Életmódváltás lépésről lépésre: Folyadékbevitel, zöldség és gyümölcs a mindennapokban

Az egészséges életmód kialakítása komplex feladat, amelynek alappillérei a megfelelő folyadékbevitel, valamint a zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztása. Táplálkozástudományi szakemberek ajánlása szerint egészségünk védelme érdekében naponta ötször érdemes gyümölcsöt és zöldséget enni. Emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy a fogyasztott zöldségek és gyümölcsök lehetőleg minél többféle színűek és frissek legyenek. Az egészséges táplálkozás sosem lehet egyoldalú, hiszen szervezetünknek minden fontos tápanyagra szüksége van ahhoz, hogy egészséges maradjon. A kiegyensúlyozott, változatos étrendben kiemelt helyet kapnak a zöldségek és a gyümölcsök is, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és fitonutrienst tartalmaznak, amelyek mind fontos szerepet töltenek be szervezetünkben.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás élettani előnyei

A növényekben természetes módon megtalálható bioaktív anyagok, azaz a már említett fitonutriensek különböző típusai eltérő mennyiségben és összetételben vannak jelen a különféle zöldségekben és gyümölcsökben, és más-más hatással rendelkeznek: vannak köztük például antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezők is. Az antioxidánsok megkötik a szabad gyököket, ezáltal védik a sejteket azok károsító hatásaitól, és így lassíthatják az öregedési folyamatokat, valamint a DNS-károsodások csökkentése révén a rákos megbetegedések kockázatát is mérsékelhetik. A zöldségek és gyümölcsök a bennük található tápanyagok révén mérsékelhetik a koleszterinszintet, a vérnyomást, javíthatják az erek és az immunrendszer működését. Annak érdekében, hogy valamennyi előnyhöz hozzájussunk, érdemes szín tekintetében minél változatosabban összeállítani az étrendünket. Lehetőleg együnk minél több zöld, vörös, narancs, sárga, kék, bíbor és fehér színű zöldséget, illetve gyümölcsöt is. A legjobb lehetőség szerint mindent a szezonjában vásárolni.

A szívünknek is kedvez

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás előnyös hatásait számos tanulmány vizsgálta. Az Európai Rák- és Táplálkozási Vizsgálat keretében több mint 300 000 ember adatait elemezték 6 európai országból. A 40-85 év közötti résztvevőket átlagosan 8,5 évig követték nyomon. A tanulmány eredményei szerint azoknak, akik legalább napi nyolc adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak, 22 százalékkal csökkent az esélyük arra, hogy ischémiás szívbetegségben haljanak meg, azokhoz képest, akiknek háromnál kevesebb alkalommal került a tányérjukra ezekből az élelmiszerekből. Az ischémiás szívbetegségben szenvedők vérkeringése leromlik a szívben, ami angina pectorist (mellkasi fájdalom) és szívinfarktust okozhat. Egy adag mennyiségét 80 grammban állapították meg, mely megfelel egy kisebb banánnak, egy közepes almának vagy egy kis darab répának. Két adag felett minden további adag egyenként 4 százalékkal csökkentette a betegség esélyét. Itt meg kell jegyeznünk, hogy természetesen a mennyiség nem fokozható a végtelenségig, hiszen a zöldségek és gyümölcsök szénhidráttartalmával is számolni kell és nem javasolt a napi ajánlott kalóriabevitel túllépése, hiszen az túlsúlyhoz, elhízáshoz vezethet.

Az elemzés fő üzenete az, hogy több zöldség és gyümölcs fogyasztásával csökken az ischémiás szívbetegség miatti halálesetek kockázata. Az eredmények értékelése terén azonban nem árt az óvatosság, mivel az még nem biztos, hogy esetleg nem az életmód más komponense áll az összefüggés mögött - jegyezte meg a vezető szerző, Francesca Crowe az Oxfordi Egyetem Rákepidemiológiai Egységéből. Aki egészségesebben étkezik, az ugyanis nagyobb valószínűséggel figyel oda az egészséges életmód más komponenseire is, úgymint a rendszeres testmozgásra és a stresszkezelésre, így - mint sok más betegség megelőzése terén - itt is az egészséges életmódon van a hangsúly, mindenképpen megéri erre törekedni, aminek természetesen az egészséges étrend is része.

