Az állattenyésztés modern kora megköveteli a precíz, naprakész és átlátható nyilvántartást, amely nemcsak a hatósági ellenőrzést, hanem maguknak az állattartóknak a munkáját is jelentősen megkönnyíti. Magyarországon az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR), a Baromfi Információs Rendszer (BIR) és a Tenyészet Információs Rendszer (TIR) képezik ennek a komplex rendszernek a gerincét. Ezek a Nébih adatbázisok a hivatalos nyilvántartását adják annak, hogy ki, hol, milyen állatfaj tartásával foglalkozik hazánkban, illetve, hogy mikor melyik állategyed található az adott tartó tenyészetében.
Az adatok pontos és naprakész bejelentése az ágazat minden szereplője számára előnyös. A hiteles és aktuális információk megkönnyítik a gazdálkodók tevékenységét - például az egyszerűbb adás-vételt és a tervezhetőbb gazdálkodást - valamint az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság munkáját. Különösen fontos ez azoknál az állattartóknál, akik a Magyar Államkincstárnál állatalapú támogatást kéreleznek szarvasmarha, juh, kecske, sertés, illetve baromfi tartásuk alapján.
Az Aktuális Adategyeztetési Program és Menete
Az állattartók számára ismételt adategyeztetés zajlik vonatkozó rendelet szerint, amelynek célja, hogy az ENAR, a BIR és a TIR naprakész adatokat tartalmazzon. Az egyeztetés határideje 2026, de bizonyos állatfajok, mint a szarvasmarha, juh és kecske tartói számára 2024-ben már volt egy első határidő a kötelező együttműködésre és adatszolgáltatásra. Idén először a baromfik vonatkozásában is szükséges az adategyeztetés. A valóságnak megfelelő aktuális információk egyaránt megkönnyítik a gazdálkodók tevékenységét és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság munkáját, emellett kulcsfontosságúak az állatalapú támogatások igényléséhez.
Az adategyeztetés menete egy többlépcsős folyamat, amely az állattartók és a Nébih közötti együttműködésen alapul:
Adatok megküldése az állattartók részére: Az egyeztetés elősegítése érdekében a Nébih a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók részére megküldi az ENAR-ban aktuálisan nyilvántartott állategyedek listáját. A sertéstartók, valamint a BIR rendszerből a baromfitartók számára az állatmozgási és tenyészállat-nyilvántartási adatokat biztosítja. Amennyiben egy tartó e-ügyintézési meghatalmazást adott valakinek az állat adatok bejelentésére, annál a listát a meghatalmazott személy is megkapja. Ha a tartó rendelkezik Ügyfélkapu+-szal vagy DÁP mobilalkalmazással elérhető tárhellyel, akkor a listát erre a tárhelyre fogja kapni. Ha nem rendelkezik elektronikus tárhellyel, akkor a tenyészet címére postai úton kézbesítik a listát.
Az adatok ellenőrzése és felülvizsgálata az állattartó által: Az állattartó felelős azért, hogy a számára megküldött, az adatbázisból generált állategyed lista alapján áttekintse a tenyészetében álló állatokat, és megállapítsa, hogy az adatbázis szerinti lista pontosan azokat az állatokat tartalmazza-e, amelyek a valóságban a tenyészetben megtalálhatóak. Emellett az állattartónak ellenőriznie kell azt is, hogy ugyanezek az egyedek szerepelnek-e a tenyészetben vezetett állomány-nyilvántartásban szarvasmarhafélék esetében, illetve az állomány-nyilvántartóban („zöld könyv”) juh- és kecskefélék esetében. Sertések és baromfik esetében az állatmozgás-nyilvántartás, valamint a tenyészállat-nyilvántartás adatainak ellenőrzése szükséges.
Teendők az ellenőrzés után: Ha az állattartó mindent rendben talált, további teendője nincs. Azonban eltérés esetén az állattartónak gondoskodnia kell az elmaradások rendezéséről, mind az ENAR és a BIR felé történő bejelentések vonatkozásában, mind a saját nyilvántartása vonatkozásában.
