Falusi szálláshely és vendéglátás: Átfogó útmutató

A falusi szálláshelyek és az ahhoz kapcsolódó vendéglátás komplex területe számos jogi, adózási és üzemeltetési kérdést vet fel, miközben egyre fontosabb szerepet játszik a hazai turizmusban. Ez az útmutató részletesen tárgyalja a falusi szálláshelyek definícióját, a kapcsolódó vendéglátási formákat, az engedélyezési és üzemeltetési követelményeket, valamint az adózási szabályokat, kiemelve a kistermelői és őstermelői tevékenység sajátosságait.

Kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyek megkülönböztetése

A 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet pontosan meghatározza, mi nem minősül kereskedelmi szálláshelynek. Ebbe a kategóriába tartoznak a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Kormány rendelet hatálya alá tartozó fizetővendéglátó szálláshelyek, valamint a falusi szállásadás keretében idegenforgalmi célból hasznosított magánszálláshelyek.

Néhány indok, ami miatt nem tekintünk tehát kereskedelminek egy szálláshelyet: ha nem eleve erre a célra épült, vagy ha ennek használatáért nem kérünk piaci alapon mért ellenértéket, ha nem rendszeresen tart nyitva vagy vegyes használatú, illetve ha semmilyen minőségi kategóriába nem sorolható.

Ebből adódóan a nem kereskedelmi szálláshelyek közé tartoznak a fizetővendéglátás (Zimmer frei), a falusi vendéglátás és az egyéb szállásadás (magán kempingezés, rokonlátogatás, vállalati vendégházak, saját nyaraló, munkásszállás, kollégium). Fontos megjegyezni, hogy az ideiglenesen tartózkodó személyek számára nem üdülési, nem turisztikai célú egyéb szálláshely szolgáltatás (például TEÁOR 5520 - Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás) is ide tartozhat. Ez a szakágazat a jellemzően napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújtott szálláshely-szolgáltatást foglalja magában. Az önálló férőhelyekben bútorozott szobák állnak rendelkezésre, vagy nappalival/étkezővel, hálószobával, illetve főzési lehetőséggel vagy teljesen felszerelt konyhával rendelkeznek.

Fizetővendéglátás (Zimmer Frei)

A fizetővendéglátás, vagy más néven fizetővendég szolgálat, lényege, hogy magánszemélyek a saját házuk vagy lakásuk bizonyos vagy teljes részét az általuk megállapított díj ellenében kiadják. Tehát a házukba fogadják az utazókat. Ennek a szállásformának fő előnye, hogy családias és olcsó, emellett a vendégek gyakran baráti kapcsolatot is kialakíthatnak a szállásadóval.

Hátrányai közé sorolható, hogy a szállás lefoglalásakor előre nem lehet tudni, hogy milyen környezetben, stílusban, tisztaságban áll rendelkezésre a szállás. Ezek a szálláshelyek általában a városokban élnek meg. Az értékesítés történhet egyénileg vagy szervezetten, azaz utazási irodán keresztül, de mindenképpen szükséges a szállásadó tevékenység hatósági nyilvántartásba vétele, illetve a szálláshely osztályba sorolása. Ez lehet egy-, két- és háromcsillagos, vagy apartman, vagy apartman de lux.

A fizetővendéglátó szálláshelyekre vonatkozó követelmények meghatározottak: bérházban lift, szállásadó ügyelet, szobák nagysága, fűtés, világítás, bútorzat, vizesblokk, ivóvízellátás, textíliacsere, telefon, takarítás, konyhahasználat és felszereltség.

Falusi vendéglátás és szálláshelyek

Falusi magánszálláshelynek azt nevezzük, amely nem városban és nem kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyen található, hanem falusias, tanyasias községekben. A fizetővendéglátáshoz hasonlóan ezeknél is a magánlakásokat, házakat, lakrészeket adják ki idegenforgalmi célokra a hozzájuk tartozó területekkel (udvar, kert) együtt. Az így értékesített szálláshelytípus lehet vendégszoba, üdülőlakás (lakrész), üdülőház (tanya) vagy sátorozóhely.

