Érzékeny Fogak és a Savanyú Ízek: A Fájdalom Okai és Megoldásai

Sok ember életét nehezíti meg a fogérzékenység, melynek hatására nem szívesen eszik édes vagy savanyú ételeket, a fagylaltról rég lemondott, és a reggeli kávéját is hagyja kihűlni. A szabaddá váló fognyak és az emiatt kialakuló túlérzékenység az egyik leggyakoribb fogászati probléma, mely a felnőtt lakosság több mint felét érinti. Ez a kellemetlen tünet gyakran hirtelen, nyilalló fájdalom formájában jelentkezik, amit számos külső inger kiválthat, például a hideg, a túl forró, az édes és különösen a savanyú ízek, ételek vagy italok fogyasztása. De nem csak ilyen jellegű ingerek okozhatnak fájdalmat; épp így fájdalmat válthat ki az is, ha fogmosáskor a fogkefe sörtéje érintkezik a fognyakkal. Fontos megérteni, hogy a fogérzékenység inkább tünet, mint betegség, ezért elsősorban annak okát kell megszüntetni.

A Fog Érzékenységének Anatómiai Háttere

Ahhoz, hogy megértsük a fogérzékenység mechanizmusát, érdemes áttekinteni a fogaink szerkezetét. A fogak valójában élő, és ilyen módon érzékeny testrészeink. Az ereket, illetve idegeket tartalmazó pulpát, azaz a fogbelet, a dentin határolja körül. A dentint pedig kemény fogzománc, míg a gyökeret cementréteg borítja. Az egészséges fogat fájdalomra érzéketlen fogzománc borítja, de a dentin (a fog középső része), ha bármely okból külső behatás éri (például hő, édes, illetve savanyú íz, nyomás), fájdalommal reagál.

A fogzománc, illetve a foggyökeret védő fogíny miatt a dentin és a cementréteg normál esetben nem érintkezik a külvilággal. A dentinben mikroszkopikus méretű csatornák, úgynevezett tubulusok futnak, amelyek az ideghez vezetnek. Ezek a dentinben futó csatornák a zománc, a gyökércement és az íny által vannak lezárva. Azonban a fogzománc szuvasodás miatti sérülése vagy az íny visszahúzódása esetén a dentin szabaddá válhat. A fogérzékenység kialakulásakor a fogbél - azaz pulpa - apró csatornákon keresztül kapcsolatba kerül a szájüreggel, vagyis a külvilággal. Fogszuvasodáskor, a zománc kopásának hatására ezek a csatornácskák szabaddá válnak. A szabaddá vált dentinfelszín a külső ingerekre fájdalommal reagál, a fájdalmat pedig a dentin-csatornácskák közvetítik a fogideg felé. Amikor a fogzománc elvékonyodik (elkopik), a fogak elszíneződhetnek, érzékennyé válhatnak és meggyengülnek, e jelek mindegyike a zománc eróziójára utal.

A Savanyú Íz és a Fogérzékenység Főbb Okai

A fogérzékenység hátterében számos tényező állhat, melyek közül több is közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a savanyú ízek fogyasztásához, vagy általában a szájüreg savas környezetéhez. A probléma forrása általában a zománc kopása vagy az íny betegsége, de vannak egyéb esetek is, amelyek fognyaki érzékenységhez vezethetnek.

Helytelen Szájhigiénia és Fogmosási Szokások

A hosszabb-rövidebb ideig tartó érzékenység oka lehet a rossz technikával, túl kemény sörtéjű fogkefével végzett fogmosás. A fogíny visszahúzódását a legtöbb esetben rossz szájápolási, helytelen fogmosási problémák okozhatják, máskor azonban genetikai, hormonális vagy egyéb okok állhatnak a probléma hátterében. A túlzottan erőteljes fogmosás vagy éppen az erős sörtéjű fogkefe használata egyaránt károsíthatja a fogzománcot, valamint lehet felelős az íny visszahúzódásáért. Ha hosszú ideig fennáll a rossz fogmosási technika (erős sikálás), vagy kemény sörtéjű fogkefét használ, a cement kopni kezd, megnyílnak az alatta elhelyezkedő dentinállomány csatornácskái a külvilág felé - ez pedig még fokozottabb érzékenységet eredményez. A nem megfelelő szájápolás ugyanakkor a szájüregben megtalálható baktériumok elszaporodását, így fogszuvasodást okozhat.

