tárgyak indításával (Táplálkozástudományi ismeretek, Élelmiszertoxikológia, Betegségmegelőző és gyógytáplálás, Táplálkozási allergiák, Válogatott fejezetek a táplálkozástudományból) alapozódtak meg és szélesítették e tudományterület oktatását. Tanszékük neve is ezt tükrözve Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Tanszékre változott.
2009-ben a Semmelweis Egyetem Dietetikai Karával közös MSc képzés kidolgozására került sor. A Táplálkozástudományi mesterképzési szak népszerűsége azóta is töretlen, elsősorban élelmiszermérnök, dietetikus, biológus, orvos végzettségű hallgatók jelentkeznek a képzésre. 2020-ban a dinamikusan változó hallgatói és piaci igényeket felismerve a BSc élelmiszermérnök képzésben új specializációt indítottak Táplálkozás Élelmiszertechnológia elnevezéssel. A specializáció két tudományterület összehangolásából született: táplálkozástudományi ismeretekre alapozva kerestek a technológiai megoldásokat az egészséges, reformulált élelmiszerek előállítására, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés céljából. A 2021-ben bekövetkezett egyetemi átalakítás következtében a NAIK Biológiai Osztályának kollégáival bővült a tanszék létszáma. A kutatói hálózat csatlakozása nagyban elősegítette a táplálkozástudományi diszciplína megerősítését tanszékükön mind az oktatás, mind a kutatás területén. Ezt az irányváltozást tükrözve tanszékük neve is megváltozott: Táplálkozástudományi Tanszék néven folytatják tevékenységüket.
Az Élelmezéstudományi Intézet diétája egy szigorú, 1 hetes étrendet ír le, amelynek alapelvei a következők: semmi cukor és alkohol, kevés olaj. A diéta célja a gyors fogyás, akár 9 kg két hét alatt, feltéve, hogy pontosan betartják. A diéta megismételhető, és állítása szerint 1 évig nem hízik vissza az, aki betartja. A diéta hétfőn vagy szerdán kezdhető. Az étkezések magukban foglalnak grillezett vagy párolt húst, zöldségeket, salátákat, főtt sonkát, halat, kefir/joghurtot és gyümölcsöt. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen drasztikus és korlátozó diéták alkalmazása előtt mindenképpen javasolt szakemberrel konzultálni.
tags: #elelmiszertudomanyi #intezet #dietaja