A daganatos betegségek megelőzésében is lehet szerepe

Az Imperial College London kutatása szerint a zöldségek és gyümölcsök kis mennyisége is előnyösen hat az egészségre, de még jobb, ha többet fogyaszt belőlük az ember. A kalkulációikat 95 korábbi, egymástól független tanulmány eredményeire alapozták, ezekben mintegy kétmillió ember étkezési szokásait vizsgálták. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett az egészséges táplálkozás kulcsfontosságú a daganatos betegségek megelőzésében. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács 1998-ban csatlakozott a nemzetközi "5 a Day" programhoz. Az Egyesült Államokból induló program arra a tényre alapozta a tevékenységét, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása - bizonyítottan - 20-30 százalékkal csökkenti a daganatos és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A "5 a Day" program Magyarországon az "Egyen zöldséget-gyümölcsöt naponta 3x az egészségért" néven kezdte el működését 1997-ben. A meghirdetett program kettős, egymásra épülő célt valósít meg, hiszen agrárgazdasági szempontból a hazai zöldség, gyümölcs fogyasztás folyamatos növekedése hosszútávon a zöldség-gyümölcs ágazat termelésbővítésének lehetőségét teremti meg. Az elmúlt évtizedben közel 1 millió tonnával kevesebb zöldséget-gyümölcsöt termeltünk, és fejenként mintegy 20 kg-mal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottunk. A program másrészről népegészségügyi célt szolgál, ugyanis a zöldségek, gyümölcsök lényeges szerepet játszanak a legelterjedtebb betegségek megelőzésében, a lakosság egészségi állapotának a javulásában. Ugyanis a táplálkozással összefüggő betegségek jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással. Végeredményben a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ezzel a programmal azt szeretné elérni, hogy a magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlődésének lehetősége fennmaradhasson az EU csatlakozástól függetlenül is, melyhez a tartós hazai zöldség-gyümölcs fogyasztásnövekedés elengedhetetlenül szükséges.

Növeljük az élelmi rostbevitelt!

A földközi-tengeri (mediterrán) országokban lényegesen kisebb az érelmeszesedés, valamint a daganatos betegségekből származó halálozás, mint Európa többi országában - de zöldség-főzelékféle és gyümölcs-fogyasztásuk másfélszer-kétszer nagyobb. Ha komplex fogásokat eszünk, akkor az ételeinkben mindkét rost csoporttal találkozunk. A vízben nem oldódó rostok leginkább a gabona korpákban, héjakban találhatók. A zöldségekben, gyümölcsökben a vízoldékony rostok a jellemzőek, amelyek ráadásul a bélbaktériumaink számára is tápanyagul szolgálnak. Ezek a probiotikus rostok, és ide tartoznak többek közt a hagymafélék inulinja, a citrusok, alma és bogyósok héjának pektinje, a szárzöldségek, káposztafélék, tökfélék cellulóza, a gombák, tengeri zöldek poliszacharidjai.

A "szivárvány" étrend: Táplálkozás színek szerint

A különböző színű zöldségek és gyümölcsök egyedi tápértékkel rendelkeznek, amelyek fontosak az egészségünk szempontjából. Minden egyes színkategórián belül vannak olyan egyedi vegyületek, amelyek hozzájárulhatnak az emberi egészséghez, ezeket más néven fitokemikáliáknak nevezzük. Ezek a vegyületek szinergikusan működhetnek az általános egészség elősegítése érdekében, ezért fontos, hogy a szivárvány teljes színskáláján fogyasszunk zöldséget és gyümölcsöt.

Zöld (klorofill, glukozinolátok)

Például: avokádó, zöld alma, zöld szőlő, kivi, lime, articsóka, spenót, sóska, zöld spárga, rukkola, zellerszár, uborka, kelkáposzta, kelbimbó, fejes káposzta, kínai kel, brokkoli, zöldhüvelyű zöldbab, fejes saláta, zöldborsó.Előnyök: segítik a méregtelenítést, támogatják az immunrendszert, erősítik a csontokat és a fogakat, valamint hozzájárulnak a szív egészségéhez. A zöldek, salátafélék többek közt B-vitaminokat, folátot, A-vitamin előanyagait és K-vitamint tartalmaznak. És sok folyadékot is. A mikrozöldek, csírák emellett még több ásványi anyagot, hiszen bébi zöldek és a fejlődésükhöz szükséges anyagokra van szükségük. Klorofillban gazdagok, a vérképzést és a sejtek megújulását könnyítik, érvédő és immunrendszert támogató hatásúak. A salátákhoz és akár gyümölcsökhöz adott zöldfűszerek maguk is gyógynövények, antivirális hatással.

