A „rohangál, mint a fejetlen csirke” kifejezés mélyen gyökerezik a köztudatban, és a látszólag értelmetlenül, cél nélkül, de annál lelkesebben szaladgáló személyekre használják. Ennek a hasonlatnak az alapja az a legenda, miszerint egy tyúk fejének levágása után még egy ideig képes szaladgálni. A vicces magyarázat szerint az állat olyan buta, hogy egy ideig azt sem veszi észre, hogy lenyakazták. A tudományosabb magyarázat szerint ezeknél az állatoknál az alapvető motorikus funkciókat nem, vagy nem csak az agy irányítja. A gerincvelőbe és az idegrendszerbe be van vésve az izmok alapvető működtetéséhez szükséges program - ez az alapvető működés pedig tipikusan a mozgás, a csirkénél a járás.
Mike, a híres fej nélküli kakas
Minden lefejezett, mégis szaladgáló csirkék közül messze a leghíresebb Mike, egy coloradói kakas, aki 18 hónappal élte túl a saját lefejezését. Mint utóbb kiderült, a balta csapását ritka nagy mázlival élte túl Mike: a szerszám úgy vágta le a fejét, hogy az agytörzsének egy része megmaradt. A nyaki artériáját pedig egy vérrög, aztán a gyorsan megalvadó vér elzárta, így Mike nem vérzett el. Még az egyik füle is megmaradt.
Mike esete, bár felettébb különös, úgy tűnik, mégsem teljesen példátlan, még akkor sem, ha ilyen esetben, lefejezése után egy közönséges csirke percek alatt végzetes vérveszteséget szenved el, és belehal a csonkításba. Mike viszont 2018-ban Thaiföldön kihívóra talált állati rekordjának megdöntésében egy másik, fej nélkül is életben maradt szárnyas személyében.
A hosszú nyak kockázatai: A zsiráfok példája
Azt gondolhatnánk, aki fennhordja a fejét, vagyis legalább olyan magasságban, hogy egy eltévedt fejszesuhintás ne veszélyeztesse, az nagyobb biztonságban van. Nem is tévedhetnénk nagyobbat. Mert ki hordaná a ma élő állatok közül magasabban a fejét, mint a zsiráfok, akik ettől nemhogy biztonságban nincsenek, hanem egyenesen veszélynek vannak kitéve. Az időjárási viszontagságoknak például teljesen kiszolgáltatottak, hiszen nehezen is húzódhatnának 4-6 méter magasságukkal fedezékbe.
Erre a kérdésre már sokan keresték a választ, aki pedig elsők között adott rá meggyőző és tudományos alapokon nyugvó magyarázatot, az maga Charles Darwin volt. A zsiráf egyébként indokolatlanul túlzásba vitt nyaka Darwin evolúciós elméletébe tökéletesen beleillett. Néhányakat azonban csak nem hagyott nyugodni ez a hipotézis, megfigyelték ugyanis, hogy a zsiráfok, ha tehetik, nagyon szívesen lakmároznak vízszintes nyakkal is. Ezért más magyarázat után kutattak. Arra jöttek rá, hogy a zsiráf nyaka a párzási procedúra egyik fontos eleme. A hímek közti küzdelemben ugyanis a zsiráfok egyfajta nyakszkandert folytatnak. Sőt, az is kiderült, hogy nemcsak lenyomni próbálják egymás nyakát, de orvul neki is lódítják saját fejüket, hogy a lendületesen odahimbált koponyájukkal a lehető legnagyobb kárt tegyék riválisukban. Darwin elméletét követve ehhez meg úgy idomultak, hogy a hím zsiráfok koponyája jóval erősebb lett, mint a nőstényeké, hiszen az fegyverként kerül bevetésre erős csapásokat mérve az ellenfél nyakára. De ha a zsiráfnyak hosszúságának csak a hímek harcához lenne köze, és Darwin tévedett volna abban, hogy ez a táplálkozáshoz is kellett, akkor feltehetően csak a hím zsiráfoknak lenne hosszú a nyaka, a nőstényeké nem.