A legjelentősebb különbség a fizetővendéglátással szemben, hogy ezeken a szállásokon elvárt, hogy a kényelem mellett a falusias életmódból is ízelítőt kapjon a vendég. Ugyan ez semmilyen követelményrendszerben nincs leírva, de egyébként miért töltené a nyaralását bárki is egy eldugott kis faluban? A vendégkör főleg a városi életformájú kisgyermekes családok és a nosztalgiázó idősebbek köréből áll, emellett az erre a célra keveset szánó vendégekből. Számukra külön élményt jelent, hogy kert van, ahol málnát lehet szedni, megsimogathatók a háziállatok, tüzet lehet rakni az udvaron a szalonnasütéshez, és reggelire saját készítésű lekvárok közül lehet válogatni.

A falusi szállást is csak hatósági nyilvántartásba vétel és minősítés birtokában szabad üzemeltetni. A minősítés szempontjai között szerepel a lakókomfort (összkomfort, komfort, félkomfort, komfort nélküli), a környezet esztétikai és higiéniai állapota, a szállásadó felkészültsége, a szobák mérete, felszereltsége, vizesblokkok, konyha, étkező, társalgó, pihenőkert és parkolási lehetőségek. A láthatóan sok követelménynek megfelelően működő szálláshelyeken befolyt jövedelmek után viszont a vendéglátók adókedvezményben részesülnek. A lakásnak (vagy egyéb szálláshelynek) bizonyos kényelmet biztosító felszereltséggel kell rendelkeznie.

A falusi szállásadás Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/3. mellékletében nem szereplő településeken, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken vagy a 100 fő/km² népsűrűség alatti területeken található olyan szálláshelyre vonatkozik, amely a falusi életkörülményeket, helyi szokásokat és kultúrát, valamint a mezőgazdasági hagyományokat komplex módon, kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt mutatja be.

Egyéb nem kereskedelmi szálláshelyek

Mivel ezek általában nem vagy csak csekély mértékben vesznek részt a nemzetközi idegenforgalomban, ezért ezek felismerése, minősítése, szabályozása nehézkes, és nem is feladata a hatóságoknak.

Ide tartozhat például a barátoknál, rokonoknál történő szállás, vagy a vadkempingezés. A még vállalati tulajdonban lévő vendégházakat a dolgozók részére bocsátják térítés nélkül (természetbeni juttatásként, jutalomként) vagy jelképes összegért. A munkahelyek által fenntartott munkásszállásokon az adott vállalat helyezi el távol lakó dolgozóit, bár néhány éve már itt is megfigyelhető, hogy úgynevezett dolgozói hoteleket üzemeltetnek piaci alapon. Az iskolák kollégiumaiban csak az ott tanulók szállhatnak meg a piaci árak töredékéért.

Ezek a szállások tehát nem tartoznak az idegenforgalom körébe, így ezekkel bővebben nem foglalkozunk. Leginkább a hazai "Fizetővendéglátás" vagy a "Panzió" angol megfelelője, mely egyszerű szállást és reggelit biztosít a vendégnek.

Falusi szálláshely létesítése: Hogyan legyünk falusi turizmus szolgáltató?

A falusi szálláshely létesítéséhez számos jogszabályt kell figyelembe venni. A legfontosabbak a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről, valamint az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről.

Hol kezdjük?

A szálláshely fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez kell bejelenteni a szálláshely létesítési kérelmet. A szálláshely-szolgáltatás tekintetében az üzemeltetési engedélyt kiadó, a szálláshelyekről nyilvántartást vezető, a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet ellenőrző, valamint a szálláshely-szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - egyaránt a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője jár el.

Engedélyezési követelmények egyéb szálláshelyekre

Az egyéb szálláshelyeknek, beleértve a falusi szálláshelyeket is, bizonyos engedélyezési követelményeknek kell megfelelniük:

1. Szoba nagysága:
   • Egyágyas: legalább 8 négyzetméter.
   • Két- vagy többágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter.
   • Legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett.
2. Vizesblokk: A vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC - kefetartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval.
3. Kávékonyha: Kávé-, teafőzésre, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal.

