A saláta fogalma sokak számára a könnyed, zöldségalapú ételeket juttatja eszükbe, amelyek alapját friss zöldségek adják, kiegészítve esetleg egy kevés növényi olajjal vagy dresszinggel, illetve feltétként csirkével, hallal, sajttal, tojással, krutonnal vagy pirított magvakkal. A saláták elkészítése többnyire egyszerű feladat, csupán néhány percet és egy kis kreativitást igényel. Hazánkban különösen nagy népszerűségnek örvend a fejes saláta, de a salátafélék sokszínű világa ennél sokkal gazdagabb, és számos más ízletes, egészséges változatot kínál.
A fejes saláta: történelem, fajták és felhasználás
A fejes saláta az őszirózsafélék családjába tartozik, és Magyarországon régóta a legismertebb, leggyakrabban használt zöldsalátaféle. Őshazája Dél-Európa, Észak- és Nyugat-Afrika. A fejes saláta magjait már a több mint négyezer éves piramisokban is megtalálták, így méltán büszkélkedhet vele, hogy az egyik legrégebb óta ismert zöldféle. Az ókorban még az istenek eledelei közé sorolták egészségre igencsak áldásos hatását emlegetve. Diocletianus asztaláról szinte sohasem hiányozhatott. Míg a görögök csak estefelé, az étkezések végén szolgálták fel, mivel meggyőződésük volt, hogy nyugtató, altató hatása van, addig az egyiptomiak vágykeltő hatást tulajdonítottak neki, és afrodiziákumként tartották számon. Annak ellenére, hogy szerelmi vágykeltőnek vélték, idővel ellenkező előjelű szexuális vonatkozása is lett, szimbolizálva a szüzességet. Az eunuchok speciel ezt kapták a szolgálati menüben. Magyarországon a 17. századtól honosodott meg a saláta termesztése és fogyasztása.
A fejes saláta tápértéke és egészségügyi előnyei
A fejes saláta kiváló rostforrás, így jó hatással van a gyomorműködésre. Vízhajtó hatású, stimulálja a vérképzést és veseműködést. Magas a C-vitamin tartalma (40 mg 100 gramm salátában), és sok B-vitamint (B1-, B2-, B6-vitamint), káliumot, kalciumot, foszfort, vasat, fehérjét is tartalmaz. Jelentős mennyiségben megtalálhatóak benne a különböző szerves savak, mint az almasav, a frissítő hatású citromsav, borostyánkősav. Így igazán jó választás lehet a saláta tavasz elején vitaminhiányos szervezetünk felturbózására. Fontos szervezetünk számára az is, hogy a saláták legtöbbjének 95%-át szöveti víz teszi ki, ezáltal serkentik a veseműködést és a vérképzést, vízhajtó hatásúak. A fejes saláta diétás, kalóriaszegény, ezért cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak is ajánlott. A szemre is igazi áldás a zöld, mivel luteintartalma magas.
A fejes saláta fajtái
A fejes salátának többszáz változata létezik, mint például a vajfejű saláta, a lazafejű saláta, de a fejessaláta egyik alfaja a jól ismert jégsaláta is. Íme néhány ismertebb fajta:
- Hajtató gigant: Fűtetlen fólia alatti hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. A fej nagy, tömör, sárgászöld színű. Levelei ép szélűek, kissé hólyagos felületűek.
- Május királya: Korai fajta szabadföldi termesztésre, valamint őszi és tavaszi fólia alatti hajtatásra is kitűnő. Közép-nagy, tömött, jól záródó fejet nevel. Levelei hullámosak, szabálytalan hólyagokkal, sárgás világoszöldek.
- Attrakció: Szabadföldi termesztésre és őszi hajtatásra javasolt fajta. Közép-nagy, kissé lapított, világoszöld, jól zárt fejet képez. Levele sima, hullámos szélű. Folyamatosan termeszthető, nem magzik fel.
- Keszthelyi nyári: Szabadföldi termesztésre javasolt fajta. Felmagzásnak jól ellenáll, rendszeres öntözés mellett nyáron is termeszthető. A fej nagy, kemény, jól zárt. Levelei világoszöldek, közepesen hólyagosak.