A házi baromfitartás reneszánsza
Az élelmiszerek drágulása, a vidéki élet iránti vágy miatt (is) reneszánszát éli a házi baromfitartás. De a kezdő csirketartók gyakran követnek el alapvető hibákat. Fontos figyelembe venni a takarmány, a csirkeól vagy akár a mozgásigény tekintetében sok tényezőt, ha csirkéket szeretnénk a kertben tartani.
A Néprajzi Lexikon szerint a baromfitartás „a háziasított madárfélék (tyúk, lúd, kacsa, pulyka, galamb, gyöngytyúk) tenyésztésén alapuló állattartási ágazat.” Története a bankivatyúk háziasításával kezdődött az i. e. 3. évezredben az Indus folyó völgyében. Eleinte az ember főleg kultikus célokra (fehér tyúk- és kakasáldozat), illetve kedvtelésre tartott baromfit (kakasviadalok), gazdasági hasznára csak fokozatosan jött rá. A liba, a kacsa és a galamb háziasítása a Földközi-tenger mellékén ment végbe az i. e. 2-1. évezredben. Honfoglalás előtti török jövevényszava nyelvünknek a tyúk. Őseink vándorló életmódja miatt lassan bővült és változott a szókincsünk és a saját állatok tartásával, tenyésztésével kapcsolatos életforma. A lexikon is megjegyzi, hogy a 11-12. században a gazdasági szakszókincsben csak kevés madárnév (pl. kacsa, galamb) honosodott meg, de a 17. század elején már nemcsak a hazai piacokon értékesítették a baromfitartás termékeit, hanem külföldön is. (Pl. Bécsben.) Az udvarházakban már mindenütt előfordultak a tyúkok, kakasok mellett a hízott kappanok, gyöngytyúkok, galambok, sőt még a pávák is. A magyar gazdák háztáji állatok kedveltségét a 18. század végi osztrák statisztikák is megörökítették, e szerint Magyarországon jelentősebb volt a baromfitartás, mint bármely más országban. A dualizmus időszakában hazánknak már jelentős baromfitoll-, tojás- és élőbaromfi-kivitele volt. A 20. században a baromfitartás jelentősége, termékeinek forgalma és exportja tovább növekedett, ám ez az erősödés a 21. században is folytatódik.
Csirketartás a kertben
Elterjedt tévhit, hogy a csirkék csak nagy gazdaságokban élhetnek jól. A csirkék jól érzik magukat a házunk kertjében, udvarában is. Mielőtt az új lakótársak beköltöznének, megfelelően elzárt területet kell kiszemelni nekik. Alapvetően a nagytermetű csirkefajtáknak természetesen több helyre van szüksége, mint a kisebbeknek.
Annak érdekében, hogy a csirkék és a tyúkok a beköltözés után védve legyenek a ragadozóktól (pl. rókák, ragadozó madarak), fontos, hogy a terület bekerített legyen, és egy biztonságos ólat is biztosítsunk számukra, ahol éjszaka vagy rossz időben meghúzhatják magukat.
Az állatok nemcsak a homokban szeretnek fürdőzni, rajonganak a kapirgálásért is. A monoton futótér unalmat okozhat, ezért érdemes egy kis pázsittal, homokággyal színesíteni az tyúkok udvarát. A száraz föld- vagy homokágy arra is kiváló, hogy a porfürdőzés során megszabaduljanak a parazitáktól. Amikor a csirkék kaparják és csipegetik a talajt, többnyire rovarokat és magvakat keresnek, illetve találnak.
Nemcsak az emberek, a csirkék is szeretik a zabpelyhet és az elázott kenyeret a főétkezések között. Egy egyszerű, de hatékony módszer az étel magasra akasztása. Tehát a csirkéknek ugrálniuk kell, vagy ki kell találniuk a módját, hogyan szerezzék meg a finomságokat. Az állatok kedvelik a szalma- vagy szénabálákat is, amelyekbe gabonát vagy egyéb finomságokat rejtenek. A tyúkok szeretik széthúzni a labdát, hogy hozzáférjenek az ételhez.
