A paprika az egyik legsokoldalúbban felhasználható zöldségnövényünk, ezért nem maradhat ki a kertjeinkből. Bár mi, magyarok, igazán a sajátunknak érezzük, eredeti származási helye Közép- és Dél-Amerika. A paprika megjelenése teljes mértékben átalakította a magyar konyhát, és a 19. században már rájöttek, mekkora kincs, mint fűszernövény. Hazánkban Szegeden és környékén kezdték el elsőként a termesztését, majd később Kalocsán jött létre először tömeges fűszerpaprika termesztés. A paprika népszerűségét növelte, amikor Szent-Györgyi Albert elsőként a paprikából vonta ki a C-vitamint, amit aszkorbinsavnak nevezett el. Bojtos gyökérzete sekélyen helyezkedik el, virága kétivarú, öntermékeny és fehér színű. Termése a bogyó, mely lehet sárga, fehér, piros, vagy akár zöld is.
Azonban kissé kényes a nem megfelelő gondozásra és környezeti feltételekre. Sokakat foglalkoztathat a kérdés, miszerint hogyan termesszen otthon hegyes-erős paprikát, vagy éppen édes fajtákat. Ha a kezdeti lelkesedés nem csappan a rengeteg elérhető tudnivaló láttán, az már félsiker. Ugyanis a paprikának nincs szüksége mindenre, amire viszont igen, arra nagyon. A bőséges termés nem a kiültetéskor dől el, hanem jóval korábban: a palántanevelés során.
A Paprika Magok Beszerzése és Előkészítése
A magok beszerzésére ma már rengeteg lehetőséged van. Ha a közeli áruházak kertészeti részlegén nem találsz olyan fajtát, amit szívesen fogyasztanál, akkor rendelj akár a tengerentúlról. Kísérletképpen az is jó megoldás, ha egy világjáró ismerősöd hoz valamilyen vadontermő paprikamagot. Fontos, hogy a csomagoláson feltüntetett információk segítenek abban, hogy a számunkra legmegfelelőbb terméket válasszuk. Minden esetben nézzük meg a vetőmagok csomagolásán található útmutatót és aszerint termesszük a paprikát. Ökológiai szemléletű gazdálkodás esetén egy adott év terméséből megőrizhetünk magokat a következő ültetési szezonra.
A vetőmag ültetése elsősorban palántázással ajánlott, mivel hosszú tenyész idejű, hazánkban pedig nincs egész évben alkalmas környezet arra, hogy legyen ideje termést nevelni. Magyarországon nem érdemes szabadföldbe vetni, mert valószínűleg nem tudjuk biztosítani a csírázási feltételeket, másrészt a tenyészideje hosszabb mint más növényeké, különösen a chilipaprika esetében. A palántanevelés ideje 8-10 hét. Ha túl későn vetünk, a növények nem fejlődnek ki megfelelően a nyári időszakra. A hegyes-erős paprikák veteményezését az év első negyedében, optimális esetben február végén vagy március elején érdemes elkezdeni.
Paprikamagok GYORS Csírázása - Hogyan ültessünk paprikamagokat
A Vetés Módja és a Talaj Kiválasztása
A paprika magot február, március környékén ajánlott palántázóba vetni és beltéren, napfényes és kellemes hőmérsékletű helyen tartani. Sokan kéthetes ütemben végzik a paprika vetését, ezzel biztosítva a folyamatos ellátást. Használhatunk ültetőtálcát, de foghatunk néhány tejfölös dobozt is és ágyazzunk meg a chilinek. Lehetőleg friss, azaz steril anyaggal töltsük meg a poharat, ne egy lapát földdel a kertből. Ebben már megjelenhettek kórokozók, gombák, gyomnövények csírái. Ami viszont tökéletes alap, az a tőzeg, a tőzeg-perlit keverék vagy tiszta homok. A palántanevelés egyik gyakori hibája a nem megfelelő talaj használata. Vásárolhatunk előre összeállított palánta földet vagy készíthetünk saját magunk is. Keverjünk össze egyharmad rész komposztot, egyharmad rész kerti földet és egyharmad rész perlitet. A palántázást ezért ajánlott jó minőségű, tápanyagdús és megfelelő szerkezetű virágföldben elvégezni.