Piros (likopin)

Példák: paradicsom, piros alma, vérnarancs, cseresznye, meggy, vörös áfonya, grapefruit, gránátalma, eper, málna, görögdinnye, cékla, kápia paprika, pritamin paprika, hónapos retek, rebarbara, piros ribizli.Előnyök: csökkentik a szívbetegségek és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát, javítják a bőr egészségét, és támogatják az immunrendszert. Az élénk pirosak, bordók, a bogyós gyümölcsök többféle antioxidánst is tartalmaznak. Köztük a flavonoidok különlegesek. Ezeket a növények a saját maguk védelmére termelik a kártevőkkel, vírusokkal szemben.

Narancssárga (karotinoidok) és sárga (flavonoidok, zeaxantin)

Példák: sárgarépa, sütőtök, narancs, mandarin, mangó, papaya, sárgabarack, édesburgonya, sárgadinnye, citrom, körte, ananász, sárga burgonya, sárga paradicsom.Előnyök: támogatják a szem egészségét, javítják az immunrendszert, segítenek a bőr megújulásában, és antioxidáns hatásuk révén védik a szervezetet a szabad gyököktől. A sárgák, például kajszi, narancs, karotinban és C-vitaminban is erősek.

Lila és kék (antocianidinek)

Példák: szőlő, kék áfonya, szeder, füge, bodza, padlizsán, szilva, fekete ribizli, lila káposzta, mazsola.Előnyök: erős antioxidáns hatással bírnak, csökkentik a gyulladást, támogatják az agy egészségét, és javítják a memóriát. A lilák, mint vörös szőlő vagy áfonya többek közt antociánt tartalmaznak. Ez, mint antioxidáns az oxidatív stresszel szemben véd, és például a káros UV-sugarakkal létrejött szabad gyökök ellen is.

Fehér és barna (antoxantinok)

Példák: hagyma, fokhagyma, karfiol, gomba, burgonya, banán, körte.Előnyök: csökkentik a koleszterinszintet, erősítik az immunrendszert, javítják a vérkeringést, és segítenek a vérnyomás szabályozásában.

Folyadékbevitel: A hidratáltság jelentősége

A hidratálás a szervezet folyadékkal történő ellátását jelenti, ami elengedhetetlen az egészség fenntartásában. A megfelelő hidratáltság hozzájárul az optimális fizikai és szellemi teljesítményhez, sőt a hangulatra is pozitív hatással van. Az emberi test víztartalma az életkorral változik, újszülött korban 75%, míg felnőtt korban 60% alá csökken. A víz azonban minden életkorban kiemelt szerepet tölt be, mivel nélkülözhetetlen az anyagcsere folyamatokhoz, a tápanyagok szállításához, a salakanyagok kiválasztásához, a testhőmérséklet szabályozásához, és nem utolsó sorban az emésztéshez és a felszívódáshoz. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ajánlása alapján közepes hőmérsékletnél és mérsékelt fizikai aktivitásnál nőknek 2 liter, férfiaknak 2,5 liter vízre van szükségük, a 4-13 éves gyerekeknek 1,6-2,1 liter között életkoruktól függően.