Brojlercsirkék nevelése
Ha a csirkét főként a húsa miatt szeretnénk tartani, a húscsirkék nevelése érdekes lehetőség lehet az Ön számára. Ha arra gondol, hogy húscsirkéket is bevonjon a termelésébe, de nincs tapasztalata velük, kezdésként érdemes röviden megemlíteni a brojlerek jellemzőit. A brojler egy általános kifejezés olyan állatfajtára, amely a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban termel. Leggyakrabban baromfinál, különösen tyúkoknál és csirkéknél használják. Ez azonban nem egy teljes fajta, mivel a brojler nem tojik, ahogy azt más fajtáknál megszokhattuk. És ez az oka annak, hogy a brojlerek nem tenyészthetőek házilag, így meg kell őket vásárolni.
Ha úgy dönt, hogy brojlert vásárol a háztartásának, először fel kell készülnie a nevelésére. Mielőtt hazahozná a csirkéket, megfelelő környezetet kell előkészítenie számukra. A tartási hely méretének meg kell felelnie a tartani kívánt csirkék számának. A szűk hely megakadályozza, hogy szabadon mozogjanak, ami befolyásolja viselkedésüket.
Hőmérséklet és alom
Ne feledje, hogy a néhány napos fiatal csibék könnyen megfázhatnak, ezért kellően meleg környezetet kell biztosítani számukra. Valószínűleg extra hőt kell biztosítania számukra, például infravörös fűtőberendezéssel. A megfelelő hőmérsékletet a csibék viselkedése alapján határozhatja meg. Ha továbbra is a hőforrás közelében ülnek, vagy összebújnak, akkor magasabb hőmérsékletre van szükségük. Ezzel szemben, ha távol maradnak a hőforrástól, csökkentse egy kicsit a hőmérsékletet. Kezdetben stabil, 25-30 °C hőmérséklet megfelelő, amelynek igénye a növekedéssel fokozatosan csökken. A száraz alom is hozzájárul a brojlerek kényelméhez, és megakadályozza a lábuk meghűlését.
A brojlercsirkék beszerzése és etetése
Mindezek után végre eljött a vásárlás ideje. Az otthoni nevelésben általában a fiatal csibéket részesítik előnyben, ami szintén lényegesen szélesebb körnek felel meg. A fiatal fiókákat már egynapos koruktól eladják, míg a legnagyobb hízócsibék általában két-három hetesek, legfeljebb négyhetesek. Ennek jó oka van - a házi csirke húsának jobb íze lesz. Feltéve persze, ha megfelelően gondoskodik a csirkékről.
Amint hazahozza a csirkéket, nyilvánvalóan el kell kezdenie etetni őket. Állandó hozzáférést kell biztosítani számukra a friss tiszta vízhez. Ideális esetben öntözőt használjon vízforrásként, hogy megakadályozza a víz szennyeződését, és hogy a víz minőségét tovább megőrizze anélkül, hogy gyakran cserélni kellene. Ráadásul a kis fiókák nem fulladhatnak meg benne, ellentétben a mélytállal.
Simple Solutions that DESTROY Chicken Mites for GOOD
A nagy fejlődési erélyű húshibridek csak az életkoruknak megfelelő beltartalmú táptól fejlődnek az öröklött képességeiknek megfelelően, ezért a javasolt receptúrán nem szabad változtatni. A nevelés első hetében a szállító dobozokat, vagy műanyag naposetetőket (salátástányérok) lehet használni, az első hét végén már rakják be a véglegesen használt kör, vagy vályús etetőket. A naposetetők lecserélése folyamatosan történjen és a 2. nevelési hét végére fejeződjön be. Egy állatra 4 cm vályúhosszt számoljon. A vályús (láncos etetők) etetők mindkét oldalát számítsa be a cm/állat kiszámításánál. Az etetőket mindig a csirke hátmagasságának szintjéig emeljék, mert így nem megy bele a csirke, higiénikusabb a takarmányozás és kevesebb a szóródás.
