Érrendszeri Egészség és Tudatos Táplálkozás: Az Érszűkület Elleni Ételek Szerepe

Az érszűkület, orvosi nevén ateroszklerózis, a verőereknek, az artériák falának a beszűkülése. Ez a súlyos állapot világszerte emberek millióit érinti, és jelentős mértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekhez. Az erek falán lerakódások alakulnak ki zsírból, rostból és ásványi anyagokból, melyek fokozatosan szűkítik az ereket, nehezítve ezzel a vér áramlását. Ha ez a vérhiányos folyamat hosszú ideig tart, akkor a sejtek nem fogják megkapni a működésükhöz szükséges tápanyagokat, emellett pedig friss oxigénhez sem jutnak elegendő mennyiségben. Az érszűkület nemcsak az alsó végtagon, hanem az artériás érrendszer más ereiben is megjelenik kisebb-nagyobb mértékben. Érintheti az agyi és a nyaki ütőereket, valamint a szívben futó verőereket is. Az elmúlt évtizedek tudományos vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában, megelőzésében és kezelésében. A magas koleszterin-, a telített zsír-, az alacsony rost-, gyümölcs-, zöldség-, teljes kiőrlésű gabona tartalmú étrend összefüggésben áll a szívbetegség kialakulásával.

Az Érszűkület Kialakulása és Tünetei

Az érszűkület jellemzően az alsó végtagon okozza a legszembetűnőbb panaszokat. A lábszár verőereinek falára lerakódó koleszterinkristályok fokozatosan és egyre jobban leszűkítik az ereket. Ezzel pedig az erekben futó vér áramlását nehezítik. Az alsó végtagon kialakuló érszűkület esetén a tünetek egyre kisebb fizikai terhelés hatására jelentkeznek. Ezen azt kell érteni, hogy érszűkületes láb esetén egy bizonyos távolság megtétele után görcsbe rándul az alsó lábszár izma, a vádli. A lábikragörcs mellett combfájdalom is megjelenhet a combban. Ilyenkor meg kell állni, pihenni kell. Néhány perc pihenés után elmúlik a görcs, megszűnik a fájdalom, és folytathatja az útját. Az érszűkületes fájdalomban az talán a legnagyobb probléma, hogy az érszűkület előrehaladásával egyre kisebb távolságokat lesz képes megtenni lábának begörcsölése, fájdalma nélkül. A görcsbe ránduló vádli mellett a láb hidegsége és zsibbadása is jelentkezik. A láb lilásan el is színeződhet.

Az érszűkület azonban nemcsak az alsó végtagon, hanem az artériás érrendszer más ereiben is megjelenik. Érintheti az agyi és a nyaki ütőereket is. Ilyenkor a tünetek között fülzúgás, szédülés, a feledékenység, a koncentrálás nehézsége, valamint a látás- vagy mozgászavar is jelentkezhet. Szűkületesek lehetnek a szívben futó verőerek is. Az érelmeszesedés során az oxigént és a tápanyagokat szállító artériák falában olyan lerakódások jönnek létre, melyek főként zsírokat, koleszterint és kalciumot tartalmaznak, és növekedésük során az erek szűkületéhez, majd annak elzáródásához vezethetnek. A vérellátás zavara érintheti az agy, a szív, a vesék, a kismedencei szervek, a karok, az alsó végtagok, a kéz- és lábujjainak keringését. Következményesen szívinfarktus, stroke, érszűkület, veseelégtelenség, merevedési zavar alakulhat ki, valamint felléphetnek bizonyos jellegű hasi fájdalmak. Fontos tudni, hogy az érbetegségek a kezdeti stádiumban gyakran nem okoznak tüneteket, ezért kiemelten fontosak a szűrővizsgálatok, főként a kockázati tényezők fennállása esetén. Tünetek jellemzően akkor lépnek fel, amikor az artériák már nagymértékben beszűkültek, vagy már elzáródtak.