- Balatoni zöld: Hosszú tenyészidejű szabadföldi fejessaláta fajta. Nagy, zárt, közép-zöld színű fejet képez. Nyári termesztésre kiváló, nem hajlamos korai magszárképződésre.
- Téli vajfej: Ősszel vethető, palánta formájában áttelelő fajta, mely tavasszal korán fejesedik. A fej közép-nagy, jól boruló, világos sárgászöld. Külső levelei kissé hullámosak.
- Kobak: Enyhén fűtött és fűtetlen fólia alatti hajtatásra javasolt, rövid tenyészidejű fajta. Levelei igen finom szerkezetűek, sárgászöld színűek. A fej 25-30 dkg tömegű, jól záródó. Magszárképzésre nem hajlamos, az egyik legízletesebb fajta, friss fogyasztásra kitűnő.
- Edina: Enyhe fűtésű, vagy fűtés nélküli fólia alatti hajtatásra, valamint korai szabadföldi termesztésre javasolt, rövid tenyészidejű, gyors fejképzésű fejessaláta. Levelei sárgászöldek, finom szerkezetűek, felületük kissé hólyagos. A fej közép-nagy vagy nagy, jól záródó, tömött. A fej átlagos súlya 18-20 dkg. Fejrothadásra és levélszélbarnulásra nem hajlamos. Az alacsony és ingadozó hőmérsékletet is jól bírja.
Hogyan válasszunk és tároljunk fejes salátát?
Ahhoz, hogy a salátával készült bármely fogásunk igazán ízletes legyen, nagyon fontos a friss alapanyag. Hivatalosan májusban vehetjük meg zsengén, szabadföldről, de már egész évben elérhető nem kevés termesztési módja és több fajtatípusa miatt. Keressük a harsány zöld, feszes, húsos, peckes levelű fejeket! Mielőtt kiválasztjuk a megfelelő fejet, érdemes néhány tényt szem előtt tartani. Ha megszagoljuk a saláta fehér színű tönkjét, következtetni lehet az ízére: édeskés vagy keserű. A saláta torzsája minél világosabb, fehérebb színű, annál frissebb. A friss saláta levelei üde, élénk színűek, ropogósak, kerüljük a sérült, barna elszíneződésű leveleket. Érdemes a saláta fejét megtapogatni, hogy belül is tömör-e a feje. Leszedve könnyen megfonnyad, lehetőleg mielőbb fogyasszuk el. A hűtő hidegebb részén konyharuhába csavarva vagy nejlonzacskóba téve pár napig áll el. A saláta elég gyorsan megfonnyad, de nedves, tiszta konyharuhába csavarva hűtőben egy-két napig frissen tartható.
A fejes saláta felhasználása a konyhában
A friss, ropogós fejes saláta kiváló zöldség, amely sokféleképpen fogyasztható, és egészséges is. A fejes saláta szinte mindig nyersen kerül a tányérra, pedig ízletes leves és meleg saláta is készülhet belőle. Leggyakrabban ecetes-cukros lével nyakon öntve, statisztaként tűnik fel az asztalokon, de főszereplővé is előléphet. Frissen, leveleire tépve bármilyen vegyes salátában vagy szendvicsben, hamburgerben remek választás, mert íze eléggé semleges, sokféle irányba elvihetjük a többi hozzávalóval és fűszerrel. Leginkább egy savanykás vinaigrette illik hozzá öntet gyanánt, de akár tejfölös opciókban is gondolkodhatunk. Régen gyakran főztek belőle salátafőzeléket is, a spenóthoz hasonlóan, fokhagymásan. Készülhet belőle tavaszi saláta, mehet a tojásos nokedli mellé ecetes formában, rakhatjuk retró burgerbe, pécsi hot dogba, sonkás-gombás-tojásos szendvicsbe, válhat belőle salátawrap, salátapesztót is készíthetünk tésztákhoz, de még vietnámi fűszeres-húsos egytálban is felhasználhatjuk. A salátaleveleket egyenként, folyó víz alatt alaposan mossuk meg, majd helyezzük a leveleket egy nagy tálba és engedjünk rájuk hideg vizet. A salátát vagy rozsdamentes késsel vágjuk apróbb darabokra, vagy kézzel tépjük, különben a levelek a vágás mentén könnyen megbarnulhatnak.
