A fagyasztás egy népszerű otthoni tartósítási módszer, amelynek célja az élelmiszerek gyors romlásának megakadályozása és a hosszú állásból eredő vitaminvesztés megelőzése. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy ez a módszer hogyan befolyásolja az élelmiszerek tápértékét, és különösen a tésztafélék esetében milyen előnyökkel járhat. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a fagyasztott tészta egészségügyi tudnivalóit, eloszlatva a leggyakoribb tévhiteket és felhívva a figyelmet a fontos szempontokra.
A fagyasztás és az élelmiszerek tápanyagtartalma
Az élelmiszerek lefagyasztása nagyszerű lehetőséget nyújt a romlás megelőzésére és a hosszú állásból fakadó vitaminvesztés megakadályozására is. Fontos tudni ugyanakkor, hogy nem minden ételre hat ugyanúgy az extrém alacsony hőmérsékleten való tárolás. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint a fagyasztóban történő tárolás során alig változik az ételek tápértéke. Kristin Kirkpatrick dietetikus szerint „egyes élelmiszerekben nő a tápanyagok biológiai hozzáférhetősége, ha fagyasztás előtt hőkezelésnek vetik alá őket, míg mások nyers állapotban tápanyagdúsabbak.” Kelsey Costa táplálkozási tanácsadó pedig arra mutatott rá, hogy a fagyás közben keletkező jégkristályok lebonthatják a sejtfalakat, így kiolvadáskor bizonyos tápanyagok - például a C- és B-vitaminok - mennyisége enyhén csökkenhet. A szakértők szerint a fagyasztás - más élelmiszer-tartósítási módszerekkel összehasonlítva - igen hatékonyan megőrzi az élelmiszerek tápanyagtartalmát.
Egy 2017-es összehasonlító tanulmány, amelyet Kirkpatrick is említ, megvizsgálta a friss, a frissen fagyasztott, valamint a frissen (5 napig hűtőszekrényben) tárolt gyümölcsök és zöldségek tápanyag-összetételét. Az eredmények nem mutattak szignifikáns különbséget a friss és a fagyasztott élelmiszerek vitamintartalma között. Megállapították azonban, hogy a fagyasztott termékek sokszor jobban teljesítettek, mint a frissen tároltak.
Fagyasztás vagy gyorsfagyasztás: Mi a különbség?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hangsúlyozza, hogy a hagyományos fagyasztás és a gyorsfagyasztás között lényeges különbség van. Otthoni körülmények között az élelmiszer hőmérséklete fokozatosan csökken a mélyhűtőben. Emiatt nagyobb jégkristályok képződhetnek, amelyek károsíthatják az élelmiszer sejtszerkezetét. A gyorsfagyasztás ezzel szemben az élelmiszeriparban alkalmazott eljárás, amely során az alapanyagokat nagyon rövid idő alatt, rendkívül alacsony hőmérsékleten fagyasztják le. A gyors folyamat miatt kisebb, homokszerű jégkristályok alakulnak ki, így az élelmiszerek jobban megőrzik eredeti állagukat, ízüket és tápanyagtartalmukat.
A Nébih arra is figyelmeztet, hogy a fagyasztás nem javítja a már romlásnak indult élelmiszerek minőségét. Ugyanakkor a felengedés módja is kulcskérdés. A legbiztonságosabb megoldás, ha az élelmiszert hűtőszekrényben engedjük fel, vagy közvetlenül hőkezelés közben olvasztjuk ki. A gyorsfagyasztott termékek esetében különösen fontos, hogy a gyártástól a fogyasztóig végig fagyott állapotban maradjanak. A Nébih azt javasolja, hogy a gyorsfagyasztott élelmiszereket csak a bevásárlás végén tegyük a kosárba, és otthon minél hamarabb helyezzük a fagyasztóba. A hűtőtáska használata szintén segíthet abban, hogy a fagyasztási lánc ne szakadjon meg.