Az Életmód és a Rizikófaktorok Szerepe

A plakkok kialakulásában nagy szerepe van az egészségtelen életmódnak, a zsírdús ételeknek, a dohányzásnak, az elhízásnak. Köztudott, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus rizikóját. Az érbetegségek kialakulásában a táplálkozás mellett jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, és olyan kórjelző állapotok, mint a magas inzulinszint, illetve később a cukorbetegség, a magas vérnyomásbetegség, vagy a magas koleszterin- - elsősorban az LDL-koleszterin - szint. A folyamatot befolyásolja az egyén genetikai hajlama.

Érszűkületes panaszoknál mindenképp szükség van életmódja megváltoztatására. Ha dohányzik, akkor egészsége érdekében érdemes abbahagyni a dohányzást. Talán nem tudja, hogy az érszűkületes problémákkal küszködőknek a 80%-a dohányzik. Az érszűkületes problémák egyik leggyakoribb kiváltó oka az erős dohányzás. Ezért első lépésként a dohányzást érdemes abbahagynia. Tehát nem arról van szó, hogy csökkenteni kell az elszívott napi mennyiséget, hanem le kell tenni a cigit. Ebben sajnos nincs mese. Emellett a sejtek elegendő tápanyaggal és oxigénnel való ellátásáért érdemes még rendszeresen mozognia is. A rendszeres mozgás - akár napi 30 perc tempós séta - serkenti a keringést és javítja az érfalak működését. A megfelelő alvás segíti a regenerációt, a tartós stressz csökkentése pedig mérsékli azokat a gyulladásos folyamatokat, amelyek hosszú távon károsíthatják az ereket. Ezekkel az életmódbeli változtatásokkal jelentősen lassítható állapotának a romlása.

A Táplálkozás Központi Szerepe az Érrendszer Egészségében

A táplálkozás a legfontosabb tényező e tekintetben, hiszen ennek hiányosságai vezethetnek az érelmeszesedés eredetű halálozások 50%-ához, a Global Burden of Disease Study szerint - ismerteti dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. - Természetesen emögött felsorakoznak olyan faktorok, mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és a genetika is, de egyre tisztábban látszik, hogy a növényi alapú, a mediterrán diétára épülő táplálkozás milyen komoly védelmet jelent az ereinknek.Az erek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséért minél hamarabb célszerű áttérni egy koleszterinben szegényebb étrendre. Mivel az érszűkületet a verőerek falára lerakódó koleszterinkristályok okozzák, ezért kézenfekvő az is, hogy az étrendjét is át kell alakítani. Az érrendszer-központú étrend célja az erek védelme, a vérkeringés támogatása és az artériákban kialakuló plakk - vagyis zsíros, gyulladásos lerakódás - felhalmozódásának csökkentése. Ez az étrend nem gyors megoldás, hanem hosszú távú szemlélet. Nem drasztikus tiltásokra épül, hanem arra, hogy tudatosan olyan élelmiszereket válasszunk, amelyek támogatják az erek működését és csökkentik a gyulladásos folyamatokat. A népszerűség mögött valójában az egészségtudatosság erősödése áll: egyre többen szeretnének nemcsak jól kinézni, hanem hosszú távon is stabil, kiegyensúlyozott egészségi állapotot fenntartani.

Nemrégiben nagy összefoglaló ajánlást adott ki a European Society of Cardiology a táplálkozás szerepéről az érelmeszesedés kialakulásában, megelőzésében, kezelésében. A tanulmány célja kifejezetten az volt, hogy bizonyítsa, milyen jelentős a megfelelő étkezés az érelmeszesedés visszaszorításában. A fő üzenet egyértelmű: bizonyítékok támasztják alá, hogy az állati eredetű élelmiszerek és a só redukálása, valamint a növényi eredetű ételekre épülő táplálkozás képes csökkenteni az érelmeszesedés rizikóját. Néhány releváns újdonság is megjelent a 2021-es ajánlásban. Új megközelítést jelent, hogy már nem tesznek különbséget az alacsony- és magas zsírtartalmú tejtermékek közt, mert bár korábban csak az előbbieket ajánlották, most úgy vélik, visszafogott mennyiségben egyik sem növeli az érelmeszesedés esélyét. Sőt, kis mennyiségű sajt és rendszeres joghurtfogyasztás még védőhatásúnak is bizonyult. Ugyancsak ajánlható a közepes mennyiségű halfogyasztás - bár e tekintetben fenntarthatósági aggályok merülnek fel. Ami az italokat illeti, a visszafogott kávé- és teafogyasztás kedvező hatású ebből a szempontból, de az üdítőitalok éppen ellenkezőleg: közvetlen összefüggésbe hozhatók az érelmeszesedéssel.