Ecetes-fokhagymás fejes saláta | Nosalty
Salátafőzelék recept
Hozzávalók:
- 2 friss, nagy fej saláta
- 3 evőkanál olvasztott vaj
- 3 gerezd fokhagyma
- 3 evőkanál liszt
- 1,5 dl tejföl
- 1,5 dk tejszín
- 1 csokor kapor, apróra vágva
- 1 csokor petrezselyem, apróra vágva
- 1 evőkanál méz vagy cukor
- 2 evőkanál citromlé vagy ecet
- só
- szerecsendió
Elkészítés:A salátákat megmossuk, a sérült leveleket eltávolítjuk, és negyedekbe vágjuk. Bő, sós forró vízben puhára főzzük - nagyon hamar megvan -, majd leszűrjük. A salátát felöntjük 1,5 dl vízzel, majd a tejfölből, tejszínből, zúzott fokhagymából és lisztből habarást készítünk, és állandó keverés mellett a salátára öntjük. Meghintjük a kaporral és petrezselyemmel, hozzáadjuk a mézet és a citromlevet, sót, egy kevés frissen reszelt szerecsendiót, egyet rottyantunk rajta, és tálalhatjuk is. Feltéttel - fasírt, szelet sült hús, bevert tojás - laktatóbb, de magában is nagyon finom.
Salátás egytál recept
Hozzávalók:
- 3-4 fej saláta belső tömör szív része, negyedekbe vágva
- 4 gerezd fokhagyma, vékony lapokra vágva
- 15 dkg húsos füstölt szalonna, apró kockákra vágva
Az öntethez:
- 3 evőkanál citrom vagy ecet
- 1,5 dl víz
- 3 evőkanál méz
- Só
- Frissen őrölt fekete bors
Elkészítés:A szalonnakockákat egy teflon serpenyőben ropogósra sütjük, majd kiszedjük. A serpenyőben benne hagyjuk a szalonnából visszamaradt zsiradékot, amelyre állandó keverés mellett rácsorgatjuk a mézet, a citromlevet, beledobjuk a fokhagymát, egy percig pirítjuk és felöntjük a vízzel. Hozzáadjuk a salátát, és 2-3 percig főzzük. Jénai tálba rakjuk, megszórjuk a pirított szalonnakockákkal, sózzuk, borsozzuk. Köretként adhatjuk, de egytálételként is megállja a helyét. Húsvét után majd a maradék, felaprított sonkavéget is belepiríthatjuk.
További népszerű salátafélék
A fejes salátán kívül számos más salátafajta is létezik, amelyek mindegyike egyedi ízvilággal és tápértékkel rendelkezik.
Jégsaláta
A jégsaláta is fejes saláta. Észak-Amerikában, egészen pontosan Kaliforniában nemesítették ki. Levelei vaskosabbak, ropogósak, vízzel teltek, tömör fejet képez. Talán a legtöbb saláta ételben ezt a típust használják, mivel a roppanós levelek sokáig megtartják frissességüket. Nevét a külsejének köszönheti: levelei úgy festenek, mintha megfagytak volna, és jégként csillognának.
Miért fogyasszuk? Rendkívül magas rosttartalma miatt kitűnő hatással van az emésztőrendszerre. Emellett kalcium, magnézium, vas és béta-karotin tartalma, valamint antioxidáns vegyületei segítik az immunrendszer működését, a benne lévő kálium pedig segít enyhíteni a stressz okozta tüneteket.Felhasználása: Mindig nyersen készítsük el: reszelt sajttal, mustáros, fokhagymás, olívaolajos öntettel kellemes nyári vacsora. Hűtőszekrényben tárolva levelei több napon keresztül vagy akár egy hétig is frissek, ropogósak maradnak.
- Great lakes: Hosszú tenyészidejű szabadföldi termesztésre ajánlott fajta. Nagy, kemény fejet nevel, levele ropogós, közép-zöld színű. Magszárképződésre nem hajlamos.
- Tarzan: Szabadföldi helybevetésre javasolt fajta, tenyészideje 80-90 nap. Nagyméretű, zárt, tömött fejet képez, mely elérheti az 1 kg átlagtömeget is. Felmagzásra nem hajlamos.