Savas Ételek és Italok Fogyasztása (Saverózió)

A savas ételek és italok fogyasztása miatt kialakuló erózió az egyik leggyakoribb ok. A zománc kopásának leggyakoribb oka a savas ételek és italok fogyasztása. Általában a nyál semlegesíti az étkezési savakat, de ha túl sok savas ételt vagy italt fogyaszt, előfordulhat, hogy a nyál nem képes kompenzálni. A savak oldják a fogzománcot. A savas ételek ugyanis kioldják a fogzománcban található ásványi anyagokat, ezáltal a zománc felpuhul, amit a fogmosással csak tovább koptatunk. Ilyen károsodásokat okozhatnak a gyümölcsök, gyümölcslevek, borok, szénsavas üdítők és egyéb savanyú élelmiszerek rendszeres fogyasztása.

Egészségügyi Állapotok és Betegségek

A fogérzékenység hátterében nem csupán helyi problémák, hanem általános egészségügyi állapotok is állhatnak:

• Reflux (GERD) és Bulimia: A refluxbetegség velejárója a savas visszaáramlás elsősorban a gyomorból, de akár epés reflux is okozhat maró, savanyú szájízt, akár fájdalmat is végig a nyelőcsőben. A gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása, illetve a rendszeres önhánytatás következtében a szájüregbe kerülő savas gyomornedv súlyosan károsíthatja a fogzománcot, ami fogérzékenységhez vezethet. A krónikus savas reflux hozzájárulhat a zománc eróziójához, amikor a savak feljutnak a nyelőcsőbe, elérve a torok hátsó részét.
• Szájszárazság (Xerostomia): A szájszárazság (amelyet gyakran gyógyszerek okoznak) szintén hozzájárulhat a fog eróziójához, mivel kevesebb nyál van jelen, hogy semlegesítse a savakat. Sok szájszárazság kezelésére szolgáló szájvíznek a pH értéke alacsony, hogy növelje a nyál áramlását és frissességet nyújtson. Sajnos ez rendkívül káros a fogakra, és lehetőség szerint kerülni kell.
• Felső légúti fertőzések: Főleg az orrüreg, melléküregek, garat-gége területén lévő gyulladásos kórképek, amelyek váladéktermelődéssel járhatnak, nem kezelt formában krónikussá válva, vagy szövődményt okozva, szintén járhatnak savanyú szájízzel.
• Emésztési zavarok és Felszívódási problémák: Puffadás, teltségérzet, akár székletpanaszok velejárója is lehet a savanyú szájíz. Sok esetben a sok szénhidrátfogyasztás, renyhe emésztés okozza az ételek erjedését a bélrendszerben. Nem megfelelő emésztés révén lehet járulékos tünet a savanyú szájíz.
• Egyéb betegségek és kezelések: Kemoterápia, sugárkezelés, ritkán bizonyos hétköznapi gyógyszerek is okozhatnak savanykás szájízt.
• Dohányzás: A dohányzás nagyon gyakran okoz kellemetlen, savanykás szájízt. Elsősorban a hagyományos dohánytermékek használata, főleg nagy mennyiségben. Ezeknek amellett, hogy önmagukban is rossz, savanyú szájízt eredményeznek, közük lehet a fogak romlásához, fertőzések, daganat megjelenéséhez is.