Az ENAR Felelős és Feladatai a Nyilvántartás Pontosságáért
A tenyészetekben az állatok jelölésének végrehajtásáért és az ENAR bejelentésekért, illetve egyéb ENAR feladatok ellátásáért felelős személy az úgynevezett ENAR felelős. Ez a személy a vármegyei körzetekbe sorolt szarvasmarha és sertés tenyészetekben a vármegyei kormányhivatal által kijelölt körzeti kapcsolattartó állatorvos. Önálló tenyészetekben pedig az állattartó vagy megbízottja. Az esetlegesen elmaradt állatjelölések és ENAR bejelentések pótlása érdekében az állattartó köteles értesíteni az ENAR felelőst. Juh- és kecskefélék tartói esetében egy további köztes szereplő segíti az állattartó feladatainak ellátását: a területi felelős. A területi felelőst a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSz) bízza meg, hogy meghatározott működési területen ellássa a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben foglalt feladatokat.
Részletes Rendszerek állatfajok szerint
A különböző állatfajok nyilvántartása specifikus szabályozások és rendszerek keretében valósul meg, de mindegyik az egységes nyomon követhetőséget és élelmiszerlánc-biztonságot szolgálja.
Szarvasmarha ENAR: Az Egyedi Azonosítás Alapköve
A szarvasmarhák nyilvántartása a Szarvasmarhák Egységes Nyilvántartási Rendszerének (továbbiakban Szarvasmarha ENAR) keretében történik. Ez a rendszer több mint tízéves múltra tekint vissza Magyarországon, és alapvető fontosságú az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság szempontjából. A 99/2002. (XI.5) FVM rendelet szabályozza a szarvasmarha, bivaly és bölény fajokhoz tartozó állatok (a továbbiakban együtt szarvasmarha) egyedi, hasznosítás módjától független jelölését és nyilvántartásba vételét.
A rendelet 12. paragrafusa szerint az ENAR működtetésével, valamint az országos adatbázis létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (az OMMI, illetve MgSzH jogutódja), mint tenyésztési hatóság látja el. Ezen feladatok végrehajtásának hatósági ellenőrzését a megyei állategészségügyi hatóság végzi. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelet 13. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint a marhahús címkén fel kell tüntetni - többek között - a "referenciaszámot vagy referenciakódot, amely biztosítja a kapcsolatot a hús és az állat vagy állatok között. Ez a szám lehet az állategyed azonosítószáma, amelyből a húst nyerték, vagy egy állatcsoportot jelölő azonosítószám". Ez a szabályozás is aláhúzza az egyedi azonosítás fontosságát.
A tehén füljelző alapján minden állat egyedileg azonosítható, ami hozzájárul az élelmiszerbiztonsághoz és a támogatási programok, valamint ezek ellenőrzésének hatékonnyá tételéhez. A Nébih a szarvasmarha ENAR eljárással kapcsolatos útmutatókat készít el a rendelet 14. paragrafusának e) pontjának megfelelően. Ezek az útmutatók nyomtatott példányai az ENAR ügyfélszolgálati irodákban elérhetőek, de letölthetőek pdf formátumban is. A bizonylat kitöltése elsősorban az állattartó érdeke.
- augusztusától új bizonylati rend került bevezetésre. A legfontosabb változás, hogy az új (első jelölésre szolgáló), valamint a kiesett füljelzők pótlására szolgáló szarvasmarha ENAR füljelzők megrendelését a 2035-ös és 2036-os űrlapokon kell beküldeni. Ezeken az űrlapokon többféle füljelző gyártótól lehet füljelzőt és segédeszközt rendelni. Az a füljelző-gyártó forgalmazhat Magyarországon szarvasmarha ENAR füljelzőt és segédeszközt, akinek a füljelzője és segédeszköze a Nébih által végzett füljelző teszten megfelelt. Ezeknek a gyártóknak az engedélyezett füljelzőiről és segédeszközeiről a Nébih közleményt ad ki.
