Ki ne ismerné Popeye-t, a pipázó, horgony tetoválással és némileg egyoldalú izomaránnyal rendelkező tengerészt? Gyerekkorunkban a szüleink gyakran próbálták lenyomni a torkunkon a méregzöld spenótot azzal a mondattal, hogy „Egyél sok spenótot, és olyan erős leszel, mint Popeye!”. De vajon mennyi igaz ebből a legendából? A spenót valóban egy szuperélelmiszer, ami az egészségre számos jótékony hatással van, de a Popeye-hez kötődő szupererő mítosza meglepő módon egy elírt tizedesvesszőre vezethető vissza, bár a tudomány azóta újabb csavarokat hozott a történetbe.
Popeye, a tengerész és a spenót
Popeye, a népszerű képregény- és rajzfilmhős kedvenc ételéből, a spenótból nyerte az erejét. Az 1919-es képregény adaptációjából született, majd óriási sikerű rajzfilmsorozattá vált karaktert Tom Sims mellett Zaboly Béla is formálta. Az 1937-től vetített sztoriban Popeye fülig szerelmes egy Olivia nevű lányba, és mindent megtesz azért, hogy elnyerje szíve választottjának kegyeit. A hős figura kalandjai során mindig valamilyen slamasztikába kerül, amit a spenótból nyert erejének köszönhetően mindig megold. A rajzfilm sikereit mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy akkoriban Amerikában harmadával nőtt a spenótfogyasztási kedv. Ez nem csoda, hiszen mindenki olyan szeretett volna lenni, mint a hős Popeye, akinek minden konzerv után csak úgy duzzadtak az izmai, öklével pedig nem szívesen találkozott egyetlen gazember sem.
A vas-mítosz születése: egy eltévedt tizedesvessző
Kissék hihetetlen, de a híres tengerész természetfeletti ereje egy félreértésen alapult. Ez a félreértés pedig nem más, mint egy elírt tizedesvessző, aminek köszönhetően kiemelkedően magas vastartalmat tulajdonítottak a spenótnak. 1870-ben a német Erich von Wolf egy kutatás során megállapította, hogy a spenót vastartalma igen magas. Jegyzeteiből kiderült, hogy 100 gramm spenótra nem kevesebb, mint 35 gramm vas jut, ami azért valljuk be, igen jelentős mennyiség az arányokat nézve. A figyelmetlen professzor azonban egy igen nagy hibát vétett, amire csak hatvan évvel később jöttek rá. Kiderült, hogy a tudós az eredmény feljegyzésénél rossz helyre húzott egy tizedesvesszőt, így a 35 gramm csupán csak 3,5 gramm, ami már egyáltalán nem számottevő. Popeye kalandjai azonban olyannyira nagy nyomot hagytak az emberekben, hogy a tévhit, miszerint a spenóttól erősek leszünk, végérvényesen bebetonozódott a fejekbe.
A spenótot még mindig gyakran igazi „vasbombaként” emlegetik. Részben egy egyszerű gépelési hiba az oka a vas értékének meghatározása, amely egy rosszul elhelyezett vesszőből ered. Mivel a szárított spenót nem tartalmaz vizet, így a mikrotápanyag sűrűsége sokszorta nagyobb, mint a friss spenóté. 100 g friss spenót valójában körülbelül 4,1 mg vasat tartalmaz. Ez az érték többek között attól is függ, hogy milyen a vastartalom a talajban, amelyben a növényt termesztették. A lényeg tulajdonképpen az, hogy a spenótban található vas az emberi szervezetben nem szívódik fel olyan jól. Ezt lehet orvosolni például C-vitamin szedésével.