Folyadékpótlásra az ivóvíz a legideálisabb, de egy-egy pohár gyümölcslé, tej, kakaó, limonádé is beilleszthető a napi étrendbe. Vízszükségletünk kb. 30%-át élelmiszerek, ételek formájában fogyasztjuk el. A nagy víztartalmú élelmiszerek, mint a zöldségek, gyümölcsök, tej-tejtermékek, levesek, főzelékek is hozzájárulnak a megfelelő hidratáltsághoz. A mentális teljesítményt jelentős mértékben befolyásolja a szervezet hidratáltsága. A dehidratáció csökkentheti a kognitív funkciókat, és növelheti a mentális fáradságot. Sportolás, mozgás során több vizet veszít a szervezet a fokozott verejtékezés közben, amely ronthatja a teljesítőképességet. Az izzadás nem csak vizet, hanem elektrolitokat is eltávolít a szervezetből (nátrium, kálium, magnézium). Az elektrolitok hiánya izomgörcsökhöz, gyengeséghez vezethet. Autóvezetés ideje alatt a fáradékonyság mellett az éberség is csökkenhet a dehidratáltság következtében. A gyermekek megfelelő folyadékbevitele még a felnőttekénél is fontosabb, mivel a fejlődésben lévő szervezet testtömeg-kilogrammonként több vizet igényel. A kiszáradás elkerülése érdekében szükség esetén figyelmeztetni kell a gyerekeket a rendszeres folyadékpótlásra. A gyerekekhez hasonlóan az idősek is fokozottan veszélyeztetettek a dehidratáció szempontjából. Idős korban csökken a szomjúságérzet, és az étvágy is, ezért az étrendből adódó vízbevitel is kevesebb, továbbá gyakran megfeledkeznek az ivásról.

Dr. Howard Murad bőrgyógyász, kutató orvos, Los Angeles-i iráni származású szakember publikációiban, illetve The Water Secret című könyvében foglalta össze a növényi levek hatását. Úgy tartja, egészségünk megőrzésében elengedhetetlen a sejtjeink vízmegtartó képessége. A szervezet hidratálása szempontjából nem az a leghatékonyabb, ha még több és több vizet iszunk, mert az a vitaminokban és ásványi anyagok gyorsabb kiürítésével is együtt járhat. Ami szerencse emellett, hogy a nyers zöldségek, gyümölcsök maguktól is nagyon mennek. A vízivást nem pótolják, de a szervezet hidratálásában ezek is szerepet játszanak egyedi módon. Úgyhogy hajrá víz és hajrá uborka, dinnye, bogyók és mindenféle csorgós, csöpögős, ragacsos, foltot hagyó termés! Ahogyan minden élő szervezet, a növények is egyedi mennyiségű belső, keringő folyadékot tárolnak. A krónikus nem ivók szüleinek megnyugtató lehet, hogy a napi folyadék fogyasztásban számítanak a friss zöldségek, gyümölcsök is.

Mennyi a napi ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiség?

A WHO (World Health Organization, vagyis Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint napi legalább 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani az egészséges táplálkozás érdekében. Ez nagyjából négy adag zöldségnek és gyümölcsnek felel meg, amelyet különböző formákban (pl. friss, fagyasztott, konzervált) lehet fogyasztani. Fontos kiemelni, hogy a változatosság is kulcsfontosságú, mivel a különböző zöldségek és gyümölcsök különböző tápanyagokat biztosítanak a szervezet számára. Az ajánlás továbbá hangsúlyozza, hogy a cukros gyümölcslevek és üdítők nem helyettesítik a friss gyümölcsöket és zöldségeket.

Sokan azonban elveszünk a részletekben: Mi számít bele a napi öt adag zöldség és gyümölcsbe? A gyümölcslé, édesburgonya, illetve ételkonzerv beleszámít? Milyen mennyiségű szőlő, borsó, eper felel meg egy adagnak? Hogyan fér bele mind az öt adag egy napba? Nincs ok aggodalomra. A napi öt adag zöldség és gyümölcs az Egészségügyi Világszervezet ajánlásán alapszik, hogy mindennap fogyasszunk legalább 400g zöldséget és gyümölcsöt. Ez a szám kevésbé tűnik félelmetesnek, ha ezt az értéket felosztjuk 80 grammos adagokra.

Mi számít bele a napi öt adag zöldség és gyümölcsbe?

A friss, fagyasztott, hűtött és konzerv gyümölcs és zöldség mind beleszámít. A 100%-os gyümölcslevek és pürék (hozzáadott cukor, illetve adalékanyagok nélkül) beleszámítanak, de csak egyszer. A gyümölcsleveknek általában nagyon magas a cukortartalma, ezért a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat naponta csak egy 150ml-es adag fogyasztását ajánlja. A babok és hüvelyesek is csak egyszer számítanak bele. A burgonya nem számít bele. Szomorú, de a közönséges burgonya „keményítőtartalmú ételnek” számít. De szerencsére az édesburgonya, tarlórépa és paszternák beleszámít (és finom), ezért próbáld ezeket felhasználni! A könnyű rész ismerni a zöldségeket és gyümölcsöket, amelyek beleszámítanak a napi öt adag zöldség és gyümölcsbe. A nehezebb rész tudni, hogy miből mennyit kell enni. Összességében egy adag 80g, illetve szárított ételek esetében 30g. Ez egy hozzávetőleges útmutató - mérd meg az ételt a végső érték megállapításához. A változatosság kulcsfontosságú. Ne fogyassz túl sokat ugyanabból: egy egészséges (és izgalmas) étrend egy változatos étrend!

