A számítógépes rendszerekben, legyen szó léghűtésről vagy AIO folyadékhűtésről, egy dologban biztosak lehetünk: valamilyen paszta kell a hűtőegység és a processzor közé. A hővezető paszta egy olyan alkotórész PC-ben, ami a legtöbb ember figyelmét elkerüli. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos - épp ellenkezőleg! Még a kevésbé gyakorlott felhasználók is tudják, hogy pasztára mindig szükség van. Néha hajlamos is lehet ennek túl sok jelentőséget szentelni az ember, az azonban biztos, hogy tényleg kihagyhatatlan adaléka a PC építésének és karbantartásának a CPU paszta. A hatékony processzorhűtés egyetlen, gyakran alábecsült elemmel kezdődik - a hővezető pasztával. Ez felelős a hő vezetéséért a processzor felülete és a hűtőborda között. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan kell felvinni a hővezető pasztát, hogyan válasszuk ki a megfelelő felviteli módszert, mennyi pasztát használjunk, valamint miben különböznek a paszta felviteli módszerei: teljes felület, pont és „X” alak. A hővezető pasztákat gyakran nevezik hőközlő zsírnak, illetve hűtő- vagy hőátadó pasztának is.
Miért Nélkülözhetetlen a Hővezető Paszta?
Kezdjük is a legfontosabb kérdéssel: miért nem elég, ha a hűtő fém felületét hozzáigazítjuk a processzorunk kupakjához? Nos, egyébként bizonyos helyzetekben már ez is elégséges teljesítményt nyújtana, ám a veszteség ijesztően sok. A válasz szerencsére egyszerű. A CPU-k, a hűtőbordák és azon fém részein apró tökéletlenségeket láthatnánk, ha megvizsgálnánk őket mikroszkóp alatt. Ezek a szabad szemmel egyébként nem is látható kis hibák igencsak tudják rontani a hűtő teljesítményét. Ezek a hibák elkerülhetetlenek a gyártási folyamat során, és ha töltőanyag nélkül nyomjuk hozzá egy másik felülethez, akkor apró légbuborékok keletkeznek bennük. A paszta célja tehát nem más, minthogy ezeket az egyenetlenségeket kitöltse, ráadásul egy olyan anyaggal melynek a hővezetése nagyon jó. Ez a paszta arra szolgál, hogy a hűtendő felület és a hűtést szolgáló felület között a lehető legkisebb légréssel át tudja adni a megfelelő hőt. A processzor sima felülete megkönnyíti a hőátadást. Fontos, hogy a felvitt paszta se ne hagyjon száraz foltokat, se ne legyen túl vastag, mert az csökkenti a hűtés hatékonyságát. Érdemes figyelmet fordítani a processzor burkolatára is - a szennyeződések, mikrokarcolások vagy por rontja a hőkapcsolatot.
A számítógépekben van pár komponens, ami picike felületen jó pár Watt teljesítményt fűt el. Egy átlagos processzor kb. 1×1 centiméteren kb. 90W-ot, egy átlagos grafikus processzor ugyancsak. Ez az érték akár több száz Watt is lehet, aminek a nagy részéből hő lesz. Ezért is nagyon fontos, hogy a hűtési rendszer megfelelően működjön, a hőátadás a lehető legközvetlenebb legyen a hőtermelő komponens és a hűtőrendszer között.
A Hővezető Paszták Típusai és Működésük
Erre a kérdésre, hogy milyen paszta a legjobb, nem lehet egyértelmű választ adni, ám nem véletlenül. A piacon sokféle megoldással találkozhatunk, ezek összetétele sem azonos. Manapság több nagy kategóriára oszthatjuk fel ezek alapján a pasztákat. A hővezető paszták típusai közé tartozik többek között a kerámia paszta, a szilikon paszta, valamint a fémekkel dúsított paszták, például Gold vagy Silver. Mindegyik eltér az alkalmazhatóság és a hővezető képesség tekintetében, ami befolyásolja a processzor optimális hűtését.
