Fehérvérsejt-szám Növelő Ételek és az Immunrendszer Támogatása

Az immunrendszerünk a szervezetünk természetes pajzsa, amely védelmet nyújt a vírusok, baktériumok és egyéb testidegen anyagok ellen, miközben felveszi a küzdelmet a betolakodókkal. Ahhoz, hogy valóban jól és zavartalanul működhessen, nemcsak vitaminokra van szüksége, hiszen több szabályozó mechanizmus is beleavatkozik a védelem kialakulásába. Immunrendszerünk szervrendszerét alapvetően a nyirokrendszer adja, mely a nyirokszervekből - ide tartozik a csontvelő, a féregnyúlvány, a mandulák, a lép, a csecsemőmirigy is - és az azokat összekötő nyirokerekből tevődik össze. Az immunrendszer részeként a fehérvérsejtek kulcsfontosságúak a fertőzések elleni védekezésben.

Fehérvérsejtek: Az Immunrendszer Alappillérei

A fehérvérsejt, más néven leukocita, a vérben található sejtes elemek közé tartozik, és az immunrendszer részeként rendkívül fontos szerepet tölt be. Alapvető feladata az immunrendszer működésének támogatása, vagyis pontosabban a szervezet védelme a kórokozók, például a baktériumok, vírusok, gombák és egyéb infekciók, idegen anyagok ellen. A „fehérvérsejt” egy összefoglaló elnevezés, mondhatni gyűjtőfogalom, ez alatt az összfehérvérsejt értendő, ugyanis több fajtája létezik, és csoportjainak (limfociták, monociták, granulociták) külön referenciatartománya, illetve funkciója is van.

A neutrofil sejtek szintén a csontvelőben képződnek. A fagocitózis során képesek felismerni és elnyelni a kórokozókat, különösképpen a baktériumokra és gombákra vonatkozóan. Továbbá, ha a szervezetet sérülés éri, vagy gyulladás keletkezik, akkor a neutrofil sejtek az érintett területre csoportosulnak, ahol a megfelelő immunválaszt segítik elő, ezáltal pedig magát a gyógyulási folyamatot is.

A limfociták a vérben és a nyirokrendszerben találhatók meg, és két fő fajtáját lehet megkülönböztetni: vannak a B-limfociták, illetve T-limfociták. Mindkét sejttípus a csontvelőben képződik. A B sejtek feladata felismerni a kórokozókat, amikkel a szervezet először találkozik, majd megkezdeni az ellenanyag termeléséhez szükséges folyamatokat. A T-limfocitákat is két csoportra lehet osztani: helper sejtek, illetve citotoxikus sejtek. A helper T-sejtek segítenek egyéb immunsejtek aktiválásában - például a B-sejtekét -, annak érdekében, hogy reagáljanak a fertőzésre.

A monociták egyik feladata szintén a fagocitózis, illetve úgynevezett citokineket és kemokineket termelnek. Az eozinofil sejtek parazita fertőzések esetén lépnek működésbe, illetve allergiás reakció során hasznosak. Ebben az esetben például számuk megemelkedhet. A bazofil sejtek szintén szerepet játszanak az allergiás reakciók létrejöttében, hiszen hisztamin található meg bennük.

Fehérvérsejt-szám Meghatározása és Jelentősége

A fehérvérsejt érték meghatározása laboratóriumi vizsgálatok során történik, amely során megmérik, hány fehérvérsejt is található egy mikroliter vérben. A normál fehérvérsejt érték felnőttek esetében általában 4,000 és 11,000 sejt/mikroliter között mozog, vagy a laboratóriumi leleten jellemzően FVS vagy WBC jelöléssel 5-10 G/l között mozog. Ez a mérőszám segítséget nyújt abban, hogy meg lehessen állapítani, hogy emelkedett vagy csökkent-e a fehérvérsejt érték, és ha ez fennáll, milyen mértékű az eltérés. A rendellenesen magas vagy alacsony fehérvérsejt érték további vizsgálatokat igényel, hogy feltárják a hátterében megbúvó esetleges betegségek vagy rendellenességek okát.

A laboratóriumi leleten szereplő fehérvérsejt érték mindig az adott laboratórium által megszabott referencia tartományon belül kell, hogy legyen. Ha a fehérvérsejt érték ezen a tartományon kívül esik, további vizsgálatokra lehet szükség. Az orvosi diagnosztika során a fehérvérsejt érték elengedhetetlen információt nyújt a szervezet immunrendszerének állapotáról.