Lollo saláta (Tépősaláta)
A lollo saláták típusaival gyakran találkozhatunk bevásárlóközpontokban, piacokon, de vendéglátóhelyek étlapjain is. A lollo salátát másnéven tépősalátának is nevezik, fejet nem képez, és nagy előnye a fejessalátákhoz képest, hogy az öregebb levelek sem válnak kesernyéssé. A lollo saláták 3 legismertebb fajtája a lollorosso, a lollobianco és a lollo verde. Európa mediterrán térségéből, egészen pontosan Olaszországból kerültek hozzánk. Fejet nem fejleszt, magszáron folyamatosan növő leveleit fogyasztjuk. Idősebb levelei nem keserednek meg egészen kora őszig szedhetőek, levelei keményebbek, mint a fejes salátáé.
Miért fogyasszuk? A Lollo salátában sok a kalcium, magnézium, vas és béta-karotin (az A-vitamin elővitaminja). Emellett B1-, B2-, B6-, és C-vitamint, valamint nátriumot és foszfort is tartalmaz. Immunrendszer erősítő, antioxidáns hatású, hozzájárul a fogíny, bőr, haj egészségének megőrzéséhez, kálium tartalma enyhíti a stressz tüneteit.Felhasználása: Nagyon jól mutat a többi salátával kombinálva, de szendvicseknek is kitűnő kiegészítője lehet.
- Amerikai barna: Fejet nem képez, ugyanakkor sok zsenge levelet hoz, melyek élénkbarna rajzolatúak. Szakaszosan vethető és folyamatosan szedhető, hamar regenerálódik.
- Lollo bionda: Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Dús levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes, finom, ropogós levelekkel, melyeket folyamatosan szedhetünk.
- Lollo rossa: Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes levelekkel, melyek piros szegélyben végződnek. Leveleit folyamatosan szedhetjük.
Római saláta
Ha igazán finom, autentikus cézár salátát szeretnél enni, mindenképpen római salátából készítsd! A római saláta levelei kissé vaskosak és enyhén kesernyések. Hálás salátaféle, hiszen hűtőszekrényben minőségromlás nélkül napokig tárolható. Diós ízű cos néven is ismert.
Endívia saláta (Cikória saláta)
Endívia vagy cikória saláta, mindkét néven megtalálhatod ezt a sokrétű saláta-alapanyagot. Cikória salátának többnyire a fodros változatot, endíviának a sima levelű típust nevezik, de a két salátaféle ugyanabból a családból származik, mindkettő a francia konyha nagy kedvence. A tömörebb levelű fajták - mint az endívia és a radicchio - kevés olajjal meglocsolva még a grillrácson is viríthatnak.
Rukkola
A rukkola sokak kedvence, mások viszont idegenkednek kesernyés ízétől. Tény, hogy a rukkola közelebbi rokona a mustárnak mint a fejessalátának. Zsenge levelei igazán zamatosak, egyedi borsos ízvilágát a benne található mustármagolajnak köszönheti. Levelei sötétzöldek, formája a gyermekláncfűre emlékeztet, íze pedig - a benne található olajoknak köszönhetően - kissé kesernyés, csípős, mely egyesek szerint a tormáéhoz, mások szerint a földimogyoróéhoz vagy a dióéhoz hasonlít. A rukkolát érdemes még zsenge korában leszedni, kissé kesernyés íze ekkor még nem annyira jellegzetes.
Miért fogyasszuk? A rukkola jó hatással van az emésztésre, szabályozza a koleszterin- és vércukorszintet, antioxidáns hatással bír és segíti a tüdő működését. Található benne A-, B2-, B5-, C- és K-vitamin, valamint kalcium, kálium, vas, magnézium, foszfor és szilícium. Viszonylag magas jódtartalma miatt a fogyasztása pajzsmirigy-problémákkal küzdőknek csak kis mennyiségben javasolt.Felhasználása: Tésztaételek, levesek kiváló ízesítője, de pestóba vagy rizottóba keverve is finom. Használhatjuk egyszerűen salátaként vagy salátakeverékekben. Erőteljes íze miatt jól harmonizál citrusos gyümölcsökkel is, így azokkal is érdemes kombinálni 1-1 salátakülönlegességben.