Fogászati Beavatkozások és Problémák

A fogérzékenység hátterében gyakran állnak közvetlen fogászati problémák vagy beavatkozások:

• Fogszuvasodás: A fogaink egy idő után - rendszeres és megfelelő szájhigiénia mellett is - elkezdenek szuvasodni, a saverózió hatása miatt elvékonyodott zománc miatt pedig ez a folyamat fel is gyorsulhat. Fogszuvasodás, amely elérte a dentint. A nem megfelelő szájápolás ugyanakkor a szájüregben megtalálható baktériumok elszaporodását, így fogszuvasodást okozhat.
• Fogzománc sérülése: Ennek a hátterében a fog sérülései, a fogzománc kopása, a saverózió okozta károsodások állhatnak, főleg az íny pereménél. Ennek oka lehet a túlzott erővel végzett fogmosás, illetve a helytelen fogmosási technika.
• Ínyproblémák: Különösen az íny visszahúzódása vagy fogínysorvadás. A főleg idősebb korban kialakuló fogágybetegségeknél, és az ezzel járó ínyvisszahúzódásnál is kialakulhat fognyaki érzékenység.
• Csorbult, repedt fog: A fogzománc kopását közvetve a stressz is fokozhatja, hiszen az éjszakai fogcsikorgatás is egyike az arra adott válaszreakcióknak. A két fogsor nagyerejű összeszorítása a fogzománc repedéseit, apró zománcdarabkák letöredezéseit okozhatja. A nem jól záródó fogsor okozta traumás hatás is okozhatja a zománc vékonyabb nyaki részén kialakuló apró, vékony repedéseket, amelyek egy idő után a zománc hiányát és így az érzékenységet is eredményezik.
• Megkopott vagy sérült tömés, rosszul illeszkedő korona: A fogérzékenység hátterében állhat megkopott vagy sérült tömés is. Egy kilazult tömés vagy éppen rosszul illeszkedő korona is éles fájdalmas tüneteket válthat ki.
• Fogászati beavatkozások utáni érzékenység: Egyes fogászati beavatkozások, mint a fogcsiszolás, fogkő-eltávolítás vagy fogfehérítés, átmeneti érzékenységet okozhatnak. A fogtömés annak behelyezése után egy-két hétig érzékeny lehet, ám amennyiben a fájdalom a kezdeti időszak letelte után is megmarad, lehetséges, hogy a fogbél irritációja miatt további beavatkozásra lesz szükség. A rögzített fogszabályzó viselése nem teszi tönkre a fogakat, de különös figyelmet kell fordítani a szájhigiéniára.

A Fájdalom Érzékelése és Tünetei

A fogérzékenység a legtöbb ember időnként megtapasztalja, hiszen egy-egy hidegebb vagy melegebb étel hatása néha együtt járhat az ismert éles, rövid fájdalommal. Pontosan mi történik a fogainkban, amikor az édes vagy savanyú íz hatására, netán a hideg vagy a meleg miatt beléjük nyilall a fájdalom? Ahogy már említettük, a szabaddá vált dentinfelszín a külső ingerekre fájdalommal reagál. Egyes ételek, főleg a meleg, a hideg, az édes és a savanyú fájdalmat okozhatnak az érzékeny fogakon. Az érintés és a levegővel való érintkezés szintén kellemetlen lehet.

A Fogérzékenység Megelőzése és Kezelése

Mivel a fogérzékenység tünet, és nem betegség, a kezelés elsősorban az okok megszüntetésére irányul. Az érzékenység súlyossága és kiterjedése határozza meg az alkalmazott kezelés típusát.