Alacsony Fehérvérsejt-szám (Leukopénia)

Ha a fehérvérsejt érték alacsony, azt az állapotot leukopéniának nevezi az orvosi szaknyelv. A leukopénia azt jelenti, hogy az átlagosnál kevesebb fehérvérsejt található meg a vérben. Az alacsony fehérvérsejt érték súlyossága és tünetei függnek a csökkenés mértékétől és okától is. Általánosságban azonban igaz, hogy az alacsony fehérvérsejt érték tünetei közé tartozik a gyengeség, a láz, az ismétlődő fertőzések és a rossz közérzet. Amikor a fehérvérsejt érték jelentősen alacsony, a szervezet immunrendszere nem tud megfelelően védekezni a fertőzésekkel szemben, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

Mivel a fehérvérsejtek a csontvelőben képződnek, az alacsony fehérvérsejt érték felvetheti, hogy a csontvelővel van probléma. Az alacsony fehérvérsejt érték hátterében állhatnak a csontvelőt közvetlenül érintő betegségek, például a csontvelő elégtelenség, genetikai kórképek (pl. Kostmann-szindróma) vagy szerzett betegségek (pl. alkohol okozta májkárosodás, felsőlégúti vírusinfekciók). Az alacsony fehérvérsejt érték gyakran előfordulhat kemoterápia mellékhatásaként is, mivel a kezelés hatással lehet a csontvelő működésére. A fehérvérsejt érték csökkenése tehát utalhat a csontvelő működési zavaraira, amelyeket alapos kivizsgálással szükséges megerősíteni.

Egyes autoimmun kórképekben is előfordulhat, hogy a fehérvérsejt érték alacsony. Ilyen betegség például a lupus, de a rheumatoid arthritis is. Ezek az állapotok nemcsak a fehérvérsejt érték csökkenését okozhatják, hanem a fehérvérsejtek működésére is kihatással vannak.

Egyes vírusfertőzések közvetlenül hatnak a fehérvérsejtekre vagy a csontvelőre, így gátolhatják a fehérvérsejtek termelését. Ilyen például a HIV vírus, ami a T-limfociták csökkenését okozza. A leukopénia önmagában nem okoz tüneteket, de a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. A korábbi vírusinfekciók is reaktiválódhatnak.

Az alacsony fehérvérsejt érték kezelése attól függ, hogy mi a kiváltó oka az állapotnak, illetve attól is, hogy átmeneti vagy tartós jelenségről van szó. Ha a fehérvérsejt érték nagyon alacsony, alkalmazhatók olyan injekciók, melyek hatására a csontvelő több fehérvérsejtet termel. Ezt a kezelést elsősorban olyan esetekben alkalmazzák, amikor a fehérvérsejt érték valóban rendkívül alacsony, például kemoterápiás kezelést követően. A fehérvérsejt érték rendszeres monitorozása elengedhetetlen, hogy időben felismerjék az esetleges problémákat és megfelelő kezelést biztosítsanak.

Magas Fehérvérsejt-szám (Leukocitózis)

A fehérvérsejt magas értéke - más néven leukocitózis - több okra vezethető vissza, akárcsak az alacsonyabb értékek. Az érték emelkedése mögött állhatnak egyszerűbb, könnyen orvosolható problémák, de olyanok is, melyek komoly, azonnali kezelést igénylő kórképnek minősülnek.

Leukémiák esetében gyakran figyelhető meg emelkedett vagy kifejezetten magas fehérvérsejtszám. Ennek egyik oka, hogy a vérképzőrendszert, illetve a csontvelőt érinti, amiben túlzott mennyiségű, éretlen fehérvérsejt (úgynevezett blasztok) termelődnek; gyakorlatilag ezt tükrözi vissza a magas fehérvérsejt érték.

A limfóma egy olyan hematológiai megbetegedés, mely a nyirokrendszert érinti. A nyirokrendszer és a fehérvérsejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen mindkettő fontos része az immunrendszernek, és kulcsfontosságú szerepük van az immunválasz kialakításában is.

Daganatos betegségek esetében a fehérvérsejt magas értéket mutathat, ami lehet gyulladásos válasz eredménye is. Ugyanis a rákos sejtek jelenléte gyakran provokál gyulladásos reakciót, ami ellen a szervezet több fehérvérsejtet kezd termelni a védekezés érdekében.

Akkor is megemelkedhet a fehérvérsejtszám, ha valamilyen fertőzéssel küzd a szervezet. Ez elmondható egy egyszerű nátháról is. A szervezet minden idegen test, idegen anyag ellen felveszi a küzdelmet, így a kisebb, komolyabb tüneteket nem okozó fertőzésekkel szemben is. Ilyen esetekben csekély mértékű emelkedés látható a fehérvérsejt érték esetében.