Üzemeltetési követelmények egyéb szálláshelyekre

1. Ügyelet: A szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja.
2. A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjára hivatkozással a falusi szálláshely olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra, és amely a háztartási körülmények között végzett vendéglátó tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásával egyéb szolgáltatásként ételszolgáltatást is nyújthat a szállóvendégek részére.

Hogyan lehetünk napraforgós szálláshely?

A „napraforgós” Nemzeti Tanúsító Védjegy hazánkban az egyetlen, egységesen elismert, országos minőségbiztosítási rendszer, melynek alapvető célja a falusi szálláshelyek osztályba sorolása. A védjegy igénylése nem kötelező, de hasznos marketing eszköz: a tanúsított védjeggyel rendelkező szolgáltatók előnyt élveznek a turisztikai marketing kommunikációban.

A védjegy elnyeréséhez pályázati nyomtatványt kell benyújtani a FATOSZ megyei szervezetéhez. A védjegy odaítéléséről és a napraforgós besorolásról (egytől négy napraforgóig) a Nemzetgazdasági Minisztérium és a FATOSZ delegáltjaiból álló Bíráló Bizottság dönt. A védjegy 5 évig érvényes, de minden évben ellenőrzik a szálláshelyeket. Frankó Pál, a FATOSZ elnöke állítja, hogy a napraforgó védjegy jóval összetettebb, mint az MTMT kötelező minősítése. Utóbbi csak a szálláshely fizikai tulajdonságai alapján dönt a minősítésről, hogy az mennyiben felel meg a vendégfogadás feltételeinek. A falusi turizmus minősítése ennél jóval többrétegű. Ezért is van az, hogy míg a kötelező minősítés a szálláshelynek szól, kvázi örökölhető, ha új tulajdonos kerül képbe, addig a napraforgós minősítés nem, hiszen az mindig személyre szól. Viszont 5 évig érvényes, míg a kötelező minősítés 3 évre szól. Frankó Pál hisz abban, hogy ez a kétfajta minősítés párhuzamosan tud és fog működni.

Január 1-jéig minden magán- és egyéb szálláshelynek, így a falusi szálláshelyeknek is regisztrálniuk kellett a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testületnél. A FATOSZ jóval az MTMT kötelező szálláshelyminősítése előtt, már 2010-től alkalmazza a falusi szálláshelyek minősítési rendszerét, a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegyet. Kezdetben még bevonták a FATOSZ-t is a minősítés folyamatának kialakításába, de mire ez megvalósult, az eredeti célok, törekvések megváltoztak.

Turisztikai marketing eszközök és a NETA

A Nemzeti Turisztikai Adatbázisba (NETA) történő bekerülés ingyenes. Ez egy fontos marketing eszköz a falusi szálláshelyek számára. A vendégeknek napjaink médiazajában is meg kell találnia az adott falusi szálláshelyet. Egy jó marketing alapján pedig képes meghozni a döntését. Keltsük fel az igényt, mutassunk olyan szolgáltatást, hogy a vendég számára kézenfekvő legyen, hogy hozzánk jöjjön el - mutatott rá Frankó Pál. Fontos, hogy a marketing hiteles és valós legyen, a vendég ne érezze magát félrevezetve. Csak olyat szabad hirdetni, ami tényleg létezik. A mai kommentelő, értékelő online világban gyorsan fény derül az igazságra.

Falusi vendégasztal és étkeztetés

Jelenleg Magyarországon agroturisztikai étkeztetés kistermelői falusi vendégasztal, falusi szállásadás, valamint lakáséttermi szolgáltatás keretében valósulhat meg.

A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. FVM rendelet 4. § (3) bekezdésének értelmében a kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként - vásárolt élelmiszer felhasználásával, valamint más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 85. pontja és a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) 3. §-a, valamint a Csgtv. 2. § e) pontja alapján mező-, erdőgazdasági tevékenységnek minősül a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontjában meghatározott tevékenység.