Otthoni Megelőzési és Kezelési Tippek

A helyes szájhigiénia és életmód alapvető fontosságú a fogérzékenység megelőzésében és enyhítésében:

1. Helyes fogmosási technika: Amennyiben a fogmosás során a hideg vagy a meleg víz használata, vagy maga a dörzsölési procedúra is fájdalommal jár, semmiképpen ne a fogmosás idejét és gyakoriságát csökkentsük, hanem változtassunk fogmosási szokásainkon! Használjon puha sörtéjű fogkefét és kerülje a túlzottan erőteljes dörzsölést! A fogkefét legfeljebb három hónap után javasolt lecserélni.
2. Speciális fogkrémek és szájvizek: Mossa fogait fluorozott fogkrémmel! A fluor segít a fogzománc újraképződésében. Használjon fluoros fogkrémet, hogy erősítse fogát a szuvasodás ellen! Használjon fluoros szájvizet! A fogérzékenységet csökkentő fogkrémek általában már néhány hét használat után csökkentik vagy megszüntetik a jelenséget.
3. Savas ételek és italok kerülése/óvatos fogyasztása: Kerülje a savanyú, savas ételek túlzott élvezetét! Kerüljük a savas ételeket és italokat (gyümölcsöket, gyümölcsleveket, bort), de leginkább arra figyeljünk, hogy fogyasztásuk után egy órát várjunk a fogmosással! Várjuk tehát meg, míg a fogzománc visszakeményedik.
   • Csökkentse a savas ételek és italok, így a szénsavas italok és a citrusos gyümölcslevek fogyasztását! Ha mégis iszik ilyet, tegye azt főétkezésekhez kapcsoltan, hogy minimálisra csökkentse a zománcra gyakorolt hatását.
   • Öblítse ki a száját vízzel rögtön a savas étel vagy ital fogyasztását követően!
   • Szívószállal igyon szénsavas italokat és gyümölcsleveket, ez segít, hogy a savak ne érjék a fogakat. Bizonyosodjon meg arról, hogy nem forgatja meg a szájában az italt! Ha limonádét vagy gyümölcsleveket fogyasztunk, használjunk szívószálat, ezt is inkább a szájüreg hátsó része felé irányítsuk.
   • Az étkezés végén igyon tejet vagy egyen egy darabka sajtot, hogy semlegesítse a savakat!
   • Rágjon xilit tartalmú cukormentes rágógumit, amely segít az ételekből és italokból származó savak semlegesítésében!
   • Ha fogai ki vannak téve az ételekből vagy italokból származó savaknak, illetve Ön hajlamosabb az erózióra, várjon egy fél órát, mielőtt fogkrémmel és fogkefével fogat mos!
4. Hidratálás: Ha szájszárazsággal, vagy csökkent nyálképződéssel kapcsolatos problémája van, igyon több vizet a nap folyamán!

Fogorvosi Kezelések

A rendszeres fogorvosi kontroll a problémák mielőbbi felismerése és szakszerű kezelés érdekében is fontos. Panasz esetén pedig mielőbb forduljunk fogorvoshoz! Az érzékeny fogakat mindenképpen kezeltetni kell. Fogorvosunk amellett, hogy azonnali segítséget nyújthat a problémára, megmutatja a helyes fogápolási technikát és tanácsokat is tud adni a fogérzékenység megelőzéséhez.

• Fluoridos kezelések: Ha a fogorvos meggyőződött róla, hogy a fogzománc ép, és a dentin-csatornák nem szuvasodás miatt nyitottak, akkor egyik jó megoldásnak kínálkozik a speciális fogkrém használata. A fogorvos által alkalmazott speciális gélek pedig már egyszeri alkalmazás során is jó eredményhez vezethetnek. Magas koncentrációjú fluoriddal/dentinvédő anyagokkal kezeli a helyi zománcrendellenességeket. Rendelőnkben lehetőség van fluoridos kezelésre, amit iontoforézis készülékkel végzünk. A gyógyászati iontoforézis egy olyan hatékony eljárás, amely fájdalommentesen, nagyon gyenge mikroáram segítségével juttatja a hatóanyagot a célterületre. A kezelések eredményeképp egy ellenállóbb ásványi réteg jön létre fogai felszínén, panaszai pedig megszűnnek.
• Fogszuvasodás, repedés, tömések kezelése: Kezeli a fogszuvasodást, a csorbulást és repedést.
• Ínyproblémák orvoslása: Ha a helytelen szokások teszik tönkre az ínyt, akkor a fogkefe puhább sörtéjűre cserélése lehet az első lépés a gyógyulás felé.
• Személyre szabott szájhigiénés terv: Fogorvosa ezután javasol Önnek egy személyre szabott szájhigiénés folyamatot, amellyel megakadályozhatja a jövőbeli eróziós károkat és megőrizheti a megmaradt zománcot a lehető leghosszabb ideig.