Milyen formában fogyasszuk a zöldségeket és gyümölcsöket?

A zöldségeket és gyümölcsöket érdemes minél változatosabban fogyasztani, hogy maximálisan kihasználhassuk azok tápanyagtartalmát és egészségügyi előnyeit. A legjobb azonban, ha frissen és nyersen esszük őket, mivel így őrzik meg a legtöbb vitamint és ásványi anyagot. Fontos, hogy a szezonális és helyi termékeket részesítsük előnyben, hiszen ezek frissebbek, ízletesebbek és tápanyagban gazdagabbak. A fagyasztás egy másik módja a tápanyagok megőrzésének, különösen akkor, ha frissen fagyasztják le a zöldségeket és gyümölcsöket.

Tippek a napi bevitel növelésére

• Reggelire: Adagolj gyümölcsöt a joghurtba, zabkásába, vagy készíts smoothie-t.
• Tízóraira/Uzsonnára: Ha napközben megéhezünk, a legjobb - természetes - nasi a gyümölcs. Nem igényel hosszú időt az elkészítése és frissít!
• Ebédre és vacsorára: Adagolj gyümölcsöt és zöldséget levesbe, pörköltbe, curry ételbe - mindenbe. Főzd meg a szokásos ételeket, de adj hozzájuk egy kis plusz gyümölcsöt vagy zöldséget.
• Desszertként: A gyümölcs a legjobb desszert - nem tartalmaz zsírt, viszont édes, finom illata és aromája van.
• Italként: Igyunk gyümölcslevet, gyümölcsitalt gyakran, ne csak amikor szomjasak vagyunk, hanem pl. étkezések közben is. Adj egy kis szódát a frissen facsart narancsléhez, ha buborékos italra vágysz.

Tudatos választás diéta idején

A zöldségek és gyümölcsök alapvető részét képezik az egészséges étrendnek, de nem mindegyik segít a fogyásban. Sőt vannak, amelyek inkább hizlalónak, ezért érdemes tudatosan választani, ha szeretnéd elkerülni a plusz kalóriákat. Rengeteg olyan szuperélelmiszer létezik, amelyek segítik a fogyást, támogatják a bélműködést, erősítik az immunrendszert és serkentik a zsírégetést. Diéta alatt nem mindegy, mit eszünk, és ilyenkor sokan fordulnak a zöldségek és gyümölcsök felé, melyek kétségtelenül egészségesek, de némelyik bizony hizlaló és keresztülhúzhatják a fogyókúrát.

Hizlaló zöldségek és gyümölcsök

Nem önmagukban a zöldségek, hanem a bennük található szénhidrát az, ami hátráltatja a fogyást. A magas keményítőtartalmú zöldségek, mint amilyen a krumpli, a borsó vagy éppen a kukorica kerülendő, ha fogyni szeretnél. Nem kell persze teljesen kiiktatni ezeket az étrendből, de érdemes keveset és ritkán fogyasztani belőlük.Minél magasabb egy gyümölcs cukortartalma, azaz minél édesebb, annál kevesebbet érdemes belőle fogyasztani. Hiába tűnik egészségesnek, kismértékben az is, ám a gyümölcsök sok rejtett cukrot tartalmaznak, melyek nem a kilók leolvadását, hanem felszaladását segítik majd. Ilyen, kerülendő gyümölcs a banán, a füge, a datolya és a legtöbb aszalvány, ám fontos kiemelni, hogy kis mennyiségben nem jelentenek problémát. Ha mértékkel fogyasztjuk ezeket, akkor maradhatnak az étrendben.

Milyen zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk diéta alatt?