A kisebb cserepekbe, palántanevelő tálcákba a paprika magokat kb. 1-2 centiméter mélyre ajánlott vetni, ügyeljünk arra, hogy ne szórjuk túl mélyre őket. Minden egyes mélyedésbe tegyünk egy szem magot. Takarjuk be őket ugyanezzel a közeggel. Fontos megjegyezni, hogy ember legyen a talpán, aki a palántáról megmondja melyik fajta paprika lesz a több elvetett fajta közül, épp ezért érdemes megjelölnünk az egyes fajtákat. Ennek legegyszerűbb módja kis leszúrható táblákat készíteni, akár egy elhasznált tejfölös dobozból vagy bármi olyanból, amire aztán írni tudunk. Ezután csak tűzzük a palántanevelőbe és a növényt egész életén keresztül végigkísérheti a kis táblánk. A vetőmag tasakokat is számmal jelölhetjük, amit aztán a táblára írunk.
A Csírázás Feltételei
A magok kb. 1 hét alatt kicsíráznak, ha a szükséges 25-30 fok körüli hőmérsékletet megkapják. Ezt elérhetjük, ha radiátorra tesszük, vagy a mennyezethez közel, ahol mindig melegebb van. De érdemes megmérni a hőmérsékletet. Ha nem megfelelő, akkor valamilyen pót fűtés szükséges. Például, talpfűtő fólia, vagy talajmelegítő lap is használható, ami a csírázás ideje alatt melegíti a talajt. Ahhoz, hogy a magokból csíra formájában élet fejlődjön, vizet kell felvenniük. Lehet előcsíráztatni is a magokat, de van, aki azért nem teszi ezt, mert hamar kiszárad a nedvesítés, és elfelejtheti újra nedvesíteni, így tönkremehetnek a magok. Szívató tálca használatával, amit jól megtöltünk vízzel, egy hétig elegendő nedvességet kaphatnak a magok.
Palántanevelés és Gondozás
Amikor a paprikának megjelenik az első két sziklevele, egy lapát segítségével helyezzük át őket egyesével egy cserépbe. Ekkor a palántákat átültetjük. Töltsük fel a leendő helyét tőzeggel vagy komposzttal vagy tápanyagdús földdel. Ültetőbot segítségével készítsünk mélyedést, majd ebbe tegyük a néhány leveles palántákat. A paprika meleg, és fényigényes növény is, ezért 6-8 óra napsütés minimum kell a megfelelő fejlődéséhez. A paprika palánták legnagyobb ellensége a fényhiány. Készíthetünk "fénytükröt" a palántáink köré. Egy kartondoboz belsejét béleljük ki alufóliával és ragasszuk vagy tűzzük a kartonra.
A palántaföld tápanyagtartalma kb. 2-3 hétig elegendő. Ezután használhatunk palánta tápoldatot, heti 1 alkalommal. Az ökológiai megoldások hívei inkább a komposztból elegendő tápanyagot biztosítanak a palántának egészen a kiültetésig. Ne látszatra öntözzünk. Az, hogy a palántanevelő felső rétege épp száraz, nem azt jelenti, hogy a föld teljesen kiszáradt. A paprika palántanevelése nem bonyolult, de odafigyelést és következetességet igényel.
A Paprika Kiültetése
A palántaneveléshez nyolc hétre van szükség. Amikor a palánták már elérték az 5-6 lombleveles állapotukat, párosával ültessük ki őket a magaságyba, vagy a kerti ágyásba. A paprika palánták kiültetése májusban az áprilisi fagyok után ajánlott. Az utolsó fagyok után érdemes kiültetni, vagyis május 1. körül. Legalább 15 °C fok legyen a talaj hőmérséklet, mikor a paprikát kiültetjük! Ha kertbe szeretnénk kiültetni, akkor várjuk meg, amíg tartósan 18 °C fölé kúszik a nappali hőmérséklet, és nincsenek már hajnalban fagyok.