Tévhitek a fagyasztott élelmiszerekről
Friss vagy fagyasztott étel? Tudomány segítségével bebizonyíthatjuk, melyik a legjobb, meglepő eredményekkel! - BBC
Elterjedt tévhit, hogy a fagyasztott élelmiszerek rossz minőségűek. Szabó Adrienn dietetikus szerint tévhit, hogy csak a friss zöldség és gyümölcs lehet igazán egészséges. A gyorsfagyasztott alapanyagok sok esetben megőrzik a betakarításkori állapotukhoz közeli minőséget, ezért táplálkozási szempontból sem feltétlenül jelentenek rosszabb választást. Sokszor nem maga a fagyasztás, hanem az idő csökkenti a friss zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmát. Különösen jó választást jelenthetnek a gyorsan romló alapanyagok, például a bogyós gyümölcsök esetében. Szabó szerint a legjobb megoldás nem a friss és a fagyasztott termékek szembeállítása, hanem a tudatos kombináció.
Rhiannon Lambert brit táplálkozási tanácsadó szerint van néhány alapvető egészséges élelmiszer, amit mindig érdemes otthon tartani a fagyasztóban. Egyrészt nagyon praktikus, hogy bármikor előkaphatunk egy adagot belőlük, hogy egy gyors vacsorát összedobjunk. Másrészt ezeknek az élelmiszereknek jót tesz, ha kicsit a jégen lehetnek. A fagyasztásnak elsősorban az a funkciója, hogy bizonyos terményeket ne csak szezonban fogyaszthassunk, hanem hónapokkal később is - például málnát decemberben.
Lambert például azt állítja, a húsok állagának és fehérjetartalmának kifejezetten jót tesz a fagyasztás és a kiengedés. A halak lefagyasztása azért nagyon előnyös, mert a szívbarát ómega-3 zsírsavak teljes értékűek maradnak a hűtés hatására. A táplálkozási tanácsadó szerint a brokkoli, a csemegekukorica és az edamame bab is egészségesebb fagyasztás után fogyasztva. „A fagyasztott brokkoli több riboflavint (B2-vitamint) tartalmaz, mint friss társa, ez a vitamin pedig elengedhetetlen a jó emésztés és az optimális agyműködés szempontjából,” - teszi hozzá Rhiannon Lambert. A fagyasztott zöldborsó nagyjából ugyanannyi létfontosságú tápanyagot, például C-vitamint tartalmaz, mint a friss. A friss spenót nemcsak gyorsan romlik, de néhány nap után a tápanyagtartalma is csökken. A mirelit spenótban a C-vitamin és a folsav hosszabb ideig megmarad, és akár hónapokig megőrzi tápértékét. Lambert egyik célja egyébként, hogy népszerűsítse a fagyasztott élelmiszereket, hiszen laboratóriumi élelmiszerkutatások kimutatták, hogy ezek is igen egészségesek.
A tésztafogyasztás és a rezisztens keményítő
Magyarország kifejezetten a tésztafogyasztó országok közé tartozik. Rengeteg étel alapja a különböző formájú és ízű tészta, nem meglepő tehát, hogy az egyik legfontosabb élelmiszerünk közé tartozik. A tésztafogyasztással kapcsolatban azonban számos tévhit alakult ki, sokan hízlalónak és egészségtelennek tartják, ez azonban nem egészen így van.
A boltokban kapható csomagolt száraztészták alapanyagai: tojás, gabonafélék és víz. Minél több tojást tartalmaz a tészta, annál nagyobb a vitamintartalma. A tésztában megtalálható többek között a B1-, a B2-, a B6-, az A- és az E-vitamin is. Ásványi anyagok közül pedig foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot tartalmaz. Egy igazi fehérjeforrás tehát, mely ezeken túl tartalmazza az összes olyan aminosavat is, ami a szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen.
A tészta fogyasztását nagyban meghatározza az, hogy milyen feltét kerül rá. Tehetünk rá különféle zöldségeket - például kukoricát, paradicsomot, paprikát, csicseriborsót, zöldborsót, zöldbabot - és még számos további zöldség közül választhatunk. Ha ízesítésre gyógynövényeket használunk - mondjuk bazsalikomot vagy petrezselymet - akkor még tovább fokozhatjuk az egészséges étel ízét, arról nem is beszélve, ha olyan olajak képezik az adott étel alapját, amelyek esszenciális zsírsavat tartalmaznak. A tésztát különböző salátákkal együtt elkeverve is fogyaszthatjuk, ami alacsony kalóriatartalmú és egyben laktató is. Ami a húsokat illeti: tehetünk rá sovány húsokat is, például halat, amelynek rendkívül magas a fehérjetartalma, a kalóriatartalma viszont alacsony. Vagy csirkemellet, sonkát és a pörkölt alapanyagaként szolgáló sertés vagy marhahúst.