A kezelés megválasztásában elkülönül a betegség megelőzése és a már kialakult betegség kezelése. Az előbbi esetben kiemelt szerepet kap az életmód megváltoztatása, vagyis a mozgás rendszeres beiktatása, a dohányzás elhagyása, a stressz szabályozása és az étkezés megreformálása, az alkoholfogyasztás mérséklése. Az is bizonyítást nyert, hogy koleszterincsökkentő élelmiszereket tartalmazó étrendek az érbetegségek megelőzésében legalább olyan hatékonyak, mint a koleszterincsökkentő gyógyszerek. Az érelmeszesedés megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlások szerint, válasszunk növényi alapú ételeket: így zöldségeket, magas rosttartalmú babféléket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, gyümölcsöket. Csökkentsük minimálisra a finomított gabonafélék, a hozzáadott só és édesítőszerek, vörös húsok fogyasztását. Tejtermékek fogyasztása esetén válasszunk alacsony zsírtartalmúakat. Részesítsük előnyben az omega-3 tartalmú halféléket. Fogyasszunk dióféléket, magokat, viszont kerüljük a belőlük készült olajokat. Kerüljük a telített- és a transz zsírsavakat, illetve figyeljünk a megfelelő B12 vitamin bevitelre.

Konkrét Élelmiszerek és Tápanyagok az Érrendszer Védelméért

Ahhoz, hogy az ereink egészségesek lehessenek, vitaminokat, ásványi anyagokat és enzimeket kell bevetni. Számos étel és növényi hatóanyag segíthet az érfalak megtisztításában és rugalmasan tartásában.

Fokhagyma

A fokhagyma talán a legismertebb, jól ismert természetes értágító. Régóta tudhatjuk, hogy nagyon jót tesz a szív- és vérrendszer egészségének, gyulladáscsökkentő és antimikrobális hatásai is vannak. Egy német-amerikai tanulmány szerint a fokhagyma rendszeres fogyasztása (naponta 1-3 gerezd elegendő) segíthet megakadályozni a vérerek megkeményedését és a plakkok mennyiségét is csökkenti. Kúraszerűen is fogyaszthatja a fokhagymát, mégpedig olyan formában, ahol még a pálinka fogyasztását is egészségileg írják elő Önnek. Ennek során fél liter pálinkába kell áztatnia 10-12 gerezd fokhagymát körülbelül egy hétig. Ezután napi 3 centilitert igyon meg a fokhagymás pálinkából.

Mustármag és Galagonya

A mustármag szintén jótékony hatással van a magas vérnyomástól és érszűkülettől szenvedőkre. A galagonya nemcsak a vérnyomást, hanem a koleszterint is csökkenti, ezzel pedig megelőzi az erek elmeszesedését is.

C-vitamin és Flavonoidok

A C-vitamin jótékony hatásáról bizonyára Önt sem kell meggyőzni. Immunrendszert erősítő hatását biztosan ismeri. Az érszűkület elleni védekezésben azért hatásos, mert erősíti az erek falát, megőrzi az erek falának rugalmasságát, és a káros szabadgyököket is semlegesíti. A C-vitamin gazdagon megtalálható a zöldségekben és a gyümölcsökben. Emellett azonban a zöldségekben, gyümölcsökben és például a vöröshagymában megtalálható flavonoidok pedig fokozzák a C-vitamin antioxidáns hatását.