Edzés és Ültetési Mélység
A kiültetés előtt fokozatosan szoktassuk hozzá a palántákat a külső környezethez. Ezt úgy oldhatjuk meg, hogy a lakásból a palánták először nappalra kikerülnek a növényházba, estére bevisszük őket. Három napig a kint tartózkodás idejét egyre növeljük, majd már éjszakára is az üvegházban maradnak. A szabadföldieket meg a növényházból kezdjük lassan kivinni a szabadba. Nappal kint vannak, este bent néhány napig.
Ültetéskor egy kicsivel ültessük mélyebbre, mint az edényben volt. Nem szabad mélyebbre ültetni őket, mint a paradicsomnál. A paprika palánták kiültetése kb. 30 cm tőtávolsággal, 40-50 cm ültetési távolsággal a sorok között ajánlott.
Ideális Környezet és Talajigény
A paprika 15-30 fok körüli hőmérsékleten fejlődik a növény, ez alatt, vagy felett a fejlődése leáll. Optimális a 20-25 fok körüli hőmérséklet, de a melegebbet jobban bírja mint a hidegebbet. Ezt házi körülmények között nehéz biztosítani, ezért jobb növényházban, vagy fóliaalagútban termeszteni. De alkalmas konténeres termesztésre is. A hőmérséklet szabályozás házi módon árnyékolással, párásítással, mulcsolással, növényház szellőztetéssel megoldható, bár a mostanában extrém nyári melegek enyhítése nehéz feladatot ad.
A gondozásban nyilván vannak fajtabeli különbségek, de van néhány általánosan betartandó szabály. A paprika melegigényes és fényigényes növény, a párás környezetet is kedveli. Jó vízelvezetésű, szerves anyagokban gazdag talajt igényel. Hát ez a paprikára fokozottan igaz. A laza talaj is nagyon fontos. A paprika leginkább a vályogos talajt kedveli. Dúsítsuk komposzttal, vagy tegyünk egy kevés pelletált, vagy komposztált marhatrágyát a palánta alá. De vigyázzunk, mert a túlzott N ellátottság problémákhoz vezethet. A kissé savas talajt szereti, tehát a 6,5-7 Ph az ideális neki.
Öntözés és Tápanyagellátás
Bár a paprikának magas a vízigénye, nem szabad túlöntözni. Kb. 20-30 mm vizet igényel hetente. Inkább a talaj minőségére fektessük a hangsúlyt. A bőséges szerves anyag tartalmú talajok jól tartják a nedvességet. A paprika soha ne tocsogjon a vízben, de ne is száradjon ki, mindig gondosan öntözzük! A túlzott locsolástól nemcsak a virágokat, de a termést is ledobhatja.
A víz mellett sok tápanyagra is szüksége van. Ha időnként érett komposztot adunk neki, azt bőséges terméssel fogja meghálálni. A paprika kalciumigényes, de a hazai talajok többsége meszes, kalciumban gazdag. A palántákat fellazított, betrágyázott talajba ültessük. A palánták ágyása köré húzzunk bakhátat, vagyis készítsünk egy árkot a kapával. Az árkokban meg tud maradni az eső- és az öntözővíz, így érdemes azt kéthetente alaposan feltölteni, hogy a növény kellő mennyiségű vízhez juthasson.
Mulcsolás és Gyomirtás
A mulcsolás egyrészt fontos a gyomok távoltartására. A paprika nem szereti más növények közelségét, ezért is hasznos a mulcsolása. De megakadályozza a talaj túlzott párolgását is. A mulcsot a talaj felmelegedése után helyezzük el. A paprika nagyon kényes a gyomokra, így rendszeresen meg kell tőlük szabadítani, különben nem fog szépen fejlődni.
Növénytársítások és Betegségek
Bár említettük, hogy nehezen viseli más növények közelségét, azért megfelelő távolságtartással vannak hasznos növénytársítások. Például bazsalikom, oregánó, petrezselyem, kapor, metélőhagyma. Az édeskömény, és a káposztafélék azonban nem jó társak. Ültethetjük a bab, a borsó, a hagyma, vagy akár a sárgarépa szomszédságába is.