1. Fém alapú hővezető paszták (Liquid Metal - Folyékony fém paszták)A fém alapú hővezető paszták hővezetési tulajdonságaikban kimagaslanak, ám ezért komoly árat kell fizetünk. Kezdők számára nem ajánlottak ezek, hiszen a fémtartalmuk miatt nem csak a hőt vezetik kiválóan, hanem bizony az áramot is. Elegendő egyetlen egy rossz mozdulat, az alaplapra is jut egy kicsi és máris megtörténik a baj. A folyékony fém paszta ugyanúgy működik, mint a szilikon alapú változat, de nagyobb hővezető képességének köszönhetően használatával a maximális teljesítmény sajtolható ki a CPU-hűtőből, és ezáltal a processzorból is. A be quiet! DC2 Pro folyékony fém paszta hővezetési tényezője például 80 W/mK (watt per méter-kelvin). Mindemellett az eljárás nem rizikómentes. A folyékony fém hővezető paszta gyakori összetevői közé tartozik a gallium és az indium, amelyek könnyen reakcióba lépnek az alumíniummal, amitől a könnyűfém rideggé, törékennyé válik. Réz felületen lehetséges használni folyékony fém hővezető pasztát, de előfordulhat, hogy beleivódik a rézbe, ezért még egy réteget fel kell vinni belőle. Mondani sem kell, hogy a PC bármelyik alkatrészének cseréjét, szerelését csakis teljes áramtalanítás után szabad elvégezni; ha bármilyen kis mennyiségben is került folyékony fém paszta az alaplapra, azt áram alá helyezés előtt gondosan el kell távolítani. Eltávolításához célszerű először papírtörlővel letörölni a felületről, majd valamilyen tisztítószerrel (pl. izopropil-alkohollal) átitatott kendővel letakarítani a maradékot. Körültekintő alkalmazása miatt a folyékony fém hővezető pasztát csak tapasztalt felhasználóknak ajánlják.
2. Kerámia alapú pasztákA kerámia alapú paszták is remek hővezető képességekkel operálnak, ám szerencsére az áramot már nem vezetik. Ez biztonságosabbá teszi őket a kezdő felhasználók számára.
3. Szén alapú hővezető pasztákA szén alapú hővezető paszták is roppant népszerűek manapság, hiszen például az ikonikus MX-4 is ilyen. Tulajdonságaikban a kerámia alapú megoldásokhoz vannak közelebb, ám jobban bírják a polcon állást, hiszen a szavatossági idejük hosszabb. Az AG TermoPasty Carbon 15,2 W/mK hővezető paszta például egy nagyon magas teljesítményű termék, ideális számítógépekhez, konzolokhoz és ipari eszközökhöz. Ellenáll a magas hőmérsékletnek, nem vezet áramot, és könnyen felvihető.
4. Szilikon alapú pasztákA legáltalánosabb - és jellemzően a hűtőkre gyárilag felvitt - paszták fő összetevője a szilikonolaj és a cinkoxid. A nagyteljesítményű változatokba alumíniumot, ezüstöt, rezet vagy akár gyémántszemcséket kevernek, ami javítja a hővezetést, és ezáltal a teljesítményt. Egy olyan, szilikon alapú hővezető paszta, mint amilyen például a be quiet! DC2, bármelyik hűtővel és processzorral használható. A legtöbb felhasználó számára a szilikon paszta megfelelő mennyiségben a legbiztonságosabb - nem vezet áramot és tartós.
5. Hibrid hővezető pasztákA hibrid hővezető paszta mindkét típus előnyeit ötvözi - tartós és kiváló hűtési hatékonyságot biztosít még nagy terhelés mellett is.
6. Fázisváltó anyagok (PCM)Érdemes lehet megemlíteni a PTM7950 nevű megoldást, mely a Honeywell nevéhez fűződik. A PTM 7950 egy rendkívül hővezető fázisváltó anyag (Phase Change Material, PCM), amelyet hővezető pad vagy paszta formájában kínálnak. Fő célja a processzorok (CPU), grafikus processzorok (GPU), SSD-k és más nagy teljesítményű chipek hőelvezetésének optimalizálása. A pad előnye, hogy nem kell szétteríteni, nem folyik le sehová, nemes egyszerűséggel a megfelelő méretre vágva behelyezhető a CPU és a hűtő közé.
Hogyan és Mennyit Kenjünk? A Paszta Felviteli Módszerei
A felhasználók rengeteg módon felvihetik a pasztákat a CPU kupakjára. Néhányan próbálkoznak különféle „spirál” vagy több pont alkalmazásával a paszta felvitelénél, de a tesztek eredményei azt mutatják, hogy a legmegbízhatóbb a teljes, egyenletes fedés.
A leggyakrabban használt pasztafelviteli módszerek:
- DOT-módszer (pont): klasszikus, kör alakú hővezető paszta, amelyet a hűtőborda nyomása terít szét.
- X-módszer: paszta felvitele X alakban.