Ebben az esetben is, nem konkrétan magát a magas fehérvérsejtszámot kell kezelni, hanem a kiváltó okot. Amennyiben rosszindulatú folyamatok zajlanak a testben, úgy jellemzően kemoterápia vagy sugárkezelés jön szóba. Ha pedig valamilyen fertőzés, úgy annak megfelelően történik a kezelés.

Étrend és Fehérvérsejt-szám Növelő Növények

Az immunrendszer megerősítésében, működésének helyreállításában elsődleges szerep jut az egészséges táplálkozásnak. Egészséges bélmiliő a teljes értékű táplálkozás révén képződik, amely bővelkedik a friss, nyers, rostos ételekben. Étkezés szempontjából tehát mindenképpen figyelmet kell fordítanunk a sav-bázis-egyensúly fenntartására.

Fehérjében Gazdag Növényi Ételek

A fehérjék nélkülözhetetlen tápanyagok, amelyeket az emberi szervezet a szövetek építéséhez és javításához használ fel. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a „jó minőségű” fehérjék forrása csak állati eredetű táplálék lehet. Ez tévhit. Számos kiváló növényi fehérjeforrás is létezik, amelynek fogyasztásával megfelelő szinten lehet tartani a fehérjeszintet, akár aktív sportolás esetén is.

Az ajánlott fehérjemennyiséget kiszámíthatjuk az elfogyasztott napi kalóriamennyiségünk százalékos arányaként, de a mértékét meghatározhatjuk a testsúlyunk és aktivitási szintünk alapján is. A jelenlegi étrendi irányelvek szerint a felnőtteknek a naponta elfogyasztott összes kalória 10-35%-át kellene fehérjéből fogyasztaniuk. Ez azt jelenti, ha napi 2000 kalóriát fogyasztunk, akkor 200-700 kalória fehérjefogyasztás ajánlott számunkra. Egy átlagos felnőttnek naponta legalább 0,8 gramm fehérjére van szüksége testsúly-kilogrammonként, azaz egy 75 kg-ot nyomó személynek körülbelül 60 gramm fehérjét kellene elfogyasztania. A fizikailag aktív egyének napi fehérjeszükséglete ennél magasabb: nők esetében ez 1,5-2 gramm/testsúly kg, férfiaknál pedig 2-3 gramm/testsúly kg.