Tudtad? A tészta, amikor megvásároljuk, és még száraz formában áll rendelkezésünkre, akkor 10 dkg körülbelül 350 kalóriát tartalmaz, ám miután kifőztük vízben, a kalóriatartalma csupán 100-200 kcal lesz. A tésztának számos fajtája létezik, ezért függ az ételektől is, hogy mikor melyikre van szükségünk. A könnyebb tésztákat olyan ételekhez használjuk, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak mártást, a nehezebb tésztákat pedig sűrűbb állagú mártásokhoz javasoljuk. A spagettitészta a bolognai és a sonkás tészta egyik alapanyaga, de lehet akár a makarónié is, de az utóbbira kaphatunk külön makarónitésztát is. Húsleveshez pedig a sokak által csigatésztát vagy cérnametéltet tálalhatjuk. A tészta számos étel alapanyaga lehet, arra kell csak odafigyelnünk, hogy megfelelő mértékben és visszafogott rendszerességgel fogyasszuk.
A hűtés meglepő hatása: rezisztens keményítő
A szénhidrátokról évtizedek óta ellentmondásos kép él a köztudatban. A fehér kenyér, a tészta vagy a rizs sokak szemében egyet jelent a súlygyarapodással, a vércukorszint ingadozásával, sőt a cukorbetegség és a szívbetegségek fokozott kockázatával is. Nem véletlenül: ezek az élelmiszerek jellemzően finomított gabonákból készülnek, amelyekből a feldolgozás során eltűnik a rost és számos más értékes tápanyag. Kevesebben tudják azonban, hogy az elkészítés és a tárolás módja érdemben befolyásolhatja azt, miként reagál rájuk a szervezet.
A finomított gabonafélék gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak. Rost hiányában ezek az ételek szinte átrobognak az emésztőrendszeren, hirtelen vércukorszint-emelkedést okozva. A hasnyálmirigy ilyenkor nagy mennyiségű inzulint termel, ami hosszabb távon megterheli az anyagcserét, fokozza az éhségérzetet és hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához. A teltségérzet is rövidebb ideig tart, így nem ritka, hogy az ilyen ételek fogyasztása után hamar újra megéhezünk.
Amikor a kenyeret, a főtt tésztát vagy a rizst lehűtjük - különösen, ha lefagyasztjuk, majd később felengedjük - egy úgynevezett retrogradációs folyamat indul el. Ez a keményítőtípus nehezebben emészthető, nem bomlik le olyan gyorsan glükózzá, így jóval mérsékeltebb vércukorszint-emelkedést okoz. Hatása sok szempontból a rostokéhoz hasonló: lassítja az emésztést, tovább tartó jóllakottságérzetet biztosít, és csökkentheti az összes napi kalóriabevitelt. A jelenség nemcsak a kenyérre igaz. A sütés vagy főzés során a hő hatására a keményítőmolekulák fellazulnak, könnyen emészthetővé válnak. Lehűléskor azonban újrarendeződnek, és olyan kristályos formát vesznek fel, amelynek feldolgozása már jóval nagyobb kihívás a szervezet számára. A retrogradáció során egyes keményítőmolekulák átrendeződnek és új kristályos szerkezeteket alkotnak, amelyeket a szervezet nehezebben emészt meg és szív fel.
A rezisztens keményítő gyakorlati jelentősége
A változás nem drámai, de mérhető. Frissen sült fehér kenyérben a rezisztens keményítő aránya nagyjából 0,5-1,7 százalék. Hűtés vagy fagyasztás, majd felolvasztás után ez az érték akár 1-3 százalékra is emelkedhet. Ez önmagában nem teszi „szuperélelmiszerré” a fehér kenyeret, de kedvezőbbé teszi a vércukor-anyagcsere szempontjából. Egyes vizsgálatok szerint a fagyasztott, majd felengedett és megpirított kenyér alacsonyabb glükózválaszt vált ki, mint a frissen fogyasztott változat. A rezisztens keményítő hatását a testsúly alakulásával is összefüggésbe hozták. Egy 2024-ben publikált vizsgálatban azok a résztvevők, akik több héten át rendszeresen fogyasztottak ilyen típusú keményítőt, átlagosan nagyobb súlycsökkenést értek el, mint a kontrollcsoport tagjai. Emellett csökkent gyulladásos értékeket és kedvezőbb inzulinérzékenységet is megfigyeltek.