- Teljes lefedés: vékony réteg eloszlatva az egész felületen.
Papíron a legbiztosabb megoldás a „Buttered Toast” jelölésű felvitel, majd elkenés lehet. A valóságban azonban remek lehet akár az egy nagyobb, borsószemű felvitel, illetve az X és az öt kicsi mintázat is. Mindegyik működik, ha a hővezető paszta egyenletesen lett felvive. A CPU hűtő úgyis elteríti ezt a felületeken, ha pedig nem fém pasztát használunk, akkor nem lesz baj abból sem, ha a CPU mellé is jut egy kicsi. Ha megfelelő mennyiségű paszta jutott a CPU és a hűtő között akkor elhanyagolható különbség mérhető fokokban a felviteli módok között. A gyakorlatban a legjobb eredményt a teljes felületre történő eloszlatás adja.
Teszt - Hővezető Paszta Felviteli MódszereiAnnak ellenőrzésére, melyik hővezető paszta felviteli módszer a leghatékonyabb, tesztet végeztünk egy Intel i7-14700K processzoron (200 W).A teszt menete:
- szakasz: 30 perc Prime95 a stabilizálódás érdekében
- szakasz: 10 perc pihenés
- szakasz: 20 perc újabb terhelés és a processzor működési hőmérsékletének mérése
| Módszer | Delta °C / Prime95 (20 perc) |
|---|---|
| Teljes felület | 50,6 °C |
| Pont | 51,4 °C |
| X | 52,0 °C |
A legalacsonyabb hőmérsékletet a teljes lefedéses módszerrel értük el - amikor a hővezető pasztát egyenletesen oszlatták el. Az új Carbon hővezető paszta bizonyította, hogy az egyenletes réteg kulcsfontosságú a maximális hőelvezetéshez. Aki valaha is épített PC-t, találkozott már a kérdéssel: mi a legjobb módja a hővezető paszta felvitelének a processzorra? Kereszt alakban? Csak egy borsónyi pötty középre? A tesztek eredményei azt mutatják, hogy a legmegbízhatóbb a teljes, egyenletes fedés.
Mi történik, ha rossz mennyiségű hővezető pasztát használok?
A Hővezető Paszta Optimális MennyiségeA szükséges paszta mennyisége esetén nem igaz az, hogy a több jobb. Sőt, a kevesebb a jobb. A hagyományos méretű fémkupakkal szerelt procik esetén egy borsószemnyit szoktak javasolni, de szerintem attól is kevesebb kell, annak kb. a fele, 2/3 része. Úgysem annyi fog sikerülni, amennyi a legjobb, és nem is annyi jön ki majd a tubusból, amennyit mi szerettünk volna. A legjobban akkor dolgoztunk, ha a véglegesen odaszorított hűtőborda és processzor közül épp egy nagyon-nagyon pici szivárog ki oldalra. Pontos mennyiséget nem lehet mondani, arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb mennyiséget felhasználva jusson el mindenhova. Nem baj, ha a sarkokhoz nem jut teljes mértékben. Fontos, hogy a felvitt paszta se ne hagyjon száraz foltokat, se ne legyen túl vastag, mert az csökkenti a hűtés hatékonyságát. Ha a paszta túl vastagon kerül fel, kifolyhat az oldalakon, míg a túl vékony réteg helyeket hagy érintkezés nélkül - a pasztával le nem fedett processzor nem fog megfelelően hőt elvezetni. A helyesen felvitt paszta egyenletes, vékony réteget képez, amely biztosítja a maximális hővezetést és a processzorhűtés magas hatékonyságát. Az AMD és Intel processzorok felülete méretben eltér, ezért más mennyiségű paszta lesz optimális.
És végül igen, lehet túl sok pasztát használni - ha így tettél, azt általában rögtön észreveszed, mert a felesleg kibuggyan a processzor és a hűtő közül, amikor meghúzod a csavarokat. Ez nem probléma az átlagos paszták esetén - csak fogj egy tiszta, antisztatikus rongyot vagy papírtörlőt, és töröld le. A folyékony fém használata már más tészta - itt a processzort nagyon alaposan és körültekintően le kell takarítani!