Magas Fehérjetartalmú Zöldségek Toplistája

1. Szójabab: A hüvelyes növények közé tartozó szója gazdag B1-, B2-, B6, C- és K-vitaminban, továbbá számos tápanyagot tartalmaz (folát, vas, mangán, foszfor, magnézium, kalcium). Fehérjetartalom: 100 gramm szójabab 36 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 36%-a).
2. Mungóbab: Dél-Ázsiából származik. Apró szemű, könnyen emészthető, gazdag rostokban, így serkenti az emésztést, a szervezet méregtelenítését. Fehérjetartalom: 100 gramm mungóbab 24 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 38%-a).
3. Vesebab: Értékes vitaminokkal, ásványi anyagokkal van tele: ide tartozik a K-vitamin, folát, molibdén, vas, réz, mangán, kálium, foszfor. Fehérjetartalom: 100 gramm vesebab 24 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 29%-a).
4. Fekete bab: Gazdag vitaminokban, fehérjékben és rostokban, amihez alacsony zsírtartalom társul. Fehérjetartalom: 100 gramm fekete bab 21 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 25%-a).
5. Csicseriborsó: Fehérjetartalma mellett kedvező a tápanyag tartalma is: karotin, B1-, B6- és E-vitamin, vas, magnézium, cink található benne. Fehérjetartalom: 100 gramm csicseriborsó 19 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 21%-a).
6. Edamame: Sok benne a vitamin és az ásványi anyag, mint a B1-, B2-, és K-vitamin, folát, mangán, réz, vas. Fehérjetartalom: 100 gramm edamame 11 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 36%-a).
7. Lencse: Magas A-vitamin tartalma kedvez a szemnek, szaponin és flavonoid tartalma immunerősítő, antioxidáns hatással lehet. Fehérjetartalom: 100 gramm lencse 9 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 31%-a).
8. Lóbab: Érett magja fehérjében, tápanyagokban igen gazdag. Jelentős mennyiségben tartalmaz B3-vitamint, folátot, mangánt, vasat, magnéziumot, foszfort, rezet, cinket. Fehérjetartalom: 100 gramm lóbab 8 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 36%-a).
9. Cannellini fehérbab: B-vitaminok, vas, kálium, cink található benne. Fehérjetartalom: 100 gramm cannellini 6 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 36%-a).
10. Zöldborsó: Fehérjetartalma hasznos az izmok felépítése szempontjából, rostban gazdag, amelynek köszönhetően serkenti az emésztést és anyagcserét. Fehérjetartalom: 100 gramm zöldborsó 5 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 25%-a).
11. Aszalt paradicsom: Likopin tartalma révén antioxidáns hatással bírhat. Tápanyagai között található az A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin, kálium, magnézium, kalcium, nátrium, vas, foszfor. Fehérjetartalom: 100 gramm aszalt paradicsom 5 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 9%-a).
12. Lucernacsíra: Alacsony kalóriatartalmú, de fehérjében gazdag zöldség. Egy csésze (33 gramm) 1,3 gramm fehérjét biztosít. Fehérjetartalom: 100 gramm lucernacsíra 4 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 42%-a).
13. Bimbós kel: Jó forrása fehérjének, rostnak és vitaminoknak. Egy csésze (88 gramm) 3 gramm fehérjét és akár 3,3 gramm rostot tartalmaz. Fehérjetartalom: 100 gramm bimbós kel 3,4 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 19%-a).
14. Fodros kel: Remek forrása az A-, C-, E-, K- és B6-vitaminnak, mangánnak, vasnak, kalciumnak, réznek és káliumnak. Fehérjetartalom: 100 gramm fodros kel 3 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 37%-a).
15. Spenót: Kalóriatartalmának 30%-a fehérje és valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza. Egy csésze spenót (30 gramm) 1 gramm fehérjét és a napi ajánlott K-vitamin bevitel közel kétszeresét biztosítja. Fehérjetartalom: 100 gramm spenót 2,9 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 30%-a).
16. Brokkoli: Egy csésze (91 gramm) brokkoli 2,6 gramm fehérjét tartalmaz, beleértve minden esszenciális aminosavat. Fehérjetartalom: 100 gramm brokkoli 2,8 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 20%-a).
17. Vízitorma: Egy csésze (34 gramm) felvágott vízitormában 0,8 gramm fehérje van, valamint a napi ajánlott K-vitamin bevitel 100%-a. Fehérjetartalom: 100 gramm vízitorma 2,3 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 50%-a).
18. Spárga: Egy csésze (134 gramm) 2,9 gramm fehérjét tartalmaz. Kitűnő forrása B-vitaminoknak, folátnak, réznek, mangánnak, foszfornak, magnéziumnak, és A- és K-vitaminnak. Fehérjetartalom: 100 gramm spárga 2,2 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 27%-a).
19. Karfiol: Egy csésze (100 gramm) karfiolban 2 gramm fehérje és mindössze 25 kalória van. Nagyszerű C- és K-vitamin forrás, de ásványi anyagokban is gazdag. Fehérjetartalom: 100 gramm karfiolban 2 gramm fehérje található (a teljes kalóriatartalom 19%-a).
20. Kínai kel: Remek növényi fehérjeforrás. Egy csésze (70 gramm) 1 grammnyi fehérjét biztosít. Fehérjetartalom: 100 gramm kínai kel 1,5 gramm fehérjét tartalmaz (a teljes kalóriatartalom 28%-a).

Vitaminok és Ásványi Anyagok a Fehérvérsejt-termeléshez

Mivel az immunfolyamatokban közvetlenül résztvevő sejtek, szövetek anyagcseréje vitaminfüggő, ezért a napi vitaminszükséglet fedezése meghatározó tényező az immunrendszer aktivitása szempontjából.

D-vitamin

Ez a zsírban oldódó vitamin olyan, mint egy vezetőedző, amely a szervezeted minden sejtjének megmondja, hogy mit csináljon, és hogyan viselkedjen, beleértve a betolakodókat megtámadó immunsejteket is. Az emberek többségének nagyon alacsony a D-vitamin szintje. Törekedjünk a napi 2000 NE (50 mcg) adagra. Ez a vitamin beszerezhető napozással (a szakértők szerint hetente többször napi 10-15 percen keresztül legyünk napfényben a nap közepe tájékán), valamint a zsíros halakból (amelyekben a szintén immunerősítő omega-3 zsírsavak is megtalálhatók), bizonyos gombafajtákból és a tojássárgájából. A legtöbb szakértő mégis azt javasolja, hogy szedjünk kiegészítőt, hogy biztosan elegendő mennyiség jusson a szervezetünkbe.

Magnézium

A leveles zöldségekben található magnézium segíthet enyhíteni a gyulladást, és támogatja az egészséges immunrendszert. Egy felnőtt nőnek 320 mg, egy felnőtt férfinak pedig 420 mg az amerikai kormány által ajánlott napi adag. A magnézium beszerezhető a bulgurból (230 mg/128 g), a spenótból (157 mg/128 g) és a mogyorófélékből (a mandulában 74 mg/28 g, a kesudióban 80 mg/28 g).