Madársaláta (Galambbegy saláta, Mezei saláta, Báránylevelű saláta)
Az egykor szegények eledeleként emlegetett madársalátát ma a legmenőbb éttermek is előszeretettel használják. Kicsiny, ovális tőlevélrózsákba rendezett levelei nagyon gusztusos, harapnivaló látványt nyújtanak. Bár a legtöbb saláta bővelkedik vitaminokban és rostokban, érdemes megemlíteni, hogy a madársaláta vitamintartalma kétszerese a fejessalátáénak, vastartalmát pedig csak a petrezselyem múlja felül a zöldnövények között. A mérsékelt égövi Európában őshonos madársaláta vadon, szinte gyomnövényként terem Kis-Ázsiában és a Kaukázusban. Hazánkban a budai hegyekben található meg. Dióra emlékeztető, enyhén borsos íze van, a zöld levelű saláták közül az egyik legaromásabb, ezért is tekintenek rá sokan királyi salátaként. A madársaláta a késő téli, kora tavaszi időszakban élvezhető. Nyújtott ovális, élénkzöld színű levelei szétterülő tőlevélrózsát képeznek.
Miért fogyasszuk? A madársaláta valódi vitaminbomba. A fejes salátához képest kétszeres mennyiségű C-vitamint tartalmaz, illetve jelentős mennyiségben található benne B6-és A-provitamin. A növények közül egyedül a petrezselyemzöld előzi meg vastartalmát. Folsav- és jódtartalma kiemelkedő, de kálium, kalcium, magnézium, réz és cink is nagy mennyiségben található benne. A víztartalma több mint 90%-os. Ajánlható kismamáknak, sportolóknak, diétázóknak, és persze minden egészségtudatos embernek.Felhasználása: Más salátafajtákkal és öntetekkel együtt a legfinomabb, de társulhat hozzá zöldség, gyümölcs, olajos magvak, melyek kiemelik kellemesen gazdag ízeit.
Pak choi
Néhány évvel ezelőtt talán még el sem tudtuk volna dönteni, hogy a pak choit eszik vagy isszák, ma viszont már a legtöbb hipermarket zöldségosztályán találkozhatunk vele. A pak choi valójában egy hibrid zöldség, káposzta és saláta „keveréke”. A levelek alsó, vaskos, ress szárrészei káposztára emlékeztetnek, a zöld levélvégek viszont igazán puha, selymes salátaélményt nyújtanak. Elkészítési módjának se szeri se száma, gyakran a zöld levélrészeket nyersen, saláta alaphoz használják, a ropogósabb szárrészeket párolják, grillezik. Előszeretettel használja az ázsiai és karibi konyha, de a Fülöp-szigeteken is elterjedt fogás.
Mizuna (Mustárspenót, Kiotói vízizöld, Sárkányfogó saláta)
A Mizuna, mizuma, namenia, mustárspenót, kiotói vízizöld, sárkányfogó saláta - káposztafélékhez tartozik. A mizunának igen karakteres íze van, sokak szerint kicsit borsos, csípős ízzel rendelkezik, éppen ezért ajánlják elsősorban borsos, mustáros, tormás ételekhez. Intenzív dió íze van és kellemesen, enyhén csípős, ami a retekre emlékeztet.
Spenót (Paraj)
A spenót, vagy más néven paraj, őshazája Perzsia. Az ókori görög és római civilizációban nem ismerték. Európába, pontosabban Spanyolországba állítólag a mórok közvetítésével került időszámításunk szerint 1000 előtt. Az arab orvosok pépes borogatást készítettek belőle, amellyel a máj vagy a gyomor fájdalmait kezelték. A spenótot csak Medici Katalin idejétől kezdik valóban termeszteni, mivel kedvenc zöldsége volt - erre emlékeztet a zöldség „firenzei módra” történő elkészítése.
Miért fogyasszuk? A spenót ásványi anyag (pl. szelén, magnézium és a króm), folsav, B- és K-vitamin összetétele kiemelkedő. Vérnyomás szabályzó, immunerősítő hatása van. Vitamintartalma serkenti a szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztését. Nyugtatja az idegrendszert. Béta-karotin, lutein és zeaxantin tartalma hozzájárul a jó látáshoz, védelmet nyújt számos szembetegség ellen.Felhasználása: Legtöbben csak főzelékként tudják elképzelni (és emiatt rettegnek is tőle), pedig rendkívül változatosan felhasználható a konyhában. Tehetjük salátába, tejszínesen tésztára, göngyölhetjük húsokba, vagy ehetjük párolva is.