Zsíros Tengeri Halak és Omega-3 Zsírsavak

A lazac (illetve más olajos halak) nagyon gazdagok egészséges, szívet és ereket védő omega-3 zsírsavakban. Ezek a zsírsavak segítenek a koleszterinszint kiegyensúlyozásában, növelik a "jó" HDL-koleszterin szintjét, csökkentik az erek gyulladását és megakadályozzák a vérrögök kialakulását. Emellett még a vérnyomásunkra is jó hatással vannak. A szakemberek ajánlása szerint hetente legalább két-három alkalommal kellene lazacot vagy más zsírosabb halat fogyasztanunk, de a rendszeresen szedett omega-3 étrend-kiegészítők is igen jótékonyan hathatnak a szervezetünkre.

Hüvelyesek és Teljes Kiőrlésű Gabonák

A teljes kiőrlésű gabonafélék, mint a teljes kiőrlésű búza, zabpehely, rozs, árpa, barna rizs, hajdina, köles és quinoa fogyasztása ajánlott. Ezek magas rosttartalmuk révén hozzájárulnak az egészséges emésztéshez és a koleszterinszint szabályozásához. A hüvelyesek - lencse, csicseriborsó, vörösbab - szintén magas rosttartalmúak, és kiváló növényi fehérjeforrások.

Leveles Zöldségek és Keresztesvirágúak

A zöld leveles zöldségek, mint a kelkáposzta, a spenót, a petrezselyem, illetve a mángolt. A zöld növényi pigment, a klorofill fontos szerepet játszik az erek egészségének fenntartásában. Antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, segíthet semlegesíteni a szabad gyököket. A klorofillnak gyulladáscsökkentő tulajdonságai is lehetnek, ezzel hozzájárulhatnak az érrendszeri problémák kialakulásához. Értisztító ételeink közé sorolhatjuk továbbá a keresztesvirágúakat, mint a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, valamint a karfiol. Naponta egy adag brokkolival csökkenthetjük a daganatos betegségek rizikóját.

Diófélék, Magvak és Olívaolaj

A diófélék és magvak - dió, mandula, lenmag, chia mag - napi egy kisebb marék erejéig elegendő mennyiségben fogyasztva jótékony hatással bírnak, de sózatlan változatot érdemes választani. Az olívaolaj - hidegen sajtolt, extra szűz változat javasolt - a telítetlen zsírsavak révén támogatja az érfalak rugalmasságát.

Citrusfélék és Bogyós Gyümölcsök

A citrusfélék, mint a grapefruit, a citrom, a lime, vagy éppen a narancs, nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint és antioxidánsokat. Az áfonya, ami aszpirint tartalmaz, szintén az egyik legjobb hatással bíró gyümölcs az érfalak tisztítására. (Zárójelben megjegyzendő, hogy a már koleszterincsökkentő gyógyszert szedőknél a grapefruit fogyasztása óvatosságot igényel, mivel növeli az izompanaszok kialakulásának előfordulását.)

Gránátalma: A Szupergyümölcs

A gránátalmában nagy mennyiségben találhatóak olyan antioxidánsok, polifenolok, valamint vitaminok, amelyek stimulálhatják a nitrogén-monoxid termelődését a szervezetünkben. Ez jótékonyabb hathat a véráramlásra, valamint az artériák rugalmasságára. A gránátalma tisztító hatása az antioxidánsokon keresztül kapcsolódik a szervezet különböző részeinek támogatásához. Ezek segíthetnek megelőzni a sejtkárosodást, erősíthetik az immunrendszert, emellett támogathatják a máj működését. A gránátalma fogyasztása hozzájárulhat az általános egészség fenntartásához, mivel a gyümölcs gyulladáscsökkentő hatásai révén segíthet csökkenteni a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat. A gránátalma rendszeres fogyasztása nemcsak megelőző hatású, de a már kialakult plakkok vastagságát is csökkenti. Fogyaszthatjuk nyersen, salátába keverve, turmixként, de gyümölcsléként is kellemes frissítő.