A rezisztens keményítő közvetett módon a bélhormonokra is hat. Növelheti a GLP-1 termelését, amely az emésztés lassításával és az étvágy csökkentésével járul hozzá a jóllakottság érzéséhez. Ez az a hormon, amelynek hatását a modern fogyókúrás injekciók is utánozzák - a különbség csupán az, hogy itt a szervezet saját mechanizmusai aktiválódnak.
Mire érdemes figyelni a fagyasztott tésztával kapcsolatban?
A szakértők szerint a kenyér fagyasztásához legalább 12-24 óra szükséges ahhoz, hogy a kedvező folyamatok elinduljanak, de megfelelő tárolás mellett akár hónapokig is megőrzi minőségét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mindez nem ad szabad utat a mértéktelen fehér kenyér vagy tésztafogyasztásnak. Zenker is figyelmeztetett, hogy a rezisztens keményítő előnyei viszonylag szerények, így az adagok nagysága továbbra is számít. A mindennapi étrend alapját lehetőség szerint továbbra is a teljes kiőrlésű gabonák, a rostban gazdag zöldségek és a kiegyensúlyozott tápanyagbevitel adja.
Bár a rezisztens keményítő anyagcsere-szempontból kedvező, az emésztőrendszer reakciója egyénenként eltérhet. Mivel ez a keményítőtípus nagyrészt emésztetlenül jut el a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok fermentálják, egyeseknél fokozott gázképződést, puffadást vagy hasi diszkomfortot okozhat. Különösen igaz ez az irritábilis bél szindrómával (IBS) élőknél vagy azoknál, akik alapvetően érzékenyebb emésztésűek. Ez nem jelenti azt, hogy a rezisztens keményítő káros lenne, inkább azt, hogy érdemes fokozatosan bevezetni, és figyelni a szervezet jelzéseire.
Fontos tisztázni, hogy a fagyasztás nem változtatja meg alapjaiban a fehér kenyér tápanyag-összetételét. A rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalom nem lesz magasabb attól, hogy a kenyeret lehűtjük vagy lefagyasztjuk. A kedvező hatás elsősorban a vércukorválasz mérséklésére és a jóllakottságérzetre vonatkozik. Ettől a fehér kenyér még nem válik egyenértékűvé a teljes kiőrlésű változatokkal, inkább egy kevésbé kedvezőtlen alternatívát jelent azok számára, akik nem szeretnének teljesen lemondani róla.
A vércukorszint alakulását soha nem egyetlen élelmiszer határozza meg önmagában. Ha a fagyasztott, majd felengedett kenyeret fehérjében gazdag feltéttel, egészséges zsiradékkal vagy rostos zöldségekkel együtt fogyasztjuk, a vércukorszint-emelkedés eleve lassabb és mérsékeltebb lesz. A rezisztens keményítő ilyenkor egy már eleve kedvezőbb anyagcsere-helyzetet erősít tovább. Ez jól mutatja, hogy az étkezések egészének összeállítása legalább olyan fontos, mint egy-egy konyhai trükk alkalmazása.
Az sem mindegy, hogyan kerül vissza a kenyér vagy más keményítőtartalmú étel a tányérra. Az enyhébb újramelegítés vagy rövid pirítás általában jobban megőrzi a rezisztens keményítő arányát, míg a hosszan tartó, magas hőfokú sütés részben visszafordíthatja a kedvező szerkezeti változásokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy gyors pirítás vagy mérsékelt melegítés előnyösebb lehet, mint az erőteljes átsütés. Ez apróságnak tűnik, mégis számíthat a végső anyagcsere-hatás szempontjából.