A retek saláta: tavaszi csemege és tápanyagforrás
A retek saláta főleg a tavaszi időszakban - a retek szezonban népszerű csemege. Ilyenkor már egyébként is nagyon ki vagyunk éhezve a friss, ropogós zöldségekre. Sültek mellé, fasírozottakhoz vagy friss bagettal, mártogatóssal nagyon finom ebéd, vagy könnyű vacsora. Tovább gazdagítható főtt tojással, vagy kockára vágott sült csirkével. Mivel az őszi-téli időszakban sokkal kevesebb idény gyümölcs, zöldség érhető el, de a vitamin - és ásványi anyag feltöltése a szervezet számára igen hasznos, érdemes ezt a salátát elkészíteni.
Retek saláta recept
Hozzávalók:
- Megtisztított retekfejek
- Fokhagyma
- Borsmentalevél
Elkészítés:A megtisztított retekfejeket a reszelő nagy lyukú oldalán reszeljük le, a fokhagymát zúzzuk össze, a borsmentalevelet tépkedjük/vágjuk apróra. A retket pucoljuk-mossuk, de a héját hagyjuk rajta, így aprítsuk fel. Öntsük fel kevés hideg vízzel, majd a tejjel. Forraljuk fel, főzzük 2-3 percig. Ezt a leírást valószínűleg egy főzelékre, vagy levesre szánt receptből emelték ki. A retek saláta jellemzően nyers, reszelt retekből készül, kevés sóval, ecettel, esetleg tejföllel vagy joghurttal.
Saláták termesztése otthon: tippek és tanácsok
A saláta egyáltalán nem igényes növény, így bátran megpróbálkozhatunk a termesztésével. Az otthoni salátanevelés sikeréhez, fontos a saláta fajták és azok évszakonként változó egyedi igényeinek megismerése.
A saláta igényei és gondozása
A fejes saláta leginkább a tápanyagban gazdag, vízzel jól ellátott, kissé lúgos talajokat szereti, jól termeszthető laza szerkezetű, barna homoktalajon is, de alapvetően nem igényes, és bármilyen talajtípusban megél. Mivel szereti, ha tápanyagban dús a talaj, ültetés előtt érdemes műtrágyázni, illetve szerves trágyázni. Rendszeres öntözésre, és sok nedvességre a növekedési időszakban van szüksége, később kevesebb vizet igényel, mivel a túl sok nedvesség a fejeket lazává teheti. A saláta számára lehetőleg világos helyet keressünk. Alapvetően hidegtűrő növény, így a palántáit már kora tavasszal kiültethetjük, de akár át is teleltethetjük őket a szabadban.
Vetési és ültetési időszakok
Mivel a nagy meleg és a hosszú nappalok következtében hajlamos felmagzani, célszerű a fajtakiválasztásra több gondot fordítani, valamint szakaszosan vetni. Tavaszi szabadföldi vetésre nyári fajtát érdemes választani, mert a korai fajta felmagzik a nyári melegben.
- Palántanevelés: Ha már március elején szeretnénk kiültetni a palántákat, akkor az első magokat már február közepétől elvethetjük. A magokat jó szerkezetű, szobahőmérsékletű földdel töltött cserepekbe vagy ládába vessük, majd nyomkodjuk őket a földbe. A csírázáshoz fényre és nedvességre van szüksége a magoknak. Emellett a kellemes párás környezet is kedvez a folyamatnak, amit úgy tudunk biztosítani, ha egy üveglappal vagy fóliával befedjük a cserepet. Kikelés utána a cserepet költöztessük át valamilyen napos helyre, és gondoskodjunk arról, hogy a talaj folyamatosan nedves legyen. A palánták már március elejétől kiültethetők 20 cm-es tő, és 30 cm-es sortávolságot tartva.
- Szabadföldi vetés: A magokat szabadföldbe is vethetjük, hozzávetőleg a retekkel egy időben tehetjük ezt meg. Áprilistól azonban már ne vessünk korai fajtákat, csak nyári salátafajtát válasszunk. Mivel a magok meglehetősen aprók, a vetést szélcsendes időben végezzük. Készítsük elő az ágyást, a 30 cm-es sortávolságot most is tartsuk, a magokat takarjuk földdel. Kikelés után ritkítsuk meg a vetést, hogy 20 cm-es tőtávokat tudjunk tartani. A kiritkított növényeket ültessük át másik helyre.