A spenót valódi szuperereje: a nitrát és az ekdiszteron
Ha pedig most azt hiszitek, hogy itt meg is döntöttük a spenótnak tulajdonított szupererő legendáját, akkor nagyon tévedtek. 2012-ben néhány svéd kutató újra rászállt a témára, és tanulmányukban igazolták, hogy a leveles zöldség tényleg erősíti az izmokat. Mindez a benne található nitrátnak köszönhető, ami nem mellesleg számos más zöldségben is megtalálható természetes állapotban. Ezt az eredményt később egy ausztrál kutatócsoport is megerősítette, akik ráadásul azt állítják, hogy az idősebb felnőttek esetében az ilyen jellegű étrend az izomveszteséget is csökkentheti. A szakértők egyébként olyan adatbázist használtak fel a kutatás során, amely 3759 ausztrál embert követett végig egy tizenkét éves perióduson. Az eredmények azt mutatták, hogy a láberősség 11 százalékkal magasabb volt azoknál, akik legalább napi egy adag zöld leveles zöldséget fogyasztottak, arról nem beszélve, hogy náluk a sétatempó is négy százalékkal javult. A szembetűnő teljesítményjavulás szerintük is a nitrátnak köszönhető, ami a brokkoliban, a fejes salátában, a káposztában és a kelkáposztában is megtalálható. Szóval kijelenthetjük, hogy a spenóttól tényleg erősebbek leszünk. Persze nem olyan látványosan, mint ahogy azt Popeye esetében láthatjuk, de hosszú távon tényleg működhet a dolog.
A stockholmi Karolinska Intézet kutatói tanulmányukban megmutatták, hogy a spenótban és számos más zöldségben természetes állapotban megtalálható nitrát erősíti az izmokat. A nitrátot fogyasztó egerek izmai jóval erősebbek voltak. Andres Hernandez, a kutatók egyike elmondta, hogy a kísérleti egerek annyi nitrátot kaptak, amennyi embernél napi 20-25 dekagramm spenót elfogyasztását jelentené. A változásokat csak a gyors összehúzódású izmokban tapasztalták, a lassan összehúzódó izmokban nem. Az úgynevezett gyors izmokat a nagyobb intenzitást és erőt igénylő testmozgás közben használjuk. Kiderült, hogy a nitrát növelte az izomban két fehérje mennyiségét, amelyek a kalcium tárolásában és kibocsátásában játszanak szerepet. Minél több kalcium szabadul fel a fehérjék közreműködésével, annál erősebb izomösszehúzódás érhető el. Embernél ez azt jelenti, hogy a nitráttartalmú leveles zöldség elfogyasztása után lehetséges, hogy nagyobb súlyt tud valaki felemelni vagy gyorsabban fut fel a dombra. Hernandez szerint egyúttal az állóképességet, kitartást is növeli a nitrát, mert nem kell olyan gyakran összehúzódniuk a gyors izmoknak, amelyek egyébként gyorsabban fáradnak ki, mint a többi izom.
Egy svéd tanulmány szerint a spenót nitrát tartalma hatékonyabbá teszi a mitokondriumok munkáját és ezáltal javítja az aerob energiaellátást. Tesztszemélyeken megfigyelték, hogy a nitrátok hatására a kerékpáron kisebb volt a combizmok oxigénfogyasztása. A beadott oldatban a nátrium-nitrát mennyiség hozzávetőleg azonos volt azzal, amely megtalálható egy nagy adag spenótban.