C-vitamin

Ez az antioxidáns bizonyítottan serkenti a fehérvérsejtek termelődését, amelyek a frontvonalban küzdenek. A fagyasztott bogyós gyümölcsök azért jelentenek nagyszerű C-vitaminforrást, mert az érettségi szakasz csúcsán fagyasztják le őket, így a lehető legmagasabb a tápanyagtartalmuk. A Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint a nőknek napi 75 mg, míg a férfiaknak napi 90 mg C-vitamin ajánlott. Egy tál eperben 85 mg van, egy tál kiviben 64, és egy pohár frissen facsart narancslében körülbelül 90. A többlet (1000-2000 mg összesen) akkor hasznos, ha a szervezetednek hirtelen kell védekező üzemmódba lépnie.

Cink

A cinkhiány árthat a T- és B-sejtek fejlődésének. Ezek a katonák főként azért felelnek, hogy kifigyeljék a betolakodókat, ezért fontos, hogy jó erőben maradjanak. A „Journal of Immunology Research” egyik cikke szerint a megfelelő cinkszint segíthet a krónikus diszfunkcionális gyulladásos válaszok kezelésében is. A cinkbevitel növelése érdekében - a NIH ajánlása nők számára napi 8 mg, férfiak számára pedig napi 11 mg - részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonákat, a babféléket és a tenger gyümölcseit, különösen az osztrigát és a kagylót.

Béta-karotin

Specifikus hatást fejt ki az immunrendszerre: növeli a T-limfociták számát. Sok béta-karotint tartalmaz többek között a kajszibarack, a brokkoli, a csicsóka és a tökfélék.

B-vitaminok

Szervezetünk immunvédelme szempontjából fontosak továbbá a B-vitaminok. A kimutatások szerint B2-vitaminhiány esetén az immunrendszer gyengül, B6-vitaminhiány esetén a limfociták száma csökken.

A folsav, vagy B9 vitamin segíti a fehérvérsejtek és a vörösvérsejtek termelődését is, a hiánya vérszegénységet okoz. A felnőtteknek napi 400 mikrogramm folsavra van szükségük, a terhes nőknek pedig 600 mikrogrammra. Jó forrása a narancslé, a sötétzöld leveles zöldségek, a földimogyoró, a tojás, a babfélék, a hüvelyesek, leveles zöldségek, gyümölcsök, sütőélesztő, sörélesztő, zöldbab, a spenót. Fontos tudni, hogy a főzés során a folsav nagyrésze sajnos elvész.

A B12 vitamin a vérképzés folyamatában játszó fontos szerepén kívül, kulcsfontosságú szerepet játszik az agy és a központi idegrendszer működésében. 2,4 mg van szükség belőle naponta. Kizárólag állati szervezetekben, főleg a májban, marhahúsban, a halban, a baromfihúsban, tojásban, és tejben található.

E-vitamin

Az E-vitamin fontosságát egy harminckét felnőtt emberen végzett teszt is bizonyítja: az alanyok egyik fele E-vitamint kapott, a másik fele placebót; az E-vitamint kapó csoportnak javultak az immunértékei, a placebót fogyasztóknál viszont nem történt változás.

Réz

A réz azért lényeges ásványi anyaga a szervezetünknek, mert a vassal összefogva segíti a vörösvértestek termelődését, sőt magát a vas felszívódását is.

Gyógynövények és Természetes Immunerősítők

Az immunrendszer erősítése kapcsán számos gyógynövény és természetes szer is segítséget nyújthat, amelyek hozzájárulnak a fehérvérsejtek számának növeléséhez és az immunválasz hatékonyságának fokozásához.

Kasvirág (Echinacea)

A keskenylevelű és a bíborlevelű kasvirág hasonló hatékonyságú; ezeket vírusellenes hatásuk mellett meghűlés, influenza és középfülgyulladás kezelésére használják, de néhol fogfájás, torokfájás, sőt még kígyómarás ellen is bevetik. A kasvirág gyökerének kivonata herpeszfertőzések gyógyításában is nagyon jól használható. Egy német orvosok által lefolytatott vizsgálatban 180 influenzás betegnek naponta négyszer adtak kasvirággyökér-kivonatot, és ezek a betegek kevesebb panasszal és gyorsabban gyógyultak, mint azok a társaik, akik nem szedték e növényi alapú gyógyszert. Erős immunstimuláns, mozgósítja a szervezet védekező rendszerét. A lényege: nem a benne lévő hatóanyag öli meg a vírust, baktériumot, rákos sejtet, hanem a védekező rendszerünket aktiválja, mégpedig igen magas mértékben. Fontos megjegyezni, hogy mivel igen erős immunerősítő szer (tehát nem moduláló, kiegyensúlyozó, hanem kifejezetten erősítő), ezért autoimmun betegségeknél ellenjavallt. Kúraszerűen kell alkalmazni, folyamatos alkalmazásával túlstimulálhatjuk az immunrendszert (allergiát okozhat!).