A fenti rendelkezések együttes értelmezéséből levezetett hatósági álláspont szerint tehát a kistermelői falusi vendégasztal szolgáltatásból származó bevétel adózására az őstermelőkre vonatkozó kedvező adózási szabályrendszer alkalmazható, ha az saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget. Amennyiben a saját alapanyagfelhasználás meghaladja az említett rendeletben meghatározott mennyiséget, úgy az adott tevékenység őstermelői kiegészítő tevékenységnek minősül, azonban az így megszerzett bevételre továbbra is őstermelői bevételként kell tekinteni, amennyiben nem haladja meg az őstermelői tevékenységből származó összesített éves bevételének negyedét. A falusi vendégasztal üzemeltetésénél a kistermelő az általa megtermelt vagy előállított alapanyag mellett, kiegészítő alapanyagként hasznosított élelmiszert is felhasználhat, az nem befolyásolja az ebből származó bevétel adózási megítélését (NAV 6. számú információs füzete).

Mivel a falusi szállásadó étkeztetése nem a saját alapanyag felhasználásával történik, ennek okán a falusi szállásadó étkeztetésből származó bevétel a már idézett Csgtv. 2. § e) pontjából kiindulva a mezőgazdasági őstermelőnél kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősül, azaz csak az őstermelői bevétel negyedéig alkalmazható az őstermelőkre vonatkozó kedvező adózási mód.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú mellékletének II. rész 3. pontja alapján az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből) az 5 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozik. Az Áfa tv. 3. számú mellékletének II. rész 5. pontja alapján a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, ideértve a falusi szálláshely-szolgáltatást is, a kedvezményes 5 százalékos adókulcs alá tartozik, feltéve, hogy az adott tevékenységet nem alanyi adómentes minőségben végzik.

A falusi szálláshelyi étkeztetés kategória szerint megfelelhetne ugyan a kedvezményes adókulcs alkalmazásához szükséges TESZOR besorolásnak, viszont a besorolásban szereplő megnevezés tartalmazza az éttermi és a vendéglátás szavakat is.

Lakáséttermi tevékenység

A lakáséttermi tevékenység háztartási körülmények között végzett vendéglátás (étkeztetés), ahol nem feltétel a vidékies környezet, megvalósulhat városi környezetben (innovatív szolgáltatásként) is. A lakáséttermi tevékenység szintén nem felel meg a saját alapanyag felhasználásával történő feldolgozás követelményének, így a falusi szállásadás keretében megvalósuló étkeztetéshez hasonlóan a lakáséttermi tevékenység kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősülhet, így az abból származó bevételre is csak az őstermelői bevétel negyedéig alkalmazhatja a mezőgazdasági őstermelő az őstermelőkre vonatkozó kedvezőbb adózási módot.

A szolgáltatás áfa-rendszerbeli megítélése szempontjából fontos leszögezni, hogy habár jogszabály szerint a lakáséttermi tevékenység egyértelműen vendéglátás tevékenységi körbe tartozik, azonban a szolgáltatásra vonatkozó pontos tevékenységi kör besorolás már nem ennyire egyértelmű. Amennyiben az említett tevékenység megfeleltethető az Áfa tv. 3. számú mellékletének II. rész 3. pontjában szereplő étkezőhelyi vendéglátás besorolásnak, akkor az 5%-os kedvezményes adókulcs alá tartozhat.

A falusi turizmus fejlődési lehetőségei és a szolgáltatók szerepe

A vidéki szálláshelyek kialakítása is a turizmus egyik ága, amely a gazdaság húzó ágazata. Beszélhetünk egyszerű szálláshelyről, vagy komplex turisztikai termékről, hiszen tanyaturizmus, farmturizmus, agroturizmus és még megannyi forma létezik, működik vidéken. Számuk időszakonként csökken, ezért fontos a megújulás, a specializálódás. A mikro- és makro környezetben zajló változásokat sokszor nem könnyű áthidalni, de ha a motiváció nem szűnik meg, és az ember változásokra is képes, akkor bármi sikerülhet. Hazánk gazdaságára is jellemzőek a hullámvölgyek, időnként meg kell küzdeni a problémákkal. De az biztos, hogy sem a városi, sem a vidéki turizmus nem fog megszűnni. A trendek változnak, a meglévő vállalkozások átalakulnak, de jó ötletekkel, megfelelő szaktudással és kitartó munkával megvalósíthatjuk álmainkat. Ha kedvet érzel arra, hogy valami újat tanulj, nézd meg falusi vendéglátó tanfolyam részleteit és legyél te a következő, aki egy különleges szálláshely-szolgáltatásban gondolkodik. Ezzel visszaszorítható vidéken az elvándorlás és az elszegényedés. Létrejöhet elhagyatott, elhanyagolt területek, porták újrahasznosítása. Egy különös porta, amely az embereket becsalogatja… Sok kedves állat, finom falatok, gyönyörű zöld környezet, aprócska vagy nagyobbacska szobák és kedves emberek.