Az E. C. A vizsgálat során 10 héten keresztül 46 férfit vizsgáltak. A felmérésben részt vevő sportolók fele placebotablettát, másik fele a spenót természetes hatóanyagát, az ekdiszteront kapta. Ezután ugyanazt az edzésprogramot csinálták végig. A spenótban is megtalálható ekdiszteron hormon hatását az ösztrogén receptor működése teszi lehetővé. Ha a hormon és a receptor összekapcsolódnak, számos folyamat indul meg a szervezetben. Fokozódik a fehérjeszintézis, nő a fizikai teljesítmény (állóképesség, gyorsaság, erő), az izomrostok és így az izom mérete. A stressz- és a női nemi hormonok termelődése csökken, a koncentrálóképesség jelentős mértékben javul. Nagyon érdekes, hogy a hagyományos testépítő szteroidokkal (pl. metandienon) összehasonlítva az ekdiszteron mellékhatásmentes, és nem okoz hormonális zavarokat. Az amerikai kutatók a spenót kiváló izomépítő potenciáljáról számoltak be. A tesztekben laboratóriumi patkányok vettek részt - nem emberek, akiken értelemszerűen más adagban alkalmazták a hatóanyagot. A hatásért egy anyagcsoport, a Phytoecdysteroide felelős, amelyek a spenót mellett más lágyszárú növényekben is megtalálhatók. Egy, a Rutgers Egyetemen készült kutatás szerint a spenót kivonat 20%-ig emelte a fehérjeszintézist az izomsejtekben a kísérleti patkányok és az emberi alanyok esetében is. A patkányok esetében mindössze egy hónap után kimutatható volt a 20%-os erőnövekedés az elülső mancsokban. Jelentős izomépítő hatás sajnos nem várható egy naponta elfogyasztott, átlagos adag spenóttól. Négy kilogrammot kell megenni naponta egy éven keresztül a háromszoros fejlődésért, ugyanis a spenót hormontartalma elenyésző.
A spenót mint szuperélelmiszer: vitaminok és ásványi anyagok
A spenót valóban egy szuperzöldség, amellett, hogy alacsony a kalóriatartalma, sok fontos ásványi anyagot, fehérjét és vasat is a szervezetünkbe juttathatunk a fogyasztásával. Egy csésze nyers spenót tartalmaz: 7 kalóriát, 0,86 g fehérjét, 30 mg kálciumot, 0,81 g vasat, 24 mg magnéziumot, 167 mg káliumot, 58 mikrogramm folsavat. A spenót ezeken kívül tartalmaz még C- és K-vitamint, illetve rostban gazdag. A spenót tele van értékes ásványi anyagokkal, vitaminokkal.
A spenót vastartalmától függetlenül tényleg nagyon egészséges. Tetemes mennyiségű folsavat, C-vitamint, K-vitamint, A-vitamint, B2-vitamint, mangánt, magnéziumot, E-vitamint, omega-3 zsírsavat, szelént, kalciumot, káliumot, B6-vitamint, élelmi rostot, növényi fehérjét, foszfort, niacint és cinket is tartalmaz. Flavonoid vegyületek, mint erős antioxidánsok, szerepet játszanak a daganatok kialakulásának megelőzésében. A spenót erősíti az immunrendszert, béta-karotin-tartalma pedig jó hatással van a vastagbélre. A benne található magnézium a vérnyomás szabályozásában játszik szerepet, de még az idegeket is képes lecsillapítani. Antioxidáns hatása révén a szív- és keringési betegségekkel szemben nyújt védelmet. A növényben található K-vitamin megtámogatja a máj méregtelenítő munkáját, és részt vesz a csontok felépítésében.
A spenót jellegzetes sötétzöld színét a benne található klorofill és a karotinoidok, a lutein és a béta-karotin adják. Különösen a karotinoidokra jellemző a színező tulajdonság egy erős antioxidáns potenciál miatt. A spenót tartalmaz oxálsavat és egy fehérjét is, az ún. ribulóz-1,5-biszfoszfát karboxilázt/oxigenázt (RuBisCo). A spenót oxálsava oldhatatlan kalcium kristályokat tartalmaz, így ezt a szervezet nem tudja hasznosítani.
A spenót egészségügyi előnyei
Számos tanulmány szól arról, hogy a spenót mennyire egészséges. A kétszikű növény rendszeres fogyasztás esetén csökkenti az emlő- és a prosztatarák kockázatát, javítja a cukorháztartást, jótékony hatással van a vérnyomásra és a pulzusra. Színanyagai a szervezet védekezőképességét segítik, kálium- és magnéziumtartalma energikussá tesz.
Emésztés javítása
A spenót magas rost- és víztartalmának köszönhetően jó hatással van az emésztésre. Tisztító hatású, serkenti a máj-, az epe- és a bélműködést.