Fokhagyma

Nagyon ősi, közismert immunerősítő a fokhagyma. Már az ősi egyiptomiak is használták. A fokhagymát mindkét világháború idején használták immunerősítés céljából, elsősorban az orosz hadsereg. A sebekbe fokhagymalevet csepegtettek, ami ugyan biztosan csípett, viszont nem fertőződött, nem üszkösödött el a seb. A fokhagymát azóta „orosz penicillin”-nek is hívják. (Csak érdekességképpen írom: Ilyen a hagyma is - a benne lévő kovasav ilyen hatású, hogy növeli a fehérvérsejt számot).

Macskakarom (Unicaria tomentosa, Una de gato)

Dél-Amerikában őshonos gyógynövény, az őserdők egyik kincse. Az ottani őslakosok gyulladáscsökkentőként, fertőzések kezelésére, ízületi panaszok gyógyítására használták. Neve onnan ered, hogy ágain a macskák karmához hasonló kis karmocskák vannak. Csökkenti a vírusok, baktériumok és egyéb mikroorganizmusok elszaporodását, csillapítja a gyulladásokat, enyhíti a fájdalmat, különösen hatásos ízületi gyulladás esetében. Általában kapszulázott, standardizált formában kapható. Nagyon hatékony immunerősítő, de néhány szabályt vele kapcsolatban érdemes betartani. Figyelem! Nagyobb adagban és hosszú távon alkalmazva, csökkentheti a petesejtek termelődését, ezért aki babát szeretne, megfontoltan, csakis kúraszerűen alkalmazza.

Farkasbogyó (Goji)

A farkasbogyó tényleg egy nagyon sokoldalú gyümölcs. Számos klinikai kutatás bizonyította a benne található egyedülálló poliszacharidok interleukin-2 termelődést fokozó hatását. Az interleukin-2 (IL-2) fontos sejtfehérje, amely nagyon hatékony tumorellenes válaszokat hoz létre. Poliszacharidjai fokozzák az immunválaszt, fogyasztása ezáltal egy gyorsabb, hatékonyabb immunrendszert eredményez. Az immunitást úgy fokozza, hogy nem lép fel az immunrendszer túlműködése, tehát inkább úgy kellene fogalmazni, hogy immunmoduláló hatású. Antioxidáns karotinoidokat tartalmaz, melyek védik a sejtjeinket az oxidatív stressztől. A gojival leggyakrabban aszalt formában találkozunk - így bármilyen nyers ételben, kásákban, turmixokban használható.

Gyömbér

Támogatja az immunrendszert, segít köhögés esetén, csillapítja a hörghurutot és az influenzával járó izomfájdalmat, méregtelenítő hatású. A gyömbértea és a gyömbér tinktúra szinte korlátlanul fogyasztható. A gyömbér különböző forró italok remek alapanyaga, kombinálhatjuk fahéjjal, kurkumával, szegfűszeggel, ánizzsal, mézzel, citrommal - kellemes immunerősítő, melegítő hatású italt készíthetünk.

Ginseng

A világ keleti felében a ginseng igen nagyra értékelt roboráló, erősítő növény. Számos egyéb pozitív hatása is van: vérkeringés javító, véralvadásgátló hatású, kedvezően hat a nemi szervek működésére. Leggyakrabban valamilyen kivonat formájában találkozhatunk vele.

Gyógygombák és Poliszacharidok

A gyógygombák és a bennük-, illetve más növényekben is megtalálható poliszacharidok szintén a leghatásosabb immunerősítők között vannak.

Csalánlevél

Az egyik legkiválóbb vérképző növény. A csalánlevél növeli a hemoglobinszintet, és biztosítja a szervezet jobb oxigénellátását. Egyben tartalmaz a már korábban említett két fontos vérképzőt is: vasat és C-vitamint.

Az Immunrendszert Támogató Életmódi Szokások

A megfelelő étrend mellett az életmódi szokások is jelentősen befolyásolják az immunrendszer működését és a fehérvérsejt-termelést.

Rendszeres Testmozgás

A rendszeres mozgás bizonyítottan elősegíti egyes immunsejtek képződését. Immunitásunk fokozása érdekében elengedhetetlen hát a rendszeres, friss levegőn végzett testmozgás - úszás, futás, kerékpározás, kirándulás, valamint a természeti elemekkel - az anyafölddel, a természetes vizekkel, a levegővel, a napfénnyel - való kapcsolat ápolása (légfürdők, napfürdők). Már 20-30 perces mozgást követően kimutatható a szervezet védekezőképességének növekedése.