A Fogfájás Összetett Arcai: A Fogbél és Gyökérhártya Gyulladásai

Bizonyos esetekben természetesen a fogérzékenység hátterében nem a fogíny visszahúzódása vagy az érzékenységre való hajlam, hanem más, fogorvosi beavatkozást igénylő okok állnak. A fogfájás vagy odontalgia mindenki számára ismert, heves fájdalom, ami a fog és a hozzá kapcsolódó szövetek gyulladásainak tünete. A fogbetegségek általában fogfájdalommal járnak, de nem minden fogbetegségnél és a fogbetegségek nem minden szakában tapasztalunk fájdalmat. A fog fájdalma kiindulhat a fog koronájából vagy a fog nyaki részének felületéről, de leggyakrabban a fogfájdalom a fog belsejéből a fogbél (pulpa), vagy a fog gyökérhártyájának (periodontium) a területéről indul ki.

A Fogbélgyulladás (Pulpitis)

A fog szuvasodása, ha előrehaladott stádiumba kerül, akkor elérheti a fog pulpáját és fogfájdalommal járhat. Kezdetben pulpa vérbőség (pulpa hyperaemia) jön létre, amelynek hatására enyhe fogfájás kezdődik, amely az ingerhatás szűntével azonnal megszűnik.

Heveny Fogbélgyulladás:

• Heveny felületes fogbél gyulladás: A fog belsejében keletkezik a kellemetlen érzés, amely akár magától (spontán) fokozódik a fogfájásig. Jellemzője, hogy a fájdalom általában esténként jelentkezik. A fájdalom szaggató jellegű, hirtelen jelentkezik és 10 perctől akár 1,5 óráig is tarthat. Ez a fogfájdalom jól körülhatárolható, a beteg a fájdalmas fogat képes megjelölni.
• Heveny teljes fogbélgyulladás: Ebben az esetben a fogfájdalom viszont nagymértékben kisugárzó jellegű. A fogfájdalom igen heves, hosszantartó és rohamokban jelentkezik. A fájdalmas rohamok között rövid szünetek jelentkezhetnek. A fájdalom kisugározhat és kiterjedhet az állcsontra, a halántékra, fülre, szemre, alul a tarkóra, sőt a vállra is. A nagymértékben kisugárzó, heves fájdalmak miatt a beteg a kóros fogat csak ritkán képes pontosan megjelölni. A fogbél gyulladás bántalma 1-2 napig, de néha egy hétig is eltarthat.
• Heveny gennyes részleges fogbélgyulladás: Feszítő, heves lüktetéssel társuló fájdalommal jár. Gyakran borzongással (hidegrázással) kezdődik és pár naptól, akár több hétig is eltarthat. A fogfájdalom folyamatos, fájdalommentes szünet nincs. A lüktetés, pulzálás csökkenésével a fájdalmat enyhülni érezzük, de a fájdalom teljesen nem szűnik meg.
• Heveny sérüléses fogbélgyulladás: A fog törése vagy repedése után a fogfájdalom 2-6 óra múlva jelentkezik. A sérülés kapcsán kialakult fogbél duzzanat miatt a fog érzékennyé válik a hőhatásokra és érintésre.
• Pulpitis során: A spontán fogfájdalom különböző ideig tartó neuralgiform rohamokban jelentkezik, amely a fogat ellátó ideg érzéstelenítésével bizonyosan megszüntethető. A fájdalommentes időszakban a fog (mechanikai, hő, elektromos, ozmózisos) ingerlésével a fogfájás tetszőlegesen kiváltható, provokálható. A pulpitis során a fogfájás leggyakrabban éjjel jelentkezik. A pulpitis jellege szerint szerózus, fibrinozus, purulens gyulladás lehet. A pulpitis kiterjedése szerint a koronai pulpára szorítkozó pulpitis partialis, a gyökérpulpát is érintő pulpitis totalis. Ha nem kezelik a pulpitist, akkor a fertőzés folytán a pulpa elhalhat (pulpitis gangrenosa).