A levéltetvekre és egyéb kártevőkre figyeljünk, ha időben észleljük, akár vegyszer nélkül is felléphetünk ellenük. A paprikánál szükség lehet karóra vagy támasztékra, hogy a növény később ahogy nő és termést hoz, ne hajoljon el, ne törjön meg!
Termés és Betakarítás
Az édes paprikák tenyészideje 60-90 nap, a csípőseké akár 150 nap is lehet. Nálam gyakran előfordul, hogy kiültetés előtt már elkezdenek virágozni. De boltból vásárolt palántáknál ez még gyakoribb. Minél érettebben szedjük le, annál ízesebb lesz, annál több lesz benne a vitamin. Ha fiatalabban szedjük le, akkor több lesz a termés, de ez enyhe ízvesztéssel járhat. Mindig éles késsel, vagy metszőollóval vágjuk le a termést, mert egyébként megsérthetjük a szárát. Amint eléri a megfelelő érettségi szintet, le kell szedni a termését. Ha a szedéskor pattanó hangot hallat a kocsány, akkor tökéletes érettségi fokában szedtük le a paprikát. Egy paprika tövén körülbelül 8-10 paprika terem. Akár több éven át is termeszthetjük ugyanabban a talajban.
Érdekességek és Típusok
A paprika a kapszaicin miatt csíp. Gyakran az első harapásra nem is érezzük még, mennyire, csupán a második falatnál. A paprika csípősségét a Scoville-egységgel határozzák meg. Ez a paprika kapszaicin tartalmát mutatja meg. A tiszta kapszaicin 15 millió Scoville-egység. A magyar csípős paprika erőssége 100-150 Scoville-egység. A világ legerősebb paprikáját kizárólag kesztyűben lehet megérinteni, különben nagyon hosszú ideig okoz égő érzetet az őt megérintő kezén. Ez a paprika Ausztráliában található, egy gilisztatenyésztő telep közelében. Állítólag az onnan elfolyó víz kitint tartalmazott, mely nagyban hozzájárulhatott a paprika ilyen szintű erősségének kialakulásához. Ez a chili 1,4 millió Scoville-egységet tartalmaz. Végül az erőspaprikával ne kövesd el azt a hibát, hogy a nedve a kezedre kerül, és utána megtörlöd a szemedet. Ez sok perces fájdalommal járhat.
A paprika annyira népszerű lett hazánkban, hogy még a kalocsai népművészeti motívumok közé is bekerült. A 20. századig csakis csípős paprika volt a szegedi paprika, ám ekkor találtak egy nem csípős palántát, és ez lett az édes paprika palánták első tagja. Azóta jóval többet forgalmaznak az édes szegedi paprikából, mint a csípős változatból.
Paprikamagok GYORS Csírázása - Hogyan ültessünk paprikamagokat
A paprika fegyverként sem utolsó. Indiában a paprikagránátot használják könnygázgránátként. A mai paprikaspray is kitűnő önvédelmi fegyver.
Az étkezési paprika felhasználási lehetőségeinek száma végtelen. A salátától a lecsóig, a paprikakrémtől a töltött paprikáig, rengeteg csodás ételünk fő összetevője. A hagyományosan magyar típusú paprika a szinte csontfehér cecei paprika. Amikor beérik, a színe vörössé válik. Ugyanúgy igazi magyar a bogyiszlói paprika, mely csípősségével kiváló lecsó és töltött paprika alapanyag. Az alma- és a cseresznyepaprikát nyersen nem igazán szokás fogyasztani. Savanyúságként azonban óriási népszerűségnek örvend. Nálunk a legelterjedtebb, legkedveltebb paprikák közé sorolhatóak a fehér húsú paprikák közül a Cecei paprika, a Bácskai fehér paprika, míg lecsópaprikák közül a Bolero paprika, a Fűszeres paprika és a Kárpáti paprika.
A paprika tartalmaz kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, cinket, és még réz is van benne. Ezért is érdemes termeszteni, és fogyasztani.