Kurkuma és Avokádó

A fűszernövényeket nézve, értisztítás esetén a legjobb választás a kurkuma, ami erős gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Segíti a máj egészséges működését, emellett gyulladást csökkent. Ízre nem túl erős, inkább csak színezi az ételeket, így bárki számára fogyasztható. A kurkuma, pontosabban ebben az élénk színű, különleges fűszerben található egyik hatóanyag, a kurkumin igen erős gyulladásgátló, ennek köszönhetően a kurkuma rendszeres fogyasztása jelentős mértékben csökkentheti az erek megkeményedését. Egy 2009-es francia tanulmány szerzői szerint a kurkuma akár 26 százalékkal is csökkentheti a vérerek falán lerakódott plakkok mennyiségét.Nagyon egészséges az avokádó: nemcsak a koleszterinszintet csökkenti, de a "jó" HDL-koleszterin szintjét is növeli, magas E-vitamin- és káliumtartalmának köszönhetően a segítségével sikeresen küzdhetünk a magas vérnyomás ellen, és a koleszterin oxidációját is megakadályozza.

Görögdinnye: Érvédő Hidratálás

Egy 2011-es amerikai tanulmány szerint a görögdinnyében található vegyületek csökkentik a plakkok kialakulását, az L-citrullin nevű aminosav pedig csökkenti a vérnyomást és segít kitágítani, illetve rugalmasan tartani a vérereket.

Értisztító Enzimek és Fermentált Ételek

Az érfalak egészségének megőrzésében bizonyos enzimek és fermentált ételek is jelentős szerepet játszhatnak.

Serrazimes

A serrazimes egy fehérjebontó, tehát proteolitikus enzim (proteáz), amit az Aspergillus melleus és Aspergillus oryzae gomba fajokból nyernek ki. Két enzimet tartalmaz: a szerrapeptázt és a szerratitátot. Az értisztító hatását több területen is használják. A serrazimes képes lehet lebontani a fibrint, amely szerepet játszhat a vérlemezkék és a vérrögök kialakulásában. Ezeknek az enzimeknek - főleg a szerrapeptáznak - gyulladáscsökkentő tulajdonságokat tulajdonítanak. A serratiopeptidáz szerepe az, hogy elsősorban a krónikus fájdalommal vagy gyulladással járó ízületi panaszok, reuma, illetve egyéb betegségek okozta tünetek enyhítésében nyújthat hatékony segítséget. Ami pedig a serrazimest illeti, javíthatja a nyirokrendszer működését, amely szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében, illetve az anyagcsere folyamatokban. Az enzim azonban nem csupán arra hivatott, hogy enyhítse a tüneteket, esetleg elviselhetőbbé tegye a mindennapokat.

Natto és Nattokináz

A natto a japán értisztító ételek közé tartozik. A fermentált szójababból készült élelmiszer egyedi ízének, valamint állagának köszönhetően a natto különféle egészségügyi előnyökkel rendelkezik. A nattokináz képes feloldani a vérrögöket, megakadályozhatja azok képződését. A natto fogyasztásával hozzájárulhatunk a vérnyomás csökkentéséhez. Az enzim képes lehet kiterjeszteni az ereket és segíteni a vérnyomás szabályozásában. Emellett a nattokináznak attribútumai vannak a koleszterin szabályozásában is. Az enzimnek gyulladáscsökkentő hatásai is lehetnek, gyakran alkalmazzák fájdalomcsillapítóként, valamint segíthet a sérüléseket követő felépülésben. Hatásos lehet továbbá gyulladás által kiváltott vénás trombózisra és artériás trombózisra egyaránt.

Gyakorlati Táplálkozási Ajánlások és Tudatosság

Az általános irányelvek tehát világosak, de vajon mit jelent mindez a gyakorlatban, miből mennyit ajánlatos fogyasztanunk? Az ajánlások alapján Csikai Claudia, a KardioKözpont dietetikusa foglalta össze a választ:

• Napi két adag: zöldség, friss gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona.
• Napi egy adag: alacsony glikémiás indexű szénhidrátok (bizonyos tészták, barna rizs, árpa), diófélék, magvak, extra szűz olívaolaj vagy nem trópusi eredetű növényi olaj, natúr joghurt.
• Heti két-két adag: hüvelyesek, halak.
• Heti nem több, mint három adag: fehér húsok, tojás, sajt, tej.
• Heti nem több, mint két adag: magas glikémiás indexű, finomított szénhidrátok (fehér kenyér, pékáruk, fehér rizs, kekszek, burgonya), vörös hús, vaj.
• Alkalmanként: feldolgozott élelmiszerek (szalámi, kolbász, szalonna).