Idült Fogbélgyulladás (Pulpitis chronica):

• Idült fogbélgyulladás (pulpitis chronica parenchymatosa): Rendszerint nagyobb szuvas üreg jelenléte mellett alakul ki. A krónikus fogbél gyulladás mérsékelt, húzó feszítő fájdalommal jár, ami külső hatásokra (hőhatás, mechanikus hatás) provokálható. A beteg fog fájdalma rágáskor, a falat nyomása miatt csak rövid ideig tart, de ezt követően fennmarad egy huzamos tompa, kellemetlen érzés.
• Idült teljes gennyes fogbélgyulladásnál: A fájdalom lüktető, szúró, kisugárzó jellegű. A fog heves fájdalmához hidegrázás és láz is csatlakozhat. A folyamat súlyosbodása esetén a fájdalom fokozódik, a foggyökérhártya is begyullad, amelynek következtében a fog már érintésre is fájdalmassá válik. Súlyos esetben már a belélegzett levegő hőmérséklete is érzékenyen hat a fogra.
• Idült üszkös fogbélgyulladásnál: A fogfájdalom spontán lép fel és heves, szaggató jellegű. A részleges heveny fogbél gyulladáshoz hasonlóan, a fájdalmatlan szünetek jelentkeznek, amelyet követően a fájdalom beálltát a fogban kellemetlen előérzet előzi meg. A teljes fogbélüszöknél a többnyire elszínesedett fog fájdalmas mindaddig, amíg a megbetegedéshez más bántalom nem társul.
• Berobbanó idült fogbélgyulladás (pulpitis acuta idiopathica concrementalis): Nagyon erős, kétségbeejtő fájdalom jelentkezik. A szövődményes esetben kínzó zsábás fájdalom jelentkezik, amely rohamokban mutatkozik és az egész arcfélre kiterjed. A fájdalmas rohamok rövidek ugyan (1/2-1 perc), de gyakran, akár óránként többször visszatérőek.

Foggyökérhártya-gyulladás (Periodontitis)

A foggyökérhártya megbetegedések közül főleg a heveny gyulladások járnak fájdalommal.

• Heveny szegélygyulladás: Valamely idegen testnek (fogkő, ételmaradék) a következtében alakulhat ki. Szúró, heves, nyilalló fájdalommal jár, amelyhez a fogat környező lágy részek érzékenysége is társulhat. Betegek legtöbbször a fogat tartják fájdalmuk okául. A hőhatás, édesség és savanyú ízek a fog érzékenységét fokozzák.
• Heveny csúcsi gyulladás: A beteg a fájdalmas pontot meg tudja mutatni. A fájdalom harapáskor és rágáskor fokozódik.
• Heveny kiterjedt gennyes gyulladás: Már igen heves fájdalommal jár. Ebben a gyulladásban a fog nagymértékben meglazul. A gyulladt fognak és a környező lágy részeknek az érintése azonnali fájdalmat okoz. A hideg és a meleg egyaránt fokozza a fájdalmat, amely igen heves, lüktető és kisugárzó lehet. A fájdalom folyamatos, nincs fájdalmatlan szünet, ami elviselhetetlenné teszi a fájdalmat.
• Krónikus, idült foggyökérgyulladás (periodontitis chronica): Számos kórképet foglal magába, amelyek csak ritkán és csak rágáskor jelentkező fájdalmat okoznak. Általában csak kellemetlen érzéssel járnak. Ritkán, de számolni lehet a foggyökérhártya gyulladás fájdalmas, toxikus károsodásával is. Igen súlyos fájdalomhoz vezethet a foggyökérhártya gyulladásának állcsontra terjedése.