Magas vérnyomás csökkentése
A spenótot kifejezetten ajánlják a magas vérnyomásban szenvedőknek, ugyanis káliumtartalma révén csökkenti a vérnyomást, folsavtartalmának köszönhetően pedig védi a szívet.
Csontok erősítése
A megfelelő K-vitamin-bevitel nagyon fontos. A tartós K-vitamin-hiány egyik tünete a csontritkulás, a gyakori csonttörések. Csontozatunk erőssége érdekében érdemes minél több spenótot fogyasztani.
Cukorbetegségre is ajánlott
A spenót tartalmazza az Alfa-liponsav nevű antioxidánst, amelyről kimutatták, hogy csökkenti a cukorszintet, valamint a cukorbetegség szövődményeinek kialakulását. Az Alfa-liponsav nagyon erős antioxidáns, számtalan jótékony hatása van még: csökkenti a fájdalmat, a vérnyomást, késlelteti az időskori látás- és hallásromlást.
Testsúlykontroll
A spenót kivételesen alkalmas élelmiszer testsúly kontroll céljából. Alacsony a kalóriatartalma, de a magas rosttartalma miatt elősegíti a telítettség érzetet. Ezen felül számos alapvető vitaminnal és ásványi anyaggal is ellátja a szervezetet. Franciaországban az értékes anyagok miatt „gyomorseprűnek” is nevezik.
Nitrátok: veszélyek és előnyök
A spenótot sokáig kritizálták a magas nitrát tartalma miatt. Valójában éppen a magas nitrát tartalomhoz inkább egészségjavító tulajdonságok kapcsolódnak. Veszély csak akkor származhat a spenótból, ha a benne található nitrátok nitrozaminokká alakulnak.
Nitrát-nitrit átalakulás
A nitrát nitritté történő transzformációja következtében a szervezetben gátolva lesz a hemoglobin vérsejtek oxigénfelvétele a vérben és a szövetekben. Ez különösen a csecsemők esetében nagyon veszélyes. A kezdeti vizsgálatok tesztelték az ivóvíz nitrát szennyezésének hatását. A vizsgálatok szerint a nitrátok negatív hatást fejtettek ki a szervezetben, de valójában ezt székletben található baktériumok is okozhatták. A baktériumok és a nitrát hatására a csecsemők bélrendszerében NO termelődött, aminek következtében csökkent a hemoglobin-koncentráció.
Rákkeltő hatás?
A nitrát esetében a rákkeltő hatásáról is terjednek szóbeszédek. Elsősorban a főtt spenót tárolása során egy bakteriális átalakulás megy végbe, mely során nitrátból nitrit keletkezik. Ezalatt a nitritből bizonyos aminosavak rákkeltő nitrózaminokká válnak. Azt is potenciális rákkeltőnek találták, ha a nitrátokat nagyobb mennyiségű C-vitaminnal fogyasztjuk. Ami a rákkeltő potenciált illeti, a nitrozaminok valóban karcinogének, mégis egy átalakulási folyamat eredményeként válnak ki nitrátból, illetve nitritből. Ebből adódóan nem háríthatjuk a felelősséget közvetlenül a nitrátra. Másrészről viszont a magas nitráttartalmú élelmiszerek szinte kivétel nélkül nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaznak, és így tulajdonképpen anti-karcinogén hatásuk van.
Hogyan használjuk fel a spenótot?