Különbségtétel a fagyasztott ételek között
Nemcsak az idő, hanem sokszor az energia is kevés ahhoz, hogy nap mint nap friss alapanyagokból főzzünk. A fagyasztott ételek ebben a helyzetben gyors és kényelmes megoldást kínálnak - de felmerül a kérdés: vajon egészségesek is? Vagy csupán egy kényszermegoldás, amellyel hosszú távon árthatunk magunknak? Ahhoz, hogy valóban jól döntsünk, fontos különbséget tenni a különböző típusú fagyasztott ételek között, mert nem mindegy, hogy mirelit pizzáról vagy darabolt zöldbabról van szó.
Elsőként érdemes tisztázni, hogy a „fagyasztott ételek” kifejezés többféle dolgot takar. Az egyik oldalon ott vannak a fagyasztott alapanyagok, mint például a zöldségek, gyümölcsök, húsok, halak - ezek általában feldolgozatlan vagy minimálisan előkészített formában kerülnek a mélyhűtőbe. A másik oldalon a fagyasztott készételek, amelyek több összetevős, gyakran már megfőzött, ízesített és csomagolt ételek, készen arra, hogy csak kiolvassuk és elfogyasszuk. A két kategória közötti különbség nemcsak abban rejlik, hogy mennyire van készen az étel, hanem abban is, hogy mennyi hozzáadott anyag kerül bele, milyen a tápértéke, és mennyire képes támogatni az egészséget.
Hogyan működik az ipari fagyasztás?
Az ipari fagyasztás egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. A modern technológiák lehetővé teszik, hogy az élelmiszert percek alatt -18 °C alá hűtsék, méghozzá úgy, hogy apró jégkristályok keletkezzenek benne. Ez azért fontos, mert ezek az apró kristályok nem roncsolják a sejtfalakat, így a kiolvasztott zöldség vagy hús nem lesz szétázott, pépes állagú. Ez a módszer nagyban különbözik a háztartási fagyasztástól, ahol a lehűlés sokkal lassabb, és emiatt nagyobb jégkristályok képződnek. Az ipari fagyasztás tehát nemcsak praktikus, hanem technológiailag is előnyösebb, ha minőségmegőrzésről van szó.
Mit tesz a fagyasztás a tápanyagokkal?
Talán az egyik leggyakoribb kérdés: mennyire marad tápanyagdús a fagyasztott étel? A jó hír az, hogy a fagyasztás önmagában nem károsítja jelentősen a tápanyagokat. Az ásványi anyagok, a fehérjék, sőt sok vitamin is megőrzi eredeti mennyiségét, ha az étel megfelelően van előkészítve és tárolva. A legérzékenyebb a C-vitamin, amely főleg a zöldségek blansírozása során sérülhet. A fagyasztásra szánt zöldségeket többnyire blansírozni szokták.
A blansírozás egy előkezelési eljárás, amely során a zöldségeket rövid időre forró vízbe vagy gőzbe merítik, majd gyorsan lehűtik, hogy megállítsák az enzimes bomlást. Ez segít abban, hogy a zöldség megőrizze a színét, állagát és mikrobiológiai biztonságát - de némi C-vitamint valóban veszít. Ennek ellenére egy fagyasztott zöldborsó vagy spenót gyakran még mindig táplálóbb lehet, mint az a „friss” változat, ami napokig állt a polcon, majd a hűtőnkben.
Ha a zöldséget, gyümölcsöt betakarítás után rögtön lefagyasztják, sokszor több bennük a vitamin, mint a napokig utaztatott friss változatokban. Például egy frissen leszedett brokkoliban sok C-vitamin van. De ha ezt 5 nap múlva esszük meg (szállítás, bolt, hűtő), már akár 50%-kal kevesebb lehet benne. Egy fagyasztott brokkoliban viszont az eredeti mennyiség nagy része megmaradhat. A gyümölcsöknél a fagyasztás előtti eljárások kevésbé drasztikusak - általában csak megmossák, esetleg kimagozzák vagy felszeletelik őket, és már mehetnek is a mélyhűtőbe. Így megmarad bennük a legtöbb vitamin és antioxidáns.
Íz és állag: Milyen elvárásaink legyenek?