Tályogok és egyéb gyulladások

• Foggyökér csúcsi tályog: Egy szövődményes károsodás, amely a lázas tünetek mellett szúró, lüktető fogfájdalmat eredményez. Foggyökér tályog esetében a fájdalom, váltakozó módon, de spontán jelentkezik, amely fájdalmas periódusok között fájdalommentes szünetek is kialakulnak. Ha a fogat oldal irányba mozgatjuk, akkor nem jelentkezik a fájdalom, viszont ha a fogat a hossztengelye mentén megnyomjuk, akkor igen heves fájás áll elő.
• Körülírt fogmedri tályog: Szúró, feszítő fájdalmat okoz, ami néha lüktetéssel, pulzálással jár együtt. A felgyülemlett váladék és a genny feszülése feszítő, csillapíthatatlan fájdalmat eredményez. Ha a tályog gyorsan alakul ki, akkor a fogfájdalom is hevesen és hirtelen jelentkezik, ha viszont a folyamat lassú, akkor a fogüregi tályogok alig okoznak fájdalmat.
• Csont- és foggyökérhártya heveny fertőző kötőszöveti gyulladása: Leggyakrabban a felső fogaknál jelentkezik. A fogfájdalom a foggyökér táján jelentkező érzékenységgel és szúró fájdalommal veszi kezdetét. A fájdalomhoz hidegrázás és magas 39-41°C láz csatlakozik. A fogfájáshoz gyakran társul heves fejfájás és a felső ajkak, az arc, sőt a szemhéjak duzzanata is. A fájdalmas gyulladáshoz néha állgörcs is (trismus) csatlakozhat.
• Állcsont gyulladásos betegségei: Általában arcfájdalommal, illetve fogfájással járnak. A fertőzés a fogon keresztül (transdentalisan), másrészt a fog mentén (peridentálisan) ráterjedhet csontra, a lágyrészekre, és a porchártyára. A fogfájdalom és a csontfájdalom, a porchártya érintettség miatt lüktető, égő jellegű. A peridontitisből, ha nem kezelik idejében és kellően a csontba terjedő csontvelőgyulladás, osteomyelitis, periostitis odontogenes majd parulis keletkezik.

Amikor a Savanyú Szájíz Jelentkezik - De Nem a Fogak Érzékenyek

Sok esetben nincs mögötte komolyabb baj, az érzés csak átmeneti, de ha néhány napnál tovább fennáll a savanyú szájíz, érdemes átgondolni, nincs-e eltérés a háttérben. Természetesen a szájüregben érzett ízt befolyásolja az elfogyasztott táplálék is. Amennyiben ez savanykás volt (például citrom, káposzta, savanyított ételek stb.), akkor természetesen nem kell problémára gondolni.

Mi okozhatja azt, ha a szájüregben érzett savanyú íz nem szűnik, vagy visszatér, még a fogérzékenység hiányában is?