Mikor Cseréljük a Hővezető Pasztát? A Degradáció Jelei és Következményei
A hővezető paszta rendszeres cseréje az egyik legegyszerűbb módja a számítógép stabilitásának és teljesítményének növelésére. Egy szép, ideális világban - ahol a gyártók jó minőségű termékeket adnak el a vásárlóknak - nem kellene pasztát cserélni. De a gyártóknak kicsit sem érdeke, hogy termék 10-15 évig jól működjön, nagyon maximum 2, esetleg 3 év az pont ideális. Idővel a hővezető paszta kiszárad, elveszíti viszkozitását, és a hővezetés helyett inkább szigetelőként kezd működni. Amikor már acél keménységűre keményedett és el is deformálódott, akkor nem valami szuper. Ilyenkor a pasztát azonnal ki kell cserélni - mert még a legjobb processzorhűtési rendszer sem segít, ha a hűtőborda és a CPU között levegő marad. Az új hővezető pasztaréteg kitölti a mikroréseket, és akár 10-15°C-kal is csökkentheti a hőmérsékletet. Ez egy egyszerű művelet, amely javítja a processzorhűtés hatékonyságát és meghosszabbítja a hardver élettartamát. Érdemes arra is emlékezni, hogy a régi paszta egyenetlen hőeloszlást okozhat, ami túlmelegedéshez és az alkatrészek gyorsabb elhasználódásához vezet.
A Degradáció Folyamata és JeleiEz a folyamat nem úgy van, hogy reggel bekapcsolom, és hirtelen tönkremegy. Hanem egy nagyon lassú, de állandó folyamat ez. Egy átlagos felhasználó azt sem veszi észre, ha teljesen tönkrement (elporladt). Sajnos biztosra mondani - szétszedés nélkül - nem lehet, de vannak jelei. A processzor túlmelegedésének tünetei közé tartozik a teljesítménycsökkenés, a ventilátorok hangos működése vagy a számítógép hirtelen kikapcsolása. A legtipikusabb jel, hogy bekapcsoláskor még gyors a gép, de pár perccel később vagy terhelés hatására döglassú. Ilyen helyzetben érdemes ellenőrizni a paszta állapotát és a hőmérsékleteket.
Diagnosztika Programokkal és „Kézrátételes” MódszerrelAsztali gépek esetén a legkönnyebb a kézrátételes módszer. Nézzük meg programmal (pl. HWInfo), hogy milyen meleg a processzorunk, miközben csúcsra terheljük. Tegyük fel, hogy épp kriptopénz bányászó programot választottunk tesztelésre, mert az tutira maximumra hajt minden komolyabb hőt termelő komponenst (de vannak erre célprogramok is, vagy csak elég 4K felbontásban megnézni egy YouTube videót). A processzor hőmérsékletünk valahol 35-90°C között lesz. Nyilván nem kell fizikusnak lenni hozzá, hogy ha magasabb értéket látunk, akkor tapintásra már sütnie kell. Szóval ideális esetben ha a processzor mondjuk 50°C-os, akkor a hűtőbordának alig kell ettől hűvösebbnek lennie, pl. 45°C-nak az alján és mérettől függően kb. 35°C-nak a tetején. Ha megfogjuk a 70°C-os processzoron a hűtőbordát és csak alig langyos, akkor a pasztának annyi.
A Thermal Throttling Félrevezető HatásaDe ilyenkor jön képbe az a technológia, amit a processzorok túlmelegedés elleni védelmére találtak ki, a „thermal throttling”. Ennek segítségével a processzor jelentősen csökkent a teljesítményén, így csökkentve a hőtermelést. Ennek hatása és mértéke processzoronként eltérő, de erősen félrevezető tud lenni, ugyanis a Windows feladatkezelője totálisan ellenünk dolgozik ilyenkor. Pl. a szinte elporladt vagy megkövült paszta esetén ha maximumra terheljük a processzort, azt láthatjuk a feladatkezelőben, hogy pl. 40% a processzor terhelés, a HWiNFO-ban meg hogy 49°C-os, így azt hisszük minden rendben. Ilyen esetben a processzor órajele lesz az árulkodó, főleg laptop esetén. Ugyanis, ha maximumra terheljük a gépet, akkor a processzor órajele magas kell legyen, a modern processzorok esetében a normál órajelénél is magasabb (mert „turbózik”). Ezen a képen pedig látható a „thermal-throttling” okozta jelentős teljesítmény csökkenés.
A Hővezető Paszta Cseréje: Részletes Útmutató
A paszta cseréjének költsége és maga a hővezető paszta költsége alacsony, különösen a megfelelő processzorhűtés fenntartásából származó előnyökhöz képest.