Bár a fagyasztás sokat megőriz a tápértékből, az íz és az állag már kényesebb kérdés. Az ipari gyorsfagyasztás sokkal kíméletesebb, mint a házi, de így is számolnunk kell azzal, hogy a fagyasztott brokkoli vagy málna nem pont olyan lesz, mint a friss. A zöldségek gyakran veszítik el roppanós állagukat, főleg, ha kiolvasztás után főzzük őket. A gyümölcsök puhulnak, levet eresztenek, amit süteményekhez, turmixokhoz jól ki lehet használni, de salátába már kevésbé illenek. A húsoknál a textúra romlása szintén előfordulhat, ha a fagyasztás vagy a tárolás nem volt megfelelő, vagy ha újrafagyasztották őket. Az íz szintén függ a tárolás idejétől és a csomagolás minőségétől. Ha a termék huzamosabb ideig ki van téve a hideg levegőnek, kiszáradhat, fagyási sérüléseket szenvedhet, és az íze is romlik. Ezt hívják „fagyasztóíznek” - egyfajta állott, kartonos utóíz, amit biztosan te is tapasztaltál már.
Fagyasztott készételek: A sötétebb oldal
Amíg a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök nyugodt szívvel beépíthetők egy egészséges étrendbe, addig a fagyasztott készételek kevésbé. Ide tartoznak: pizzák, panírozott dolgok, tészták, rakott ételek, előfőzött ételek, mikrózható tálcás fogások stb. Ezeknél a legnagyobb probléma a hozzáadott anyagok mennyisége. A legtöbb mirelit pizza, töltött tészta, rántott hús vagy panírozott halrudacska rengeteg sót, telített zsírt, cukrot és adalékanyagot tartalmaz. Ízfokozók, tartósítószerek, színezékek - ezek mind gyakori összetevők. Ráadásul a feldolgozás során sokszor sérülnek a természetes tápanyagok, a rosttartalom alacsony, a kalóriatartalom pedig kifejezetten magas.
Persze nem kell teljesen száműznünk őket - néha egy rohanós nap végén egy mirelit lasagne is belefér, de semmiképp sem érdemes alapélelmiszerként tekinteni rájuk. Ha mégis választanánk közülük, keressük azokat a márkákat, amelyek bio alapanyagokat használnak, kevesebb sóval, adalékmentesen dolgoznak - ezekből egyre több elérhető, de sajnos nem a legolcsóbbak.
Egészség vagy kényelem? Nem kell választanunk!
Sokan úgy gondolják, hogy a gyorsaság és a kényelem mindig az egészség rovására megy, de a fagyasztott élelmiszerek terén ez nem feltétlenül igaz. Ha okosan választunk, a fagyasztott termékek - főleg az alapanyagok - segíthetnek abban, hogy gyorsan, hatékonyan és mégis táplálóan étkezzünk. Használjuk a fagyasztott zöldségeket levesbe, párolt köretnek, turmixba. A fagyasztott gyümölcs remek desszert alap vagy reggeli zabkása kiegészítő. A trükk az, hogy ne vegyük egy kalap alá az összes fagyasztott terméket. A tiszta, feldolgozatlan zöldség és gyümölcs valóban támogatja az egészségünket, miközben időt spórol nekünk.
Főtt tészta fagyasztása otthon
Túl sok tésztát főztünk ki? A maradék megőrzésének legegyszerűbb módja a tészta fagyasztása, ami egyáltalán nem telik sok időbe.
Fagyasztás szempontjából is az a legjobb, ha „al dente” állagúra főzzük a tésztát, azaz megpuhult, de még harapható, picit roppan a fogunk alatt. Ha ugyanis kicsit túlfőztük, akkor kiolvasztás után a tészta pépes lehet.A fagyasztás első lépéseként béleljünk ki egy akkora tepsit, vagy tálcát sütőpapírral, amekkora befér a fagyasztóba. Lehetőleg egy rétegben terítsük szét rajta a tésztát és locsoljuk meg egy kis olívaolajjal. Tároljuk így a fagyasztóban addig, amíg megdermed, utána adagolhatjuk zárható fagyasztótasakokba, vagy légmentesen záródó fagyasztóedényekbe. (Az előfagyasztás akár ki is hagyható, így azonban felolvasztáskor jobb minőséget kapunk.) A fagyasztóban a főtt tészta akár három hónapig is eláll. Ha szeretnénk kiolvasztani, tegyük a hűtőbe, hogy felolvadjon. Ezután öntsük a tésztát forrásban lévő vízbe (de tehetjük a mikrohullámú sütőbe is), hogy felmelegedjen.
tags: #fagyasztott #teszta #egeszseg