• Dohányzás: A dohányzás nagyon gyakran okoz kellemetlen, savanykás szájízt. Elsősorban a hagyományos dohánytermékek használata, főleg nagy mennyiségben.
• Rossz fog, fogínygyulladás: Van, hogy a fogszuvasodásnak, fogyínygyulladásnak nem a fájdalom, duzzanat az első jele, hanem a kellemetlen szájszag, ami nem tüntethető el otthoni fortélyokkal. Sokszor gyulladás mellett már komolyabb fertőzés, akár tályog is megjelenhet. Az ínygyulladás, ínylob, vagy gingivitis túlnyomóan helyi irritáció következményeként (lepedék, fogkő, lepedékben élő baktériumok) alakul ki. Az ínygyulladás esetén a normálisan halvány rózsaszínű ínyszél élénk vagy livid vörössé válik, duzzadt lesz, vérzékennyé és érzékennyé válik.
• Kiszáradás: Kiszáradás esetén is jelentkezhet savanyú szájíz. Hasmenéses kórkép, magas láz, égés, rossz vagy leromlott állapot esetén, esetleg időskorban könnyebb kiszáradni, de alapvetően mindenkinek szükséges lenne a megfelelő napi folyadékmennyiséget bevinni. Ez 10 testtömeg kg-onként kb. 4 dl folyadék naponta.
• Felső légúti fertőzések: Főleg az orrüreg, melléküregek, garat-gége területén lévő gyulladásos kórképek, amelyek váladéktermelődéssel járhatnak, nem kezelt formában krónikussá válva, vagy szövődményt okozva, szintén járhatnak savanyú szájízzel.
• Reflux (GERD): A refluxbetegség velejárója a savas visszaáramlás elsősorban a gyomorból, de akár epés reflux is okozhat maró, savanyú szájízt, akár fájdalmat is végig a nyelőcsőben.
• Emésztési zavarok, Felszívódási zavar, gyulladások az emésztőrendszerben: Puffadás, teltségérzet, akár székletpanaszok velejárója is lehet. Nem megfelelő emésztés révén lehet járulékos tünet a savanyú szájíz.
• Kemoterápia, sugárkezelés, ritkán bizonyos hétköznapi gyógyszerek: Kemoterápia, sugárkezelés, ritkán bizonyos hétköznapi gyógyszerek is okozhatnak savanykás szájízt.
• Afták: A szájüreg betegségei közül fájdalommal járnak a nyálkahártyát érintő afták megjelenése is. Mind a heveny aftás gyulladások, mind a visszatérő fekélyes aftás gyulladások (reccurens aphtas ulceratio) égető fájdalommal és nehezített nyeléssel jár. Az aftával együtt járó fájdalom, elviselhetetlenné teszi a hétköznapokat, ezért a fájdalomcsillapítás feltétlenül javasolt. Az afta okozta fájdalom legnagyobb veszélye, hogy a beteg nem iszik eleget és ez a folyadék háztartás felborulásához vezethet.

Mikor keressen fel szakembert?

Huzamosabb ideig fennálló panasz esetén érdemes utánajárni az eltérésnek. A fogfájás és arcfájdalom számos különböző okból alakulhat ki, a fogak és szájüreg betegségeitől kezdve az orrmelléküregek gyulladásain keresztül egészen a lágyrész- és csontgyulladásokig. Az ínygyulladás (gingivitis) és a fogszuvasodás a leggyakoribb kiváltó tényezők, de a fogzománc sérülése, fogbélgyulladás vagy foggyökér tályog is intenzív fájdalmat okozhat. Az időben történő diagnózis és kezelés - beleértve a gyökérkezelést, antibiotikumos terápiát vagy szükség esetén foghúzást - elengedhetetlen a szövődmények elkerülése érdekében.

Első körben, ha van károsító tényező - mint a dohányzás - annak mellőzése szükséges. Megfelelő szájhigiénia, könnyű vegyes étrend, sok folyadék fogyasztása ajánlott. Szükség esetén fogorvosi, szájsebészeti vizsgálat javasolt. Ha felmerül betegség gyanúja a háttérben, belgyógyászati vagy gasztroenterológiai vizsgálat lehet szükséges, ez vagy magán úton vagy beutalóval vehető igénybe, utóbbit kérje háziorvosától, aki panaszai ismeretében maga is tud tanácsot adni, illetve szükség esetén a megfelelő szakrendelésre irányítja Önt. A fogorvosok fel tudják ismerni az erózió korai jeleit, ez azt jelenti, hogy okos ötlet, ha rendszeresen jár ellenőrzésre és megkérdezi a szakembereket az erózió jeleiről, ha úgy gondolja, hogy ki van téve a veszélyének.

tags: #erzekeny #fog #savanyu #iz