A cseresznye (Prunus avium) évezredek óta kíséri az emberiséget, a Kaszpi-tengertől Anatólián át a hazai kertekig ívelő története során a gyümölcstermesztés egyik legkedveltebb ágává vált. A köztudatban élő „fehér cseresznye” elnevezés valójában a sárga húsú fajtákra utal, amelyek bár kevésbé ismertek, mint piros vagy fekete társaik, rendkívül ízletesek és értékesek. A cseresznyefajták két fő csoportja - a puha húsú szívcseresznyék és a keményebb, ropogós cseresznyék - eltérő felhasználási módot és élvezeti értéket kínál a kertészek számára.
Fajtakiválasztás és a kert adottságai
A megfelelő fajta kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres termesztéshez, mivel minden gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét figyelembe kell venni. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez. A gyümölcsfák a mélyrétegű, humuszban gazdag, könnyen átmelegedő talajokat kedvelik.
A ropogós cseresznyék iránti keresletet jól példázza a „Germersdorfi” fajta dominanciája, amely a minőségi, nagyszemű cseresznye szinonimájává vált. Emellett számos kiváló fajta áll rendelkezésre:
- Margit: Nagy, ropogós gyümölcseit jóval kisebb fán, és bő 1 héttel a Germersdorfi előtt érleli.
- Linda: Mindenben hasonló szülőjéhez, annyi különbséggel, hogy többet és rendszeresen terem.
- Katalin: Kimagasló gyümölcsméretével kitűnik testvérei közül. Bordóra érő, festőlevű gyümölcse kifejezetten ropogós és mutatós.
- Kavics: Nagy, mutatós gyümölcse nevét a szilárdságáról kapta, mivel a moniliás fertőzésre nem érzékeny, így gyümölcse akár 1-2 hétig is egészségesen a fán marad.
Fontos megjegyezni, hogy a cseresznyefák többsége önmeddő, ezért a kertünkben vagy a szomszédságban szükség van egy másik cseresznyefára a sikeres megporzáshoz.
Ültetési tudnivalók és előkészületek
Az ültetés fagymentes időben (október közepétől november végéig, illetve február közepétől április elejéig) végezhető el. A szabadgyökerű gyümölcsfákat a kézbesítést követően lehetőleg azonnal el kell ültetni. Amennyiben erre nincs lehetőség, a csomagolás teljes eltávolítását követően, tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje.
Az ültetőgödör mérete minimum 60 x 60 x 60 cm, de a 100 x 100 x 100 cm sem túlzás, mivel ez az egyetlen alkalom, amikor tápanyagot tudunk juttatni a gyökérzet alá. A gödör aljára kerüljön gaztól és gyomoktól mentes, trágyával (pl. 3-4 éves marhatrágya vagy trágyapellet) kevert föld. A gyökérzet közvetlenül nem érintkezhet a trágyával, ezért minimum 5 cm-es földréteg következik a trágya és a gyökér között.
Koronaalakítás és metszési stratégiák
A metszés helyes időpontja kritikus a terméshozam és a fa egészsége szempontjából. Ültetéskor a gyökérzet és a föld feletti rész aránytalanságát metszéssel kell kiegyenlíteni. Az első 5-6 évben a csemetefák koronaalakítása történik, ahol a sudaras ágcsoportos metszés a legelterjedtebb módszer. A kajszi, meggy és a szilva koronáját általában váza alakúra neveljük, ahol a sudarat tőből eltávolítjuk.
A cseresznyefákat augusztus-szeptemberben kell metszeni és ritkítani. Ez a legjobb időpontja az ifjításnak is. A vadhajtásokat - amelyek a gyökérzetből vagy az alanyból törnek elő - minden esetben el kell távolítani, míg a vízhajtásokat 2-3 rügyre való visszametszéssel termőre fordíthatjuk.
Növényvédelem és környezeti tényezők
A cseresznyét leginkább a monília, a levéllikasztógombák és a cseresznyelégy veszélyezteti. A tél végi lemosó permetezés kielégítő védelmet nyújt, nyáron pedig csak indokolt esetben permetezzünk. A cseresznyelégy ellen májustól júniusig kihelyezett csapdákkal védekezhetünk. A madarak ellen hatékony módszer lehet az alumíniumcsíkok kiakasztása vagy a fa hálóval történő takarása.
CSERESZNYE ÉS ŐSZIBARACK METSZÉS 2024 március 17.
Élettani hatások és felhasználás
A cseresznye nemcsak ízletes, de rendkívül egészséges is. Magas víztartalma révén jó hatással lehet a veseműködésre, tisztítja a vért, és bizonyítottan segít megelőzni az ízületi betegségeket, sőt, a köszvényt is. Gazdag A-, C- és B-vitaminokban, emellett vassal és más nyomelemekkel látja el a szervezetet. A héjában található anyagok erősítik az érfalakat és gátolják a gyulladásokat.
A friss fogyasztás mellett kiválóan alkalmas befőzésre, kandírozásra, aszalásra vagy mélyhűtésre. A sárga színű (úgynevezett fehér) cseresznyék felhasználása megegyezik piros és fekete színű társaikéval, így bátran használhatjuk őket süteményekbe, turmixokba vagy lekvárok készítéséhez is.
A szüret és tárolás fontossága
A cseresznyeszedéshez megbízható létrák és szedőedények szükségesek. A gyümölcsöket a kocsányukkal együtt, de a termőrész nélkül kell a fáról leválasztani. Aki a termőnyársat letöri, az egyúttal már a jövő évi termést is leszüretelte! A cseresznye gyorsan romló gyümölcs, ezért lehetőleg lapos ládába szedjük, és a gyümölcsöt azonnal vigyük hűvös helyre. A megfelelő gondozás és a fajta ismerete lehetővé teszi, hogy évről évre bőséges és egészséges terméssel örvendeztessen meg minket a kertünk büszkesége.
tags: #feher #ropogos #cseresznye