A Nébih az ENAR rendszer weben és papír alapon egyaránt befogadta az adatokat, függetlenül attól, hogy az adott ENAR rendelet milyen határidőt szab az adat bejelentésére. Mostantól lekérdezhetik az állattartók a késve jelentett eseményeket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (ÜPR) a szarvasmarha- és juhfélék tekintetében. Aki már adott be a Magyar Államkincstár Egységes Kérelem (EK) felületén termeléshez kötött támogatási igényt (anyatehén, anyajuh, tejhasznú tehén, hízott bika), az tudja, hogy e jogcímek kapcsán számos, az adott faj ENAR rendeletében leírt feltételnek kell megfelelnie. A Nébih elkészített egy-egy új lekérdezést a tartók számára, amely egyszerűen ellenőrizhetővé teszi, hogy az ügyfél vagy kapcsolattartója határidőben eleget tett-e adatszolgáltatási kötelezettségének. Bejelentkezés után a tenyészetkódot vagy ügyfélazonosítót, valamint a vizsgálni kívánt események időintervallumát megadva „pdf” vagy „xls” (Excel) formátumban listázhatók a késve benyújtott bizonylatok.
Sertés ENAR: A Mozgáskövetés Rendszere
A sertések nyilvántartása a Sertések Egységes Nyilvántartási Rendszerének (továbbiakban Sertés ENAR) keretében történik. A sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 83/2015. (XII.16.) FM rendelet rendeli el a sertések szállítást megelőző ENAR füljelzővel történő jelölését, és a szállítólevél, mint a szállítás kísérő dokumentumának használatát. A Sertés ENAR rendelet engedélyezi jelölő kalapáccsal jelölt sertések önálló tenyészetből vágóhídra történő szállítását.
A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 42/2017. (VIII. 17.) FM rendeletben foglaltak szerint 2017. augusztus 18-tól, a Sertés ENAR 83/2015. (XII. 16.) FM rendelet 5. § (4)2 alapján a jelölőkalapács önálló tenyészetben való használatát a Pest Megyei Kormányhivatal kérelemre engedélyezi. A jelölőkalapács használatára irányuló kérelmet az innen letölthető nyomtatványon a Pest Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Osztályhoz (1135 Budapest, Lehel utca 43-47.) kell benyújtani. Amennyiben a jelölő kalapáccsal végzett jelölés nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, a tenyésztési hatóság az engedélyt visszavonja. Jelölő kalapáccsal jelölt sertéseket az új (2.1-es, vagy annál nagyobb verziószámú) Sertés Szállítólevéllel lehet szállítani.
A sertés ENAR adatszolgáltatása bizonylatok kitöltésével és azok beküldésével valósul meg. A rendszer üzemeltetésének segítésére központi ügyfélszolgálati iroda működik a Nébih-ben. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2012. október 8-tól számos, korábban csak tömbös formában létező sertés ENAR bizonylat elektronikus formában is elérhető, illetve letölthető a Bizonylatok/Útmutatók menüpont alatt. Az elektronikusan letölthető bizonylatok mellett a korábban beszerzett tömbös bizonylatok továbbra is használhatók, de új rendelést ezekre a bizonylatokra a fenti dátumtól már nem fogadnak. További változás, hogy a fenti időponttól a sertés szállítólevél tömbök - a többi állatfaji rendszerhez hasonlóan - a tenyészetekben szabadon felhasználhatóvá válnak, tehát nincsen szükség a továbbiakban a nyomtatvány átadási, illetve letiltási bizonylatok (2607, 2608) használatára.