A diétázók jól ismerik az uborkát, nem véletlenül, hiszen magas a víztartalma és kevés kalória van benne, így minden étkezés során jó választás. Szintén érdemes beiktatni az étrendbe a cukkinit, a brokkolit és a karfiolt, a karalábét, zellert, különféle leveles salátákat, a paprikát és a paradicsomot, a retket, a spárgát és a zöldbabot. A karfiol ráadásul az egyik olyan zöldség, mely remekül felhasználható, „pizzatészta" és rizsköret is készíthető belőle.A fogyást serkentő és támogató gyümölcsök között találjuk a bogyósokat (áfonya, szeder, ribizli), a grépfrútot, a citromot és a málnát is.

Az életmódváltás lépései és szokásaink formálása

Egy változatos és egészséges étrend kialakítása a családnak rengeteg időt és energiát igényel. A zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása az egészséges táplálkozás egyik alapköve. Mégis sokan küzdenek azzal, hogy megfelelő mennyiséget vigyenek be a mindennapok során. A jó hír az, hogy van rá megoldás!

1. Tűzz ki megvalósítható célokat: Ne pattanj ki az ágyból még, ha fel is ébredtél. Nincs semmi rossz abban, ha az új évtizedet könnyedén és lazán indítod el. Fogj néhány szövegkiemelőt, készíts egy csésze kávét, és vázold fel, milyen ember szeretnél lenni. Ez segít néhány megvalósítható célt meghatározni, amelyek motiválnak és segítenek egészségesnek és fittnek maradni. Például: Főzök hétfőtől péntekig. Elkezdek étrend-kiegészítőket szedni. Kevesebb húst eszem.
2. Erősítsd meg a szokásokat: Tegyük fel, hogy hétköznapokon nem akarsz készételt vásárolni. A cél, hogy magad főzz, és csak hétvégén menj étterembe. Szóval, mit kell tenned, hogy erősítsd ezt a szokást? Ezt már ma ki kell gondolni! Például, készíts egy bevásárló listát az ételötleteidhez szükséges összetevőkkel. Menj el és vedd meg ezeket minden vasárnap délután.
3. Keress társat az egészséges életmódhoz: Van olyan barátod, aki szeret edzeni? A partnered a proteinturmixok vagy az acai tál megszállottja? Beszélj a wellness iránt elkötelezett barátaidnak az egészséges szokásaidról. A szociális támogatás rendkívül motiváló lehet.
4. Készülj fel a hullámvölgyekre: Miután az újévi lelkesedés elpárolgott, és a mindennapi élet káosza beszippantott, tapasztalni fogod, hogy lesznek ilyen napok. Tudod, amikor nem tudsz kikecmeregni az ágyból, hiába minden erőfeszítés. Csak csokoládét akarsz enni és a Netflix-et bámulni. Ez természetes. A folyamat RÉSZE. Nem ér váratlanul, ha tudod, hogy lesznek hullámvölgyek, mert azt is tudod, hogy fel tudsz ezekből állni.
5. Társítsd a nehezebb feladatokat kellemesekkel: Tehát megvannak a rituáléid, amik tudat alatt segítenek a szokások fenntartásában. Lépjünk tovább egy lépéssel: társíts egy olyan tevékenységet, amit nem szeretsz, valami olyannal, amit viszont imádsz. Készíts egy listát mindazon dolgokról, amik neked örömöt okoznak. A kávé a lista élén van? Ez lehet a „csábító árukapcsolás”. Finom kávéval jutalmazd az edzést… miután letudtad.
6. Ne diétázz, hanem élj mediterrán életmódot: Nem kell diétázni. Hála az égnek! Legyenek mediterrán ételek a bevásárló listádon, kövesd a szakértők tanácsát. Ez a fajta étrend segít megelőzni a betegségeket és növeli az élettartamot. A mediterrán életmód a gyümölcsökre, zöldségekre és a teljes kiőrlésű gabonafélékre összpontosít.
7. Támogasd a testedet esszenciális tápanyagokkal: Győződj meg arról, hogy olyan tápanyagokkal támogatod a tested működését, amiket maga nem tud előállítani (ilyenek az esszenciális omega-3 zsírsavak). Mielőtt még elkezdenél halolajat vagy más étrend-kiegészítőt szedni, végezd el egy tesztet, hogy megtudd, milyen az omega-6:3 arány a szervezetedben. Az emberek 95%-ánál ez távol áll az ideálistól (sőt a testünket veszélyeztető zónában tartozik).

tags: #eletmodvaltas #lepesrol #lepesre #folyadekbevitel #zoldseg #gyumolcs