Cseréhez Ajánlott IdőközökHa van laptopod, akkor biztosan érdemes cserélni. Főleg ha az már idősebb 2 évnél, ha még dedikált videókártya is van benne, akkor akár 1 éven belül is gond lehet. Asztali gépeknél erősen változó, de 3 év felett mindenképpen ajánlott ránézni a processzor és a hűtőborda pasztára. Az asztali számítógépekben a paszta cseréje általában 2-3 évente ajánlott, míg a nagyobb terhelésnek kitett vagy túlhajtott konfigurációk esetében akár évente is. A laptopokban - gondolom anyagi okok miatt - rendkívül gyorsan megy tönkre ez a paszta. Ha minden sikerült és jól működik a hűtés, akkor évekig nem kell a pasztázáshoz nyúlni - persze ha processzort vagy hűtőt cserélsz, akkor elkerülhetetlen az újrapasztázás.
Előkészületek és TisztításNem elég a komponenseket szétbontani, azokat teljesen meg is kell tisztítani. Az okosok gyógyszertári tisztaságú alkoholt szoktak ajánlani, van aki féktisztítót használ (de az erősen korrozív lehet) és van aki szereti ha jó illatú a gép, ezért arcszeszt. Én azt mondom, hogy mindegy, csak a végeredmény egyenletesen sima és fényesre pucolt legyen. Ehhez hasznos lehet az izopropil-alkohol vagy egy IPA Wipe törlőkendő, valamint egy kis idő - jobb alaposan dolgozni, mint gyorsan.
Gyári Megoldások és Rejtett Költségek
Ha megveszünk egy processzort, sok esetben kapunk mellé hűtőbordát ventillátorral, a borda alján pedig előre felvitt paszta található. A videókártyáknál és a laptopoknál pedig már eleve felhelyezve kapjuk ezt, szóval azt sem tudjuk, hogy létezik ilyesmi. Egyes processzorhűtőkre már gyárilag felviszik a hővezető pasztát, vagy mellékelik hozzá egy kis fecskendőben. Egyes processzorhűtők, mint például a Pure Rock is, már előre fel vannak pasztázva - ezek a dobozból kivéve rögtön felhelyezhetőek a CPU-ra, nincs szükség semmilyen egyéb műveletre. De! Ez a paszta csak akkor látja el jól a feladatát, ha enyhén képlékeny állapotban marad. Amikor már acél keménységűre keményedett és el is deformálódott, akkor nem valami szuper.
A „Programozott Lassulás” ElméleteA hiszékeny emberek - mint én - meg vannak győződve róla, hogy a gyártók érdeke a megbízható, jó minőségű termék előállítása, hogy a vásárló elégedett legyen. Az elmúlt hetekben kirobbant Apple eszköz lassítás botránya is olyan, hogy mindkét oldalnak igaza van. A rossz minőségű paszta alkalmazásának segítségével kiválóan programozható az az idő, amikor a felhasználó már kínosan lassúnak fogja érezni a gépet. A szeretett eszköz persze üzemképes marad, tehát a vásárló elégedettsége nem csorbul, „csak hát már eljárt felette az idő és már lassú a mai igényekhez”. Az az idő, ami alatt már jelentősen lassul az eszközünk, gyártónként és típusonként változó, de vegyünk egy egyszerű laptopot: 2-3 év. Hmm, érdekes, igaz? A tech kütyük esetén kb. 2 évig létezik valamire terméktámogatás, 3 év alatt le is lehet írni az eszközt - ami a 300 Forintnyi paszta felvitele után valójában még kiválóan működik (mert nem használjuk fel az egész tubust ugye). Bosszantó, nem igaz?