A tápokban, a befejező táp kivételével, gyógyszer van, mely a csirkét megvédi bizonyos betegségektől, de a gyógyszer, csak bizonyos idő múlva ürül ki a csirke szervezetéből. Ez az idő az ún. várakozási idő, melynek megtartása kötelező. A várakozási időn belül vágásra értékesített csirkét a kimutatható gyógyszermaradvány miatt elkobozzák, a termelőt nagy kár éri. A korszerű húshibridek 49 napos korukban meghaladják a 2 kg/db átlagos testtömeget és ehhez 1,90-2,3 kg/kg élőtömeg tápot igényelnek. E tájékoztató száma a táprendelést segíti.
Itatás
A pecsenyecsirke vízigénye sok tényezőtől függ, így pl. a hőmérséklettől, a táp sótartalmától, így itt csak az átlagos igényt lehet felvázolni. A naposcsirkét 1-2 hetes koráig kúpos itatókból, a második héttől kezdődően már a végleges (túlfolyós, pisztolyszelepes stb.) itatókból itassák. A csere folyamatosan történjen meg. A kúpos napositatókat naponta kétszer tisztítsák, fertőtlenítsék. A csirke "ivóvíz" minőségű vizet kapjon. Az itatókat a csirke növekedését követve, mindig a csirkék hátmagasságáig emeljék.
Világítási program
Alapszabály, hogy a termelés időszakában a világítás időtartama sohase csökkenjen. A pecsenyecsirke-nevelés célja, hogy minél rövidebb idő alatt elérjük a vágótömeget, ezért „örökös nappalt” biztosítunk. Legelterjedtebb a 23 órás folyamatos világítás, 1 órás sötét szakasz beiktatásával. A sötét időszak hozzászoktatja az állatokat, hogy áramkimaradás esetén ne fussanak össze és ezzel a nagyobb elhullást megakadályozhatjuk. A fényintenzitást szabályozzuk a hizlalás során úgy, hogy az első 3-4 napban nagy erősségű fényt biztosítunk, amelyet fokozatosan csökkentünk. Az izzókat folyamatosan tisztítsuk a portól, a rosszakat cseréljük ki, mert ezek csökkentik a fényerőt. Az izzók elhelyezése egyenletes legyen az istállóban. Világításra izzólámpák és fénycsövek is alkalmasak.
Tojástermelő tyúkok tartása
Tojáskezelés
A tojáskezelés legfontosabb feladatai a következők: törekedjünk a tojáshéj épségének megőrzésére, lehetőleg gyakran gyűjtsük a tojást, ha szükséges tisztítsuk és úgy tároljuk a tojást, ha mosás szükséges, kézmeleg vízben történjen, a mosóvízbe tehetünk mosószert, fertőtlenítőszert. A tojásokat 13-15 °C hőmérsékletű tárolóhelyiségben tároljuk.
Áttelepítés és telepítési sűrűség
Amennyiben külön tojóház áll rendelkezésre, ajánlott a jércéket 17-18 hetes korukban áttelepíteni. Az áttelepítés időszaka után 3 napig a megvilágítást ne változtassuk. A fellépő stressz ellen vitaminokat adagolhatunk és az áttelepítést célszerű a vakcinázással kombinálni. Nyáron az áttelepítést lehetőleg éjszaka, vagy hajnalban végezzük.
Telepítési sűrűség:
- mélyalom esetén nm-enként 5 tyúk
- rácspadló esetén nm-enként 6-7 tyúk
- ketrec esetén ketrecenként 3-4 tyúk
A tojófészekigény: 4 tyúkra számoljunk 1 tojófészket.
tags: #fejnelkuli #csirke #etetese