A változtatás nem igényel drasztikus fordulatot. Sokkal inkább tudatos cserefolyamatokról van szó. Ha fehér kenyeret fogyasztunk, lecserélhetjük teljes kiőrlésű változatra. A csomagoláson érdemes ellenőrizni, hogy valóban magas legyen a rosttartalom, és a teljes kiőrlésű liszt szerepeljen az összetevők elején. A fehér rizs helyett választhatunk barna rizst, bulgurt vagy quinoát, amelyek stabilabban tartják a vércukorszintet. Nem teljes tiltásról van szó, hanem tudatos mérséklésről. A cukros üdítők helyett víz vagy cukormentes tea javasolt.Sajnos még van hová fejlődnünk a tudatos táplálkozás terén, hiszen a KSH Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017 című tanulmánya szerint a 16 évesnél idősebbeknek csak 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30%-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12%-a a heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14%-uk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2%. Ahhoz azonban, hogy az ereink egészségét megőrizzük, és jó eséllyel megelőzzük a súlyos szív-érrendszeri betegségeket, minél előbb ki kellene alakítanunk egy egészséges, élvezetes étrendet - hangsúlyozza a dietetikus.

Orvosi Vizsgálatok és Kezelés

Ha az érszűkület tüneteit tapasztalja, akkor mindenképp keresse fel háziorvosát. Mi a panasza? Milyen tüneteket vesz észre magán? Melyek a legerősebbek? Milyen életmódbeli oka lehet magas vérnyomásának? Mire figyeljen még? Mennyire tudatosan figyeli magát? Derítse ki magas vérnyomása kiváltó okát a Magas vérnyomás okai kérdőíve kitöltésével. Ha érsebész szakorvosi ellátás még nem szükséges panasza megszüntetéséhez, akkor magas vérnyomása okának kiderítésével, és a magas vérnyomást kiváltó ok megszüntetésével segíthet panasza enyhítésében.Az érrendszer egészsége minden életkorban meghatározó, de bizonyos helyzetekben különösen indokolt a tudatos odafigyelés. Ha a laboreredményeinkben emelkedett az LDL-koleszterin, ha magas a vérnyomásunk, ha cukorbetegséggel élünk, ha túlsúllyal küzdünk, ha dohányzunk, ha döntően ülő életmódot folytatunk, vagy ha a családunkban előfordult szív- és érrendszeri betegség, akkor az étrendi változtatás nem pusztán lehetőség, hanem hosszú távú egészségvédelmi stratégia. A koleszterinszint, a vérnyomás és a vércukorszint tartós emelkedése ugyanis közvetlenül terheli az érfalakat.

Azoknak pedig, akik rizikófaktorokkal élnek, esetleg a családjukban előfordult már érelmeszesedés, idejekorán érdemes kivizsgáltatniuk magukat és felmérniük az szív-érrendszerük állapotát. Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégeztetni a nyaki ér ultrahangot, a nagylabor vizsgálatot, és az eredmények alapján szükség lehet terheléses EKG-ra, szívultrahangra, a boka-kar index megállapítására, arteriográfiára, és esetleg több napos Holter EKG-ra is.Egy szívinfarktus lezajlása után a páciensek - ideális esetben - kardiológiai gondozási programba kerülnek, melynek keretében az egyik legfontosabb szempont a fizikai terhelhetőség megítélése és ettől függően az úgynevezett rehabilitációs mozgásprogram felépítése. A terhelhetőség megítélésénél fontos az érintett szívizom-terület nagysága, illetve esetleges balkamra diszfunkció megjelenése az infarktus következtében, valamint annak ismerete, hogy volt-e szövődmény, például ritmuszavar az akut fázisban. A fizikai aktivitás (sport) elkezdése és annak intenzitása tehát a terheléses EKG vizsgálat és szívultrahang vizsgálat (echocardiographia) eredményére támaszkodva kerül meghatározásra, és az intenzitás mértékének folyamatos ellenőrzése szükséges, például pulzusmérő óra használatával.

tags: #erszukulet #elleni #etelek