- Áttelelő saláta: A kertben a nyár folyamán többször is vethetünk salátát, augusztustól azonban már kezdjük el az áttelelő salátafajták vetését. Az áttelelő saláta vethető a kertbe, szabadföldbe, de akár ládába is. A ládás vetés előnye, hogy az ültetőközeget könnyebb nedvesen tartani, mint a szabadföldi vetés esetében. Az áttelelő saláta palántái szeptember végén, október elején kerülhetnek a végleges helyükre, ebben az esetben is figyeljünk a 20 cm-es tőtávolság betartására.
Betegségek és kártevők
A saláta betegségei közül a salátaperonoszpóra és a salátavész okozhat gondot, a kártevők közül pedig a lótücsök, drótféreg és a saláta bagolylepke hernyója támadhatja meg.
Saláta az egészségért és a sokszínű étrendért
Salátát enni jó, érdemes, sőt kötelező! A saláták tele vannak fontos tápanyagokkal, vitaminokkal és rosttal, melyek segíthetnek többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, sőt akár a rák elleni védelemben is. A saláta nem csupán a főételt kiegészítő eledel, hanem önmagában is remek fogás lehet. Könnyen, gyorsan és változatosan elkészíthető. Számtalan színben és fajtában létezik. Akár az alakodra, akár egészségedre vigyázol, a saláta mindig jó döntés.
Ecetes-fokhagymás fejes saláta | Nosalty
Saláta shakerben: praktikusan és egészségesen
TIPP: Így vigyél magaddal ebédre salátát!Fogj egy shaker-t és rendezd el a salátát a következők szerint:
- Alulra kerüljenek mindig a salátalevelek (rukkola, madársaláta, jégsaláta - bármi, a fentebb írtakból).
- Ezután jöhetnek a könnyebb hozzávalók - általában a fehérjedúsabbak (pl. főtt tojás, hal, magvak, bab, sajt, tofu, mazsola, rizs, bulgur, kuszkusz, csírák, könnyebb gyümölcsök, mint pl. mandarin).
- A következő réteg: feldarabolt zöldségek (pl. uborka, sárgarépa, hagyma, paprika).
- Végül pedig jöhetnek az öntetek.Zárd le a shaker tetejét és viheted is magaddal bárhova salátádat. Fogyasztás előtt rázd össze jól, majd csavard le a shaker tetejét és már fogyaszthatod is!
A tavaszi primőrök felhasználása sokkal több lehetőséget rejt, mint amennyit a mindennapokban kiaknázunk belőlük. Egy lábasban felolvasztjuk a vajat, melyen pár percig megfuttatjuk az apróra vágott fokhagymát, majd hozzáadjuk a kockára vágott póréhagymát, és tovább pároljuk őket. A vajon enyhe színűre pirítjuk a lisztet, majd hozzáadjuk a tejet, csomómentesre keverjük, és beletépkedjük a salátát. A megmosott, friss salátát darabkákra tépkedjük (így nem lesz keserű), hozzáadjuk a negyedekbe vágott szamócát, majd az egészet beleforgatjuk az öntetbe. Az öntethez összekeverjük a balzsamecetet az olívaolajjal, hozzáadjuk a bazsalikomot, ízlés szerint csepegtethetünk rá pár csepp igazi citromlevet is.
A salátát izgalmasabbá tehetjük zöldfűszerekkel is: a petrezselyem, a metélőhagyma, a bazsalikom, a turbolya, a tárkony, az újhagyma, a fokhagyma, a szerecsendió mind kiemeli a saláta ízét. Jöhetnek rá különféle dresszingek, így olívaolajos, joghurtos, kefires, tojásos. De lépjünk túl a salátázáson. A fejes salátából jó fokhagymásan főzelék és leves is készülhet, de igazán finom egytálételként és köretként is megállja a helyét. Egyes fajtáit párolhatjuk, akár piríthatjuk, a tömörebb levelű fajták - mint az endívia és a radicchio - kevés olajjal meglocsolva még a grillrácson is viríthatnak.