A Nébih feladata a Sertés ENAR eljárással kapcsolatos útmutatók elkészítése. Az adatok jelentésére használt űrlapok kétféle formában készülnek, vagy több példányos nyomdai úton előállított, sorszámozott bizonylattömbökben, vagy egyedi lapok formájában. A bizonylattömbök (2611 Sertés szállítólevél, 2612 Sertés szállítólevél pótlap, 2613 Sertés szállítólevél gyűjtő lap) a Nébih, Állattenyésztési Igazgatóságától rendelhetők a 2694-es bizonylat kitöltésével, amelyet a Nébih ENAR, 1537 Budapest Pf. 397 postacímre kell megküldeni. A 2964-es bizonylat letölthető a www.enar.hu weboldalról. Az egyedi bizonylat lapok, és azok kitöltési utasításai letölthetők és kinyomtathatók a megfelelő bizonylat nevére történő kattintással, vagy hozzáférhetők az ENAR ügyfélszolgálati irodájában is. A sertés ENAR rendszerben többféle füljelző gyártótól lehet füljelzőt és segédeszközt rendelni. Az a füljelző-gyártó forgalmazhat Magyarországon sertés ENAR füljelzőt és segédeszközt, akinek a füljelzője és segédeszköze a Nébih által végzett füljelző teszten megfelelt. Ezeknek a gyártóknak az engedélyezett füljelzőiről és segédeszközeiről a Nébih Nyilvántartási és Felügyeleti Díj Igazgatóság közleményt ad ki, amely a megyei és központi ENAR ügyfélszolgálati irodákon is hozzáférhető.
Juh és Kecske ENAR: A Kisebb Kérődzők Nyilvántartása
A juhok és kecskék nyilvántartása a Juhok és Kecskék Egységes Nyilvántartási Rendszerének (továbbiakban Juh/kecske ENAR) keretében történik. A 47/2005. (V. 23.) FVM rendeletet leváltó 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet, a juh és kecske fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről, rendeli el a juhok és kecskék ENAR füljelzővel történő jelölését, és a szállítólevél, mint a szállítás kísérő dokumentumának használatát. A rendelet 26. paragrafus 1) bekezdése értelmében a rendelet 2010. január 1-én lép hatályba, azzal, hogy a 2010. január 1-je előtt született állatok jelölése esetén továbbra is a 47/2005. FVM rendelet szabályai az irányadóak.
Az állatokat, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetüket, de legkésőbb 6 hónapos korig meg kell jelölni. Az állatok jelölésére kizárólag engedélyezett típusú jelölőeszközök használhatók. A Nébih az engedélyezett jelölőeszköz típusokat és azok gyártóinak listáját az Agrárminisztérium (AM) hivatalos lapjában, és a saját honlapján (portal.nebih.gov.hu) teszi közzé.
A füljelzők megrendelésére és az adatok jelentésére használt űrlapok kétféle formában készülnek: vagy több példányos nyomdailag előállított bizonylattömbökben, vagy egyedi lapok formájában. A bizonylattömbök hozzáférhetők a juh és kecske-tenyésztő szervezetnél: Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ), 1134 Budapest, Lőportár u. 16. Az egyedi bizonylat lapok, és azok kitöltési utasításai letölthetők és kinyomtathatók a Nébih honlapjáról, vagy hozzáférhetők a fenti szervezeteken kívül a Nébih ügyfélszolgálati irodájában is. A Nébih az Ügyfélprofil Rendszerében a szarvasmarha- és juhfélék tekintetében is biztosít lekérdezési lehetőséget a késve jelentett eseményekről.
Baromfi Információs Rendszer (BIR): A Baromfiágazat Adatai
A Baromfi Információs Rendszer (továbbiakban BIR) létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet szabályozza az adatok gyűjtését. A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendeletre is. A rendszer üzemeltetésének segítésére központi ügyfélszolgálati iroda működik.
A rendelet 6. paragrafusa d) pontjának megfelelően a Nébih feladata a Baromfi Információs Rendszer eljárásaival kapcsolatos útmutatók elkészítése. A bejelentésekért felelős személyek feladatait részletesen leírják az útmutatók. A BIR adatközlő bizonylatait és hibaleveleit a Nébih, BIR 1537 Budapest Pf. postacímre kell küldeni.