Egy falusi vendéglátó szerepe sokkal összetettebb, mint az egyszerű szállásadóé. A gazdaságában élelmiszert állít elő, saját és helyi termékekből álló vendéglátó tevékenységet folytat. Sokfelé kell figyelni, hiszen vannak megrendelések, és többek között SZÉP kártyás fizetések, de a logisztikai vagy takarítási feladatokat is el kell látni. Érdemes mindenkivel jó kapcsolatot ápolni, hiszen a szomszéd bármikor segítségünkre lehet, az utazásszervezőkkel pedig nem árt jóban lenni annak érdekében, hogy minél többen látogassák, megismerjék a helyet.

Egy vidéki szálláshely-szolgáltatás sokféle feladattal jár. Érdemes minél több tudást, szakmai tapasztalatot szerezni, hogy könnyebb legyen eligazodni. A feladatok sokrétűek: adminisztráció, kommunikáció, marketing, kapcsolatépítés, jó szervezőkészség, megnyerő személyiség, kitartás, ambíció, jó vezetői készség… Ezekkel a kompetenciák szükségesek a siker érdekében. A nyelvtudás ma már szinte mindenhol szükséges, hiszen bárhonnan érkezhet, akinek szálláshelyre van szüksége. Az előírások minden szegmensre vonatkoznak, érdemes elolvasni a rendeleteket, mielőtt bármibe kezdenénk. Egy tanfolyam elvégzése hasznos tudást adhat, hiszen ez is egy szakma.

A FATOSZ, mely 1994-ben civil szervezetként alakult meg, hangsúlyt fektet a tagság képzésére, évente több alkalommal is indítanak 70 órás, online oktatást, ami nagyon népszerű. Már csak azért is, mert az új tagok közül sokan korábban nem foglalkoztak turizmussal, így számukra az alapok lerakása, a szükséges gondolkodásmód kialakítása elengedhetetlen. Ugyanakkor a piac sem állandó. Ami tíz éve igaz volt, az mára már korántsem biztos. A falusi szálláshelyek palettája nagyon színes, tájegységenként más és más. Abban viszont mindenütt egységes, hogy a házigazdák mutatják be a helyi hagyományokat. Mint ahogy a világon mindenütt, úgy Magyarországon is a falusi turizmus vendégkörének gerincét a belföldiek teszik ki, kb. 80-90%-ban magyarok jönnek. Ez így van még az Őrségben vagy a határmenti vármegyékben, például Vasban és Zalában is, ahol pedig Ausztria közelsége miatt több külföldire számíthatnánk.

Régebben azt mondták, hogy a falusi turizmus csupán kiegészítő tevékenység. Ma már egy 8 szobás, 16 férőhelyes szállás egész éves üzemeltetése egy család számára nem tekinthető mellékállásnak. A FATOSZ elnöke az egyik legfontosabbnak a szolgáltatások fejlesztését tartja, legyen az akár csak szezonális jellegű, például szüret, borkészítés, disznóölés. Szerinte ősszel-tavasszal a kerékpáros turizmusra, nyáron a fürdőturizmusra, hegyvidéken évszaktól függetlenül a túrázásra kell helyezni a hangsúlyt. Télen jó program lehet a dézsafürdőzés vagy a disznóvágás. Mindezeket azonban a marketing eszközeivel láttatni is kell.

tags: #falusi #szallashely #vacsora