A spenótot fogyaszthatjuk nyersen, salátába keverve, turmixban vagy smoothie-ban. Remek kiegészítője egy tésztaételnek, rizottónak is, valamint párolva húsok mellé köretnek. A spenótot kombinálhatjuk más zöldségekkel és gyümölcsökkel is, amelyeket leturmixolva italként is fogyaszthatunk. Ami a spenót vitamin- és ásványi anyagtartalmát illeti, egyértelműen a friss spenót áll az első helyen. Ebben a legmagasabb a B-vitaminok (kivéve B12), az A-vitamin, a C- és az E-vitamin. Az ásványi anyagok közül ebben található meg a legtöbb mennyiségű kálium, kalcium, vas, cink és réz, s emellett kisebb arányban olyan anyagok is, mint az arzén, jód vagy kobalt. A konzerv spenót víz tartalma még a friss spenóténál is magasabb. A konzervspenót esetében abból kell kiindulni, hogy a vízben oldódó értékes tápanyagok a tárolás során elhagyják a spenótot, és a dobozban található vízben maradnak vissza.
Spenót a történelemben
A spenótot eredetileg a 8. századtól ismerik perzsa fű néven, majd a móroknak köszönhetően került Európába, Spanyolországba. Utána pedig Franciaország királynéja, a firenzei származású Medici Katalin korteskedett a spenót mellett, ezért máig gyakran „a la Florentine”-nek, azaz firenzeinek hívják a menülapon. A magyarok a törökökön keresztül találkoztak először ezzel a növénnyel.
Érdekességek Popeye-ről
88 éve, hogy a spenótevő matróz, Popeye figurája feltűnt egy amerikai újságban, azóta pedig óriási utat járt be: képregényhősből mesefigurává, majd élőszereplős főhőssé lépett elő, de még rágócsomagoláson is szerepelt. Elzie Segar, a Popeye képregények megalkotója egy félszemű matrózról, Frank „Rocky” Fiegelről mintázta a spenótkedvelő tengerész figuráját, akinek nagyon is legyezgette a hiúságát, hogy megihletett valakit. A férfi 1947-ben halt meg, sírjára a következő feliratot faragták: „inspiráció Popeye-nek”.
A nagy gazdasági világválság idején 33%-kal növekedett a spenótfogyasztás mértéke, amelyet többek között a figura népszerűségének tulajdonítottak - a fagylalt és a pulyka után ez volt az amerikai gyerekek harmadik kedvence, ha hihetünk az akkori statisztikáknak. Apropó spenót, Popeye volt az első mesehős, aki saját szobrot kapott, és ez szintén a zöld zöldségnek köszönheti! 1937-ben, a Texas állambeli Crystal Cityben annyira fellendült a spenót-termelés, hogy a milliárdos kaszinótulajdonos, Steve Wynn 28 millió dollárt fizetett egy művésznek, hogy szobrot emeljen a pipázó matróznak.
Egy meglepő tény: Popeye, a képregények korai vázlatain, emberfeletti erejét nem a spenótból, hanem egy tyúkból nyerte. Bárki, aki Bernice, a csodabaromfi tollát megdörzsölte, szerencsés lett. Elzie Segar történeteinek eredetileg Olive Oyl és családja voltak a főszereplői, Popeye csak mellékszereplőként tűnt fel a képregényben.
2004-ben, az Empire State Building tetejét spenótzöld fénnyel világították meg a figura 75. születésnapján. A Popeye, a tengerész mese 1933-ban debütált egy másik híres közönség kedvenccel, Betty Booppal. Segar az eredeti képregénybe egy gyáva, túlsúlyos, hamburgerkedvelő alakot is beleszőtt, név szerint J. Wellington Wimpyt, akit egykori főnökei ihlettek.
1980-ban, Robin Williams főszereplésével készült el a rajzfilm élőszereplős filmadaptációja, amelyet Máltán forgattak. Azonban a munka végeztével nem bontották le a díszleteket, hanem átalakították turistalátványosságnak: a faluban rendre tartanak Popeye-bemutatókat, meg lehet nézni a mesehősről készült múzeum tárlatát és még hajókirándulást is szerveznek azoknak, akik szeretnék a matróz életérzést testközelből megtapasztalni. A Popeye falu meglátogatása sokak bakancslistáján szerepel.
Bár Elzie Segar volt a képregény eredeti alkotója, 1938-as halálát követően több grafikus dolgozott azon, hogy életben tartsák a karaktert.