Az adatok jelentésére használt űrlapok kétféle formában készülnek, vagy több példányos nyomdailag előállított, sorszámozott bizonylattömbökben, vagy egyedi lapok formájában. A bizonylattömbök (2740 Baromfi Szállítólevél és 2743 Baromfi Szállítólevél pótlap) rendelhetők a 2964-es bizonylat kitöltésével és postázásával a Nébih, BIR 1537 Budapest Pf. postacímre. Az egyedi bizonylat lapok, és azok kitöltési utasításai letölthetők és kinyomtathatók a Nébih honlapjáról, vagy hozzáférhetők a Nébih ügyfélszolgálati irodájában is.
Tenyészet Információs Rendszer (TIR): A Tartási Helyek Központi Nyilvántartása
A Tenyészet Információs Rendszer (továbbiakban TIR) a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet alapján működik. Az adatszolgáltatás általában bizonylatok kitöltésével és azok beküldésével történik, de bizonyos adatok elektronikus úton is beküldhetők. A TIR alapvető célja, hogy egységes és megbízható adatokat biztosítson a tenyészetekről és tartási helyekről, amelyek számos más nyilvántartási rendszer, így az ENAR és a BIR működéséhez is elengedhetetlenek. A naprakész információk segítenek a hatósági ellenőrzésekben és a járványügyi védekezésben, valamint a gazdálkodók számára is átláthatóbbá teszik a közigazgatási folyamatokat.
Lófélék Azonosítása: A Lóútlevél Jelentősége
Magyarországon a lóútlevél kiállítást a jelenleg is hatályban lévő, Lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet szabályozza. Az Európai Unió tagállamaiban egységesen az Európai Bizottság (EU) 2021/963 végrehajtási rendelete (2021. június 10.) az irányadó. Ezek alapján minden lófélének (ló, szamár, zebra) rendelkeznie kell egyedi azonosítóval és az egyedet azonosító okmánnyal, az úgynevezett lóútlevéllel.
A lóútlevél tartalmazza a ló azonosító adatait és az ehhez kapcsolódó egészségügyi bejegyzéseket, valamint a nyilvántartott tulajdonost. Törzskönyvezett lovak esetében tartalmazza a származási adatokat is, biztosítva a teljes nyomon követhetőséget. A lótulajdonos változás bejelentése az új tulajdonos kötelezettsége. A nyilvántartásnak az Európai Bizottság (EU) 2021/963 végrehajtási rendelete (2021. június 10.) alapján naprakésznek kell lennie.
A lóútlevél kiváltáshoz 60 napnál nem régebbi lóazonosítás szükséges. Az azonosítást végző megyei lótenyésztési felügyelők listáját és elérhetőségét megtalálja a www.mlosz.hu weboldalon. Fontos tudni, hogy az Európai Bizottság (EU) 2021/963 végrehajtási rendelete alapján egy lónak csak egy lóútlevele lehet. A külföldi lovak hazai tulajdonos bejegyzéséhez minden esetben szükséges a ló és a tulajdonos magyarországi nyilvántartásba vétele.
A Nébih Lóútlevél Iroda díjtételei a szolgáltatásokért fizetendő összegeket jelölik, de a lovak azonosítási díját nem tartalmazzák, ezt az azonosítást végző személy (pl. lótenyésztési felügyelő) felé kell rendezni. Tájékoztatjuk, hogy a 2025. évi téli igazgatási szünet elrendeléséről szóló 316/2024. (XI. 6.) Kormányrendelet értelmében, a Lóútlevél Iroda 2025. december 23. napjától 2025. január 5. napjáig zárva tart. Sürgősségi kérelmeket december 15-ig áll módunkban fogadni. A tulajdon átírási igényeket, illetve egyéb kérelmeket kizárólag postai úton áll módunkban fogadni, amelyeket a Nébih Lóútlevél Iroda, 1536 Budapest, Pf. 293 postacímre kérnek szíveskedjenek postázni.