Intel és AMD IHS Megoldásai: A Gyári Paszta KérdéseTöbben tudjátok, hogy per pillanat egy kissé az AMD irányába dől nálam a mérleg nyelve ha kitör az AMD vs Intel vita. Ez pedig most, ennél a témánál is aktuális. Mindkét gyártó ún. IHS (Integrated Heat Spreader) megoldást használ, hogy a vandál gépösszerakók ne törjenek le pár százezer tranzisztort a processzor sarkáról. Ez egy fémkupak, amit a processzor tetejére ragasztanak. Nos, az AMD a fémkupak és a processzor magja között kiváló minőségű és hővezető képességű forrasztást használ, azaz maximum 1-2°C különbség keletkezik a két felület között. Ellentétben az Intel - aki ugye a drágább, professzionálisabb - processzorokat gyártja, pasztát alkalmaz az asztali processzorok esetében. Igen, ez a paszta is silány minőségű és igen, ez is gyorsan tönkremegy. Az Intel rajongók már scrolloznának is a hozzászólás részhez, hogy megírják az év Intel-díjnyertes kommentjét, de sajnos ezt el kell fogadniuk. A kicsit okosabb Intel-fanbolyok elismerik ezt a hibát, és máris keresik a megfelelő hardverapró fórumot a „kupaktalanításhoz” és az újrapasztázáshoz, de erre egy átlagos irodai felhasználónak nincs szüksége, arról nem is beszélve, hogy nyilván garancia vesztéssel jár. Ez a tervezési - szándékos - baki, a legsúlyosabb esetben magrepedést okoz, de ez rettentően ritka, te nem fogsz vele találkozni soha. Általában maximum kb. 15°C lesz a különbség a processzor magja és a kupak között (évekkel később! és tuning nélkül). Amiről minden hozzáértő tudja, hogy elfogadhatatlanul sok, de az átlag felhasználó csak párszáz MegaHertzet veszít vele néhány év után, fel sem fog tűnni. Azt is csak jellemzően a „turbóból”, hiszen az tulajdonképpen egy gyári túlhajtás, ami a jó hűtést kihasználva, engedi kicsit gyorsabban működni a processzort. Szóval az Intel szemszögéből nézve a silány IHS paszta teljesen kiváló és üzemszerű, a processzor meg úgyis megvédi magát, ne tuningold, ne használd kriptopénz bányászatra és nem nyírod ki a pasztát hónapok alatt.
Paszta Vásárlása - Mire Érdemes Figyelni?
Első lépésben be kell szerezni egy kiváló minőségű pasztát, hogy kb. újabb 4-7 évig élvezhessük a gépünk üzemszerű működését. Szerintem a legjobb ár-érték arányban évek óta az Arctic-Cooling MX4 van, minden szakinak van személyes kedvence, de az biztos, hogy a 400 Forintos a szétszedés fáradtságát sem éri meg, mert 1-3 hónapot ha kibír. A jó drága, mégpedig nagyon. Az ilyen „folyékony fém” és egyéb varázslásokkal nem érdemes foglalkozni és veszélyes is, ha nem vagyunk tapasztalt felhasználók.
A paszta vásárlásakor figyelj a W/mK paraméterre, azaz a hővezető képességre. Minél magasabb az érték, annál jobban vezeti a hőt a paszta. Ha a paszta megfelelően lett felhelyezve, a CPU hőmérséklete alacsonyabb lesz, és a rendszer stabilabb működésű. Rengeteg remek pasztával találkozhatunk, ám három terméket érdemes lehet külön is kiemelni, mellyel a kezdők is bátran próbálkozhatnak. Ezek a PTM7950, Arctic-Cooling MX4, valamint az AG TermoPasty Carbon, mely 15,2 W/mK hővezető paszta nagyon magas teljesítményű termék, ideális számítógépekhez, konzolokhoz és ipari eszközökhöz.
Fontos Tudnivalók és Tippek
Még egy fontos dolog, amit nem szabad soha elfelejteni, és komolyan gondoljuk, hogy SOHA: leszedni a műanyag matricát a nem előrepasztázott processzorhűtők talpáról beépítés előtt. Sokszor felmerül viccként ez a kérdés, ám voltak, akik már kipróbálták a nagymama lekvárját pasztaként. A magyar interneten talán bacsis 2008-as logout tesztjével találkozhattak a hozzáértők, illetve annak később, Reloaded változatával, amely természetesen nem ajánlott otthoni megoldás.
A jelenleg elérhető be quiet! hűtők közül az alábbiakat ajánljuk olyan folyékony fém hővezető pasztával való használatra, mint amilyen a be quiet! DC2 Pro:
- Dark Rock Pro 4
- Dark Rock 4
- Dark Rock Slim
- Pure Rock 2
- Shadow Rock 3
- Shadow Rock Slim 2
- Shadow Rock LP
- Silent Loop 2
- Pure Loop 2 FX
- Pure Loop 2
- Pure Wings 3
- Shadow Wings 2
- Silent Wings 4
A tuningosok gyakran még a processzor hőelosztó kupakját (az IHS-t) is eltávolítják, és közvetlenül a CPU-lapkára viszik fel a pasztát. Ezt az eljárást kupaktalanításnak nevezik, és mivel a folyékony fémnek jobb a vezetőképessége, mint a gyári hőelosztó kupaknak, így még jobb eredménnyel kecsegtet, mint ha a kupakra kenik a pasztát. Mindemellett az eljárás nem rizikómentes, és garanciavesztéssel jár.