Hidroterápiás Módszerek

A hidroterápiás módszerek közül kifejezetten immunerősítő például a váltózuhany, a frottírozás, vagy a szauna. A szauna tulajdonképpen egy mesterséges lázat hoz létre, márpedig a különböző fertőző betegségek éppen azért járnak lázzal, mert magasabb hőmérsékleten kevésbé tudnak szaporodni a különféle kórokozók. Frissítő és élénkítő hatása mellett immunerősítőnek is számít a frottírozás, melynek során egy nedves törülközővel alaposan végigdörzsöljük az egész testfelületet. Akkor jó, ha kissé kipirosodik a bőr, amit azután vékonyan bekenhetünk valamilyen immunerősítő illóolaj mandulaolajban higított változatával.

Masszázs

Hasonlóan jót tesznek a masszázsok is - elsősorban a gerincmasszázs, a kötőszöveti masszázs és a metamorfikus masszázs -, de az immunrendszer működésében fontos szerepet játszó szervek zónáit is érdemes masszírozni a lábon.

Bő Folyadékbevitel

Napi 2-3 liter folyadék elfogyasztása elengedhetetlen. Székletürítés előtt célszerű forró folyadékot fogyasztani.

Bélflóra Egyensúlyának Fenntartása

Immunrendszerünk 85%-a az emésztőcsatornában helyezkedik el! Naponta mintegy 12 gramm antitest képződik és választódik ki a bélfalon keresztül a test belsejébe. Fontos tehát regenerálni azt, egyrészt célirányosan, Acidophilus-kúrával, másrészt azzal, hogy tudatosan odafigyelünk táplálkozásunkra. Csak a bélrendszerben mintegy 300 különböző mikroba tenyészik; hogy hasznosak vagy károsak telepszenek-e meg bennünk, azt naponta mi magunk határozzuk meg az elfogyasztott ételekkel! Amit megeszünk, az közvetlenül befolyással van a bélflóra összetételére.

Kerülendő Ételek és Szokások

Bizonyos tényezők gyengíthetik az immunrendszert, és negatívan befolyásolhatják a fehérvérsejtek termelődését és működését.

Alkohol

Az alkohol gyengíti a légzőszervi rendszer védekezőképességét, még azok esetében is, akik nem fogyasztanak rendszeresen sok alkoholt. Egy-két ital olykor-olykor rendben van, igyekezzünk azonban kerülni a mindennapos koccintást és a féktelen iszogatásokat.

Egészségtelen Ételek

A telített zsírsavakban gazdag és a rostokban, gyümölcsökben és zöldségekben szegény étrend gyulladásos válaszokat okozhat, és gyengítheti az immunrendszert.

Trendi, Korlátozó Diéták

Ha a legfőbb prioritásunk, hogy megőrizzük az egészségünket, egy ételcsoportot sem érdemes kizárnunk. Egyes immunsejteknek glükózra van szükségük a megfelelő működéshez, ezért a szénhidrátok kiiktatása nem szolgálja az érdekeinket.

Egyéb Korlátozások Súlyos Betegségek Esetén (Például Kemoterápia)

Egyes vérképzőrendszeri betegségekben, illetve azok kezelése során átmenetileg jelentősen lecsökkenhet a fehérvérsejtek száma, emiatt csökken a szervezet védekezőképessége a fertőzésekkel szemben. Ilyen esetekben speciális diétás szabályokat kell betartani:

• Felvágottak: Frissen szeletelt vagy frissen felbontott vákuum-fóliás felvágottak fogyaszthatók.
• Tej: Forralva csak dobozos tartós tejet fogyaszthat. A tejet célszerű fogyasztás előtt felforralni. A kezelés mellékhatása miatt nem tudja a bélrendszer bontani a tejcukrot, így az hasmenést, has puffadást okoz. Emiatt a tej, valamint a tejes italok fogyasztása nem javasolt, de a savanyított tejtermékek és a sajtok gyakran így is elfogyaszthatók, mindez az egyéni tűrőképesség függvénye.
• Sajtok: Natúr kockasajtok, trappista sajt megengedett. Nemes penészes sajtok fogyasztása kerülendő (camembert, márványsajt, Gorgonzola, Stilton, Roquefort, brie, Feta, kéksajtok, pálpusztai, gomolya).
• Zöldségek: Nyersen a talajjal érintkező zöldségféle még mosva sem fogyasztható: retek, saláta, káposzta, zöldpaprika, paradicsom, uborka. Mosatlan nyers gyümölcsök, zöldségek fogyasztása kerülendő. Idény szerint, elsősorban zsenge zöldségek hámozva, áttörve.
• Gyümölcsök: Csak olyan gyümölcsök fogyaszthatók, amelyek folyóvízzel alaposan mosásra kerültek, és meghámozhatók (banán, mandarin, narancs, alma). Eper, málna, ribizli, egres, csak befőttként ajánlott fogyasztásra. Idény szerint, elsősorban zsenge gyümölcsök, hámozva, áttörve.
• Öntetek és mártások: Friss salátaöntetek, melyek nyers tojást tartalmaznak, Hollandi mártás, Caesar salátaöntetek, házi majonéz, madártej fogyasztása kerülendő.
• Tojás: Csak keményre főzve (10-12 perc) fogyasztható. Lágy tojás, buggyantott tojás, lágy rántotta, lágy tükörtojás, bundás kenyér fogyasztása kerülendő.
• Édességek: Olyan édességek fogyaszthatók, amelyek befejező elkészítési művelete sütés, főzés volt. A levegőben lévő baktériumok miatt csak zárt helyen tárolva, csomagolt formában fogyasztható.
• Fűszerek: A fűszerek tartalmazhatnak baktériumokat, ezért fűszerezni sütés és főzés ideje alatt ajánlott az ételeket (bors, paprika, majoránna). Nyers friss és szárított fűszerek csak ételkészítés során felhasználva, hő közlést követően fogyaszthatók.
• Italok: Az ásványvizek közül a mikrobiológiai tisztasága miatt ajánlott az Óbudai Gyémánt, a Szentkirályi, a Visegrádi. A gyümölcslevek közül a BB, a TOP-JOY és a SIÓ ajánlott.
• Általános étkezési tanácsok: Az ételeket érdemesebb szobahőmérsékleten vagy hidegen fogyasztani, de semmi esetre sem forrón. A panaszok enyhítésére jégkocka szopogatása javasolható. Az étkezéskor a turmixolt vagy teljesen folyékony ételeket szívószállal is meg lehet próbálni elfogyasztani. A kezelés alatt célszerű azokat az ételeket előnyben részesíteni, amelyek szaga íze vonzó maradt. A húsok bepácolva narancs vagy citromlébe más ízt adnak. A hányinger enyhíthető pirítós, keksz, kétszersült, joghurt, főtt burgonya, párolt rizs, főtt sovány húsrészek, őszibarackkonzerv, fogyasztásával. A forró ételek és az éhezés fokozzák a hányingert. Hányinger esetén nem javasolt a csípős fűszeres valamint zsíros ételek, élelmiszerek fogyasztása. A terápia alatt bizonyos ételek illata is hányingert, hányást idézhet elő.
• Kerülendő ételek: Kerülendők a citrusfélék, (narancs, citrom, grapefruit), paradicsomszósz, fűszeres, sós ételek, bors, csípős paprika, száraz ételek, kemény és nyers gyümölcs illetve zöldség, pirítós, keksz; keményre sült húsok.

Táplálékkiegészítők és Megfontolások

Az étrendkiegészítők piaca telített, és fontos, hogy tudatosan válasszunk. Dr. Adrian Gombart, az Oregon Állami Egyetem Linus Pauling Intézetének biokémia- és biofizika-professzora szerint azonban nem elegendő, ha csupán arra támaszkodunk, hogy egyetlen mikrotápanyagból - például C-vitaminból - nagy dózist vigyünk be. Ez azért van, mert a hadseregben több erős pontra van szükség, nem csak egyetlen hősre - vagyis érdemes változatossá tenni az étrendünket.

Számos gyártó, különféle vitamint és gyógynövényt adagol a készítményeikhez, és már forgalmazás közben vizsgálják a termékük immunerősítő hatékonyságát. Ezáltal gyakran előfordul, hogy nem adnak hozzá elegendő mennyiségű gyógynövény-vitamint, és jelentősen csökkenhet a termék immunitásnövelő hatása. Az EU szabályozása alapján az egyes táplálékkiegészítők minőségéért a gyártó a felelős. Nincsenek humán vizsgálatok a különböző gyógyszerekkel együtt alkalmazott kiegészítők együttes hatásairól, mellékhatásairól.

Az Immune Support kapszula 4 féle immunerősítő gyógynövény különleges keveréke, melyet vitaminokkal, ásványi anyagokkal és a bélrendszer működését segítő baktériumokkal egészítettek ki. A GAL Freyagena - Bio-immunrost komplex emésztőrendszerünknek különféle, megfelelő rostokra van szüksége az egyensúly fenntartásához. A termék összetevőit a GAL és a Táplálkozás-BeállításTM szakmai támogatásával és ajánlásával választották ki, a rendelkezésre álló legfrissebb orvos- és élelmiszerbiológiai kutatások figyelembevételével. A komplex szabadalmaztatott, vízben oldódó rostokat tartalmazó termék.

tags: #feherversejt #szam #novelo #zoldsegek