Gyakori Kérdések és Ügyintézési Segítség az Adatok Pontosságához
Az adategyeztetés és a folyamatos nyilvántartás során felmerülhetnek speciális esetek, amelyekre az alábbiakban adunk útmutatást:
Mi a teendő, ha további állatok is vannak a tenyészetben, VAGY a megküldött lista üres, de valójában vannak állatok a tenyészetben?Az ENAR felelős bejelenti az adatbázisból hiányzó állatok beérkezését vagy megjelölését az erre szolgáló bizonylatokon.
Mi a teendő, ha egyes állatok már nincsenek a tenyészetben?Az ENAR felelős bejelenti azok kiszállítását, kikerülését az erre szolgáló bizonylatokon.
Mi a teendő, ha az állategyedek adatai nem pontosak?Az ENAR felelős bejelenti a valóságnak megfelelő állategyed adatokat (például születési dátum, ivar, fajta) az erre szolgáló bizonylatokon.
Mi a teendő, ha a tenyészetet vagy az adott állatfaj tartását a tenyészetben időközben már felszámolták?Az ENAR felelős bejelenti a tartás végét az erre szolgáló bizonylaton.
Mi a teendő, ha valaki hozzátartozóként vagy meghatalmazottként egy elhunyt tartó tenyészet adatait kapta meg?Ekkor két eset lehetséges. Abban az esetben, ha valaki tovább vitte a tenyészetet, akkor neki kell bejelentenie a tartóváltást az erre szolgáló bizonylaton. Ha a tenyészetet senki nem vette át, akkor a hozzátartozó vagy a meghatalmazott jelenti be a tartás végét az erre szolgáló bizonylaton. Mindkét esetben csatolni kell az elhunyt tartó halotti bizonyítványának másolatát.
A Nébih lehetőségként egyszerűsített tenyészetlezárást biztosít abban az esetben, ha egy elhunyt tartó tenyészetét kell felszámolni, és a tenyészetben nem állnak állatok. Ekkor - a korábbi rendszerrel ellentétben - a bejelentőnek (hozzátartozónak, meghatalmazottnak) nem kell beszereznie a területileg illetékes ENAR koordinátor vagy hatósági állatorvos ellenjegyzését a bejelentő bizonylaton.
Ügyfélszolgálati Információk és Kapcsolattartás
A bizonylatok kitöltésével és az adatszolgáltatással kapcsolatban az illetékes vármegyei Kormányhivatalok ENAR ügyfélszolgálataitól is kérhetnek segítséget. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy webes bizonylat beadása esetén az adatok azonnal bekerülnek az ENAR adatbázisba, ezért elsősorban ez a lehetőség javasolt. Papíralapú ügyintézés esetén a bizonylatokat a Nébih ENAR 1537 Budapest, Pf.: 397 postai címre kell megküldeni. A Nébih ENAR, BIR és TIR rendszerek központi ügyfélszolgálati irodája is rendelkezésre áll, postacím: Nébih, ENAR 1537 Budapest, Pf.: 397, telefonszáma: 06-1-336-90-50.
Az ENAR rendszerben minden felhasználó csak a saját tenyészete állatainak adataihoz férhet hozzá, illetve azokéhoz, amelyekhez meghatalmazással rendelkezik. Az állatok jelölése minden tenyészetnek fontos és elengedhetetlen feladata. Ha a megfelelő jelölőt választjuk, az állatok jelölése egyszerű és gyors. A beszerzésnél vegyük figyelembe, hogy a jelzők árához még hozzá kell számolni a behelyező fogót is! A Nébih és az érintett szervezetek folyamatosan dolgoznak azon, hogy a rendszerek minél hatékonyabban támogassák az állattartók munkáját és az élelmiszerlánc-biztonságot.
